Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-05 / 54. szám, hétfő

Tízeves hulladékgondok A Dunaszerdahelyi járás falvaiban - ahol a lakosságnak körülbelül 53 százaléka él -, de részben a városokban is - Somorján, Dunaszerdahelyen, Nagymegyeren - megvannak a szerves hulladékok hasznosításának vagy megsemmisítésének feltételei. A háztartásokban, közületekben évente mintegy 35 ezer tonna szilárd kommunális hulladék keletkezik. Elhelyezésére mindössze egy olyan szeméttelep áll rendelkezésre, amely az egészségügyi, vízvédelmi előírásoknak megfelel. A szemét nagy részét ezért járásszerte nem megfelelő körülmények között, sőt ún. vadlerakatokon tárolják. Az utóbbiakból mintegy 70 van. A községek külterületein, a határban lévő vadlerakatok komoly környezeti problémát jelentenek. Arról nem is beszélve, milyen látványt nyújtanak ezek a szemétdombok. Mit tesznek az egyre halmozódó hulladék, az illegális szeméttelepek felszámolása érdekében? - kérdeztem meg Csölle Edit mérnököt, a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság Helyi Gazdálkodási Szakosztályának vezetőjét. - Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Míg az egyik helyen sikerül az illegális szemétlerakó helyet felszámolnunk, addig másutt újabbak alakulnak ki. Ahhoz, hogy ezeket megszüntessük elsősorban a lakosság magatartásának, „szokásainak" kellene megváltoznia. Több helyütt nagy konténereket helyeztünk el, ámde ezeket sokan különféle kerti hulladékkal - szőlővenyigével, nyesedékkel, egyéb növényi maradványokkal - töltik meg, amit komposztálni lehetne. A többi szemétnek pedig már nem marad helye, s a konténerek'mellé kerül. Kihelyezésükkel így gyakran célunkkal ellentétes hatást értünkéi. Szakosztályunk évente 8-9 millió koronát fordít környezetvédelemre. Jelentősen támogatjuk a szemétkihordást is. A lakosság hozzájárulása ugyanis csak kis mértékben fedezi a begyűjtés költségeit. Sok pénzt költöttünk az említett konténerek megvásárlására is. Az illegális lerakóhelyek likvidálása szintén rengeteg pénzt emészt fel. Egy buldózer például óránként 90 koronába kerül. - A hulladékgondokkal már több mint egy évtizede foglalkozunk. A Pozsonyi Vízgazdálkodási Kutatóintézet járásunk részére 1984-ben olyan helyzetelemzést és javaslatot' dolgozott ki, amely a telepek létesítésénél tekintetbe veszi a felszíni és a föld alatti vizek, a termőföld védelmét, a közegészségügyi, a termé•szetvédelmi érdekeket is. A tanulmányt a járási és a kerületi nemzeti bizottság 1985-ben fogadta el. Az illetékes nemzeti bizottságok, a járási nemzeti bizottság szakosztályainak, valamint a közegészségügyi állomás jóváhagyásával négy telephelyet jelöltünk ki. Ezek kiválasztása nem volt könnyű dolog. Tekintetbe kellett venni a mezőgazdaság, a településfejlesztés, a víz- és természetvédelem követelményeit is. Közülük a somorja-fakói szeméttelepet tavaly március óta használják. Megfelel a közegészségügyi, vízvédelmi feltételeknek. Kapacitása 160 ezer köbméter, élettartama nem egész tíz év. Dunaszerdahely és 13 környező falu részére 1989 novemberében Csallóközkürt határában kezdtük el egy lerakóhely létesítését. Valószínűleg 1992-ben elkészül. Mintegy 133 ezer köbméter szilárd kommunális hulladék befogadására lesz alkalmas. „Élettartalmát" három és fél évre tervezték. A nagymegyeri körzet, amelyhez a városon kívül 12 község tartozik, szemétlerakó helyének létesítését 1991 júniirsában kezdjük, s a tervek szerint 1993-ban fejezzük be. Itt 49 500 köbméter hulladék tárolható majd. A környék igényeit a becslések szerint azonban ez is alig egy évtizedig lesz képes kielégíteni. A Bős és a környékbeli 12 falu részére készülő szeméttelepen közel 150 ezer köbméter hulladék he-~ lyezhető majd el, de „élettartama" ennek is alig tíz év lesz. - Ne haragudjon, de úgy érzem az eddigi intézkedések nem tartottak lépést a szeméthegyek növekedésével. Mi akadályozta önöket abban, hogy a gondok megoldásával már korábban foglalkozzanak? - A Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságnak mi már évekkel korábban jeleztük, hogy a felmerülő problémákat önerőből megoldani nem tudjuk. Valószínűleg így volt ez más járásokban is. Kértük, írjanak ki pályázatot, -hátha születik néhány jó ötlet, javaslat. Mindhiába. Végül is a 8. ötéves tervidőszakra 50 millió koronát ígértek. Ébből az összegből fedezni tudtuk volna a legsürgősebb teendőket. Helyette csak 12 milliót kaptunk. így is amit tudtunk, mindent megtettünk. Or-' szágos viszonylatban nem állunk rosszabbul, mint más járások. 1 - A járásban természetesen ipari üzemek is vannak. Hol semmisítik meg, helyezik el az ott keletkező hulladékot? - A járás ipari hulladékainak elhelyezésére, illetve megsemmisítésére Ekecs környékén tervezünk egy lerakóhelyet, ahol közel 150 ezer köbméter elhelyezésére nyílik lehetőség. Addig egy részüket a háztartási hulladékkal együtt tárolják. A költségeket az üzemek társított pénzeszközeiből fedeznénk. A szükséges szaktanulmányt a Pozsonyi Vízgazdálkodási Kutatóintézet dolgozta ki, a beruházást pedig a Hydroconsult állaíTli vállalat szakvéleményezi. A munkálatokat 1992-ben kellene elkezdeni. - Aligha képzelhető el, hogy a szilárd kommunális hulladék mennyisége csökkenne. A szeméttelepek élettartama pedig nem haladja meg a tíz évet. Mi lesz később? Vajon újabb helyzettanulmányok, szakvélemények, tervek jóváhagyások után újabb telephelyeket keli-e nyitni? S ha igen, mi lesz a régiekkel? - Az ivóvíznek, a termőföldnek egyre növekszik az értéke, ezért újabb földterületek igénybevétele, telephelyek létesítése később nem valószínű. Ma az emberek hajlamosak rá, hogy mindent a szemétbe dobjanak, pedig a másodlagos nyersanyagokat hasznosítani kellene. Természetesen ehhez jobban meg kellene szervezni a felvásárlást, érdekeltté kellene tenni a lakosságot, s ami a legfontosabb, ki kellene alakítani a feldolgozást végző háttéripart. Tavaly, hivatkozva a Dunaszerdahelyi járás sajátos helyzetére - vízvédelmi terület vagyunk - sikerült elérnünk, hogy a kerületi nemzeti bizottság biztosítsa számunkra egy hulladékosztályozó létesítésének lehetőségét. Megígérték, hogy erre a célra 100 millió koronát kapunk. A beruházási szaktanulmányt a prágai Interprojekt készíti. A beruházást a 9. ötéves tervidőszakban kellene megkezdeni. Vannak azonban más, kevésbé költséges lehetőségek is, amelyekkel már a közeljövőben élni kívánunk. A Tachovi Műszaki Szolgáltató Vállalat tervei alapján szeretnénk elkészíteni egy olyan gépsort, amely a másfél-két év alatt felgyülemlett szemét szelektálását végzi. Ez a viszonylag olcsó és egyszerű berendezés, amely kiválogatja a fémeket, és elkülöníti a humuszt. Elméletileg igy csak a hülladék harmada maradna a helyszínen, s ezzel növekedne a telep élettartama is. A gépsor teljesítőképessége is jelentős. Egy műszak alatt 100-150 köbméter hulladékot tud feldolgozni. A prototípust az Ister vállalat segítségével valószínűleg már a közeljövőben elkészítjük, és a dunaszerdahelyi szeméttelepen kipróbáljuk. Ha beválik, akkor majd többet is alkalmazunk belőle, főleg a járás nagyobb vadlerakatain. A véglegesen megtelt laposokat, kubikgödröket pedig rekultiválni fogjuk. POMICHAL RICHÁRD Nem csekély károkat okozott a szélvihar az egész országban, de még így sem panaszkodhatunk, ha a más országokból érkező híreket halljuk. Ezt a vonatot a hóvihar Svájcban söpörte le a sínekről. A 150 utas közül szerencsére senki sem sérült meg komolyabban, és a fagyos éjszakát is eltölthették a közeli katonai táborban. (Telefoto: ČSTK - Reuter) Megszűnt az építkezési tilalom Visszavárják az elköltözőket - Amikor három évtizeddel ezelőtt Lédecre kerültem tanítani, ezerháromszáz lakosa volt, ma pedig már háromszázzal kevesebb. Abban az időben még sokan jártak népviseletben - mutatja be a települést Latika Istyánné, az óvoda igazgatója, a hnb nemrég megválasztott titkára. - Nálunk évtizedekig építkezési tilalom volt, ezért a fiatalok ott telepedtek le, ahol munkát és lakást kaptak, vagy a szomszéd községekben építettek családi házat. A nemzeti bizottság felismerte, mielőbb házhelyet kell biztosítani az építkezni szándékozóknak, annál is inkább, mivel a tiltó törvényt már hatályon kívül helyezték. Belterületen jelenleg hét családi ház épülhet, jövőre pedig egy új utcát is nyitnak. A közművesítés után tizennégy családi ház épülhet majd ott, de más megoldásokat is keresnek. Szerencsére középületeik vannak, ezeket főleg Z akcióban építették. így van művelődési házuk, üzletközpontjuk, hnb-székházuk, postájuk, ravatalozójuk, alapiskolájuk és sportlétesítményük is. - A felszabadult épületeket tataroztuk és igyekeztünk a lehető legjobban hasznosítani - mondja Balko Mihály, a hnb elnöke. - A régi hnbépületben nyugdíjasklub, az egykori iskolában néprajzi gyűjtemény kapott helyet, míg az ifjúsági klub és a könyvtár a művelődési házban működik. A Guttmann-ügy Értelem a szektássággal szemben ÚJ SZÚ 1990. III. 5. A harmincas évek első felében Csehszlovákia Kommunista Pártjában olyan szektás irányvonal érvényesült a hatalomra törő, majd 1933-ban hatalomra jutó hitleri fasizmussal szemben a Kommunista Internacionálé hatására, amely nem a „barna veszedelemben", hanem a szociáldemokráciában látta a fő veszélyt. Ez természetesen gátolta a párt szövetkezését az antifasiszta demokratikus és baloldali erőkkel, s következésképpen egységfrontjuk megteremtését. Egyes kommunista vezetők azonban megértették, hogy létfontosságú ennek a szektás orientációnak a feladása. Közéjük tartozott Jan Šverma, Bohumír Šmeral s többen mások, Josef Guttmann, a párt politikai irodájának akkori tagja, a Rudé právo főszerkesztője is. Vele kapcsolatban A CSKP története ilyen „ítéletet" fogalmazott meg: ,,Guttmannon a fasizmus németországi uralomra jutása után erőt vett a pánikhangulat, likvidátori álláspontra helyezkedett és végül is renegáttá vált. A politikai iroda 1933. december 31-i határozatával Guttmannt kizárta a pártból." Mi is volt a tényleges helyzet? E kérdésre tárgyilagos választ kapunk Lenka Bobiková cikkében, amely a Rudé právo február 21-i számában jelent meg, s amelyet röviden ismertetünk. Amikor Klement Gottwald 1932 augusztusában Ján Švermával és Josef Guttmannal együtt Moszkvába ment a KI Végrehajtó Bizottságának XII. teljes ülésére, joggal várta azt, hogy ott pozitívan fogják értékelni a mosti sztrájk sikerét. [A mosti szénmedencében áprilisban és május első felében megtartott, emberáldozatokkal is járó hatalmas sztrájkmegmozdulás, amely előre jelezte a CSKP későbbi harci taktikáját a fasizmus ellen - a ford, megj.) Meglepődött azonban... Gottwald a harmincas évek elején más volt, mint amilyennek megismerték 1929. decemberében mondott harcias parlamenti beszéde alapján, amelyet elsősorban a Kommunista Internacionálénak szánt. Nézetei sok vonatkozásban . eltértek a hivatalosan hirdetett szektás állásfoglalásoktól. így például 1931ben figyelmeztetett annak szükségére, hogy a gazdasági harcokban ismét vissza kell térni - s nemcsak lent - az egységfront taktikájának következetes alkalmazásához. A CSKP pedig a ínosti sztrájk idején támogatta a szociáldemokrata munkások követelményét, hogy a közös harcba vonják be vezetőiket is. Ehhez hasonlóan Gottwald bírálta a többi szocialista munkás szociálfasisztának minősítését. Thorez és Togliatti is óva intettek a szektás hibáktól. Mindhiába. A Kommunista Internacionálé lapja ugyan értékelte a mosti sztrájk jelentőségét, de nem ezt tette a XII. plénum. A csehszlovák küldöttség helyzetét bonyolította Josef Guttmann felszólalása, akľbírálta Németország Kommunista Pártját, hogy nem törekszik eléggé antifasiszta egységfrontot teremteni a szociáldemokráciával. Ettől a pillanattól kezdett kialakulni a „Guttmann-ügy", hiszen az NKP reprezentánsa és társszerzője volt a KI hivatalos irányvonalának. A CSKP-t a legszigorúbban A. Lozovszkij vádolta. Nevezetesen azzal, hogy opportunizmusra hajlamos. A plénum ülése végül is kompromisszummal ért véget: a CSKP álláspontját nem fogadták el, de el sem vetették. Viszont szenvedélyes vitákat váltott ki a „színfalak" mögött és az egyes bizottságokban. A vihar 1933 augusztusában a KI Végrehajtó Bizottságának XIII. plénumán tört ki. Hitler akkor már néhány hónapja birodalmi kancellár volt. S éppen a végrehajtó bizottságnak ezzel kapcsolatos álláspontja erősítette meg azt, hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban a szektásság a Németország helyzetéről szóló, 1933 áprilisában elfogadott határozatban tetőzött. Ennek megállapítása szerint a fasiszta diktatúra végre meggyőzi a tömegeket, s ez meggyorsítja a proletárforradalmat. Ennek az állásfoglalásnak köszönhetően is a fasizmus előretörése gyorsabb ütemű lett, mint potenciális ellenfeleinek szövetkezése a kommunista pártok vezetésével. S noha a KI ugyanabban az esztendőben több jelentős antifasiszta akciót rendezett (közülük a legnagyobb nyáron a párizsi antifasiszta kongresszus volt), ez az állásfoglalás fékezően hatott... A KI Végrehajtó* Bizottsága elégedetlen volt a CSKP-n belüli fejleményekkel. A pártban előretüremlett a köztársaság, s így a demokrácia védelmének tendenciája. Ugyanakkor - Sztálin hatalmának növekedésével, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a KI kapcsolatának szorosabbá válásával - ezzel ellentétben annak szükségét hirdették, hogy közvetlen harcot kell indítani a proletárdiktatúráért. Mi értelme lenne tehát védeni a demokráciát és az államot? Mi több, a csehszlovák nemzeti szocialistákkal és a szociáldemokratákkal együtt? S így 1933 augusztusában a KI Végrehajtó Bizottságának képviselői és a CSKP küldöttsége tárgyalóasztalhoz ült. A cél végső soron az volt, hogy megbírálják a CSKP politikáját és főleg J. Guttmann magatartását. A tanácskozás inkább kihallgatás volt. S a végeredmény? Kampány a CSKP-n belüli „opportunizmus" ellen. Guttmannt opportunistának minősítették, helyét a Rudé právoban B. Köhler foglalta el, majd decemberben kizárták a pártból. Memorandumát, amelyben védte álláspontját, főleg annak szükségét, hogy a szocialista munkásokat megnyerjék a fasizmus elleni harcnak, már csak néhány barátja olvashatta. Például ezeket a sorokat: „Milyen én/ekkel éltek velem szemben? Hallják tehát: hogy Václav Bolen lakására költöztem, hogy láttak Peroutka társaságában, hogy trockista vagyok, hogy a pártban senki sem kedvelt, s még a gyerekek is féltek tőlem... De talán velósebb leszek, ha felsorolom, hogy eddig mivel nem vádoltak: azzal, hogy meggyilkoltam a dédanyámat, felgyújtottam a Reichstágot, s megöltem a pankráci öregasszonyt... Egyébként, ami késik, nem múlik... Mindettől kellemesen különbözik az az érv, amelyet a gyűlésen a politikai iroda egyik nőtagja használt fel: kövér vagyok. Ez legalább igaz." Mindennek ellenére, a Šverma-féle pártvezetés 1934 novemberi állásfoglalása előre jelezte a KI VII. kongresszusának az egységes antifasiszta frontról szóló gondolatait, majd a CSKP harcát 1938-ban a demokratikus köztársaság védelméért. Guttmann azonban már nem érte meg e harc végső kimenetelét. Hősként, koncentrációs táborban pusztult el... • ' (g.i.) Ebben a Zobor-aljai községben figyelemmel kísérik az eseményeket, rugalmasan cselekednek, nem várnak felsőbb utasításokra. Még a múlt év végén átszervezték a tanácsot. A huszonnégy képviselő közül háromtól megvonták a bizalmat passzivitás miatt, de úgy döntöttek, hogy új képviselőket csak a szabad választásokkor választanak. A jól dolgozó képviselőtestületre ugyancsak nagy szükség lesz a jövőben is, hiszen a települést tovább akarják fejleszteni, növelni megtartó erejét. - Évek óta gondot okoz az ivóvíz. A kutak felében elapadt a víz - sorolja a gondokat a titkár. - Ha igaz, jövőre megkezdjük a községi vízvezetékhálózat építését. Az elöregedett villamosvezeték is sok bosszúság forrása, aminek a tévék, a gépek látják kárát. Ezért sürgetjük a hálózat átépítését, az új trafóállomás létesítését. ígéretet már kaptunk a bajok orvoslására. A falugyűléseken mindig felvetődnek ezek a kérdések, pillanatnyilag azonban a kivitelezés idejét, a szükséges anyagi eszközöket mások határozzák meg. Egyszer talán majd megérjük, hogy a hnb, a helyi önigazgatási szerv dönthet ezekben a kérdésekben. A munkaképes lakosok nagy része idegenben dolgozik. Az itt élők közel egyharmada nyugdíjas, róluk kellően gondoskodnak. Rendszeresen elviszik őket kirándulni, aki akarja, ebédet is kap. A szövetkezetben főznek a számukra, de ezzel a lehetőséggel csak huszonötén élnek. Az év elejétől a 7200 kötetes helyi könyvtár naponta nyitva tart. Azt tervezik, hogy a fiatalok részére diszkóhelyiséget alakítanak ki. Nem titkolják, olyan feltételeket akarnak teremteni, hogy a fiatalok ne idegenedjenek el szülőfalujuktól, sőt azok nagy része is visszajöjjön ide lakni, akik korábban másutt keresték boldogulásukat. -A múltban kevés családi ház épült, de annál több borospince - jegyzi meg az elnök, majd magyarázólag hozzáteszi. - Mi tagadás, ezek egy része engedély nélkül épült, ideje rendbe tenni a dolgokat. Felhívtuk a tulajdonosok figyelmét a teendőkre, s azt szeretnénk, ha mielőbb rendeznék a dolgokat, hogy a járáson már ne mutogassanak ránk. Azt akarjuk, hogy a község életében minden téren új fejezet kezdődjön, ezt diktálja a társadalomban véghez menő átalakulási folyamat is. Közismert folklórcsoportjuk van, amelynek Jókai Mária a szervezője. A futballcsapatuk is felsőbb osztályba került. Nyugtalanítja viszont a falu vezetőit, hogy kevés gyerek születik. Három évvel ezelőtt, egy évvel később tizenegy, tavaly szerencsére már tizenhét apróság jött világra. Lédec a mindennapi létéért küzd. A lakosok hetven százaléka magyar nemzetiségű, békésen megférnek a szlovák lakossággal. Közösek a gondjaik és amint moi.dják, a feladataik is. Mind a település fejlesztésében, mind pedig a demokrácia meghonosításában. NÉMETH JÁNOS