Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-07 / 83. szám, szombat

Moszkvát nem elégíti ki teljesen a litván parlament válasza ÚJ szú 1990. IV. 7. • (Magda Borodáčová felvétele - ČSTK) Vilniusban szerdán a Szovjetunióhoz hü Egység nevű mozgalom szervezett tüntetést Moszkva támogatására. A megmozdulás résztvevői összecsaptak a Sajudis híveivel. (Telefoto: ČSTK/CAF) (Folytatás az 1. oldalról) lókét, de később, amikor a szovjetek átlépték Magyarország határát, semmit sem tettek. Az Európa Parlament képviselői csütörtöki ülésükön felszólították a Szovjetuniót és a Litván Köztársaságot, hogy kezdjenek konstruktív párbeszédet az említett balti köztársaság függetlenségéről. Az Európa Parlament támogatja Vilnius függetlenségi erőfeszítéseit, hangzik a jóváhagyott határozatban. Jurij Gremitszkih moszkvai külügyi szóvivő tegnapi sajtóértekezletén azt mondta, véleménye szerint a Gorbacsov felhívására adott litván válasz nem kielégítő, nem tartalmaz minden fontos dolgot. Újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, azoknak az intézkedéseknek a célja, amelyeket a Szovjetunió Litvániában foganatosított, elsősorban a köztársaságban élő szovjet állampolgárok jogainak a védelme. Ezek a lépések összhangban vannak a szovjet alkotmánnyal és törvénykezéssel. Megfigyelők biztató jelként értelmezték azt a mondatát, amely szerint a litván társadalmi erőkkel Moszkva folytatja a párbeszédet. Kizárta azt, hogy a litván események hatással lehetnének a szovjet leszerelési politikára. Hangsúlyozta: „A nukleáris és hagyományos leszerelést célzó irányvonal nem változik. A szélsőségesek és a szeparatisták tevékenysége gondokat okoz a kormánynak, eltereli a figyelmet más dolgokról, de az biztos, hogy Moszkva hú marad a külpolitika és a leszerelés terén kitűzött irányvonalhoz". Megkérdezték tőle, milyen hatással lehet a litván probléma a szovjet-amerikai csúcstalálkozóra. Gremitszkih annak a reményének adott hangot, hogy nem fog növekedni a feszültség Moszkva és Vilnius között, épp ellenkezőleg: a szovjet alkotmány és a törvények alapján fogják megoldani a problémákat. Kijelentette: bízik abban, hogy az amerikai fél az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is felelősségteljesen járul majd hozzá a csúcstalálkozó előkészítéséhez. xxx A Respublika című független vilniusi napilap szerint Kazimiera Prunski aszszony, a litván kormány elnöke 1980 óta a KGB ügynöke. A lap közölte annak a nyilvántartási ívnek a fotókópiáját, amelyet a „KGB egyik munkatársa" bocsátott a szerkesztőség rendelkezésére. A miniszterelnök-asszony az üggyel kapcsolatban elmondta: 1980-tól szolgáltatott információkat a KGB-nek, de csak azon külföldi országok gazdasági helyzetéről, amelyeket meglátogatott. Az említett nyilvántartási ívről - amelyen egyébként nem szerepelt az ő aláírása - kijelentette, hogy soha életében nem látta azt. A Respublika kommentárjában megjegyzi: nem ez az első eset, hogy a KGB ilyen eszközökkel akarja kompromittálni a Sajudiszt. Arafat támogatja Simon Peresz kormányalakítási erőfeszítéseit Az Arab Liga elítéli az Irak-ellenes kampányt (ČSTK) - Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke felszólította az izraeli parlament arab képviselőit, hogy támogassák Simon Peresz kormányalakítási erőfeszítéseit. Ezt olasz hivatalos körök közölték azt követően, hogy Arafat csütörtökön este Rómában találkozott Giulio Andreotti kormányfővel. „Felkértem a knesszet arab képviselőit, hogy szavazzanak Pereszre, s ez először fordult elő"- mondotta a palesztin vezető Andreottinak. Ezzel a miniszterelnök felhívására reagált, hogy I PFSZ a Közel-Keletről szóló békés párbeszéd érdekében segítsen Peresznek az új izraeli kabinet megalakításában. * * * Irak kérésére csütörtökön Tuniszban tartották meg az Arab Államok Ligája Hány korona egy rubel? (ČSTK) - A csehszlovákiai sajtó joggal ír a lengyelek, vietnamiak és oroszok tön/ényellenes tevékenységéről az országban. Csupán az „oroszok" megnevezés helytelen. Pontosabb lenne a Kaukázuson túli területekről érkező személyek megnevezés. Mindenesetre ezeknek az embereknek a „kereskedelmi" tevékenysége Csehszlovákiában árnyékot vet az egész Szovjetunióra - írja az Izvesztyijában a napilap prágai tudósítója. Csehszlovákiában most 500-700 koronáért szabadon árusítják a meghívókat a szovjet állampolgárok számára. Ennek köszönhető, hogy az örmények, grúzok és azerbajdzsánok a szó szoros értelmében kofferszámra hozzák Csehszlovákiába a pénzt és a különböző árut, írja a szerző. Megállapítja: a szovjet „kereskedők" a Vencel téren kettő vagy egy koronáért árusítják a rubelt. Az elmúlt év kilenc hónapja alatt a határokon 16,5 millió korona értékben koboztak el árut szovjet állampolgároktól. Ez is bizonyítja, hogy mennyire elterjedt a szovjet állampolgárok körében az üzletelés, a spekuláció, állapítja meg a szerző. tanácsának rendkívüli ülését. A napirenden az Irak körüli helyzettel kapcsolatos kérdések szerepeltek. Sadli Klibi, a szervezet főtitkára az irak elleni kampányt „az izraeli fegyveres agressziót megelőző politikai terrorizmus formájának" nevezte. Hangsúlyozta, Izrael néhány nyugati ország segítségével és együttműködésével a térség egyedüli olyan országává vált, amely tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Felszólította az arab országokat, hogy közösen tegyenek erőfeszítéseket az arab népek érdekeinek megvédésére. Az ülés résztvevői jóváhagyták azt a nyilatkozatot, amely határozottan elítéli az USA, Nagy-Britannia és Izrael által szított Irak-ellenes kampányt. A tanács támogatja a közös arab védelemről szóló szerződést, amely kimondja: bármely arab ország ellen irányuló agressziót az összes arab állam elleni agressziónak minősíti. A Gázai övezet menekülttáboraiban az elmúlt 24 óra alatt heves összecsapások voltak a palesztinok és az izraeli biztonsági erők között. Két palesztint lelőttek és több mint 20-at megsebesítettek. A ciszjordániai menekülttáborokban is összetűzések voltak. Az izraeli rádió szerint a megszálló hatóságoknak Tulkarmban sikerült letartóztatniuk az Intifade (palesztin népi felkelés) egyik vezetőjét, nevét azonban nem közölte. Jeruzsálemben közben az izraeli parlament egyik képviselője bejelentette, a knesszet a jövő szerdán, április 11-én ül össze, s dönteni fog arról, hogy bizalmat szavaz-e Simon Peresz kormányának. Magyarország Kulcsszerepben a névtelen közszereplők Vasárnap 11 ezer szavazókörben várják a választópolgárokat, hogy leadják voksukat a második fordulóba jutó képviselőjelöltek egyikére. Ezzel végleg eldől a mandátumokért folyó harc, kiderül, hogy a 368 képviselőhely hogyan oszlik meg a pártok között. Amikor a kora reggeli órákban az első szavazópolgárok átlépik a szavazóhelyiség küszöbét, már ott találják a szavazatszedő bizottság tagjait, a választások névtelen közszereplőit, akik pedig kulcsszerepet töltenek be a választások zavartalan lebonyolításában. Ha pusztán szavazókörönként átlag hat személyt számolunk, akkor is 70 ezer társadalmi munkásról van szó, akik immár másodszor vesznek részt e felelősségteljes munkában. E bizottságok működésének jogszerűsége, döntéseik törvényessége a politikai akaratnyilvánítás garanciális előfeltétele. Jelentőségük azért is kiemelkedő most, mert egymással versengő pártok küzdelmében kell a választások tisztasága fölött őrködniük. A szavazóbizottságok tagjai, valljuk meg, az első fordulót követően önzetlen munkájukért nem sok köszönetet kaptak. Nem csoda, hogy nekik szegezett vádak hatására sokan azt is fontolóra vették, hogy visszaadják megbízatásukat, nem vesznek részt a második fordulóban. Remélhetőleg az első indulatban megfogalmazott szándékuktól a legtöbben már elálltak, így szabályszerűen megalakított szavazatszedő bizottságok várják vasárnap a választókat. A választások többpárti jellege a bizottságok összetételében is jól kifejezésre jut. A tanács által választott titkár és két tag mellett ugyanis minden jelöltet állító párt megbízottja tagja lehet a bizottságnak. Az első forduló után azonban felvetődött: mi legyen azokkal a bizottsági tagokkal, akiket a bűvös 4 százalékot el nem érő pártok delegáltak? Többen úgy vélekedtek, hogy a bizottságokból vissza kellene lépniük. Végül azoknak a véleménye került többségbe, akik az első és második fordulót szerves egységként fogják föl. Akik úgy tekintik, hogy az egyes pártok választási eredményétől függetlenül változatlan összetételben dolgoznak tovább a bizalmunkat kiérdemlő bizottságok. A szabad választások megtartása elképzelhetetlen a szavazatszedő bizottságok több tízezer névtelen „közkatonájának" önzetlen közreműködése nélkül, xxx A választásokon négy százalékot el nem ért pártok nyilatkoztak arról, hogy kit támogatnak a választások második fordulójában. A Magyar Néppárt tagsága a Magyar Demokrata Fórum, a KereszténydemokUkrán ugrás Milyen lesz. Merthogy lesz, az biztos. A dobbantás már megtörtént. A nagy elrugaszkodást a márciusi tanácsi választás jelentette. Még akkor is, ha az eredmények nem mutatnak egyértelmű fordulatot, s területileg is nagyon eltérnek az erőviszonyok. Úgy egy éve, hogy erőteljesen hallat magáról a Ruh, teljes nevén: Ukrán népi mozgalom az átalakításért. A mozgalom pontosan annak indult, amit a neve is jelez, céljaként az átalakítás támogatását tűzte ki. S komolyan vette ezt a célkitűzést: egészen az egypárti politikai rendszer átalakításáig. Ezt Moszkvában úgy értékelték, mint az SZKP-val és a szocializmussal szembeni ellenségeskedést. Való igaz, a központ nem indokolatlanul nyugtalankodott a Ruh miatt: a szervezet elképesztő gyorsasággal alakult át - jobb híján nevezzük így - szovjetből nemzetivé. Jó példa erre a Ruh tavaly szeptemberi kongresszusának záródokumentuma. Ennek a tanácskozásra előkészített első változata még elismerte az SZKP vezető szerepét, a végső változat már csak a társadalom megújításának azokat az elveit támogatta, amelyeket a legutóbbi pártkongresszus, illetve pártkonferencia hagyott jóvá. Több felszólaló követelte Ukrajna elszakadását a Szovjetuniótól, a szovjet csapatok kivonását a köztársaságból és a saját hadsereg létrehozását. Ezek a követelések akkor még nem kerültek be a kongresszus dokumentumaiba, de kimondásuk is elég volt a Pravdának, a központi pártlapnak ahhoz, hogy ezt írja: „A találkozó valódi célja az volt, hogy a pártot kompromittálják a nép szemében, eltávolítsák az útból és megragadják a hatalmat". A dörgedelmekhez szinte kötelességszerűen hozzáfűzte: „Látni kell, vannak azért az ukrán népi mozgalomban egészséges, realisztikus erők is". Hozzátehetjük: meg nagyon életképesek. Ezt a tanácsi választások bizonyították, bár - ugyanúgy, mint országszerte - Ukrajnában sem lehet arról beszélni, hogy a demokratikus blokkok, a radikális mozgalmak egyértelműen előretörtek volna. Igaz az is, hogy még most, a választások után egy hónappal sincsenek világos eredmények a szavazás kimeneteléről, a központi lapokban közzétett jelentésekben több volt a ködösítés, mint az adat. Ami biztos: a Ruh meglepetést okozott. KeletUkrajnában azzal, hogy a vártnál gyengébben, a nyugati országrészben a vártnál jobban szerepelt. Átlagosan a mandátumok egyharmadát szerezte meg a mozgalom, ami első nekifutásra igazán szép eredmény. Ennél már csak az szebb, hogy a Ruh által támogatott jelöltek Kijevben többségbe kerültek! Abban a fővárosban, ahol az utóbbi években gyakrabban lehetett orosz, mint ukrán szót hallani. Nézőpont kérdése, hogy ezeket az eredményeket az Ukrán Demokratikus Blokkban tömörülő erők vagy i a kommunisták győzelmének tekint| jük-e. Van azonban egy sor olyan dolog, amit feltétlenül figyelembe kell venni az ukrajnai helyzet reális megítélésekor. 1. A Ruh tekintélye egyre nagyobb, amit nyilvánvalóan annak köszönhet, hogy a köztársaság gazdasági önállóságra, a területén élő valamennyi nemzetiség kultúrájának, nemzeti méltóságának újjászületésére törekszik. (Bár zárójelben jegyzem meg, nagyon fontos: míg Moszkva nacionalizmussal vádolja a mozgalmat, addig - például - Kárpátalján, a magyarok lakta nagyszőllősi vagy beregszászi járásban is a Ruh jelöltjeire szavaztak, a programot, nem a nemzetiséget nézték a választók.) 2. Ukrajnában a pluralizmus realitás, még akkor is, ha a Ruh múlt hétvégén Huszton megtartott tanácskozásán úgy döntött: egyelőre nem alakul át párttá. Viszont létrejött egy bizottság az Ukrán Demokrata Párt megszervezésére, emellett folyamatban van - főleg vidéken - az Ukrán Kereszténydemokrata Párt szervezése, s április 26-án, a csernobili baleset napján, az évforduló alkalmából szerveződő nagyszabású megmozdulások keretében párttá alakul a Zöld Világ környezetvédelmi szövetség. 3. Az új mozgalmak vezetői - néhány kivételtől eltekintve - korábban a kommunista párt tagjai voltak, de mivel a párton belül nem tudták elfogadtatni a vélemények pluralizmusának létjogosultságát, kiváltak. 4. A kommunista pártban folynak a kizárások „szeparatista törekvésekért és alternatív politikai pártok szervezésére irányuló tevékenységért". Ukrajna egyelőre nem indul el a litván úton - ezt látni kell. Ugyanúgy azt is, hogy ezt az utat tartja követendőnek a lakosság egyre nagyobb hányada. Tudatosítják viszont, hogy - a köztársaság nagy mezőgazdasági és ipari potenciáljára való tekintettel - a központ még keményebben reagálna a függetlenség kinyilvánítására, mint a baltikumi köztársaságok esetében. Ez a helyzet azonban mégsem lehet megnyugtató Moszkva számára, mivel aligha számíthat arra, hogy Ukrajna gondosan végigcsinálja a napokban jóváhagyott kiválási procedúrát. Sem Ukrajna, sem más köztársaság, amely komolyan a függetlenség mellett dönt. GORFOL ZSUZSA Kuba Egy elhallgatott évforduló rata Néppárt és a Független Kisgazdapárt jelöltjeit fogja támogatni. Fekete Gyula pártelnök hozzátette: csak azokban a választókerületekben segítik szavazataikkal a kisgazdákat, ahol azok nem léptek szövetségre az SZDSZ-szel. A Vállalkozók Pártja úgy döntött - mondotta Szabó Tibor elnök hogy megőrzi függetlenségét, és a parlamenti választások második fordulójára egyetlen párttal sem köt szövetséget. Tagságának azt ajánlja: ki-ki saját belátása alapján adja le voksát. Hasonlóképp nyilatkozott a Hazafias Választási Koalíció álláspontjáról Asztalos László elnök, aki hozzátette: a HVK szerint csak egy nagykoalíciós kormány képes az országot kivezetni a jelenlegi válságból. Kitért arra is, hogy - az eredeti elképzelésekkel ellentétben, a tagszervezetek többségének akarata szerint - a választások után is' fennmarad a koalíció, sőt számos helyen, illetve tagszervezetben felvetették az egyéni tagság kérdését is. Az Agrárszövetség szavazói a második fordulóban olyan reálpolitikát képviselő pártot támogatnak, amely elsősorban a gazdaság működőképességének és fejlesztésének valós programját, az ország érdekeit figyelembe vevő agrárpolitikát képvisel - mondotta Nagy Miklós alelnök. A támogatandó párt vagy pártok nevét nem akarta nyilvánosságra hozni. (Népszabadság) (ČSTK) - Kuba ezekben a napokban elhallgatta a havannai perui nagykövetségen tíz évvel ezelőtt történt eseményeket, amelyek ahhoz vezettek, hogy több mint 120 ezer kubai Mariéi kikötőn keresztül az Egyesült Államokba távozott. Az évfordulót azonban az Egyesült Államokban sem ünneplik nagy lelkesedéssel. Épp a múlt héten hozták nyilvánosságra az újabb kubai menekültáradat megakadályozását célzó tervet. 1980 április elején néhány kubai polgár megpróbálta autóbusszal áttörni a perui nagykövetség kerítését azzal a céllal, hogy kijussanak a szigetországból. A tűzpárbaj során lelőttek egy kubai őrt, s ezt követően a havannai kormány visszavonta az őrséget. Néhány nap alatt a nagykövetség kertjében több tízezer ember gyűlt össze, ók is el akarták hagyni Kubát. A havannai vezetés akkor engedélyt adott a kivándorlásra. Százhuszonötezren mentek el, s a kormány ezeket a személyeket a társadalom söpredékének nevezte. Habár az emigránsok között voltak olyanok is, akiktől Havanna meg akart szabadulni, a tömeges kivándorlás nem a rendszer sikerét jelezte. Teljesen érthető, hogy Kuba elhallgatja az évfordulót. Tavaly egyébként csónakokon, tutajokon, gumiabroncsokon több mint 400 kubai szökött át az Egyesült Államokba, s a veszélyek ellenére tovább folytatódnak a kísérletek. Az USA sem emlékezik azonban szívesen a marieli eseményekre, az akkori kubai menekülttáradat nagy terhet jelentett Florida számára. A két ország közötti 1984-ben aláírt kivándorlási szerződést módosították, s az új megállapodás szerint most évente 20 ezer kubai települhet át az Egyesült Államokba. Washington jelenleg aggódva figyeli a kubai helyzet alakulását. Peru Hová vezet a Fényes Dsvény választási bojkottja? A holnapi perui választásokat megelőzően kihirdetett ostromállapot keretében eddig százezer katonát és rendőrt mozgósítottak a dél-amerikai ország hírhedt terrorszervezetének, a Fényes ösvénynek a megfékezésére. A haderő feladatává tették, hogy bizonyítsa a választások zavartalanságát a Fényes ösvény fegyveres bojkottjával szemben. A terroristák a legkülönfélébb módszerekkel gyakorolnak nyomást a peruiakra, hogy ne vegyenek részt a választásokon. Bejelentették, hogy „tűzzel-vassal" harcolni fognak a választás ellen. Az elbizonytalanodókba a hatóságok azzal próbálnak bátorságot önteni, hogy a katonaság és a rendőrség szavatolni fogja a rendet, így hát nincs mitől tartaniuk. Az utóbbi 24 órában azonban hárman estek áldozatul egy autóbusz ellen elkövetett pokolgépes merényletnek, húsz személy pedig megsérült. A választási kampány befejező aktusaként Mario Vargas Llosa író, a Demokratikus Front jelöltje bejelentette, azért akar Peru elnökévé válni, hogy „eltemesse Marxot", és a liberális modell jegyében kifüstölje „a szocializmus járványát", (n)