Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-29 / 101. szám, vasarnap

Az állampolgárok magánvállalkozásairól szóló törvény (Folytatás a 4. oldalról) natkozó intézkedéseket, amelyeket tevékenysége veszélyeztet. (2) A vállalkozó élet- és a természeti környezet védelmét szolgáló létesítményeket köteles építeni, ezeket az illetékes termelési és nem termelési létesítményekkel együtt üzembe helyezni, valamint állandó jelleggel biztosítani folyamatos és hatékony üzemeltetésüket. IV. rész A határozatok bírósági felülvizsgálata 28. § (1) A regisztrálásról, a regisztrálás módosításáról és a regisztrálás megszüntetéséről szóló, e törvény szerinti határozatok a kerületi bíróságok által egyedi jogszabályok alapján felülvizsgálhatóak. (2) A határozat elsó bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti indítványt csak az államigazgatási eljárás rendes jogorvoslati eszközeinek felhasználása után lehet előterjeszteni a kerületi bíróságnak az egyedi jogszabályok által megállapított határidőben. V.rész Átmeneti és zárórendelkezések 29. § E törvény szerinti regisztrálásnak tekintendőek azok az árusításra és egyéb szolgáltatások nyújtására szóló engedélyek, amelyek e törvény hatályba lépése előtt lettek kiadva a Cseh Köztársaság kormányának az állampolgárok által a nemzeti bizottságok engedélyével végzett árusításról és egyéb szolgáltatások nyújtásáról szóló 1/1988. Tt. sz. rendelete alapján, illetve a Szlovák Köztársaság kormányának az állampolgárok által a nemzeti bizottság engedélyével végzett árusításról és egyéb szolgáltatások nyújtásáról szóló 2/1988. Tt. sz. rendelete alapján. Azt az állampolgárt, akinek ilyen engedélyt adtak ki, vállalkozónak kell tekinteni, s a továb• biakban a jogi viszonyaira e törvényt kell alkalmazni, hacsak a tevékenységét nem szabályozzák egyedi jogszabályok. 30. § E törvény értelmében vett regisztrálásnak kell tekinteni azon beleegyezéseket, amelyeket a nemzeti bizottságok adtak ki e törvény hatályba lépése előtt az állampolgároknak a magánlakásokban való ideiglenes elszállásolás lehetővé tételére a Cseh Köztársaság kormányának a nemzeti bizottságok beleegyezésével történő magárilakásokban való ideiglenes elszállásolásról szóló 63/1984 Tt. sz. rendelete alapján, illetve a Szlovák Köztársaság kormányának a nemzeti bizottságok beleegyezésével történő magánlakásokban való ideiglenes elszállásolásról szóló 64/1984 Tt. sz. rendelete alapján. 31. § Amennyiben az általánosan kötelező erejű jogszabályok „a nemzeti bizottság engedélye alapján végzett árusítás vagy egyéb szolgáltatások nyújtása" kifejezést, vagy ,,a nemzeti bizottságok beleegyezésével történő magánlakásokban való ideiglenes elszállásolás" kifejezést esetleg az „állampolgároknak a nemzeti bizottság engedélye alapján nyújtott dologi teljesítései és teljesítményei" kifejezést használják, az e törvény értelmében vett vállalkozást kell érteni alattuk. 32. § A Szövetségi Pénzügyminisztérium általánosan kötelező érvényű jogszabállyal állapítja meg az alapeszközök leírásának módját. 33. § E törvény hatályba lépésének napja után nem alkalmazhatók a következő rendelkezések: 1. a köztársaság elnökének a bányák és egyes ipari vállalatok államosításáról szóló 100/1945. Tt. sz. dekrétumának második paragrafusa, az egyes további ipari és más vállalatok és üzemek államosításáról és az államosított, illetve a nemzeti vállalatok egyes viszonyainak szabályozásáról szóló 114/1948 Tt. sz. törvény szerinti szövegezésben; 2. az egyes további ipari és más vállalatok és üzemek államosításáról és az államosított, illetve a nemzeti vállalatok egyes viszonyainak szabályozásáról szóló 114/1948 Tt. sz. törvény harmadik paragrafusa; 3. a további élelmiszer-ipari és más termelővállalatok és üzemek államosításáról, illetve az államosított és a nemzeti élelmiszer-ipari vállalatok egyes viszonyainak szabályozásáról szóló 115/1948. Tt. sz. törvény harmadik paragrafusa, az élelmiszeripar egyes vállalatainak államosításáról szóló jogszabályokat módosító és kiegészítő 108/1950. Tt. sz. törvény szerinti szövegezésben; 4. az ötven és több tevékeny személyt számláló kereskedelmi vállalatok államosításáról szóló 120/1948. Tt. sz. törvény harmadik paragrafusa; 5. az építőipar államosításáról szóló 121/1948 Tt. sz. törvény 1. § (2) bekezdése, az építőipar államosításáról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló 58/1951 Tt. sz. törvény szerinti szövegezésben; 6. a nyomdaipari vállalatok államosításáról szóló 123/1948. Tt. sz. törvény harmadik paragrafusa; 7. az egyes vendéglátó-ipari vállalatok, csapszékek és szállodai létesítmények államosításáról szóló 124/1948. Tt. sz. törvény hatodik paragrafusa. 34. § Érvényét veszti a Polgári Törvénykönyv 397.§ (4) bekezdése, 489 a paragrafusa, 490. § (2) bekezdése, valamint a tájékoztatási és művelődési minisztérium hatáskörében történő termelésirányításról és elosztásról szóló 272/1949. Tt. sz. törvény a későbbi törvények szövegezésében. 35. § Ez a törvény 1990. május 1-jén lép hatályba. Vállalkozó alapszervezet ÚJ szú 1990. IV. 29. A Műszaki Sportok és Tevékenységek Szlovákiai Egyesületének (korábban Honvédelmi Szövetség) nyitraivánkai alapszervezete, amely főleg motoros sporttal, kinológiával és modellezéssel foglalkozik, tevékenységéhez vállalkozással akarja előteremteni a pénzügyi eszközöket. Az év elején önsegélyes autójavító műhelyt nyitottak, ahol e tevékenység mellett felvásárolják a kiöregedett autókat. Az ezekből nyert pótalkatrészeket nemcsak a szervizben használják fel, hanem értékesítik is. Május elsejétől az autókölcsönzést is bevezetik. A turistaidényben szombaton és vasárnap ügyeletet tartanak. Azt vallják, hogy a megrendelők jól járnak, de ők is megtalálják a számításukat. A nyereség 30 százaléka fedezi a béreket, 10 százalékot adóként fizetnek be, de elképzeléseik szerint nekik is marad mintegy 60 ezer korona, s ebből az alapszervezet tevékenységéhez szükséges kiadások nagy részét fedezni tudják. -néOtthont a hazában Beszélgetés DOBOS LÁSZLÓVAL az RMDSZ első kongresszusáról A múlt hét végén Nagyváradon tartotta elsó kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Ezen Csemadok-küldöttséq is részt vett, melynek DOBOS LÁSZLÓ, a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója, a Csemadok tiszteletbeli elnöke is tagja volt. Nem sokkal hazaérkezése után kérdeztük tapasztalatairól, benyomásairól. - Utoljára az elmúlt év decemberében jártam Romániában egy konvojjal ... Kolozsvár környékén akkor még lőttek. Oda s vissza utunkat, a még hadiállapot terepet nyilván az érzések tapogatták le: feszültség, a veszély érzete, bizonytalanság, meghatottság és a félénk öröm... Remény. A meghatottság érzésével ültem be az RMDSZ I. alakuló kongreszszusára is. De mindjárt a konokság érzése; nincs idő elérzékenyülni. A kongresszus közvetlen környezete, készültségi állapota, nem voltam még ilyen sereglésen, ahol annyira érezni és látni a vigyázást. A szállodán kívül állandó fegyveres rendőrségi patrulok, az épületben számos civil vigyázó, minden emeleten. A tanácskozás területe sűrűláncú fegyveres rendőrségi kordon gyűrűjében. S igazoltatások, másodszor, harmadszor... Érezni közel van Marosvásárhely drámája és tanulsága, az új hatalomnak szinte létkérdése a rend tartása. Alig néhány hónappal a forradalom után. Román fegyveres erő vigyázza az RMDSZ tanácskozásának nyugalmát - tábornok parancsnokságával. S „mozgósított" az RMDSZ is, ha jó az információm, közel nyolcszáz önkéntes vigyázta-rendezte a tanácskozás zavartalanságát. • Az RMDSZ 1. alakuló kongresszusa nagyon fontos, sokak szerint történelmi esemény volt a romániai magyarság életében. Miben látja a kongresszus történelmi jelentőségét? - Amikor a kongresszus megnyitóját mondták, az volt az érzésem, hogy ez az elégtétel pillanata. A ceausescui diktatúra mélységeihez képest ez a találkozás már magaslat, legális küzdelem lehetősége. Ugyanis a Magyar Népi Szövetség felszámolása óta ilyen, önerővel létrehozott tömegszervezete nem volt az erdélyi magyarságnak. Programja szerint az „RMDSZ" a romániaimagyarság egészének közképviseleti és érdekvédelmi szervezete. Azaz, integráló szervezet. A kongresszusi beszámoló 600 000 tagról számolt be, hallottam véleményt, amely közel egymillióra teszi a tagok számát. A történelmi értékű a kongresszus azért is, mert közel fél évszázad szinte egyszeri lehetősége, azért is, mert az RMDSZ a „decemberi forradalom sodrában született". Tehát nem a hatalom adománya, nem gesztus szüleménye, az erdélyi magyarság jogos forradalmi közvagyona. • Milyen volt a kongresszuson a hangulat? - Maga az együttlét, gondolom, sokak számára felemeló érzés volt. A beszámoló, a hozzászólások hangvétele, meglehetősen komor és feszültséggel terhes. Domokos Géza elnöki beszámolójában többek között a kormány határozatlanságát, döntésképtelenségét tette felelőssé a nemzetiségi viszonyok és ellentétek eltorzulásáért. Nevezetesen: február óta a kormány csupán általános nyilatkozatokra volt képes - olykor azok is egyoldalú vádemelések a nemzetiségi ügyekben kevés a konkrét rendelkezés. Tőkés László beszámolt amerikai, magyarországi s pozsonyi útjáról, keserűen nyugtázta a román sajtó ez idő alatt tanúsított érdektelenségét. Hazatérte után nyílt támadások célpontja lett, s igaztalan vádak sorával illetik. „Veszélyeztetve érzem magam - mondta - segítségeteket, s védeti meteket kérem testvéreim". Kántor Lajos irodalomtörténész aggályát fejezte ki: a kommunista diktatúrát a nemzeti totalitarizmus válthatja fel. Úgy éreztem, a kongresszus szókimondásával nem dramatizálni, hanem inkább objektivizálni kívánta a helyzetet. A veszélyeztetettség kimondása nem fordult ellentámadásba, kesergésbe. Aktív cselekvés, ez kapott hangsúlyt: a kiutak, a megoldások keresése, a mérséklet, a román nemzettel közösen vállalt küzdelem. • Milyen szerepet vállal az RMDSZ a nemzetiségek sajátos problémájának megoldásában? Van-e szava a belpolitikában, a törvényhozásban, a kormány tevékenységében? Miként alakul kapcsolata a román pártokkal és mozgalmakkal? -Ahogy mondtam is már, „az RMDSZ nem párt, mentes minden tételes ideológiai kötöttségtől, de a demokrácia elveit, az európaiságot elkötelezetten vállaló, nemzeti alapon álló szervezet... arra törekszik, hogy a közös, alapvető kisebbségi érdekek hatékony képviseletével összefogja a romániai magyarság különböző rétegeit, csoportjait és azok szervezeteit". A hitelesség kedvéért a szervezet programjából idéztem a fenti tételeket. Az RMDSZ szerepvállalása és elkötelezettsége e tételekből leolvasható. • És a szervezet belső élete? -A pluralizmus elvére épül, ami természetesen szükségessé teszi a vélemények, nézetek, platformok állandó egyeztetését. Alapozó, programalkotó kongresszus volt ez, kezdés, itt sok minden természetesen még a program, a szándék, az elkötelezés szintjén jelentkezett. Idő kell a felfutásra, a megkapaszkodásra, a kapcsolatok kialakítására. Nagy, átfogó, szinte mindenre kiterjedő programot fogadott el a kongresszus, meghatározó alapelveit legalább érintve említem: demokrácia, jogállam, a szabadságjogoknak az európai jogrendhez való igazítása, a szabadságjogok alkotmányos szavatolása, decentralizáció, önrendelkezés, helyi önkormányzati rendszer kialakítása. E program távlati tervei: kisebbségi parlament létrehozása, a szövetség nemzetközi kapcsolatainak kiépítése... Az RMDSZ programja nyilván Románia, s Erdély sajátosságaiból indul ki, de számunkra is számos, hasznos üzenete van. Egy mondatban talán így jellemezhetném: a román nemzeti szándékkal összhangban, kitörés a sok évtizedes elzártságból. • S a Vatra Romaneasca? - Az erdélyi magyar gondolkodás elhatárolja mágát ettől a szervezettől, s egyáltalán a mai Románia minden szélsőséges megnyilvánulásaitól. OA tömegtájékoztató eszközök tudósításaiból tudjuk, hogy az RMDSZ mostani tanácskozásán különböző koncepciók képviselői között vita, sót ellentét alakult ki. Képes lesz-e vajon az RMDSZ arra, hogy a romániai magyarság sorskérdéseiben összefogja a különböző csoportokat? - Igen, a kongresszuson érezhető volt a vélemények polarizálódása. A diktatúra évtizedeinek emberi magatartásában, az emberi viszonyokban tett rombolása ma még szinte felmérhetetlen. Nagyon sok a kompromittált ember, a diktatúra lakája, a volt kiszolgáló. A kongresszus nagy kérdése volt és maradt: a romániai magyarság közegében ki ma a közéleti tevékenységre alkalmas hiteles ember? Hol, s mivel kezdődik a hitelesség határa? Mi legyen az emberi megmérettetés mértéke? Nehezíti a helyzet tisztázódását az értelmiség felerősödött menekülése... Illetve hát, a félelem. 0 Köztudott, hogy Romániában májusban választások lesznek. Véleménye szerint képes lesz-e az RMDSZ úgyszólván néhány nap alatt nemes ügyek érdekében összefogni a romániai magyar nemzeti kisebbséget? -Az RMDSZ tűzpróbája, megmérettetése előtt áll, jósolni nehéz, szinte a lehetetlennel való küzdelem ez. Az elmúlt évtizedek lefojtott, visszafogott cselekvésereje talán pozitív eredményt hoz. • A mi nemzeti kisebbségi szellemi életünk és a közelgő választások szempontjából milyen tapasztalatokkal érkezett haza Nagyváradról? - A küzdelem érzésében és szükségében erősített meg a nagyváradi találkozás. Itt, befejezésül, megemlíteném a kongresszus jelszavait: Otthont a hazában. Egységben. SZ. G. L. Hosszú szünet után újból Református egyházmegyei presbiteri konferencia A Nyugat-kassai Református Egyházmegye presbiterei vasárnap délután egyházmegyei konferenciára gyűlnek össze Alsóláncon. A nem mindennapi vallási rendezvény előkészületeiről a „házigazdától" GYÜRE ZOLTÁN helyi lelkipásztortól, az egyházmegye missziói előadójától érdeklődtem. • Tiszteletes úr, helytálló a rendezvényre a ,,nem mindennapi" jelző? - Egyértelműen. Sőt, több szempontból is. Évtizedekig nem volt ilyen jellegű és méretű tanácskozásunk. Nem lehetett. Isten a megújult életünkben, amiért igen sokan mérhetetlenül hálásak vagyunk neki, egy hatalmas ajtót tárt ki előttünk, s azon át most eljutottunk egy olyan világba, ahol talán annak rendjemódja szerint az alapvető emberi jogokkal összhangban folytathatjuk egyházi életünket, teendőinket, s benne a gyülekezet szolgáinak rendszeres találkozóit, megbeszéléseit. Hogy az ilyen konferenciák mennyire jelentősek nálunk is, azt talán nem kell magyaráznom. • A presbiter szó idegen eredetű... - Kétségtelen, az évszázadok során nyelvünkben is teljesen meghonosodott. Egyébként a Biblia tüzetesen megmagyarázza a szó igazi értelmét. Az Ótestámentum szerint az zsidó népet Egyiptomból kivezető Mózes azt a parancsot kapta Istentől, hogy szemeljen ki magának az egész nép közül derék, olyan istenfélő férfiakat, akik igazságosak, gyűlölik a haszonlesést, és így ítéletet tudnak tenni a népnek minden időben. Vagyis: a presbiter hitben öreg szolga, tanító, felvigyázó, irányító, s képletesen szólva a kormányosra figyelő, azzal összhangban munkálkodó evezős. A lelkipásztor legközelebbi munkatársa. • Visszatérve a konferenciához, milyen lesz a programja? - A rendezvény tulajdonképpen vasárnap délelőtt Felsőláncon kezdődik a hagyományos istentisztelettel, tudniillik a két gyülekezet szinte elválaszthatatlan egymástól, s a konferenciát is mindkét közösség presbiterei vei közösen szervezem. Délután Alsóláncra megyünk. Az ottani templomban sorra kerülő istentiszteleten nagytiszteletű Gábor Lajos szepsi lelkipásztor hirdeti majd az igét, utána pedig főtiszteletű püspökünk, dr. Mikó Jenő tart előadást a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházunk helyzetéről. Ezt követően a művelődési házban szeretetvendégség lesz, s a fehér asztalnál nagytiszteletű Ibos Dezső református lelkipásztor szól majd a presbiter szerepéről, szolgálatáról. Szeretnénk, ha a találkozón, amelyen a lelkészeken és presbitereken kívül vendégként a széles környék más egyházhoz tartozó, illetve vallás nélküli közéleti emberei közül is sokat meghívtunk és szertettel várunk, egy igen őszinte párbeszéd indulna, mert mi tagadás, lenne, van miről beszélnünk. • Például? - Például a hitoktatásról, a szeretetszolgálatról és életünk annyi sok megoldatlan problémájáról. S minderről nemcsak beszélni kell. Az emberiségért, a vallásos és nem vallásos emberek lelki harmóniájáért, egészségéért, békés együttéléséért, tennünk is kell. Sokat kell tennünk! GAZDAG JÓZSEF