Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-30 / 76. szám, péntek

Milan Čič beszéde az SZNT ülésén Fokozatosan beindul az új piacgazdasági mechanizmus ÚJ szú 1990. III. 29. (ČSTK) - A Szlovák Köztár­saság miniszterelnöke a kor­mány programnyilatkozatának jóváhagyása óta eltelt 100-ik napon beszámolót terjesztett a Szlovák Nemzeti Tanács elé a szlovákiai népgazdaság fej­lődéséről és állapotáról. Az alábbiakban kivonatosan is­mertetjük Milan Čič beszédét. Bevezetőjében egyebek között ki­emelte: A szlovákiai népgazdaság szem­pontjából nagyon fontos az eddigi fejlődés elemzése és a gazdasági problémák re­kapitulálása. 1990 ugyanis az áttörés éve. Elmondható, hogy véget ért egyfajta gazdasági rendszer, és fokozatosan bein­dul a minőségi szempontból új piacgaz­dasági mechanizmus. A jövőben már nem alkalmazható az ún. ágazati rendszer. A központi irányítási szféra új dimenziót kap. Ugyanis a múltban az egyes reszor­tok mindig csak a direktív módon kitűzött feladatokat, terveket teljesítették vagy szárnyalták túl, miközben az életszínvo­nal, államunk nemzetközi szerepe, a ko­rona átváltási értéke egyre csökkent. A nagy illúziók és tévedések évtizede A nyolcvanas évek a nagy kötelezett­ségvállalások és egyben a nagy illúziók, az ideológiai deformációk, tévedések, előítéletek esztendei voltak. A csehszlo­vák gazdaság, mint egész, és benne a szlovákiai gazdaság is olyan, lényegé­ben változatlan rendszerben dolgozott, amelyben mindig a gazdaságfejlesztés extenzív jellege reprodukálódott. Mindez a dinamika csökkenéséhez vezetett. Nem eléggé alkalmaztuk az intenzifikációs té­nyezőket, főleg a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit, s nem a megfele­lő formában vettünk részt a nemzetközi munkamégosztásban. A Szlovák Köztársaság népgazdasá­gában a nyolcvanas évek jóval bonyolul­tabbnak mutatkoztak, mint az egész or­szág, gazdasága tekintetében. 1980 és 1988 között a beruházások 67 százaléka a termelő, s csak 33 százaléka irányult a nem termelő szférába. Ezen belül ala­csony részarányúak voltak az oktatási, kulturális és egészségügyi beruházások, s a tudományosak, a kutatásiak és a fej­lesztésiek csak 1,2 százalékot tettek ki. Nagyon kicsi a licenctermelés volumene. Értéke az 1980. évi 7 milliárd koronáról 1988-ra nem egész két milliárdra csök­kent. Rossz minőségű gépek ára gyor­sabban nőtt, mint ahogyan javultak volna paraméterei. Ezzel csökkent a beruházá­sok hatékonysága, és nagyobb dotációk­ra volt szükség az állami költségvetésből. 1989-ben tovább lassult a gazdasági növekedés dinamikája. Lassú ütemben térültek vissza a műszaki-fejlesztési beru­házásokra fordított pénzeszközök. Az ál­lami költségvetés 3,4 milliárdos deficittel zárt. Az előző évvel összehasonlítva 1989­ben 3,4 (a valóságban azonban csak 2) százalékkal nőttek a lakossági bevételek. A vásárlóerő növekedését nem kísérte a szállítások kívánt növekedése. Nem teljesültek a célkitűzések a lakásépítés­ben sem. Továbbra is (elmaradás mutat­kozik az ökológiai beruházások kivitele­zése terén. Szlovákia részaránya a cseh­szlovák exportban 25,1 százalék volt. (1988-ban ez az arány majdnem elérte a 27 százalékot.) A lakosságnak jobb minőségű fogyasztási cikkekkel való ellá­tásában kialakult helyzetet sem sikerült javítani. A hazai piacon tapasztalható hiá­nyosságoknak nemcsak politikai követ­kezményei vannak - amelyek a lakosság elégedetlenségében is, megmutatkoznak -, hanem bizalmatlanságot is kiváltanak a csehszlovák korona iránt. Ezt tükrözi a bankbetétek 9,4 százalékos csökkené­se is. Új gyártási programokat A szlovák kormány programnyilatkoza­tában felelősséget vállalt Szlovákia átfogó fejlesztéséért. Ezért fokozatosan módo­sítja a szövetségi szervek által irányított iparral - amely a szlovákiai ipari termelés 50 százalékát alkotja - kapcsolatos el­képzeléseit. Hazánkban legalább negy­ven éven át olyan gazdaságot építettünk, amely a lehető legkevésbé függött a vi­lágtól, és a szlovákiai ipar a csehországi­nak a kiegészítője volt. Napjainkban ez bonyodalmakat okoz. A nemzetközi fe­szültség enyhülése - amelyet mindannyi­an üdvözöltünk - néhány szlovákiai válla-4 latnál jelentós nyereségkiesést okozott, s ezt nem egyszerű gyorsan pótolni. A ha­diipari termelés átalakításával összefüg­gő problémákat elsősorban az érintett vállalatoknak kell rendezniük. A nehézsé­gek ellenére látnunk kell, hogy az új gyártási programok meggyorsíthatják a szlovákiai gépipar korszerűsítésének folyamatát. Külföldi partnerekkel intenzív tárgyalásokat folytatunk a szlovákiai autó­ipar fejlesztéséről. Szorgalmazzuk, hogy az erre vonatkozó koncepciót a kormány már májusban hagyja jóvá. A fémkohá­szat fejlesztésével kapcsolatos álláspon­tok átértékelése mindenekelőtt a garam­szentkereszti alumíniumgyár és a Szeredi Nikkelkohó termelését érinti. Megállapo­dás született arról, hogy a Kohó-, Gép- és Elektrotechnikai Ipari Minisztérium a szlo­vák kormánnyal közösen május végéig tervet dolgoz ki a szlovákiai színesfémko­hászat fejlesztésére. A termelés energiaigényességével összefüggő problémák mielőbbi rendezé­séhez mindenekelőtt a készülő ipari szer­kezetváltásnak kell hozzájárulnia. Nagy gondot okoz a mohi atomerőmű építésé­ben tapasztalható lemaradás, valamint a kecerovcei erőmű kivitelezésének meg­kezdése elleni tiltakozás. Mindez növeli a szlovákiai elektromosáram-hiányt. Eközben már most mintegy 20 százalék­kal kevesebb villamosáramot állítunk elő annál, mint amennyire szükségünk lenne. Súlyos hiányosságok vannak a közleke­désben is, a vasúti közlekedés aránytala­nul túlterhelt. A déli vonal - amellyel mentesülne a többi - építése lassú ütem­ben folyik. Főleg Pozsonyban alakult ki feszült helyzet a városi tömegközlekedés terén. A lakosság jogos elégedetlenségé­nek forrása a közúti közlekedés is. Tart­hatatlan viszonyok vannak a távközlés fejlesztése terén is. A szlovákiai vegyipar - amely a nyugati világból való behozatal kikerülésével működik - napjainkban nagy venergiaigényességével és egyéb súlyos hiányosságokkal tűnik ki. A külföldi vegyipari vállalatokkal fenntartott koope­ráció aránya - az említettekből adódóan - nagyon alacsony. A direktív irányítási rendszer talán leginkább a könnyűipart sújtotta. A vállalatok állóeszköz-állomá­nya erkölcsi és fizikai szempontból egy­aránt elavult. A könnyűipar nem tudott lépést tartani a világgal. Továbbra is aránytalanul nagy vállalatok és széles választék miatt magas a monopolizáltság foka, s a piacon csökken a versenyképes­ség. Azonban ez az ipari ágazat továbbra is pótolhatatlan szerepet tölt be. Egyrészt az export terén, másrészt pedig a hazai piaci ellátás szepontjából. Az ágazat jövő­jét a nem effektív termelés korlátozásá­ban látjuk. A Szlovák Köztársaság miniszterelnö­ke a továbbiakban az erdőgazdaságban és a faiparban felmerült hiányosságokról szólt, majd a cellulóz- és papíripar, a víz­gazdálkodás, a városok és községek, továbbá az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az egészségügy és a szociális ellátás helyzetével foglalko­zott. A bősi vízerőmű kapcsán elmondta, hogy a beruházás sorsáról a magyar féllel közösen döntenek. Jobb feltételeket az anyanyelvi oktatáshoz A kultúra terén felmerült problémákat is érintette, s a következőkben így folytatta: „Fontos kérdés a rádió, a televízió, a film­művészet, valamint a Csehszlovák Sajtói­roda szerkezeti és irányítási problémái­nak rendezése. A tömegtájékoztató esz­közök úgynevezett pártirányításának megszűnését követően e területen vá­kuum keletkezett. Noha a politikai irányí­tás megszűnésével valódi sajtó- és szó­lásszabadság jött létre, azonban főleg a kiadói politikával és a sajtó egyéb terü­leteivel kapcsolatos kérdésekben bonta­koztak ki éles viták. A miniszterelnök ezt követően az okta­tás helyzetét tekintette át. Elmondta: a kormány legfontosabb feladatának te­kinti az alap- és középiskolák rendszeré­nek átalakítását. Hozzátette, hogy az erre vonatkozóan jóváhagyott törvénymódosí­tás, a jogszabályok, valamint az új tanter­vek kedvező feltételeket teremtenek az oktatás minőségi javításához. Azt is hangsúlyozta, hogy a vegyes lakosságú területeken folyik a jelenlegi oktatási rendszer elemzése, készülnek a szerke­zeti módosításokra, hogy az eddiginél jobb feltételek jöjjenek létre az anyanyel­ven való tanuláshoz. A továbbiakban részletesen foglalkozott a középiskolák problémáival, majd azt is közölte, hogy szeptemberben megnyitják a szlovákiai nemzetközi közművelődési központot, ahol hazai és külföldi szakemberek fog­nak oktatni. Ebből a központból azután kialakulhat a pozsonyi Európai Egyetem. Vitathatatlan, hogy a piacgazdaság fejlesztése további, dinamikus szerkezeti változtatások végrehajtását teszi szüksé­gessé, de ezzel növekedni fog a munka­nélküliség veszélye. A problémák rende­zése mind a kormány, mint a gazdasági vállalatok részéről megnövelt figyelmet fog megkövetelni. Az SZNT által január 12-én jóváha­gyott alkotmánytörvénnyel összhangban folyik az 1986. évi választásokon létrejött nemzeti bizottságok felújítása. Gyakorla­tilag minden kerületi és járási nemzeti bizottságon kicserélődtek a vezetők és a képviselők. A folyamat elérkezett záró szakaszához, a nemzeti bizottságok túl­nyomó többsége stabilizálódott, s képes kifejteni tevékenységét. A komáromi ülés eredménye Amint tudják, a kabinet március 5-i ülésére nemzetiségileg vegyes területen, Komáromban került sor. A dél-szlovákiai járások szlovák és magyar képviselőinek részvételével arról tanácskoztunk, hogy a humanizmus és a tolerancia szellemé­ben miképp szüntethetők meg a kölcsö­nös ellentétek. A magyar nemzetiség képviselői is egyetértettek abban, hogy a volt hatalmi struktúra vezetői állnak a zavargások mögött. Megállapodtunk abban, hogy mindkét fél szoros együttmű­ködéssel energikus erőfeszítéseket tesz arra, hogy a vitás kérdéseket józanul oldják meg. Ez a tanácskozás jelentősen hozzájárult a feszültség enyhüléséhez. A kormány tudatában van annak, hogy az előterjesztett elemzésben számos ne­gatívum van, s nem hat túl derűlátón. A kabinet azonban szükségesnek tartja, hogy a képviselőket tájékoztassa a reális helyzetről. A testület az idei évet a gazda­sági reform stratégiája kidolgozása esz­tendejének tekinti. Megteremti a szüksé­ges feltételeket a piacgazdaságra való áttéréshez. E tekintetben fő szabályozó az állami költségvetés, amely a gazdaság számára szigorú kritériumokat irányoz elő. A költségvetés kidolgozására a kor­mány nagy figyelmetfordított. Tekintettel a politikai és gazdasági helyzetre s a gaz­dasági körülmények elengedhetetlen sta­bilizálására, azokat a költségvetési sza­bályozókat tűzte ki benne, amelyeket a törvényhozó szervek a múlt év végén hagytak jóvá. A szlovákiai közvélemény nagy figye­lemmel kíséri a külföldi vállalatokkal folyó tanácskozásokat. A tárgyalások a hazai népgazdaság modernizálásában való közvetlen részvételük különféle formáira irányulnak. A kormány és számos gazda­sági vállalat meg van győződve arról, hogy főleg ezen az úton szüntethetők meg a felgyülemlett gyártási és szervezé­si problémák, s egyúttal erre a lehetőség­re építhetjük a hosszú távú fejlesztési koncepciót. A kormányfő beszéde végén hangsú­lyozta: a kabinet olyan megállapodásokat fog szorgalmazni, amelyek előmozdítják a hazai piacon felmerült hiányosságok megszüntetését, s egyúttal azt, hogy sok­oldalúan bekapcsolódhatunk az európai és a nemzetközi termelési struktúrákba. A kabinet különösen azon termelési ágak fejlődését fogja támogatni, amelyek nagy igényeket támasztanak a dolgozók szak­mai felkészültségével, a nyersanyagok és az energia ésszerű felhasználásával szemben, s biztosítják, hogy versenyké­pesek lesznek a külföldi piacokon. (Alcímek: ÚJ SZÓ) VILNIUS! FELHÍVÁS: Moszkva szüntesse be az agresszív katonai akciókat Ellentmondó hírügynökségi jelentések • Óvatos külföldi reagálások (ČSTK) - Litvániában továbbra is bo­nyolult a helyzet - állítják a TASZSZ hírügynökség vilniusi különtudósítói. Emellett úgy vélik, a litván hatóságok fokozzák a feszültséget, ellenben az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a köztársaság kormánya lépéseket tesz a Vilnius és Moszkva közti feszültség enyhítésére. A litván parlament szerda este felhí­vással fordult a helsinki folyamatban részt vevő országok parlamentjeihez és kormá­nyaihoz, hogy „tegyenek meg minden lehetségesei a szovjet kormánynak a Lit­ván Köztársaság elleni akciói leállítása érdekében". A Vitautas Landsbergis ál­tal aláírt felhívás hangsúlyozza, a szovjet fegyveres erők folytatják akcióikat Litvá­nia ellen, s ezeket a lépéseket a litván parlament úgy értékeli, mint az emberi jogok, az állami szuverenitás, a területi egység és a belügyekbe való be nem avatkozás elveinek megsértését. A litván kormány felkérte továbbá a szovjet kormányt, hogy azonnal szün­tesse be az agresszív katonai akciókat és engedje szabadon az elhurcolt litván ál­lampolgárokat. A már idézett AP hírügynökség szerint a vilniusi kormány egyelőre nem hozza létre saját határőrségét és felszólította állampolgárait, hogy ne tanúsítsanak el­lenállást a fegyverek átadásával szem­ben. Ezzel ismét csak ellentétes a TASZSZ híre, miszerint hivatalos adatok szerint már 250-en dezertáltak a szovjet hadseregből, s közülük kb. 80­an már jelentkeztek az önkéntes alakula­tokba. A hivatalos szovjet hírügynökség azt is tudni véli, hogy a városi piacokon titkos fegyverkereskedelem folyik: egy géppisztoly 1500, egy pisztoly 800 rubel­be kerül. Ugyancsak a TASZSZ írta hogy más szövetségi köztársaságok nacionalista szervezetei is támogatják a litvánokat. E szervezetek közé tartozik a Lett Nép­front, az ukrán Munkaszövetség, valamint több-moszkvai és leningrádi szervezet. Nyilvánvalóan ezek az egymásnak el­lentmondó hírügynökségi jelentések, de - természetesen - a Litvániában zajló, a Szovjetunióban eddig példátlan folya­matok már több mint 250 külföldi újságírót és vagy 30 tévéstábot vonzottak a balti köztársaságba annak ellenére, hogy Moszkva kitiltotta innen a külföldieket, köztük az újságírókat is. A litván minisz­terelnök-helyettes, Romualdas Ozolas Jogos aggodalom (ČSTK) - George Bush amerikai elnök szerda esti nyilatkozatában mély aggo­dalmának adott hangot amiatt, hogy a Kö­zel-Keleten elterjedhetnek az atomfegy­verek. Mint. ismeretes, szerdán a londoni repülőtéren letartóztattak öt embert, akik atomfegyverek robbantószerkezetek pró­bálták meg kicsempészni. Az elnök fel­szólította a közel-keleti országokat, főleg Irakot, tartsák tiszteletben az atomsorom­pó-sžerzôdést. Irak washingtoni nagykö­vete tagadta, hogy országa hozzá akarna jutni a nukleáris eszközökhöz. Tegyük hozzá, az USA már régebben aggódik amiatt, hogy Bagdad fel akar zárkózni az atomblokk országainak tábo­rához. Amerikai vámosok másfél esztendeje működnek együtt brit kollégáikkal, s ez tette lehetővé az öt férfi letartóztatását. Közülük kettő iraki állampolgár. Egyéb­ként az említett szerkezetek amerikai gyártmányúak, s alkalmasak arra, hogy egy vagy két atombombát felrobbantsa­nak velük. Az ügy további részleteit egye­lőre szigorúan titokban tartják. Tőkés Lászlót püspökké választották (ČSTK) - A romániai magyar kisebb­ség kiemelkedő személyiségét, Tőkés László lelkészt a nagyváradi református egyházkerület püspökévé választották. Tőkés ebben a tisztségben Papp László püspököt váltja fel, aki a Ceausescu­házaspár kivégzése után Franciaország­ba távozott. Mint ismeretes, Papp László­nak is szerepe volt abban, hogy Tőkést tavaly decemberben Temesvárról egy kis faluba telepítették. Tőkés László szerdán felszólalt az Egyházak ökumenikus Tanácsa vezető szervének genfi ülésén, ahol kijelentette, hogy a román egyházaknak előbb ma­guknak is meg kell újulniuk, mielőtt részt vehetnének a román társadalom megújí­tásában. támogatja a külföldi sajtó jelenlétét a köz­társaságban, az újságíróknak vízumot és segíséget ígért, ami az adott helyzetben érthető. Szerdán sajtóértekezletet ta-tott Landsbergis államfő. Üdvözölte, hogy Edward Kennedy amerikai szenátor két litván képviselővel Moszkvában megtar­tott találkozóján beleegyezett abba: megpróbál közvetíteni Vilnius és Moszkva között. Az amerikai szenátor, egyébként saját kérésére szintén szerda este nyilat­kozott a szovjet televíziónak, mégpedig elsősorban Litvániáról, ami úgy fogható fel, hogy nyomban megkezdte közvetítői tevékenységét. Hiszen párbeszédre, a helyzet józan megítélésére szólított fel. A legfelsőbb litván vezető már említett sajtóértekezletén szintén államközi tár­gyalásokat szorgalmazott, szigorúan meghatározott keretek között, előzetes feltételek nélkül, semleges területen. George Bush amerikai elnök szerdán elutasította a Kongresszus egyes tagjai­nak bírálatát, amiért nem lép fel kemé­nyebben Moszkvával szemben a litván ügy miatt. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője ezzel összefüggésben közölte, az amerikai kormány nem akarja elha­markodott vagy átgondolatlan nyilatkoza­tokkal és lépésekkel tovább bonyolítani a már így is eléggé súlyos litvániai hely­zetet. Margaret Thatcher brit kormányfő szerdán telefonon gratulált Mihail Gorba­csovnak elnöki tisztségéhez, de érintet­te a litván helyzetet is - más fontos kétoldalú és nemzetközi kérdés mellett. A TASZSZ hírügynökség szerint Gorba­csov „a Szovjetunió alkotmánya megsér­tésének következményeként" jellemezte a litvániai eseményeket. Leonyid Zamja­tyin, a Szovjetunió londoni nagykövete levelében - amelyet tegnap tett közzé a The Times napilap - párbeszédre szólí­tott fel a litván politikusokkal. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy Moszkva csak akkor használ katonai erőt Litvániá­ban, ha életek kerülnek veszélybe. Meg­erősítette, nem'indítanak büntető eljárást a hadseregből dezertált katonák ellen. Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti frakciójának vezetője litvániai látogatása utáni sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a Lit­vánia elleni szovjet intervenció károkat okozna Gorbacsov reformjainak, nem­csak Litvánia, a Szovjetunió, hanem egész Kelet-Európa helyzetét fenyeget­né. Véleménye szerint a pszichiátriai klini­ka elleni támadás nemcsak a litván érde­kek, hanem Gorbacsov politikája ellen is irányultak. Tény, vannak országok - s nyilván ide sorolható a többség -, amelyek nagyon óvatosak, nem hamarkodják el az állás­foglalást ebben a valóban kényes ügy­ben. Nyilván ez váltotta ki, hogy Lands­bergis parlamenti elnök azzal vádolta meg Svédországot, támogatja Moszkva litvániai politikáját. A svéd rádiónak adott nyilatkozatában bizonytalannak, változó­nak és hibásnak nevezte a svéd álláspon­tot, ami véleménye szerint Moszkva kezé­re játszik. A kötőjel - amerikai szemmel Rosszul titkolt csodálkozással és értetlenséggel számolt be a New York Times amerikai na­pilap arról a vitáról, amely Cseh­szlovákiában az ország új neve körül folyik. Míg más kelet-európai orszá­gokban az etnikai ellentétek összecsapásokba és akár lövöl­dözésekbe is torkollnak, a cse­hek és a szlovákok humánus és irodalmi hagyományaikhoz hí­ven egy kötőjelről vitáznak - írja a lap, megállapítva, ez a mód­szer sokkal civilizáltabb ugyan, de a következmények hasonlóan veszélyesek lehetnek mint má­sutt. A szenvedélyek magasra csapnak, mégpedig akkor, ami­kor a lehető leggyorsabban kel­lene fontos, a gazdasági refor­mot szolgáló törvényeket jóvá­hagyni. A New York Times mind­ehhez még hozzáteszi: már a kötőjel ügyében tett enged­mény sem elégítené ki Szlováki­át, mivel most azt követeli, hogy a köztársaság szót helyettesít­sék a föderációval. (ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents