Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-16 / 64. szám, péntek

Közösen építjük fel a megértés hídját (Folytatás az 1. oldalról) ségi elnök fogadta a várőrség, tiszteletére felsorakozott díszegysége parancsnokának jelentését, és államfőnk társaságában ellépett az egység előtt. Röviddel ezután Václav Havel és Richard von Weizsácker megtartotta első megbeszélését. Egyúttal a két ország közötti külügyminiszteri szintű tárgyalások is megkezdődtek. Ezek befejeztével a csehszlovák és a nyugatnémet delegáció ugyancsak tanácskozást tartott. Michael Žantovský, a köztársasági elnök szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársát tájékoztatva közölte, hogy a két államfő találkozóján Richard von Weizsácker köszönetet mondott Václav Havelnek a csehszlovákiai látogatásra szóló meghívásért. Az NSZK elnöke kiemelte, hogy hazájában megnövekedett az érdeklődés prágai útja iránt. Žantovský azt is elmondta, hogy a két államfő között Németország újraegyesítéséről is szó esett. Weizsácker úr kijelentette: Németország tudatában van annak, hogy ennek a folyamatnak az európai történésekkel összhangban kell lefolynia, valamint hogy elő kell segítenie az új európai biztonsági rendszer megteremtését. Václav Havel emlékeztetett arra a csehszlovák elképzelésre, mely szerint a német kérdés megoldásának bizonyos értelemben olyan lökésnek kellene lennie, amely meggyorsítja az európai közeledési folyamatot és az új biztonsági rendszer megteremtését. Köztársaságunk elnöke kifejezte reményét, hogy az európai politikusok és a tábornokok is gyorsan, energikusan fognak cselekedni, lépést tartva ezekkel a történésekkel - mondotta Michael Žantovský. Václav Havel a prágai várban díszebédet adott Richard von Weizsácker tiszteletére. - Engedjék meg - kezdte rövid pohárköszöntőjét köztársasági elnökünk -, hogy üdvözöljem becses vendégünket, Richárd von Weizsácker elnök urat. Személyében ö az első államfő, aki látogatást , tesz országunkban az új érában. A továbbiakban a csehszlovák államfő kiemelte: A nyugatnémet szövetségi elnök azért jött, hogy támogassa nemrég megszületett demokráciánkat, és hogy a két államfő tanácskozzon a csehszlovák-NSZK kapcsolatok jövőjéről. Pohárköszöntőjében a vendég elmondotta, hogy álomnak tűnik számukra prágai látogatásuk. Beszéde végén a csehszlovák nép jólétére ürítette poharát. A díszebéden - amely szívélyes, baráti légkörben zajlott le - részt vett Alexander Dubček, Marián Čalfa, Jaroslav Šafaŕík, Rudolf Schuster, Petr Pithart, Milan Čič és több más hazai személyiség. Jelen volt a két ország külügyminisztere, nagykövete, valamint Kari Schwarzenberg, a csehszlovák elnök konzultánsi tanácsának elnöke. A Német Szövetségi Köztársaság elnökének, Richard von Weizsäckernek a tiszteletére Václav Havel köztársasági elnök a prágai vár Ulászló Termében ünnepélyes összejövetelt rendezett. Az ódon teremben, amely az ország élete fontos eseményeinek tanúja volt a múltban és a jelenben is, megjelent Alexander Dubček, Marián Čalfa, Jirí Dienstbier és Hans-Dietrich Genscher, valamint a csehszlovák társadalmi és kulturális élet képviselői és a diplomáciai testület tagjai. Ezután Václav Havel és Richard von Weizsácker beszédet mondott. Václav Havel beszéde Ma, amikor a demokrácia megteremtésére irányuló második kísérletünk elején tartunk, és arra emlékezünk, ami ötvenegy évvel ezelőtt történt, más vendéget fogadunk ebben a várban: a német demokrácia képviselőjét. A béke küldöttét, a tisztelet, az igazság küldöttét. Az emberiesség küldöttét. Olyan férfit, aki kimondta, hogy semmit sem, szabad feledni egyebek közt azért, mert az emlékezet a megváltásban való hit forrása. ötvenegy évvel ezelőtt hívatlanul rontott ide be az ellenség. Ma ide meghívásunkra barát érkezett. A mai látogatás új demokráciánk köszöntése. Az akkori látogatás újkori szerencsétlenségünk kezdete volt. Úgy gondolom fontos napot'értünk meg. Ez a nap kezdete lehet a cseh-német ezeréves dráma új felvonásának. Megérett ugyanis az idő arra, hogy mosollyal nyújtsunk kezet egymásnak abban a bizonyosságban, hogy soha többé egymástól nem kell félnünk, mivel egybekapcsol bennünket az emberi élet, a jog, az állampolgári szabadság és az általános béke drágán megvásárolt tisztelete. Egyetértünk abban, hogy nemzeteink valódi barátságának alapfeltétele az igazság. Akármilyen keserű, mégis mindig kimondott. A nácik hat év alatt elkövetett gaztettei például azt eredményezték, hogy megfertőzött bennünket a gonosz. Egymást adtuk föl a háború alatt és után. Ahelyett, hogy rendesen ítélkeztünk volna azok fölött, akik elárulták államunkat, kiüldöztük őket az országból, és olyan büntetéssel sújtottuk őket, amilyet jogrendszerünk nem ismert. Nem büntetés volt ez, hanem bosszú. Ráadásul nem bizonyított egyéni vétkek alapján üldöztük el őket, hanem egyszerűen mint egy bizonyos nemzet fiait. És amint ez a történelemben lenni szokott, nemcsak nekik ártottunk, hanem önmagunknak is. A történelmet visszacsinálni nem tudjuk, és így az igazság szabad vizsgálatán kívül csupán egyet tehetünk. Mindig újra barátian fogadjuk azokat, akik békével érkeznek, hogy tisztelegjenek elődeik sírjánál, vagy megnézzék ki maradt azokból a falvakból, amelyekben születtek. Németország viszonya az európai nemzetek családjához és e család viszonya Németországhoz - már csak nagyságára, erejére és központi helyzetére való tekintettel is - hagyományosan legfontosabb eleme az európai stabilitásnak. Érvényes ez ma is: egész Európának hálásnak kell lennie a németeknek azért, hogy megkezdték annak a falnak a lerombolását, amely elválasztotta őket, mivel ezzel azt a falat is lebontották, amely Európát kettéosztotta. Ennek ellenére sok európai még mindig fél az egyesített Németországtól. Azt gondolom, hogy a németek előtt nagy történelmi lehetőség áll: elsősorban tőlük függ, hogy az európaiakat megszabadítsák félelmeiktől. Richard von Weizsácker beszéde Richard von Weizsácker beszédében egyebek közt a következőket mondta: „Mélységesen meghatottak azok a gondolatok, amelyeket, ön köztársasági elnök úr a látogatás kapcsán elmondott és az a bizalom, amely irántunk, németek iránt megnyilvánult. Boldog és hálás vagyok, hogy most mint szabad nemzetek találkozunk, amelyek demokratikus felelősségüknek saját útján haladnak. Épp ezért újra érezhetjük és föléleszthetjük ősi közelségünk érzését. ötvenegy évvel ezelőtt ezen a napon német támadás érte az önök országát. Az itt, a Hradčanyban rendezett díszszemle a győzelmet volt hivatott jelképezni. Azonban hatéves elnyomás kezdete volt, amelyet a politikai zsarolás és a fegyveres fenyegetés kísért. Veresége volt ez a jognak és a politikai erkölcsnek. Az önök országában a németek a népet mélységes jogtalanságba taszították. A jövőben le kell küzdenünk a mély gyökereket eresztett bizalmatlanságot. Mivel mindkét részről súlyos volt a csapás, nyomai ma is megvannak. Azonban a jószomszédság nevében megszületik a nyíltságot eredményező erő. önökkel együtt kívánjuk építeňi a megértés hídját, és meg szeretném köszönni a szudétanémetek képviselőinek is az őszinte és jó szavakat. Lelkesítő hallani mindkét részről az „népi diplomáciára" buzdító szavakat: a kölcsönös meghívás és látogatásra, párbeszédre, a megértésre és az új baráti kapcsolatokra felszól itókát. Hiszem, hogy határozott jó irányú fordulat következhet be nemzeteink kapcsolatában. Ebben a szellemben látunk hozzá napjaink európai feladatainak teljesítéséhez. A falak leomlottak, a kerítéseket leszaggatták, a drótokat szétnyírták. A határok nyitva vannak. Mindenféle korlátozások nélkül tiszteletben tartjuk őket, és semmilyen területi követeléseink nincsenek. Európa nemzeteinek újrakivívott szabadsága és a bizalom utat nyit számunkra, németek számára, hogy nemzetünk kettéosztottságát felszámoljuk. Ez a bizalom nagy kincs, és bennünket oltalmazására szólít föl. Engedjék meg még, hogy hozzátegyem: mi, németek nagyon jól tudjuk, mennyire fontos az, hogy nemzetünk egyesítésével ne adjunk okot szomszédainknak semmilyen régi vagy új aggodalmakra. Tiszteletben tartjuk érzelmeiket. Komolyan vesszük érzéseiket, amelyekkel fejlődésünket kísérik. Szavainkkal és tetteinkkel meg akarjuk győzni az embereket arról, hogy a német egység nemcsak demokratikusan legitim, hanem hasznos is az európai béke szellemének szempontjából." A kora esti órákban a prágai vár helyiségeiben a két köztársasági elnök ünnepélyes fogadáson találkozott a csehszlovák politikai, kulturális és társadalmi élet képviselőivel. Az ünnepélyes fogadáson, melyet Václav Havel adott, megjelent a csehszlovák köztársasági elnök felesége, Olga Havlová, Alexander Dubček és a társadalmi, politikai élet más képviselői. Ezután a két köztársasági elnök a ruzynéi repülőtérre hajttatott, s a Német Szövetségi Köztársaság elnöke és kísérete elutazott hazánkból. 1848r a emlékeztünk (Folytatás az 1. oldalról) Zilizi Tihamért és Rajczy Lászlót. A NYEE nevében Ľubomír Feldek és Ján Mistrík jött el az ünnepségre. Elsőként Ľubomír Feldek kapott szót. Az 1848-as és a november 17-i forradalmat állította párhuzamba. Petőfi „Akaszszátok fel a királyokat!..." követelte, mi „nem akarunk erőszakot" - hangoztattuk. Kell, hogy a születő demokrácia erősebt) legyen minden nacionalista megnyilvánulásnál - mondotta. Duka-Zólyomi Árpád hangsúlyozta: bár volt idő, mikor meghurcoltak március 15-ért, elemi jogunk, hogy az egyetemes .magyarsághoz tartozzunk. Tóth Károly szintén a forradalmak szelleméről szólt. Mint mondotta, felemelő élmény forradalomban emlékezni egy másik forradalomra. Berényi József arra hívta fel a figyelmet, ne csak a múlt legyen büszkeségünk alapja, hanem a jövő, sőt a jelen is. Majd Duray Miklós lépett a közönség elé: ismét szellem járja be Európát, pontosabban Közép-Európát, kezdte beszédét. Az államhatárokat és nyelveket nem ismerő forradalom szelleme. De még csaknem egy és fél évszázaddal ezelőtt ez a szellem egy új kort harangozott be, ma inkább kétségeket támaszt. Figyelmeztetett: a forradalmak sosem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Véleménye szerint az 1848-as forradalommal ellentétben, amely igazán új értékeket teremtett, a mai kelet- közép-európai forradalmak azt tanúsítják, nem valódi forradalomról, hanem egy sok évtizedes vargabetű remélhető végéről van szó. Ahonnan talán folytatni lehet egy megtagadott, de annál boldogabbnak képzelt múltat. Bevallása szerint a „mindenki egyenlő, de vannak tőlünk egyenlőbbek" - orwelli elmélet sem csupán kommunista hagyomány. Új ellenségképek alákulnak ki. Nincs megoldva a nemzetiségi kérdés, s nem alakult ki a normális együttélés lehetősége. De - szavai szerint - mindezek ellenére talán mégis egy új kor kezdetén állunk KözépEurópában, mert lehet, hogy éppen most van beteljesülőben a reformkor, s talán beköszönt a megálmodott demokrácia. Az együttélést hirdetem, de nem feltételek nélkül, hanem 1848 emancipációt hozó szellemében - fejezte be beszédét Duray Miklós. Ján Mistrík és Gálán Géza szavalatát követően a Ghýmes zenekar zárta e végre ismét pirosbetűs nappá vált, eddig mostoha sorsra kárhoztatott ünnepet. FÓNOD MARIANNA Mintegy nyolcszázán ünnepeltünk tegnap délután a kassai Thália Színház előtt. Szerényen, bensőségesen. Együtt énekeltük a Csengettyű énekkarral a csehszlovák és magyar himnuszt, a Szózatot, a Csámborgó zenekarral a szabadságharc dalait, Varga Miklóssal pedig, akit csak a hanglemez hozott közénk, a Nemzeti dalt. S közben meghallgattuk a magyar és szlovák nyelvű beszédet, valamint a Thália színészeinek szavalatait. Ahogy a műsorvezető Fabó Tibor mondta: végre ezt is megértük... (gazdag) XXX Rozsnyón hosszú idő óta tegnap adódott az első alkalom arra, hogy a lakosok március 15-én tiltások és korlátozások nélkül, szabadon ünnepelhettek. A Bányamúzeum kertjében a Csemadok és az Együttélés politikai mozgalom helyi csoportja szervezésében Kossuth Lajos szobrát koszorúzták meg. A magyar szabadságharcról - melyben saját sorsunk jobbrafordulásáért több száz szlovák honvéd is harcolt -, valamint Kossuth életútjáról s arról a sorsközösségröl, amelyben a magyarok és a szlovákok több mint ezer évig éltek - Ambrus Ferenc, a Csemadok Rozsnyói Járási Bizottságának alelnöke tartott megemlékező beszédet. A koszorúzáson Budapestről jelen volt Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, aki az ünnepség után a város magyar alapiskolájának nagytermében előadást tartott a csehszlovákiai magyar kultúra baráti körének eddigi munkájáról és további céljairól. Rozsnyón ezzel az előadással egyben a Czabán Samu kulturális és pedagógiai napok is megkezdődtek. (-szák) XXX Mintegy négyszáz ember jött el a rimaszombati Petőfi-emléktábla kultúrműsorral egybekötött ünnepélyes megkoszorúzására. Papp László, a Csemadok városi szervezetének elnöke mondta az ünnepi beszédet, majd Gyürke Eta, a Gömör vegyeskar és a Sorsvirág együttes énekelt. A szavalatok, majd a koszorúzás után az ünnepi műsor szóvivője, Vörös Attila is hírül adta az egybegyűlteknek, hogy Rimaszombat és Várgede után március 14-én Vecseklőn avatták fel a járás immár harmadik Petőfi-emléktábláját. Az ezt követő tapsvihar nemcsak a színvonalas műsornak, de ennek a bejelentésnek is szólt. (pl) XXX A Csemadok alapszervezete és a magyar tanítási nyelvű alapiskola által rendezett ünnepi műsorral emlékeztek meg tegnap Nagykaposon az 1848-as szabadságharcról. A zsúfolásig megtelt művelődési házban elhangzott magyar himnusz után Filip Csaba gimnáziumi tanuló mondott ünnepi beszédet, majd Babits Mihály Petőfi koszorúi című versét Micák Ildikó gimnáziumi tanuló mondta el. Az alapiskolások Petőfi-verseket adtak elő és Kossuth nótákat énekeltek. Az emlékünnepség a Szózattal zárult, amelyet a közönség együtt énekelt a fiatalokkal. (kat) Václav Havel üdvözlő távirata Mihail Gorbacsovnak (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Mihail Gorbacsovnak a Szovjetunió köztársasági elnökévé történt megválasztása alkalmából. Tisztelt Gorbacsov Úr, őszinte jókívánságaimat fejezem ki önnek a Szovjetunió Köztársasági elnökévé való megválasztása alkalmából. Az On személyében látom biztosítékát a Szovjetunióban folyó változások visszafordíthatatlanságának. Ezek garantálhatják valamennyi nemzet és nemzetiség, országa valamennyi népének a szabadságot, demokráciát és a haladást. Hiszem, hogy országaink kapcsolata a kölcsönös tisztelet, egyenjogúság és barátság szellemében fog fejlődni. Jó erőt, sok optimizmust kívánok Önnek felelősségteljes küldetésének teljesítéséhez. VÁCLAV HAVEL, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke Mihail Gorbacsov a Szovjetunió elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Tanács alelnökének tisztségéből Anatolij Lukjanovot, mivel a kongresszus új határozata értelmében ez a tisztség megszűnik. Ezután félórás szünet következett, majd a képviselők javaslatokat tettek a Legfelsőbb Tanács elnöke tisztségének betöltésére. A 19 jelölt között volt többek között Anatolij Lukjanov, s az ismert képviselő, Anatolij Szobcsak. A jelöléseket követő vitában 9 képviselő,köztük Nyikolaj Rizskov és Jevgenyij Primakov lemondott a jelölésről. A fennmaradt 10 jelölt mindegyikéről a kongresszus 15-15 percig tárgyalt, majd szünet következett, és aztán a szavazás. A; képviselők az esti órákban 1202 szavazattal és 682 ellenszavazattal Anatolij Lukjanovot választották meg a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökévé. A tanácskozás végén a képviselők határozatot fogadtak el, s ebben jogilag érvénytelennek minősítették Litvánia Legfelsőbb Tanácsának döntését a litván állam függetlenségének felújításáról. Mihail Gorbacsov javaslatára a dokumentumot két ponttal kiegészítették - az első szerint törvénytelen a litván parlament döntése, amíg nem hagyják jóvá azt a törvényt, amely meghatározza, mi módon válhatnak ki az egyes köztársaságok a Szovjetunióból. A másik kiegészítés hangsúlyozza, az elnök feladata, hogy védelmezze a Litvániában élő szovjet állampolgárokat. A romániai magyarság is ünnepelt (Bukaresti munkatársunk telexjelentése) - Az elnyomás és a kényszerű hallgatás hosszú évei után az idén a több mint kétmilliónyi romániai magyarság is végre szabadon, méltó körülmények közt ünnepelhette március 15-ét, a magyar szabadságharc 142. évfordulóját. Az 1848-49-es forradalom jól ismert neves erdélyi helyszíneit - Kolozsvárott, Csíkszeredában, Udvarhelyen, Marosvásárhelyen, Segesvárott, Fehéregyházán - magyarok ezrei keresték fel. Szinte mindenütt emlékünnepségeket és kultúrműsorokat rendeztek, amelyeknek fő szervezője a romániai Magyar Demokrata Szövetség és más magyar társadalmi, kulturális és ifjúsági szervezet volt. Az ünnepi felszólalások méltatták az 1848-49-es történelmi események jelentőségét és tanulságait, s természetesen foglalkoztak a mai romániai magyarság és más nemzeti kisebbségek időszerű, égető problémáival is. Annak ellenére, hogy a diktatúra megdöntése után ezen a területen is vitathatatlan a haladás, még rengeteg á megoldásra váró probléma. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a Vatra Romaneasca elnevezésű erdélyi román, erősen nacionalista beállítottságú szervezet tiltakozott a március 15-e megünneplése ellen. A hivatalosan meg nem erősített hírek szerint pedig néhány erdélyi városban magyarellenes tüntetések is voltak. Bukarestben a román parlament épületében tegnap megtartotta első forradalom utáni nemzetközi sajtóértekezletét Ion Iliescu, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsának elnöke. A napokban elfogadott új választási törvényt rendkívül fontos dokumentumnak nevezte, s kijelentette, hogy ezzel gyakorlatilag már kezdetét is vette a választási kampány. Arra a kérdésre, vajon ő maga indulni kíván-e a választásokon, kitérő választ adott. Elmondta, hogy egyelőre még nem szeretné felfedni a kártyáit, és döntését csak a törvény által meghatározott utolsó pillanatban, tehát egy hónappal a választások előtt fogja a nyilvánosság elé tárni. Mint ismeretes, a második világháború utáni első szabad romániai választásokra május 20-án kerül sor. Iliescu szerint a~választási kampány idején belpolitikai feszültségre, a politikai pártok között pedig éles vitákra lehet számítani. Az országban jelenleg megnyilvánuló kommunista-ellenességet Iliescu a múlt rendszerre, a totalitarizmusra adott objektív reakciónak minősítette. Figyelmeztetett azonban arra, hogy nem szabad boszorkányüldözést kezdeni a volt kommunista párt tagjai ellen. Hangsúlyozta, hogy Romániában a kommunista pártnak négymillió tagja volt, és szinte mindenki tagja volt a kommunista ifjúsági szervezetnek. Szükséges a differenciáció, nem szabad mindenkit általánosan elítélni. A két Németország tervezett egyesítését a román államfő természetes folyamatnak nevezte. Hangsúlyozta azonban, hogy ennek a folyamatnak nem szabad negatívan befolyásolni az európai egyensúlyt, valamint a környező országok érdekeit. Románia ezért támogatja Lengyelország kérését, hogy részt vegyen a nemzetközi tárgyalásokon. kokeSJÁNOS Václav Klaus az OECD-értekezleten (ČSTK) - A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) háromnapos konferenciát rendezett Bécsben a közép- és kelet-európai országokban folyó reformokról. A szerdán megnyílt fórumon hazánkat Václav Klaus szövetségi pénzügyminiszter képviseli. Franz Vranitzky osztrák kancellár síkraszállt azért, hogy a 24 országot tömörítő OECD hatékonyan támoLíbia Leégett a vegyi üzem (ČSTK) - Tegnapra virradó éjszaka az amerikai televíziós társaságok és a kormányszervek is nagy figyelemmel kísérték az információkat a líbiai Rabta melletti vegyi üzemben pusztító tűzről. Ez az a gyár, melynek működése ellen az USA már két éve tiltakozik, mivel úgy véli, hogy ott vegyi fegyvereket gyártanak. Bár George Bush elnök korábban nem tartotta kizártnak a gyár elleni katonai akciót, a külügyminisztérium most azt közölte, hogy nem hajtottak végre Líbia ellen semmiféle katonai vagy diverzáns akciót. Mivel állítólag lezárták a líbiai-tunéziai határt, amerikai kommentátorok úgy vélik, a tuniszi székhelyű líbiai ellenzéki csoportok szabotázsakciójáról lehet szó. gassa a közép- és kelet-európai országok szabad és nyitott gazdasági rendszerét. Václav Klaus beszédében összefoglalta, miként tekintenek az említett államok a Nyugattal folytatott együttműködésre. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondta, hogy Bécsben Ferdinand Lacina osztrák pénzügyminiszterrel is tárgyalt a pénzügyekkel kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. így például a beruházásvédelmi megállapodásról, Csehszlovákia tagságáról a Nemzetközi Valuta Alapban, s néhány környezetvédelmi és energetikai tervezetről. Hagyományos leszerelés Újabb forduló Bécsben (ČSTK) - Bécsben tegnap megkezdődött az európai hagyományos leszerelésről folytatott tárgyalások 6. fordulója. Megfigyelők szerint ez a forduló döntő fontosságú lesz, a 23 ország diplomatái körében derűlátás uralkodik. Washington szerint a szerződés szövege már 90-95 százalékban elkészült. James Woolsey amerikai küldöttségvezető kijelentette: még soha nem volt ilyen nagy a valószínűsége annak, hogy a megállapodást az idén aláírhatják. ÚJ SZÚ 7, 1990. III. 16.