Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-28 / 74. szám, szerda

K

özöljem csupán a száraz tényeket, vagy idézzem riportalanyaimat is! Kinek a pártjára álljak az igazgatóválasztás körül kialakult vitában? Állhatok-e bárki pártjára, ha nem élek köztük, következésképpen nem ismerem emberi tulajdonságaikat, indítékaikat, szakmai képességeiket is csak közvetve, hallomásból vagy munkájuk révén? • Egyáltalán, kell-e vitájukat a nyilvánosság elé tárni? Nem az ö belügyük-e, hogy ki lesz az igazgató? Vagy igenis közügy? Nos, ha rosszul működő intézményről lenne szó, könnyebben venném az akadályokat, melyek az iménti kérdések formájában emelkednek az írás elé. Csakhogy a komáromi Duna Menti Múzeum jó nevű intézmény, az elmúlt két évtizedben - szüntelenül emelkedő szakmai színvonalon - sokat tett nemzeti kisebbségünk kultúrájáért is tevékenységének különböző ágazataiban, nemzeti múltunk tájainkon született értékeinek feltárásában, bemutatásában és megőrzésében ugyancsak kézzel fogható eredmények sora minősíti munkáját. Most is, a hangulat hullámveréseinek közepette is dolgoznak, kopácsolás zaja fogad a különben mindenkor méltóságteljes nyugalmat, békét árasztó múzeumban: néprajzi és történelmi jellegű kiállítás készül abból az alkalomból, hogy Komárom 725 éve város, a tervek szerint április 6-án nyílna. És éppen most folyik az állandó kiállítás átrendezése. Ezért nehéz a dolgom, nem szeretnék csorbát ejteni az intézmény hírnevén. Ez különben egyetlen munkatársának sem érdeke. Sőt, természetesnek tartván a nézetkülönbségeket, sejtem, a vihar is éppen azért tört ki, mert korántsem mindegy számukra, ki áll a Duna Menti Múzeum élén a jövőben. De kezdjük az elején, egy olyan időponttól indulva, amikor úgy látszott, hogy simán megy majd minden, a maga megszokott medrében ... Kajtár József igazgató: - Tavaly júliusban kértem nyugdíjaztatásomat. Hatvanéves vagyok, huszonkét éve a múzeumban. Elfáradtam. A kerületi nemzeti bizottság, kérvényemre reagálva, javaslatot kért tőlem, kit ajánlanék az igazgatói posztra. Az akkori helyzetből kiindulva, és munkájuk alapján, én Mácza Mihályt és Csütörtöky Józsefet javasoltam. De nem történt semmi, hosszú ideig csend volt. Januárban megismételtem kérvényemet, mert'az első születésének idején még úgy gondoltam, hogy ez év júniusáig maradok, az újabban április 31-ével kértem felmentésemet. Elfáradtam. Közben bizalmi szavazást kértem a kollektívától, véleményük az volt, hogy április 31-ig maradjak. Második kérvényemre a kerületi nemzeti bizottság úgy határozott, hogy pályázatot ír ki az igazgatói hely Vita a múzeumban betöltésére. Én azon voltam, hogy minél többen jelentkezzenek a kollektívából, inkább köreinkből kerüljön ki az új igazgató, hiszen jobban ismerik a múzeum belső problémáit. Magam beszéltem rá a kollégákat. Mácza Mihály, Csütörtöky József és Trugly Sándor be is nyújtotta pályázatát. Mindhármuknak ajánlottam, készítsenek elő programbeszédet, amellyel a kollektíva, majd a pályázatokat elbíráló bizottság elé állnak. Közben mondjam itt el, hogy a Kulturális Minisztérium tavaly áprilisban felkért, dolgozzak ki koncepciót a nemzetiségi osztály kialakítására, mely osztály a múzeum keretében működne. El is készítettem, kiindulva az akkori helyzetből. November 17-e után megkértem Mácza Mihályt, készítsen egy újabb koncepciót. Meg is csinálta. Időközben Trugly kolléga is elkészített egyet, statútumszerűen fogalmazva meg elképzeléseit. Ö két munkatárssal dolgozott rajta. A nemzetiségi osztály kialakítása összefügg a múzeum életével, az alapokat ugyanis itt kellett volna lerakni. Ezzel kapcsolatban mindhárman megkaptak tőlem minden anyagot. Az osztály idővel önálló központi magyar nemzetiségi múzeummá válna. Egyik napról a másikra lehetetlen egy ilyen intézményt létrehozni, csak lassan, fokozatosan lehet, ahogy ezt a múzeumot is sikerült kiépítenünk, annak idején hatan kezdtünk, ma harmincnégyen vagyunk. / - Visszatérve a pályázatokhoz, ha jól tudom, mielőtt a bizottság elé kerültek volna, rendeztek úgymond belső választást is, hogy a kollektíva kit látna szívesen a múzeum élén. - Igen. Csütörtöky tizennégy szavazatot kapott, Trugly nyolcat, Mácza négyet. Ez volt a kollektíva véleménye, melyet a knb által összeállított bírálóbizottságban két munkatársunk képviselt, a bizottság tagjaként. Mácza Mihály közben visszalépett, így maradtak ketten. A pályázatot Csütörtöky József nyerte meg. Ezután újabb szervezkedés kezdődött a kollektívában. Megszakítva itt Kajtár Józsefet, Fehérváry Magda néprajzos szavait idézem fel, aki különben sajnálkozott, mondván, rossz időpontban érkeztem, az „ügy" szóvivői és érintettjei, Csütörtöky József és Trugly Sándor éppen nincsenek jelen. Röviden beszámolt a történtekről, véleménye, álláspontja pedig kifejeződik abban a levélben, melyet a múzeum kilenc munkatársának aláírásával összesen tizenegy címre küldtek el, a múzeum igazgatójától kezdve a kormányhivatalig. A levélben tiltakoznak a pályázatot elbíráló bizottság március 13-án hozott döntése ellen, melynek nyomán a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa Csütörtöky József mérnököt javasolja az igazgatói posztra. Indoklásukban szerepel többek között, hogy nevezett nem felel meg a pályázat feltételeinek, az évek számát tekintve nincs elegendő gyakorlata és megfelelő muzeológiai képzettsége, minthogy mezőgazdasági főiskolán, állattenyésztési szakon végzett. Annak ellenére, hogy a munkahelyen titkos szavazással lebonyolított választások eredményeként Csütörtöky mérnök került ki győztesen, ez nem a szakemberek zömének véleményét tükrözi, akik mindössze 30 százalékát^alkotják a kollektívának - szerepel a levélben. „Nézetünk szerint, mellyel a hét szakemberből öt azonosul, a múzeum tevékenysége a szakemberek munkáján és eredményein alapszik. Ók felelősek a muzeológiai tevékenység színvonaláért és minőségéért... a három jelölt közül ketten feleltek meg a pályázat feltételeinek, és mi, alulírottak, ezt a két munkatársunkat támogattuk. Mivel egyikük elállt a pályázattól, mi dr. Trugly Sándort támogatjuk (a budapesti Eötvös L. Egyetem archeológiai szakának abszolvense, 14 év szakmai, muzeológiai gyakorlattal rendelkezik...). Sokéves együttműködésünk alapján meg vagyunk győződve arról, hogy dr. Trugly S. tapasztalatai, eddig elért tudományos eredményei és képességei biztosítékai lennének a komáromi múzeum gazdag hagyományai további sikeres gyarapításának..." Ismét Kajtár Józsefé a szó. - Én próbáltam semleges álláspontot elfoglalni, és csak akkor foglalkoztam az ügygyei, amikor láttam, hogy a kollektíva látja kárát az egésznek. A probléma abban van, hogy a kollégák egy része nem úgy veszi a természettudományi osztály munkatársait, mint szakembereket, muzeológusokat. Mindegyikük állattant vagy más hasonló szakot tanult. De ki a szakember? Relatív kérdés. Nem szakember-e a dokumentátor, a preparátor, restaurátor? Nem szakember-e vajon az építőipari iskolát végzett ember, aki az épületeink állagáról gondoskodik? Vagy a közgazdász? Vagy aki pedagógiát végzett? Mindenkinek a munkája összefügg mindenkiével. Fogaskerék mindenki az intézmény életében. - Elkerülhetetlen a kérdés: ön ki mellett döntene? - Nehéz most nyilatkoznom, nem szeretnék részrehajló lenni. Nem akarom, nem is teszem. De azt elmondhatom, hogy tavaly miért javasoltam Máczát és Csütörtökyt. Egy olyan intézményben, mint a mi múzeumunk, melynek különböző részlegei vannak, néprajzi, régészeti, történelmi-társadalomtudományi, természettudományi, nem lehet részrehajló az igazgató. Kárára lenne a múzeumnak, ha az egyiket előnyben részesítené a másik rovására. Semlegesnek kell lennie, mindegyik részleget egyformán kell támogatnia. Ezért javasoltam őket annak idején, ők ilyen igazgatók lennének, de Trugly ellen sem tudnók felhozni semmit. Féltem ezt az intézményt. Nem magam miatt. Sikerült kiépítenünk, és már ezért sem mindegy nekem a jövője. Nem lenne jó, ha belső ellentétek megbontanák az egységet. Mácza Mihály húsz éve a múzeum munkatársa, történész, a társadalomtudományi osztály vezetője. Az év elején kezdte észrevenni, hogy változik a légkör az intézményben. Bizonyos szempontból pedig hátrányos helyzetbe került, szomorú családi esemény miatt kénytelen volt több napig távol maradni munkahelyétől, éppen amikor a legnagyobb viták zajlottak. Vajon miért lépett vissza végül is? - Mert úgy gondoltam, ha netán megnyerném a pályázatot, olyan helyzetben, amilyen kialakult a múzeumban, meg ráadásul mindössze négy szavazatot kaptam - nem tudnék rendet csinálni. Egy éjszakán át töprengtem, aztán eldöntöttem, visszalépek, legyen béke, menjen a munka. Két kiállításra is készülünk most. Be kell látnia Sanyinak és támogatóinak, hogy alulmaradtak. Különben mindketten jó szakemberek a saját területükön, fiatalemberekként, de abban is egyformák, hogy egyikük sem szerzett még tapasztalatot a szervezés terén. Ami a múzeum szakmai tevékenységének fejlesztését illeti, azt a mindenkori igazgató úgyis az osztályvezetőkkel konzultálja meg. Engem most az foglalkoztat, mi lesz ezután? Újabb viták? Nagy baj lenne, ha veszélybe kerülne az, amit mi húsz év alatt kiépítettünk. És akkor, amikor itt van újabb feladatként a nemzetiségi osztály, illetve múzeum létrehozása. B

ocsássa meg az olvasó, hogy a krónikás ezúttal nem foglal állást a két „párt" vitájában, az elején jelzett okok miatt nem is foglalhat. Egy biztos, a külső szemlélő számára mind a múzeumon belüli választások, mind a pályázat elbírálása demokratikus keretek között zajlott le. Hogy milyen erők munkálkodtak a háttérben, és munkálkodtak-e egyáltalán, nem tudhatom. Mindenesetre, jó lenne, ha a végső döntés a személyes érdekek kizárásával, a helyzet megfontolt közös - újraértékelése, az érvek és ellenérvek újabb - tárgyilagos - mérlegelése nyomán születne meg. BODNÁR GYULA „Esély a tehetségeseknek - biztonság mindenkinek" A Csehszlovák Szocialista Párt választási programja (ČSTK) - A Csehszlovák Szocialista Párt annak tudatában viszonyul a szabad választásokhoz, hogy napjaink legfontosabb feladata a demokratikus és hazafias erők egységének megteremtése, amely nem engedné meg az elnyomás és a totalitárius rendszer visszatérését, s elejét venné az eddigi tragédiák megismétlődésének. Demokrácia Csehszlovákiában Szeretnénk hozzájárulni az alkotmányos rendszeren és a piacgazdaságon, valamint azon alapuló állam létrehozásához, hogy mindenkinek egyformán joga van a művelődéshez, a szólás- és vallásszabadsághoz, a községek valódi önigazgatásához és a hagyományos erkölcsi értékek megőrzéséhez. Meggyőződésünk: Eljött az ideje, hogy rendezzük az országban élő nemzetek és nemzetiségek helyzetének kérdését, amely egyik alapfeltétele államunknak Európába való sikeres visszatérésének. A szabad választásokat követő időszak egyik legfontosabb feladatának tekintjük, hogy meg kell erősíteni a cseh és a szlovák államiságot s a két tagköztársaság törvényhozó testületeinek jogkörét. A nemzeteket érintő ügyekben nemzeti szervnek kell döntenie, s az államszövetségi szej^ veknek csak olyan jogkört szabad meghagyni, amely elengedhetetlen a csehek és a szlovákok közös államisága szempontjából. Fellépünk a politikai hatalom monopolizálására irányuló törekvések, az állami tömegtájékoztató eszközök monopóliuma és az ellen, hogy valamely állami szerv egyoldalúan, csak egy politikai erő érdekét szolgálja. Támogatni fogjuk az egyházak és a vallási közösségek szabad szerveződésót, és együtt kívánunk működni minden egyházzal. Szabadon gondolkodó pártként óvni fogjuk a közélet tisztaságát. Václav Havel köztársasági elnökké jelölését fogjuk támogatni. Törvény - biztonság A párt a jövőben is arra fog törekedni, hogy magas színvonalat érjen el a csehszlovák jogrend. Az állampolgári és szabadságjogokat, mindenki biztonságát; a jogokat és kötelességeket tökéletes törvényekkel, független igazságszolgáltatással kell szavatolni. Szorgalmázni fogjuk az államigazgatás s a területi elrendezés demokratikus reformját. Síkraszállunk azért, hogy a községeknek és a többi önigazgatási egységnek a lehető legszélesebb jogkört biztosítsanak. Követeljük a közbiztonsági szervek gyökeres reformját. Azt szeretnénk, hogy a család valóságosan az állam védelme alá kerüljön. Olyan intézkedéseket szorgalmazunk, amelyek lehetővé tennék, hogy az édesanyák dönthessenek: megfelelő állami pénzügyi támogatással gyermekükkel 6 éves koráig otthon maradnak s lemondanak a korábbi nyugdíjazás igényéről, vagy az eddigi szabályozás értelmében lépnek ismét munkába, és igényt tartanak a korábbi nyugdíjazásra. A 10 évesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyáknak egy héttel kellene meghosszabbítani évi szabadságukat, s a lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően le kellene rövidíteni munkaidejüket. A tényleges katonai szolgálat humanizálására és a hadsereg következetes politikamentessé válására fogunk törekedni. A jövőre nézve azt szeretnénk, hogy hivatalossá és kisebb létszámúvá váljék hadseregünk. Az egészségügy terén a párt síkra fog szállni az állami egészségügyi ellátási rendszer minőségi javítása mellett. Szeretnénk részt venni az egészségügyünk áldatlan helyzetét előidéző okok elemzésében. Követeljük, hogy a gyógyfürdőket kizárólag gyógyászati célokra használják fel, valamint hogy hagyjanak jóvá olyan intézkedéseket, amelyek végrehajtásával a hazai fürdőgyógykezelés ismét elérné a világszínvonalat. Elengedhetetlennek tekintjük a nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítését. Követelni fogjuk, hogy fejlődjék a rokkant állampolgárok ellátási rendszere. Arrá fogunk törekedni, hogy rehabilitálják azokat az állampolgárokat, akikkel szemben az utóbbi 41 évben igazságtalanul, törvénytelenül jártak el. Környezetvédelem Követeljük, hogy mielőbb dolgozzanak ki és hagyjanak jóvá törvényt a környezetvédelemről, és síkra fogunk szállni rendelkezéseink szigorú megtartásáért. Szorgalmazni fogunk olyan legiszlatív intézkedéseket, amelyek szavatolnák, hogy minden beruházás környezeti hatásának megítélése a kivitelezés engedélyezésének részévé váljék. Gazdasági vállalkozás Követeljük minden tulajdonforma teljes, alkotmányos, törvényes egyenjogúsítását: az államnak, a kollektíváknak és az egyéneknek azonos jogaiknak és kötelességeiknek kell lenniük. Egyöntetűen támogatjuk a piacgazdaságra való következetes áttérést. Kiállunk amellett, hogy az állami vállalatok részvénytársaságokká alakuljanak át, amelyekben a részvényeket vagy kötvényeket mindenekelőtt az alkalmazottak és a csehszlovák állam birtokolná. Síkraszállunk amellett, hogy külföldj adósságállományunk már ne növekedjék, hanem hogy céltudatosan csökkentsék. Az a véleményünk, hogy a gazdasági változások hatással lehetnek az életszínvonalra, azonban nem érinthetik az emberi méltóságot. Szorgalmazni fogjuk, hogy a kedvezőtlen szociális következményeket - amelyeket az elengedhetetlen változtatások fognak előidézni - hatékony állami szociálpolitikával ellensúlyozzák. Síkraszállunk a szabad, független szakszervezetek megteremtése mellett. Tudomány, oktatás, kultúra, sport Síkraszállunk amellett, hogy a közvélemény számára minden lehetséges eszközzel hozzáférhetővé tegyék a világ országaiban elért tudományos eredményeket. A párt csak olyan terveket fog támogatni, amelyek az állam szempontjából hatékonyak lesznek. Ezzel összefüggésben követeli az állami kutatási program felülvizsgálását. Azt szeretnénk elérni, hogy a hazai oktatás közeledjen az Európai Közösségek országaiéhoz, valamint hogy a hazai bizonyítványokat és diplomákat ezen államokban is elismerjék, és így állampolgáraink azokban is vállalhassanak munkát. A Csehszlovák Szocialista Párt szorgalmazza a kulturális élet politikamentessé tételét, támogatni fogja a demokratikus körülmények között létrehozandó testnevelési szervezetek tevékenységét. Modern párt Történelmünkbe a Csehszlovák Szocialista Párt korábban Nemzeti Szociális és Nemzeti Szocialista Pártként íródott be. Egyik támogatója volt a masaryki demokráciának, és ennek a pártnak volt tagja dr. Eduard Beneš, köztársaságunk második elnöke. 1945 és 1948 között leginkább a Szocialista Párt szállt szembe a CSKP hatalmi törekvéseivel, s ezért a februári fordulatot követően több tagját üldözték, bebörtönözték, kivégezték. Az utóbbi években fokozatosan kritikus álláspontra helyezkedett társadalmi életünk devasztálását illetően, az általa előterjesztett törvényjavaslatokat a totalitárius hatalom azonban nem vette figyelembe. Szeretnénk levonni gazdag történetünk tanulságait. Modern európai párttá szeretnénk válni. Mindez számunkra azt jelenti, hogy mindenekelőtt a különféle szociális és egyéb csoportok, az országban élő nemzetek és nemzetiségek érdekeit olyan közös programban kell kifejezni, amely tiszteletben tartja az egységes államot és az egységes csehszlovák államiságot. Elengedhetetlen, hogy pártunk a Csehszlovák Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek pártjává váljék, amely mindeddig egyedüli valódi csehszlovák párt. Az állam nemzeti problémáit rendezve nyitnunk kell Európa és a világ felé, ápolnunk kell a kontinens és az egész világ modern demokratikus pártjaival fenntartott nemzetközi kapcsolatokat. A városok és a. falvak lakosait tömörítő párttá szeretnénk válni. Azt is szeretnénk, ha az emberek büszkék lennének származásukra, a szülőföld iránti viszonyukra, hazájuk kulturális értékeire. Úgy véljük, hogy a hazafiasság terén tapasztalható hiányosságokat egyrészt a társadalom jelenlegi helyzetében kell keresni. Munkánk a klub- és közművelődési tevékenységen, a közügyek igazgatásában való aktív együttműködésen alapul. ÚJ SZÚ 4 1990. III. 28.