Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-12 / 60. szám, hétfő

Reformelképzelések Hogyan lesz a hiányból többlet? Keserves a felismerés, hogy gazdaságunk a szakadék szélén áll. A legújabb statisztikákból a korábban gyönyörűre kozmetikázott eredmények helyett vészjelző felkiáltójelek néznek vissza ránk. Az elmúlt negyven év alatt, ahol csak tehettük, elvágtuk magunk alatt a fát. Szinte megszűnt létezni a környezetvédelem, nincs áru, szolgáltatás és pénz. Gazdaságunk egyensúlya felborult, a legfontosabb mérlegeket összegezve, mindenütt ott van az oly félelmetes hiány. Negyven év terhével hátunkon előttünk a nagy kérdés: hogyan tovább? Sajnos, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogathatnánk a megoldási javaslatok között. Erre már csak azért sincs lehetőség, mert a piacgazdaságra való áttérés receptjét még sehol nem dolgozták ki. Még nálunk sem. Illetve ez így nem egészen igaz, mert az elmúlt napokban kétféle elképzelés is napvilágot látott. Az első a Szövetségi Gyűlés február 27-i ülésén, amikor is Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke többek között ismertette a kabinet koncepcióját e kérdés megoldását illetően. A második pedig, amelyet akár receptként is felfoghatunk, március első napján került könyv formájában ország-világ elé. (Štefan Dolák - Jozef Tróják szerzőpáros: A hiánytól a többletig, az elszigeteltségtől a konvertibilitásig - Od deficitu k prebytku, od izolácie ku konvertibilite - című könyvről van szó.) A kiadvány megjelenése kapcsán és az előrelépés módjait keresve arról faggattuk az egyik szerzőt, Jozef Tróják mérnököt, az SZK Pénz, Ar- és Bérügyi Minisztériumának osztályvezetőjét, hogy szerinte mit kell tennünk a valódi piacgazdaság kiépítése érdekében. -Ahhoz, hogy lépni tudjunk, fel kell mérnünk gazdasági helyzetünket. Tudatosítanunk kell, hogy hiányoznak az alapvető áruk és szolgáltatások. A hiány tulajdonképpen az egész gazdaságra jellemző, épp ezért nagyon fontos, hogy mielőbb kiküszöböljük. Kérdés azonban, hogy miként tegyük ezt. Tudjuk, vannak nyereséges és veszteséges vállalataink. De vajon felelősséggel kategorizálhatjuk őket, amikor az árnak, mint az egyik legfontosabb értékkritériumnak nem sok köze van a valósághoz? Épp ezért véleményem szerint első lépésként az árreformot (nem árrendezésről van szó) kell megvalósítani, méghozzá úgy, hogy a világpiaci árrelációkat átültetjük gazdaságunkba. - A szövetségi kormány nemrég ismertetett elképzelése szerint első lépésként a megfelelő jogi és szervezési feltételeket kell megteremteni azzal a céllal, hogy vállalkozói szubjektumok alakulhassanak. - Valóban létfontosságúak ezek a feltételek. Úgy gondolom azonban, hogy az előbbrejutáshoz feltétlenül látnunk kell, hol tartunk, s milyen helyet foglalunk el a nagyvilágban. A valós kép kialakításához azonban elengedhetetlen a nagykereskedelmi és felvásárlási árak reformja. Az egyes vállalatok gazdasági eredményeit - s így további sorsukat - csak a világpiaci árreláció átültetésével tudjuk objektíven megítélni. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy irreális árainknak köszönhetően a nyersanyagok exportja a legsikeresebb. Ezzel szemben minél több tudást viszünk bele egy-egy termékbe, annál sikertelenebb a külföldi értékesítés. - Mit kell tenni a nagykereskedelmi és felvásárlási árak reformja után? - Ezután a kiskereskedelmi árak reformja van soron, s ezzel egyidejűleg a forgalmi adót, a hozzáadott értékadót, a lakosság jövedelmi adóját és az összes többi adót is nagyító alá kell venni. Működő gazdasági szabályozórendszerre van szükség, melyben az adókat is rendezni kell. Ezzel összefüggésben gondolnunk kell például arra, hogy gépparkunk elöregedett. Ha fel akarjuk gyorsítani a termelő állóeszközök forgását, akkor több pénzt kell hagynunk a vállalatoknál. Tulajdonképpen olyan adórendszert kell létrehoznunk, amelyben csupán az áruk és szolgáltatások gazdag kínálatával lehet a szükséges nyereséghez hozzájutni. Az eddigi gyakorlat szerint elsősorban az árakon keresztül lehet szert tenni a nyereségre. Viszont nem árt, ha tudatosítjuk, hogy segítségükkel nem tudjuk a hiányt kiküszöbölni. - Tehát olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a szubjektumok érdekeltek abban, hogy megszüntessék az áruhiányt, miközben az árak „nem szaladnak el". Ez azonban nem zárja ki a mértéktelen áremelési törekvéseket. - Aki megszegi a játékszabályokat, s az érdekekkel ellentétben mégis az árakból próbál magának nyereséget kovácsolni, nem jár jól. Ugyanis az adója meglehetősen nagy összegre rúg majd. Támogatni fogjuk viszont azokat a vállalatokat és vállalkozókat, akik a szabályokat betartva igyekeznek nyereséghez jutni. - Véleménye szerint mikor lehet megvalósítani az árreformot? - Megfelelő előkészítés esetén már jövőre hozzá lehet fogni. Egyébként úgy gondolom, hogy a szerződéses árak alkalmazása sem a legmegfelelőbb. Ezeket már csak akkor vonhatjuk be a gyakorlatba, ha felszámoljuk a gazdasági hiányt. -Ha az árakról beszélünk, törvényszerűen a bérek is szóba kerülnek, ön szerint ez utóbbiak miként alakulnak majd a közelebbi és távolabbi jövőben? - Úgy gondolom, hogy az államnak meg kellene állapítania a minimális bért, s növelnie a mozgóbér= arányát a munka hatékonyságától függőeri. Az árakhoz hasonlóan ez esetben is az adót lehetne segítségül hívni. De egyelőre itt még nem tartunk. Mint már említettem, pillanatnyilag az lenne a legfontosabb feladat, hogy a világpiaci árrelációk alapján felmérjük, hol is tartunk, miként gazdálkodunk. A szövetségi kormány elképzelése szerint négy lépést kell megtenni ahhoz, hogy az adminisztratív irányítási rendszerről áttérjünk a piacgazdaságra. Elsőként a jogi és szervezési feltételeket kell megteremteni azzal a céllal, hogy vállalkozói szubjektumok alakulhassanak. Második lépésként az értékviszonyokat kell helyreállítani, majd pedig az import és a tőke mozgásának liberalizálása következik. Legvégül pedig kikeli alakítani az adórendszert, az árképzés súlypontját a keresleti-kínálati viszonyok közé kell helyezni. Az említett könyv szerzői az árreformot, s egyáltalán az értékkategóriák reformját tartják az első és legfontosabb lépésnek. Gyógymódjukban - amely több tekintetben hasonlít a szövetségi kormány elképzeléseihez - még további hat tennivalót jelölnek meg. Véleményük szerint a reform öt év alatt megvalósítható. E meglehetősen rövid, s csak néhány részletre kiterjedő interjúval és a pár soros ismertetéssel nem az volt a célunk, hogy a kormány és a szerzőpáros nézeteit ütköztessük. Ellenkezőleg. Reméljük, hogy közgazdászaink - mindkét elképzelés alapos ismeretében - sikerre viszik a gazdasági reformot. KOVÁCS EDIT Tisztelt Szerkesztőség! Gyengéd forradalmunk megdöntötte az egypártrendszer önkényuralmát. Negyven éven keresztül elegünk volt a parancsolgatásokból. Valamennyien örülünk, hogy ezután a nép akarata a döntő. Megszületett egy törvény is, amely a nemzeti bizottságok képviselői testületének megújítását hivatott elősegíteni, hogy más pártok, mozgalmak és a pártonkívüliek is képviselhessék a lakosság érdekeit. E törvény betartása felett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi, városkerületi és fővárosi kpordinációs bizottságai felügyelnek. ' A pozsonypüspöki városkerületi nemzeti bizottság jelenlegi tanácsa valóban szakemberekből áll. Mint püspöki lakos viszont határozottan tiltakozom az ellen, hogy a NYEE városkerületi bizottsága a kettes városkerületi nemzeti bizottság plénumába más városrész képviselőinek rovására, a pártok egyenlő elosztására hivatkozva, különböző pártok tagjait kooptálja. Tudtommal a területi elosztás még érvényes, a bizottság mégsem vette ezt figyelembe. Felháborító, hogy a kooptált képviselők nem az érintett területek lakosai és nem is azok érdekeit védik, hanem a nemrég megalakult és programmal nem is rendelkező párt érdekeit. Erre statuált példát Kovalčík úr 1990. február 15-én a II. városkerület plénumában (kooptált képviselő, NYEE-tag), aki ellene volt annak, hogy Pozsonypüspökin bővítsék a nemzetiségi iskola épületét, követelve az építkezés azonnali leállítását és a pénz más célra való felhasználását. Sajnos, ugyanez áll fenn a fővárost illetően is, ahol egy képviselőnktől, aki bátran védte Püspöki érdekeit a fővárosi nemzeti bizottság plénumában - a politikai erők egyenlő elosztására hivatkozva - az NF városi bizottsága a NYEE bizottságával egyetemben, megvonta a mandátumot anélkül, hogy ezt az érintetten kívül valakinek is tudtára adta volna. A képviselő pártonkívüli volt. A NYEE városkerületi bizottsága sem értesítette helyi bizottságát a történtekről. Ezt nevezik demokráciának? Vagy egy új önkényuralom születik? Ez mélységesen sérti az emberi jogokat és semmibe veszi a NYEE helyi csoportjainak munkáját. Nem vagyok tagja semmilyen csoportosulásnak, azonban minden érdekel, ami körülöttem történik. Nem engedhetjük meg, hogy rólunk, nélkülünk döntsenek, úgy mint ez eddig történt. Biztos vagyok benne, véleményemmel nem vagyok egyedül. JÉGH IZABELLA, Pozsonypüspöki Ismét sütnek ostyát Pöstyénben Közel két évtized után ismét megkezdték Pöstyénben az ízletes ostya sütését. A helyi Barátság Efsz a vnb kereskedelmi osztályának és a helyi kisüzem támogatásával, valamint az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának anyagi hozzájárulásával a piacon egy helyiséget rendezett be, ahol az ostyát süti és árusítja. Április végére a malom és sütőipari vállalat helyiségeinek bérbevételével kapacitását megkétszerezi. Ezzel nemcsak a város igényeit tudja kielégíteni, hanem további fürdővárosokba is szállítanak ebből a közkedvelt csemegéből. Naponta 600 csomaggal adnak el a mogyoróval, kakaóvaí, valamint kókusszal töltött ostyából. A vállalkozó kedvű mezőgazdasági dolgozók már egy snack-bárt is berendeztek, amit májusban kerthelyiséggel bővítenek. A környezetét a helyi mezőgazdasági szakközépiskola tanulói parkosítják, s a gyerekeknek mászókákat és hintákat szerelnek fel. Zora Petrášová Elszórt százezrek Egyéni céljaikra használták fel az állami támogatást ÚJ SZÚ 1990.111.12. Tavaly novemberben a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége V. kongresszusán nagy feszültség uralkodott. A küldöttek elégedetlenkedtek, s remélték, hogy az elhangzott bírálatok után őrségváltásra kerül sor. Csalódtak, mert nem így történt... Bár Vladimir Mosnýnak, a szövetség központi bizottsága titkárának feje fölött a visszaélések miatt már tornyosultak a felhők, mégis újraválasztották. Az új szelek azonban a felsőbb utasításra elfektetett terhelő aktákról elfújták a port, s a titkár decemberben kénytelen volt lemondani tisztségéről. A részletekről Kotiers Andrással, a Pozsonyi Kertészeti Szolgáltató Vállalat kereskedelmi osztályának vezetőjével beszélgettem. - Az SZK Népi Ellenőrzési Bizottságának jelentése terhelő bizonyítékokat tartalmaz. A titkár számtalan esetben visszaélt a szolgálati kocsi használatával, előnytelen üzleteket kötött és túl drágán vásárolt üdülésre szánt épületeket. A vastag iratcsomóból fény derül a különböző manipulációkra. A titkár hallgatólagos beleegyezésével az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumától állami támogatásként kiutalt 1 140 000 koronát hat alapszervezetben más célra használták fel. A krompachyi, jakubovi, gútori, kuchyňai, modrai és Dunajská Lužná-i kertelepék létesítéséhez utalták ki ezt a nagy összeget. A kapzsi kertbarátok kerítésdrótot és műtrágyát vásároltak, valamint a villanyszerelést fedezték az állami pénzből. Közülük többen az SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozói. Odament a pénz, ahova nem kellett volna. Amíg más kerttelepek tulajdonosai verejtékezve teremtették meg a termeléshez szükséges feltételeket, ezek jogtalan előnyökhöz jutottak. Indokoltan háborodott fel Kotiers András és más régi kertbarát amikor látták, hogy a titkár miként szórja el a százezreket. A visszaélések megtörténtek, és az illetékes szervek javaslatára az ügy a pozsonyi városbíróságra került.. Érdekelt, hogyan jutott ilyen mélyre a kertbarátmozgalom központi bizottságának néhány dolgozója - mert nem csak a titkár követett el visszaéléseket -, és arról is tudni akartam, hogy milyen módon igyekszenek fellendíteni az alapszervezetek munkáját. Juraj Korček, a szövetség akcióbizottságának elnöke szerint a 215 ezer tagot számláló szövetség a jövőben -önállósulhat. Nem nehezíti munkáját, hogy a felsőbb szervek állandóan megjegyzéseket tesznek az egyes intézkedésekkel kapcsolatban. Jól képzett szakembereik vannak, tudják hogyan kell termelni. Véleménye szerint legfontosabb feladat márad a szövetség érdekvédelmi tevékenysége. Jozef Závadský mérnök, aki két és fél évig dolgozott a szövetség központi bizottságán elkeseredetten mondotta: - Megbántam, hogy oda mentem dolgozni. Nem nézhettem tovább a titkár önkényeskedéseit és az elszórt százezreket, inkább felmondtam. Pedig nagy terveink voltak. Terveztük, hogy zöldséget és gyümölcsöt szállítunk Bécsbe, a valutáért pedig vetőmagot vásárolunk. Sürgettük faiskolák létesítését, s mivel a szövetség fő tevékenysége a zöldségtermelésre irányul, már négy évvel ezelőtt vegetáriánus éttermet akartunk nyitni. Sajnos, ezzel sem értett egyet a titkár. A mozgalom pedig elindult lefelé a lejtőn. Ide jutott tehát a valamikor jól induló kertbarátmozgalom, akiskirályok miatt. Reméljük, a márciusi kongresszuson olyanok kerülnek az élre, akik másképp vezetik majd a 2500 alapszervezetet. BALLA JÓZSEF Főleg a téli hónapokban teszi lehetővé az intenzív edzést az a gyakorlófal melyet a pozsonyi Karpatia testnevelési egyesület hegymászói állítottak fel az egyik pozsonyi pincében. A felvételen Jaroslav Paulický edzés közben? Foto: Alexander Buzinkay/ČSTK