Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-10 / 35. szám, szombat

Európai szociáldemokraták a német kérdésről Kohl és Genscher ma érkezik Moszkvába (ČSTK) - Az EK-tagorsZágokban működő szociáldemokrata pártok szövetsége csütörtökön a nyugatberlini Reichstag épületében kezdte meg kétnapos tanácskozását. Az Európai Közösségek és a keleteurópai országok kapcsolatairól, de elsősorban Németország újraegyesítéséről tanácskoznak a 14 párt képviselői. Néhány idézet a vitából: ha Európa segít a németeknek megtalálni az utat az együttélés és az egység új formái felé, az elősegíti a közös európai ház felépítését, a német kérdés nemcsak a németek problémája, figyelembe kell venni számos nép aggodalmait az újraegyesítéssel kapcsolatban. Vendégként felszólalt Valentyin Falin, a szovjet kormány külpolitikai tanácsadója. Kijelentette, a Szovjetunió a szociáldemokratákat nem ellenségeinek, hanem partnereinek tekinti erőfeszítéseiben. A Neues Deutschland című napilapnak adott nyilatkozatában Falin kijelentette, ha Európa és az egész Németország a stabilitás tényezőjévé válik a nemzetközi kapcsolatok A lengyel kormány lapja, a RZECZPOSPOLITA tegnapi számának első oldalán közölt terjedelmes interjút Zbigniew Brzezinskivel, az ismert amerikai politikussal, aki egyébként lengyel származású. Nyilatkozatában Brzezinski a Szovjetunió belső válságának folytatódása miatt megjósolta, hogy az SZKP mint szervezett erő az elkövetkező két évben teljesen megszűnik, s szerinte a Szovjetunió jelenlegi formája sem életképes. Ismét hang-súlyozta, milyen nagy jelentőségű volna a lengyel-csehszlovák föderáció létrehozása. „Amikor a szűkebb lengyel-csehszlovák együttműködést javasoltam, előre láttam, hogy ez a gondolat nem talál ma támogatásra sem Lengyelországban, sem Csehszlovákiában," mondotta. Utalt arra, hogy annakidején a francia-német együttműködés irányába tett első lépések sem voltak népszerűek. Brzezinski szerint nem az a lényeg, hogy egy eszme azonnal népszerű legyen, hanem az, hogy hoszszú távon, gazdasági és politikai szempontból van-e értelme. Az a szemlélet az uralkodó, hogy Európában nincs szükség új tömbökre, s hogy Lengyelországnak elsősorban a szélesen értelmezett együttműködésbe kell bekapcsolódnia a kontinens keretein belül. ÚJ SZÚ 3 1990. II. 10. A falból üzletet csinálnak a berliniek. És nem is rosszat - győződhettem meg az osztrák TV Zeit im Bild hírmagazinjának rövid beszámolójából. Berlinben igazi vásári hangulat uralkodik ott, ahol még nem is olyan régen sisakos rendőrök védték a városfalat a megmászók, a dühödt tüntetők elől. Most léggömb-, cukorvatta- és „falárusok" foglalták el helyüket. Hazaiak és külföldiek sétálgatnak, bámészkodnak, vásárolnak a fal környéki, valóságos piacokká változott utcákon. A leleményes ,,vállalkozók" összetákolt pultokon kínálják portékájukat. Választék van bőven: ilyenolyan alakú kisebb faldarabok (50 pfenigért), nagyobb szögesdrótos vagy anélküli betonkockák (5 márkáért), lakkozott és „natúr" kőtörmelék. Sok az érdeklődő, sőt külföldi megrendelő is akad szép számmal. Szerszámkölcsönző maszek is akad elég, így hát a kijelölt helyen bárki maga is hozzáláthat a falbontáshoz. Az emberek egymás mellett ütögetik, kopogtatják a már igencsak megkínzott betonkolosszust. Van aki csak úgy heccből vagy éppen örömében kopácsol, s van aki a negyven év alatt felgyülemlett dühét vezeti le. Aztán elégedetten zsebrevágják a kivésett és kifizetett faldarabot. És elégedett a maszek is. Hát igen, Berlinben manapság igazán nyereséges üzlet a „falazás". (ug) átalakításának folyamatában, akkor egyetlen nép, így a Szovjetunió sem utasíthatja el a német újraegyesítést. Bonnban rendkívüli figyelmet szentelnek Helmut Kohl kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter mai moszkvai látogatásának. Arra mutatnak rá, meg kell győzni a szovjet felet arról, hogy a szövetségi kormány semmi esetre sem akarja veszélyeztetni a szovjet érdekeket, s az európai keretekben megvalósított német újraegyesítés hozzájárul a helyzet stabilizálásához. Drezdában tegnap kezdődött meg Németország Liberális Demokrata Pártjának (LDPD) kétnapos, rendkívüli kongresszusa. A küldöttek a párt új • programjának tervezetét vitatják meg, s a márciusi parlamenti választásokkal összefüggő feladatokat. Manfred Gerlach pártelnök, aki már nem akarja betölteni ezt a tisztséget, nyitóbeszédében azt mondta, a mostani kongresszustól függ a párt jövőbeni sorsa. Nem kizárt, hogy a párt nevet is változtat. Eljárás Gdljan és Ivanov ellen? (ČSTK) - A Szovjetunió Legfőbb Ügyészségének kollégiuma úgy döntött, javasolja a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov képviselők megfosztását mentelmi joguktól, hogy meg lehessen indítani ellenük a büntetőeljárást. Megállapítást nyert, az úgynevezett üzbég maffia - a párt- és állami funkcionáriusok klánja - ügyének felgöngyölítése során mindketten durván visszaéltek hatalmukkal és törvénysértést követtek el. A legfőbb ügyészség szerint számos tény bizonyítja, önkényesen és törvényellenesen jártak el, több embert meggyaláztak. Állítólag arra is vannak bizonyítékok, hogy Gdljan a gyapotmaffiától elkobzott 140 millió rubelből csak 20 milliót adott át az államnak. De ez sem az illegális milliomosoktól elkobzott pénz volt, hanem nagyrészt egyszerű állampolgároktól zsarolással és erőszakkal megszerzett összeg. Gdljan ugyanis mindennemű vádemelés és bizonyítékok nélkül embereket tartóztatott le és börtönzött be. Gorbacsov a litván pártkongresszus döntéséről A kiválás szervezeti és politikai szakadáshoz vezethet (ČSTK) - Tegnap kaptunk hírt arról, hogy az SZKP KB szerdán befejeződött ülésének vitájában Mihail Gorbacsov, a párt főtitkára kifejtette véleményét a litván kommunisták XX. kongresszusának döntéséről, amellyel kimondták a párt önállóságát. Litvániai látogatásáról elmondta, a köztársaságban tapasztalható szeparatista tendenciák gyökere a szocializmus és a nemzetiségi politika sztálini deformációiba nyúlik vissza, ezekért a deformációkért a volt szovjet vezetést terheli a felelősség. Ez a politika bizalmatlanságot keltett a köztársaságban a centrum iránt és ösztönözte az önállósulási törekvéseket. Gorbacsov rámutatott, a KB-ülésen elfogadott politikai platform megteremti a feltételeket az átalakítás folytatásához. A litván kommunistáknak mérlegelniük kellene, milyen óriási lehetőségeket nyújt ez az új platform a párton és a társadalmon belüli változásokhoz. Helyes irányba tett lépésnek nevezte a Litván KP KB javaslatát, hogy az SZKP Központi Bizottsága az átalakítás új modelljével összefüggésben értékelje programjukat és álláspontjukat. Ez azt jelenti - mondotta Gorbacsov LIBAVAI ROBBANÁS Szovjet változat (ČSTK) - A szovjet hadsereg lapjában, a Krasznaja Zvezdában tegnap V. Kultyijaszov vezérőrnagy, a középső szovjet hadseregcsoport műszaki parancsnoka olyan nyilatkozatot adott, amely ellentétes azzal, amit Stanislav Pohorál ezredes, a nemzetvédelmi minisztérium szóvivője közölt a keddi libavai robbanásról. Mint ismeretes, a libavai katonai kiképzőközpontban a hazánkban állomásozó szovjet csapatok tüzérségi lövedékeinek megsemmisítésekor nagy erejű robbanás történt. Személyi sérülés nem volt ugyan, s Pohoral ezredes szerint a robbanást a biztonsági előírások megszegése okozta. Kultyijaszov vezérőrnagy viszont azt állította, hogy a robbantást a tervek szerint hajtották végre, a katonák megtartották az előírásokat. Hozzáfűzte még, hogy a robbantás helyszíne kétszer olyan messzire volt a lakott területektől, mint amilyen az előírásokban szerepel. A szovjet tábornok szerint semmi előre nem látható dolog nem történt. Az erős légnyomás a legközelebbi község néhány épületén betörte az ablakokat. Egy másik szovjet szakértő szerint a robbanás okozta károkat már helyreállították, s a lakosságot nem is a betört ablakok aggasztották, hanem az, hogy a nagy füstfelhő veszélyezteti a környezetet. Egyelőre szakértői szinten tovább folyik a vizsgálat, hogy kiderítsék, miért is keletkezett az erős légnyomás. -, hogy a Litván Kommunista Párt nem határolja el magát az SZKP XXVIII. kongresszusától, az SZKP KB és a kongresszus pedig kész megtárgyalni bármilyen javaslatot. Gorbacsov az SZKP-n belüli szervezeti és politikai szakadás felé tett lépésnek minősítette a Litván KP önállósulását. Hozzáfűzte, még nem próbáltak ki minden lehetőséget a megállapodás elérésére és a válsághelyzet megoldására. xxx A Litván Legfelsőbb Tanács csütörtöki ülésén kormányválság robbant ki: lemondott Vitautas Sakalauskas, a minisztertanács elnöke. Lemondását azonban a parlament elsöprő szavazattöbbséggel elutasította. Ezzel azonban még nem oldódott meg a probléma, mivel a miniszterelnök-helyettesek és a miniszterek is követni akarják a kormányfő példáját. A kormányválság oka az éles választási harcban keresendő, közvetlenül pedig az váltotta ki, hogy a minisztertanács elnökét élesen bírálta a Sajudis vezetője. Hitel Kínának (ČSTK) - A tavalyi júniusi véres pekingi események óta most először hagyott jóvá a Világbank Kínának szóló hitelt, mintegy 30 millió dollár értékben. A pénzt a Világbank szervezete, az IDA adja a tavaly októberi, a két kínai tartományt sújtó földrengés következményeinek a felszámolására. Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes szerdán a szenátusban azt mondta, az USA-nak korlátoznia kellene azokat az intézkedéseit, amelyekkel árt a kínai népnek, s hogy a Világbanknak minden esetet külön kellene elbírálnia, s humanitárius szempontokból odaítélni a szükséges hiteleket. Ügy vagy ürügy? Már negyedik hete szinte naponta érkeznek nyilatkozatok és cáfolatok azzal kapcsolatban, hogy Izrael a megszállt arab területeken akarja letelepíteni a Kelet-Európából, elsősorban a Szovjetunióból érkező emigránsokat. A nyilatkozatözönt Jicchak Samir izraeli miniszterelnök január közepén azzal indította el, hogy a szemérmesen csak „területeknek" nevezett Ciszjordánia és Gáza megtartását azzal indokolta: Izrael kis ország, ott nem lenne hely a sok bevándorló számára. Ezzel sikerült elérnie, hogy azóta minden érintett aggódik. Elsősorban természetesen a palesztinok, a megszállt területeken élők és.az onnan elmenekültek egyaránt. Az előbbiek azért, mert teljesen világos számukra, hogy a megszállók újabb földeket fognak konfiskálni, újabb házakat fognak lerombolni, hogy megépülhessenek a már most is sűrű kibuchálózat további láncszemei. A menekülésre kényszerítettek és leszármazottjaik pedig azért, mert tisztában vannak azzal, a területek demográfiai összetételének ilyen mértékű megváltoztatása még nehezebbé teszi ősi földjeik visszaszerzését. Ezeket az aggodalmakat pedig teljes mértékben osztják az arab államok is. Már lépett az ügyben az Arab Liga: a palesztin népi felkelés támogatására alakult bizottsága a héten küldöttséget állított össze, amely feladatul kapta, hogy az Egyesült Államokban, a Szovjetunióban és a Közös Piac tagországaiban hívja fel a figyelmet a zsidó bevándorlás folytatódásának veszélyeire. Aggódik a Szovjetunió is, hiszen ez az ügy veszélyezteti a jó viszonyát az arab országokkal, a palesztinokkal, de Izraellel kibontakozó kapcsolatait is. Moszkva igazán nehéz helyzetben van. Amikor liberalizálta kivándorlási politikáját, bizonyára nem hitte, hogy ennek ilyen következményei lesznek. Eddig is vándoroltak ki zsidók szép számban a Szovjetunióból, de csak egy töredékük utazott - általában Bécsen keresztül - valóban Izraelbe, a többi inkább valamelyik nyugat-európai országot vagy az Egyesült Államokat választotta. Az Egyesült Államok ugyan megduplázta, évi 50 ezerre emelte a szovjet állampolgárok bevándorlási kvótáját, de ezzel együtt a közvetett bevándorlás lehetőségét megszüntette. Vagyis nem fogadja be azokat, akik - például - izraeli vízummal hagyták el a Szovjetuniót. A szovjet zsidók kivándorlása ezek után a Budapesten keresztül vezető légiúton és a közvetlen Moszkva -Tel-Aviv járat beindulásával valóban Izraelbe irányul. Az eredmény: mostanában havonta 5 ezer zsidó érkezik a Szovjetunióból. Sokan aggódnak magában Izraelben, távolról sem mindenki osztja Samir nézeteit. Elsősorban attól félnek, a palesztinok népi felkelése felerősödik, még nagyobb méreteket ölt. Félnek attól, hogy a palesztin ellenállási szervezetek végre is hajtják a beígért „gyakorlati lépéseket" az emigrációs hullám megfékezésére, a megszállt területek betelepítésének megakadályozására. A cionista vezérekkel ellentétben úgy látják, van elég hely Izraelben a bevándorlók számára is, hiszen a kivándorlás szintén nagy arányú. Mindemellett nem szabad figyelmen kívül hagyni az emigrációs hullám gazdasági vonatkozásait sem. Simon Peresz január 29-én terjesztette elő a knesszetben az 1990 -1991-es költségvetést. Ebből 600 millió dollárt, vagyis az előző évi dupláját fordítják a várhatóan 40 ezer bevándorló letelepítésére. Mindemellett jelentős összeget emészt fel a palesztin felkelés kordában tartása, s még többet tog, ha megvalósul Samir betelepítési terve. Pedig a gazdasági fejlődés visszaesett, az utóbbi két évben csak két százalékos volt - éppen a felkelés miatt. Washington is gondban van, mivel ígéretet tett arra, hogy folyósítja azt a bizonyos 600 millió dollárt. A vihart látva most már fontolgatja, hogy ezt nem teszi meg. Legalábbis nem akkor, ha valóban a megszállt területeken telepítik le a bevándorlókat. A Bush-kormányzat igazán nem szeretné, ha emiatt megromlanának ígeretesen fejlődő kapcsolatai a Szovjetunióval, ha magára haragítaná az arabokat és kútba esne az egész beindulni készülő rendezési folyamat. Samir a magyar televízió hétfői Panoráma műsorában már azt nyilatkozta: félreértették ót. Nem azt mondta, hogy a bevándorlókat a megszállt területekre telepítik. Úgy értette, ha akarnak, oda is mehetnek, mivel Izrael egy szabad ország. A miniszterelnök éppen csak arról feledkezett meg, hogy a „területek" - nem Izrael... Viszont - minden jel szerint - az emigránsok hulláma jó ürügy arra, hogy a cionisták ismét elővegyék Nagy Izrael tervét, ezt a dédelgetett álmukat. Husszein jordán uralkodó máris rendkívüli arab csúcstalálkozót sürget, szovjet diplomaták tárgyalnak az arab vezetőkkel, üzenetek mennek a Kremlbe és a Fehér Házba - közben pedig újabb és ú[abb emigránsok érkeznek Izraelbe. Okét mintha elfelejtették volna megkérdezni, készek-e egy rendkívül veszélyes és velük szemben ellenséges közegben élni, akarnak-e ütőkártya lenni Tel Aviv kezében, ha valóban beindulnak a tárgyalások? GÖRFÖL ZSUZSA CSEHSZLOVÁKIA - IZRAEL Fontos kölcsönös vizitek (ČSTK) - Az izraeli tömegtájékoztató eszközök nagy figyelmet szentelnek Josef Hromádka csehszlovák miniszterelnök-helyettes izraeli, de mindenekelőtt Mose Arensz izraeli külügyminiszter csehszlovákiai látogatásának. Josef Hromádka csütörtökön kezdte meg ötnapos munkalátogaMár februárban beindul a csapatkivonás (Folytatás az 1. oldalról) A TASZSZ szovjet hírügynökség kommentátora, Alekszandr Kondrasov csütörtökön vitába szállt Ľuboš Dobrovský csehszlovák külügyi szóvivő szerdai nyilatkozatával. Dobrovský ugyanis bírálta azt, ahogyan a TASZSZ a szovjet csapatok távozását követelő csehszlovákiai tüntetésekről írt. Kondrasov megítélése szerint azonban a TASZSZ hírei azt a reális tényt tükrözték, hogy a demonstráció célja „a második tárgyalási forduló befolyásolása volt". A szovjet szemleíró nem értett egyet a külügyi szóvivőnek azzal az állításával, amely szerint a prágai tüntetésekért bizonyos mértékben a szovjet fél is felelős, mert habozik és húzza az időt. Kondrasov is azzal érvel, hogy a katonai, jogi és pénzügyi kérdések tisztázásához idő kell. Meg kell még jegyezni, a Kondrasov-cikket a TASZSZ is a második fordulóra időzítette, s az írás azt meg sem említi, hogy annakidején a szovjet csapatok Csehszlovákia elleni invázióját milyen gyorsan hajtották végre. Dobrovský szóvivő tegnap reagált erre a TASZSZ-kommentárra, s nyilatkozatában megállapítja: Kondrasov úr figyelmét elkerülte, hogy nem a csehszlovák csapatok tartózkodnak jogellenesen a Szovjetunió területén, hanem a szovjet hadsereg az, amely már huszonkét éve megsért több nemzetközi megállapodást, továbbá az ENSZ Alapokmányát, valamint a Csehszlovákia és Szovjetunió közötti barátsági szerződést is. Tehát a Szovjetunión a sor, hogy kezdeményezést tanúsítson legalább attól a pillanattól kezdve, amint a szovjet legfelsőbb politikai körök kijelentették, hogy a szovjet csapatok 1968-as bevonulása politikai hiba és a nemzetközi jog megsértése volt. tását, s megérkezése után reményét fejezte ki, hogy a két ország közt fejlődni fog a turistaforgalom. Hromádka tegnap találkozottt Zevulon Hammer vallásügyi miniszterrel és fogadta őt Jicchak Samir kormányfő. • Az Arensz-látogatásról beszámoló televíziós riportban kiemelték, hogy Csehszlovákiában nagyon fontosnak tartják ezt a vizitet. A rádió riportere a fogadtatás szívélyességére mutatott rá és beszámolt a gazdasági szakértői bizottság létrehozásáról. Közölték, hogy a csehszlovák külügyminiszter elfogadta az izraeli látogatásra szóló meghívást. Jehuda Nászi, a prágai izraeli diplomáciai misszió utolsó vezetője az izraeli hadsereg rádióállomásának adott nyilatkozatában elmondta, az ő idejében, 1964-1967-ben teljesen formálisak voltak a két ország diplomáciai kapcsolatai, de legalább léteztek. Reményét fejezte ki, hogy a jövőben valóban teljes értékű és hasznos lesz a viszony. A Davar napilap címoldalán számolt be arról, hogy az izraeli központi bank igazgatója, aki Arensz kíséretében Prágában tartózkodik, tanácsokat ad a csehszlovák félnek, hogyan járjon el gazdasági téren és hogyan kellene fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Az ő érdeme, hogy az 1985. évi 500 százalékról mára 20 százalékra csökkent az infláció Izraelben.