Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-13 / 61. szám, kedd

Kiszámíthatatlanná válik a szovjet politika? Gorbacsov a Baltikumban vereséget szenvedett „A pártnak a választásokon kell megküzdenie vezető szerepéért" (ČSTK) - Mint arról már beszámoltunk, vasárnap tanácskozott az SZKP Központi Bizottsága. Megvitatta az alkotmány módosítására irányuló javaslatot, a XXVIII. kongresszus időpontját, a párt alapszabályának tervezetét, valamint a központi ellenőrző és revíziós bizottság határozatának tervezetét. Mindezekről a kérdésekről Mihail Gorbacsov mondott beszédet, majd a vitában tizenhármán szólaltak fel. Megalakítottak egy szerkesztőbizottságot, amely végső formába önti az alapszabály tervezetét és előkészíti a többi kongresszusi dokumentumot. ÚJ SZÚ 1990. III. 13. A központi bizottság ülése nem fejeződött be, a folytatás időpontjáról azonban nem tájékoztattak. A vasárnapi tanácskozás nagy jelentőségére való tekintettel az ülés anyagát teljes terjedelemben közli a Pravda napilap. Gyakorlatilag az SZKP Központi Bizottsága ülésével egyidőben döntött a litván parlament a köztársaság függetlenségének helyreállításáról, a köztársaság nevének megváltoztatásáról. Ez a lépés nemcsak a Szovjetunióban került a figyelem középpontjába, hanem Európa-, sőt világszerte is. Foglalkozott vele a Szovjetunió népi képviselőinek harmadik, rendkívüli kongresszusa is, bár munkájában nem vesznek részt a balti küldöttek, mivel a litván parlament tegnap is folytatta tanácskozását. Mihail Gorbacsov vasárnapi beszédéből Bevezetőben az SZKP KB főtitkára rámutatott a kongresszusi platform jelentőségére: a dokumentum tartalmazza a jelenlegi helyzet elemzését, a társadalom megújításának céljait és kivezető utakat javasol a legfájóbb problémákból. Gorbacsov szorgalmazta az SZKP megújítását, a humánus és demokratikus szocializmus pártjává történő átalakítását, állást foglalt Marx, Engels és Lenin eszméinek alkotó fejlesztése és az internacionalizmus mellett. Rámutatott arra, hogy az SZKP mint uralkodó párt politikailag felelős az állam, a gazdaság, a nemzetközi érdekek állapotáért, ami megköveteli részvételét a legnagyobb problémák megoldásában. Gorbacsov szólt arról, hogy a pártnak a választási kampányban kell megküzdenie vezető szerepéért, ha ezt sikerül elérnie, az élcsapatszerep nem formális kinyilatkoztatás lesz, hanem politikai realitás. Gorbacsov elutasította, hogy szociáldemokrata, szocialista vagy más párttá alakuljon át az SZKP, ugyancsak ellenezte, hogy nevéből eltűnjön a kommunista jelző. Szerinte elfogadhatatlanok az ilyen javaslatok, mivel megvalósításuk komolyan károsítaná az SZKP eszmei bázisát, csalódást okozna nagyon sok kommunistának és pártonkívülinek, kedvezőtlenül nyilvánulna meg a kommunista eszmét védelmező külföldi pártok tevékenységében. A párt új szerepe megköveteli az alapszabály lényeges megváltoztatását, s az alkotmány módosítását is. Gorbacsov javasolta, a központi bizottság a népképviselők kongreszszusán "indítványozza az alkotmány 6. és 7. cikkelyének megváltoztatását, vagyis az SZKP vezető szerepének törlését és egyenlő lehetőségek biztosítását az SZKP, valamint a többi politikai és társadalmi szervezet számára. A pártfőtitkár foglalkozott az SZKP egységével. Elutasította a párt föderatív alapon való átalakítását, mivel az szerinte lehetetlenné tenné az egységes pártpolitikát. Itt mutatott rá az oroszországi pártszervezet létrehozásának fontosságára. Erről a köztársasági pártkonferenciának kellene döntenie, javasolta, hogy az június'19-én üljön össze. Indítványozta továbbá egy szélesebb végrehajtó szerv, az SZKP KB Elnökségének létrehozását, amelyben helyet kapnának a köztársasági pártszervezetek képviselői is. Az elnökség tagjainak számáról a kongresszusnak kell döntenie. Ezenkívül javasolta az SZKP elnöke és elnökhelyettese funkciójának bevezetését. Gorbacsov javasolta, hogy 1990. július 2-ára hívják össze a XXVIII. pártkongresszust, s a napirendbe iktassák be az SZKP platformjának megvitatását. A világsajtó a litván függetlenségről A nyugat-európai sajtó megkülönböztetett figyelmet szentelt a litván parlament döntésének. A nyugatnémet Neue Osnabrücker Zeitung úgy vélekedett, hogy Mihail Gorbacsov a Baltikumban súlyos politikai vereséget szenvedett még azt megelőzően, hogy karrierjére Moszkvában az elnöki hivatallal, s az ezzel járó széles jogkörrel feltette volna a koronát. A glasznoszty és az átalakítás feltalálója ellen egyre gyakrabban fordulnak saját fegyvereivel. A Kölnische Rundschau azt jósolja, Gorbacsov negatív mérlege még lehangolóbb, belpolitikai helyzete még Vasárnapi tüntetés a litván parlament előtt (Foto: ČSTK-AP) veszélyesebb lesz, ha a többi köztársaság is követi Litvánia példáját. Kedvezőtlen lesz ez a Nyugat számára is, mivel így egyre kiszámíthatatlanabbá válik a szovjet politika. A lap szerint egészen reális lehetőség, hogy a Nyugat egyszer kénytelen lesz közös mentőakciót indítani, s élelmiszer- és fogyasztásicikk-szállítmányokkal javítani Gorbacsov presztízsét a szovjet lakosság előtt. A General-Anzeigerarra hívja fel a figyelmet, hogy Gorbacsov helyzete nem egyértelmű, Moszkvában, Kijevben és Leningrádban szervezkednek azok az erők, amelyek tartanak a jövőbeni elnöki teljhatalommal való visszaéléstől. A Bild a litvániai helyzettel kapcsolatosan azt írta, Gorbacsov nem küldhet oda csapatokat, nem lehet hűtlen önmagához. Soknemzetiségű országában kénytelen tudomásul venni a szabadság utáni vágyat. A Bild szerint akkor válna igazán kritikussá a helyzet, ha Ukrajna is kiválna. Gorbacsov számára ez jelentené a vég kezdetét. A lengyel sajtóban tegnap ugyancsak az első számú téma volt a litván függetlenségi nyilatkozat. A Gazeta Wyborczában jelent meg Adam Michnik kommentárja, aki szerint ez a döntés a Gorbacsov által hirdetett demokratikus átalakítás politikájának tesztelése. Nemcsak ez a lap, hanem a többi is úgy véli, hogy Litvániát előbb-utóbb követni fogja Észtország, Lettország, Grúzia és Ukrajna. A párizsi Le Figaro egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet: míg a „végeken" Gorbacsov megengedi a gyeplőt, ugyanakkor jelentősen szilárdítja központi hatalmát. Új tisztségei felruházzák őt mindazokkal a jogkörökkel, amelyeket eddig meg kellett osztania a politikai bizottság többi tagjával. Gorbacsovnak három fő problémával kell szembenéznie: a gazdasági válsággal, a Szovjetunió széthullásának veszélyével és az SZKP felbomlásával. A londoni The Independent azt írta, Litvánia az eddigi legnagyobb probléma elé állította Gorbacsovot. A függetlenség kinyilvánítása nemcsak Gorbacsov számára dilemma, hanem a Nyugat számára is. Gorbacsov megpróbálhatná figyelmen kívül hagyni ezt a nyilatkozatot, vagy azt állítani, hogy érvénytelen. Szankciókkal is sújthatná Litvániát, vagy megszabhatná az elszakadás gazdasági feltételeit. A Nyugat most nem tudja, mit tegyen, jutalmazza-e meg a litvánokat bátorságukért, vagy sem, mivel ez még tovább bonyolítaná Gorbacsov pozícióit. A Fehér Ház reagálása A Fehér Ház vasárnap írásos nyilatkozatban üdvözölte a litván parlament döntését a függetlenségről s felszólította a legfelsőbb szovjet vezetőket e döntés tiszteletben tartására. A dokumentumban az elnöki hivatal annak a meggyőződésének ad hangot, hogy Moszkvának és Litvániának egyaránt érdeke a kialakult helyzet békés úton történő megoldása. A nyilatkozat kéri az érintett feleket, hogy kerüljék az erőszak minden megnyilvánulását. Rigában vasárnap este antikommunista tüntetés volt a Lett KP KB székháza előtt. A környezetvédők klubjának engedélyezett tüntetése semmiben sem emlékeztetett egy ökológiai megmozdulásra, maguk a szervezők is úgy jellemezték, mint a lett antikommunisták első tüntetését. A kb. 2 ezer résztvevő követelte a köztársasági pártszervezet tevékenységének beszüntetését, összes vagyona átadását a népnek és a pártarchívumok lepecsételését. Az Észt Kongresszus nyilatkozata Vasárnap kezdte meg Tallinnban tanácskozását az Észt Kongresszus, amelynek 500 küldöttjét a február 24-i népszavazáson választották meg. Az észt nemzetiségű állampolgárokat, utódaikat és a köztársaság azon lakosait képviseli, akik észt állampolgárságot kértek. Tegnap az Észt Kongresszus nyilatkozatot fogadott el Észtország állami szuverenitásának érvényességéről. A dokumentumban kifejezésre juttatta elszántságát a köztársaság teljes függetlenségének és állami szuverenitásának felújítására. Kimondja: a Szovjetunió 1940. június 17-én katonai fenyegetéssel agressziót követett el az Észt Köztársasággal szemben és az annektálással megsértette az 1920-ban kötött szovjet-észt szerződést. Ennek alapján a nyilatkozat törvénytelennek és érvénytelennek tekinti Észtország 1940-ben történt hozzácsatolását a Szovjetunióhoz, a köztársaságot törvénytelenül megszállt országnak tekinti és kormányát csak a megszálló hataiom végrehajtó szervének. A küldöttek nyilatkozatot hagytak jóvá a Kongresszus legitimitásáról és tekintélyéről, s meghatározták a jövő vasárnapi választások szabályait, melyek eredményeként létrejön az eddigi köztársasági legfelsőbb tanácsot felváltó Észt Tanács. Egy ünnepélyes függetlenségi memorandumot is elfogadtak, ezzel fordulnak az ENSZ-főtitkárához, a világ és a Szovjetunió népeihez. Nyílt levélben fordultak a Szovjetunió népi küldötteinek kongreszszusához, ebben hangsúlyozzák a független Észt Köztársaság kontinuitását azzal, hogy kapcsolatainak a Szovjetunióval szerződéses alapon kell megvalósulniuk. Beiktatták Chile új elnökét Felvettük a diplomáciai kapcsolatokat (ČSTK) - Néhány órával azután, hogy beiktatták hivatalába Patricio Aylwint, Chile új elnökét, a latinamerikai ország felújította diplomáciai kapcsolatait Csehszlovákiával, Jugoszláviával, az NDK-val, Lengyelországgal és a Szovjetunióval. Mint ismeretes, ezek a kapcsolatok az 1973-as katonai puccs, vagyis Pinochet tábornok hatalomra jutása után szakadtak meg. A dokumentumokat Valparaisóban az említett országok képviselői és Enrique Silva chilei külügyminiszter írták alá. Csehszlovákiát az ünnepélyes aktuson Valtr Komárek, a szövetségi kormány első alelnöke képviselte. Vasárnap este Santiago de Chilében összetűzések voltak a lakosság és a rendőrség között. Az előzetes adatok szerint mintegy húsz személy megsebesült. Az összecsapásokra akkor került ser, amikor Aylwin az elnöki palota erkélyén mondott beszédet. Az épület mögötti utcákon a rendőrök könnygázzal, gumibottal és vízágyúkkal támadtak rá a tüntetőkre. A tiltakozók válaszul kövekkel dobálták meg a rendőröket. PÁRIZS HAJLANDÓ LESZ CSAPATAINAK KIVONÁSÁRA A berlini kerekasztal utolsó fordulója (ČSTK) - Berlinben tegnap délelőtt kezdődött meg a kerekasztal-tárgyalások utolsó fordulója. A 16 keletnémet politikai párt és szervezet képviselői az NDK új alkotmányának elveiről tanácskoznak. Ugyancsak a napirenden szerepel az NDK nemzetbiztonsági hivatalának feloszlatásával foglalkozó különleges munkacsoport jelentése, a közigazgatási reformról szóló vita, valamint a kerekasztal résztvevőinek zárónyilatkozata. Az Új Fórum nevű polgári mozgalom képviselői vasárnap közölték, a tárgyalásokon javasolni fogják, hogy június 17-én (az 1953-as felkelés elnyomásának évfordulóján) tartsanak népszavazást a keletnémet alkotmányról. Nem egész egy héttel az NDK-beli parlamenti választások előtt a szavazók fele még nem döntötte el, melyik politikai pártra adja le voksát. Ez derült ki az Infas nevű nyugatnémet közvélemény-kutatási szervezet adataiból. A legnagyobb esélyes az SPD, a választópolgárok 30 százaléka szavazna erre a pártra. Kilenc százalékkal kevesebb szavazó részesítené előnyben a Szövetség Németországért nevű konzervatív választási koalíciót. A DSZP 15 százalékot kapna. Franciaország kész kivonni az NSZK területén állomásozó 50 ezer katonáját, ha ezt kérni fogja az egyesített Németország kormánya. Ezt Jean-Pierre Chevenement francia hadügyminiszter jelentette ki a Spiegel cípű hetilapnak adott nyilatkozatában. Véleménye szerint az egységes Németországnak kell döntenie arról is, hogy a jövőben francia „atomernyő" alatt kíván-e állni. Titkos KB-ülés volt Pekingben Gondot okoz a növekvő munkanélküliség (ČSTK) - Az Új Kína hírügynökség tegnap tett először közzé jelentést arról, hogy Pekingben befejeződött a Kínai KP Központi Bizottságának négynapos ülése. A közlemény szerint a pártszervezeteknek rendkívüli figyelmet kell fordítaniuk a lakosság széles rétegeit nyugtalanító problémák megoldására. Fontos beszédet mondott a tanácskozáson Csiang Cö-min főtitkár és Li Peng kormányfő. Az Új Kína azt is közölte, hogy március 30-án összeül a parlament. Érdekes módon hivatalos közleményben nem jelentették be azt, hogy pénteken megkezdődött a központi bizottság tanácskozása, de pekingi diplomáciai körök jelezték, hogy valószínűleg titkos plénumülést tartanak a fővárosban. A South China Morning Post hongkongi napilap, amely általában jól értesült pekingi forrásokra szokott hivatkozni, mindezzel kapcsolatban megjegyzi: értesülései szerint Li Peng kormányfő eléggé népszerűtlen. Hozzáfűzi azonban, nem kizárt, hogy csak szóbeszédről, egyesek vágyálmairól van szó. A lap szerint a pekingi vezetés előtt két út áll: 1. olyan részleges reformokat vezet be, amelyek lehetővé teszik a kormány számára a változó körülményekhez való alkalmazkodást anélkül, hogy lényeges módosulás történne a jogkörök elosztásában; 2. szilárdan kézben tartani az ortbdox párt- és állami hatalom eszközeit, abból a meggyőződésből, hogy a legkisebb megingás is az egész rendszer összeomlásához vezet. A hongkongi napilap szerint Li Peng a második változat felé hajlik, ez érvényesül ugyanis a múlt évi politikai válság óta az országban. A lap jóslatokba is bocsátkozik, szerinte a határozatban szerepelni fog „a tömegekkel való szorosabb kapcsolat" fontossága, de nem fogja megkérdőjelezni a vezetés tekintélyét. Ugyanakkor Li Peng kénytelen lesz gazdasági téren bizonyos kompromisszumokat kötni, vagyis enyhíteni a kemény gazdasági intézkedések programját. A China Daily napilap pedig arról számolt be, hogy Pekingnek rendkívül súlyos szociális problémával kell szembenéznie: a növekvő munkanélküliséggel. Ez annak a gazdaságpolitikának a következménye, amelyet a kormány az utóbbi tizennyolc hónapban alkalmazott. A jelenlegi takarékossági intézkedések főleg a városokban fékezték a gyors gazdasági növekedést, vidékről pedig - ahol kevés a megművelhető föld - a munkaerőfölösleg a városokba áramlik, s ez a túlkínálat csak fokozza a feszültségeket. Az előrejelzések szerint a nagyvárosokban a munkanélküliség az idén meghaladja a 4 százalékot. Az Alternatívok kongresszusa Szófiában Csatlakozás helyett csak együttműködés a DESZ-szel (ČSTK) - Szófiában vasárnap a programdokumentumok jóváhagyásával ért véget az egy hónappal ezelőtt megalakított bolgár Alternatív Szocialista Párt kongresszusa. A pártelnökévé Nikolaj Vaszilevet, a kezdeményező bizottság eddigi elnökét választották meg. A kongresszus küldöttei ugyancsak megválasztották a párt irányító szerveit - a politikai tanácsot, valamint a héttagú ellenőrző és pénzügyi tanácsot. Maxwell veszi a lapot (ČSTK) - Robert Maxwell brit sajtómágnás már februárban kijelentette, hogy 1 milliárd dollárt akar beruházni Kelet-Európában, s időközben már meg is vette a Magyar Hírlapot, a magyar kormány egykori napilapját. Most éppen a bolgár piac iránt érdeklődik: John Morgan, a Maxwell Communication társaság vezérigazgatója a napokban Szófiában járt. Sajtóértekezletén elmondta, a sajtómágnás meg akarja venni valamelyik bolgár napilapot, vagy egy részét annak, azzal, hogy nem fog beavatkozni a szerkesztőség munkájába. Maxwellt a televízió és a film is érdekli, már megvett 70 bolgár filmet, s a bolgár televíziónak felajánlotta, hogy műsoridőért cserébe korszerű technikát szállít. A BTA hírügynökség szerint a csehszlovákiai születésű sajtómágnás várhatóan a hónap végén látogat el Bulgáriába, hogy megtárgyalja terveit és a hiánycikknek számító újságpapírt ajándékozzon az ellenzéki lapoknak. Szófiában pénteken kb. 50 ezren tüntettek a Rabotnicseszko Delo című kommunista napilap szinte teljes monopóliuma ellen. Ez a lap 12 ezer tonna újságpapírral rendelkezik, míg az ellenzéki Demokracija csak 520 tonnával. Tegnap került a standokra a Bolgár Zöldek Pártjának Ekopolitika című hetilapja. A december végén alapított lap első száma elsősorban az ország kedvezőtlen ökológiai helyzetével foglalkozik. A párt több tagjának eredetileg az volt az elképzelése, hogy a szervezet csatlakozik az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségéhez, de mivel ezzel sokan nem értettek egyet, a pártegység megőrzése érdekében lemondtak erről a tervről. A párt azonban szorosan együtt kíván működni a Demokratikus Erők Szövetségével. Az llinden, a bolgár macedónok független mozgalma vasárnap petíciót nyújtott át a bolgár parlamentnek, s ebben követeli, hogy ismerjék el a Pirin hegység térségében élő macedón kisebbség jogait. A dokumentum hangsúlyozza, a bolgár macedónoknak nem céljuk az elszakadás Bulgáriától. Namíbia a Nemzetközösségbe (ČSTK) - Március 21-én kiáltják ki ünnepélyes keretek között Namíbia függetlenségét, ettől a naptól kezdve Namíbia lesz a brit Nemzetközösség (Commolwealth) ötvenedik tagországa. Ezt tegnap jelentette be Londonban Shridath Rámpái, a Nemzetközösség főtitkára. Kijelentette: a közösség örömmel vette tudomásul Namíbia demokratikus kormányának ezt az óhaját. Namíbia döntése nemcsak a Nemzetközösséget erősíti, hanem azokat a reményeket is, hogy sikerül megoldani Afrika déli részén a régóta húzódó problémákat.