Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-15 / 39. szám, csütörtök
Szovjet-amerikai megállapodás a csapatcsökkentésről (Folytatás az 1. oldalról) a Szovjetunió, Franciaország és NagyBritannia („kettő plusz négy") külügyminiszterei nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a két német állam és a négy győztes nagyhatalom diplomáciájának vezetői közösen vitatják meg az egységes Németország megteremtésének nemzetközi vonatkozásait, beleértve • a szomszédos országok biztonságával összefüggő kérdéseket is. Az előkészítő tárgyalásokat hamarosan megkezdik. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Ottawában ismét értésre adta, a Szovjetunió nem ért egyet azzal, hogy az egyesült Németország a NATO tagja legyen. Ismeretes, ez a probléma, megosztja a kérdés rendezésében közreműködő országokat. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és George Bush amerikai elnök a NATO-tagság mellett szavaz, de elhangzott olyan „áthidaló" javaslat is, hogy Németország - Franciaországhoz hasonlóan - csak a tömb politikai szervezetében tevékenykedjen. Sevardnadze minderről Hans-Dietrich Genscherrel és James Bakerrel is tárgyalt Ottawában. A „nyitott égbolt" értekezlet keretében a számos kétoldalú külügyminiszteri megbeszélés sorában Jirí Dienstbier Eduard Sevardnadzéval is tárgyalt, elsősorban a Csehszlovákia területén állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A szovjet diplomácia vezetője a csapatkivonás szociális következményeire utalt, s ígéretet tett arra, hogy a szovjet fél a legközelebbi időben írásban fejti ki véleményét a csehszlovák illetékesek ezzel kapcsolatos javaslatáról. xxx Jirí Dienstbier a Csehszlovák Sajtóiroda és a Csehszlovák Rádió tudósítójának adott nyilatkozatában értékelte az ottawai értekezletet. Méltatta egyebek között a Közép-Európára vonatkozó szovjetamerikai csapatcsökkentési megállapodást, hozzáfűzve, hogy ez Csehszlovákia számára is lényeges eredmény, mivel a szovjet csapatkivonást már nem lehet összekapcsolni a bécsi tárgyalásokkal. A csehszlovák külügyminiszter kifejtette továbbá, hogy a Németország újrae(ČSTK) - A Trybuna című lengyel napilap tegnap terjedelmes cikkben foglalkozott 91. János Pál pápa csehszlovákiai útjának előkészületeivel/Mint ismeretes, a pápa április 21-én és 22-én tesz látogatást hazánkban. A lap hangsúlyozza, ez az út kivételes, mivel a pápa látogatásait általában két évre előre betervezik. II. János Pál rövid, nem egész kétnapos prágai, morvaországi és pozsonyi tartózkodásának elsősorban politikai jelentősége lesz, szimbolizálni fogja Csehszlovákia visszatérését Európába. A csehszlovák kormány erőfeszítéseket tesz, hogy mielőbb felújítsa a diplomáciai kapcsolatokat a Vatikánnal. Nehéz megjósolni, hogy ez sikerül-e még a pápa látogatása előtt. A vatikáni körök ebben a kérdésben visszafogottabbak, mint a csehszlovák hatóságok. Meggyőződésük, hogy előbb a két fél közötti problémákat kell megoldani, ezek az állam és az egyház viszonyát, vagy például a csehszlovák katolikus egyház vagyonát érintik, írja a lap. gyesítésének folyamatát ellenőrző „kettő plusz négy" rendszer kiváló arra, hogy az egyesülés szervezett és ellenőrzött keretek között menjen végbe. Ugyancsak fontos, hogy a felek tiszteletben kívánják tartani a szomszédos államok érdekeit. A más országok külügyminisztereivel folytatott tárgyalásairól szólva Dienstbier elmondta, valamennyi állam nagy érdeklődést tanúsít Csehszlovákia iránt. A megbeszéléseken szó volt a vízumkényszer fokozatos megszüntetéséről, diákok cseréjéről, menedzserképzésről és a legkülönbözőbb megállapodások megkötésének lehetőségeiről. A legnagyobb probléma jelenleg az, hogy az együttműködés számos formáját nem teszik lehetővé a csehszlovák törvények. Ezt a helyzetet a következő hónapokban alapjaiban kell megváltoztatni - hangoztatta a csehszlovák külügyminiszter. xxx Lengyelország részt kíván venni a négy nagyhatalom és a két német állam konferenciáján - közölték a tegnapi varsói lapok Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök londoni nyilatkozatára, illetve az Ottawában tartózkodó Krzysztof Skubiszewski külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésére hivatkozva. A lengyel kormányfő Margaret Thatcher brit miniszterelnök támogatását szeretné kérni ehhez. A Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok kivonásának kérdésével kapcsolatban nem elhanyagolható szempontokra hívta fel a figyelmet a Gazeta Wyborcza, a Szolidaritás lapja. Mint írja, a szovjet egységek távozásával Lengyelország nem lesz függetlenebb, s nem szilárdulnak meg Lengyelország pozíciói Európában. A Lengyelországban - illetve az NDK-ban - állomásozó szovjet csapatok kérdését Németország küszöbönálló egyesítésével szoros összefüggésben kell megközelíteni - írja a lap. TÁDZSIKISZTÁN A zavargások mindinkább politikai jelleget öltenek (ČSTK) - Dusanbeban kedden este is folytatódtak a zavargások, amelyek fokozatosan politikai jelleget öltenek. A központi napilapok tegnapi jelentéseiből nyilvánvaló, hogy egész Tádzsikisztánban feszült a helyzet. Kahar Mahkamov, a köztársaság kommunista pártja központi bizottságának első titkára benyújtotta lemondását. A főváros nagy részét fiatalok csoportjai ellenőrzik. A Komszomolszkaja Pravda szerint a Tádzsik KP KB székháza előtt kedden este újabb nagygyűlést tartottak, amely imádsággal fejeződött be. Mahkamov a tömeg előtt jelentette be lemondását. A rendfenntartó szervek tagjai a tüntetés helyszínére hozták a hétfői zavargások során letartóztatott személyeket, akiket a tömeg kívánságára szabadon engedtek. Helyi újságírók szerint Mahkamov még korábban felszólította a köztársaság lakosságát, hogy jöjjenek Dusanbeba és védjék meg a fővárost a huligánok elől. A kommunista párt tagjaival közölte, „fegyverkezzenek fel és védjék meg vállalataikat, házaikat". A nagygyűlésen megválasztották az Ideiglenes Bizottságot, amely átveszi a hatalmat a köztársaságban. A tüntetők követelték a köztársaság összes vezetőjének lemondását, a KGB és a belügyminisztérium szerveinek felszámolását, valamint a muzulmán állam létrehozását. A Trud napilap szerint a vasrudakkal, láncokkal, benzineskannákkal felszerelt fiatalok folytatják a pogromokat Dusanbe elővárosaiban. A kijárási tilalom ellenére kedden éjszaka is folytatódtak az összecsapások. A helyzeten mit sem változtat az a tény, hogy a néhány tucatnyi örmény menekült - az ő jelenlétük váltotta ki a zavargásokat - már elhagyta Tádzsikisztánt. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a szovjet egységek tegnap tüzet nyitottak a főváros központjában összegyűlt tömegre. Az incidens során állítólag két személy életét vesztette. A katonák a város több részében felszólítás nélkül lőttek. Az erről szóló információkat hivatalos források nem erősítették meg. A helyzet zavarosságát tanúsítja az is, hogy a TASZSZ tegnapi jelentése nem erősítette meg Mahkamov lemondását, csupán arról számolt be, hogy ülést tartott a Tádzsik KP Központi Bizottsága, s úgy döntöttek, hogy a tervezettnél korábban tartják meg a köztársasági pártkongreszszust. Rohamos áremelkedés Lengyelországban A reáljövedelmek csaknem (ČSTK) - Az áruk és szolgáltatások árai a múlt év decemberéhez viszonyítva januárban 78,6 százalékkal nőttek - írta tegnapi számában a Gazeta Wyborcza. A lap idézte a statisztikai hivatal legfrissebb jelentését, s eszerint a lakosság reáljövedelme egy hónap alatt 43,3 százalékkal csökkent. Ez lényegében kétszer több annál, mint amenynyit a kormány stabilizációs programja feltételezett. Az élelmiszerek 79 százalékkal drágultak, az alkohol 41 százalékkal kerül többe, az iparcikkek árai 72, a szolgáltatások ára pedig 149 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi tételnél főleg lakbérek 50 százalékkal csökkentek emelkedése, a villamos energia, a hőszolgáltatás drágulása játszott közre. Az AFP hírügynökség kommentárja szerint az árlistának ez a példátlan emelkedése a piacgazdálkodás bevezetésének a következménye. Marek Dabrowski pénzügyminiszter-helyettes a varsói televíziónak adott nyilatkozatában arról szerette volna meggyőzni a lakosságot, hogy nincs ok a pánikra, hogy mostantól kezdve Lengyelország az árak stabilizálódásának az időszakába lép. Annyit viszont kénytelen volt beismerni, hogy a rohamos áremelkedés meglepte a kormányt. Az Aprel nyílt levele az SZKP KB Politikai Bizottságához ————— A kaszárnyaszocializmus és a nacionalizmus összefonódásának veszélyei ÚJ SZÚ 1990. II. 10. (ČSTK) - Az átalakítást támogató szovjet írók mozgalma, az Aprel nyílt levelet intézett az SZKP KB Politikai Bizottságához, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a kaszárnyaszocializmus jelszavával fellépő jelöltek már a népi képviselők tavalyi választása során elszenvedett vereségük után elképesztő gyorsasággal levetkőzték „kényelmetlen" ideológiájukat és a nacionalizmust sorolták be „fegyvertárukba". A Lityeraturnaja Gazetában megjelent levél rámutat, ezek az erők a szövetségi köztársaságokban orosz- vagy szovjetellenes hangulatot keltettek, Oroszországban viszont a soviniszta ideológiát terjesztették, amelyet „állati" szintre sülylyesztett antiszemitizmussal vegyítettek. A soviniszták a választások után hajbókolni kezdtek a reális szocializmus eszméi előtt, amelyre nemrég még köpködtek. A központi apparátus nem kis támogatásával egyre nagyobb befolyásra tettek szert a burkolt és nyílt sztálinisták a deklasszált proletariátus körében. El kell gondolkodni azon, vajon nem olvad-e össze a még működő kaszárnyaszocializmus a nacionalizmussal, - áll a levélben, amely hangsúlyozza, hogy az így keletkezett nacionalista szocializmus könynyen a társadalom irányításának ideológiai doktrínájává és eszközévé válhat. Rendkívül aggasztó, hogy Moszkvában, Leningrádban és más városokban a biztonsági erők paszszívan szemlélik a nacionalista megnyilvánulásokat, bár ezek reálisan fenyegetik az alkotmányos rendszert, az államot és a lakosságot. Tudatosítanunk kell, hova vezet a fasizmus első megnyilvánulásaival szembeni bármiféle engedékenység. A huszadik század történelméből részletesen ismert a fasizmus németországi térnyerése. A mi történelmünkben is volt hasonló példa a Molotov-Ribbentrop paktum formájában és a második kísérlet egyenesen katasztrófába torkollhatna. Raktáraink tele vannak pusztító fegyverekkel. Azok, akik ma készen állnak a hatalom és a fegyverarzenálok megkaparintására, nem szentimentális emberek - szögezi le a szovjet írók levele, majd végezetül annak a reménynek ad hangot, hogy a tegnap embereinek törekvései ellenére létrejön az antifasiszta front. Most mindenkinek a demokrácia és a fasizmus, a szabadság és az önkényuralom, az átalakítás és a csőd között kell választania. És ha az SZKP-ban a bizonyos hatalommal rendelkező vezetők nem veszik komolyan ezeket a tényeket, a párt aligha számolhat bármelyik tisztességes ember támogatására - szögezi le a levél. Állóvizek, ha megmozdulnak... Lényegesen lassúbb, óvatoskodóbb a békés forradalom Bulgáriában, mint például nálunk vagy az NDK-ban, ezért is mondták a peszszimisták még nemrégiben, hogy a november 10-e óta eltelt három hónap alatt alig változott valami. A BKP lemondott ugyan az alkotmányos vezető szerepéről, de ez nem volt egyéb puszta deklarációnál, hiszen a tényleges hatalom továbbra is a párt kezében maradt. Az ellenzék ma még gyengébb, szervezetlenebb, az új pártok alakulása is vontatottabb, mint másutt. Ügy tűnik, Bulgária nehezen tud elszakadni a szovjet peresztojka eddigi modelljétől. Az emberek különösen vidéken elégedetlenek, a helyi kiskirályok meg szilárdan ülnek trónjaikon, elleneznek mindennemű - akár a pártközpontból kiinduló - változást. A BKP két héttel ezelőtt megtartott kongresszusa óta felgyorsulni látszanak a folyamatok. Éppen azért, mert ez a kongresszus - a reformfrakciók megítélése szerint - bizonyította, hogy nem tudja reálisan és önkritikusan felmérni sem a párton belüli helyzetet, sem a társadalmi-gazdasági válság okait. A mostani állapotok megértése szempontjából példaértékűnek számít az, ami a kongresszuson lezajlott. Ott a küldöttek soraiban döntő fölényben voltak a konzervatív erők, amelyek a változtatásokról hangoztatott frázisoknál tovább nem jutottak, határozottan ellenezték, hogy a párt a gyakorlatban is feladja monopolhelyzetét. Sokan csodának tartották, hogy az előterjesztett dokumentumokat - amelyek kétségkívül tartalmaznak lényegi változásokat is - egyáltalán megszavazták. Ezt a szűkkörű központi vezetésnek kellett kiharcolnia. Lényeges eredmény az is, hogy megszűnt a központi bizottság, feladatát a pártfőtanács vette át, amelybe 90 százalékban kerültek új emberek. Jellemző viszont az is, hogy e testületbe csak rendkívül heves viták után sikerült szinte bepaszírozni a reformok mellett elkötelezett négy frakció képviselőit. Két alapvető fontosságú dokumentumot fogadtak el, a kiáltványt és az alapszabályzatot. Ezek szerint a párt programja a demokratikus szocializmus felépítését célozza. A szabályzatban ugyan már nem szerepel a demokratikus centralizmus elve, de helyette bevezették a „demokratikus egység" fogalmát, amelyről senki nem tudja, hogy valójában mit is takar. A magyarázat szerint ennek a gyakorlatát majd az élet alakítja ki. Az okmány megengedi frakciók és platformok szerveződését, a kisebbségi vélemény jogát, de a szavazás után az alulmaradottaknak teljesíteniük kell a határozatot. Tisztázatlan, vitatható kitételek ezek, talán azért is fogalmazták meg így őket, mert számításba vették a konzervatívok ellenállását. Hogyan értékeli mindezt az ellenzék? A legbefolyásosabb tömörülésnek, a Demokratikus Erők Szövetségének a vezetője szerint a BKP ismét csak a szocializmus új modelljét kínálgatja, miután 40 éven át azt bizonygatta, hogy már épül a szocializmus. Zseljo Zselev szerint a kiáltvány azt igazolja, hogy a BKP-nak sosem volt megbízható ideológiája, s nincs bátorsága az önkritikához. ,,Ha volna, beismerné, hogy vesztett." Az ellenzék álláspontjának alapelve - amely az utóbbi napok eseményeit is magyarázza - az, hogy nem a BKP az az erő, amely ki tudná vezetni az országot a válságból. Márpedig a politikai válság mellett a gazdasági is súlyos. Tavaly nemcsak stagnált, hanem csökkent is a nemzeti jövedelem: 0,4 százalékkal. A lakosság reáljövedelme pedig 2,4 százalékkal. Az új kabinet e hónap végéig akarja kidolgozni a programját, s a gondok arra utalnak, hogy nem az eddigi hangzatos fejlesztési, hanem válságprogram lesz. Visszatérve a jelenhez: a kongresszus óta eltelt két hét alatt a párt több politikai vereséget is kénytelen volt elkönyvelni. Talán furcsán hangzik, de az egyik éppen az, hogy a múlt héten megalakult új kormányban csak kommunista miniszterek ülnek. Lukanov, az új miniszterelnök ugyanis koalíciót ajánlott fel az ellenzéknek, amely azt visszautasította, hangsúlyozva: azért nem kívánnak részt venni a kormányban és osztozni a felelősségben, mert nem ők okozták a válságot. Sőt, még a BKP eddigi szövetségese, a hivatalos parasztpárt is eltáncolt és nem vállalt kormánytisztségeket. S ami nem történt meg a kongresszuson, az négy nappal ezelőtt következett be: a pártszakadás. A párt eddigi legerősebb platformja, az Alternatív Szocialista Egyesülés 650 tagja bejelentette, hogy kiválnak a BKP-ből és megalakítják az Alternatív Szocialista Pártot. Hétfőn pedig megszakadtak a kerekasztal-tárgyalások, mert a BKP nem fogadta el az ellenzék azon követelését, hogy a pártalapszervezetek vonuljanak ki a munkahelyekről. Nagy nézeteltérések vannak a választások időpontja körül is. A BKP májust javasolja, számára a minél korábbi időpont felel meg, hiszen egyre jobban érzi befolyásának, népszerűségének a csökkenését. Az újonnan alakult és alakuló pártok az ősz mellett kardoskodnak, hogy legyen idejük soraik rendezésére, a felkészülésre. Figyelmet érdemel, hogy egyre nagyobb befolyásra tesz szert az 1947-ben betiltott, a magát igazinak nevező parasztpárt. Ha ez egyesülne a hivatalos parasztpárttal, nagyon komoly erővé válhatna, keresztülhúzhatná a BKP-nak azt a számítását, hogy májusban még simán megnyerné a választásokat. Felismerték a BKP vezetői is, hogy az erőviszonyok számukra kedvezőtlenül alakulnak s a legutóbbi nyilatkozataikból kitűnik: az eddigi taktika módosulni fog. Petar Mladenov államfő, aki a pártelnökségnek is tagja, a közelmúltban azt mondta, ha a kommunista párt a választásokon megszerezné az abszolút többséget, akkor is egy olyan kormány megalakítására törekedne, amely minden társadalmi erőt képvisel. „Ha az ellenzék fog győzni, s úgy dönt, hogy kommunisták nélkül alakít kabinetet, a BKP tiszteletben fogja tartani a nép akaratát" - tette hozzá. Az persze aligha hihető, hogy az ellenzék beletörődne a kommunisták melletti másodhegedűsnek a szerépébe. Most még nem lehet felmérni, hogy az ellenzék valójában milyen erőt is képvisel. De felfigyeltető, hogy kedden egy új ellenzéki centrum megalakítását jelentették be Szófiában, ez egyelőre három pártot tömörít: a szabaddemokratákat, a keresztényrepublikánusokat és a liberális demokratákat. Ez a magát második ellenzéki központnak meghirdető szövetség más szervezetek előtt is nyitott. S tekintettel arra, hogy az ellenzék a választásokon egységesen szeretne fellépni - a sokszínűség megőrzése mellett -, nem nehéz megjósolni, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban nemcsak kiélezett politikai küzdelemre lehet számítani, hanem meglepetésekre is. MALINÁK ISTVÁN A BT állandó tagjai a kambodzsai rendezésről (ČSTK) - Az ENSZ New York-i székhelyén kedden este nyilatkozatot adtak ki a Biztonsági Tanács öt állandó tagja képviselőinek a kambodzsai helyzet politikai rendezésének lehetőségeiről folytatott tanácskozásról. A tárgyalások napirendjén szerepeltek az ENSZ békefenntartó erőinek esetleges kambodzsai jelenlétével kapcsolatos gyakorlati kérdések. Az ENSZ-megfigyelők a szabad választások lefolyására felügyelnének. A tanácskozáson ugyancsak szó volt az átmeneti időszak, azaz a harcok leállításától az ENSZ égisze alatt megtartott választásokig terjedő időszak jellegéről. A nyilatkozat rámutat, hogy a megvitatott kérdésekben „előrehaladást értek el" és a konzultációk március elején Párizsban folytatódnak. A BT öt állandó tagja megállapodott abban, a kambodzsai rendezés része lesz: a külföldi fegyveres erők ellenőrzött kivonása az országból, a tűzszünet kihirdetése, a külföldi katonai támogatás megszüntetése, az egyes ellenzéki csoportok egységeinek áthelyezése. A vörös khmerek - a kambodzsai ellenzéki koalíció legmilitánsabb frakciója - úgy döntöttek, hogy részt vesznek a Kambodzsáról szóló nemhivatalos találkozón, amelyet február végén az indonéziai Dzsakartában tartanak meg.