Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-28 / 74. szám, szerda

Segítség az első lepesekhez Az Általános Hitelbank támogatja a vállalkozókat Korábban ritkán esett meg, hogy a lakosság szinte várja, mikor kerül a parlament elé valamely törvény megtárgyalása, illetve annak elfoga­dása. Mostanság viszont a vállalkozók türelmetlenek. A lehetőség már néhány hónapja felvillant előttük, de egyelőre még várniuk kell az előírásokra. Akik viszont már döntöttek, hogy mindenképp belevágnak az ismeretlenbe, máris elindulhattak, ugyanis csodák csodája, a bank megelőzte a törvényt! Pontosabban, az Altalános Hitelbank már felkí­nálta szolgáltatásait A feltételekről, a tudnivalókról Kamii Majerník igazgatóhelyettest kérdeztük. - Kinek nyújtanak hitelt? - A jelenleg még érvényes előírá­sok szerint azoknak a személyek­nek, akik a nemzeti bizottság enge­délye alapján szolgáltató tevékeny­séget végeznek vagy valamilyen termék előállításával foglalkoznak. -Milyen iratokra van szükségük azoknak, akik a bankhoz fordulnak anyagi támogatásért? - Az említett engedélyen kívül ar­ról kérünk bizonylatot, hogy más pénzintézményből mennyi kölcsönt vettek fel. Ha az illető mellékállás­ban vállalkozik, akkor a keresetéről, illetve a levonásokról kérünk igazo­lást. Azok, akik már eddig is vállal­koztak, az adóbevallásukat, illetve az adó befizetését igazoló nyugtát mutatják fel. Szükség van az ingat­lan tulajdonjogát, illetve értékét bizo­nyító iratra is. A vállalkozásra vonat­kozó információk közül azt is tudni kívánjuk, feltehetően mennyi lesz a tevékenységből származó bevétel, melyek az alapvető kiadások, meny­nyi lesz a jövedelemadó-alap és hogyan kívánják felhasználni a be­vételt. - Mire kérhetnek, illetve mire kap­nak önöktől hitelt a vállalkozni szán­dékozók? -Először"is le kell szögeznünk: csak akkor adunk hitelt, ha biztosak vagyunk a visszatérítésben. A tevé­kenységgel összefüggő üzemelteté­si költségekre, illetve a beruházási kiadásokra - műszaki berendezések vásárlására, a műhelyek, részlegek korszerűsítésére, átalakítására, épületek vásárlására - kölcsönzünk. Megköveteljük, hogy az állampolgár saját tőkéjével, pénzével is „beszáll­jon" a beruházásba. -A gyakran felmerülő, lényeges kérdések egyike: mennyi pénzt adnak? -Az üzemeltetési kölcsön 300 ezer korona. Egy éven belüli vissza­térítés esetén 5 százalékos a kamat, ha pedig a vállalkozó három éven belül téríti vissza a kölcsönt 6,5 százalékos kamatot számítunk. A beruházási kölcsön magasabb összegű: elérheti az 500 ezer koro­nát. Ezt, ha két éven belül fizeti vissza a vállalkozó 6 százalékos, ha négy éven belül 7 százalékos ka­mattal nyújtjuk, ha pedig hat éven belül, a kamat összege 8 százalékot tesz ki. Azokban az esetekben, ha valamelyik hitelezőnél a kölcsönök összege meghaladná az 1 millió ko­ronát, a bank vezérigazgató-helyet­tese dönt az engedélyezésről. Ö hagyja jóvá egyes esetekben a négyéves térítési határidejű, leg­följebb 500 ezer koronáig terjedő üzemeltetési kölcsönt, illetve a nyolc év alatt megtérítendő 1 millió koro­nás beruházási hitelt is. Az ezeken az összegeken és térítési határidő­kön túlmenő hitelnyújtás jóváhagyá­sa a vezérigazgató hatáskörébe tar­tozik. -A hitel merítésével kapcsolat­ban mit kell tudni? - A pénz merítésének módja a bank és az állampolgár közti meg­állapodás szerint történik. Vagy egy­szerre vehető fel, vagy pedig részle­tekben, de úgy, hogy az üzemelteté­si kölcsönt egy éven belül, a beruhá­zási kölcsönt pedig két év alatt kell kimeríteni. Fontos tudni azt is, hogy a hitelt csupán arra a célra lehet fordítani, amely a megegyezésben szerepel, illetve amelyet a bank jó­váhagyott. - Melyek a lényeges követelmé­nyek a térítéssel kapcsolatban? -A kérelmezővel megegyezhe­tünk, hogy negyedévenként törleszti a hitelt, ha pedig fő állásban havonta fizetést kap, vagy egyéb rendszeres bevétele van, akkor levonásokkal is törleszthet. -Azt már említette, hogy csak olyan vállalkozókat támogatnak, akikről biztosan feltételezik, hogy a hitelt visszafizetik. Milyen garanci­ákat várnak el a kérelmezőktől? - Természetesen kezesekre is szükség van. Egyéneken kívül jogi személy (nem lehet szocialista szer­vezet), például egyház vagy rész­vénytársaság is kötelezheti magát, hogy szükség esetén átvállalja a vállalkozó helyett a törlesztést. -Mi történik akkor, ha az adós nem fizet? - Ha nem kérte a törlesztés elha­lasztását és az esedékes részletet nem fizette be időben, a bank a tar­tozás összegére emeli a kamatot. Ha a szerződés érvényességének ideje alatt olyan helyzet áll elő, amelyről sem a vállalkozó, sem a bank nem tehet és ez azt eredmé­nyezné, hogy a feltételek nem telje­síthetők, valamelyik fél kezdemé­nyezésére a szerződés kiegészíthe­tő, illetve új szerződést lehet kötni. Ha a vállalkozó nem tud fizetni, a bank és a kezesek beleegyezésé­vel kötelezettségei esetleg átruház­hatók másra. A Polgári Törvény­könyv 101. paragrafusa értelmében a lakosság kötelezettségeire há­roméves elévülési idő vonatkozik. A bank a kár megelőzése érdekében ezen időszak alatt érvényesíti jogait. De már az elején említettem, a hitel nyújtásakor körütekintően járunk el. - A vidéki érdeklődőknek is a po­zsonyi bankhoz kell fordulniuk? - Nem. A vállalkozók a lakóhe­lyükhöz, illetve a munkahelyükhöz legközelebb levő részlegünkön kap­hatnak felvilágosítást és kölcsönt is. DEÁK TERÉZ Méry Gábor felvétele Madárijesztő az árpaföldön Nyarat idéző napsütésben érkez­tünk Udvardra. Az egyik útmenti par­cellán Sárközi Zsigmond traktoros­sal találkoztunk. Porlepte arcát töröl­getve, az erőgép mögé akasztott boronákat rendezgette a fordulóban. - Kevés volt a téli-tavaszi csapa­dék, nagyon megülepedett, összetö­mörödött a talaj - mondta. - Ha jól fel akarjuk lazítani, rtem nagyon nézhetjük, mennyi lesz a teljesít­mény. De most nem is ez a fonto­sabb, hanem a tökéletes magágy. Lucernát nem lehet akármilyen föld­be vetni. Idegent látva, a társa is megállt egy szóra mellettünk. - Száraz a talaj, de ennek valami előnye is van. Könnyebben halad és nem kínlódik a gép, tehát az üzem­anyag-fogyasztás is kisebb. És ma ez is fontos, hisz nem mindegy, ÚJ SZÚ 1990. III. 28. Az elmúlt két évtized gazda­sági, közigazgatási és oktatási integrációs folyamatának ne­gatív hatásaként Gömörben nagyon sok kistelepülés került végveszélybe. Gömöralmágy lakosainak viszont - talán a fa­lu kedvező földrajzi fekvésé­nek, talán elöljárói lelemé­nyességének köszönhetően - egyelőre nem kell aggódniuk jövőjük miatt. A falu még a hetvenes évek végén szék­helye lett az egyesített földmű­ves-szövetkezetnek. Ez magá­val hozta a munkaerő stabili­zálását, a lehető legkedvezőbb feltételek teremtődtek meg a fiatalok letelepedéséhez, a falufejlesztéshez. A nemzeti bizottságokat több vonatko­zásban bővített jogkörrel ru­házták fel, s végül, ám nem utolsósorban Almágyon ti­zennyolc tantermes alapiskola is épült Egy szó, mint száz: a falu képe ma központi státu­szának valamennyi előnyét tükrözi. A „felvirágzás" azonban évek óta feszültséget okoz a szomszédos fal­vakkal. Péterfala, Ajnácskó és más községek lakosai - talán nem alap­talanul - úgy vélik, hogy Almágy gyors fejlesztése az ő számlájukra történt. Ezért aztán a gazdaság ve­zetőségét sem érte teljesen váratla­nul a péterfalaiak bejelentése a múlt év végén, hogy a szövetkezetet szét akarják választani. - Falvaink között az elmúlt évek­ben nem voltak különösebb ellenté­tek, ám a feszültség kétségtelenül jelen volt az emberi kapcsolatokban - fogalmazta meg óvatosan vélemé­nyét a kissé kényes kérdésben Fog­lár András, az efsz új elnöke. - A pé­terfalaiak ugyanis számtalan eset­ben tudtunkra adták, hogy az egye­sülés annakidején külső nyomásra történt. Most - élve az új törvények adta lehetőségekkel - a kényszer­házasság megszüntetése mellett határoztak. A nagy fontosságú kér­désben persze csak az egész tag­ság dönthetett, ezért melegén összehívtuk a rendkívüli közgyűlést. Nem állítom, hogy nem hangzottak el ellenvélemények, de végül meg­szavaztuk, hogy jövő év januárjától A válás mindig nehéz... kiválunk. A nagy sietségben azon­ban véleményem szerint nem gon­doltuk végig a péterfalaiak által sza­bott követeléseket, nevezetesen új dohányszárítók és egy javítóműhely felépítését. Ezek a terven felüli beru­házások ugyanis a szövetkezet je­lenlegi gazdasági helyzetében alig­ha valósíthatók meg ilyen rövid idő alatt. - A, tagság egy része viszont azt hangoztatja, hogy ehhez talán soha nem lesznek kedvezőbbek a feltételek, hiszen meglehetősen nagy nyereséggel zárták az eszten­dőt- vetjük közbe. - Valóban így van - folytatta az elnök, - hiszen a tervezett 1 millió 450 ezer koronás nyereség helyett 3 millió 080 ezer koronát értünk el, s ez a gazdaság történetében az egyik legjobb eredmény. Különös fintora a sorsnak, hogy éppen most kerül sor a kenyértörésre, amikor végre úgy látjuk: egyenesbe került a gazdaság. A szövetkezet fiatal elnöke a to­vábbiakban elmondotta, hogy az 1988-as esztendőt még egymillió négyszázezer koronás veszteséggel zárták. Lényegében a járás hat leg­gyengébb gazdasága közé tartoz­tak, amelyeket úgynevezett konszo­lidációs program szerint irányítottak. A szigorú kötöttségek, a fokozott anyagtakarékosság és önköltség­csökkentés meghozták a várt ered­ményeket. A nem éppen kedvező adottságú szövetkezet fellendülésé­ben tagadhatatlanul közrejátszott azonban az elmúlt év folyamán élet­be lépő árrendszer, valamint a kü­lönbözeti pótlék 46-ról 76 koronára való növelése. -Sajnos egyáltalán nem biztos, hogy a különválás után is megkap­juk ezt az állami dotációt - fogal­mazta meg aggályait az elnök, - hi­szen erről a tagok előtt is meglehe­tősen visszafogottan nyilatkozott Pavol šníder, az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának járási képviselője. Elkép­zelhető tehát, hogy a válással mind­ketten rosszul járunk. Kíváncsiak voltunk persze a pé­terfalaiak véleményére is. A faluszéli meredek domb aljában éppen a le­endő fóliasátrak melegágyát készí­tették elő az asszonyok. Lehettek vagy húszan, sajnos egytől-egyig elzárkóztak a véleménynyilvánítás­tól. Csupán Ádám Ottó, az egyetlen jelenlévő férfi foglaft nyíltan állást a különválás mellett. Mindez azért különös, mert néhány héttel ezelőtt kilencvenheten, tehát csaknem va­lamennyien aláírták az elszakadási kérelmet. Ádám István, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke viszont nem óvatos­kodott. Róla egyébként is azt tartják Almágyon, hogy egyik kezdeménye­zője volt a különválásnak. - Azt hiszem, aki csak egy kicsit is szívén viseli falunk sorsát, nem maradhat közömbös ebben a kér­désben - vélekedett nagyon higgad­tan a fal u vezető. - Már a huszonne­gyedik órában vagyunk, s félő, ha most nem cselekszünk, néhány éven belül teljesen elnéptelenedünk. Nem szeretnék vádaskodni, de el kell mondanom, hogy a szövetkezet egyesítésének mi voltunk a legna­gyobb kárvallottjai. Azóta lényegé­ben semmi nem épült a községben, sőt a meglévő épületek karbantartá­sára sem fordítottak figyelmet. An­nak idején például volt egy korszerű­nek mondható javítóműhelyünk, ma­napság pedig annyi sem jut a közös­ből a falu népének, hogy a késüket megköszörülhessék a műhelyben. Biztos, hogy nem lesz könnyű mindent újrakezdeni, de érzünk ma­gunkban erőt és elszántságot, hogy talpra álljunk. A legközelebbi napok­ban mindenképpen ismét asztalhoz kell ülnünk, s tisztázni kell néhány nagyon fontos kérdést az almágyi vezetőkkel. Az idő ugyanis nagyon sürget bennünket. Néhány hét máris eltelt az elvi döntés óta, a gyakorlat­ban azonban nem sok minden tör­tént; a műhely körül szinte semmi, s a szárítók ügyében is csak amo­lyan puhatolózó megbeszélések a rimaszombati dohánygyár vezetői­vel. Márpedig az említett létesítmé­nyek nélkül mi nem boldogulunk, hiszen nekünk a továbbiakban is elsősorban a dohánytermesztésből kell megélnünk. A telep felújítása is elodázhatatlan, ha mégsem valósít­ható meg az idén, úgy csak jövőre, vagy a rákövetkező esztendőben válnak el útjaink. Nos, ennyit tudtunk meg a legille­tékesebbektől. Mindenképpen meg­nyugtató, hogy eleddig békésen, ci­vilizáltan zajlottak az események. A továbbiakban is könnyíthet a válás nehézségein a kölcsönös toleran­cia. HACSI ATTILA miként alakul a termelési költség - érvelt Igor Š vec. A tábla másik szélén már megtett néhány kört a vetőcsoport. Amikor megálltak újratölteni a magtartályt, Vicena István traktorossal és Dobos Ferenc gépkezelővel is kezet ráz­tunk. - A szép idő kimondottan buzdítja az embert, hogy minél nagyobb te­rületen végezze el a munkát - így a traktoros. - Ha csak meg nem hibásodik a gép, naponta 25 hektárt is bevethetünk. Már csak azért is igyekeznünk kell, mert a másik gép már órák óta ott vesztegel a túlolda­lon, s ki tudja, mikor állhat munkába ismét. Jó volna befejezni a vetést, mire megjön a meteorológusok által jelzett eső. Később Istenes Andor mérnökkel, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetőjével találkoz­tunk. Tőle hallottuk, hogy a Felsőtag dűlőben - lóbab alá - saját lucerna­magot vetnek. így akarják mérsékel­ni a termelési költségeket. Határjárás közben felfigyeltünk arra, hogy az árpatáblákon madár­ijesztőket állított.fel a szövetkezet. - Nagyon elszaporodtak a varjak, féltjük tőlük a vetést. A vadászszer­vezet tagjai igyekeznek gyéríteni az állományt, de azért remélhetőleg a madárijesztők is segítenek távol­tartani a zsenge csíranövények után kutató varjakat. Az ágazatvezető később arról be­szélt, hogy harminc éve dolgozik a szakmában, de nem emlékszik olyan évre, amikor február elején megkezdhették volna az árpa veté­sét. Más években ilyenkor indultak a gépek, most meg már fejtrágyázni kell a növényzetet. Maholnap a cu­korrépa és a kukorica is földbe ke­rülhet. Ami viszont bosszantó, me­gint kevés a gyomirtó szer, és a vető­mag beszerzése is gondot okoz. A partner bábolnai IKR ígéri ugyan, hogy az amerikai Monsanto cégtől gyorsan beszerzi a hiányzó mennyi­séget, de az ígéretet nem lehet el­vetni. Ahol több mint ezer hektáron termelnek kukoricát, a gazdasági re­formok szorításában nagyobb biz­tonságot szeretnénk. Ezt a hazai és külföldi partnereknek egyaránt tuda­tosítaniuk kell, s természetesen nem csupán az Udvardi Efsz vonatkozá­sában. BALLA JÓZSEF Vegyszerért terményt Az Új Szó 1990. február 7-i számában beszámoltunk arról, hogy az osztrák Ag­rolinz cég, valamint a mezőgazdasági kellékeket forgalmazó szlovákiai Pol'nopo állami vállalat és a Petrimex külkereske­delmi vállalat együttműködése jóvoltából mezőgazdasági vállalataink „zöld hitel" keretében hatékony gyomirtó szerekhez juthatnak. Nemrég a Pol'nopo állami vál­lalat munkatársától arról érdeklődtünk, akadtak-e érdeklődők, és mennyi gyomir­tó szer átvételére kötöttek a mezőgazda­sági vállalatok szerződést? - Az eddig szokatlan beszerzési lehe­tőséggel több mint hetven mezőgazdasá­gi vállalat élt, amelyek 6 tonna Lentagran EC és több mint 26 tonna Lentagran WP gyomirtó szer átvételére kötöttek szerző­dést - mondotta Ivan Fajták mérnök. - A mezőgazdasági vállalatok többsége a vegyszerekért borsóval és mákkal „fi­zet" majd. Olyan termékekről van szó, amelyek esetében az említett gyomirtók felhasználása rendkívül nagy hatékony­sággal jár. A legtöbb gyomirtó szert a ke­let-szlovákiai, elsősorban a Pelsőc és Szepsi környéki gazdaságok, illetve a Nagykürtösi, Losonci, Komáromi, Duna­szerdahelyi és Érsekújvári járás mező­gazdasági vállalatai rendelték meg, de a Nyitrai, Trencséni és Považská Bystricai járásban is voltak érdeklődők. Tehát az új beszerzési forma kellő visszhangra talált a mezőgazdasági válla­latoknál. Nagy kár, hogy a szerződések megkötésére kevés időt hagytak a kezde­ményezők, s a határidő után jelentkező tizenöt mezőgazdasági vállalat kérelmé­nek már nem lehetett eleget tenni. A gyomirtó szereket a napokban hozzák be, tehát a mezőgazdasági vállalatok áp­rilis első napjaiban kapják meg a szállít­mányt. Az új együttműködés egyik elő­nye, hogy a mezőgazdasági vállalatok az idei termés egy részének külföldi értéke­sítésével devizaalapot hozhatnak létre, s a jövőben még több hatékony növény­védő szert - esetleg gépet és pótalkat­részt - vásárolhatnak külföldön. Mint megtudtuk, a Pol'nopo jövőre bővíteni akarja az együttműködést a külföldi cé­gekkel, s az említetteken kívül további keresett növényvédő szerek (például Tilt, Roundup, Dual) behozataláttervezi. (bara)

Next

/
Thumbnails
Contents