Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-01 / 51. szám, csütörtök

MOST MAR CSAK IDEIGLENESEN... Óvoda - telefon nélkül Mennyivel egyszerűbb lett volna telefonon intézkedni. Felhívni a pa­naszost, s meghallgatni. Ez azon­ban nem volt lehetséges, hiszen a szerkesztőségünkbe érkezett levél éppen azt tette szóvá, hogy nincs telefon az egegi óvodában. így a helyszínen kellett megismernünk a tényeket. Előbb Hogony Jánosnét, az óvo­da igazgatónőjét kerestük fel. - Bizony, naponta szükség volna a telefonra - mondta. - Ma például egy felsőszemerédi kolléganőmet kellett volna felhívni, meg zöldséget rendelni a konyha számára. Arra gondolni sem merünk, mi történne, ha netán baleset fordulna elő és sürgősen kellene orvosért telefo­nálni. Nem szükséges sokáig bizony­gatni, milyen fontos a telefon egy óvoda számára. Tudják ezt a gyere­kek szülei is,'akiknek nevében a le­velet szerkesztőségünkbe elküldték. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen helyi bizottsága is ezért szorgalmaz­ta, hogy mielőbb telefonhoz jusson az óvoda, amely 1987 óta üzemel a volt iskola renovált épületében. Az f iskola (á magyar is meg a szlovák is) megszűnt a faluban. Korábban az egykori iskolában, azaz az óvoda jelenlegi épületében volt telefon, de miután szolgálati célra nem használ­ták, átvezették a helyi nemzeti bi­zottság elnökének házába. Ezt a jnb iskolaügyi szakosztályán tudta meg Hogony Jánosné, aki az igazgatói tisztséget tavaly augusztus óta tölti be, de már négy éve a helyi, vegyes korcsoportú óvodában dolgozik. A járási nemzeti bizottságon úgy tájékoztatták, hogy azért nem kap­hat az óvoda telefont, mert áz isko­laügyi szakosztály vezette be az épületbe a telefont, melyet most' a hnb elnöke használ. Ezért fordul­tak segítségért szerkesztőségünk­höz. Mindezt a gyerekek délutáni alvása idején mondta el az igazgató­nő. Közben megmutatta annak a kérvénynek a másolatát, melyet a hnb elnöke 1990. február elsején nyújtott be a Lévai Járási Nemzeti Bizottság iskolaügyi szakosztályára, hogy az óvodába vezessék be a te­lefont. Azt nem érti az igazgatónő, miért az iskolából kellett elvinni a ko­rábban ott levő telefont, illetve miért nem lehet oda újból visszatenni. Komárom ostroma 1849-ben Az 1989. év végén a magyaror­szági komáromi Városi Tanács gon­dozásában megjelent dr. Szénássy Zoltán író és tanár immár hatodik 'érdekes könyve Komárom ostroma 1849-ben címmel. A kötet az 1848/49-es szabadságharc száz­negyvenedik évfordulójára lett kiad­va. A szerző így vall az újabb mű­véről: Komárom városának évezredes történelme véres ostromok és csa­ták színhelye volt. A két oldalról vízzel védett vár szinte bevehetetlen erőd volt. Ezt szimbolizálja a Kőszűz is a vár északnyugati bástyáján álló szobor, mely védőangyalként kiáltja az ellenség felé „Nec arte, nec mar­te!" („Sem csellel, sem erővel".) A komáromi vár sok ostromot állt ki az elmúlt évszázadok folyamán. Falai dacoltak tatárral, törökkel, né­mettel. Sokat szenvedett a város népe, de talán a puszta létért való küzdelem s az állandó szenvedés acélozta meg a szíveket. A legendás múlt évszázadaiból csillagként ra­gyog fel Komárom immár 725 éves történelmének égboltján az 1848-49-es szabadságharc. 1849­ben hét hónapon keresztül állta a vár az osztrák és orosz seregek rohamait. A komáromi vár azóta is fogalom. Sok dal, induló őrzi e kor­szak dicsőségét: „Híres Komárom nincs bevéve, Klapka György a fő­vezére..." E gondolatokkal hívom az olvasót kísérje végig a véres harcokon, legendás győzelmének, gyászos bukásokon a város történe­tét s különösen 1849-es Komárom ostroma dicső napjait. Szolgáljon e könyv tanulságul a mának és holnapnak és az utánuk jövő nemzedéknek. Legyen a tiszte­let a régmúlt korok harcosai előtt, kik emberi és hazafiúi magatartásukkal dicsőséget szereztek Komárom vá­rosának." A 256 oldalas több mint 170 érdekes képanyaggal illusztrált kötet egyes fejezetei, így Veszély­ben a haza, Komárom lángokban, Általános támadás Komárom ellen, Buda alá, vagy Bécs ellen? Klapka György a Komárom vár parancsno­ka bizonyára elnyeri majd az olva­sók táborának tetszését és sok min­dent tudnak majd meg városunk ér­dekes történetéről. Elismerést érdemel a szerző is, aki igazi hangyaszorgalommal gyűj­tötte össze évek folyamán e kötet érdekes s tanulságos anyagát. E na­pokban már folyamatban vannak a Komáromi Városi Nemzeti Bizott­ság részéről a tárgyalások a ma­gyarországi Komáromi Városi Ta­náccsal, hogy a kötet minél előbb Komárom városa és a dél-szlovákiai olvasók elé kerüljön. A két város legközelebbi közös kiadványa a Le­hár monográfia lesz a világhírű ze­neszerző idei születésének 120. év­fordulójára ismét dr. Szénássy Zol­tán szerzőtől. Dr. BENDE ISTVÁN, Komárom A választásokra készülve Köztudott, hogy hazánkban júniusban kerül sor a választásokra. A választási kampány jelentós pénzösszeget igényel, amelyet az egyes politikai pártok és moz­galmak saját anyagi forrásaikból fedez­nek. Az SZLKP dunaszerdahelyi járási bizottsága is készül a megmérettetésre, s ezért választási alapot hoz létre. Aki szimpatizál a kommunista párttal, az alábbi betétszámon járulhat hozzá az anyagi kiadásokhoz: Štátna úverová ban­ka, Dunajská Streda č. ú. 35-1034-122 P. F. Ismerősöm azok közé a kör­I zeti orvosok közé tartozik, akik nem fogadtak el hálapénzt a betegektől, de egy-két eset arra kényszerítette, hogy elgondolkod­jon, nem lett volna-e jobb, ha zsebre vágja... -Egyszer egy éjszaka magas lázban fekvő beteghez hívtak ki. Csú$zó(s)pénzek... Amikor megvizsgáltam az idős asszonyt, felírtam a gyógyszert és távozni készültem, amikor az asz­szony megszólalt: - Doktor úr, a boríték ott van az asztalon, kérem tegye el. - Nem asszonyom, nem tehe­tem, s máris indultam volna a kijá­rat felé. Az idős asszony korát meghazudtoló fürgeséggel kiugrott az ágyból, és az asztal felé igyeke­zett, de megbotlott. Súlyos lábtö­rést szenvedett. Mentőt kellett hív­ni és sokáig nyomta a kórházi ágyat... Elgondolkodtam, ha elteszem a pénzt, akkor az öregasszony nem sérül meg és ki tudja meg­mondani, hogy mibe került ez az államnak. Egy másik alkalommal egy be­görcsölt asszonyhoz hívtak ki éj­szaka. Amikor beadtam a görcsol­dó injekciót, távozni akartam. A beteg ekkor a kabátom zsebébe akart csúsztatni egy borítékot. Nem engedtem. Ide-oda taszigál­tuk a borítékot, amikor az leesett a földre. Mindketten egyszerre ha­joltunk le érte. De olyan hévvel, hogy összekoccantottuk a fejün­ket, s nekem egy jókora púp nőtt a homlokomon. A jelet hetekig vi­seltem céltáblaként a kollégák él­celődésének: - Nem mindenkin látszik, hogy felszarvazzák - mondták de te kivétel vagy... VERMES EMÍLIA Pedig a magyarázat nagyon egy­szerű. Ha az igazgatónő vagy a szülők fordultak volna Varga Já­noshoz, a hnb elnökéhez, ők is ugyanezt a magyarázatot kaphatták volna: - Nekem személy szerint semmi szükségem a telefonra, mondta a hnb-elnölt Bármikor szívesen megválók tőle. Nem is használom. Annak idején a jnb belügyi osztályá­nak utasítására vezették be, jóllehet ellene voltam. Mégpedig azért, mert nem akartam, hogy új családi há­zunk falait leverjék a huzalok szere­lésekor. Mivel azonban a hnb elnö­kének a lakásán kötelező a telefon, beleegyeztem, de csak azzal a felté­tellel, ha a garázsban lesz. Azóta is ott van. A telefonkönyvben nem a nevemen szerepel, hanem a hnb­elnök lakása címén. Az igaz, hogy az iskolaügyi szakosztály vezette be az óvoda mai épületébe, de a bel­ügyi és az iskolaügyi szakosztály egymás között intézte a számlát. Elmondta, nemcsak írásban kér­te, hogy az óvoda kapjon telefont, hanem személyesen is intézkedett a járáson. A járási postaügyi igazga­tóságra írásos kérvényt nyújtott be annak érdekében, hogy nyilvános telefonfülkét kapjon a falu. Erre azonban egyelőre nem érkezett vá­lasz. Egyébként új posta épül Ege­gen a régi óvoda épületének átalakí­tásával. Az iskolákat pedig vissza szeretnék hozni a faluba. Ezzel a kérdéssel már külön ülésen foglal­kozott a hnb plénuma. Ennek érde­kében az egegiek a Magyar Peda­gógusok Fórumához is fordultak. A helyi nemzeti bizottság, illetve az elnök az iskola és az óvoda, azon belül a telefon kérdésének megoldá­sát egyaránt fontosnak tartja. Re­méljük, a benyújtott kérvényre a já­rási nemzeti bizottságon mihama­rabb reagálnak, s az óvodákban új­ból megszólal a telefon. FÜLÖP IMRE Türelmet és toleranciát! Felhívás a Galántai járás polgáraihoz Járásunk önszerveződő mozgalmai, társadalmi szerveze­tei: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen, a Független Magyar Kezdeményezés, a Matica slovenská, az Együttélés politikai mozgalom a demokráciáért, a nemzeti kisebbségek jogaiért, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma, a Pedagógus Fórum koordinációs bizottsága, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógu­sok Szövetsége és a Csemadok járási szervezete nevében, a jelenlegi forradalmi átalakulások idején, a nagyméretű társadalmi mozgás közepette, közös jövőnk, a békés holnap, a közös európai házba lépés jegyében és reményében időszerűnek tartjuk kinyilatkoztatni: felelősségünk teljes tuda­tában ünnepélyesen kijelentjük, hogy a Csehszlovák Köztár­saságot s azon belül a Szlovák Köztársaságot saját hazánk­nak, szülőföldünknek tekintjük. Minden tudásunkkal, cseleke­detünkkel hazánk gazdasági fellendülésén, egységének meg­szilárdításán, a nemzetek és nemzetiségek együttélésén fogunk fáradozni. Szem előtt tartva a jelenlegi és a távlati politikai együttmű­ködés szükségességét a kölcsönös megértés, tisztelet, tole­rancia és emberség jegyében, az egyetemes jogokra támasz­kodva, a kialakult feszültségek feloldása, a súrlódások áthida­lása a félreértések és félremagyarázások elkerülése, az értelmetlen szembenállás megszüntetése érdekében a jövő­ben a nemzetiségi politikai viták valamennyi formáját jóakara­tunk a közös tettek reményében, hazánkhoz, járásunk polgá­rai iránt érzett tiszta, becsületes és őszinte viszonyunk érdekében fogjuk végezni. Felhívással fordulunk a Galántai járás valamennyi lakosá­hoz, hogy tanúsítson bölcs önmérsékletet. Közéleti tevékeny­ségét, munkáját, cselekedeteit a megértés és a boldogabb jövőbe vetett hit vezérelje. Tartózkodjunk a szélsőséges nézetek kinyilvánításától. Ne vessük fel a múlt vélt és megtörtént sérelmeit Igyekezzünk a realitás és a bölcsesség talaján türelmes párbeszédet folytatni közös dolgainkról az érzelmek felkorbácsolása és vádaskodás nélkül. Galánta. 1990. február 22. * JOZEF KOZAŇÁK, a VPN járási koordinációs bizott­sága; PÉK LÁSZLÓ, az FMK járási koordinációs bizott­sága; PAVOL KRAJČÍ, a Matica slovenská vágsellyei, galántai és felsőszeli bizottságai; ALŽBETA MACHA­NOVÁ, RÓZSA ERNŐ, az Együttélés a demokráciáért, a nemzeti kisebbségek jogaiért politikai mozgalom, TÓTH PIROSKA, a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma járási koordinációs bizottsága, TÓTH LAJOS, a Pedagógus Fórum koordinációs központja, PUKKAI LÁSZLÓ, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és MÉZES RUDOLF, a Csemadok járási választmánya ne­vében Beszédkultúránk fejlesztéséért A Csehszlovákiai ^Magyarok Anyanyelvi Társaságának előkészületeiről Mint már arról hírt adtunk, 1990. január elején feloszlott a Csemadok központi nyelvi szakbizottsága. Ugyanakkor, azzal a céllal, hogy nyelvművelésünket intézménye­sítve az eddigieknél eredménye­sebb tevékenység alakulhasson ki, nyelvészeink és nyelvművelőink elő-" készületeket tettek a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának létrehozására. Az előkészítő bizott­ság - melynek tagjai: Jakab István, Szabómihály Gizella, Lanstyák Ist­ván, a Komenský Egyetem tanárai, Mayer Judit nyugalmazott szerkesz­tő, Fibi Sándor minisztériumi osz­tályvezető, Csuka Gyula mérnök és Vörös Ottó, a Nyitrai Pedagógiai Kar magyarországi vendégtanára - feb­ruár 12-ei ülésén kidolgozta a társa­ság alapszabályainak javaslatát, melyet a nyilvánossággal teljes ter­jedelmében a Csemadok rendkívüli országos közgyűlése után, a márci­us 22-24-én Kassán megrendezés­re kerülő központi nyelvi rendezvé­nyen, a Kazinczy-napokon ismertet. A Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának első köz­gyűlésére feltételezhetően idén ápri­lisban Pozsonyban kerül sor, amikor is megvitatják a társaság tevékeny­ségét, meghatározzák legsürgősebb feladatait, megválasztják a választ­mányt, állást foglalnak személyi és szervezési kérdésekben. A társaság mint önálló jogi sze­mély, a Csemadok keretében saját költségvetéssel rendelkező szerve­zetként működne. Tevékenységét központi választmányának elnöksé­ge irányítaná. Együttműködne a Szlovák Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szerveivel, valamint más hazai és külföldi intézményekkel. A társaság céljaiként az előkészí­tő bizottság a magyar nyelv és nyelvhasználat kutatását, a nyelvi hagyományok ápolását, a csehszlo­vákiai magyarok anyanyelvi kultúrá­jának fejlesztését, az anyanyelvi művelődés színvonalának emelését és a beszédkultúra fejlesztését jelöl­te meg. Ezekből a célokból adódnak a Társaság feladatai, melyek közül első helyen a nyelvváltozatok vizs­gálata szerepel, szem előtt tartva mind a földrajzi változatok (nyelvjá­rások, regionális köznyelvek, köz­nyelv), mind pedig a társadalmi vál­tozatok (pl. közéleti, szépirodalmi, ifjúsági és szaknyelvek, tömegtájé­koztató eszközök, tankönyvek és egyéb kiadványok nyelvi arculata) elemzését. Az anyanyelvi társaság további fontos feladatai közé tartozik a névkutatás (helynevek, személy­nevek stb.) a kétnyelvűség és a nyelvi kapcsolatok vizsgálata, a kutatás eredményeinek népszerű­sítése (nyelvi ismeretterjesztés, ta-. nácsadás nyelvhelyességi, helyes­írási és terminológiai kérdésekben stb.), valamint az anyanyelvhaszná­lat közéleti érvényesítésének figye­lemmel kísérése. A társaság iskolai, helyi, körzeti, járási, területi stb. szervezeteket lé­tesíthet, amelyek a tagság érdeklő­dése szerint szakcsoportokat (dia­lektológiai, terminológiai, nyelvi is­meretterjesztő, kétnyelvűség-kutató stb.) hozhatnak létre. A társaság legfőbb szerve a köz­gyűlés, amely a szervezetek képvi­selőiből választmányt hoz létre. Az operatív teendők ellátására a vá­lasztmány tagjaiból elnökség alakul. A társaságnak rendes tagja lehet minden, a társaság céljait elfogadó és feladatainak megvalósításában részt vevő személy, állampolgár­ságra való tekintet nélkül. Tisztelet­beli taggá választhatók azok a sze­mélyek, akik a csehszlovákiai ma­gyarság nyelvi kultúrájának kutatá­sában vagy annak támogatásában kiváló eredményeket érnek el. Pár­toló tagok lehetnek azok, akik a tár­saság munkáját erkölcsileg és anya­gilag egyaránt támogatják. A tagok­nak joguk lesz részt venni a társa­ság rendezvényein, javaslatokat és észrevételeket tenni a társaság murikájával kapcsolatban. A rendes tagok választhatnak és választhatók a társaság minden szervébe. A Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságával kapcsolat­ban további felvilágosítással szol­gálnak az előkészítő bizottság tag­jai, valamint a Csemadok KB műve­lődési osztálya (tel.: 535 17, 528 07, 533 94). (R-y) Csak a mai napon! Amerikai számítógépek - koronáért A mai napon a pozsonyi V-klub­ban számítógép- és program bemu­tatóra kerül sor. Ezen az IBM számí­tógépekkel kompatibilis XT/AT sze­mélyi számítógépeket és azok prog­ramjait tekinthetik meg a szakem­berek. A programozás egyébként kiter­jed a bérszámfejtésre, az alap- és fogyóeszköz-nyilvántartásra, a könyvelésre, sőt az alapeszköz­gazdálkodás irányítására is. A bemutató érdekessége, hogy a számítógépeket - annak ellené­re, hogy az amerikai Novell-cég gyártmányai - az érdeklődök koro­náért vásárolhatják meg. Ezen fe­lül a cég vállalja az utólagos szervíz­szolgálatot és természetesen jótál­lással adja tovább a bemutatásra kerülő számítógépeket, sőt vállalja a szállításon túl a szerelést és mindennemű programellátást a vá­sárló igényeinek megfelelően. E számítógépekkel kapcsolatban, akik nem jutnak el a bemutatóra, telefonfelvilágosítást is nyújt a cég: Pozsonyban a 814-350-es, Brünnben pedig a 331-666-os te­lefonszámon. -méj­ÚJSZÚ 4 1990. III. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents