Új Szó, 1990. április (43. évfolyam, 78-101. szám)

1990-04-21 / 94. szám, szombat

Nyitott határok avagy utazz, ha van rá pénzed?! Látszólag mindannyiunkat kedvezően érintett a nyugati határok megnyitása, akárcsak az az intézkedés, hogy évente 2000 korona értékben válthatunk be keményvalutát. De mire elég ez a pénz? Nem sokra. Államháztartásunk őrei ugyanis már kezdettől fogva szigorú mércét vezettek be a külföldre készülőkkel szemben. Ám megmaradt a kiutazás, a pénzbeváltás lehetősége. S ez szertefoszlatta a decemberben még sokunkban bujkáló bizonytalanságot. Igazságtalan megoldás Egyszerűbb azoknak a helyzete, akik másképpen juthatnak hozzá a valutához, nem kell bizonyítgatniuk, honnan szerezték, s korlátozások nélkül utazhatnak külföldre. A vámelőírások is látszólag demokratikusabbakká váltak. Mindez nagyon is kedvez a vásárlóturizmusnak, azoknak a „kereskedőknek", akik börzéinken, bazárainkban, piacainkon gazdagítják a választékot, újsághirdetésekben kínálják portékájukat. Aki sem itthon, sem külföldön nem szerzett elég üzletelési tapasztalatot, az az államtól kapott valutamennyiségből csak szegényesen költekezhet. Ausztriában például egy jól kereső munkás két nap alatt jut hozzá az évi devizamennyiségünknek megfelelő öszszeghez. Alacsony munkatermelékenységünkről, gazdaságunk értékdeformációiról már ez is ékesen árulkodik. Saját bőrömön tapasztaltam mindezt, s ismerőseimtől sem hallottam mást. Elmesélték például, hogyan próbált német szöveggel a kezében, ám a nyelv ismerete nélkül, néhány nap alatt munkát keresni Ausztriában három fiatalember a Galántai járásból. Ráadásul szabadságot vettek ki erre az időre. Jómagam nem csodálkozom ezen, hiszen hivatalnoki fizetésem mellett a múltban nekem is többször fizikai munka után kellett néznem, ha a szokásosnál többet akartam keresni. S akadnak ilyenek többen is. Százezrek előtt nyílt meg tehát az utazás lehetősége. De vajon milyen árnyoldalai vannak e döntésnek? Nyilvánvaló, hogy a legegyszerűbbnek éppen a korona leértékelése mutatkozott. Ugyanakkor azonban olyan csereárfolyamot vezettek be, amely az első keserű tapasztalatok után tömegesen riasztja vissza az embereket a Nyugatra utazástól. Ez a megoldás igazságtalan. Azokat részesíti ugyanis előnyben, akik ki tudja milyen bevételekből fedezhetik kinti kiadásaikat, ugyanakkor a többség, amely a történelmi nevezetességek, az ország vagy egyszerűen az élet megismerése miatt utazik egy-egy nyugati államba, majdhogynem semmit sem engedhet meg magának, annyira üres a pénztárcája. Garasoskodni kényszerül. Politikai kérdés Kíváncsiskodásuk azért mégis csalogatja az embereket Nyugat felé, így vagy úgy mindenki hozzájut valamennyi valutatöbblethez. S amint beköszönt a melegebb idő, az egynapos kiruccanásokat felváltják a többnaposak. És hol éjjeleznek majd hazánkfiai? A legolcsóbb kempingekben, a parkokban, állomásépületekben, vagy a parkolóban, saját autójukban megbújva. A nyugati határok megnyitása politikai kérdés. Bizonyította: kormányunk komolyan veszi a társadalmi változásokat. Ám társadalmilag igazságtalan és gazdasági indokolatlansága a cserearányok számunkra drasztikus megemelése, akárcsak a gazdaságunk hosszú évekig tervezett szervezetlenségéből örökölt bérrelációk megőrzése. Még mindig nem szántuk rá magunkat arra, hogy az értéket létrehozó munkát jól megfizessük, s azért a tevékenységért, amely csupán a statisztikailag kimutatható teljes foglalkoztatottságot garantálja, lényegesen kevesebbet adjunk. Nem tanultunk a magyar tapasztalatokból. Déli szomszédaink ugyanis rájöttek, hogy bizonyos fokig megelőzhették volna az ausztriai bevásárlási lázat, ha forintért árusítják Magyarországon ugyanazt a nyugati árut, amiért tömegesen zarándokoltak az emberek Ausztriába. A sok bevásárlóturista csak a keményvalutát vitte ki az országból. Fölöslegesen. De a lengyel gyakorlat sem volt eléggé figyelmeztető számunkra. Ha ugyanis az emberek hivatalos úton csak elenyésző mennyiségű valutához jutnak, más pénzforrások után néznek, akár a külföldi feketepiacon. Hírnévcsökkenés is? Nálunk folytatódik a javadalmazásban uralkodó társadalmi igazságtalanság. Hiába nyitottuk meg a határokat, a kiemelt és nem kiemelt foglalkozásokban a bérrelációk átértékelése nélkül aligha módosul valami. A Nyugaton is megcsodált politikai döntést lényeges gazdasági változásoknak kell követniük. A javadalmazás alapvető módosítása és a munkaadó szabad megválasztása azt hozhatja magával, hogy a legsikeresebb vagy akár a tőkerészesedésű vállalatoknál is nem szabják meg a bérplafontrs bizonyos feltételek mellett bárkinek lehetővé teszik a külföldi munkavállalást, feltéve, ha talál magának munkát. Utazz, ha van rá pénzed! Nem mondhatjuk ezt főként diákjainknak, akik szívesen ismerkednének a világgal, tökéletesítenék nyelvtudásukat. Eddigi bérükért ugyancsak aligha juthatnak el Nyugatra a tudományos és egészségügyi dolgozók, a pedagógusok. A mostani utazási feltételek társadalmi igazságtalanságuk mellett azt a veszélyt is magukban hordozzák, hogy alaposan csökkenhet hírnevünk az általunk leggyakrabban látogatott országokban. Bármilyen antidemokrafikusnak tűnik: ilyen szempontból az emberek bizonyos mértékű megválogatása mellett vagyok. Ugyanakkor azokon a munkahelyeken, azokban a szakmákban, amelyekre szüksége van a gazdaságnak, lényegesen magasabb béreket kellene fizetni, s mindazoknak, akiknek munkájára nincs szükség a piacgazdaságban (hogy mikor lesz?) csak minimális bért, vagy a létminimumhoz szükséges támogatást kellene nyújtani. Van elég tapasztalatunk a múltból, hogyan működhet a nyitott gazdaság. Ezért tekintem a mostani állapotot csak provizóriumnak. KŐVÁRY IVÁN Bemutatjuk a Szlovákiai Szociáldemokrata Pártot A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt a Szocialista Internacionálé gyakorlatában sikerrel érvényesített alapelvekhez - a szabadsághoz, az igazsághoz, a demokráciához és a szolidaritáshoz - tartja magát. Minden törekvésük a politikai, a szociális, a nemzetiségi és a vallási igazságtalanságok ellen, valamint az erőszak és a total izmus bármiféle megnyilvánulása ellen, illetve a humanizmus támogatására irányul. Olyan társadalmi rend létrehozására törekednek, amelyben a szabad társadalom fejlődésének alapját az egyén, a személyiség szabad fejlődése képezi. Síkra szállnak a világbéke megőrzéséért, illetve az államok, nemzetek és nemzetiségek békés együttéléséért, az önrendelkezés, az egyenjogúság, a kölcsönös tolerancia és az együttműködés alapján. Programúk bevezetőjében külön hangsúlyt kapott a munkához és az egészséges környezethez való jog. Célkitűzéseik között szerepel, hogy a szövetségi csehszlovák államnak az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek államává kell válnia. A nép szuverenitása, a szabadság, az egyenlőség és a politikai pluralizmus mellett a demokrácia alapvető ismérvei közé, sorolják az államhatalom hármas megosztását (törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom), a parlamentális rendszert, a szabad választásokat, valamint a többségi döntéshozatal elvét, a kisebbségi nézetekhez való jog elismerését. Szociálpolitikájukban a teljes értékű foglalkoztatás mellett főként a nők, a gyermekek, a fiatal családok, a nyugdíjasok és a munkanélküliek helyzetének könnyítésére törekszenek, mert „az említett csoportok életszínvonala a társadalom fejlettségének mércéje". Elképzeléseik szerint meg kell őrizni az egészségügyi ellátás ingyenességét, biztosítani kell a szabad orvosválasztás lehetőségét, ám hangsúlyozzák a környezetvédelem fontosságát is. Gazdasági programjukat lényegében szociálpolitikai céljaik szolgálatába állították. Valamennyi vállalkozó és a tulajdonformák egyenjogúsítására, továbbá a bér- és az árrendszer reálisabbá tételére, inflációellenes intézkedések meghozatalára, a fogyasztók védelmére stb. törekszenek azzal, bogy a gazdasági reform esetleges negatív szociális következményeit az államnak kell majd semlegesítenie a közigazgatás, a fegyverkezés, a dotációk és a beruházások területén eszközölt takarékossági intézkedésekkel. Vámos Béla az SZDP sajtótitkára a Csehszlovák Mezőgazdasági Pártot A mezőgazdasági dolgozók és mindazok, akik valamilyen formában kapcsolatban állnak s mezőgazdasággal, tudatosították, hogy a választásokon csak egységesen érhetnek el eredményt. Ez a felismerés vezérelt bennünket is, amikor az Efsz-tagok Politikai Mozgalmával, a Morvaországi Vidéki Párttal és a Csehszlovák Republikánus Vidéki Párttal egyetértésben létrehoztuk a Földművesek és a Vidék Szövetsége választási koalíciót, amelyhez később a Nemzeti Jólét Pártja, a Liberális Demokrata Párt és a Szabad Demokraták Pártja is csatlakozott, s akikkel közös jelölőlistát állítottunk össze a Szövetségi Gyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokra. A nagy választási tömb tagjai megegyeztek abban, hogy a választási kampányban a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt első országos konferenciáján jóváhagyott választási programot fogják támogatni. A belpolitikát illetően támogatjuk a többpártrendszeren alapuló demokráciát. A külpolitikában támogatjuk a nemzetek önrendelkezésére és „Ezt a zenét csak odafigyelve lehet élvezni" Szlovákiai turnéra indul a Telegram -Hiszünk abban, hogy minden fellépésünk jó buli lesz - ezt Hirleman Bertalan, a Telegram rockegyüttes dobosa mondta az április 28-tól május 5-ig tartó szlovákiai hangversenykörútjukról. Vele és Vedres József szólógitárossal, valamint Drahovics Istvánnal, az együttes menedzserével Pozsonyban, a Csemart művészeti közvetítő iroda székházában beszélgettem a turné szerződésének aláírása után. Vagyis akkor már pontosan tudták, hogy az említett időben hol lesznek a fellépések - Zselizen, Dunaszerdahelyen, Somorján, Ipolynyéken, Csenkén, Bősön és Bátorkeszin. Ha egyetlen nap sem esik az eső, akkor Vágsellyén is tapsolhatnak nekik. A fellépésekre mindig szabadtéri színpadon a kora esti órákban kerül sor. Csehszlovákiában első alkalommal szerepel az együttes, mely tavaly augusztusban alakult. Tagjai azonban egyáltalán nem kezdők, hiszen korábban valamennyien nagynevű zenekarokban játszottak. Vedres József a Beatricében és a Bikiniben, Hirleman Bertalan az Eddában, a Bikiniben é§ a Beatricében, Basary József énekes a Hitben, Makovics Dénes basszusgitáros a Bikiniben, a billentyűs hangszereken játszó Ádok József pedig a Hitben. Jelenlegi felállásukban az első bombasikert tavaly augusztus 20-án érték el, amikor Budapesten (Szigetszentmiklóson) 4000 néző előtt léptek fel. - Sikerünk a korábbi zenekarokkal is volt, de álmaink a mostani együttesben valósultak meg - mondta Vedres József. - Itt azt a dallamos rockzenét játsszuk, amit imádunk. Együttesünk minden tagjának azonos az ízlése. Jó barátok vagyunk, ugyanazt a fajta zenét is hallgatjuk. Hogy mikor? Szinte szüntelenül: lakásban, a kocsiban, bárhol. De sohasem beszélgetés közben. Ezt a zenét csak odafigyelve lehet élvezni. Minden jelentős lemezt megveszünk, ami a mi stílusunkban bárhol a világon kijön. Próbáikat otthon, kertes házban tartják. Méghozzá kis hangerővel, mert így vehetők észre leginkább a hibák. Évente általában egy-egy hónapot próbálnak, utána az új számokat felveszik hanglemezre. Majd következnek a hangversenyek. Természetesen közben-közben pihennek is. Az egyes szerzemények közös munka eredményei. - Általában a Józsi megírja a szöveget - mutatott Vedres Józsefre a dobos -, aztán fokozatosan a zene is megszületik. Közben a szöveg is módosulhat. - Az éppen most születő dalunknál talán fordított lesz a sorrend. A zongorista rossz hangulatban elkezdett játszani, s létrejött a téma, a dal váza. Ehhez írok szöveget. Egyelőre fogalmam sincs róla, mit. Még a címét sem tudom. A Telegramnak kezdettől fogva Dragovics István a menedzsere, akiről az együttes tagjai csak elismeréssel beszéltek. Annál is inkább, mivel korábbi zenekarok tagjaiként nem minden menedzserrel kapcsolatban voltak jók a tapasztalataik. - Tizennyolc éve foglalkozom műsorszervezéssel - vélekedik Dragovics István. - Más zenekarokat is szervezek, de csak a Telegramnak vagyok a menedzsere. Szívesen vállaltam, mert csodálatos a zenéjük. És nagyszerű emberek. A szó jó értelmében profik. Minden fellépésen teljes erőbedobással játszanak. A menedzser a műsorhoz a nevét adja. Bárhová fordulok, azzal fogadnak, hogy tudjuk, te rossz műsort nem árulsz. A siker biztosításához a tárgyaló felek rugalmassága is fontos. A Csemartról a legnagyobb elismeréssel kell szólnom. Szerintem minden feltételt megteremtettünk ahhoz, hogy a szlovákiai hangversenykörút sikeres legyen. Az együttes tagjai alig várják a fellépéseket. FÜLÖP IMRE A felvételen balról Vedres József, Ádok József, Hirleman Bertalan, Basary József és Makovics Dénes (Arch ív felvétel) a belügyekbe való be nem avatkozásra vonatkozó alapelveket, elismerjük a győztes nagyhatalmaknak az európai határokkal kapcsolatos megállapodását. Tiszteljük államhatáraink sérthetetlenségét s országunkat a csehek, a szlovákok és az itt élő nemzetiségek közös hazájának tekintjük. Valljuk, hogy a mezőgazdasági földet, az erdőket és a vízfelületeket nem szabad eladni más illetőségű állampolgároknak, illetve nemzetközi monopóliumoknak. A gazdasági programcéljainkat szintén konkretizáltuk. Ezek szerint a szociális piacgazdaságon alapuló gazdasági rendszer hívei vagyunk. Szerintünk a tehetséges és vállalkozó szellemű egyéneknek lehetőséget kell adni a kezdeményezésre, ám ugyanakkor gondoskodni kell a lakosság széles rétegeinek szociális biztonságáról. Elismerünk és támogatunk valamennyi tulajdonformát és vállalkozást, s megengedhetetlennek tartjuk bármely tulajdonforma előnyben részesítését. Támogatjuk a szövetkezetek, állami gazdaságok és más szervezetek családi farmokkal vagy egyéni gazdálkodókkal kötött, gazdaságilag indokolt megállapodásait. Szorgalmazni fogjuk, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban megtakarított eszközöknek, illetve az adónak egy részét kizárólag ökológiai célokra és beruházásokra fordítsák. Szociális téren szorgalmazzuk, hogy állami költségen kártalanítsák azokat a földműveseket, akiknek a gazdaságát jogellenesen vagy aránytalan ellenszolgáltatás fejében beolvasztották a szövetkezetbe, állami gazdaságba vagy egyéb szervezetbe. Fel akarjuk számolni a nyugdíjasokkal, főleg a volt mezőgazdasági dolgozókkal és szövetkezeti tagokkal szemben elkövetett igazságtalanságokat. Ezt a demokratikus. társadalom alapvető erkölcsi kötelességének tekintjük. Szorgalmazni fogjuk, hogy a traktorosokat és más, szintén veszélyeztetett munkahelyeken foglalkoztatott mezőgazdasági dolgozókat ugyanabba a nyugdíjkategóriába sorolják, amelybe a hivatásos katonák, bányászok és rendőrök tartoznak. A vidéki lakosság részére ugyanolyan ellátást és szolgáltatásokat követelünk, amilyenben a városiak részesülnek, s magunk is mindent megteszünk az aprófalvak, települések vérkeringésének felújításáért, fejlődésükért. A Csehszlovák Mezőgazdasági Pártnak és a Földművesek és a Vidék Szövetsége választási tömbben velünk egységesen fellépő pártoknak közös a jelszavuk: Demokráciát, vállalkozási szabadságot, gazdasági felemelkedést, szociális biztonságot! Dr. Michal Ďurdiak, a Csehszlovák Mezögadasági Párt Szlovákiai Bizottságának szervezési titkára ÚJ SZÚ 4 1990. IV. 21.