Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-15 / 63. szám, csütörtök

Ülésezett az SZK kormánya Meg kell teremteni a nemzetek és nemzetiségek egyenjogú fejlődéséhez szükséges feltételeket (ČSTK) - A Szlovák Köztársaság kor­mánya tegnapi ülésén áttekintette és jó­váhagyta a nemzetiségi viszonyokkal kapcsolatban felmerült időszerű feladatok teljesítésére vonatkozó intézkedéseket, amelyeket a kabinet tagjainak, valamint a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalom, a Független Magyar Kezde­ményezés, az Együttélés mozgalom, a Matica slovenská, a Csemadok, a Csehszlovákiai Rutének-Ukránok Szö­vetsége és tíz vegyes lakosságú Dél­szlovákiai járás képviselőinek március 5­én Komáromban tartott munkaértekezle­tén jóváhagyott határozatok szellemében dolgoztak ki. Az intézkedések a nemzetek és nemzetiségek egymás mellett élésé­nek javítása során kifejtendő politikai együttműködést, a legiszlatív munkát, az irányítószervek tevékenységének javítá­sát, valamint az oktatási, kulturális, szo­ciális és gazdasági szférát érintik. Minde­nekelőtt a Szlovákiában élő nemzetisé­gek és a szlovák nemzet egyenjogú politi­kai, gazdasági, szociális és kulturális fel­tételeinek megteremtéséről s arról van szó, hogy a kölcsönös tiszteletre, a nacio­nalizmus, a sovinizmus és az irredentiz­mus megnyilvánulásainak elutasítására s a közös hazához, a Szlovák Köztársa­sághoz fűződő őszinte viszonyra vezes­sék őket a jogos érdekek és szükségletek maradéktalan tiszteletben tartása alapján. A kabinet a nemzetiségi kérdésekről nyi­latkozatot hagyott jóvá. Mihail Gorbacsov a párt egyedüli elnökjelöltje • iíTJI'Hfl A továbbiakban a testület megvitatta a politikai pártok és mozgalmak, valamint a társadalmi szervezetek és egyesületek tevékenységének finanszírozására vo­natkozó elveket, amelyeket a Pénz-, Ár­és Bérügyi Minisztérium terjesztett elő. Á tárca módosításokat javasolt a finanszí­rozásnak és az állami költségvetési jutta­tás elosztásának rendszerében. A politi­kai pártokat és a mozgalmakat csak a vá­lasztásokig finanszírozzák. A szabad és demokratikus választások szavatolása, valamint annak érdekében, hogy az új állampolgári és politikai mozgalmak s po­litikai pártok viszonylag azonos feltételek­kel rendelkezzenek, a minisztérium indít­ványozta, hogy részesüljenek egyszeri juttatásban, amelyet az ide vonatkozó szabályok szerint osztanak el. Ezt követően a kormány egyebek kö­zött jóváhagyólag tudomásul vette az ar­ról szóló jelentést, hogy februárban mi­képp teljesítette december 19-i program­nyilatkozatában rögzített feladatokat, majd több napirendi pont áttekintése után megtárgyalta és jóváhagyta a Szlovák Népi Ellenőrzési Bizottság összetételé­ben végrehajtandó változtatásokat. A tanácskozás egy részén jelen volt Michal Schumichrast, a kabinet tiszte­letbeli tanácsadója. Végezetül a Szlovák Köztársaság kor­mánya további kérdésekkel is foglalko­zott. A CSNT és az SZNT tanácskozása Tapasztalatcsere a törvényhozó tevékenységről (ČSTK) - Tanácskozást tartottak teg­nap Pozsonyban a Szlovák és Cseh Nemzeti Tanács tisztségviselői. A meg­beszélésen - amelyet Rudolf Schuster, az SZNT, illetve Jaroslav Šafaŕík, a CSNT elnöke vezetett - a felek tapasz­talatcse/ét folytattak az alkotmányozó és törvényhozó tevékenységről, valamint szóltak a szabad választásokig a két testületre háruló legiszlatív feladatok tel­jesítésének meggyorsítása érdekében te­endő közös lépésekről. Egyebek között áttekintették, hogy mi­lyen eredmények születtek a köztársasági elnök által előterjesztett, a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Köztársaság nevét módosító, valamint a Cseh és a Cseh­szlovák Köztársaság új címeréről szóló Az Együttélés országos érdekeiről Március tizenharmadikán Český Téšínben találkoztak az Együttélés politikai mozgalom szlovákiai és csehországi ágának képviselői: dr. Duray Miklós, dr. Rózsa Ernő és Stanislav Gawlik. Megbeszélést folytattak a közelgő képviselővá­lasztásokról, a kötendő választási koalíciókról, s a politikai szövetsé­gekről. Megegyeztek abban, hogy az Együttélés politikai mozgalom or­szágos kongresszusát Pozsonyban tartják 1990. március 31 -én. (p) alkotmánytörvény tervezetének, illetve a Szlovák a Cseh Köztársaság nevét, címerét, zászlaját, pecsétjét és himnuszát rögzítő SZNT- és CSNT-törvény kor­mányjavaslatának megvitatása során. Ezt követően tájékoztatták egymást a Szlo­vák és a Cseh Köztársaság alkotmányá­nak kidolgozásáról s az alkotmány-előké­szítés során kifejtendő együttműködés formáiról. A tanácskozáson a csehszlo­vák államszövetség gazdasági modelljé­nek javaslatával összefüggő kérdésekről is szó volt. Nincs szakadás a NYEE-ben (ČSTK) - Sajtóértekezletet tartottak tegnap Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen képviselői. Kamii Pro­cházka, a politikai mozgalom koordináci­ós központjának sajtótitkára kijelentette: nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, hogy szakadás történt volna a ko­ordinációs központon belül. A továbbiakban Fedor Gál, a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen Tanácsának alelnöke, szóvivő hangsúlyozta, hogy a mozgalmat jellemző véleménykülönbsé­gek nem szakadásról tanúskodnak, hanem ellenkezőleg, ez alkotja a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgatóerejét. Az SZNT összetételében eszközlendő változtatá­sokra vonatkozó javaslataik kapcsán kö­zölte, hogy a koordinációs központ nem szorgalmazta Rudolf Schuster elnök le­mondását, de ragaszkodik a legfelsőbb szlovákiai törvényhozó testület felújításá­nak folytatásához. Közös érdekünk, hogy elejét vegyük a szélsőséges megnyilvánulásoknak (Folytatás az 1. oldalról) eredmények is. A tanácskozáson részt vettek a magyar nemzetiség, a szlovák és a magyar polgári kez­deményezések képviselői, valamint a dél-szlovákiai járások államhatal­mi és -igazgatási szerveinek veze­tői. A nyílt, demokratikus vitában számos fontos kérdés került napi­rendre. Az ülésen jóváhagyott hatá­rozatok alátámasztják, a kormány pozitív erőfeszítéseket tesz arra, hogy a demokratizálódási folyamat keretében tovább javítsa ezeket a kapcsolatokat. Ezért nehéz meg­érteni, hogy ebben a pozitívan ala­kuló helyzetben levél érkezett, amely tartalmára nézve nem felel meg a realitásnak, és bonyolítja a szlovák kormánynak a problémák rendezésére irányuló erőfeszítéseit. A szlovák kormány a nemzetiségi problémákra vonatkozóan már szá­mos konkrét intézkedést hagyott jó­vá. Ezek teljes mértékben megfelel­nek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata rendelkezéseinek, be­leértve a nemzetek és a nemzetisé­gek jogait. A kormány nagyra érté­keli a magyar nemzetiségű állam­polgárok - aKiK a csehszlovák állam polgáraiként síkraszállnak azért, hogy a Szlovák Köztársaság teljes jogú tagja legyen a föderációnak - pozitív megnyilvánulásait. Csatla­koznak a pluralista demokratikus társadalom építésének folyamatá­hoz s a nemzetiségi jogokat érvé­nyesítő politika megvalósításához. Az egyes szélsőséges véleménye­ket, amelyek életünk demokratizálá­sa során időnként elhangzanak, a nyilvános ülés résztvevői egyértel­műen elítélték. Közös érdekünk, hogy ne szítsuk tovább a szélsősé­ges megnyilvánulásokat, hanem po­zitív nemzetiségi politikával vegyünk erőt rajtuk. Annak bizonyítékaként, hogy ez helyes út, a komáromi ta­nácskozás után elültek a szenvedé­lyek. Sajnos, a magyar vezető levele felkorbácsolta a kedélyeket, és a szlovák közvélemény körében kedvezőtlen visszhangot váltott ki. A Szlovák Köztársaság kormánya kész a mielőbbi tanácskozásokra, amelyek elvezetnek a kapcsolatok tartós javulásához, a Szlovákiában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovákok jogainak szavatolá­sához. A Szlovák Nemzeti Párt élesen tiltako­zott a Szűrös-levél miatt. Állásfoglalásá­ban egyebek között az áll, hogy az ideig­lenes magyar köztársasági elnök megala­pozatlanul vádolta meg a szlovák népet, hogy ellenséges politikát folytat a szlová­kiai magyarokkal szemben. -Václav Havel köztársasági el­nök tegnap a prágai várban az új csehországi és szlovákiai egyetemi és főiskolai rektoroknak átadta a ki­nevezési okmányokat, s ebből az alkalomból jókívánságait fejezte ki. - Köztársasági elnökünk levél­ben gratulált Fernando Afonso Col­loro de Mellónak, a Brazil Szövetsé­gi Köztársaság elnökének beiktatá­sa alkalmából. Az üdvözlő levelet Valtr Komárek szövetségi minisz­terelnök-helyettes adta át az új bra­zil államfőnek. - A Csehszlovák Állami Bank közli, hogy a keletnémet márka át­meneti hiánya miatt s a valutaüzér­kedés elkerülése végett azonnali hatállyal felfüggeszti az NDK-beli fi­zetőeszköz egyének számára való árusítását. Bűnvádi feljelentés a CSKP ellen (ČSTK) - A jogsegélyklubnak és a Független Vizsgálóbizottságnak a képviselői felkérték a Csehszlovák Sajtóirodát, hogy hozza nyilvános­ságra azt a bűnvádi feljelentést, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja 1948 és 1989 közötti tevé­kenységére vonatkozóan tettek. Feljelentésükben a kommunista párt konkrétan meg nem határozott számú tisztségviselőjét főleg a tár­sadalmi tulajdon megkárosításával, közéleti személyiség jogkörével való visszaélés bűncselekményének elő­készítésével és elkövetésével, ide­gen jogok megsértésével, személyi szabadság korlátozásával és meg­fosztásával, sőt még például népir­tással, a fasizmus és hasonló moz­galmak támogatásával s propagálá­sával, valamint csoportok és egyé­nek ellen elkövetett erőszakkal is vádolják, összesen 14 rendbeli bűn­cselekményről van szó. Egyúttal in­dítványozzák, hogy a CSKP-t bíró­sági ítélet alapján vagy a törvények értelmében kötelezzék kártérítésre. Azt is követelik, hogy a kommunista párt vagyonát az egypárti diktatúra alá rendelt egykori igazságszolgál­tatási szervek által elítélt személyek kárának megtérítésére fordítsák. A klub, illetve a bizottság tagjai ugyanilyen bűncselekmények gya­núja miatt feljelentette a Szövetségi Belügyminisztérium néhány volt munkatársát is. (Folytatás az 1. oldalról) nöki hivatalról szóló törvényt a Leg­felsőbb Tanács dolgozza át, s csak második olvasásban foglalkozzon vele következő ülésén a kongresz­szus. Más felszólalókkal egyetem­ben Novikov arra mutatott rá, hogy a Mihail Gorbacsov által a kong­resszusra kényszerített jóváhagyási procedúra ellentétes ennek a szerv­nek a tanácskozási rendjével. Voltak viszont felszólalók, akik szándékos és szervezett obstrukcióval vádolták Novikovot, s rámutattak arra, tekin­tet nélkül az ügyrendre a legfelsőbb törvényhozó testületnek joga van saját belátása szerint eljárni. Novi­kov indítványa mellett 109 képviselő szavazott, 1398 ellenezte azt. A kongresszus ezután folytatta a munkát. A képviselők elutasították a javaslatot, hogy ne kössék életkorhoz (35-től 65 évig), az elnöki tisztség betöltését. Ugyancsak elvetették azt az indítványt, hogy egyesítsék a jövőbeni Szövetségi Tanácsot és az Elnöki Tanácsot, s hogy évente értékeljék az elnök munkáját a kongresszusban. Nem ment át az a ja­vaslat sem, hogy kötelezően tegyék köz­zé az elnök és a többi magas rangú állami tisztségviselő anyagi helyzetét. Ez ügy­ben Mihail Gorbacsov javasolta - s a kép­viselők egyetértettek vele -, hogy ezzel az üggyel foglalkozzon a Legfelsőbb Ta­nács és készítsen elő egy megfelelő tör­vényt. A vita során összecsapott Anatolij Szobcsak képviselő és Nyikolaj Rizskov miniszterelnök. Szobcsak a kormányt és személyesen Rizskovot azzal vádolta, hogy közük volt az ANT szövetkezet körü­li botrányhoz. Rizskov nagyon indulatosan reagált a képviselő felszólalására, s emlékezte­tett a kormány elleni állandó támadásokra a sajtóban és a televízióban. Szerinte mindennek van határa, ez mára kormány diszkriminálása, s ilyen körülmények kö­zött nem lehet rendesen dolgozni. Kifej­tette a kormány álláspontját az ANT­üggyel kapcsolatban, s cáfolta, hogy a kormányt megvesztegették volna. Azzal fenyegetőzött, hogy ha nem szűnnek meg az állandó támadások, a kormány le­mond. Rizskov felszólalására a képviselők viharos tapssal reagáltak Szobcsak fel­szólalását megengedhetetlennek tar­tották. Mihail Gorbacsov visszautasította Rizskov vele szembeni kifogását, amiért újra és újra szót ad Szobcsaknak. Közöl­te, már tegnap megígérte a képviselőnek, hogy ma felszólalhat. Elmondta, az ANT­ügyben vizsgálat folyik, lassan lezárul, s a Legfelsőbb Tanácsot tájékoztatni fog­ják az eredményekről. A délutáni tanácskozáson is folytató­dott a vita, majd végül szavazással dön­töttek arról, hogy ezen az ülésen választ­ják meg az első szovjet elnököt. 1542 szavazattal döntöttek így, 368 ellenében, 76 tartózkodás mellett. Az SZKP Központi Bizottsága a kong­resszus szünetében rövid tanácskozást tartott, s egyhangúlag Mihail Gorbacsovot javasolta jelöltnek az elnöki tisztségre. Erről Vlagyimir Ivasko, az Ukrán KP KB első titkára tájékoztatott. A népi képviselők kongresszusán az esti órákban megkezdődött az elnökvá­lasztás. Miután a nap folyamán Bakatyin és Rizskov visszalépett, az egyedüli el­nökjelölt Mihail Gorbacsov. A választások eredményei ma dél körül várhatóak. (ČSTK) - Varsó készen áll arra, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen Moszkvával a Lengyelországban állomá­sozó csapatok lényeges csökkentéséről. Ez a honvédelmi bizottság keddi üléséről kiadott közleményben szerepel. Mint is­meretes, e bizottság elnöke Wojciech Jaruzelski államfő, a helyettese pedig Tadeusz Mazowieczki miniszterelnök. A lengyel katonai vezetés véleménye szerint a szovjet csapatok kivonása Jön Habsburg Ottó (ČSTK) - Habsburg Otto, a Pán­eruópai Unió elnöke a hét végén Csehországba látogat. Ezt az Unió sajtóhivatala közölte tegnap Mün­chenben. A tájékoztatás szerint a vendég pénteken érkezik Prágá­ba, találkozik a zsidó hitközség kép­viselőivel, a Polgári Fórum vezető­ivel. a nemzetközi helyzet alakulásával párhu­zamosan mehet végbe. „Erről a kérdés­ről, valamint a szovjet katonák számának lényeges korlátozásáról a tárgyalások azonnal megkezdődnek" - áll a közle­ményben, amely hangsúlyozza, hogy a bizottság a szovjet csapatok jelenlétét az új európai biztonsági rendszerrel összefüggésben vizsgálta meg. Eddig vi­szont még nem kristályosodott ki, hogy milyen is lesz ez a biztonsági rendszer. Lengyelország területén jelenleg hoz­závetőleg 50 ezer szovjet katona állomá­sozik, a lengyel nyilvánosság jelentős része követeli távozásukat, beleértve Lech Walesát, a Szolidaritás elnökét is. Ezzel ellentétben a Mazowiecki-kormány mindeddig nem volt hajlandó arra, hogy a csapatkivonás kérdését felvesse Moszkvának, amely viszont már koráb­ban jelezte: készen áll a párbeszédre, „ha azt a lengyel kornvny kérni fogja". A Szövetségi Gyűlés módosította a honvédelmi törvényt és törvényt alkotott a polgári szolgálatról (Folytatás az 1. oldalról) csökkentési tárgyalások kimenetelé­től, illetve a sorkötelesek létszámától függ. A törvény kedvezőbb feltétele­ket teremt a katonai szolgálathoz, A nemzetvédelmi miniszter be­szédét követően Pavol Balgavý képviselő a Népi Kamara s Anton Nemec, a Nemzetek Kamarája ál­landó bizottságainak előadója is­mertette a bizottságok álláspontját és módosító javaslatait. A törvényjavaslat élénk vitát váltott ki. Több képviselő a hadsereg politikamen­tességének fontosságát hangsúlyozta, követelve, hogy a tegnapi politikai tisztek­ből egy tollvonással ne válhassanak kul­turális-nevelési parancsnokhelyettesek. Egy képviselő azt szorgalmazta, hogy meg kell teremteni a magas szakmai színvonalú önkéntes hadsereg létrehozá­sának feltételeit. Eva Silvanová a behí­vott fiatal házasok családjai nevében mél­tatta a törvényjavaslatot. A tervezet jóvá­hagyását támogatták a kommunista kép­viselők klubjának tagjai is. Jóllehet a felsőoktatási intézmények hallgatóinak szolgálati idejét nemrég egy kormányrendelet kilenc hónapban állapí­totta meg, a vita során több képviselő követelte a főiskolákon és egyetemeken létesített katonai tanszékek megszünteté­sét. Pavol Buraško tolmácsolva a parla­ment előtt összegyűlt, művészeti tanul­mányokat folytató diákok követelését, azt indítványozta, hogy számukra töröljék el a katonai szolgálatot. Jaromír Glac az Ostravai Bányászati Főiskola 1500 hall­gatójának nevében követelte a katonai tanszékek felszámolását. Ján Bubeník ezeket az intézményeket a totalitárius rendszer örökségének nevezte. Pavol Balgavý pedig azt is javasolta, hogy ma­guk a főiskolai hallgatók dönthessenek szabadon arról, hogy kívánnak-e vizsgáz­ni a honvédelmi felkészülés anyagából vagy nem. Zdenék Masopust, az alkot­mányjogi bizottság elnöke kifogást emelt az ellen, hogy P. Balgavý ezen az ülésen két egymással ellentmondó beszédet mondott. Leo Dvoŕák a katonai tanszéke­ket teljesen felesleges intézményeknek nevezte. Ugyanakkor a képviselők egy része egyetértő tapssal fogadta Josef KryII szavait, aki azt emelte ki, hogy a hadkötelezettségnek általánosnak kell lennie, s ne csak a munkás és parasztifjú­ságra vonatkozzon. A vitában felvetett javaslatokra Miro­slav Vacek nemzetvédelmi miniszter rea­gált, ismételten hangsúlyozva, hogy most csupán törvénymódosításról van szó, s e kérdéskörrel kapcsolatban most felve­tett indítványok közül több érvényesíthető lesz az új alkotmány elfogadása után. A vita további szakaszában több módosí­tó javaslatot tettek, és helyéről felállva is több képviselő reagált közvetlenül egyes felszólalásokra. Számos bíráló megjegy­zés hangzott el a kommunista párt címére az elmúlt évtizedekben folytatott politiká­jával kapcsolatban. Jirí Machalfk vissza­utasította a vádat, hogy a kommunista párt nem akarja a nemzet érdekeit szol­gálni. A vita vége felé több módosító javaslatról szavaztak a képviselők, majd néhány perccel délután 3 óra előtt több­ségi szavazattal jóváhagyták a törvényja­vaslatot. Ezután Ján Čarnogurský miniszterel­nök-helyettes megbízásából Miroslav Va­cek nemzetvédelmi miniszter megindo­kolta az alternatív katonai szolgálat felté­teleit rögzítő törvényjavaslatot. (S. m.) Egyebek között hangsúlyozta, hogy az alternatív szolgálat törvénybe iktatásával felsorakozunk azon demokratikus álla­mok mögé, amelyek már jóváhagytak ilyen jogszabályt. Utalt arra, hogy erre a szolgálatra azok az állampolgárok tart­hatnak igényt, akik vallási vagy erkölcsi meggyőződésük miatt nem teljesíthetnek tényleges katonai szolgálatot. Eddig rájuk büntetőjogi felelősségrevonás várt, és a diszkrimináció veszélye leselkedett. Ki­emelte, hogy a polgári szolgálatra jelent­kezők nem fognak jogtalan előnyökben részesülni. Tekintettel az alternatív és tényleges katonai szolgálat közötti kü­lönbségekre, az előbbi másfélszer olyan hosszú ideig fog tartani, mint az utóbbi. Indítványozta, hogy az ez irányú kérel­mek ügyében a járási nemzeti bizottságok mellett erre a célra létrehozandó bizottsá­gok döntenek. A vitában a képviselők mindenekelőtt ezen bizottságok ellen emeltek kifogáso­kat. Például Jirí Pospíáil pártonkívüli és Milan Andrísek néppárti képviselő eluta­sította, hogy a bizottság döntsön az egyén vallási meggyőződéséről. Takács Imre kommunista párti képviselő felszóla­lásában indítványozta, hogy az alternatív szolgálatot a honvédelmi kötelesség telje­sítése egyik módjának tekintsék. Milan Andrísek arra is javaslatot tett, hogy a papok - a polgári szolgálatból adódó kötelességeik teljesítése után - lelkipász­tori tevékenységet is folytathassanak. Ekkor ismét szünetet rendeltek el, majd Pavol Bagín bizottsági előadó elő­terjesztette a tanácskozás szünetében ki­dolgozott módosításokat.amelyeket végül jóváhagytak. Ezek értelmében nem fog­nak létrehozni bizottságokat, hanem az illető állampolgár írásos nyilatkozatban utasíthatja el a tényleges katonai szolgá­latot. A vitát követően a képviselők szava­zattöbbséggel jóváhagyták a módosított törvényjavaslatot. ÚJ SZÚ 1990. III. .14. Varsó kész a csapatkivonási tárgyalásokra

Next

/
Thumbnails
Contents