Új Szó, 1990. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1990-03-16 / 64. szám, péntek

GORBACSOV ELSŐ ELNÖKI BESZÉDE Az NDK választási lázban él Radikálisabb átalakításra van szükség Mihail Gorbacsov beiktatása utáni beszédében legelőször is köszönetet mondott a képviselőknek a bizalomért és kijelentette: „Tudatában vagyok annak, hogy az államunk számára nehéz időben vállalom ezeket a kötelességeket". Reméhyét fejezte ki, hogy a Szovjetunió humánus és demokratikus társadalommá válik, amit egyedül az átalakítással lehet elérni. „Az átalakítás lett egész életem értelme" - mondotta. Szavai szerint az átalakítás eddigi legfőbb és döntő eredménye a demokrácia és a glasznoszty. A jelenlegi nehézségekľe való tekintet nélkül gazdasági és szociális téren fordulat következett be az emberek érdekei felé. Fokozatosan kialakult a nép valódi hatalmának rendszere, formálódnak a jogállam alapjai. Emlékeztetett azokra a nehézségekre, amelyekkel 1985 óta az átalakítás küszködik. Rámutatott az egyes túlkapásokra is, a reformfolyamatot lassító dogmatikus nézetekre, a passzivitásra. Az átalakítás útjában álló legnagyobb akadálynak a megcsontosodott gondolkodást nevezte. Gorbacsov azt mondta, nem lát okot az átalakítás politikájának megváltoztatására, ellenkezőleg, annak radikalizálására van szükség. Éppen erre akarja kihasználni elnöki jogkörét. Elutasította az aggodalmakat, hogy az elnöki hivaRCKÉPCSARNOK Mihail Gorbacsov ÚJ szú 1990. III. 16. A Szovjetunió első elnöke, Mihail Szergejevics Gorbacsov 1931. március 2-án, földműves családban született Privolnoje faluban. Főiskolai végzettsége van, a Lomonoszov Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát, majd a sztavropoli mezőgazdasági főiskola közgazdasági karán folytatott távúton tanulmányokat. 1952-ben lett a kommunista párt tagja. Röviddel jogi tanulmányainak befejezése után a sztavropoli határterületen a Komszomolban tevékenykedett, majd pártmunkára irányították. A 60-as és 70-es években a sztavropoli városi, majd a határterületi pártbizottság első titkára volt. 1971-ben lett az SZKP KB tagja, 1978-1985 között a KB titkára. Konsztantyin Csernyenko halála után, 1985 márciusában választották meg az SZKP KB főtitkárává. 1985 áprilisában ő hirdette meg az átalakítás politikáját. 1988 októberében lett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, majd - a legfelső állami szervek átalakítása után - 1989 májusában a Legfelsőbb Tanács elnökévé választották. Az átalakítás, főleg gazdasági téren, nem halad úgy, mint ahogyan várták. Nagyon bonyolult politikai helyzetet idéztek elő a megoldatlan, s most felszínre tört problémák, köztük a nemzetiségi ellentétek. Viszont külpolitikai téren Gorbacsov politikája valóban sikeres volt, helyreállt a kölcsönös bizalom a Kelet és a Nyugat között, a katonapolitikában az úgynevezett elégséges védelem doktrínája érvényesült. Gorbacsov egyik legnagyobb nemzetközi sikere, hogy 1987 decemberében aláírta a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjetamerikai szerződést, az első valódi leszerelési dokumentumot. tal egy személynek a hatalmát fogja jelenteni. Ennek bekövetkezését megakadályozza a népképviselők kongresszusa és a Legfelsőbb Tanács által védelmezett alkotmány, valamint a glasznoszty és a politikai pluralizmus. A legközelebbi időszak fő feladata a szociális-gazdasági szféra területén fennálló feszültség csökkentése. A gazdasági reform radikalizálására, a tulajdonról, a földről és a bérletről szóló törvények potenciáljának feltárására szólított fel. Felsorolta azokat az elkerülhetetlenül szükséges gazdasági lépéseket, melyeket véleménye szerint meg kell tenni. Ezek: az árreform, az ellátás, az állarrii megrendelések reformja, börzék létrehozása, a mezőgazdasági termelés és a nyersanyagok megadóztatása. Gorbacsov hangsúlyozta: a köztársaságok kötelessége, hogy a területükön élő valamennyi nemzetiségi állampolgári jogainak biztosításáért átvegyék a teljes politikai, jogi és anyagi felelősséget. A köztársaságok kormányainak kell elsősorban megoldaniuk a menekültkérdést. Ezzel összefüggésben határozott harcot hirdetett a nacionalizmus és a sovinizmus ellen. Az újonnan megalakuló elnöki tanácsot úgy jellemezte, mint kiemelkedő politikusok és szakemberek kollektíváját. Hangsúlyozta, az elnöknek nem egy politikai áramlatot képviselő személynek kell lennie, hanem meg kell szereznie az egész nép bizalmát. Úgy vélte, egyelőre szükség van az elnöki és a főtitkári tisztség összekapcsolására. Ezt követelik meg az átalakítás mai és közeijövőbeni érdekei. Beszéde külpolitikai részében mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy sikerült elhárítani a nukleáris katasztrófa veszélyét, lezárni a hidegháborút és véget vetni a katonai fenyegetésnek. A Szovjetunió elfoglalta méltó helyét az országok közösségében. A Szovjetunió első államfője megerősítette, tartja magát a népképviselők kongresszusán elfogadott elvhez, miszerint kategorikusan, egyszer és mindenkorra kizárt a katonai erő bevetésének lehetősége az ország határain túl a Legfelsőbb Tanács vagy a képviselokongresszus jóváhagyása nélkül. Az egyedüli kivétel a váratlan külső támadás. A Szovjetunió külpolitikájának egyik fő irányvonalát a leszerelési tárgyalások képezik, ezeken - mondotta Gorbacsov -, lehetőleg még az idén lényeges eredményeket kell elérni. Közölte, a washingtoni csúcstalálkozóra jelentős döntéseket készítenek elő. Beszéde további részében a kelet-európai, történelmi jelentőségűnek minősített változásokról beszélt, valamint a német kérdésről, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett az európai politika szempontjából. Rámutatott arra, hogy az új politikai gondolkodásmód nem jelenti a Szovjetunió fejlődő országok iránti érdeklődésének csökkenését. A Szovjetunió továbbra is szolidáris mindazokkal, akik a szociális igazságosságért, a demokráciáért és az emberhez méltó életért harcolnak. Kitért az egyes regionális problémákra is. Mihail Gorbacsov rámutatott annak jelentőségére, hogy a Szovjetunió bekapcsolódjon a nemzetközi gazdasági rendszerbe, s részt vegyen a világméretű környezetvédelmi erőfeszítésekben. Végezetül azt mondta, a Szovjetunió elnökének fő feladatát abban látja, hogy a kölcsönös tisztelet szellemében az országban megteremtse a nemzeti egyetértést. Litván parlamenti döntés: Felfüggesztik a katonai parancsnokságok tevékenységét GRÚZ ELLENZÉKI SZERVEZETEK KONFERENCIÁJA (ČSTK) - Litvánia Legfelsőbb Tanácsa döntött arról, hogy a köztársaság területén felfüggesztik a katonai parancsnokságok tevékenységét. Ez azt jelenti, hogy a litván fiatalok a köztársaság területén kívül nem fognak szolgálni a Szovjetunió fegyveres erőibén, nem vesznek részt a hadgyakorlatokon. A TASZSZ hírügynökség jelentette, a litván parlament felkérte a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökét: a Litván .Köztársaság állampolgárainak - a katonáknak, a tiszteknek és családjaiknak -, akik a köztársaság határain kívül szolgálnak, tegyék leMagyar lapok a szlovák kormány állásfoglalásáról (ČSTK) - A tegnapi magyar napilapok bő terjedelemben ismertették a szlovák kormány állásfoglalását azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet Szűrös Mátyás ideiglenes magyar államfő küldött Václav Havelnak. A Magyar Nemzet például arra figyelt fel, hogy az állásfoglalás hangsúlyozza: a szlovák kormány kész a kapcsolatok sokoldalú javítására Magyarországgal. A Népszabadság szerint Szűrös Mátyás levele nagy vitákat váltott ki. Meglepőnek nevezi, hogy a levélre elsőként nem a címzett válaszolt, hanem a szlovák kormány reagált hivatalos formában. A lap szerint az állásfoglalás idézi a levélnek azt a mondatát, amely szerint „sajnálatos, hogy Csehszlovákiában nem javul a magyar kisebbség helyzete", s a Népszabadság szerint ezt az idézetet önkényesen kiragadták a szövegkörnyezetből. Április 13-án: Brit-amerikai csúcs (ČSTK) - Április 13-án a Bermuda-szigeteken találkozik George Bush amerikai elnök Margaret Thatcher brit kormányfővel. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő szerint a harmadik brit-amerikai csúcstalálkozón a fő figyelmet a kelet-európai változásoknal;:, a NATO stratégiájának és a kétoldalú kapcsolatoknak fogják szentelni. hetővé, hogy haladéktalanul visszatérhessenek Litvániába, s garantálják a biztonságukat. A Pravda napilap tegnap közzétette 124 litván állampolgár - veterán párttagok, a litvániai illegális forradalmi mozgalom résztvevői, katonák és partizánok - levelét, amelyet a népképviselők rendkívüli kongresszusának címeztek. Ebben „a szocialista- és szovjetellenes erők nyomása alatti kapitulációnak" nevezték a litván parlament február 7-i döntését a függetlenségről, xxx Konferenciát tartottak Grúzia nem hivatalos politikai pártjai és társadalmi szervezetei. Elfogadtak egy dokumentumot, amely törvénytelennek minősíti a köztársaság jelenlegi törvényhozói és igazságszolgáltatási struktúráját. A dokumentum „függetlenségétől megfosztott államnak" nevezi Grúziát, s a március 25re kiírt köztársasági parlamenti választások bojkottálására szólít fel. A kétnapos konferencia résztvevői egy nemzeti koordinációs pártfórum létrehozását, s egy ideiglenes ellenzéki koalíciós kormány megalakítását követelik. Ennek státusát általános, közvetlen és titkos szavazással határoznák meg. Kohl: az egyesült Németországnak nem lesz atomfegyvere Amerikai reagálás a 4+2 értekezletre • Varsó elégedett (ČSTK) - A vasárnapi választások előtti utolsó ülését tartotta meg tegnap Berlinben az NDK kormánya. Két fontos napirendi pontja volt a tanácskozásnak, az első természetesen a választások lebonyolításával kapcsolatos problémák áttekintése volt. Ezen kívül megvitatták a legidőszerűbb gazdasági kérdéseket is. NDK-szerte folynak a választási gyűlések, szerdán Lipcsére irányult a legnagyobb figyelem, hiszen ott a konzervatív Szövetség Németországért nevű szervezet tanácskozásán részt vett Helmut Kohl nyugatnémet kancellár is. Azt mondta, hogy a német kérdést csupán összeurópai keretek között lehet megoldani. Hangsúlyozta, hogy nem lesz ún. negyedik birodalom. A német-lengyel határról szólva kijelentette: a lengyel nép félelem nélkül, biztonságos határok között élhet. A hírügynökségek tegnap számoltak be arról, hogy a kancellár Lipcsében kijelentette: az egyesült Németországnak soha nem lesz nukleáris fegyvere. Ismét visszautasította azokat a javaslatokat, hogy Németország semleges legyen. „Ha az egyesült Németország semleges lenne, akkor évszázadunkban ez lenne a második katasztrofális hiba ebben a térségben." A továbbiakban úgy fogalmazott, még mindig nem teljesen világos a számára, hogy a jövőbeni Németországot és annak NATO-tagságát illetően tulajdonképpen mit is akar a Szovjetunió. A legnagyobb nemzetközi érdeklődés a nyugatnémet fővárosban szerdán megkezdődött szakértői értekezletet kíséri. Mint már beszámoltunk róla, a két német állam, valamint az USA, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszter-helyettesei tekintik át a német egyesítéssel kapcsolatos problémákat. Genscher külügyminiszter ugyancsak szerdán fogadta a négy plusz kettő megbeszélések résztvevőit, s hangsúlyozta: a német egységnek úgy kell megvalósulnia, hogy e folyamat és eredményei a helsinki Záróokmányt aláíró minden ország számára az európai stabilitáshoz való hozzájárulást jelentsék. Az NSZK a németek jövőjét Európa jövőjével köti össze. Ezért azt szeretné, ha az idén esedékes Helsinki II elé terjeszthetnék a négy plusz kettő tárgyalások eredményeit, amelyeknek teljes összhangban kell lenniük a helsinki Záróokmány elveivel, s ezért mindenki számára elfogadhatóak lennének. Genscher rámutatott: vasárnap az NDK-ban szabad választások lesznek, s ezt követően az új kormánynyal Bonn intenzív tárgyalásokat kíván folytatni az egyesítés belső szempontjairól. A Christian Science Monitor amerikai lap kommentárja szerint a négy plusz kettő tárgyalásokkal megkezdődött Európa teljesen új biztonsági struktúrájának a kialakítása. Diplomáciai forrásokra hivatkozva azt hangsúlyozza, hogy az atlanti szövetség vezető politikusai nagyon bonyolult megbeszélésekre számítanak, s ezért a tárgyalások első hat hónapjában talán nem is lesznek konkrét eredmények. Kezdetben főleg szervezési kérdésekben kell dönteni, s csak a következő szakaszban lehet számítani olyan határozatokra, amelyek megváltoztatják az európai elrendezést. A lap szerint a következő három alapvető kérdéskörre kell válaszokat találni. J. Mi legyen az európai biztonsági rendszer alapja? Ezzel összefüggésben felmerül a kérdés, fennmaradjanak-e a jelenlegi katonai tömbök, vagy pedig felváltsák-e ezeket a helsinki folyamatra épülő új rendszerrel? A NATO képviselői hangoztatják az összeurópai folyamat erősítésének szükségét, de ugyanakkor a saját szövetségüket sem hajlandók feloszlatni. 2. Milyen lesz Németország státusa? Két alapvető álláspont van, az egyik Németország semlegessége mellett kardoskodik, a másik pedig a NATO-tagság mellett, s valószínű, hogy a kettő közötti kompromisszumként Németország mindkét részén megőrzik a jelenlegi szövetségesi katonai jelenlétet; Ez azonban nem tarthat a végtelenségig. Végérvényesen meg kell oldani a határok kérdését is. 3. A négy nagyhatalomnak le kell mondania megszállási jogáról. Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter a Rzeczpospolita tegnapi számában üdvözölte a négy nagyhatalomnak és a két német államnak azt a döntését, hogy Lengyelországot is meghívják a négy plusz kettő megbeszélésekre. Hozzáfűzte azonban, pontosítani kell a lengyel részvétel formáját, s emlékeztetett arra, hogy ez ügyben Varsó már előterjesztett bizonyos javaslatokat. MONGÓLIA U j főtitkár az MNFP élén (ČSTK) - A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának ülése tegnap hajnalban ért véget. Az ulánbátori beszámolók szerint a központi bizottság 14 tagját felmentették tisztségéből. Szerdán késő este jelentették be, hogy a párt új főtitkárává Gombodzsavin Ocsirbatot választották meg. A rendkívüli pártkongresszust április 10-re hívták össze. Az MNFP KB felügyeleti bizottságának elnöke, Cevandzsavin Oold a tanácskozásról szóló tájékoztatójában elmondta, a párt a jövőben kizárólag ideológiai, szervező és nevelőmunkával kíván foglalkozni. Lényegesen csökkentik a pártapparátus - beleértve a központi bizottságot is - tagjainak számát. Az MNFP megújulása a párt- és állami funkciók különválasztásával veszi kezdetét. Eddig ugyanis - mondotta AFGANISZTÁN Börtönben a volt moszkvai nagykövet (ČSTK) - Szajjad Mohammed Gulabzoj, Afganisztán volt moszkvai nagykövetét már napok óta egy kabuli börtönben tartják fogva. Ezt egymástól függetlenül több kabuli, nem hivatalos forrás is megerősítette. Állítólag Gulabzojnak kellett volna annak a kormánynak az élére állnia, amelyet az ellenzék a múlt héten akart létrehozni Nadzsibullah megdöntése után. A hírek szerint a biztonság kedvéért a Puli Csark-i börtön igazgatóját is leváltották. Egyébként az afgán kormányszóvivő március 10-én azt mondta, úgy tudja, hogy Gulabzojt Moszkvában tartják házi őrizetben. Azóta hivatalos ánasrogiaiást nem tettek közzé ez ügyben. Nadzsibullah államfő szerdai tévébeszédében ismét megbékélésre szólította fel az ellenzéki parancsnokokat. Hangsúlyozta, az afgán kérdést katonai úton nem lehet megoldani. Egy nappal korábban a rádióban arra hívta fel az afgán menekülteket, hogy térjenek vissza hazájukba, vagy legalább küldjék el képviselőiket Kabulba, hogy tárgyalhassanak a kormánnyal. A Pakisztánban levő menekülteket felszólította arra is, tartóztassák le Sah Navaz Tanai volt védelmi minisztert, s büntessék meg őt a múlt heti puccskísérletért. - a párt olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek nem reá tartoztak. Az MNFP és az ellenzéki erők képviselői szerdán megállapodtak abban, közösen fogják előkészíteni az új törvényjavaslatokat, amelyek egyebek között kimondják, hogy véget ért a párt vezető szerepe. Ezeket a dokumentumokat a jövő héten a parlament elé terjesztik. Dzsambin Batmönh volt főtitkár, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke és Dumagijn Szodnom kormányfő is kérte, hogy mentsék fel őket állami tisztségeikből. A hírt az Ünen című napilap tette közzé, hozzáfűzve, hogy a párt központi bizottságának szerdai ülésén ezt tudomásul vették. Batmönh 64 éves, Szodnom pedig 56 éves, mindketten 1984 óta töltötték be jelenlegi funkcióikat. A mongol vezetők körében tapasztalható lemondási hullámot a demokratikus mozgalom képviselői saját győzelmükként könyvelik el. Hangsúlyozzák, hogy az országban véget ért a 69 éve tartó kommunista uralom, kialakulóban van a többpártrendszer. Szodnom szerdán közölt fontos adatokat Mongólia adósságállományáról. Ulánbátor főleg a Szovjetuniónak tartozik. Az elmúlt másfél évtizedben Mongólia eladósodottsága a többszörösére növekedett. 1975-ben 2,2 milliárd rubellel, jelenleg pedig 9,7 milliárddal tartozik a Szovjetuniónak.