Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-15 / 39. szám, csütörtök

A szövetségi kormány új tagjai Tegnap hírt adtunk a szövetségi kormány új tagjainak kinevezéséről, az alábbiakban közöljük az új miniszterek rövid életrajzát. Slavomír Stračár 1935. február 7-én Chtelnicén a Nagyszombati járásban iparos­családban született. A nagyszomba­ti gimnáziumban szerzett érettségi után Ostravában a Bányaipari Főis­kolán, majd a Szovjetunió egyik leg­jelentősebb műszaki főiskoláján, az Uráli Politechnikai Intézetben, Szverdlovszkban tanult, s tanulmá­nyait 1959-ben kitüntetéssel fejezte be. A hatvanas években a Kelet-szlo­vákiai Vasműben dolgozott Kassán. Itt először az acélöntödét, később a legnagyobb üzemrészleget, a hen­gerdét vezette. Az 1970-es átigazo­láskor kizárták a CSKP-ből, és a múlt év novemberéig mint önálló öntő dolgozott a Kelet-szlovákiai Vasműben, megfosztva annak lehe­tőségétől, hogy vezető tisztséget töltsön be és külföldre utazzon. Elis­mert csehszlovák szakember, több újítás szerzője, illetve társszerzője. Ez év januárja óta a Kelet-szlovákiai VasmQ vezérigazgatójaként dolgo­zott. A Szövetségi Gyűlés Népi Ka­marájának tagja, s ott a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen mozgalmat képviseli. Jaroslav Súva 1930. július 25-én a Pelhrimovi járás Témice nevű községében szü­letett. Miután elvégezte a kereske­delmi akadémiát, Jindrichűv Hra­decban, 1964-ben levelező tagoza­ton fejezte be a Prágai Közgazda­sági Főiskolát. 1974-ben sikeresen védte meg kandidátusi értekezését a Cseh Műszaki Főiskolán. Dolgo­zatának témája Az energetika gaz­dasági feltételei. Kezdetben villa­mossági üzemben, később a Cseh­szlovák Állami Energetikai Felügye­lőségnél és a Cseh Energetikai Mű­veknél dolgozott. 1983-tól a Szövet­ségi Kormány Fűtőanyag- és Ener­getikai minisztériumában tölt be tisztséget. Legutóbb miniszterhe­lyettes és az energetikai osztály igazgatója. 1989. november 1-jétől a Cseh Műszaki Főiskola gazdasági és energetikai tanszékének vezetője Prágában. A CSKP tagja. Vladimír Príkazský 1935. június 30-án Prágában született, szlovák nemzetiségű. Szakolcán végezte gimnáziumi ta­nulmányait, humán tagozaton tovább tanulása lehetetlen volt, mi­vel távoli rokona Vladimír Clemen­tisnek. Az építőipari főiskola két év­folyamának elvégzése és a tényle­ges katonai szolgálat után bányász­nak tanult. Eközben már néhány éve publikált a Csehszlovák Rádióban, ahol 1958-tól a prágai szerkesztő­ség tagja, a Gyermek- és Ifjúsági Osztályon dolgozott. 1970-ben ki­zárták a CSKP-ből és megfosztották állásától. Két évvel később eltiltották a publikálástól. Tavaly őszig az Álla­mi Halgazdaságban mint nehéz épí­tőipari gépek kezelője dolgozott. A Charta '77 alapító aláírói közé tartozik, részt vett szamizdat kiadvá­nyok szerkesztésében. Ez év ja­nuárjától a Lidové noviny kiadóválla­lat igazgatója volt Prágában. Cserkészszövetség alakul 1990. február 9-én Dunaszerda­helyen megalapítottuk a Csehszlo­vákiai Magyar Cserkészszövetség előkészítő bizottságát. Felvállaltuk egy március elejére tervezett orszá­gos találkozó megszervezését, amelyre Dunaszerdahelyen kerül sor. A találkozó résztvevői többek között foglalkoznak a Cserkészszö­vetség szerkezetének kidolgozásá­val, az alapszabályzat megvitatásá­val, a cserkészmozgalom formai le­hetőségeinek számbavételével, szem előtt tartva a csehszlovákiai viszonyokat. Célul tűztük ki a világviszonylat­ban elismert és elterjedt cserkész­élet újjáélesztését a csehszlovákiai magyar gyerekek és fiatalok köré­ben is. E mozgalomban nagy jelen­tőséggel bír a hitéletre való nevelés, a természet alapos ismerete, a fe­gyelmezett, erkölcsös, szereteten és segítőkészségen alapuló életmód kialakítása. A kommunista diktatúra megszű­nésével lehetőség nyílott az életkép­telen, felülről irányított, megideologi­zált ifjúsági szervezeteink helyett egy valódi, gyermekek által és a gyermekekért szervezett mozga­lom meghirdetésére. E kezdeményezés elhatárolja Közös nyilatkozat Miután fölhívás jelent meg, hogy Szlovákia területén alakuljanak Ke­reszténydemokrata klubok (körök), a magyarlakta területeken is meg­kezdődött a klubok alapítása. Ezek­nek a kluboknak az eszmei alapja a keresztény elvek érvényesítése a társadalmi életben. A Keresztény­demokrata Mozgalom koordinációs központjának képviselői és a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozga­lom képviselői megegyeztek az egy­séges eljárás szükségességében: a keresztény alapelvekre épülő együttműködés és gondolkodásmód legyen az irányadó mozgalmon belül mind a szlovák, mind a magyar la­kosság körében. A találkozón meg­egyezés született, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szervezetileg hozza létre a területi koordinációs bizottságokat. Ezek a bizottságok együttműködnek majd a Szlovákiai Kereszténydemokrata Mozgalommal. Szene, 1990. február 8. IVAN CARNOGURSKÝ KONŠTANTÍN VIKTORÍN Dr. HAMERLIK RUDOLF RAJCZY LÁSZLÓ magát mindennemű politikai párttól és mozgalomtól. Az amerikai egyesült államokbeli, garfieldi központú Magyar Cser­készszövetség támogatásáról bizto­sította az alakuló Csehszlovákiai Magyar Cserkészszövetséget. Az országos találkozóra mind­azoknak meghívót küldünk, akik feb­ruár végéig jelentkeznek az előké­szítő bizottság ideiglenes címén. A bizottság tagjai: BOROS JÚ­LIA, technikus,CSEPY MÁRTA, építészmérnök, dr. HAIDA MAGDA, tolmács, volt cserkész; HODOSSY GYULA, újságszerkesztő, LELKES TIBOR, technikus, LÔRINCZ ILDI­KÓ, egyetemi hallgató, LÔRINCZ JÁNOS, grafikus, volt cserkész, dr. MOROVICS ISTVÁN, római ka­tolikus esperes, volt cserkész, SO­MORJAI JÓZSEF, építész, volt cserkész. LEVÉLCÍM: Hodossy Gyula, Csallóköz szerkesztősége, 929 01 Dunaszerdahely; tel. 0709/234-19. Felelősséggel a jövönkért Alakuló demokráciánk széles lehetőségeket kínál egész társa­dalmunk számára. Végre a cse­hek, szlovákok és a nemzeti ki­sebbségek saját kezükbe veszik a köztársaság jövendőjének for­málását. Közben merőben új kihívással találjuk szemben magunkat: vé­get ért az intézményesített dilet­tantizmus diktatúrája, a laikus fontoskodás korszaka. A tole­rancia, kulturáltság és a demok­ratikus jogrend közegében jö­vendőnk zálogává az avatott szakértelem, a professzionizmus válik. Ennek biztosítása, első­sorban stratégiai szinten, rendkí­vüli felelősséget ró a tudomány és a felsőoktatás egész arcvo­nalára. Akkor, amikor a hazai tudomány és felsőoktatás egé­szében véve messze a nemzet­közi élvonal mögött kullog. Éppen ezért felmerül az a ve­szély, hogy különféle hangosko­dó, önjelölt személyek, csopor­tok naiv, autodidakta nyüzsgés­sel letapossák zsenge demokrá­ciánk hajtásait. A szakértelmet, mely néhány hónapja még testi hibának számított, manapság semmi sem pótolhatja. Hiányá­ban demokráciánk anarchiába gorombul. A letűnt diktatúra hosszú évti­zedekig éppen tudományossá­gával kérkedett. A vélt tudomá­nyosság ormairól okította az egész esendő emberiséget. Az osztályharc kisebb-nagyobb baj­nokai, vezérei és alvezérei főben­járó kötelességüknek tekintették a klasszikusok termékeny kitel­jesítését, időszerűségét. Ennek a násznak szörnyszülötte napja­ink társadalomtudománya... Nem különb a helyzet a ter­mészet és a műszaki tudomá­nyokban sem. Elég csak egy röpke pillantást vetni a hivatalos tudomány közelmúltbeli állás­foglalásaira a Bős-Nagymaros vízmű kapcsán! Különösen nehéz helyzetben találja nemzeti kisebbségünk tu­dományos életét ez a kihívás. A Kassai Kormányprogramot kö­vető jogfosztottság, a „lakos­ságcsere", majd a vulgarizált in­ternacionalizmus következtében még az országos átlagnál is jó­val kedvezőtlenebb a rajthelyze­tünk. Ezért sorsdöntő felelősség hárul a nemzetiség szerény tu­dományos frontjára - hogy nem­zetiségünk a jövendő demokrati­kus felvirágzás egyik jelentős tá­maszává váljék. Tengernyi a teendő: - nemzetiségünk múltjának tisztázásában; - a jelen és a jövendő tudo­mányosan megalapozott alter­natíváinak a kidolgozásában, az alkotmányozás, gazdaság, vállalkozás, környezet és termé­szetvédelem stb. területein; -az össztársadalmi érdekek differenciálódásának folyama­taiban; - az ipar és a mezőgazdaság átalakításának kimunkálásában; - az egészségügyi ellátás, életvitel a szolgáltatások rend­szerének innovációjában; - a nevelés, iskolarendszer, könyvkiadás, tankönyvírás, is­meretterjesztés, művészettudo­mányok stb. területein. Ezek a feladatok az egész nemzetiségi tudományos élet szoros szakmai összefogását igénylik. Ennek szolgálatában kíván tevékenykedni a Cseh­szlovákiai Magyar Tudományos Fórum. Erőink felmérése és munkánk hatékony koordinálása végett a Fórum szervezői egy számító­gépes információs rendszer fel­állítását látják célszerűnek. Szakembereink szétszórtan, egymásról alig tudva élnek az egész országban. A diktatúra éveiben még sohasem kerülhe­tett sor arra, hogy nemzetiségi tudományos közösség álljon nemzeti kisebbségünk és az egész társadalom demokratikus haladásának szolgálatába. A Fórum szervezetileg egy laza szövetség rendszerében kívánja összefogni tudományos frontun­kat. Ezért kéréssel fordulunk mindazokhoz, akik a Fórum munkájában részt kívánnak ven­ni, hogy levélben a Csehszlová­kiai Magyar Tudományos Fórum megjelöléssel közöljék a követ­kező információkat: Név; szü­letési év, hely; cím, telefonszám; a művelt tudományterület(ek); tudományos-pedagógiai fo­kozatok); munkahely; eddigi ki­emelkedő eredmények; jelentós publikációk. Ezek az alapvető információk képet adnak lehetőségeinkről, a Tudományos Fórum szakmai rétegeződéséről, szakembereink területi elosztásáról. Támponto­kat szolgáltatnak a Tudományos Fórum közgyűlésének előkészí­téséhez és mielőbbi összehívá­sához! HULKÓ GÁBOR mérnök, a tudományok kandidátusa, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Fórum szervező bizottságának ügyvivője POSTACÍM: 929 01 Dunajská Streda Veľkoblahovská ul. 42 Állta a szavát Egy hónappal ezelőtt a csehszlo­vák tömegtájékoztató eszközökben nagy feltűnést keltett Michal Schu­michrast szlovák származású ame­rikai vállalkozó elgondolása turista­forgalmunk és általában, gazdasági életünk fellendítésére. Ekkor nem akarta még részletezni elgondolá­sát, azt mondta, tervét végig kell gondolni. Megígérte, hogy hamaro­san konkrét ajánlatokkal tér vissza. Állta a szavát. Az együttműködés megerősítése végett meghívta a Brown Companies elnökét, Harry Coco Brownt New Yorkból. Egyhe­tes prágai tárgyalás után Szlovákiá­ba érkezve nyilatkozott arról, milyen elképzelései vannak a turistaforga­lom és a légiközlekedés fellendíté­sére: -Az egész világ csodálattal fi­gyeli mindazt, amit gyengéd forra­dalmukkal elértek. Csehszlovákia nagyon érdekes országgá vált, amelynek ajtaján hamarosan egyre többen fognak kopogtatni. És napja­inkban ilyen ajtó a repülőtér. Ha hatékonyan akarunk segíteni, itt kell kezdenünk. Arra a kérdésre, hogy ezzel kap­csolatban milyen konkrét megegye­zést kötöttek, válasza a következő: - Brown úrral és természetesen a bankkal együtt a Csehszlovák Lé­gitársaság további fejlesztésében ki­zárólagos pénzügyi tanácsadók let­tünk. Azt jelenti ez, hogy a világ élvonalbeli repülőtereinek tapaszta­latai alapján hat hónapon belül, szak­értők egy nagyobb csoportjával együttműködve tanulmányt dolgo­zunk ki a további teendőkről. Ebbe az együttműködésbe további orszá­gokból vonunk be partnereket, azért, is, hogy légiközlekedési rendszerü­ket összekapcsoljuk Csehszlovákiá­éval. A hat hónap múlva elkészülő ter­vek konkrét tartalmáról a következő­ket nyilatkozta: - Valamennyi csehszlovák polgá­ri repülőtér korszerűsítéséről és mintegy harminc modern repülőgép vásárlásáról van szó. Brown úr pél­dául már a múlt héten ajánlatot tett a reptéri járulékos infrastruktúra kor­szerűsítésében folytatandó együtt­működésre, amely feltétlenül szük­séges a Csehszlovák Légitársaság tevékenységének modernizálásá­hoz. A leszállópályákon kívül első­sorban bevásárlóközpontok, parko­lóterületek, raktárak vagyis a repte­rek mellett nélkülözhetetlen szolgál­tató központok építéséről van szó. A szükséges területet ehhez a CSLT adja. Olyan közös vállalat létesítését mérlegeljük, amelynek kizárólagos tulajdonosa Csehszlovákia lesz. A részvények a csehszlovák állam­polgárok rendelkezésére állnak. Szlovákiai elképzeléseiről szólva elmondotta: -Ajánlatunk egy része vonatko­zik Szlovákiára is, hiszen itt is van­nak repülőterek. Ráadásul a pozso­nyi, tekintettel arra, hogy Bécs kö­zelségében van, kiváltságos helyet foglal el. Szükség esetén - gondolok itt a kedvezőtlen időjárásra - fogad­nia kell az Ausztriába érkező utaso­kat is. Pozsony területével, mely észak, dél nyugat és kelet kereszte­ződésében fekszik, összefügg to­vábbi elképzelésünk is. A kamion­forgalom illetékes irányítóival tartott megbeszélésből kitűnt, hogy Po­zsony környékén feltétlenül szüksé­ges modern nagyraktárak építése. Tárgyalni szeretnénk továbbá szak­emberekkel és az 1. Bostoni Bank képviselőivel arról, hogy a pozsonyi autógyárnak megfelelő termelési programot készítsünk elő. Lakáskiürítés - erőszakmentesen (Munkatársunktól) - Tornaiján kö­zel kéthetes huzavona után megol­dódott a lakásfoglalók problémája. Február másodikán kezdődött a he­lyi romák párját ritkító akciója, mely­nek során 17 lakásba fokozatosan befészkelték magukat. A helyi gép­gyárhoz tartozó aránylag új szövet­kezeti lakások pár hónapja a ven­dégmunkások eltanácsolását szol­gálták. Miután a vietnami vendégmunká­sok január 20-án eltávoztak, a laká­sok fertőtlenítésre vártak. Ezt az üresedést használták ki a rossz szo­ciális helyzetben, egészségtelen életkörülményekre panaszkodó, de minden esetre szemfüles romák, akik erőszakkal behatoltak, majd családostul beköltöztek a lakások­ba. A gépgyár, a lakásszövetkezet, a rendőrség és a városi nemzeti bizottság illetékesei kezdetben der­medten figyelték a fejleményeket, majd gyors, és határozott intézkedé­seket hoztak. Az írásbeli felszólítá­son kívül személyesen is elbeszél­gettek minden egyes családfővel s kilátásba helyezték az erőszakos kilakoltatás lehetőségét is. Erre azért nem került sor, mert egyesek önként távoztak, mások a gépgyár­tól vagy a várostól kaptak ígéretet lakásgondjaik megoldására. Persze, olyanok is akadtak az új­kori „honfoglalók" között, akik la­kásra nem jogosultak, csak éppen a kalandvágy, a tömeghisztéria ha­tására cselekedtek így. Az ügy és a keletkezett károk kivizsgálása fo­lyamatban van. (P. L.) Az elesettekért A perbetei sportcsarnokban a Buda­pesti Emberbarát Alapítvány február 18­án, vasárnap 17.30 órai kezdettel igehir­detéssel egybekötött keresztény zenei estet rendez az alapítvány hatvantagú énekkarának és zenekarának közremű­ködésével. A rendezvényen budapesti lel­kipásztorok hirdetnek igét. A belépés díj­talan, a program szervezéséhez és az alapítvány támogatásához tetszés szerint lehet hozzájárulni. Az alapítvány az alko­holisták, a kábítószer-élvezők és lelki sé­rültek megsegítésére alakult. A program előtt és után egy órával vallásos témájú videofilm-vetítés és könyvárusítás lesz. Héger Rudolf Felébredünk? A decemberi nyilvános plenáris ülésen mindenki nagy lelkesedéssel fogadta a Nyilvánosság az Erőszak Ellen zselizi csoportjának javaslatát, hogy január vé­géig minden képviselő nyilvánosan - vá­lasztói előtt - számoljon be eddigi tevé­kenységéről. Sajnos, ezekre az összejö­vetelekre alig jött el néhány ember. Pedig itt kellett volna a képviselőknek bizalmat szavazni, vagy kezdeményezni visszahí­vásukat. Az idő sürget, az új képviselők lassan már egy hónapja dolgozhatnának. Remélhetőleg hamarosan mi is ráébre­dünk arra, hogy csak közösen, a kényel­met és a közönyt leküzdve tehetünk vala­mit városunkért, közös otthonunkért. Mikes Kaszmán István, Zseliz Felhívás A Dunaszerdahelyi Városi Műve­lődési Központban február 26.-án 17.00 órakor megbeszélést tart a Szlovákiai Vállalkozók Egyesülete. Ezen részt vehet mindenki, aki vál­lalkozik vagy vállalkozni akar. A be­lépés feltétele, hogy az érdeklődők postai utalványon befizessék a 100 koronás belépési díjat. Az utalvány beszerezhető Dohnyánszky László­nál (Povoda 110, telefon 253 30). A Szlovákiai Vállalkozók Egyesületének dunaszerdahelyi járási akcióbizottsága Vita, nyílt fórum Szepsiben a közel 600-tagú Cse­madok-szervezet megtartotta évzá­ró közgyűlését. A résztvevőknek Nagyné Sarlós Ildikó elnök számolt be az elmúlt időszak tevékenységé­ről és szólt a tervezett rendezvé­nyekről, melyeket a tagság munká­jával és támogatásával szeretnének megvalósítani. Gyűlés közben a tagok 28 jelölt közül titkos szavazással megválasz­tották a 15 tagú vezetőséget. Köz­ben színvonalas kultúrműsort láthat­tak, melyben fellépett a Csemadok helyi és a Bodollói Efsz vegyeskara, a Bódva táncegyüttes és a Fehér Liliomszál gyermek folklóregyüttes. A közönség jóleső érzéssel nyug­tázta, hogy önfeláldozó munkával, összefogással ilyen nagyszerű mű­sort lehet készíteni. Ezután vita, és nyílt fórum követ­kezett. A felszólalók közül többen javasolták, hogy a Csemadok ma­radjon meg eddigi nevén, továbbra is kulturális egyesületnek, némi ér­dekképviselettel. Elhangzott az a vélemény is, hogy létre kell hozni egy olyan politikai pártot, amely fel­vállalná a magyarok, esetleg más nemzeti kisebbségek politikai képvi­seletét. KÖTELES GÁBOR ÚJ SZÚ 4 1990. II. 10.

Next

/
Thumbnails
Contents