Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám, kedd

Valójában mennyivel növekedett a nemzeti jövedelem? Tallózás a Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentésében Gazdaságunk fejlődésének évtizedekig tartó szakasza zárult le 1989-ben. Központi és direktív irányítás érvényesült hosszú éveken át, ez határozta meg gazdaságunk profilját, melynek jellemzői a magasfokú nyersanyag-, energia- és munkaigényesség, a lassú műszaki haladás, a deformált árak, a túlméretezett újraelosztás, az önállóság hiánya, a termelők gyenge ösztönzése és nem utolsósorban az egyes polgárok és társadalmunk szükségleteinek elégtelen kielégítése. Alapvetően 1989 sem tért el az előző évektől. Előzetes becslések szerint a bruttó nemzeti jövedelem létrehozásának dinamikája® 2,8 százalékról (1988) tavaly 1,7 százalékra csökkent. Ugyanakkor az árak alakulásának jelenlegi módszerei nem fejezik ki a burkolt ármozgásokat, ezért a gazdasági növekedés valós dinamikája akár a feltüntetettnél is lassúbb lehet. ÚJ SZÚ 1990. II. 13. Több millió tonna káros anyag a levegőben A források iránti szükségletek és létrehozásuk közti aránytalanság az életszínvonalban is megmutatkozott. A lakosság konkrét szükségleteinek kielégítésében nem értünk el kellő javulást. Tavaly rendkívüli statisztikai felmérés készült az egyes szociális csoportok háztartásainak bevételéről. Eszerint 1985 és 1988 között átlagosan valamennyi háztartás pénzbevétele növekedett, ám ez mindegyikben nagyon eltérően alakult. Például 1988-ban közel 900 ezer ember tiszta havi bevétele volt ezer koronánál kevesebb. Ebbe a csoportba a többgyermekes családok és a nem dolgozó nyugdíjasok tartoznak. Különösen súlyos a csonka családok helyzete. Számuk Csehszlovákiában majdnem 180 ezer. Átlagos havi bevételük személyenként 1399 korona, ám a családok ötödénél a fejenkénti havi bevétel 1000 vagy annál kevesebb ko- rona. Az állami és szövetkezeti szektorban tavaly az átlagos havi bruttó bér 3218, a tiszta bér pedig 2620 korona volt! Mi befolyásolta a kiskereskedelmi árak alakulását? Mindenekelőtt a választékváltás és a termelőknek az a törekvése, hogy kínálatukat magasabb árfekvésű termékek közé sorolják. Ily? módon 1989-ben számottevően emelkedett például a zöldség (9,8), a tej (10,3), a személyautó (17), a rádiókészülékek (11,4), a felsőruházati cikkek (7,4) és a kerékpárok (7,9) átlagára. Dinamikusan fejlődött az idegenforgalom. Csehszlovákiát tavaly 29,6 millió külföldi látogatta meg, ugyanakkor 8,6 millió hazánkfia jutott el határainkon túlra. Továbbra is nagyarányú az egy napra, többnyire bevásárlásra (és üzletelésre) érkező vendégek aránya a környező szocialista országokból és Jugoszláviából. Alacsony szintű a lakosság szolgáltatások iránti szükségleteinek kielégítése. Nem csoda hát, hogy egyre többen kérnek vállalkozási engedélyt e területen. Tavaly ez a szám közel 70 százalékkal, 86 ezer 800-zal emelkedett. Szociális ellátásra 94,5 milliárd koronát költöttünk, ennek 65 százalékát különféle járadékokra. A kifizetett nyugdíjak átlagosan a dolgozók esetében elérték az 1519,

4a szövetkezeti földműveseknél az 1255 koronát. Jelenleg Csehszlovákiában évente 2,7 millió tonna kén-dioxidot, 1 millió tonna nitrogén-oxidot, nagyjából ugyanannyi szilárd anyag és szénmonoxid s 0,2 millió tonna szénhidrogén kerül a levegőbe. A különböző káros hatású anyagok kibocsátása tekintetében hazánk Európa élvonalába tartozik. Mélyponton a születések száma Akárcsak Európa többi országában, Csehszlovákiában is számottevően csökken a születések száma. Nálunk ez 1975 óta folyamatos. Tavaly 208 ezer gyerek született, ez a szám 1918-tól a legkisebb. Mérsékelten csökkent a mesterséges terhességmegszakítások száma, de még így is magas. Száz megszületett gyerekre 88 vetélés jut, Prágában és Pozsonyban kevesebben születnek, mint amennyi az abortuszok száma. Csehszlovákiában 1989-ben 180 ezren haltak meg, ami megfelel a hosszú éves átlagnak, de kedvezőtlen fejlődést mutat. Amíg máshol többnyire jelentős mértékben emelkedik az átlagéletkor, addig nálunk stagnál. A férfiaknál ez 67,8, a nőknél 75,3 év, ami Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. Tavaly a természetes szaporulat 1988-hoz képest 10 ezerrel volt kisebb, és 1945 után a legalacsonyabb szintet érte el. Száztizennyolc ezer házasságot kötöttek, negyvenezret bontottak fel. Ez utóbbi az eddigi legmagasabb szám Csehszlovákiában. Hazánkban december 31-én 15 millió 651 ezer ember élt. Csehországban 10 millió 363 ezren, Szlovákiában 5 millió 288 ezren. A szövetségi szinten irányított iparban 1988-hoz képest tavaly egy százalékkal növekedett a termelés volumene, s folytatódott e növekedés lassulása. A szükséges szerkezeti változások azonban számottevően nem érvényesültek. Több kedvezőtlen irányzat mellett a villamosáram-előállítás jóval gyorsabb dinamikával fejlődött az ipari termelésnél. Az előállított energia egy részét exportáltuk, ám ez sem a környezetvédelem, sem az előállítási költségek szempontjából nem gazdaságos kivitel. Iparunkban az átlagos havi bér 3351 korona volt, hetven koronával több, mint egy évvel korábban. Építőiparunkra továbbra is a kapacitások szétforgácsoltsága, az aránytalanul hosszú építési idő, a befejezetlen építkezések magas száma és az elvégzett munka gyenge minősége volt a jellemző. Csökkent az ágazatban dolgozók száma mégpedig 10 ezer 400 fővel. Többen dolgoznak a mezőgazdaságban Mezőgazdaságunk évek óta a népgazdaság stabilizáló ágazatai közé tartozik. Jelentős behozatalcsökkentés után is elfogadhatóan elégíti ki az állandóan emelkedő élelmiszer-fogyasztás szükségleteit. Az előző évek fejlődési trendje továbbra is folytatódott, összesen 12 millió tonna gabona termett, 4,86 tonnás hektárhozammal. Repcéből, cukorrépából, gyümölcsből és zöldségből több termett, mint 1988-ban, ám ez messze nem elégítette ki a szükségleteket. Amíg a gabonafélék és a repce hektárhozama a fejlett nyugati államok eredményeit is megközelíti, addig a többi felsorolt termény hozamai csak lényegesen szerényebb mércével mérhetők. Tehenenként az évi fejési átlag 3880 literre emelkedett. A növekedés ütemében az utóbbi évtizedekben Csehszlovákia megelőzi a fejlett államokat, de az abszolút mennyiség (egy lakosra 440,4 liter jutott) viszonylatában néhány ország mögé szorul. Továbbra is nagymértékben az állam támogatja az élelmiszerárakat: évente mintegy 35 milliárd koronával. Emelkedik a mezőgazdaságban dolgozók száma, többségük a szaporodó melléküzemági termelésben talál munkát. Az efsz-ben dolgozók jövedelme 3559 koronára emelkedett, ami az előző év viszonylatában a népgazdaság arányos bérnövekményének kétszerese. Hazánk területén jelenleg 4,6 millió hektár erdő található. A legutóbbi adatok szerint Csehországban az erdőalap 57,6, Szlovákiában 31,6 százaléka károsodott. Bruttó adósságunk 108 milliárd korona Gazdaságunk komoly egyensúlybontó forrása a kiterjedt beruházási tevékenység. Sokat fordítunk a termelésre, azon belül is a nehéziparra, kevesebb marad a feldolgozó ágazatok fejlesztésére. Tavaly is folytatódtak a határidő-tologatások: 96 kötelező beruházásból csak 76-, ot adtak át rendeltetésének. Tavaly a nem szocialista országok viszonylatában 9,8 százalékkal növekedett, a szocialista államok felé viszont 2,2 százalékkal csökkent a külkereskedelmi forgalom. Kereskedelmi mérlegünk a szocialista országokkal 3,8 milliárd koronás hiányba került, ezen belül azonban a Szovjetunióban 2,3 milliárd koronás többletünk van. Szintén aktívummal zártuk az évet a nem szocialista államok felé (0,9 milliárd frankókorona), viszont a fejlett államokkal szembeni mérleghiányunk 0,6 milliárd frankókorona. Tovább emelkedtek a lejárt visszatérítésti határidejű követeléseink: a külkereskedelmi szervezetek kinlevőségei 8,3 milliárd, az állami hitelekből származó követelések 17,4 milliárd koronát tesznek ki. Bruttó adósságunk elérte a 108 milliárd koronát, tavaly 11 hónap alatt 2,7 milliárd koronával gyarapodott. KOMMENTÁRUNK Más ez a statisztikai jelentés. Alaposan eltér az előzőektől, a fordulataiban, érvrendszerében unalomig megszokottaktól. Legalább három újságoldalnyi érdekfeszítő olvasmány. Táblázatokkal, viszonyításokkal, emberközpontú feltárásaival. Órák hosszat lehet eltölteni fölötte, böngészve a sokszor meghökkentő adatokat, titkolódzás mögül hirtelen előkerült valóság töredékeit. önmagára talál az ember benne. Róla szól az egész, életének színvonaláról, körülményeiről. És ez az elsődleges a jelentésben. Nem a termelés, a tervteljesítés, a ki tudja milyen érdekeket és célokat szolgáló eredményhajsza. N Ugyanakkor azt is megtudhatjuk belőle, hogyan is élünk Európa szívében, mennyire vagyunk képesek szükségleteink kielégítésére, s ez az igyekezetünk hova rangsorolja országunkat. Életfelfogásunk és munkaeredményeink megannyi számszerűsített változata talál helyet egyszer a riasztó élvonalban, másszor a lemaradozók között. Gyakran keveredünk e két végletbe. S nem tegnaptól, vagy tavalytól megy ez így, hanem lépésről lépésre jutottunk el idáig. Csak a tervteljesítés számjátéka takarta el mindig előlünk, a statisztikai hivatalok pedig ötpecsétes titokként őrizték dossziéikban. Ennek már vége. Úgy hírlik, a Szövetségi Statisztikai Hivatal is ezentúl a szabad, nyitott és tárgyilagos tájékoztatásra törekszik. Egyet már lépett ezen az úton, a többihez mások véleményére, tanácsaira, észrevételeire is szüksége lenne. Hogy napjaink sokszor összekuszálódó jelenségeit minél kifejezőbb módon tárhassa a nyilvánosság elé. J. MÉSZÁROS KÁROLY Szembenézni a valósággal Túlfűtött hangulatban tanácskoztak \ a gútai földművesek Egyetlen esemény alapján a kívülálló egy közösség tagjainak elvszerűségéről mélyreható következtetéseket nem vonhat le, de egy maratoni, közel hétórás tanácskozás légköre már ad bizonyos támpontot. így volt ez a Gútai Efsz zárszámadó közgyűlésén is, ahonnan vegyes érzésekkel távoztam. Pozitívakkal, mert a nagyszerű eredményeket felvonultató mérlegelés kritikus és konkrét volt, ahogy azt a társadalmi és gazdasági változások megkövetelik. Ugyanakkor negatív élményeket is szereztem, mert a vitában felszólalók többsége (a túlbúzgó közbekiáltásokról nem is szólva) már kevésbé volt tárgyszerű és mértéktartó. LEMONDOTT AZ ELNÖK Nem akármilyen tanácskozásra érkeztem, azt az előjelekből sejtettem. „Máté mérnökre szavazunk" - olvastam a nagybetűs feliratot az állattenyésztési telep egyik épületének homlokfalán. A tanácskozásnak helyet adó sportcsarnok környékén az ellenjelöltet népszerűsítő felirat fogadta az érkezőket: „Rajtár mérnök a mi emberünk". - Ez a demokrácia velejárója! - jelezte dr. Takács Barbara, a szövetkezet jogásza. - Az elnöki tisztségre két jelöltünk van, az alelnöki posztra, valamint az ellenőrző, illetve döntőbizottság élére pedig három-három. A választás titkos. Ugyancsak titkosan választjuk hetven jelöltből az egyes bizottságok harmincöt tagját. A közgyűlést koordinációs bizottság készítette elő, a jelöltek névsorát a tagok javaslatai alapján a decemberi küldöttgyűlés hagyta jóvá. Kezdetben úgy tűnt, hogy a koordinációs bizottság valóban körültekintő munkát végzett. Albert Košík mérnök, a szövetkezet elnöke alig harmincperces beszámolójában elemző keresztmetszetet adott a gazdálkodás egészéről. A szövetkezet gazdálkodási és pénzügyi mérlege pozitív. Az összteljesítmény meghaladta a tervezettet, a 16,8 millió korona nyereség az előirányzottnak több mint kétszerese, a 3261 korona havi átlagkereset az előző évinél 305 koronával több volt. Albert Košík a számvetést követően elmondta, a jelöltek jegyzékéből saját kérésére maradt ki. A szövetkezetben harmincöt éve dolgozik, előbb agronómus, majd tizenkilenc évig elnök volt. A jövőben más beosztásban szeretne dolgozni. NEM FENÉKIG TEJFÖL... Ha az elnökségi beszámoló és a tavaly nyugdíjba vonult tagok megjutalmazása után otthagyom a közgyűlést, most csupa jót írhatnék. Ugyanis az, hogy gondok, bajok is akadnak bőven, csak később derült ki. Elsősorban Kiss Istvánnak, az ellenőrző bizottság elnökének a beszámolójából. Az elletőben a csoportvezetők hibájából helytelenül számították ki a munkabéreket, a növénytermesztésben pedig „hamis adatokat írtak a munkalapokra". A szalmát és a répát olyan területekről is „betakarították", amelyek a valóságban nem léteztek. A gabona raktározásáért felelősök „előírásosan" mérték a termés hőmérsékletét, mit sem törődve azzal, hogy a kihelyezett hőmérők kétharmada rossz volt. De ugyanígy a telepek őreit sem zavarta, hogy egyes traktorosok a köz számlájára, de a saját céljaikra, szolgálatokra használták a gépeket. Mindehhez képest semmiség, hogy miközben a határban több éves szalmakazlak foglalják a helyet, addig az állattenyésztők igencsak takarékosan almoznak. A negatívumok sorát folytatva Ľudovít Turoň zootechnikus bejelentette, az ifjúságfalvi részleg az év végéig különválik az egyesített szövetkezettől. -A nagy közösségben a tagok többsége még csak nem is ismeri egymást - mondotta - így a teljesítmények és mulasztások reális minősítése szinte lehetetlen. Mindez negatívan hat az eredményekre. A különválás után is lehetünk jó szomszédok, sőt a megoszthatatlan és nélkülözhetetlen beruházásokat közösen használhatjuk - indokolta többek között szándékukat. A tagság egy része helyeselt, a másik nem, s ezzel a szakadékok csak elmélyültek. A két elnökjelölt, Rajtár Mihály mérnök részlegagronómus, és Máté Tibor mérnök főzootechnikus „kortesbeszéde" is tanúsította, bőven akad javítanivaló. Ugyanakkor Takács Zoltán mérnök gépesítő szavai a jövőért való aggódásról tanúskodtak. -A küldöttgyűlés javaslatára az elnökjelöltek között szerepelt, de kérte, hogy töröljék. Miért? - kérdeztem a tanácskozás szünetében, amikor a viharos folytatást még egyikünk sem sejtette. - Helyben lakom, két kiskorú gyermekem van. Úgy érzem, az elnöki tisztség bizonytalanná tenné a jövőmet. Az elért szintről csak fegyelmezett munkával lehet továbblépni, és nagy a veszély, hogy a jelen időszakban az első szigorú intézkedés után azok hívnának viszsza, akik ma megéljeneznek. Meggyőződésem, hogy minden elhamarkodott vezetőcsere lépéshátrányba juttatja a közösséget, amit legegyszerűbb a megbuktatott vezető számlájára irni. MINDEN JELÖLT MEGBUKOTT Időkőzben véget ért a szavazás és a választási bizottság tagjai munkához láttak. Sajnos, velük egyidőben a helyi sportegyesület „üdítőket" árusító sátrában is szorgoskodtak a kiszolgálók. A kolbász mellé csupán egyféle üdítőt kínáltak, viszont szolgáltak sörrel, borral, sőt tömény alkohollal is. S nem csupán a tanácskozás szünetében, de a közgyűlés egész ideje alatt. Aki szódát, ásványvizet akart inni, hoppon maradt. Közben a vita egyre forróbb hangulatban folytatódott. A felszólalók szavait túlbuzgó közbekiáltások és füttykoncert tette érthetetlenné. Persze a hangulat fokozásához maguk a felszólalók is hozzájárultak. Egyesek a bizonyítványukat magyarázták, mások személyes számláik törlesztésére használták ki az alkalmat. Volt, aki kevesellte a részesedését, s úgy vélte, a kis hibákat büntették, de a nagyokat elnézték. „Szépen hangzik a 3261 korona átlagkereset, de azt is meg kellene mondani, hogy ezért hány órát dolgoztunk le" - mondta az egyik felszólaló. Valaki számon kérte, hogy miért nem csökkentették ötödével a műszaki-gazdasági munkaerők számát, ahogy azt decemberben a küldöttgyűlés elhatározta, és miért kapnak a vezetők az átlagosnál több nyereségrészesedést. Talán furcsa, de a gútaiak közgyűlésükön egyetlen jelöltet sem választottak meg. A tizenegy jelölt közül a szükséges kétharmados többséget senki sem kapta meg. Figyelmet érdemel, hogy a 746 szavazó 10-20 százaléka érvénytelen szavazatot adott le, illetve tartózkodott. A legközelebbi szavazásra tehát új jelölteket kell állítani-keresni. E bejelentés után már a koordinációs bizottság elnökét is kifütyülték, a határozati javaslatot pedig felolvasni sem engedték. Csak a figyelmeztetés hatott, hogy határozat nélkül nincs osztalék. Végül néhány ellenszavazat, illetve tartózkodás mellett a pénzügyi zárszámadást jóváhagyták, majd a közgyűlést gyorsan befejezték. Mit tehet hozzá mindehhez a kívülálló? Csak a reményt, hogy a rendelkezésre álló tizennégy nap alatt talán lecsillapodnak a kedélyek és a szövetkezet tagjai az újabb választásokon képesek lesznek szembenézni a valósággal. Azt kellene bizonyítaniuk, hogy nemcsak a munkában tudnak helytállni, de a problémáikat is képesek túlkapások nélkül megvitatni. EGRI FERENC /