Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-29 / 101. szám, vasarnap

Az állampolgárok magánvállalkozásairól szóló törvény A Cseh és a Szlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése elfogadta a következő törvényt: I. rész Általános rendelkezések i.§ (1)Az állampolgárok egyéni vállalkozói tevékenységet fejthetnek ki az e törvény által megállapított terjedelemben és feltételek közepette. A közös vállalkozói tevékenység céljából az állampolgárok kereskedelmi társaságokat, csendes társaságokat vagy konzorciumokat alakithatnak. (2) Vállalkozói tevékenységnek minősül e törvény értelmében az állandó pénzjövedelem szerzése céljából végzett állandó termelés, kereskedelem vagy szolgáltatói tevékenység, és munkák vagy más tevékenységek teljesítése (a továbbiakban „vállalkozás"). (3) Ez a törvény nem vonatkozik a szerzői jog törvény értelmében vett műalkotások alkotására, a mezőgazdasági termelésre, az orvosok és más egészségügyi dolgozók, valamint a hitelesítők (auditorok) kereső tevékenységére, a jogsegély nyújtására, esetleg hasonló más specializált tevékenységekre, amennyiben azokra egyedi jogszabályok vonatkoznak. 2. § Az e törvény értelmében vállalkozó állampolgárok (a továbbiakban „vállalkozók") az egyedi jogszabályokkal szervezetek számára fenntartott tevékenységet is végezhetnek, mégpedig ugyanolyan terjedelemben és ugyanazon feltételek közepette, mint a szerezetek. Kivételt képeznek az állam számára vagy az egyedi jogszabály által kijelölt szervezet számára fenntartott tevékenységek. 3.§ A vállalkozó számára a gazdasági és szociális fejlesztés állami terve nem állapíthat meg kötelességeket. 4.§ (1) A vállalkozó korlátlan létszámú dolgozót foglalkoztathat vállalkozása során. (2) A vállalkozó és a dolgozó közti viszonyra munkajogi szabályok vonatkoznak. Munkajogi viszony nem keletkezhet házastársak között. 5.§ A vállalkozás céljából a vállalkozó korlátlan mértékben jogosult vagyonszerzésre. II. rész Vállalkozói jogosultság 6.§ (1) Az e törvény értelmében vett vállalkozói jogosultság regisztrálással keletkezik, amelyet kérvényezés alapján eszközöl a regisztrálásra illetékes szerv. (2) A regisztrálásra illetékes szerv végrehajthatja a regisztrálást, ha a feltételek és a kérvény kellékei megfelelnek e törvény rendelkezéseinek. 7.§ (1) A regisztrálásnak feltétele, hogy a kérvényező betöltötte legalább a 18. életévét, feddhetetlen, jogi cselekvőképességgel rendelkezik, illetve szakképzettséggel is, ha ez tekintettel a vállalkozás jellegére szükséges. (2) A feddhetetlenséget a regisztrálásra illetékes szerv a vállalkozás tárgyával kapcsolatban ítéli meg, figyelembe véve a többi állampolgár és a szervezetek jogainak védelmét. (3) Ha a vállalkozás tárgyát képező tevékenységhez egyedi előírások szerint különleges engedély, jogosultság vagy alkalmassági igazolvány szükséges, a regisztrálást nem lehet elvégezni az illetékes okmány bemutatása nélkül. (4) Abban az esetben, ha a vállalkozó vezető vagy más dolgozó révén szándékozik folytatni olyan vállalkozói tevékenységet, melynek előfeltétele a szakképzettség, alkalmasság vagy jogosultság, ezeket a feltételeket ennek a vezetőnek vagy más dolgozónak kell teljesítenie. 8-§ (1) A kérvényező a regisztrálás iránti kérvényben feltünteti: a) a nevét és vezetéknevét, állandó lakhelyét, személyi számát, esetleg a vezető vagy más dolgozó [7. § (4) bekezdés] hasonló adatait, b) a vállalkozás tárgyát, c) a vállalkozás helyét, amennyiben az állandó, d) azt a kereskedelmi elnevezést (cégjelzést) esetleg védjegyet, amelyet használni fog. A kereskedelmi elnevezés a vállalkozó vezetéknevét tartalmazza, esetleg az összetéveszthetőséget akadályozó kiegészítést; a regisztrálásra illetékes szerv más kereskedelmi elnevezést is engedélyezhet, e) a vállalkozás megkezdésének napját. (2) a kérvényező a regisztrálás iránti kérvényhez köteles csatolni: a) az engedélyezésről, jogosultságról vagy alkalmasságról szóló okmányt, ha az a törvény 7. § (3) bekezdése szerent a regisztrálandó vállalkozás tárgyát tekintve szükséges, b) a vezető vagy más dolgozó szakképzettségéről, alkalmasságáról vagy jogosultságáról szóló okmányt, ha az a törvény 7. § (4) bekezdése szerint a vállalkozáshoz szükséges, c) kivonat a büntetések nyilvántartásából. (3) Az a kérvényező, aki a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén nem rendelkezik állandó lakhellyel, csatolja azon köztársaság illetékes központi államigazgatási szerve által kiadott vállalkozói engedélyt is, melynek területén vállalkozni kíván. (4) A regisztrálásra illetékes szerv eltekinthet a szakképzettségről szóló okmány bemutatásának követelményétől, ha a kérvényező más módon igazolja, hogy megfelelő gyakorlatot és tapasztalatot szerzett a vállalkozás azon ágazatában, melynek regisztrálását kéri. 9.§ (1) A regisztrálásról szóló határozat a 8. § (1) bekezdésében említett kellékeket tartalmazza, esetleg a kérvényező kívánságára a regisztrálás időbeni korlátozását is. (2) A regisztrálásra illetékes szerv a regisztrálásról szóló határozat másolatát megküldi az adóhatóságnak, az illetékes biztosítónak és az állami statisztika illetékes szervének. Ha olyan vállalkozóról van szó, aki a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén állandó lakhellyel rendelkezik, a regisztrálásról szóló határozat másolatát megküldi a vállalkozó társadalombiztosítását végző szervnek is. (3) A második bekezdés szerinti értesítés alapján az állami statisztika illetékes szerve a vállalkozónak azonosítási számot ad. 10. § (1) A vállalkozó a regisztrálásra illetékes szervnek köteles bejelenteni mindazokat az adatokat és okmányokat érintő változásokat, amelyeket feltüntetni és bemutatni köteles a regisztrálás iránti kérvény beadásakor, esetleg okmányt köteles bemutatni a változásról, mégpedig a változás keletkezésétől számított 15 napon belül. (2) A vállalkozó első bekezdés szerinti bejelentése alapján a regisztrálásra illetékes szerv dönt a regisztrálásról szóló határozat módosításáról vagy a regisztrálást megszünteti. 11.§ (1) A regisztrálásra illetékes szerv a regisztrálást megszünteti, ha a) a vállalkozó elvesztette jogosultságát, engedélyt vagy alkalmasságát, amennyiben a törvény 7. § (3) bekezdése szerint az a vállalkozás tárgyát tekintve szükséges, b) a vállalkozót jogerősen elítélték olyan szándékos bűntettért, amelynek tényállása kapcsolatban áll a vállalkozás tárgyával, c) azt a vállalkozó kéri. (2) A regisztrálásra illetékes szerv megszüntetheti a regisztrálást, ha a vállalkozó súlyos módon megszegi azokat a feltételeket vagy kötelességeket, amelyek a regisztrálásról szóló határozatból, e törvényből vagy más általánosan kötelező erejű jogszabályokból erednek, vagy megszegi a tisztességes kereskedelmi kapcsolat vagy a gazdasági verseny alapelveit; ha a regisztrálást az említett indokokból szüntették meg, az állampolgár az új regisztrálás iránti kérvényét leghamarabb a regisztrálás megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után adhatja be. (3) A regisztrálásra illetékes szerv a második bekezdésben említett indokokból, a regisztrálás megszüntetésére jogosító indok megállapítását követő három hónapon belül szüntetheti meg a regisztrálást, de legkésőbb az indok keletkezésétől számított egy éven belül. (4) A regisztrálásra illetékes szerv a regisztrálás megszüntetéséről szóló határozatában megállapítja a vállalkozás befejezéséhez, a megkötött szerződések teljesítéséhez, és az esetleges munkajogi viszonyok megszüntetéséhez szükséges határidőt. (5) A regisztrálásra illetékes szerv a regisztrálás módosításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatának másolatát megküldi az adóhatóságnak, az illetékes biztosítónak, a vállalkozó társadalombiztosítását végző szervnek és az állami statisztika illetékes szervének. Ha a vállalkozót bejegyezték a vállalati törzskönyvbe, a regisztrálásra illetékes szerv a regisztrálás megszüntetéséről szóló határozatának másolatát megküldi az illetékes regisztrálási bíróságnak. (6) A regisztrálásra illetékes szerv' felfüggeszti a vállalkozó azon vállalkozói tevékenységét, amelyhez a törvény 7. § (4) bekezdése értelmében olyan szakképzettség, alkalmasság vagy jogosultság szükséges, amellyel a vállalkozó nem rendelkezik, és amelyet helyette az a vezető vagy más dolgozó teljesített, aki a vállalkozó bejelentése szerint kilépett tőle. A vállalkozáshoz e törvény 7. § (3) vagy (4) bekezdése szerint szükséges okmányok előterjesztése után a regisztrálásra illetékes szerv megszünteti a vállalkozói tevékenység felfüggesztéséről szóló határozatát. 12. § (1) A vállalkozói jogosultság megszűnik: a) a regisztrálásra illetékes szerv határozatával (11.7), b) a vállalkozó halálával. (2) Ha a vállalkozó halálával nem szűnik meg a regisztrálásról szóló határozatban említett tevékenység, a vállalkozásból származó jogok és kötelességek az örököseire szállnak át, mégpedig csupán a vállalkozó halála előtt keletkezett kötelmekből származó kötelességek teljesítéséhez feltétlenül szükséges időre. A vállalkozás folytatásának feltétele a 6. § szerinti jogosultság. III. rész A vállalkozók jogviszonyai 13. § (1) Ha a megelőző naptári évben a vállalkozónak a vállalkozásából származó adóalapja meghaladta az 540 000 koronát és több mint 25 dolgozót foglalkoztat munkaviszonyban, köteles bejegyeztetni magát a vállalati törzskönyvbe. A vállalkozó a bejegyeztetés iránti indítványát a következő évben, február 15-ig köteles beadni és egyben értesíteni erről a tényről a regisztrálásra illetékes szervet. (2) Az első bekezdés alapján a vállalati törzskönyvbe bejegyzett vállalkozó akkor is bejegyezve marad a vállalati törzskönyvben, ha a következő években nem teljesíti az első bekezdésben említett feltételeket. (3) A vállalati törzskönyvbe az egyéni vállalkozás megkezdésekor vagy a naptári év elején, de legkésőbb február 15-ig, az első bekezdésre való tekintet nélkül bejegyeztetheti magát a regisztrált vállalkozó. 14. § (1)A vállalati törzskönyvbe bejegyzett vállalkozóra a jogszabályok azon rendelkezései vonatkoznak, amelyek a csehszlovák jogi személyek jogait és kötelességeit szabályozzák, hacsak a törvény nem rendelkezik másként vagy azt az ügy jellege nem zárja ki. (2) A szabványosításról és a méréstechnikáról szóló-előírások valamennyi vállalkozóra vonatkoznak. 15. § (1) A vállalkozó tulajdonában levő azon dolgokra, amelyek a vállalkozást szolgálják, a személyi tulajdonról és a közös tulajdonról szóló általánosan kötelező erejű jogszabályok rendelkezései vonatkoznak, kivéve a Polgári Törvénykönyv azon rendelkezéseit, amelyek a személyi tulajdon forrásáról, célzatáról és tárgyáról szólnak. (2) A vállalkozó rendelkezhet a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos jogokkal és más értékekkel is. 16. § (1) A házastársak osztatlan közös tulajdonában levő vagyon felhasználására a vállalkozónak a vállalkozás megkezdésekor szüksége van házastársa beleegyezésére. A vállalkozással kapcsolatos további jogügyletekhez házastársának beleegyezése már nem szükséges. (2) A bíróság a házastársak egyikének indítványára megszünteti a házastársak osztatlan közös tulajdonát, ha a házastársak egyike vállalkozói jogosultságot szerzett. (3) Ha a házastársak osztatlan közös tulajdonának megszüntetése után a vállalkozói tevékenységet a vállalkozó a nem vállalkozó házastársával közösen vagy annak segítségével folytatja, a vállalkozásból származó jövedelemből az írásbeli szerződéssel meghatározott arányban részesednek, és ha nem kötöttek ilyen szerződést, a jövedelemből egyenlő arányban részesednek. 17. § A vállalkozó képviselője útján is tárgyalhat. A vállalkozó alkalmazottja, helyetteseként jogosult azon jogügyletek megtételére, amelyekre a munkafeladatok teljesítésekor rendszerint sor került. A felhatalmazás alapján történő képviseletre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak. 18. § (1) A vállalkozó és más állampolgárok közötti polgári jogi viszonyokra a Polgári Törvénykönyv vonatkozik, hacsak e törvény vagy más jogszabályok nem rendelkeznek másként. (2) A vállalkozói tevékenység során a vállalkozó és a csehszlovák jogi személy között keletkező jogi viszonyokra, valamint a vállalkozók kölcsönös jogi viszonyaira a Gazdasági Törvénykönyv rendelkezései vonatkoznak, kivéve azokat a rendelkezéseket, amelyek a felek beleegyezése nélkül is kötelezővé teszik a szerződés megkötését, módosítását vagy megszüntetését, vagy amelyek a kötelmi viszonyok létrehozására, módosítására és megszüntetésére vonatkozó jogkörről rendelkeznek, valamint azokat a rendelkezéseket is, amelyek tartalma nem felel meg a magánvállalkozás jellegének, vagy amelyek ellentétben állnak a vállalkozó törvényben meghatározott jogállásával. (3) Az első és a második bekezdés rendelkezései nem érintik a Nemzetközi Kereskedelmi Törvénykönyv szabályozásának tárgyát. (4) A vállalkozó külgazdasági tevékenységet az egyedi jogszabályokban meghatározott feltételek közepette fejthet ki. 19. § (1) A vállalkozót nem kötik azok a határidők, amelyeket a Polgári Törvénykönyv állapít meg a szolgáltatások elvégzésére és a szolgáltatás hibáinak eltávolítására. A szolgáltatás hibáit a vállalkozó abban a határidőben köteles eltávolítani, amelyben a megrendelővel megállapodott, és amennyiben a hiba eltávolításának határidejéről nem születik megállapodás, a szolgáltatás jellegéhez és teljesítésének körülményeihez mérten megfelelő határidőben. (2) A vállalkozó írásbeli igazolást köteles kiállítani, ha valamilyen dolgot megrendelés alapján vesz át javítás, átalakítás vagy készítés céljából. Igazolást a megrendelés elfogadásáról csak a megrendelő kérésére köteles kiállítani. Ezek a kötelességek nem terhelik, ha a szolgáltatást megvárásra teljesíti. 20. § A teljesített szolgáltatás terjedelméről és az ár megfizetéséről a vállalkozó csak a megrendelő kérésére köteles igazolást kiállítani. 21. § A vállalkozás során más állampolgárnak okozott kárért a vállalkozó a Polgári Törvénykönyvnek a szervezetek kártérítési felelősségét szabályozó rendelkezései alapján tartozik kártérítési felelősséggel, illetve a szolgáltatásokat nyújtó szervezetekre vonatkozó kártérítési rendelkezések alapján, amennyiben szolgáltatások nyújtása során keletkezett kárról van szó. 22. § (1) A regisztrálással a vállalkozónak törvényes felelősségbiztosítása keletkezik, amely a dolgozóknak a munkafeladataik teljesítése során vagy azzal közvetlen összefüggésben keletkezett olyan kárra vonatkozik, amelyért a Munka Törvénykönyve szerint a vállalkozó tartozik felelősséggel. (2) Az említett biztosítás részletesebb feltételeit és egyben a biztosítási díj tételeit a Cseh Köztársaság Pénz-, Ár- és Bérügyi Minisztériuma, illetve a Szlovák Köztársaság Pénz-, Ár- és Bérügyi Minisztériuma állapítja meg általánosan kötelező érvényű jogszabállyal. 23. § A vállalkozó vállalkozása során a jogosult szervek felszólítására köteles igazolni vállalkozói jogosultságát. Továbbá, vállalkozása során jogosult és köteles a regisztrálásról szóló határozatban feltüntetett kereskedelmi elnevezés (cégjelzés) használatára. 24. § A vállalkozó a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság területén csak azokon a helyeken árusíthat, illetve nyújthat szolgáltatásokat, amelyek használatára jogosult, valamint a piacokon és más, erre kijelölt helyeken 25. § (1) A vállalkozó számvitelt köteles vezetni, amellyel igazolja bevételeit, kiadásait, vállalkozói tevékenységének eredményeit, a vállalkozást szolgáló vagyont és a tevékenységéből származó kötelmeit. (2) A vállalkozó a megállapított számviteli elvekkel összhangban egyszerű vagy kettős számvitelt köteles vezetni. 26. § A szakszervezeti szervek jogszabály által megállapított jogállását, jogait és kötelességeit ez a törvény nem érinti. 27. § (1) A vállalkozó vállalkozása során köteles a lehető leghatékonyabban védeni a környezetet a tevékenységéből következő káros hatásokkal szemben és főként ügyelni arra, hogy ne veszélyeztesse más állampolgárok egészségét; a saját forrásai felhasználásával pénzeli és valósítja meg a tevékenysége folytán keletkező károk felszámolására irányuló intézkedéseket és a környezet valamennyi olyan összetevőjének alakítására és védelmére vo(Folytatás az 5. oldalon) ÚJ szú 4 1990. IV. 21.