Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-21 / 68. szám, szerda

Súlyos örökség a Zoboralján ÚJ SZÚ Nyitra nevezetessége a Zoborhegy, melynek kelet felé húzódó vonulata külön jellegzetességet ad a tájnak. E csodálatos vidék fekvése a történelem folyamán mindig vonzó volt a népek, 4 nemzetek számára. Évszázadok óta élnek itt szlovákok, magyarok. A 20. század derekáig természetes volt, hogy az egyik községet színtiszta szlovákok, míg a szomszéd települést magyarok lakták. A politikai változások különösen a második világháború után nagymértékben hatottak a Zobor-vidék magyar településeire. Tény, hogy a huszonöt magyarlakta településen a háború végétől 1948-ig magyar iskola nem nyílt, de az ötvenes évek elején 22 községben megkezdődött a magyar nyelvű tanítás. Sajnos Nyitrán, a járási székhelyen - ahol a század első felében leginkább csak magyar szót lehetett hallani - nem létesült magyar iskola. Biztató jelként 1963-ban viszont megalapították Nyitrán a gimnázium magyar tagozatát. Kísérlet történt alapiskolai magyar osztályok létesítésére is, de a szervezést meghiúsította-az 1968-as esztendőt követő ún. konszolidáció. Ezek után már csak idő kérdése volt, mikor melyik községben szüntetik meg a magyar iskolát. Tették ezt olyan átlátszó indokkal - létszámhiányra hivatkozva -, mely kerek-perec tudtára adta a zoboralji magyarságnak: számára itt nincsen hely... A legújabb adatok szerint létszámhiány volt, sőt van, persze a kisebb települések szlovák osztályaiban is, de ott az államalkotó nemzet nyelvén jogos a tanulás. 22 községben lelohadt az ötvenes évekre jellemző igyekezet, és 14 alapiskolában megszűnt a magyar nyelvű képzés. Az oktatási rendszer leépülését többek között a következetlenség és burkolt nacionalizmus okozta, de előidézte ezt a magyarságra nehezedő kilátástalanság, a bezártság és félelemérzet is; sokan ezért nem merték vállalni gyermekeik magyar nyelvű taníttatását. A Nyitrai járás magyarsága földrajzilag a magyar nyelvterület legészakibb peremterületén él. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint számuk mintegy 20 ezer. Helyzetük a jövőt illetően sem tölthet el derűlátással, hacsak tényleg nem teremtünk igazi demokráciát, mely tekintet nélkül magyarra, szlovákra, cigányra, hívőre és nemhívőre, mindenkire egyaránt vonatkozik. Sok szülő azért határozott eddig a szlovák iskola mellett, mert nem látott lehetőséget a továbbtanulásra magyar nyelven a járás területén. Kissé talán groteszknek tűnik, hogy míg Nyitrán nincs magyar óvoda, de alap- és középiskola sincs, addig a városban működik egy országos érvényű, magyar pedagógusokat képző főiskola. Miért aggasztó tehát továbbra is a magyar oktatásügy helyzete a Zo-. boralján? A még meglévő nyolc alapiskola közül csupán három iskola nyolcosztályos, ötben 1-3., illetve 1-4. osztályok működnek. Tarthatatlan a helyzet különösen a kisiskolák összevont osztályaiban. Nyitracsehin az első három osztály együtt van, de a jövő tanévben jó lenne már A kis motorkerékpárok sikere Hollandiában nagy sikert arattak a gútai gördülőcsapágygyárban gyártott Babetták, amelyeket a gépgyár Lambada feliratú levonókkal látott el. A holland üzleti partner még március elején újább 250 darab ilyen feliratú Babettára küldött megrendelést a gútai gépgyárban, ahol már javában készítik is ezeket, és a hónap végén el is szállítják. Úgy látszik, a külföldi üzletemberek nem fogynak ki a különleges óhajokból. A líbiai megrendelő ugyanis szétszerelt állapotban rendelt kis kerékpárokat. A gépgyártók ennek a kívánságnak is eleget tettek, s már el is küldtek 270 ilyen Babettát Líbiába. A gépgyártóknak van munkájuk bőven enélkül is, hiszen a már említett Lambadás feliratú motorkerékpárokon kívül ebben a hónapban még további 450 darabot kell szállítaniuk Hollandiába és 400 darabot Svédországba. (kol) 2-2 osztályban tanítani (így a negyedikesek még maradhatnának az iskolában), ugyanis a következő iskolai évben tíz elsős lesz. A magyar oktatásügy fejlesztése érdekében rendeletben kellene biztosítani, hogy a magyar osztályok, iskolák csak magyar igazgatóság hatáskörébe tartozzanak; a csehszlovákiai magyar oktatási rendszer önállóan működjön; nyíljanak magyar nyelvű óvodák, bármilyen számú is a jelentkező. Fájó pont a vidék magyar óvodai helyzete. Az egész járásban csupán Kolonban működik magyar óvoda, amiért nemcsak a járási szinten kellett küzdeni, hiszen az ügy Pozsonyba került, ahol végül engedtek a követeléseknek. Mi történik azonban akkor, ha igény ugyan van, de nincs, aki áldozatot vállalna, levelezgessen, eljárjon, intézkedjen a minisztériumban? Kinek van erre ideje, energiája? Súlyos örökséget hagyott ránk a Husák-rendszer nemzetiségi politikája. 1979-ben leérettségizett Nyitrán az utolsó magyar gimnáziumi osztály, s ezzel bezárultak a lehetőségek. Azóta legtöbben szlovák középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Gondolhatjuk, milyen hatások érik ezeket a védtelen, kiszolgáltatott lányokat és fiúkat. Elképzelhetjük, hogy szülőkként miért idegenkednek magyar iskolába íratni gyermekeiket az ilyen és hasonló környezetben élő emberek. Viszont nem lenne értelme életünknek, ha nem bíznánk jövőnkben, magyarságunkban. A novemberi gyengéd forradalom optimistává teszi az embereket. Nálunk is megalakult a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének helyi és járási csoportja. Megkezdődött az újjászervezés, mely az oktatásügy három területét érinti: az óvodát, alapiskolát, gimnáziumot. 1. Az óvodai gondok igen súlyosak, ugyanis csak egy óvoda magyar nyelvű. Arra törekszünk, hogy az igényeknek megfelelően máshol is engedélyezzék az anyanyelvű oktatást az iskolás előtti korban. Járási szinten eddig azzal az indokkal utasították el a követeléseket, hogy nincs 20 gyermek, vagy az óvónők zöme egyébként is tud magyarul beszélni az óvodásokkal, ha a szükség megkívánja. Ezek szerint az illetékeseknek nincs tudomásuk arról, milyen az anyanyelv szerepe az ismeretszerzésben. 2. A beiratkozás eredménye az említett 8 alapiskola első osztályába a következő: Pográny 8, Alsóbodok 15, Ghýmes 3, Lédec 4, Zsére 9, Kolon 7, Nyitracsehi 10, Nagycétény 12 gyerek, összesen tehát 68 magyar elsős lesz szeptembertől a Nyitrai járásban. Friss hír, hogy Kálazon - ahol néhány évvel ezelőtt megszűnt a magyar iskola - most újjászervezik, 5 elsőst írattak magyar osztályba. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy januárban egy falugyűlésen Kálazon járt Sídó Zoltán. Talán ennek hatására is magukba szálltak az ott élő szülők. Követendő példa legyen ez máshol is! Figyelemre méltó, hogy nagymértékben emelkedett a beíratottak száma elsősorban a kisebb településeken: Alsóbodokon, Nyitracsehin. Sajnos, ellenkező tendenciát mutat Nagycétény és Ghýmes, ahol nyolcosztályos alapiskola van. Ezekben a községekben kevesebb gyermeket írattak magyar iskolába. Elgondolkodtató, hogy Nagycétényben csökken az érdeklődés a magyar iskola iránt, holott a járás községei közül ebben él a legtöbb magyar, a lakosságnak mintegy 90 százaléka. Talán nem elég vonzó az iskola, vagy az ok a szülőkben keresendő? 3. A járásban nincs semmilyen magyar középiskola. A CSMPSZ más magyar csoportosulásokkal együtt magyar egyházi gimnázium létrehozásán fáradozik. Az elképzelések szerint azért lenne fontos az ilyen kerületi vagy országos hatáskörű gimnázium, mert így nagyobb presztízse lenne. Igény van az ilyen iskolákra, s Nyitra nem lenne rossz választás, hiszen ott az egyháznak korábban nagy szerepe volt az iskolák szervezésében. Az egyetlen magyar főiskolai Jagozat, a Pedagógiai Főiskolán, a vidék magyarságának egyik eszmei tartópillére volt. Az utóbbi időben olyan elképzeléseket lehet hallani, hogy Komáromba kellene áthelyezni, illetve Jókai Mór Egyetemet kellene ott létesíteni. Egy önálló magyar főiskola vagy egyetem bizonyára eredményesebben működhetné, de a tagozat áthelyezése Zoboraljának nagy szellemi veszteség lenne. Meggyőződésem, hogy ez beláthatatlan következményekkel járna az itteni magyarság számára. Ha a magyar tagozatot innen áthelyezik, a főiskolai magyar szellemiség a városban és a járásban elhal. Jó lenne, ha legalább minimális magyar diák Nyitrán is tanulhatna. A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének nyitrai járási koordinációs bizottsága eddig két dokumentumban hívta fel az illetékesek figyelmét a magyar iskolák helyzetére. Az egyik dokumentumot nyílt levél formájában Ladislav Kováč oktatási, ifjúsági és testnevelési miniszternek juttatták el; 'ebben a sajátos helyzetet figyelembe véve kérik a járás magyar oktatásügyének rendezését. A másik dokumentumot a járás területén működő lelkipásztoroknak küldték el, akik az istentiszteleteken hívták fel a magyar szülők figyelmét a beiratásokra. Az oktatási rendszer demokratikus önigazgatása a magyarság létkérdése. Ha ezt a kulcskérdést sikerül országos viszonylatban megoldani, ez bizonyára segítség lesz a Zoboraljának is. Ellenkező esetben úgy járunk a „csitári hegyek alatt" magyarságával, mint Romániában a qnoldvai csángók. Zoboralja ezt szeretné elkerülni. PATAY PÉTER Nyitra TAVASZKOSZÖNTŐ - 1990 Ébred, még álmos szemekkel néz maga körül, de már vonzó. Sohasem volt irigy. Most sem az. Puha, lágy lehelete nyomán apró életek kezdhetik meg rövid, de annál mesésebb lángolásukat. Oly parányiak, hogy néha észre sem vesszük őket, ha nem pompáznák lila, sárga, vagy éppen kék színben. Sóhajait lágy, nedves szellő szárnyán küldi szanaszét a világba - az embereknek. Nem gondolkodik azon, hogy a Duna melyik oldalán legyen szebb, s hol szórjon szét több napfényt. Gyűjtögette magában az erőt, s hogy ébredése ne legyen csak egyszerű szemfelnyitás - énekelni tanult a leglágyabb szellő hangján. Elsajátította a legtökéletesebb vonalvezetést és színkeverést, amit csak festő ismerhet. A legnagyobb művész, hisz életet lehel műveibe. Most ébred. Ilyenkor tán a legszebb. Bohókás mint őrangyalkái a barkaágak, s szép mint hugocskái a hóvirágok. Millió és millió testvére, alattvalója, barátja és szerelmese kíséri. Még sohasem felejtett el felébredni, akárhogyan is bántották. Ébred, elhozva mindig a legkedvesebbet, legtisztábbat, a legmegronthatatlanabbat, ami csak létezik, az életet. Ébred s nem is tudja mennyire vártam. Vártuk? Vártuk nagy szavakkal, szép eszmékkel. Képletesen és szó szerint értve. Már novemberben is, mikor még legmélyebb álmát aludta. Egyesek szerint már felnőttünk a valódi tavaszhoz, egyesek szerint még nem. Mit fog szóini, ha besurran utcáinkba s ott soviniszta feliratokkal találja szembe magát? Mit fog szólni a provokatív kézlegyintésekhez, egyesek közönyéhez a másik sorsa iránt? Mit fog szólni az olyan emberekhez, akik a másikat otthonról elküldik ,,haza"? Még ébred, de már érezzük a leheletét. Már látjuk pajkos játszótársait a napsugarakat, melyek talán egyszer a közös ház ablakán kandikálnak majd be. Eljött, s nem is kérdezte, hogy felnőttünk-e hozzá. A legtöbbet nyújtja, amit csak adni lehet, a reményt. Inkább ezért nyújtsuk ki a kezünket, mint a festékért, melylyel felpingáljuk egy jól látható helyre, hogy kit, hol szeretnénk tudni a világban. BALOG BEÁTA Fontos környezetvédelmi célú rekonstrukció folyik a losonci Poľana állami vállalat hó- és áramszolgáltató részlegén. Még tavaly két gázkazánt szereltek fel; ennek köszönhetően 252 tonnával csökkent a levegőbe kerülő évi kéndioxid-mennyiség. A felújítás második szakaszában minden szénnel működő kazánt gázkazánnal váltanak fel. A képen Vladimír Lamper a turbina fordulatszámát szabályozza. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Hatalmas génkészlet Mit rejteget az erdő az emberiség számára? A hazánkban végbemenő változások törvényszerűen feltételezik, hogy az erdő szerepét is újraértékeljük. Az elmúlt évtizedek folyamán ugyanis a hangzatos szólamok mögött gyakran egészen más volt a valóság. Az erdőből származó haszon részben anyagi, részben immaterlális. A legújabb kutatások nyomán megállapítható, hogy az utóbbinak a szerepe állandóan növekszik. Intenzív fatermesztésre van szükség Az erdő meghatározó terméke a fa: folyamatosan újratermelhető, s egyben környezetkímélő ipari nyersanyag. Minden jel arra vall, hogy a fának, mint nyersanyagnak a jelentősége az elkövetkező években, illetve évtizedekben számottevően növekedni fog. A vegyi feldolgozás részaránya a fa ipari felhasználásán belül növekvő, a mechanikai feldolgozásé csökkenő tendenciát mutat. A meglévő erdők az egyre növekvő igényeket csak részben lesznek képesek kielégíteni. így egyre inkább tért hódít a gyorsan növő fafajok termesztése, melyeknek a hagyományos fajtákkal szemben óriási előnyük, hogy már egészen rövid idő, mintegy 15-25 éves vágásforduló mellett képesek olyan fatömeget produkálni, amilyet az előbbiek csak 100-120 év alatt. Természetesen ennek egyik legfontosabb feltétele a progreszszív, ún. intenzív fatermesztési eljárások alkalmazása, melynek alapját teljes talajelőkészítés, az állandó talajgondozás stb. képezi. Hazai természeti viszonyaink között a gyorsan növő fafajok közül elsősorbán a nemes nyárak és a füzek, kisebb mértékben az akác, valamint a vörös tölgy jöhetnek számításba. A fa azonban nemcsak mint ipari nyersanyag, hanem mint fontos újratermelhető energiahordozó is nagy jelentőségű. A fejlődő országokban még napjainkban is a tűzifa jelenti az egyetlen háztartási energiaforrást. A világon kitermelt faanyag 59 százalékát még ma is eltüzelik, mintegy kétmilliárd ember számára biztosítva így a szükségesjűtési és háztartási energiát. Említést érdemlő tény, hogy a legszegényebb afrikai országokban az energiaforrásként szolgáló tűzifa aránya még ennél is nagyobb, s a felhasznált elsődleges energia 90 százalékát teszi ki. Az egyre növekvő energiagondok a fejlett ipari országokban is szükségessé tették a különböző fahulladékok, nevezetesen a vágástéri, kérgezési, valamint a fűrésztelepi hulladék energetikai hasznosítását. Ezen túlmenően egyes országokban, például Svédországban, az USA-ban és egyebütt gyorsan növő fafajokból ún. energetikai ültetvényeket telepítenek, melyeket egészen. rövid vágásforduló mellett üzemeltetnek, s ugyancsak energetikai célokra hasznosítanak. Három köbméter faanyag ilyen szempontból nem kevesebb, mint egy tonna nyersolajat helyettesít. A hozzáférhető statisztikai adatok szerint a világ energiaszükségletének megközelítőleg 6,3 százalékát lehetne fával fedezni. Élettani és környezeti tényező - Az erdő nemcsak fát ad, hanem számos egyéb terméket is, melyeket erdei melléktermékként emlegetünk. Ezek igen sokfélék, és egyes területeken rendkívül jelentősek lehetnek. Ide tartozik mindenekelőtt a vad, illetve vadhús, az erdei gyümölcsök, gyógynövények, virágok, különféle díszítőanyagok, gombák, gyanta, takarmány és még számos egyéb, köztük az erdei méz is. Figyelemreméltó, hogy még ma is siámos olyan ország van, ahol a lakosság élelmiszer-ellátásában az erdő igen jelentős szerepet játszik. Ilyen ország többek között Ghana is, ahol az elfogyasztott állati fehérje 75 százalékát az erdei vadak húsa teszi ki. Libériában ez az arány eléri a 70 százalékot. Az elmúlt évek kutatási eredményei tanúsítják, hogy az erdő nemcsak fontos gazdasági, hanem egyben igen jelentős élettani és környezeti tényező is. Gazdasági hasznánál talán még fontosabb is ez a szerepe. Az erdő ugyanis az éghajlati (főként mikroklimatikus) viszonyok igen fontos őre. Ezenkívül megakadályozza vagy legalább fékezi a talajeróziót, s így jelentős mértékben hozzájárul a környezet ökológiai stabilitásának fenntartásához. Ezért egyre növekvő aggodalommal figyeljük a trópusi erdők területének rohamos csökkentését, amely évi 10-11 millió hektárra tehető. Ugyanakkor nagy elismeréssel kell szólnunk azokról az erdőtelepítési programokról, amelyek a közelmúltban kezdődtek Észak-Afrika egyes államaiban, Kínában és számos nyugateurópai országban. Továbbá állandóan növekszik a társadalmi igény arra, hogy a nagyvárosok környékén zöldövezeteket alakítsanak ki. Az erdők telepítését, kezelését és hasznosítását mindenekelőtt az ökológiai szempontoknak kell alárendelni. Mivel csökkenthetők az egészségügyi kiadások? A tudományos élet képviselői az utóbbi időben arra a következtetésre jutottak, hogy az erdők hatalmas génkészlet hordozói. Ebből az ember mindeddig csak igen keveset hasznosít. Az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának vizsgálati eredményei szerint 4 négyzetmérföldnyi trópusi erdőterületen nem kevesebb, mint 750 fás és 1500 lágy szárú növényfaj, valamint 125 emlős- és 400 madárfaj található. Ezeknek tanulmányozása és hasznosítása óriási távlatokat nyithat. A modern, iparilag fejlett társadalmakban rendkívül nagy jelentőségű az erdők üdülési, egészségügyi, idegenforgalmi, esztétikai, valamint táj- és természetvédelmi szerepe. Az idegrendszeri bántalmak, vérkeringési zavarok, szívbántalmak zöme ós sok más betegség az egészségtelen, természetellenes életmód számlájára írható. Az erdő tiszta levegőjével testi és szellemi felfrissülést nyújt. E lehetőségek jobb kihasználásával bizonyára az egészségügyi kiadások is csítotkenthetők. * Végezetül megállapíthatjuk: korunkban az ember és az erdő kapcsolatát egyre inkább az ésszerű együttélés elvei határozzák meg. Egyebek között erről tanúskodik az a tény is, hogy 1985-ben az erdők nemzetközi éve alkalmából államfők, politikusok sürgették az erdő védelmét s ésszerű hasznosítását. A társadalom részéről tehát a kérdés megoldásának megvannak a lehetőségei, s ezekkel feltétlenül élnünk kell. KOHÁN ISTVÁN kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa