Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-24 / 71. szám, szombat

Mozgalmas nap a határátkelőhelyen Kényszer szülte korlátozások Meglehet, valóban a nagyon kellemes februári és márciusi időjárás is utazásra csábította a külföl­dieket, de alighanem más oka volt az elmúlt napok és hetek turistaáradatának. A hazánkba érkező ezrek és tízezrek nem Igazán történelmi nevezetes­ségeinkre és természeti szépségeinkre voltak kí­váncsiak, sokkal inkább áruházainkra és üzleteink­re, melyek áruválasztéka ugyan nem különösen gazdag, ám koronánk alacsony árfolyama miatt szinte minden szomszédunk számára vonzóvá vált. A lakosság - talán mert tisztában van a hazai ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem teljesítőképes­Egyirányu utasforgalom A hét második felében Magyaror­szágon négynapos ünnep volt, mi­nek következtében már csütörtökön nagyon sokan útra keltek. A szentki­rályi határátkelőhelynél már a kora reggeli órákban megélénkült az utasforgalom. Bánréve irányából reggel nyolc óra után három oszlop­ban legalább két-háromszáz sze­mélyautó utasai vártak útlevél- és vámvizsgálatra. Valóban csak per­ceket, mert a Magyarországról érke­zőknek alig akadt elvámolnivalójuk, többségük ugyanis csak néhány órás kirándulást, vagy látogatást ter­vezett. - Természetesen mi is az új ren­delkezések szellemében végezzük munkánkat - mutatott a dolgozószo­bája asztalán heverő tájékoztatóra Balog Szilveszter a szentkirályi ha­tárátkelő vámhivatalának főfelügye­lője. - A nyomtatvány egyik oldalán a kiviteli tilalom alá eső áruk megle­hetősen terjedelmes listája olvasha­tó, a másikon a 300 százalékos illetékkel védett árucikkeké. Március hetedike óta tehát meglehetősen nagy feladat hárul munkatársaimra. Nehezíti dolgunkat, hogy egyes cik­keket - különösen a gyorsan romló élelmiszereket - nem tudjuk raktá­rozni. A visszatartott értékeket egyébként egy hónapig kell megő­riznünk egy százalékos, igencsak jelképesnek nevezhető illeték befi­zetése ellenében. Ezután kerülhet csak sor a kisajátításra és az értéke­sítésre. A ki nem váltott árukat a Jednota fogyasztási szövetkezet tornaijai részlege és a rimaszombati Klenoty üzletei értékesítik. El kell azonban mondanom, hogy az ese­tek túlnyomó többségében jelentke­zik a letétbe helyezett értékek tulaj­donosa. A szentkirályi vámőrség felügye­lőjétől azt is megtudtuk, hogy a ko­rábbi esztendő hasonló időszakához viszonyítva az év első két hónapjá­ban mintegy nyolcvan százalékkal nőtt a turistaforgalom. A legtöbben a Magyar Köztársaságból érkeztek, jelentősen emelkedett azonban a lengyel, a szovjet és a jugoszláv utasok száma is. A szigorító rendel­kezések bevezetéséig különösen a lengyel és a szovjet utasok vám­vizsgálata adott sok elfoglaltságot vámtisztviselőinknek, mivel ők meg­lehetősen nagy tételben mozgatták 'az árut. A jugoszláv „turisták" közül többen nagy értékű lakberendezési tárgyakat, kazánokat vásároltak, né­hányan pedig a Tuzexban vett ško­da Favorittal távoztak. Utasforgalmi rekord Délelőtt fél tizenegyig hazánk irá­nyába hozzávetőleg háromezeröt­százan lépték át a határt, ami az idei utasforgalomban mindenképpen csúcsnak számít. A legtöbb autós­vendég a közeli városokat és falva­kat kereste fel. Rimaszécsen és Abafalán már a kora délelőtti órák­ban nagy forgalmat bonyolítottak le az üzletek, s nem volt ez másként Tornaiján sem. A város központjá­ban tizenegy óra körül már remény­telen volt parkolóhelyet találni. A legtöbb bevásárló turista a cipő és gyermekruházati boltban fordult meg. Egyikben sem vásároltak iga­zán nagy tételben. Telt ház volt a vendéglőkben, a Pityergőben és a Centrálban is. Egymásnak adták az ajtó kilincsét a főtéren lévő Moto­technában és a vasboltban is. Ez utóbbi üzlet egyik alkalmazottjától érdeklődtünk, hogy mit vásároltak a külföldiek. - Az elmúlt napokban szinte min­dent, egy hét óta azonban kissé visszafogottabbak, mert tudnak a megszigorításról, s háromszáz százalékos vámmal már nem igazán kifizetődő a bevásárlás. A szomszédos nagy élelmiszer­boltba már a déli zárás után érkez­tünk. Varga László üzletvezetőnek sok gondja-baja volt, mert amellett, ségével és tartalékaival - aggodalommal figyelte boltjaink módszeres kiürítését. Némi tanácstalan­ság után március elején kormányszerveink is fog­lalkoztak a helyzettel, s szigorú intézkedéseket hoztak a kedvezőtlen folyamat megfékezésére. Most egyfelől a kereskedelemben, másfelől határ­átkelőhelyeinken kell(ene) érvényt szerezni a ren­delkezéseknek. Az elmúlt hét végén a Rimaszom­bati járás déli részén, Tornaiján és Szentkirályon jártunk, mindenekelőtt a kereskedelmi dolgozók és a vámtisztviselők tapasztalataira voltunk kíván­csiak. Három kakukkfióka televíziónk magyar adásában Egy olvasóm arra hívta fel a figyelmemet, hogy a Csehszlovák Televízió egyik magyar nyelvű adásában három oda nem illő idegen szó, illetve kifejezés fordult elő. Az egyik: atechnológiai linka, a másik a szisztém, a harmadik a princíp volt. Szerinte ezeket az elemeket ilyen formájukban nem lett volna szabad a magyar szövegben használni, sőt magyar szavakat is használhattak volna helyettük. Mondjuk meg mindjárt: bonyolítja a kérdést az a tény, hogy a riportalany használta ezeket a nem odavaló elemeket, nem a televízió munkatársa. Ha a televízió vagy a rádió munkatársai terjesztenék az efféle hibákat, arra nem lenne mentség, a riportalanyt azonban - részben tapintatból, részben a közlés zavartalansága végett - nem szokás javítgatni. De vajon nem vezet-e ennek az elvnek a mechanikus alkalmazása oda, hogy a televízió és a rádió segít terjeszteni azokat a hibákat, amelyektől szeretnénk megszaba­dulni? Hiszen aki a televízióban, rádióban hallja ezeket a szavakat, okkal hiheti, hogy semmi baj sincs velük. Az én véleményem tehát az, hogy ha súlyos nyelvi hiba csúszik a nyilatkozatba, ismételjék meg rögtön a felvételt, korrigáltatva a hibát. A tapintatos figyelmeztetést jó néven veszik a nyilatkozók, hiszen nekik is az az érdekük, hogy szereplésük hibátlan legyen. E problémát a rádiósok könnyen meg­oldhatják: kivágják a szalagból a hibás részt. Sajnos, a televíziósok­nak általában újra kell kezdeniük a felvételt. De némely esetben - mint ez is volt - inkább az újrafelvétel mellett kell dönteniük, mintsem a káros, hibás riportot közvetítsék. Természetesen ehhez az kell, hogy a felvételt készítő felelős személy észrevegye a hibát. Most pedig ejtsünk néhány szót a kérdés nyelvi oldaláról is! A linka idegen szó a szlovákban. Több jelentésben használatos: vonal, vezeték, sor, szalag stb. De mivel sok jelentésben fordul elő, gyakran jelzővel teszik pontosabbá az értelmét: dopravná linka, autobusová linka, telefónna linka, montážna linka, s ide tartozik a technologická linka is. » A linka a magyarban egyáltalán nem használatos szó. Nem elég tehát a szlovák kifejezést, amelyben előfordul, úgy fordítani magyarra, hogy a linka szót meghagyva, csupán a jelzőt fordítjuk le benne, mint ahogy a technologická linka esetében tette a riportalany. Az egész kifejezést le kell fordítani, megtalálva a linká-nak mindig azt a magyar megfelelőjét, amely az adott szlovák kifejezésnek fogalmi tekintetben megfelelő magyar szószerkezetben szerepelhet. A tech­nologická linka a magyarban technológiai sor, gyártósor. A dopravná linka azonban közlekedési vonal. A magyar nyelv nagyon gyakran összetett szóval nevezi meg azokat a fogalmakat, amelyeket a szlovák nyelv jelzős szerkezettel jelöl, így sok szlovák kifejezésnek nem szószerkezet, hanem összetett szó felel meg. Ezekben a Unka megfelelője utótagként szerepel. Az autobusová linka tehát autóbuszvonal, a telefónna linka telefonvonal, a montážna linka pedig futószalag. A másik idegen szó a szisztém volt az adásban. Ez a magyarban ritkán előforduló szisztéma szó szlovák nyelvi megfelelője, természe­tesen ott systémnek írva. ,,A szisztémen belül" - ezt a kifejezést hallottuk a magyar szövegben. A magyarban a szisztéma megfelelője a rendszer, s általában ezt használják műszaki vagy gazdasági értelemben is. Nyugodtan hasz­nálhatjuk tehát a rendszer szót akkor is, ha mezőgazdasági termelési, például kukoricatermesztési rendszerről beszélünk. Ezt már annyira meg is szoktuk, hogy éppen az a furcsa, ha kukoricatermesztési szisztémáról hallunk. A princíp meg a princípium szlovákos alakja. De a magyarban a princípium is a szaktudományok és a filozófia szóhasználatába szorult vissza; a közéletben az egyes szakmákkal kapcsolatban is rendszerint a magyar megfelelőt, az alapelv-e t használjuk. Nemigen mondjuk, hogy valami ilyen vagy olyan princípium - még kevésbé mondhatjuk, hogy princíp- alapján, hanem azt, hogy ilyen vagy olyan alapelv szerint működik. JAKAB ISTVÁN A Szövetségi Gyűlés március 14-én három új törvényt fogadott el. Az aláb­biakban ismertetjük dr. Karel Trojan kandidátusnak, a prágai Károly Egye­tem Jogi Kara tanárának rövid magya­rázatát mindhárom, az olvasóinkat is bizonyára érdeklő törvényhez. 1. A honvédelmi törvényt megváltoztató és módosító törvény A változások a honvédelmi törvény para­grafusainak mintegy egyötödét érintik. Új mó­don vannak meghatározva a fegyveres erők feladatai. A fegyveres erőket az állam létesíti a CSSZSZK szabadságának, függetlenségé­nek védelmére, alkotmányos rendjének meg­védésére. A törvény a sorkatonai szolgálat időtarta­mát az eddigi 24 hónapról 18 hónapra rövidíti le. Megszűnik a szövetségi kormánynak az a jogosultsága, hogy meghosszabbítsa a ka­tonai szolgálatot, a jövőben a kormány csak a szolgálat lerövidítéséről dönthet. A törvény nem vonatkozik a CSSZSZK kormányának 17/1990 Tt. számú idei rendel­kezésére, amely a felsőoktatási intézmények végzett hallgatóinak katonai szolgálatát kilenc hónapban határozza meg. A lerövidítés azok­ra a végzett hallgatókra vonatkozik, akik ered­ményesen fejezték be a katonai tanszékeken a felkészítést. A rendelet nem oldja meg a katonai tanszékek kérdését, a képviselők bizonyára visszatérnek ehhez az új főiskolai törvény megtárgyalása, vagy a meglévő tör­vény módosítása során. A 9. hónapos szolgá­latra a katonai tanszéken végzett tanulmá­nyok elvégzése nélkül a külföldi főiskolák és a hazai hittudományi karok végzett hallgatói­nak van joguk. A honvédelmi törvény rögzíti azt az alapel­vet, miszerint a szolgálatukat teljesítő katonák alkotmány által szavatolt jogait és szabad­ságjogait csak törvény alapján korlátozhatják. A jóváhagyott törvény korlátozza a szolgálatot teljesítő katonák (a sorkatonai szolgálatot teljesítő és a hivatásos katonák) politikai jogait. Ezen katonák tagságát a politikai Csak a fegyveres szolgálat lesz rövidebb Úi honvédelmi törvények pártokban és politikai mozgalmakban meg­szakítják, és nem szabad a pártokban és mozgalmakban dolgozniuk. Hasonlóan ren­delkezik a törvény a Nemzetbiztonsági Testü­let tagjaira vonatkozóan. Meg kell monda­nunk, hogy ezt a korlátozást az állampolgár és politikai jogokról szóló nemzetközi szerződés is engedélyezi. A törvény külön kiemeli a szabad hitvallást. A törvény lehetővé teszi, hogy az állam által elismert egyházak papjai a katonai objektu­mokba lépjenek. Ezzel kapcsolatban a tör­vényalkotók pontatlanságot követtek el, az „állam által elismert egyházak" fogalmát jog­rendünk 1949-ig ismerte. A közelmúltban el­fogadott 16/1990 Tt. számú törvény meg­szüntette azt, hogy állami beleegyezés kell a papi tevékenységhez, amit 1949-től köve­teltek meg. A módosítás tehát bizonytalansá­got kelt, hogy tulajdonképpen mely papoknak szabad a katonai objektumokba lépniük. Jobb lett volna, ha felsorolják, hogy mely egyházak kapnak erre engedélyt. A többi természete­sen a katonai objektumokon kívül tevékeny­kedhet. Az elfogadott törvény néhány további vál­tozást is hoz. így például kevesebb a lehető­ség arra, hogy a katonák segítséget nyújtsa­nak a népgazdaságnak. A jövőben csakis az életeket, vagy fontos gazdasági létesítmé­nyeket veszélyeztető elemi csapások eseté­ben lesz ez lehetséges. Talán jó lett volna leszögezni, hogy más esetekben csakis a ka­tonák beleegyezésével igényelhetik segítsé­güket. Az ilyen kiegészítés respektálná a kényszermunka tilalmát. 2. A második törvény elsősorban a ka­tonai esküre, valamint a katonák és a Nem­zetbiztonsági Testület tagjainak szolgálati viszonyára vonatkozik. A törvény értelmében hadseregünk neve ezentúl Csehszlovák Hadsereg. Megállapítja a katonai eskü és a Nemzetbiztonsági Testü­let tagjai esküjének új szövegét. Politikai szempontból fontos meghatározást tartalmaz; minden hivatásos katonának és a Nemzetbiz­tonsági Testület valamennyi tagjának új esküt kell tennie. Amennyiben a hivatásos katona a meghatározott időpontig nem hajlandó le­tenni az esküt, a honvédelmi miniszter fel­bontja szolgálati viszonyát. Amennyiben a Nemzetbiztonsági Testület tagja visszauta­sítja az új eskü letételét, a visszautasítás pillanatától megszűnik a testület tagja lenni. A törvény mindenkit feljogosít arra, hogy lete­gye az új esküt, de ugyanúgy arra is, hogy ne tegye le. A döntés kizárólag az egyénektől függ. A törvény a sorkatonai szolgálatot teljesítő katonák esetében minden kilenc hónapra számítva 15 napra meghosszabbította a sza­badság időtartamát. Ezenkívül lehetővé teszi, hogy a katona három hónaponként kivehesse a szabadság arányos részét, vagyis öt napot. A törvény leszögezi, hogy a Nemzetbizton­sági Testület feladatainak teljesítésére csak akkor használható fel a katonaság, ha erő­szakos támadás éri az alkotmányos rendszert és csakis a szövetségi kormány beleegyezé­sével. 3. Törvény a polgári szolgálatról Ez a törvény azoknak az állampolgároknak az esetét oldja meg, akiket, vallásuk vagy erkölcsi meggyőződésük akadályoz meg ab­ban, hogy katonai szolgálatot teljesítsenek. A múltban az ilyen személyeket többéves börtön fenyegette a katonai szolgálat megta­gadásáért. Ezentúl írásbeli nyilatkozattal, amelyben feltüntetik az okokat, megtagadhat­ják a katonai szolgálatot. A nyilatkozat az állampolgár egyoldalú jogügylete, tehát nem olyan kérvény, amelyről valamilyen állami szerv dönt. A nyilatkozatot a járási katonai parancsnokságnak kell átadni. A törvény javaslata olyan bizottságok léte­sítésével számolt, amelyek döntenének arról, hogy joga van-e az állampolgárnak a polgári szolgálatra. A bizottságok létjogosultságát többek között kétségbevonta felszólalásában a kommunista képviselők klubjának képvise­lője is. A képviselők még azelőtt megszüntet­ték a javasolt bizottságokat, mielőtt azok megalakultak volna. Ezáltal valóban korszerű megoldás született. A döntés az egyéntől függ. Ez a törvény a fiatalok magasszintű erkölcsi és politikai öntudatára és felelősség­tudatára támaszkodik. A törvény alkalmazásával kapcsolatban természetesen még nincsenek tapasztalata­ink, ezért megemlítek egy hasonló korszerű megoldást rögzítő törvényt. Az 1986-ban elfo­gadott, a terhességmegszakításról szóló tör­vényre gondolok, amely megszüntette a hiva­talos bizottságokat és lehetővé tette, hogy a nő maga döntsön az anyaság vállalásáról. A polgári szolgálat az állampolgárok köz­hasznú szolgálata, amelyet elsősorban az egészségügyi, szociális létesítményekben, a környezetvédelem területén, az elemi csa­pások következményeinek felszámolása so­rán stb. végeznek majd. A törvény szerint a polgári szolgálatot teljesítő állampolgár nem élvezhet indokolatlan előnyöket azon állam­polgárokhoz viszonyítva, akik katonai szolgá­latot teljesítenek. A polgári szolgálat időtarta­ma felével hosszabb, mint a rendes katonai szolgálat. A polgári szolgálatra az állampolgárokat a lakhelyük szerint illetékes járási nemzeti bizottság hívja be. A polgári szolgálatot telje­sítő állampolgár jogviszonyait a Munka Tör­vénykönyve szabályozza. A polgári szolgálat­ról szóló törvény azonban néhány specifikus rendelkezést tartalmaz a munkahelyi és más kötelességek teljesítésével kapcsolatban. A törvény meghatározza, milyen büntetés­sel sújtható a polgári szolgálat megtagadásá­nak, teljesítése megszegésének bűncselek­ménye. Ezekben az esetekben három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. ÚJ SZÚ 4 1990. III. 24. hogy éppen áru érkezett, vendége­ket is kellett fogadnia a járási keres­kedelmi vállalattól. -Néhány nappal ezelőtt mi is hoztunk néhány korlátozó intézke­dést - mondotta a vendégek egyike, Peter Augustovič mérnök, a rima­szombati Zdroj igazgatóhelyettese -, s ezek betartását kísérjük most figyelemmel. A szigorításra azért volt szükség, mert február utolsó hetében és március elsó napjaiban 10 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltunk, ami 4 millió 343 ezer koronás többletet jelent az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A nagy tételekben történő áruvásár­lást ezért néhány államilag dotált élelmiszercikk esetében betiltottuk. A rendelkezés természetesen nem­csak a külföldiekre vonatkozik, bár a jelzések egyértelműen rájuk utal­tak az elmúlt hetekben. Nem lehetnek elnézők Déli egy óra tájban már a kifelé irányuló forgalom is megélénkült a szentkirályi átkelőnél. - Milyenek a mai délelőtti tapasz­talatai? - kérdeztük a csehszlovák vámőrség helyi hivatalának helyet­tes vezetőjétől. - Az első négy autó utasait saj­nos vissza kellett fordítanom, s az imént vizsgált gépjárművek utasai között is akadt néhány, aki nem vette komolyan a belépéskor el­hangzott figyelmeztetésünket, a ti­lalmi listán szereplő árucikkeket vá­sárolt, s ezeket megkísérelte kivinni országunkból. Velük szemben nem lehetünk elnézőek, mert egyfelől kö­teleznek bennünket az előírások, másfelől valahol mi is fogyasztók vagyunk, s annak ugye nem örül­nénk, ha egy idő múlva üzleteink az ürességtől konganának. A megol­dást azonban hosszú távon nem a korlátozások jelenthetik, hanem koronánk felértékelése a környező országok pénznemeivel szemben. HACSI ATTILA fr • m r y // Km Nyelvőr

Next

/
Thumbnails
Contents