Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-09 / 84. szám, hétfő

•7 . 1 ~ :; •••• ••:: . : • 1 . i OS EH SZLOVÁ K KAI MAGYAR NAPILAP Hétfő, 1990. április 9. • Ára 1 korona XLIII. évfolyam, 84. szám A köztársaság nevéről ÚJ JAVASLATOT KÉSZÍTENEK ELŐ (ČSTK) - Pénteken Lányban találkoztak Alexander Dubček kezdeményezésére Václav Havel köztársasági elnök, Alexander Dubček a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa a szövetségi kormány, Petr Pithart, a cseh kormány és Milan Čič a szlovák kormány elnöke, Jaroslav Šafaŕík a Cseh és Rudolf Schuster a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ján Čarnogurský a szövetségi kormány alelnöke, Jozef Stank a Nemzetek Kamarájának és Josef Bartončík a Népek Kamarájának elnöke, Jaroslava Moserová, a Cseh és Ján Budaj a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Ladislav Košťa, igazságügyminiszter, Jirí Križan a köztársasági elnök tanácsadója, Ján Lángoš a Népek Kamarájának alelnöke, Petr Kučera A szlovák kormányfő szombati tévébeszédéből (ČSTK) - A Szlovák Köztársaság kormányának elnöke bevezetőjében az emberi kapcsolatok kiéleződéséről és arról beszélt, hogy ezeket -csakis megértéssel, egymás problémáinak megismerésével oldhatjuk meg, hiszen ezek az első lépések a demokráciához. A demokráciát meg kell tanulni az újságíróknak is. Nem akarom szerepüket abszolutizálni - mondta Milan Čič -, hiszen a régi rendszer markában tartotta az egész sajtót, mégsem tudta meg(Folytatás a 2. oldalon) a Polgári Fórum koordinációs központjának képviselője, Karol Storne, a Szövetségi Gyűlés képviselője, František Vlasák, a cseh kormány első alelnöke, Ján Josl a Szövetségi Gyűlés alkotmányjogi bizottságának titkára, František Daneš, a cseh nyelvintózet igazgatója, Antonín Pšenička, a Népek Kamarája titkárságának vezetője és Oldŕich Jaroš a köztársaság elnevezésével kapcsolatos politikai, nyelvi, történelmi, államjogi és nemzetközi kérdésekben a Szövetségi Gyűlés elnökének tanácsadója. A többórás vita után a jelenlevők megegyeztek abban, hogy elkerülhetetlen az állam elnevezéséről szóló 81 -es számú alkotmánytörvény megváltoztatása. A változás, amelyben megegyeztek, nézetük szerint a legjobban megfelel az ország nemzetei akaratának* és jellemzi azt a szándékot, amelyet közös államunk az egyesülő Európában betölteni szeretne. Megegyeztek abban, hogy az egyetértés szellemében kezdeményező javaslatot tesznek az alkotmánytörvény módosítására. A humanizmus nevében (ČSTK) - Cseh- és Morvaország Békeuniója, a Cseh Köztársaság lakosainak önkéntes és független mozgalma, amely a humanizmus eszméinek nevében a béke, az emberi jogok, a polgári szabadságjogok, a szociális igazságosság és az egészséges környezet megteremtéséért küzd, tegnap tartotta Prágában alakuló közgyűlését. Ez az unió egységesítené és koordinálná a politikai pártok, társadalmi szervezetek, egyházak, mozgalmak, polgári kezdeményezések, művészeti, tudományos körök és egyének tevékenységét, amelyek hozzá akarnak járulni a belső és a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. A mozgalom célja, hogy megvalósuljon az atomfegyverektől mentes világ, a teljes nemzeti, politikai és gazdasági függetlenség, mégpedig a közös európai ház építésének szellemében. Nemzetközi kérdésekben a katonai tömbök feloszlatására, idegen katonák és katonai támaszpontok más országokban való tartózkodásának, illetve létesítésének megszüntetésére, a katonai költségvetés jelentős csökkentésére törekszik. Az unió elnökévé dr. Roman Raczynskit választották. Mai számunkban: „íme az ember...! - Tőkés László" ...Véleményem szerint annyira átfogó folyamat a demokratizálódás Kelet-közép-Európában, hogy ez alól Románia sem vonhatja ki magát. Olyan ez, mint teszem azt, egy időjárási front, amely ha tetszik, ha nem, átlépi a határokat és dominál a térségben... (3. oldal) Hulladékgyűjtésünk kirakatai ...A szemétdombon többször láttam kézikocsis, sőt teherautós „vállalkozókat" is guberálni. Elsősorban fémeket, a visszaváltható palackokat, egyesek pedig a fóliát is gyűjtötték... (4. oldal) Az élőszó súlya ... Fejlődő demokráciánkban egyre nagyobb szerepet kap maid az emberek szóbeli közlése, véleménynyilvánítása... ' (5. oldal) Megszűnik a hatarovezet Richard Sacher szövetségi belügyminiszter Záhorská Vesen • A Nyugat-szlovákiai kerületben is megkezdték a műszaki határzár eltávolítását • Sajtótájékoztató a nyilvánosság bevonásával (Munkatársunktól) - Szombaton délelőtt több százan gyűltek össze a Záhorská Ves-i határőrlaktanya előtt, hogy részt vegyenek a műszaki határzár eltávolításának ünnepélyes megkezdésén. Ez alkalomból érkezett a helyszínre Richard Sacher szövetségi belügyminiszter, helyettese Andrej Samel, Vladimír Brodáč, az SZK belügyminiszterhelyettese, Stanislav Pokorný ezredes, a határőrség országos parancsnoka, valamint a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselői. Nem hiányzott a díszőrség sem, amely előtt ellépett a belügyminiszter, majd a község nevében Pavol Danihel, a hnb elnöke és népviseletbe öltözött lányok virággal fogadták a kedves vendéget. Ebben a hegyen túli határmenti községben szombat délelőtt örömteli hangulat uralkodott. „A szögesdrót-kerítés nem való két szomszédos nép határára" - hangsúlyozta a barátságos fogadtatás megköszönése után a szövetségi belügyminiszter. - „Nyugati határunkon, amely 650 kilométert tesz ki, megszűnik a határövezet, amely 146 ezer hektárt tesz ki, s ebből 18 ezer hektár mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. A továbbiak(Folytatás a 2. oldalon) Háromszázezres nagygyűlés Vilniusban Katonai helikopterek a tömeg felett • Meghiúsított nyomdafoglalás t Szakadás a Lett KP kongresszusán (ČSTK) - Vilniusban szombaton délután több mint 300 ezer ember gyűlt össze azon a nagygyűlésen, amelyen támogatták Litvánia függetlenségét és a köztársasági parlament eljárását. Szemtanúk szerint Mihail Gorbacsov a washingtoni csúcsról MÁJUS KÖZEPÉN ISMÉT TALÁLKOZNAK A KÜLÜGYMINISZTEREK (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő nyilatkozott a Pravda napilapnak a május végi washingtoni szovjet-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. Kijelentette, a gyakorlat azt mutatja, ezek a csúcstalálkozók a nemzetközi politika nagyon fontos elemei. Elmondta, nem rossz a kölcsönös megértés közte és George Bush között. Részletes, szabad megbeszélésekre, a két ország közti bizalom növekedésére számít. Gorbacsov szerint a csúcson összegezni kell azt, ami az előző, a máltai találkozó óta történt, egyben bizonyos megállapodásokat is el kell érni, mindenekelőtt a leszerelés terén. Elsősorban ettől függ a találkozó sikere - hangsúlyozta Gorbacsov. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a tárgyalásokon fontos téma lesz Európa, ahol most a háború óta a legjelentősebb változások zajlanak. Emellett az Egyesült Államok és a Szovjetunió aktív és befolyásos résztvevője az összeurópai folyamatnak, felelősség is hárul rájuk azért, hogy az Európábn beindult változás mindenekelőtt Németország egyesítésének folyamata konstruktív legyen, senkinek se okozzon károkat és megfeleljen mind Európa, mind az egész világ érdekeinek. A csúcstalálkozó jó alkalom lesz arra is, hogy mégegyszer megvitassuk, hogyan lehetne mindkét oldalon csökkenteni a különbséget a szavak és a tettek között, főleg a gazdasági kapcsolatok terén - jegyezte meg Gorbacsov. Véleménye szerint ezen a területen túl lassú a fejlődés. A pénteki Bush-Sevardnadze tárgyalások és az utolsó BakerSevardnadze megbeszélés után a külügyminiszterek külön-külön tartottak sajtóértekezletet, de mindketten azt közölték, hogy a találkozó sikeres volt. Eduard Sevardnadze bejelentette, hogy május 16-a és 19-e között tartják a csúcselőkészítő külügyminiszteri megbeszéléseket, megfigyelők szerint nyilván Moszkvában. a Sajudis mozgalom által összehívott nagygyűlés a legkisebb incidensek nélkül valósult meg. Nem volt ilyen tartózkodó a szovjet hadsereg és a vele kapcsolatban álló Moszkva-barát politikai erők. Amikor Vitautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke a mikrofonhoz lépett, 20-30 méteres magasságban két katonai helikopter kezdett körözni a tömeg fölött, s röpiratokat szórtak, amelyek arra szólítottak fel, hogy Litvánia maradjon meg a Szovjetunió kötelékében. A tribünön megjelentek a legismertebb litván vezetők, viszont nem vett részt a nagygyűlésen Algirdas (Folytatás a 2. oldalon) Richard Sacher rögtönzött emelvényről szólt az egybegyűltekhez (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) Washington nem Wyoming Vegyes érzéseket keltett az emberben a háromnapos szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó. Tárgyilagosnak lenni nagyon nehéz, hiszen a szokásosnál jóval szűkszavúbb a hivatalos tájékoztatás, s csupán remélhetó, hogy kiszivárogtatások formájában lassan-lassan részleteket is megtudunk majd a kuliszszák mögött történtekről - ez is szokás. Egy biztos: a mostani washingtoni megbeszélések nem hasonlíthatók például a két külügyminiszter tavalyi, emlékezetes wyomingi találkozójához, az akkori áttörést hozó eredményekhez. Persze, naivság lett volna ilyeneket elvárni most, egy teljesen más légkörben, amelyre a litván probléma nyomta rá a bélyegét. Ha azt mondom: Washington anynyit hozott, amennyit hozhatott, ez esetleg objektívnak tűnhet, de ňem biztos, hogy igaz. Valamiféle korszakos megállapodásokat nem lehetett ugyan elvárni, mégis van hiányérzete az embernek. Az egyértelműség hiányolható. Ha azt mondom: örüljünk, Washingtonban mégis győzött a megfontoltság, hiszen sikerült kitűzni a csúcs időpontját - ez túl optimistának tűnhet. Pedig Sevardnadze útja előtt a nagyhatalmi kapcsolatok lehűtésének, a csúcs elmaradásának a lehetősége is fölmerült egy pillanatra. Később az szivárgott ki: Bush talán komoly biztosítékokat kapott Moszkvától arra, hog/ tényleg nem alkalmaz erőszakot Litvániában, s ez megnyugtató volt. „Bush nem áldozza fel Litvániáért Gorbacsovot" - írták ekkor a megfigyelők, s éppen ez (Folytatás a 3. oldalon) R

égmúlt, félmúlt kavarog bennem, amikor egy mai esemény kapcsán a hely szelleméről gondolkodom. Csúcstalálkozó lesz ma Pozsonyban, méghozzá három szomszédos közép-európai ország államfőjének eszmecseréje az ősi négytornyú várban. Történelmi pillanatok, tanulságok jutnak az eszembe, amelyek elsősorban itt és most - okulásul a mának - tartalmas tanulmányokat, részletes elemzéseket igényelnének, nem pedig a napilap korlátaihoz igazodó jegyzetet. A diéták városa: itt mondta el szenvedélyes beszédeit Kossuth Lajos, Ľudovít Štúr és Széchenyi István, itt volt az evangélikus líceum eminens növendéke František Közelebb Európához Palacký, ide jött cseregyerekként Jókai Mór. Petőfi életében Pozsony volt az eszmélés városa. Járt itt Metternich, Talleyrand, Wellington, különbéke köttetett e város falai között Napóleon és Ausztria között. Bratislava, Pozsony, Pressburg... a szlovák nemzeti ébredés, a magyar reformkor, a német művelődési öntudat, az évszázados kölcsönös nyelvi, vallási tolerancia színhelye. Mának szóló történelmi tény, erkölcsi példa. 1848 reményt rügyeztető tavasza, forradalom Párizsban, Bécsben, Pesten, Prágában, bizakodás, hiszen a középeurópai kis nemzetek, népek érdeke, bánata, sorsa azonos volt, s a tragikus vég: az egymás elleni indulatok, fegyveres harcok, az osztrák kamarilla ármánykodásai, a cári orosz hadsereg véres agressziója, Világos... a sötétség kezdete, véres megtorlás. A félmúlt emléke tolul elém, talán nem is véletlenül. 1848 és 1968 eszméi - ha más-más korban nyiladoztak is - egy tőről fakadtak: szabadságot, demokráciát, népek testvériesülését hirdették. Hatvannyolc egyik verőfényes napja elevenedik meg bennem, amikor ötödéves évfolyamtársaimmal a Slavín alatt kissé riadtan, lélekben azonban reménykedve néztük a peckesen lépdelő, gépiesen integető Brezsnyevet, a lépésüket, arckifejezésüket mindig hozzá igazító többi külföldi pártvezért, s igyekeztünk valami biztatót kiolvasni a barátságosan mosolygó Alexander Dubček szeméből. Ma már tudjuk: az a pozsonyi találkozó jórészt színjáték volt: az eszmét, meggyőződést eltipró, életpályákat derékba törő tankok bevetésre készen a végzetes parancsra vártak... A keserű kiábrándulás, súlyos, számos vonatkozásban tragikus két évtized után hozzánk novemberben hozták meg a békés forradalmárok a tavaszt, s ezzel együtt az esélyt, hogy demokrácia, tényleges egyenjogúság teremthető e sokat szenvedett, sok kis nemzet lakta tájon is. A világon és különösen Európában talán soha nem létezett ekkora szellemi, erkölcsi és politikai erő, akarat az emberi léptékű élet és értékrend megteremtéséhez. Talán soha nem voltak ennyire hasonjóak, sőt azonosak a közép-európai nemzetek céljai és érdekei, talán soha nem volt ilyen történelmi esélyük, hogy egymással összefogva, egymás értékeit, sajátosságait tudatosítva és tisztelve kerüljenek közelebb Európához. Ez így igaz, még akkor is, ha mára már nyilvánvaló: az európai házhoz vezető út göröngyös és buktatókkal teli, s kertünk alatt - amint arra Tőkés László éppen Pozsonyban figyelmeztetett - sötét erők ólálkodnak, újra a nacionaliumus mételyével próbálkozván egymás ellen ugrasztani, uszítani embereket, nemzeteket. A mai csúcstalálkozó színhelyén három nappal ezelőtt jeles európai gondolkodók, írók, folytattak eszmecserét az etika és a politika kapcsolatáról, a közép-európai nemzetek és nemzeti kisebbségek helyzetéről, demokráciájáról, a kölcsönös toleranciáról, a nemzettudat és az egyetemes európai értékrend megannyi összefüggéseiről. A felelősségteljesen gondolkodó és cselekedni akaró államférfiaknak itt és most ugyancsak az a feladatuk, hogy a maguk eszközeivel megfelelő válaszokat adjanak az idő, a kor kihívásaira. Olyan elvi és gyakorlati kapcsolatrendszer kiépítését kell szorgalmazniuk, amely lehetővé teszi, hogy a tényleges demokrácia, az egymás iránti tisztelet, a másság, a sajátosság méltóságának megbecsülése ne legyen többé itt sem vágyálom, hanem közös erőfeszítéseink, akaratunk révén reálisan elérhető, nemes cél. A mai csúcstalálkozótól senki sem vár, nem is várhat látványos eredményeket. A kötetlen eszmecsere, a nyílt párbeszéd, az integrációs folyamatok és a regionális együttműködés időszerű kérdéseinek megvitatása, az európai és a nemzeti szempontok kibontása viszont mindenképpen hozzásegíthet a közép-európai nemzetek közötti, új alapokon nyugvó együttműködés kialakulásához. Pozsonyban olyan közös útra léphetünk, amelyen közelebb kerülhetünk Európához. SZILVÁSSY JÓZSEF