Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-07 / 56. szám, szerda

Akik egyedül akarnak boldogulni... A Szlovákiai Vállalkozók Egyesületéről Két évvel ezelőtt lépett érvénybe az a törvény, amely lehetővé tette a lakosságnak, hogy a nemzeti bi­zottságok engedélyei alapján külön­böző szolgáltató tevékenységet vé­gezzen. Akik akkor vagy azóta bele­vágtak az újba a megmondhatói an­nak, milyen nehézségekbe ütköztek. Ha nem az engedély kiadásával kapcsolatban, akkor az üzemeltetés során felmerülő gondok nyomták szüntelenül a vállukat. Igaz ugyan, hogy még napjainkban is csupán az 1988. évi 2-es számú törvény alap­ján lehet vállalkozni, de most már csak idő kérdése, pontosabban az új törvény elfogadásától függ, mikor kerülnek azonos elbírálás alá a ma­gánvállalkozók az állami és a szö­vetkezeti szektorral. Ladislav Rohoška azok közé tar­tozik, akik nagy fába vágták a fej­szét. Pozsonyban, a ligetfalusi lakó­telepen nyitott félkészáru boltot, illet­ve nappali bárt. - Kemény tapasztalataim van­nak, annak ellenére, hogy az V. városkerületi nemzeti bizottság ille­tékesei annak idején - ha most visz­szapillantok az előzményekre - ren­geteget segítettek. Mégis sok fárad­ságba kerül az áru beszerzése, és sok-sok nehézségbe ütközik az üz­let fenntartása. Saját tapasztalataira alapozva kis csapattal kezdte szervezni a Szlová­kiai Vállalkozók Egyesületét, mely a megállapítás óta már két tanács­kozást tartott. - Mi, néhány pozsonyi vállalkozó, akik a kereskedelem és a vendéglá­tóipar terén tevékenykedtünk, már korábban is összetartottunk. Talál­kozgattunk, hogy megbeszéljük kö­zös ügyeinket, de az előző vezetés­nek ez nem nagyon tetszett. Mihelyt lehetőség nyílt rá, legálisan kezd­tünk szervezkedni. Amikor az egyesület megalakítá­sára vonatkozó elképzeléseiket nyil­vánosságra hozták, még nem sejtet­ték, milyen nagy lesz az érdeklődés. Azt sem, hogy mi mindent szeretné­nek végezni a vállalkozók. A taxi­szolgálattól kezdve a teherfuvarozá­son, a fodrászaton, a pékmestersé­gen keresztül a kőfaragásig - szinte lehetetlen felsorolni valamennyi fog­lalkozást. - Pozsonyban a legnagyobb gond a helyiséghiány. A nemzeti bizottság diszlokációs bizottságá­ban mi is képviseljük tagjainkat, megpróbáljuk a lehető legjobban, leghatékonyabban védeni érdeke­iket. Beszélgetésünk során szólt arról, például az ipari minisztérium is szá­mol azzal, hogy bérbe ad bizonyos ­üzemrészeket, vagy olyan gépeket, melyek a ,,nagy" termelésben ki­használatlanok, a kisvállalkozók vi­szont rentábilisan hasznosíthatnák ezeket. A szóban forgó tárca - a kor­mány által jóváhagyott programja szerint - kész tanácsadó szolgálatot létesíteni, a kooperációs kapcsola­tok kiépítésébe is besegít. Az AMNESZTIA Sz. S.: 1976-ban hagytam el Cseh­szlovákiát. Jelenleg az USA-ban élek, de szeretnék visszatérni Európába, illetve Csehszlovákiába. Nem tudom, időközben elítéltek-e a köztársaság elhagyásáért, s ha igen, milyen büntetést szabtak ki rám. Fennáll még a büntetés érvénye? A másik kérdésem az állampolgárságra vonatkozik. Le kell mondanom az USA­állampolgárságomról, ha visszatérek? Lehetne kettős állampolgárságom? Az első kérdésére egyszerű a válasz: a CSSZSZK köztársasági elnökének 1989. december 8-i amnesztiája kifeje­zetten vonatkozott a köztársaság elha­gyásának bűntettére (a Büntető Törvény­könyv 109. paragrafusa értelmében). Ezért ha eddig még nem ítélték el a köz­társaság elhagyásának vádjával, most már nem indíthatnak eljárást ön ellen, illetve nem hozhatnak elmarasztaló bün­tetőítéletet ebben az ügyben. Ha elítélték, az amnesztia értelmében a köztársasági elnök elengedte a jogerősen kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés-bünte­tést (ezt a büntetést tehát már nem lehet végrehajtani) azzal, hogy úgy kell tekinte­ni önre, mintha nem is lett volna elítélve. Lényegében ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a büntetőeljárásban felfüg­gesztett szabadságvesztés-büntetésre ítélték volna. Mindez azt jelenti, hogy hazatérése esetében nem kell tartania semmiféle szankcióktól. Az állampolgár­ságra vonatkozó kérdésére egyelőre nem tudunk válaszolni, mivel az állampolgár­ságról szóló új törvényt még csak most készítik elő. GYERMEKGONDOZÁSI SEGÉLY K. N.: kisfiam 1988 áprilisában szüle­tett. Egy évig voltam otthon vele. 1989 áprilisában ismét munkába álltam, júliusig dolgoztam, majd újra anyasági szabad­ságra mentem. A kislányom 1989 szep­temberében született meg. Úgy tudom, hogy a 28 heti anyasági szabadság letelte után 900 korona gyermekgondozási se­gélyre vagyok jogosult a nagyobbik gyer­mek második életévének betöltéséig. Az elsó kérdésem tehát az, milyen összegű gyermekgondozási segélyre vagyok jogo­sult, ha a két gyermekem között nincs két évnél nagyobb korkülönbség? A második: köteles a munkáltatóm munkahelyet biz­tosítani a vállalaton belül, ha a kislányom harmadik életévének betöltéséig maradok otthon? A gyermekgondozási segélyről szóló törvény nem a gyermekek közti korkü­lönbségre helyezi a hangsúlyt a segély összegének megállapításánál. A törvény szerint havi 900 korona gyermekgondo­zási segély jár akkor, ha a nő két olyan gyermekről gondoskodik, akikre jár ez a segély (lásd a 6. § (1) bek. c) pontját). A gyermekgondozási segély elvben az egy évesnél fiatalabb gyermekre jár. A gyermekre annak kétéves koráig jár a gyermekgondozási segély, ha 1988. január 1 -je előtt született gyermekről van szó, illetve a gyermek hároméves koráig, ha 1987. december 31 után született gyermekről van szó, és ha teljesítve van­nak még további feltételek is (ilyen példá­ul az, hogy az anya még egy további ellátatlan gyermekről is gondoskodik stb.). Az ön esetében mindkét gyermekre jár az említett segély (mindkét gyermek 1987. december 31 után született, és egyik sem töltötte még be harmadik életé­vét). A gyermekgondozási segély össze­ge 900 korona lesz, míg csak az időseb­bik gyermeke be nem tölti harmadik életé­vét (1991 áprilisáig), majd 600 korona a fiatalabbik gyermeke harmadik életévé­nek betöltéséig. A gyermekgondozási szabadsága letelte után a munkáltatója köteles önt továbbra is foglalkoztatni. (m-n.) SZSZK Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztériuma szintén támo­gatásáról biztosította a vállalko­zókat. , - Hogyan jellemezné az egyesü­letet? - Azokat a vállalkozókat tömörít­jük, akik önállóan kívánnak termelni, kereskedni vagy szolgáltatást, infor­mációkat nyújtani, akik a lakosságot szolgálják és hozzájáruljanak gaz­daságunk fejlesztéséhez. Az egye­sület célja, hogy jogi, szociális, anyagi, gazdasági és társadalmi vé­delmet nyújtson tagjainak. Politikai, vallási, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül bárki csatlakoz­hat hozzánk. - A sajtóban megjelent egy olyan nyilatkozat, mely szerint a Csehszlo­vák Vállalkozók Egyesülete hazánk összes vállalkozója kizárólagos kép­viselőjének tekinti magát. Ehhez mit szól? _ - Úgy látszik, egyesek megfeled­keznek országunk szövetségi ren­dezéséről, ebből ugyanis logikusan adódik, hogy Csehországban és Szlovákiában önálló egyesületek jöj­jenek létre. Mi eszerint jártunk el. A szlovákiai tanácskozáson a kül­döttek 18 tagú végrehajtó bizottsá­got választottak, vidéken pedig az azonos, illetve a hasonló vállalkozá­súak klubjainak létrehozását tartjuk célszerűnek. Az egyesület pozsonyi irodájában - Pauliny utca 10 - (a Carlton szálló közelében található) hétfőn 9.30-tól 12.00 óráig, kedden 12.00-től 18.00 óráig, csütörtökön és pénteken 9.30-tól 12.00 óráig érdeklődhetnek a vállalkozni szándékozók. Kedden és csütörtökön az említett időben jogász is nyújt tanácsokat, útmuta­tást. De a járási bizottságokon is közelebbi felvilágosítást kaphatnak. Ladislav Rohoškát, az egyesület elnökét megkértük, legalább a Nyu­gat-szlovákiai kerület déli járásaiból említsen meg néhány nevet és cí­met, kihez lehet fordulni. íme: A Du­naszerdahelyi járásban Ladislav Dohňanskýhoz (Povoda 110), az Ér­sekújvári járásbeliek a járási szék­helyen Ondrej Dukonnál (Jiráskova 35), érdeklődhetnek. A Komáromi járás vállalkozói Ondrej Varga, Kolá­rovo, Februárového víťazstva 5, cí­men kérhetnek felvilágosítást. A ga­lántai cím: Milan Hatnančík, Kolónia 1021. A lévai járásbeliek pedig a já­rási székhelyen lakó dr. Zuzana Sa­lajovához (Perecká 23) fordulhat­nak. DEÁK TERÉZ A hetvenéves Ladislav Polc, egykori erdész ma a legismertebb népi fafaragók közé tartozik. Nyugdíjba menése után madarakat, különböző állatokat készített, később emberalakokat és betlehemeseket is fara­gott. Munkáival az újbányái és a Selmecbányái múzeumokban is találkozhatunk. (Fotó: Peter Lenhart - ČSTK) Katonai Pedagógiai Főiskola alakult Nemcsak a név, a tartalom is változott A társadalomban végbe menő átalakulási folyamat nem kerülte el a néphadse­reget sem. Többek között megszűnt a pozsonyi Katonai Politikai Akadémia, helyén a köztársasági elnök parancsa értelmében január 2-án létrejött a Katonai Pedagógiai Főiskola. Jaroslav Ernekertől, a tudományok doktorától, ezredestől, az intézmény közelmúltban kinevezett parancsnokától megkérdeztük, hogyan megy végbe az átalakulás és mi vár rájuk az elkövetkező hónapokban. -A tanári kar, a hallgatók hogyan fogadták a megváltozott helyzetet. - A tanári kar nagy része már koráb­ban a változás mellett foglalt állást, de a hallgatók egy részét váratlanul érte. Sokan. megszakították tanulmányaikat, elhagyták az akadémiát. Azok, akik ma­radtak, módosított tanterv szerint tanul­nak, és a vizsgaeredmények azt mutatják, hogy nemcsak a politizálásra, hanem a tanulásra is futotta idejükből. Az új szemeszterben már több olyan tantárgyat is bevezettünk, amelyet azelőtt nem ok­tattunk. Rövid idő alatt a tanszékek egész sorát hoztuk létre. Többek között szocio­lógiai, katonai jogi, ökonómiai, nemzetkö­zi jogi, politológiai, pszichológiai, történel­mi tanszéket. A hallgatókkal kapcsolatban elmondhatom, hogy életükben lényeges változás történt. Megszűnt a kötelező ta­nulási idő, délután 14.00 órakor befejező­dik a foglalkozás. A hallgató maga szer­vezi meg szabadidejét. Ha úgy tartja ked­ve, civilben mehet a városba, egyszóval azok az előírások vonatkoznak rájuk, mint Meghurcolták, mert volt véleménye Nem mindennapi esemény bor­zolta a kedélyeket az elmúlt év nya­rán a füleki Kovosmalt egyik kis munkaközösségében. Petrik Józse­fet, a gyár hivatásos tűzoltóalak'ula­tának gépészét menesztették állá­sából, majd - ma sem tudni kinek a kezdeményezésére - büntető eljá­rás indult ellene. Nem kevesebbel vádolták, mint antikommunizmussal, sőt a fasizmus népszerűsítésével. A vádirat szerint az elmúlt év máju­sától augusztusáig több alkalommal is hallották munkatársai, hogy náci módra köszön, s állítólag egyszer olyan kijelentést is tett, hogy a kom­munistákat a falhoz kellene állítani. Mi tagadás, nem láttuk túl rózsás­nak a fiatalember helyzetét, amikor tavaly felkereste szerkesztőségün­ket, hogy védelmet kérjen a közvéle­mény, a nyilvánosság erejében bíz­va. A jegyzőkönyvezett tanúvallo­mások szinte kivétel nélkül ellene szóltak. Hiába hangoztatta kezdet­től, hogy ártatlan, hogy összeeskü­vést szőttek ellene, nem akadt az üzemben és lakóhelyén egyetlen pártfogója, egyetlen támogatója sem. Aztán ahogyan telt múlt az idő, egyre több érdekes körülményre de­rült fény, s a „holtbiztos" tanúk egyre másra mondtak csütörtököt a bíró­ság előtt. Végül, az ötödik tárgyalá­son felmentették, megszüntették el­lene az eljárást. Az eredmény ismeretében sem érdektelen felidézni, valójában mi játszódott le az elmúlt néhány hónap alatt a füleki zománcgyár tűzoltó­szervezetében. Mindenekelőtt intri­kák, munkahelyi torzsalkodások. Az alakulat parancsnokának, s néhány elvbarátjának már régóta a „bögyé­ben" volt Petrik, akinek mindig „volt véleménye", ráadásul munkatársai­ra is „rossz hatást" gyakorolt, de munkája szempontjából támadha­tatlan volt. Kapóra jöttek viszont megjegyzései, melyeket ki lehetett forgatni, ellene lehetett fordítani. Ki­agyalták hát a fasiszta jelszavak, az antikommunizmus hirdetésének vádját. A vádlott már az első tárgyaláson elmondta, sohasem volt felhőtlen a kapcsolata a hivatali főnökével, akiről tudta, hogy korábban a rend­őrségnél dolgozott, s azt is, hogy voltak „ügyei", sőt „bírósági ügye" is. Ezeket a főnök nem tagadta, sőt még hencegett is egyik-másik gaztet­tével. Egy alkalommal például eldi­csekedte, hogy annak idején, még aktív rendőr korában, számos nagy lakomát rendeztek, melyekről nem hiányoztak a szövetkezetektől „ka­pott" malacok, és persze a szép lányok sem. Nos, ezzel kapcsolatban hangzott el a vádlottnak az a megjegyzése, hogy az ilyen kommunistákat a fal­hoz kellene állítani, de hogy minden kommunistát, az merő, hazugság, hiszen az édesapja is párttag volt. Az állítólagos náci köszönésről pe­dig csak annyit mondott a tárgyalá­son, hogy néhányszor valóban bíz­tatta elkeseredett munkatársait, ki­tartás (sieg-sieg), arra gondolva, hogy a szervezet élére került maffia majd csak lebukik egyszer. Az előre kitervelt, tökéletesen megkonstruált perbe azonban bele­szólt a történelem nem várt fordula­ta. A novemberi politikai és társadal­mi változások következtében ugyan­is már az első tárgyalásról hiányoz­tak azok a tanúk, akik a rendőrségen még Petrik ellen vallottak, eljöttek viszont korábban elüldözött munka­társai, s egyértelműen kiálltak per­befogott kollégájuk mellett. Magát az alakulat parancsnokát is hiába idéz­ték be kétszer, csak harmadszorra jelent meg - rendőrök által elővezet­ve -, ráadásul jelentősen megvál­toztatta eredeti vallomását a bünte­tőtanács nem kis elképedésére. Kö­zölte, hogy csak hallomásból tudott Petrik náci köszönésmódjáról, ő ma­ga sohasem látta. A Losonci Járásbíróság JUDr. Ondrej Krcha által vezetett büntető­tanácsa február elsején hirdette ki felmentő ítéletét, ám még ezzel sem került pont az ügy végére. Petrik Józsefet ugyanis sok sére­lem, s jelentős anyagi veszteség érte az elmúlt hónapokban. A fel­mentő bírósági verdikt birtokában immár megalapozottan tart igényt a teljes munkahelyi rehabilitálására. A heteken keresztül figyelemmel kísért bírósági herce-hurca kapcsán két igazán figyelemre méltó momen­tum maradt meg emlékezetemben. Az egyik, melyet az ötödik, utolsó tárgyalásra „beugró" ügyvéd, dr. Macuska mondott el, briliáns re­torikai fordulatokkal tarkított beszé­dében, megvilágítva a bírósági ko­média hátterét. Később tudtam meg, hogy a fiatal jogász tagja a NYEE járási koordinációs bizottságának, s időközben országgyűlési képvise­lővé választották. A másik momentum, a vádlott édesapjának néhány keresetlen szava volt a tárgyalás befejezését követően, a bíróság elnökéhez cí­mezve. Idős Petrik elmondotta, hogy ő csak egy egyszerű kommunista volt és marad, ám azok már hátat fordítottak a pártnak, akik alig né­hány hónappal ezelőtt fiát befeketí­tették, antikommunizmussal és fa­sizmussal vádolták. Hát igen, változó időket élünk! HACSI ATTILA a néphadsereg többi hivatásos katoná­jára. - Mit takar a Katonai Pedagógiai Főis­kola elnevezés? -Egyetemi típusú főiskolánk egyen­rangú lesz a civil pedagógiai főiskolákkal, azzal a különbséggel, hogy nálunk az oktatásba, a hallgatók felkészítésébe ka­tonai elemeket is beépítünk. Ez az iskola készíti fel a néphadsereg nevelői testüle­tének tisztjeit, akik a tudományosság, a humanizmus és a hazafiasság szelle­mében nevelik majd a katonákat. Az okta­tás négyéves lesz, a legjobban tanuló hallgatók a hadnagyi rang mellett doktori címet is kapnak. Az ősztől beinduló évfo­lyamok már több tanulmányi irányzat kö­zül választhatnak. A főiskola profiljának további kialakításáról az új főiskolai és honvédelmi törvény elfogadása után mondhatunk majd többet. - A továbbképzés is feladatuk lesz? -Igen, a néphadsereg szükségletei­nek megfelelően. Többek között mene­dzsereket fogunk képezni a katonai válla­latok és a népgazdaság különleges gyár­tási feladatokat ellátó üzemei részére. Előtérbe kerül az idegen nyelvek oktatása is. Átképző tanfolyamok megszervezésé­re is felkészülünk úgy, hogy a néphadse­regben végbemenő változásokból reánk háruló feladatokat a lehető legjobban meg­oldjuk. Az első időszakban az oktatásba más főiskolák tanárait is bevonjuk. Ter­mészetesen új tankönyveket kell írni, se­gédeszközöket készíteni. A következő hetekben, hónapokban sok munka vár ránk. - A demokratikus átalakulásból milyen \szerep hárul a hallgatókra és azok ho­gyan veszik ki ebből részüket? - Az iskolában megalakult a hallgatók tanácsa, amelynek tagjaival rendszere­sen találkozunk. Közösen vitatjuk meg a legfőbb teendőket, problémákat és se­gítséget nyújtanak az új oktatási rendszer kialakításában is. A hallgatók egy része a civil főiskolák mozgalmai felé orientáló­dik. Mindent megteszünk az önigazgatás érvényesüléséért, azért, hogy a fegyelem önkéntes legyen. Anriak ellenére, hogy népművészeti együtteseink az elmúlt évek során szép eredményeket értek el, azt kell mondanunk, hogy a főiskolákban nincsenek meg a feltételek a kulturális tevékenységhez. Még rosszabb a helyzet a sport terén. Ezen az iskola vezetése a legjobb akarata ellenére sem tud változ­tatni, mivel a megoldáshoz pénz kellene. - Ősszel tehát újra nyílik elsó évfo­lyam. - Ez biztos, ám az évfolyamok kisebb létszámúak lesznek. Az új főiskolán to­vábbra is tanulhatnak lányok, de nem elkülönítve, mint eddig. Aki leteszi a felvé­teli vizsgát, az első öt hónapban letudja a katonai pótszolgálatot, és törzsőrmeste­ri rangban tanulhat tovább. Újdonság, hogy hallgatóink a továbbszolgálói és a hivatásos katonai pálya között választ­hatnak. A továbbszolgálói viszony azt jelenti, hogy a főiskolán eltöltött minden év után három évet kell leszolgálni. Bízom abban, hogy a megváltozott körülmények ellenére is lesznek érdeklődők az új kato­ÚJSZÓ 4 nai főiskola iránt. NÉMETH JÁNOS 1990. III. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents