Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-15 / 63. szám, csütörtök

Fő szennyezőforrás - a gépkocsiforgalom Növekszik a levegőbe kerülő nitrogén-oxidok mennyisége A nitrogén, ez a színtelen és szagtalan kétatomos gáz (N

2) azok közé a biogénnek nevezett elemek közé tartozik, amelyek nélkül a földi élet létezése elképzelhetetlen. A fehérjék egyik állandó és nélkülözhetetlen alkotórésze. A levegő 80 százaléka szintén nitrogén. Elemi állapotban, szerves és szervetlen vegyületek formájában szinte mindenütt - talajban, vízben, levegőben, az élővilágban - előfordul, s bolygónk ökoszférájában bonyolult körforgalmat végez. A nitrogén körforgalmában az emberi tevékenység következtében beálló változások - egyes agresszív nitrogénvegyületek mennyiségének növekedése - komoly ökológiai, élettani és ökonómiai következményekkel járhatnak. Természetes források A különböző vegyi, fizikai és biológiai folyamatoknak köszönhetően a nitrogén vegyületeinek keletkezése szerint egyidős bolygónk légkörének kialakulásával. A villámlásról köztudott, hogy elektromos kisülés. Kevésbé ismert viszont, hogy ilyenkor a levegőben milyen kémiai reakció elindítója. A villámláskor keletkező magas hőmérséklet és plazmaállapot hatására a nitrogén és az oxigén nitrogénoxidokká alakul. Becslések szerint az elektromos kisüléseknek köszönhetően évente mintegy 8 millió tonna agresszív nitrogén-oxid képződik. Körülbelül ugyanennyi keletkezik ezekből a gázokból a denitrifikáló baktériumok életfolyamatainak köszönhetően is. Az erdők és a füves térségek (prérik, szavannák), égése során szintén évi 12 millió tonna kerül a levegőbe. Más, bonyolult fizikai, .kémiai és biológiai történéseknek (az ammónia légköri oxidációja, a világtengerekben zajló biológiai stb. folyamatok) köszönhetően évről évre szintén jelentős mennyiségű - 2-12 millió tonna - nitrogénmonoxid (NO) és nitrogén-dioxid (N0

2) jön létre. Mivel e két gáz általában együtt fordul elő és több tulajdonságuk hasonló, a környezetvédelmi szakirodalom ezeket a nitrogén-oxidokat NO

x-nek jelöli. Ha eltekintünk attól, hogy az erdő- és a szavannatüzek nem ritkán az ember számlájára írhatók, akkor az eddigi ismereteink szerint elmondhatjuk, hogy az évente keletkező 30-40 millió tonnányi NO

x gázok bolygónk nitrogénháztartását nem zavarták. Növekvő mennyiség Aggasztó viszont, hogy az ún. antropogén (emberi eredetű) tevékenység során levegőbe jutó NO

x mennyiség már jelenleg is eléri az évi 12 millió tonnát, s egyre emelkedik. A gázok elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkeznek. Minél magasabb hőfokon történik az égés, annál több nitrogén-oxid képződik. Az atmoszféra nitrogén-oxid tartalmának növekedéséért elsősorban a gépkocsiforgalom felelős. Az ipari társadalmak által a levegőbe juttatott nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid már olyan többletmennyiség, amely a nitrogén körforgásában egyensúly-eltolódást, zavarokat okozhat, és globális szinten károsíthatja ökoszféránkat. Az NSZK-ban például, ahol a savas ülepedés (a savas esők) az erdők több mint 30 százalékát pusztítja, a fő ellenségnek nem is a kéndioxidot, hanem az NO

x-et tekintik. A levegőbe kerülő különféle nitrogénvegyületek közül az atmoszféra alsó rétegeiben a dinitrogén-oxid semlegesen viselkedik, az NO

x viszont savas. Megemlítendő, hogy a légköri ammónia (NH

3) viszont bázikus (lúgos) hatású, s mint ilyennek szerepe van a savas vegyületek semlegesítésében, illetve a savas ülepedés „szabályozásában". A mezőgazdasági termelésnek - az állattenyésztésnek, műtrágyagyártásnak, műtrágyázásnak - köszönhetően jelentős mennyiségű ammónia kerül a levegőbe. A fentiek értelmében sem lehet azonban ezt a folyamatot pozitívnak tekinteni, mivel bolygónk nitrogén-háztartásában az antropogén eredetű ammóniatöbblet is csak nehezen illeszkedhet be. Az Európai Gazdasági Tanács adatai szerint az egy négyzetkilométerre eső NO

v emissziók tekintetéMi niszterek tanácskozása Beteg az egészségügy... ... verték félre az érintettek a harangokat, s követelték - már amennyire lehetett - a gondok mielőbbi orvoslását. Hogy mennyire hatástalannak bizonyultak a próbálkozások, valamennyien - betegek és egészségesek - egyaránt érezzük. A valaha jó színvonalú egészségügyünk a fejlődő országok színvonalára süllyedt. Évekig arról beszéltünk, milyen sok az orvosunk, milyen alacsony az országban a gyermekhalandóság, milyen hatékonyak az egészségügyi programok. November végén aztán fény derült sok mindenre, s rá kellett ébrednünk, hogy nem így van. Az új szlovákiai egészségügyi miniszter, dr. Stanislav Novák nyíltan szólt az elmúlt évek hibás egészségügyi politikájáról és munkatársaival együtt hozzálátott a diagnózis felállításához. Csehországi kollégájával, dr. Pavel Klener miniszterrel és a két minisztérium felelős dolgozóival közösen megállapították, hogy az egészségügyi és a szociális tárcát a felgyülemlett gondok miatt külön kell választani. - A rossz házasság váláshoz vezet - mondta a miniszter a múlt heti pöstyéni kétnapos közös munkaértekezleten, s cseh kollégája is támogatta az elválás gondolatát. A miniszterek rámutattak, szomorú örökséget vettek át elődeiktől, hiszen hazánkban ez idáig a nemzeti jövedelemből csupán 4,6 százalékot fordítottak az egészségügyre. (Az NSZK-ban 8, az USA-ban 12 százalékot.) Abból kell kiindulni, hogy az állam feladata megteremteni az egészséges életmódhoz szükséges feltételeket éppúgy, mint a gyógyulást elősegítő eszközöket. Az állam ezt idáig nem teljesítette. Ezért van az, hogy kórházainkban kevés a csúcsminőségű műszer, hogy az ápolónők kevés bérért, nehéz fizikai munkát végeznek, hogy kevés a gyógyszer. S nem azért kevés, (mert bár ez is igaz), hogy sokan felhalmoznak különféle , gyógyszereket, hanem azért, mert hazánkban a gyógyszergyártás struktúrája nem megfelelő. (1200 féle gyógyszert gyártanak!) A gyógyszerek 35 százalékát a KGST-államoktól, főleg Lengyelországból, a Magyar Köztársaságból és az NDK-ból vásárolják, a vitális gyógyszerek javát kemény valutáért a nem szocialista országokból. Az előbb említett országok egyre inkább nem teljesítik a megállapodásokat, illetve bejelentették, jövő évtől kezdve ők is valutáért adnak gyógyszert. A szlovákiai miniszter elmondta, a gyógyszerhiány az idén a tavalyi kritikus év szintjén marad. Hiszen az egészségügy csak olyan anyagiakkal gazdálkodhat, amilyeneket a kormány rendelkezésére bocsát. Vagyis a kormány hatáskörébe tartozik e súlyos gond megoldása. Úgyszintén - közösen az egészségügyiekkel - meg kell változtatni a gyógyszeripar vállalati formáit. - Nem arról van szó, hogy eladjuk a gyógyszergyárainkat - hangsúlyozta a miniszter, - ám lehetővé kell tenni, hogy a külföldi tőke beruházás formájában gazdaságossá tegye a gyógyszergyártást. A miniszterek megegyeztek abban, hogy egy sor legiszlativ intézkedést kell megvalósítaniuk, legyen szó a privatizációról, vagy a társadalombiztosítási formák változásairól. Azt tudják, hogy a privatizáció nem oldhatja meg az egészségügy súlyos gondjait, s azt is, hogy előbb vagy utóbb sort kell keríteni számos nem népszerű intézkedés megtételére. Várható az orvosi vények térítési összegének emelése, de a gyors mentőszolgálat indokolatlan kihívása sem lesz ingyenes. Az egészségügy gondjai nagyok, belátható időn belül lényeges javulás nem várható. Éppen ezért hangsúlyozták, nagyobb figyelmet kell fordítanunk az egészségesebb életmódra, a megelőzésre. A jelen körülmények között ez az egyik járható út. (péterfi) ben Csehszlovákia - Belgium, az NSZK és Hollandia mögött - Európában a negyedik helyen áll. Világviszonylatban pedig az egy főre jutó mennyiség tekintetében az Egyesült Államok után a második. Kumulatív hatás A nitrogén-oxidok káros élettani hatása - a különféle kénvegyületekéhez hasonlóan - egyértelműen kimutatható. A bőr és a nyálkahártya kékülésével jelentkező cianózist okoznak. Tágítják az ereket, így csökken a vérnyomás. Csökkentik a szervezetben lévő A-vitamin mennyiségét, zavarokat idéznek elő a pajzsmirigy működésében is és gátolják a növények növekedését. A környezet NO

x szennyeződésének küszöbértéke köbméterenként 0,1 milligramm. Rövid távon azonban ennek háromszorosa sem tekinthető mérgezőnek. A kutatóorvosok viszont bebizonyították: az NO

xszennyeződésnek az élő szervezetekre kumulatív hatása is lehet, és így a szennyezett környezetben dolgozó egyének fogékonyabbá válnak a bakteriális eredetű tüdőgyulladásra és vírusos influenzára is. A nitrogén-oxidok közvetve is károsítanak. Az ózonnal, a kipufogógázokból ós más forrásokból a levegőbe kerülő szénhidrogénekkel ugyanis ún. peroxi-acetil-nitrátot képeznek, amely nagyon agresszív, élőlényekre veszélyes anyag. A levegőbe jutó NO

x-mennyiség csökkentése érdekében a világ több országában szigorú intézkedéseket hoztak. A kanadai kormány például az idén februárban bejelentette, hogy a kipufogógázok káros anyagainak korlátozása érdekében 1994-től szigorúbb műszaki követelményeket támaszt az autóiparral szemben. A kilencvenes évek közepétől gyártott gépkocsik 60 százalékkal kevesebb nitrogén-oxid emisszióval és 29 százalékkal kevesebb szénhidrogénnel szennyezik a levegőt. Jelenleg az észak-amerikai kontinens gépkocsiparkjából darabonként és mérföldenként 1 gramm NO

x és 0,41 gramm szénhidrogén kerül a levegőbe. Európában bizonyára sokkal rosszabb a helyzet, mivel a világ mesterséges nitrogén-oxid termelésének a felét produkálja. így a kanadaihoz hasonló vagy még sokkal szigorúbb intézkedéseket kellene foganatosítani kontinensünkön is. Ez, a Csehszlovákia e téren betöltött, „előkelő" szerepe programpontot jelenthet a hazai zöldek választási hadjáratában is. POMICHAL RICHÁRD Megszűnik, átalakul vagy megújul? Áprilisban kongresszust tart a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Megszűnik, átalakul vagy megújul a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége? A nézetek megoszlanak. Vannak, akik a létjogosultságát kétségbe vonják. Mások azt mondják, ha létezni akar, mindenképpen elkerülhetetlen a formai és tartalmi megújulása. Ennek mikéntjéről várhatóan a szövetség legközelebbi országos konferenciáján döntenek, amelyen megvitatják az új alapszabályt, a szervezeti szabályzatot és a programtervezetet. Mindezekről az SZFSZ Szlovákiai Bizottsága szervezési osztályának vezetőjétől, dr. Bernáth Dušantól kértünk tájékoztatást. -A hozzánk érkezett levelekből, állásfoglalásokból egyértelműen kitűnik, hogy a mezőgazdászok igénylik az érdekvédelmi szervezetet. Az áprilisi országos konferencia várhatóan új fejezetet nyit a szövetség életében. Alapjaiban a Szövetkezeti Földművesek Szövetségére épülő, azonban nevében és tevékenységében is új szervezet, Mezőgazdasági Szövetkezeti Szövetség (Roľnícky Družstevný Zväz) létrehozását tervezzük. önálló és nyitott szervezet lesz, amely az egységes földművesszövetkezetek és tagjaik, a mezőgazdasági vállalatok és dolgozóik, az egyéni gazdálkodók, valamint a szövetkezeti szakszövetségek tagjai számára kínál érdekvédelmet és működési területet. • Hogyan képzelik el az érdekképviseletet, ha az új választások során a parlamentbe csak a politikai pártok és mozgalmak javasolhatnak képviselőt? - Szövetségünknek a törvény által kell jogot biztosítani ahhoz, hogy a tagjait érintő kérdésekben véleményt mondhasson és ezáltal a döntéseket befolyásolhassa. Annak ellenére, hogy nem lesz saját képviselőnk a parlamentben, a pártok és mozgalmak révén a törvényhozásba bizonyára mezőgazdasági dolgozók, földművesek is bejutnak. További lehetőséget azokkal a politikai pártokkal és mozgalmakkal való szoros együttműködés kialakításában látunk, amelyek programjaikban vállalják a mezőgazdasági dolgozók érdekképviseletét. A szövetkezetek tagjai a választásokra készülve politikai mozgalmat is létrehoztak, hogy a törvényhozásba képviselőket tudjanak állítani. A mozgalom alulról jövő kezdeményezés, nem azonos a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, de természetesen mi is támogatjuk. • Milyen alapelvek szerint szerveződik az új szövetség? - A szervezeti struktúra kialakítása az alapszervezetek hatáskörébe tartozik majd. Az új szövetség nem kíván felettes szerve lenni az alapszervezeteknek, csupán gazdasági, szociális, kereskedelmi, jogi és egyéb szolgáltatásokat kínál számukra. Az elképzelések szerint a szövetségnek egységes központja lenne, két egyenrangú köztársasági bizottsággal. A szervezeti felépítés kétkamarás rendszerrel számol. • A szövetség programjavaslata alapján melyek azok a fő területek, ahol az eddiginél nagyobb hatékonysággal akarnak dolgozni? - Két alapvetően fontos területre összpontosítjuk a figyelmet. A gazdasági szférában elsősorban a vállalkozások szabadságáért és a gazdasági önállóságért szállunk síkra. Ott akarunk lenni minden olyan kérdés megtárgyalásánál, ahol a mezőgazdasági dolgozók életét, munkáját befolyásoló döntés születik. A másik fő terület a komplex szociális gondoskodás. Többek között javasoljuk, hogy a szövetség működjön együtt a nemzeti bizottságokkal. Végezetül hangsúlyozni szeretném, hogy nem akarjuk ráerőszakolni az alapszervezetekre az elképzeléseinket, inkább az elgondolásaik megvalósításaihoz kívánunk támogatást és segítséget nyújtani. A végső szót az április végére tervezett országos konferencia mondja ki. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Tavaly rekordmennyiséget gyártottak a Becherovka gyomorerősítő gyógylikörből. A Karlovy Vary-i Jan Becher vállalat dolgozói több mint 66 ezer hektolitert állítottak elő ebből az ,,életet serkentő" italból, s ez az üzem 1807-es keletkezése óta a legnagyobb mennyiség. A felvételen: Irma Štáchová ellenőrzi a Becherovka csomagolásának etiketjét. (Jirí Berger felvétele - ČSTK) A vendégeket szívesen látjuk, de... Megszüntethető a bevásárlóturizmus? Az utóbbi időben az egyik fő téma a lakosság körében a bevásárlóturizmus. Ez természetes, hisz valamennyien érezzük, kereskedelmünkben nincs minden rendben. Az üzletekben egyre kevesebb az áru, bosszankodunk, hogy a korábban sem rózsás ellátás tovább romlik. Megmutatkozik ez az élelmiszerekkel és az iparcikkekkel kapcsolatban egyaránt. A Szlovák Nemzeti Tanács kereskedelmi, szolgáltatási és közlekedési bizottságának legutóbbi ülésén is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, a piaci helyzet elemzésére Pavol Kôstka kereskedelmi miniszterhelyettes vállalkozott. - Tárcánk munkatársai még december közepén feltérképezték az osztrák árakat, tehát pontosan tudtuk, hogy a vízumkötelezettség eltörlése után mely árucsoportokra összpontosul majd a hozzánk érkezők figyelme, illetve mi iránt növekszik a kereslet - mondotta a miniszterhelyettes. - A várható következményekre figyelmeztettük a szövetségi szerveket és egyben javaslatokat is tettünk, milyen intézkedésekre lenne szükség. Elsősorban a nem kereskedelmi termékkivitelre, illetve behozatalra vonatkozó határozat következetes megtakarítását szorgalmaztuk és azt is indítványoztuk, hogy megfelelő kiviteli díjat határozzunk meg. Javasoltuk a fogyasztási cikkek és a szolgáltatások kiskereskedelmi árának módosítását és a nem kereskedelmi árfolyam megváltoztatását, valamint a valutásboltok hálózatának bővítését. Mindennek ellenére a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium egy olyan rendeletet adott ki (előkészítése során a mi véleményünket nem kérte ki), mely szinte korlátlan árukivitelt tett lehetővé, és ez oda vezetett, ahol manapság vagyunk... Az osztrák határ megnyitása a szervezett és a magánutak lényeges növekedését eredményezte. Az előző évhez viszonyítva 15-ször többen érkeztek hazánkba Ausztriából. A ligetfaiusi—bergi határátkelőhelyen keresztül januárban 605 ezer, februárban 688 ezer látogató jött Szlovákiába. A szomszédainknak igen előnyös árfolyam és a mi kiskereskedelmi áraink természetesen sokukat vásárlásokra ösztönzi. A kereskedelmi minisztérium adatai szerint a hús, a baromfi, a hentesáru, a tejtermékek és sajtok, az ágynemű, a törülközők, a méteráru, a lábbeli, a bőrdíszmű, az üveg- és a porcelán termékek, a külföldi cigaretta és nem utolsósorban a benzin a legkeresettebb „kiviteli" cikkünk. A fokozott vásárlást - azonkívül, hogy az üzletekben magunk is tapasztaljuk - jól tükrözik a számok. Az idén, az első két hónapban a legfontosabb kereskedelmi szervezetekben 10,7 százalékkal növekedett a forgalom. A Zdroj vállalat üzleteiben tavaly 2 milliárd 808 millió koronás forgalmat bonyolítottak le, az idén az 3 milliárd 37 millió koronára növekedett. A hús- és hentesáru főképp Pozsonyban kelendő. Ezekből a tavalyi január-februári forgalomhoz képest 11,6 százalékkal több fogyott, mennyiségben pedig ez a növekedés 465 tonnát tesz ki. Speciál benzinből 10,8, szuperből pedig 36,2 százalékkal többet adtak el a benzinkutaknál, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Nem véletlenül tették fel a kérdést a képviselők: mit tesznek az illetékesek, hogy a helyzet változzon? A miniszterhelyettes válaszából kitűnt: a tárca nem ül és nem ült ölbe tett kézzel, de intézkedéseik behatároltak és némelyik sajnos a hazai lakosságot is sújtja. Ilyen például az árueladás szabályozása, melyet az illető kereskedelmi szervezet a helyi nemzeti bizottsággal közösen határoz meg. A lakótelepek ellátását előnyben részesítik, túlnyomórészt délutánonként és a hét első felében szállítják az árut a boltokba. Az árueladás korlátozása viszont egymagában nem oldja meg a problémát. Átfogó intézkedésre van szükség, valamennyi érdekelt részéről. Az első lépések már megtörténtek: a szövetségi kormány március 5-től szigorította a vámelőírásokat, kibővítette azoknak az áruknak a listáját, amelyeket tilos kivinni, illetve amelyek kiviteléhez engedélyre van szükség. És az első eredmény? Március 5-8 között az előző héthez viszonyítva 28 137 utassal (22,5 százalékkal) kevesebben lépték át a csehszlovák-osztrák, illetve a csehszlovák-magyar határt a legforgalmasabb határátkelőhelyeken. A szóban forgó napokban a korábbinál 54 975 koronával (78 százalékkal) több illetéket fizettek a vámon a „turisták". A megjegyzést jogosnak tartotta Pavol Kôstka, és hozzátette: nem csupán a szlovákiai kereskedelmi tárcán múlik, hogy a tűrhetetlen helyzet változzon. Újabb javaslatokat terjesztettek a szövetségi kormány elé: a külföldiek számára április 1-től vezessék be a benzinjegyet, bővítsék az ország területén a pénzváltóhelyek számát, tegyék lehetővé a korona-csekkel való fizetést a szállodákban. DEÁK TERÉZ ÚJ SZÚ 4 1990. III. 15.