Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-21 / 68. szám, szerda

Ahol a Volkswagen, az Opel és a Suzuki érdeklődik Hírnevet és valutát hoz(ott) a gumiszőnyeg Nagynevű elődök árnyékában Mindez egy kiforrott gyártási program hiányában gyökerezett. Ezernégyszáz féle eladásra kínált gumiárú - a haditechnikához szükségeseket kivéve - nem talált potenciális érdeklődőkre sem belföldön, sem külföldön. Az évekig önmagát kereső gyár természetesen nem tudott lépést tartani nagynevű elődjeivel, a Matadorral, a Rubenával és másokkal, amelyek könnyűszerrel bekebelezték a hazai piac kínálta lehetőségeket. A kiszolgáltatottság, tanácstalanság vákuumából három évvel ezelőtt kezdtek kievickélni, amikor is egy konszolidációs program látott napvilágot. Ez részben már orvosolta; a bajokat, de még mindig nem tudta a teljes kapacitást lekötni. Egymás után fordultak a Pragoexport, Motokov, Transakta, Omnia és más külkereskedelmi vállalatokhoz, miközben maguk is próbálkoztak piackutatással. Erőfeszítéseiket két évvel ezelőtt siker koronázta, és elkezdték a mobilis konténerkocsik tömör gumikerekeinek gyártását. Lényegében ezzel a termékkel nyitottak kaput a világpiac felé. Aztán a Pragoexport közbenjárásával gumilábtörlőket szállítottak az NSZK autópiacára. Erre mondták annak idején a rosszmájúak: ,,Bizony csak arra jó a műszaki gumigyár, hogy Nyugaton a lábukat töröljék bele!" Utólag kiderült, nemcsak erre volt jó, mert egyre bővült az export, és beköszöntött a hírnév. Nemzetközi kiállításokon és személyes tárgyalások alkalmával újabb és újabb üzleteket kötöttek. A nyugati felvevőpiac bővülése tavaly már mintegy négyszázezer lábtörlő és gumiszőnyeg eladását eredményezte, ami újabb présformák, megmunkálógépek és technológiák megvásárlását tette lehetővé. Kooperáció kontra eladás A kátyúból az ígéretes fejlődés útjára lépett gyár ez évi kilátásai szintén biztatóak. Ezt a kereskedelmi és műszaki szolgáltatások osztályvezetője, Šaláta Ferenc ottjártamkor szintén alátámasztotta: - Evés közben jött meg az étvágy, de önbizalmunkat a partnerek elégedettsége és fokozott érdeklődése is hatványozta. Valahogy úgy érzem, hogy bizonyítottunk, és most már a nyugati üzletemberek érdeklődnek irántunk. Olyan autógyárak, mint a Volkswagen, Mercedes, Opel, Suzuki és mások nagy előszeretettel vásárolják gumiszőnyegjeinket, sőt ők szorgalmazzák az újabb üzletkötéseket. Nekünk viszont előnyösebb a kooperáció, mint a puszta eladás, hisz a bővített újratermelés létérdekünk. Van egy aránylag új gyárépületünk, ami, sajnos azt kell mondanom, még napjainkban sem üzemel teljes kapacitással. Jetenleg két kooperációs szerződésünk van aláírva a HJS és a MONZA cégekkel, amelyektől ez idáig is sok segítséget kaptunk, hogy csak a DESMA márkájú présgépeket említsem. Az idén az NSZK-án kívül Belgiumba, Franciaországba, Ausztriába és Olaszországba is eljutnak termékeink. Jelentős mennyiséget szállítunk az idén az olasz GEV cégnek, ami biztos és jövedelmező üzletnek ígérkezik. Magam is megtekintettem a múltban legyártott, illetve a jelenleg is fejlesztés alatt álló gumiszőnyegek gazdag választékát. A mintapéldányok között akadt tetszés szerinti méretre nyírható, hegyi, havas környezetbe javasolt öblös mintázatú és a MONZA cég különös kívánsága szerint készülő színes PVC keretes szőnyegeken kívül még sok-sok más is. Az egyik speciális kiképzésű darabnál kísérőm azt is megjegyezte, hogy erről inkább ne tegyek említést, mert ez még egy le nem zárt üzletkötés tárgyát képezi. A látottakból, hallottakból az is kiderült, hogy egyre gyakrabban műanyag címkékkel is ékesítik a betéteket, merthogy a külföldi partner így kívánja. Az már más lapra tartozik, hogy a névkártyának is felfogható reklámcédulák nem a gyártót, hanem inkább a felhasználót állítják az érdeklődés középpontjába. Lépéskényszer a kivitelben Mint kiderült, a padlóborítókon kívül különböző rezgéscsillapítókat is gyártanak, főleg a kipufogók felerősítéséhez. A tömörgumi idomzatok a nyugati autógyárakban - főleg az elmúlt évben szállított próbadarabok értékelése után -, de a hazai piacon is a keresett termékek közé tartoznak. Filléres dolgok ezek, mondhatnánk, de a gyárban azt az elvet vallják, hogy sok kicsi sokra megy, és ne feledjük: valutáról van szó! A gazdaságosság mellett szól az is, hogy százezres tételekben kell gondolkodnunk. Az árakat sajnos nem a Rimaszombati járás e gyáróriásából diktálják, annál is inkább, mert éppen az árak miatt volt nehéz elhódítani ezt az üzletet a Közel-Kelet országaitól. Persze a nyereségesség a gazdasági önállóság és önfinanszírozás útját kereső s a különválás gondolatát mérlegelő gyáregység közgazdászait is foglalkoztatja. Erről győztek meg kísérőm idevágó szavai: -A korona devalválása után át kellett értékelnünk a pénzügyi összefüggéseket és a kooperációs együttműködés részleteit is. A mai gazdasági helyzetben viszont egyértelműnek mutatkozik a lépéskényszer, az export további felfuttatása. Jelenleg kilenc új termékünk van a közgazdászok asztalán, ők most pénzügyi szempontból vizsgálják az újabb üzletkötések részleteit. Ami a múltban is sok borsot tört az orrunk alá, és a jelenben is sok fejtörést okoz, az a nyersanyagellátás. Továbbra is a hiánycikkek listáján van a jó minőségű gumigyári korom és sajnos kaucsukból is kevés van. Az elmúlt évben Romániából a kért kaucsukmennyiségnek csak a töredékét kaptuk. Úgy néz ki, ezt is tőkés piacról kell majd bebiztosítanunk, azért is szükséges számunkra a piaci kapcsolatok bővítése, a nemzetközi kooperáció elmélyítése. POLGÁRI LÁSZLÓ Jobb műszaki és szociális ellátást Beszélgetés Varga István főhadnaggyal, a rendőrök szakszervezeti szövetségének vezetőjével • Mi tette szükségessé a rendőrök szakszervezetének létréhozását? - Elsősorban el kell mondanom, hogy a Nemzetbiztonsági Testületben 1953-ig, majd 1968-1970-ben tevékenykedett szakszervezet, így mi csak folytatjuk azt, amit mások elkezdtek. Azért alakult meg ismét, mert a rendőröknek eddig nem volt érdekvédelmi szervezetük, a róluk vájó gondoskodást a szolgálati szabályzat, a belső rendelkezések és előírások határozták meg. A pa-' rancsnok oszthatatlan jogköre - amit ma sem kérdőjelezünk meg - oda vezetett, hogy a szociális gondoskodás a háttérbe szorult. Tagjaink nemegyszer 12 évet vártak, amíg üdülési beutalót kaptak. Gyakran kell túlórázniuk, de ezért sem bérpótlékot, sem szabadnapot nem kapnak. A munkahelyi feltételek, a műszaki ellátottság sincs a kívánt színvonalon, ami nehezíti az állomány munkáját. Több számítógépre lenne szükségünk ahhoz, hogy a bűnüldözésben az eddiginél jobb eredményeket érjünk el. Az államhatárok megnyitása, az utazások megkönnyítése után fennáll annak a veszélye, hogy elterjed a szervezett bűnözés, a kábítószercsempészés. Erre minden téren fel kell készülnünk. • A feletteseik, a tárca vezetői hogyan fogadták a szakszervezet létrejöttét? - Egy-két parancsnok kivételével kedvezően, hiszen az állomány munkájának javítása közös feladatnak számít. Követeléseink teljesítése már minden bizonnyal nehezebb lesz, mert az anyagi lehetőségek beszűkültek. Szerintünk a költségvetés keretén belül is végrehajthatók átcsoportosítások, például a szövetségi minisztériumban a létszámcsökkentés által felszabadult anyagi eszközöket az egyes köztársaságokban lehetne gazdaságosan felhasználni, elsősorban a jobb munkafeltételek, a jobb műszaki ellátottság megteremtésére, a túlórák megfizetésére. Tudjuk, hogy ez nem megy máról holnapra. Céljainkat, követeléseinket tárgyalások útján akarjuk elérni, sztrájk és más olyan intézkedés, amely veszélyeztetné a közbiztonságot, szóba sem jöhet. Feladatunknak tartjuk a testület tagjai és az állampolgárók közötti kölcsönös bizalom visszaállítását. Annak érdekében, hogy a szakszervezet vezetőségét részrehajlással, elfogultsággal ne lehessen vádolni, a szlovákiai szervezet elnöki tisztségét hárman látjuk el, minden tárgyaláson közösen veszünk részt, de támaszkodhatunk a vezetőség minden egyes tagjára. Eddig az állomány közel 80 százaléka lépett már a szabad rendőri szakszervezetbe. • Az osztatlan parancsnoki jogkör mellett hogyan tudnak bekapcsolódni az irányító munkába? - Sok mindent menet közben kell kialakítanunk, de ezen a téren is vannak már elképzeléseink. Képviseltetni akarjuk magunkat a különböző bizottságokban, és új bizottságok létrehozását szorgalmazzuk, így például a szociális bizottságot, de részt akarunk vállalni a belső előírások, a munkánkat szabályozó törvények formálásában is. Az esetleges átszervezések során az állomány érdekeit fogjuk képviselni. Sok mindenre csak a későbbi időszakban kerülhet sor, de addig sem fogunk tétlenkedni. A szakszervezeti munka nem lehet a bűnüldözés, a közrend kárára, sőt, munkánkkal éppen javítását akarjuk elősegíteni. • Van országos vezetőségük? - Igen. Ebben mind a két köztársaság 10-10 személlyel képviselteti magát. A legutóbbi kongresszuson engem választottak meg ügyvezető elnöknek, de a szlovákiai szervezetben is megtartom a társelnöki tisztségemet. Nincs fizetett tisztségviselőnk, sőt még adminisztrátorunk sem. Mindent társadalmi munkában végzünk. Készen állunk, hogy munkánkról tájékoztassuk a közvéleményt, ezért is hoztunk létre sajtóbizottságot, amelynek egyik tagja a szóvivői teendőket látja el. Azzal számolunk, hogy a jövőben a bűnözés alakulásáról pontosabb képet kap majd a lakosság. Mindent megteszünk azért, hogy a lakosság megismerje a rendőrség nehéz munkáját, de eredményességét is, ami a kölcsönös bizalom elmélyítése szempontjából is fontos. • Az elmondottakhoz mit fűzne még hozzá? - Még egyszer szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy az állomány tagjainak érdekvédelmét tekintjük fő feladatunknak. Ezt már az eddigi tevékenységünkkel is bizonyítottuk. Többek között tárgyaltunk a Szlovák Állami Biztosítóval a rendőrök személyi biztosításáról. A jobb munkaés szociális feltételek megteremtésében, a megfelelő szakmai felkészítésben látjuk zálogát annak, hogy a rendőri állomány mindenkor a feladata magaslatán álljon. Ami a személyemet illeti, mindent megteszek azért, hogy mint a szlovákiai vezetőség egyik társelnöke, az országos vezetőség ügyvezető elnöke a következő kongresszusig helytálljak, munkámmal bizonyítsak, (németh) A nižnái Tesla Orava állami vállalat fontos lépést tett afelé, hogy hazánkban is egyre többen nézhessék a műholdas televíziós programokat. A nemrég sikeresen kifejlesztett Orava-1 típusjelű vevőkészülék - a konvertorral ellátott parabolaantennán kívül - lehetővé teszi a nem kódolt műholdas programok vételét. A képen Peter Smolár és Dušan Vanečka mérnökök láthatók. (Vladimír Gabőok felvétele - ČSTK) Dobbal menjünk verebet fogni? Meglehet, de mi is csak most próbálunk eligazodni a politika útvesztőiben. Ráadásul a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nagykövesdi koordinációs bizottságának olyan tagja is volt, aki a programnyilatkozatot időnek előtte dobra verte. így már az első falufórumon megindult ellenünk a hadjárat. Képtelen állítások egész sora ellen kellett védekeznünk. Olyan volt az egész, mintha nem is az elmúlt évtizedek helybeli kiskirályainak tevékenységét bíráltuk volna. Az elmúlt tizenöt-húsz évben szinte tanyasi állapotok közé taszított falunk eddigi vezetőit, a kommunista párt alapszervezetének és a helyi nemzeti bizottságnak az elnökét bíráltuk. Nem kétséges, hogy ők ketten felelősek azokért az állapotokért, amelyeket végül is - mi tudjuk - előbb vagy utóbb a falu új elöljáróságára hagynak. Elsődleges szándékunk volt, hogy semlegesítsük a politikai hatalmat a faluban bitorló pártelnököt, aki iskolaigazgató, harmadik választási időszakban tanácstag, a Nemzeti Front helyi szervezetének az elnöke, s volt már a Csemadok, a kertészbarátok szervezetének is az elnöke, s közben a művelődési házat is igazgatta. Ilyen életút ismeretében elsősorban azt akartuk, hogy az iskola igazgatásáról mondjon le. Kértük ezt a tanítás gyakorlatát és az iskolaépület állapotát ismerve. Miután a szülők egy részének támogatását magunk mögött tudva elértük, hogy távozzon iskolaigazgatói helyéről, mind a mai napig nem tudott teljes egészében elszámolni az iskola vagyonával. Állítása szerint a leltárkönyvet felindultságában elégette, így csupán az utólag összeállított tárgyjegyzék szolgált alapul az anyagi felelősség átruházásához. Aki a volt iskolaigazgatót, a kommunista párt elnökét támogatta, az elsősorban a hnb elnöke volt. Tizenöt esztendő alatt - a járási nemzeti bizottság urainak nagy megelégedésére - az éves költségvetést ritkán lépte túl. Gyakrabban adott vissza pénzösszegeket, mintsem kért volna. Nem meglepő, hogy immár harmadik választási időszakban szerepelt a választási programban a falu központi vízvezetékének a megépítése. Megoldatlan a szemét megfelelő lerakásának és tárolásának a kérdése. Falunkat egyegy nagyobb esőzés idején szinte elárasztja a hegyről lezúduló iszapos víz és szemét. A kerekasztal-beszélgetéseken ilyen érvekkel igyekeztünk a hnb elnökét és a plénum tagjait ráébreszteni arra, hogy nézzenek szembe önmagukkal, és lelkiismeretük szerint döntsenek arról, hogy lemondanak vagy továbbra is magukkal cipelik a mulasztásaikat. Erre a szembenézésre annál inkább szükség volt, mivel a 19 tagú plónumból 11 volt a kommunista párt tagja. Meg kell jegyeznem, hogy a négy legaktívabb képviselő a PF és a NyEE helyi csoportjának alapítótagjai, így a társaik szemében hamarosan ellenségekké változtak. A polgári mozgalom az eltelt hónapokban eleven és eredményes tevékenységével jogot szerzett arra, hogy legalább 9 új plénumtagot kooptálhasson a testületbe. A régi plénumtagok értetlensége vezetett odáig, hogy a mozgalmunkban is tevékenykedő plénumtagok tiltakozásul visszaadták mandátumukat. Elképzelhető, hogy ezt a tényt egyesek milyen ovációval fogadták. így a kooptálás valójában a mi jelenlétünk nélkül zajlott le, amely így természetesen érvénytelen. Ezt a legutóbbi falufórumon a NyEE járási koordinációs bizottságának tagjai közölték a hnb mind ez ideig helyén lévő elnökével. Többszöri megkérdezés után is az elnök úr csak azt felelte: hogy még alszom rá egyet. Szép álmokat... Sajnos, a falu már nem alhatja tovább csipkerózsika-álmát. Gondolom többen is felébredtek volna már, ha talán dobbal megyünk verebet fogni, azaz nagyobb hévvel, kérlelhetetlenebb módon kezdeményezzük a falu vezetőinek a távozását. Az is lehet, hogy kevesebb rágalmat, fenyegetést, gúnyt és alaptalan vádakat kaptunk volna, ha erőszakosabbak vagyunk. Csakhát az erőszakosság - mint az itt is kiderült - a hatalmukhoz ragaszkodók sajátossága. Nem véletlenül fenyegettek meg néhányunkat még a kiirtással is. Teljes mértékben érthető, hogy a járási nemzeti bizottságra a régi bizalmi állásokból került urak véleménye szerint Nagykövesd egyike a Töketerebesi járás kritikus helyzetben lévő falvainak. Hangsúlyozom: nem mi sodortuk kritikus helyzetbe! Szeretnénk onnan kivezetni, ha ehhez a járás új vezetőitől is csak támogatást kapnánk. A dolgok ellentmondásosságát bizonyítja, hogy az elmúlt két hónapban többször voltak a falunkban, mint az elmúlt években összesen. Mégsem oldhattunk meg semmit... Nem akarunk senkinek sem ártani, azt azonban tudatosítani kellene végre, hogy Kelet-Szlovákia és benne Bodrogköz is az ország része. Itt sem lehetnek érvényesek helyi „törvények" vagy „alkotmányok" azokkal az emberekkel szemben, akik az országos törvényeket és alkotmányt akarják érvényesíteni, egy ezen a tájon még mindig uralmi helyzetben lévő egypárti diktatúrával szemben. SZÚNYOG JUDIT, A PF és a NyEE helyi koordinációs bizottságának a tagja ÚJ SZÚ 4 1990. III. 21. A meglepetés erejével hatott - ezért azonnyomban utána néztem a hírnek - miszerint a Hnúšťai Vegyiművek évek óta gondokkal-bajokkal üzemelő gyárrészlege, a műszaki gumigyár végre egyenesbe jutott. A járásban szinte mindenki tudta, hogy a több tucatnyi milliót felemésztő gyártási csarnok elkészülte után majdhogynem kongott az ürességtől. Hiába volt a parádés épület, ha nem voltak bele megfelelő munkagépek, hiányoztak a modern technológiai berendezések.