Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-05 / 54. szám, hétfő

Üzbegisztán: a katonák a tömegbe lőttek (Folytatás az 1. oldalról) a Csehszlovák Szakszervezetek Konföderációjának alapító okmányát. Az alapító okmány többek közt tartalmazza: a konföderáció célja, hogy a szakszervezeti összetartozás és a szolidaritás, a szakszervezeti szövetségek közös érdekei alapján a szakszervezeti mozgalom akcióegységét kívánja megteremteni, valamint védeni a dolgozók jogait és jogos követeléseit, ezen felül képviselni a csehszlovák szakszervezeteket a nemzetközi szervezetekben. A szombati tanácskozáson részt vett Valtr Komárek, a szövetségi kormány első alelnöke, valamint a szövetségi munkaügyi és szociális minisztérium képviselői. A konferencia küldöttei táviratban üdvözölték Václav Havelt, amelyben többek között megállapítják, hogy az elnök és a szakszervezeti tagok törekvései közösek. A konferencia befejezése után ülést tartott a konföderáció Központi Tanácsa, valamint a Vagyonkezelési és -elosztási Szervezet Tanácsa. A konföderáció elnökévé Igor Pleskotot, a Kovo szövetségi szervezet elnökét választották. Az új körülmények között is életképes (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóképpen, mint a beszámolóban, a felszólalók is elmondták: a hibák ellenére azt a munkát kell értékelni, melyet a lányok, asszonyok - túlnyomórészt szabadidejükben - lakóhelyükön kifejtettek. Számtalan településen a nőszervezet vette kezébe a környezetszépítést, s a nőszövetség tagjai a közművelődés és a hagyományok ápolása terén is mindig az élvonalban voltak. Ez adta az alapot ahhoz a megállapításhoz - amely többek szájából is elhangzott -, hogy az új társadalmi körülmények között is életképes a nőszövetség. Az önkéntesség elve alapján valamennyi nőt - politikai hovatartozásra, nemzetiségre, hitvallásra, iskolázottságra való tekintet nélkül - tömöríteni kíván a szövetség, amely megújult, s demokratikus alapokon képes lesz a nők jogos érdekeit védeni. Az érdekvédelemre az eddiginél is nagyobb szükség lesz: végre síkra kell szállni a nőknek a társadalom által olcsó munkaerőként való kizsákmányolása ellen. Találóan állapította meg az egyik felszólaló: a nők eleget tettek a társadalmi igényeknek, de a társadalom velük szemben nem tett eleget kötelességének. A'komáromi Tóth Ilonát, aki tolmács segítségével kért szót, olyan elismeréssel hallgatták a jelenlévők, hogy a felszólalás kétnyelvűsége (és így hosszabb időtartama) ellenére, többször tapssal szakították félbe őszinte szavait. Viszonylag kevés konkrét javaslat hangzott el a nőszövetség további tevékenységével kapcsolatban. Néhányan radikálisabb változásokat vártak, de a többség a bevált formák továbbfejlesztése, módosítása mellett döntött. Ez megnyilvánult az elnök választásakor is. Bár Darina Kulinová lemondott jelöléséről - korábbi párttisztségére hivatkozva - a 205 küldött közül 142-en szavaztak mellette a titkos szavazás során. A névválasztás nem ment simán: a hagyományra utalva sokan az eddigi elnevezést akarták megtartani. Végül úgy döntöttek, hogy ezentúl a Szlovákiai Nők Demokratikus Szövetsége lesz a demokráciát és humanizmust alapelvéül kitűző mozgalom neve. A tanácskozás résztvevői, illetve a nőszövetség felhívást intéztek a nőkhöz. Ebben közlik, hogy a nemzetközi nőnap alapeszméjéből - nőknek társadalmi egyenjogúsága - kiindulva a napokban az ország vezetőihez fordulnak követeléseikkel, s támogatásukra kérik Szlovákia valamennyi lányát, asszonyát. A következőkről van szó: 1. A nők legalább 30 százalékos képviseletének biztosítása valamennyi képviseleti testületben, beleértve a törvényhozó szerveket is. 2. Hozzanak létre a szlovák kormány és az SZNT mellett a családok és a nők helyzetével foglalkozó szervet. 3. Hosszabbítsák meg a szülési szabadságot a szülés előtti két hétre való kiterjesztésével. 4. Egy héttel hosszabbítsák meg a szülők szabadságát. 5. Tegyék lehetővé, hogy a termelésben 30 évet ledolgozó nők nyugdíjba mehessenek. ,,A kezdeményezés eredményessége rajtunk valamennyiünkön múlik- áll a felhívásban. - Támogassák azzal is, hogy március 8-án 11 és 12 óra között fehér szegfút tűznek ruhájukra. így fejezzük ki elhatározásunkat, hogy bele kívánunk szólni azokba a döntésekbe, melyek meghatározzák életünket s családunk és gyermekeink sorsát, jövőjét". D. T. Feladatuk: a csehszlovákiai lengyelek jogainak és érdekeinek védelme (ČSTK) - A lengyel kisebbség helyzetéről tárgyaltak szombaton Český Téšínben a hazai lengyeleket tömörítő szervezetek, szövetségek, mozgalmak küldöttei. Az itt megválasztott Lengyelek Tanácsának az elsőrendű feladata, hogy védje a csehszlovákiai lengyelek jogait és érdekeit, azon kötelezettségeknek megfelelőn, melyek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, valamint a helsinki és a bécsi konferencia határozatából államunkra hárulnak. A tanács programnyilatkozatában többek között szó van a nemzeti, kulturális és társadalmi örökség ápolásáról és továbbfejlesztéséről, a lengyel nyelvnek a polgári és közéletben, valamint a vallásgyakorlás során való használatáról. Csehszlovákiában több mint 60 ezer lengyel él. Képviselőik tanácskozását a Polgári Fórum lengyel szekciója szervezte. Jelen volt Antonín Hrazdíra, a Cseh Köztársaság kormányának első alelnöke, s megjelent Wlodimierz Mokrzysczak, a Lengyel Köztársaság csehszlovákiai nagykövete. Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfő üdvözletét Andrzej Grajewski, a Lengyel-Csehszlovák Szolidaritás képviselője tolmácsolta a jelenlévőknek. RŰVIDEN - A baloldali mozgalmak közös fellépéséről a választások előtt - ez volt a témája a Csehszlovák Demokrata Fórum országos konferenciájának, amelyet szombaton tartottak Prágában. Ez a baloldali párt rövid időn belül teljesítette a bejegyzés feltételeit. - Közgyűlést tartott szombaton Prágában a Polgári Fórum. A cseh és a morva országrészekből részt vett mintegy 80 küldött az előző közgyűlésről végrehajtott határozatok jelentése után megismerkedett a mozgalom választásokra jelölhető képviselőinek kiválasztási módjával, valamint a választások menetével. - A romákkal kapcsolatos problémák megoldását illető nézetek összehangolása, valamint a különböző roma kezdeményezések és pártok elképzeléseinek közelítése volt a célja a Romák Demokratikus Szövetsége előkészítő bizottságai egy Eperjes mellett tartott tanácskozásnak. Újabb botrány Magyarországon Németh Miklós parlamenti bejelentése foglalkoztatja a közvéleményt (ČSTK) - Magyarországon a választási kampány mellett Németh Miklós kormányfő pénteki parlamenti bejelentése lett az első számú belpolitikai ügy. Mint ismeretes, a parlamenti bizottság lezárta az úgynevezett lehallgatási botrány kivizsgálását. Az erről szóló jelentés a kormányfő nevét is említette, s ezért Németh Miklós a képviselők előtt tett nyilatkozatában elmondta, ő is kapott a belügyminisztériumtól információkat, de nem volt tudomása arról, hogy ezeket alkotmányt sértő módszerekkel szerezték. Hozzáfűzte, ő személyesen is kért információkat a belügyminisztériumtól olyan esetekben, amikor a kormány tagjait - egyebek között őt magát is - telefon útján megfenyegették. A kormányfő következő bejelentése kavarta a legnagyobb vihart: tavaly november elején olyan értelmű levelet kapott, hogy az egyik megye volt MSZMP-vezetői és nagyvállalatainak igazgatói fegyveres hatalomátvételt terveztek (ehhez állítólag a szomszédos országok, így Csehszlovákia katonai segítségét is kérték volna). Németh Miklós a parlamentben csupán annyit mondott, hogy ez az információ megalapozott volt. Az ügy országos felháborodást keltett, s a kormányfő ígéretet tett arra, úgy fogja intézni az ügyeket, hogy a közeljövőben legalább a megyét pontosan meg lehessen nevezni. (Ezt eddig azért nem tette meg, mert nincs semmilyen tárgyi bizonyíték.) (Folytatás az 1. oldalról) televízió szombaton éjszaka sugározta Mirahmat Mirkaszimovnak, az üzbég minisztertanács elnökének beszédét. E szerint Parkentben szombaton nem engedélyezett demonstrációt tartottak, a résztvevők azt követelték, távolítsák el a városból és a járásból a korábban ide evakuált meszheti törököket. Mirkaszimov szerint a tömeg megtámadta a járási rendőrparancsnokságot, az akció során többen életüket vesztették és megsebesültek. Az üzbég kormányfő ígéretet tett arra, hogy a vérontásba fulladt akció kezdeményezőit a lehető legrövidebb időn belül letartóztatják és felelősségre vonják. Választások kezdődtek tegnap reggel a Szovjetunió három rendkívül fontos köztársaságában, az Oroszországi Föderációban, Ukrajnában és Belorussziában. A köztársasági parlamentek, a kerületi, járási és helyi tanácsok képviselőit választották meg. E képviselőtestületek összetételétől jelentős mértékben függ majd a helyzet alakulása e három köztársaságban, s hangsúlyozni kell, hogy mindháromnak a szerepe esek növekedni fog a Szovjetuniónak, mint jogállamnak a formálása során. A moszkvai Pravda szombati számában a nyári pártkongresszust megelőző vita keretében közölte az SZKP-n belül alakult Demokratikus Platform programdokumentumát. Most történt meg első ízben, hogy a párt központi bizottságának sajtóorgánuma ilyen nagy terjedelemben számolt be annak a platformnak a céljáról, ámely lényegében a párt frakciójának tekinthető. Ebben a frakcióban olyan ismert személyiségek tevékenykednek, mint Borisz Jelcin, Jurij Afanaszjev és Gavriil Popov, vagyis a radikális reformszárny vezetői. Borisz Jelcin a BBC brit rádióállomásnak adott interjújában - pénteken este sugározták - azt mondta, a Szovjetunióban nagyon komoly a helyzet, s ha Gorbacsov nem teremt rendet a „jobboldaliakkal", ha nem léptet életbe mélyreható reformokat, akkor a Szovjetunióban ugyanaz történhet, mint Kelet-Európában. Jelcin bírálta azt, hogy a parlament kedden jóváhagyta az elnöki rendszer bevezetésére tett javaslatot. Tiltakozott ez ellen, hogy minden hatalom egy ember kezében összpontosuljon - tekintettel azokra a tapasztalatokra, amelyeket a Szovjetunió a személyi kultusz éveiben szérzett. Jelcin szerint Gorbacsov szereti a hatalmat, s könnyen diktátorrá válhat. Azt mondta, hogy Gorbacsov a félmegoldásokra és a kompromisszumokra építő politikájával olyan rossz helyzetbe sodorta az országot, amilyenben a Brezsnyevkorszak legrosszabb időszakaiban sem volt. A szombati szovjet lapok beszámoltak arról, hogy pénteken, az Azerbajdzsán fővárosban egymillió ember emlékezett meg a január 19-i eseményekről. Moszkva akkor küldött csapatokat Bakuba, hogy a katonák véget vessenek a nemzetiségi zavargásoknak és a pogromoknak. A hivatalos adatok sferint a hadsereg bevetésének 142 halálos áldozata volt, közülük 107 polgári személy. Azokat a januári napokat a Szovjetunióban különféleképpen ítélik meg. Az azerbajdzsánok elutasítják, túl keménynek tartják a katonák beavatkozását. Moszkva viszont az azerbajdzsáni szerveket bírálja, Jirí Dienstbier és Manfred Wörner történelmi találkozója a NATO-központban (Folytatás az 1. oldalról) azonos vagy a különböző álláspontokról. „Az európai folyamat összes vonatkozását áttekintettük, a stabilitástól egészen a lehetséges destabilizáló jelenségekig. Úgy vélem, általános az egyetértés abban, hogy a jövőben az együttműködés és a biztonság szavatolásának új formáira kell áttérni. Természetes azonban, hogy nem lehetünk túl naivak, s a meglévő struktúrákat kell kihasználni arra, hogy eljussunk ehhez a megértéshez." A NATO-központban folytatott tárgyalásairól kijelentette: azok annyira érdekesek és barátiak voltak, hogy az eredetileg tervezett egy óra helyett csak két óra után hagyták abba, akkor is azért, mert indult a repülőgép. „Külön szeretném hangsúlyozni: a NATO nagy megértést tanúsított Csehszlovákia iránt, amit bizonyít, hogy ők maguk ajánlottak fel 60 ösztöndíjat csehszlovák diákok számára a nyugati főiskolákon." A brüsszeli látogatás tett pontot annak a körútnak a végére, amelynek során Jirí Dienstbier három nyugat-európai országot keresett fel. Belgium előtt Hollandiában és Dániában járt. Alexander Dubček Párizsban (Folytatás az 1. oldalról) sítója megkérdezte, hogy milyen érzésekkel, várakozással utazik első hivatalos párizsi látogatására. Válaszában a Szövetségi Gyűlés elnöke elmondta, bár most., megy először Franciaországba, jól ismeri ezt az országot. Egyrészt azért, mert nemrégen Strasbourgban felkereste az Európai Közösségek, s az Európai Parlament központját, másrészt pedig magánjellegű kapcsolatai voltak ott még az első köztársaság idejéből. Ez a látogatás politikai jellegű, a két ország parlamentjeinek jobb együttműködéséhez kellene előkészítenie a talajt. Kijelentette, hogy az iparkamarában hangot akar adni bizonyos fokú elégedetlenségének is. „Úgy vélem, az ami most az országaink közötti együttműködés érdekében történik, a csehszlovák-francia kapcsolatok hagyományaira való tekintettel kevésnek tűnik. Célom az, hogy a legfelsőb szintű találkozó előtt elősegítsem a francia-csehszlovák viszony fénykorára jellemző kapcsolatok felújítását." Milyenek a lehetőségei annak, hogy hazánk az Európai Közösségek tagja legyen? Dubček válasza: „Ennek a feltételeit magunknak kell megteremtenünk. Mindenekelőtt a politikai és a gazdasági normák megváltoztatásáról van szó, ezért a parlamentben olyannak kell lennie a törvényhozásnak, hogy az összhangban legyen mindazzal, ami napjaink modern Európájában történik. NÉMET-LENGYEL VITA A HATÁROKRÓL (Folytatás az 1. oldalról) zettségvállalásával, hogy lemond a háborús jóvátételről. Ottó Lambsdorf, az FDP elnöke szerint Kohl kijelentése „egyáltalán nem volt szerencsés". A párt másik tekintélyes személyisége, Gensher külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy nem akar vitát kezdeni a jóvátételről. Ugyanakkor hozzáfűzte, a kérdésről lehetséges megállapodást kötni, mivel az, aki nyitva hagyja a határok kérdését, bezárja az ajtót az egység előtt. Hans-Jochen Vogel, az SPD elnöke kijelentette: pártja arra fog törekedni, a nyugatnémet parlament mielőbb olyan határozatot hozzon, amelyben síkraszáll azért, hogy a két német parlament és kormány tegyen nyilatkozatot, hogy március 18 után végérvényesen elismerik Lengyelország nyugati határait. Ezen kívül az SPD azonnali tárgyalásokat sürget a két német állam, valamint Lengyelország között a határok végleges elismerésének szerződésben történő rögzítéséről. Kohl kancellár említett követeléséről a Zöldek Pártjának képviselői azt mondták, hogy ezzel a szövetségi kormány teljes mértékben „lejáratta magát". Harmincnégy amerikai szenátor táviratot intézett Helmut Kohlhoz és Hans Modrow keletnémet kormányfőhöz. Ebben követelték, hogy a két Németország a Lengyelország eddig külön-külön megkötött szerződéseit egy szerződésben kösse össze, amely az egyesült Németországot jogilag kötelezné a jelenlegi lengyel határ tiszteletben tartására. Varsóban is hevps tiltakozásokat váltott ki Kohl ominózus nyilatkozata. A kormány szóvivője azt mondta, Lengyelországnak nem áll szándékában, hogy a határok szerződéses rögzítését valamilyen más problémával kösse össze, de ha a nyugatnémet fél ezt akarja tenni, akkor Varsó felveti a jóvátétel kérdését, s kártérítést követel több mint egymillió lengyel állampolgár számára, akiket a „harmadik birodalom" kényszermunkára fogott. Az egyik lengyel társadalmi szervezet nyilatkozata szerint 13 millió lengyel állampolgárnak lehet igénye arra, hogy a nácizmus áldozataiként kártérítést követeljen. Ennek összege lengyel számítások szerint elérheti az 537 milliárd nyugatnémet márkát..' mondván, a köztársaság vezetői képtelenek voltak vagy nem akarták január 19-e előtt felszámolni a vérontást, az örmények üldöztetését. Az AP amerikai hírügynökség egy független grúz újságírónőtől szerzett értesülésekre hivatkozva közölte: az örmények és azerbajdzsánok képviselői szombaton megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a konfliktus békés rendezéséről. A, két kaukázusi köztársaság nem formális mozgalmainak (népfrontmozgalmainak) képviselői állítólag a szomszédos Grúziában találkoztak, s úgy határoztak, hogy a konzultációkon nem térnek ki a legvitatottabb problémára: Hegyi Karabah hovatartozására. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége érvénytelennek nyilvánította az örmény SZSZK központi választási bizottságának tevékenységét. Ez a bizottság kijelölte a karabahi választási körzeteket is, márpedig Karabah jelenleg az Azerbajdzsán SZSZK-hoz tartozik. A testület, amelynek ülésén Mihail Gorbacsov elnökölt, megállapította, az örmény bizottság megsértette a szovjet alkotmány 76. cikkelyét, amely kimondja, hogy az egyes köztársaságok csak a saját területükön gyakorolhatják az államhatalmat. Tegnap este kaptuk a hírt: Mihail Gorbacsov újságírókkal találkozott, nem sokkal azt követően, hogy az egyik moszkvai választási körzetben leadta szavazatát az Oroszországi Föderációban tartott parlamenti választások alkalmából. Kijelentette: Nem fogja saját magát ajánlani, de ha öt fogják jelölni az elnöki tisztségbe, akkor nem utasítja vissza, vállalja ezt a funkciót. Véget ért a Barátság '90 hadgyakorlat (ČSTK) - Tegnap délelőtt véget ért a Csehszlovák Néphadsereg és középső szovjet hadseregcsoportjának Barátság '90 hadgyakorlata, melyen mintegy 5 ezer hazai és több mint 1200 szovjet katona vett részt, sokkal kevesebb az eredetileg tervezettnél. A hadgyakorlat célja a védelem szervezésének gyakorlása volt. Az ok, hogy a szovjet hadsereg katonái is részt vettek a gyakorlaton, Mojmír Zachariás altábornagy, a nyugati katonai körzet parancsnoka szerint egyszerű: A Csehszlovák Néphadsereg a szövetségi rendszerünk első vonalába tartozik, és támadás esetén segítséget nyújtanak neki a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregei. Ha a védelmet gyakoroljuk, jelen kell lenni idegen hadseregnek is. A Süddeutsche Zeitung müncheni napilap szombaton bíráló hangnemű cikket írt az osztrák állampolgárok csehszlovákiai vásárlóútjairól. A szerző szerint osztrákok ezrei indulnak rendszeres „rablóvásárlásra"a határon túlra, s szinte kifosztják az olyan közeli városok üzleteit, mint Brünn, Pozsony, České Budéjovice és Tábor. A rendkívül kedvező valutaárfolyamokat még tovább lehet javítani az illegális valutakereskedelemmel, s ez a mindennapi szükségleti cikkekből de egyes csemegefélékből is rendkívül olcsó árut csinál. A nyugatnémet lap példákkal illusztrálja, hogy mennyire kifizetődő az osztrákoknak Csehszlovákiában vásárolni. Ehhez hozzáfűzi: „Abszurd módon megbosszulja magát az, hogy Csehszlovákia a korábbi évtizedekben, s most, a mélyreható változások időszakában is sokkal jobban törődik állampolgárainak fizikai jólétéről, mint kommunista szomszédai. " A lap figyelmeztet: a helyzetet csak rontja a most kezdődött szovjet csapatkivonás. A csehszlovákiai lehetőségek a szovjet állampolgárok szemében épp olyan mesésnek tűnnek, mint a csehszlovák állampolgárok számára a nyugatnémet vagy osztrák üzletek. Ezért a hazatérő szovjet tisztek és katonák alaposan megrakodnak mindazzal, amit csak kapni lehet. Az osztrákoknak rendkívül megéri, hogy Csehszlovákiában vásároljanak benzint, háztartási cikkeket s luxusárut is. Mindez komoly ellátási gondokat okoz a határtérségben. Magyarország néhány hónappal ezelőtt legalább megtiltotta magánszemélyeknek az élelmiszer-kivitelt. Csehszlovákia ilyet nem tervez. A közgazdászok és a lakosság körében is egyre többen követelik: legalább a kötelező pénzbeváltást újítsák fel az osztrákok számára, hogy bizonyos ellenértéket is kapjanak a mohó vendégektől. Szükség lenne a kiviteli szabályok szigorítására is - szögezi le végül a nyugatnémet lap. (CSTK) ÚJ SZÚ 2 1990. III. 5. \ SZAKSZERVEZETI TANÁCSKOZÁS PRÁGÁBAN