Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám, kedd

ÚJ szú 1990. II. 10. A felhalmozódott gondok miatt nem könnyű az irányvonal megváltoztatása Mihail Gorbacsov pártmunkásokkal találkozott • Borisz Jelcin interjúja egy brit lapnak • Lemondási hullám a pártfunkcionáriusok körében (ČSTK) - A moszkvai Pravda csak tegnapi számában közölt beszámolót arról a tanácskozásról, amelyet Mihail Gorbacsov még a múlt csütörtökön - tehát egy nappal a központi bizottsági ülés után - tartott az alapszervezetek elnökeivel, a járási és városi pártbizottságok első titkáraival. „Most megkezdett munkánktól függ, hogy milyen lesz társadalmunk tíz, húsz, harminc vagy akár száz év múlva. Ez a fordulat óriási, ezt a pártszervezeteknek szem előtt kell tartaniuk" - mondta a főtitkár. A Pravda beszámolója szerint Gorbacsov az általános helyzetet fojtogatónak nevezte, s annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a megoldás kezdetét veszi. Figyelmeztetett arra, hogy még nagy nehézségekkel kell szembenézni, s az átmeneti időszakban minden hozzáférhető módszerrel elő kell segíteni a kimozdulást. „Most nagyon bonyolult társadalomban csináljuk az átalakítást, annyi gond halmozódott fel, hogy nem könnyű az irányvonal megváltoztatása. Ezért szólítottam fel a plénumot arra, hogy meg kell őrizni bizonyos rálátást a dolgokra. Ha pánikba esünk, az olyan, mintha úgy döntenénk, hogy elindulunk visszafelé." A főtitkár a továbbiakban rámutatott, figyelembe véve, hogy mit jelent a Szovjetunió és az egész világ számára az, ami a központi bizottságon elkezdődött, akkor a mostani nehézségek csak ideiglenesnek tűnnek. A párt helyzetéről szólva elmondta, szerinte az emberek többségének az a véleménye, hogy a jelenlegi helyzetért nem okolható minden kommunista, nem lehet minden párttagot egy kalap alá venni, hiszen többségük becsületesen dolgozik. Inkább arról kell szólni, milyen lett a párt a szocialista eszmék megvalósítása során bekövetkezett deformációk miatt, annak következtében, hogy e deformációk eszközévé vált. Ez a probléma lényege." Gorbacsov ismételten hangsúlyozta, hogy az.alapszervezetekre, a járási és városi pártbizottságokra hárul a nagy felelősség az elfogadott platformtervezet megvalósításáért, a XXVIII. kongresszus előkészítéséért. A pártszervek megkezdték az egyes funkciók feladását, főleg ÍÍÍlÍÍÍ,;,:

Ä a konkrét gazdasági és szociális kérdések megoldását, viszont a tanácsok még nem vállalták át e területeket. Ezért az átmeneti időszakban különböző irányítási módszerek léteznek majd. A járási pártbizottságok titkárai éppen ezért nem hagyhatják abba azonnal ezeknek az ügyeknek az intézését. S ha nem is vesznek majd közvetlenül részt a gazdasági ügyekben, egyesíteniük kell az embereket, úgy kell szervezniük, hogy a gondokat orvosolják. Borisz Jelcin, Gorbacsov legismertebb ellenfele exkluzív interjút adott a Sunday Times című brit lapnak, amely a beszélgetést „Az oroszokat a polgárháború veszélye fenyegeti" címmel közölte. A Szovjetunióra csak abban az esetben nem vár román mintájú véres forradalom, és a KGB csak akkor nem fog lövöldözni az utcán, ha a szovjet kommunista párt gyorsított ütemben hozzálát a reformokhoz annak érdekében, hogy mérsékelje a népharagot - mondotta Jelcin, majd kijelentette, Gorbacsov gazdasági átalakítása, a félmegoldásokra és szüntelen kompromisszumokra épülő politikája sikertelen. Ez a politika a kelet-európai országokhoz hasonló helyzetbe viheti a Szovjetuniót. A legfontosabb az, hogy felmérjük: képesek vagyunk-e ezt civilizált módon ellenőrizni úgy, mint KeletNémetországban, Bulgáriában és Csehszlovákiában, vagy pedig egy olyan monstrummal, mint a KGB, a román példát fogjuk követni, beleértve a polgárháborút is. Arra a kérdésre, hogy szerinte a KGB harcolna-e a régi rendért, Jelcin kijelentette: minden bizonnyal. Borisz Jelcin szerint Gorbacsov képtelen volt a válság fölébe kerekedni, csupán lassította azt, de túlságosan keveset tett, ami a köztársaságok gazdasági önállóságát illeti. Azzal vádolta a párttisztségviselőket, hogy a soron következő kongresszuson ismét többségbe akarnak kerülni. Végezetül kijelentette, készen áll arra, hogy egy új pártot alakítson, amely „mentes lesz a marxi-lenini dogmáktól". Az utóbbi napokban lemondási hullám tapasztalható a pártfunkcionáriusok körében, s ez a hétvégén sem csitult el. A TASZSZ beszámolója szerint számos városi és kerületi párttisztségviselő adta fel állását. Igy például Kaluga város pártvezetője, akit azzal vádoltak, hogy manipulálta a választási eredményeket. A Pravda szerint az ellenzék nyomására Ufában is lemondott a kerületi pártbizottság. Vasárnap Uljanovszkban a tüntetők szintén a pártszervezet vezetőinek távozását követelték. Moldávia fővárosában, Kisinyevben ugyancsak vasárnap 150 ezres, úgynevezett választói nagygyűlést tartottak. Az akciót a Népfront szervezte. A gyűlésen részt vettek a köztársaság vezetői, a népi képviselők és a különböző társadalmi mozgalmak vezetői is. Pjotr Lucsinszkij, a köztársasági pártszervezet első titkára felszólította a választókat, ne engedjék meg, hogy a szenvedélyek uralkodjanak el, s józanul mérlegeljék minden jelölt platformját. Mint mondotta, a köztársasági pártszervezet párbeszédet akar folytatni és együtt akar működni minden politikai mozgalommal. Nelson Mandela szabadulása után feleségével, Winnievel (Telefoto: ČSTK/AP, Reuter) Nelson Mandela első sajtóértekezletén kijelentette: „Érdekem a konfliktus békés rendezése" (ČSTK) - Nelson Mandela, az ismert dél-afrikai polgárjogi harcos első szabad éjszakáját Fokvárosban, Desmond Tutu érsek házában töltötte. Mandela tegnap sajtóértekezletet tartott. Ezen hangsúlyozta, érdeke a kontliktus békés rendezése. Dél-Afrika békéjének biztosítására törekszem, mondotta, s ez az erőfeszítés részét képezi az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) kampányának. A fegyveres harc ,,védelmi aktus" az apartheid ellen. Közölte továbbá, hogy a következő napokban látogatást tesz az ANC lusakai székházában. Mandelát, mint ismeretes, vasárnap engedték ki a börtönből, ahol 27 évet töltött. Szabadulása után beszédet mondott a mintegy 50 ezres tömeg előtt. Köszönetet mondott az ANC és a többi apartheid-ellenes szervezet tagjainak, hogy nyomást gyakoroltak a pretoriai kormányra, s ezzel hozzájárultak szabadon bocsátásához. Hangsúlyozta, a következő napokban nyilatkozatot ad ki a délafrikai helyzettel és jövőbeni tevékenységével összefüggésben. Elérkeztünk szabadságunkért vívott harcunk utolsó szakaszához, mondotta, és hangsúlyozta: ma már a dél-afrikaiak, fehérek és feketék egyaránt tudatosítják, hogy az apartheidnek nincs jövője. Mandela támogatásáról biztosította az ANC követeléseit, stratégiáját és taktikáját. Rámutatott arra, hogy mielőtt tárgyalásokat kezdenének a kormánnyal, követelik a rendkívüli állapot feloldását, valamint az összes politikai fogoly szabadon bocsátását. Pártszakadás Bulgáriában Megalakítják az Alternatív Szocialista Pártot Pozitív változások az álláspontokban A csehszlovák küldöttségvezető a KGST különbizottságának tanácskozásáról (ČSTK) - A legutóbbi, a szófiai KGST-csúcson született döntés egy olyan rendkívüli bizottság felállításáról, amelynek feladata a szervezet mélyreható reformjának az előkészítése. E bizottság vasárnap fejezte be első ülését Moszkvában. A csehszlovák küldöttséget Vladimír Dlouhý, a szövetségi kormány alelnöke vezette. Hromádka-Navon találkozó (ČSTK) - Az Izraelben tartózkodó Josef Hromádka csehszlovák miniszterelnök-helyettes vasárnap találkozott Jicchak Navonnal, a kormány alelnökével, iskolaügyi és kulturális miniszterrel. A felek áttekintették az izraeli és a csehszlovák egyetemek, főiskolák közötti kapcsolatfelvétel lehetőségeit, megbeszéléseket folytattak a tudományos és kulturális együttműködés elmélyítéséről. Az izraeli Melia utazási iroda közölte, hogy megállapodást írt alá a Čedok utazási irodával a közvetlen együttműködésről. Vladimír Dlouhý csehszlovák újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta, a bizottság elsősorban a KGST egész filozófiájának módosításával, valamint az első konkrét lépések felvázolásával foglalkozott. Több felszólalás alapján úgy tűnik, hogy több ország lehetségesnek tartja néhány, Nyugat-Európában alkalmazott módszer átvételét, ilyen például az ötvenes évekbeli európai fizetési unió. A bizottság elnökévé Kemenes Ernőt, a Magyar Állami Tervhivatal elnökét választották. Olyan döntés született, hogy az egyes országok március 6-ig kidolgozzák programjukat a KGST megreformálására, s e programokat a felek kölcsönösen kicserélik. Március 19-én Prágában összeül egy szakértői munkacsoport. Ennek két hete lesz arra, hogy kidolgozza azt az alapanyagot, amely nemcsak a változások filozófiáját, elveit fogja tartalmazni, hanem körvonalazza az első konkrét lépéseket is. Ezt követően április 20-án és 21 -én megtartja második ülését - valószínűleg szintén Prágában - a különbizottság is. Vladimír Dlouhý elmondta, hogy főleg a keletnémet és a román delegáció álláspontjában fedezett fel pozitív változást a szófiai tanácskozáshoz képest. Az NDK jelentős mértékben közeledett ahhoz az állásponthoz, amelyet eddig Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia közösen képviselt. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szovjet és a bolgár delegáció is sok érdekes gondolattal állt elő. (ČSTK) - Az Alternatív Szocialista Egyesülés mintegy 650 tagja - ez a frakció a Bolgár Kommunista Párt keretében működött - vasárnap úgy döntött, hogy kilép a BKP-ből és megalakítja az Alternatív Szocialista Pártot. E határozatot az ASZE konferenciáján fogadták el, amelyen egyébként a BKP rendkívüli, XIV. kongresszusának eredményeit tekintették át. A résztvevők szerint a kongresszuson bebizonyosodott, hogy a BKP képtelen volt megérteni a párton belüli bonyolult helyzetet. Bírálták a pártvezetést, amiért a káderkérdésekben következetlen volt. A TASZSZ hírügynökség beszámolója szerint a konferencia több résztvevője azt mondta, hogy továbbra is tagja marad mind a BKP-nak, mind az ASZE-nak. A tanácskozás végén elfogadott politikai nyilatkozat egy újabb rendkívüli pártkongresszus összehívását sürgeti. A dokumentum szerint az új párt a BKP, a Bolgár Földműves Népi Szövetség, a Szociáldemokrata Párt radikális és reformerőivel, s az összes demokratikus mozgalommal keresni fogja a szövetséget. Vasárnap együttes ülést tartottak a pártfőtanács, a BKP parlamenti csoportjának a képviselői a BKP időszerű feladatairól. Alekszander Lilov, az elnökség elnöke beszámolójában megállapította: a párt még nem küzdötte le a megcsontosodottságot, a passzivitást. E jelenségek annak a komoly politikai, szociális és erkölcsi válságnak a következményei, amelybe a korábbi rezsim juttatta az országot. Lilov szerint a párt legfontosabb feladata a győzelem elérése a választásokon. Berlin, kerekasztal-megbeszélések, 12. forduló Jóváhagyták a politikai pártokról szóló törvénytervezetet A pénzügyi unió keletnémet feltételei Személyes és politikai ellentétek a Szolidaritásban Lengyelországban 37 százalékkal csökkentek a reálbérek (ČSTK) - A tegnapi lengyel napilapok szerint az országos kongreszszusára készülő Szolidaritásnak a fokozott aktivitás ellenére sem sikerült bővítenie a tagállományát, s mindinkább mélyülnek a szervezeten belüli személyes és politikai ellentétek is. A Gazeta Wyborcza arról tájékoztat, a Szolidaritás egyes területi szervei jelenleg csak negyedannyi taggal rendelkeznek, mint 1981ben. így például az alsó-sziléziainak most 271 ezer tagja van az -1981 -es 1,2 millióval szemben. Szombaton találkozót tartottak a Szolidaritás nyugat-pomerániai szervezetének és más szervezeteknek a képviselői Szczeczinben, s úgy döntöttek, hogy elszakadnak a Lech Walesa által vezetett gdanski központtól és Szolidaritás 80 névvel saját szervezetet alakítanak szczeczini központtal. Az új szervezet határozatából és más források információiból az derül ki, hogy a Szolidaritáson belüli ellentétek összefüggnek a gazdasági gondok éleződésével, a társadalmi és politikai feszültség fokozódásával. A Szolidaritás 80 dokumentumából és a Gazeta Wyborcza cikkéből az a megállapítás olvasható ki, hogy a lengyel társadalom nemcsak az egykori LEMP-et bírálja élesen, hanem a Szolidaritást is. A Zycie Warszawy tájékoztatása szerint a múlt év decemberéhez képest januárban minimum 37 százalékkal csökkentek Lengyelországban a reálbérek. Nemcsak az állami és szövetkezeti, hanem a magánvállalatok is korlátozzák gazdasági tevékenységüket. Lengyelországban erősödik a recesszió, s ez még csak a kezdet - írja a napilap. (ČSTK) - Berlinben tegnap megkezdődött a kerekasztal-megbeszélések újabb, 12. fordulója. A résztvevők szorgalmazták az NDK és az NSZK közötti pénzügyi unió létrehozását, elutasították azonban bárminemű elsietett lépést, az NDK pénzügyi függetlenségének gyors felszámolását. Amennyiben megalakul az említett unió, a keletnémet kerekasztal résztvevői rendkívüli szociális segítséget követelnek az NSZK-tól. Felszólították a bonni kormányt, hogy nyújtson az NDK-nak 15 milliárd nyugatnémet márka azonnali pénzügyi támogatást a nehézségek áthidalására. Theo Waigel, az NSZK pénzügyminisztere ezt a követelést elutasította. A keletnémet kerekasztal továbbá hangsúlyozta, a semlegesség nem kellene, hogy feltétele legyen Németország egyesítésének. Elutasította azonban az északatlanti szövetség kibővítését az Odera-Neisse határig. A résztvevők ezenkívül egyhangúlag jóváhagyták a politikai pártokról szóló törvénytervezetet. A keletnémet sajtó visszafogottan reagált Helmut Kohl kancellár moszkvai tárgyalásaira. A napilapok kommentárjai a német kérdés külső aspektusaira mutatnak rá, a belső problémákkal nem foglalkoznak. A Neues Deutschland azt írja, Helmut Kohl Moszkvában nem válaszolt az egyik legfontosabb kérdésre, hogy az egyesített Németország milyen helyet foglal majd el az európai kontinens katonai-politikai struktúrájában. A napilap egyetért ezzel a véleménnyel, hogy a német kérdést a németeknek kell megoldaniuk. Figyelembe kell venni azonban az összes érintett országok álláspontját is. Miért ne lehetne a problémát összeurópai népszavazás segítségével megoldani, úgy, ahogy azt Eduard Sevardnadze javasolja? - teszi fel a kérdést a napilap. A Junge Welt című ifjúsági napilap megállapítja, Helmut Kohl kizárja az egyesített Németország semlegességét, viszont a Szovjetunió aligha venné jónéven, ha az NDK a NATO tagjává válna. A nyugatnémet lapok ugyancsak részletesen foglalkoznak Mihail Gorbacsov és Helmut Kohl moszkvai tárgyalásainak eredményeivel. A Süddeutsche Zeitung szerint a legfontosabb kérdés az, hogy a két német államot miként egyesíthetnék egy olyan rendszerbe, amely szavatolná az összes európai ország biztonságát. A Die Welt rámutat az NDK gazdasági nehézségeire. Megállapítja, az egyesítés német részről elsősorban a gazdasággal függ össze, nemzetközi vonatkozásban a leszereléssel és az európai biztonsággal. Szemipalatyinszkben 1949 és 1963 között Több mint 10 ezren szenvedtek sugárfertőzést (ČSTK) - A kazahsztáni Szemipalatyinszk a Szovjetunió egyik legismertebb nukleáris kísérleti telepe. Az 1949 és 1963 közötti időszakban a környező falvak és városok lakosai közül több mint 10 ezren szenvedtek sugárfertőzést az akkori robbantások következtében. Tegyük hozzá, hogy mindez még a szárazföldi, légi és a víz alatti robbantásokat tiltó szerződés aláírása előtt történt. Szemipalatyinszkban próbálták ki Kurcsatov atombombáját, s nem sokkal később a „szaharovi" hidrogénbombát is - mondotta Anatolij Cib, az orvostudományi akadémia levelező tagja, a Szemipalatyinszkkal foglalkozó vizsgálóbizottság vezetője a Pravdának adott nyilatkozatában. A kísérletek utáni első években a közeli falvakban és városokban megnövekedett a rákos és más megbetegedések száma, s nem utolsósorban a gyermekhalandóság is. Az akadémikus elmondta azt is, hogy nagyon sok fontos adat eltúnt, a kísérleti telep első hat évének időszakából orvosi feljegyzések egyszerűen nem léteznek. A nukleáris lőtér - a területet ugyan mindig őrizték, de sosem volt elkerítve - térségében ma már más a helyzet, a különféle megbetegedések aránya megfelel az országos átlagnak. A különbizottság, amelynek munkájában aktívan közreműködött a Nevada nevű kazah mozgalom is, elérte, hogy számos titkos dokumentumot hozzáférhetővé tegyenek, s több fontos intézkedést is sikerült kiharcolnia. Javasolta például, hogy a sugárfertőzött emberek orvosi, szociális és anyagi szempontból kapjanak jóvátételt, ajánlotta a robbantások számának és hatóerejének a korlátozását. A legnagyobb eredmény mégis annak a tudományos konferenciának az eredménye volt, amely jóváhagyta a bizottság megállapításait, s határozottan követelte a kísérleti telep bezárását. Szemipalatyinszkban 1989. október 19-e óta nem robbantottak.