Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám, péntek

Tisztelt Szerkesztőség! Azért fordulok önökhöz, mert úgy érzem, igazságtalanság tör­tént vállalatunknál. Naponta hall­juk a rádióban, olvassuk az újsá­gokban: nem kell minden vezetőt leváltani csupán azért, mert ma ez a divat. Azok a szakemberek, akik jól végzik dolgukat, megvan a megfelelő végzettségük, marad­janak a helyükön, főleg, ha jobbat nem találunk helyettük. Nálunk épp az ellenkezője tör­tént. Decemberben megkezdődött vállalatunknál, a Galántai Járási Posta- és Távközlési Igazgatósá­gon a tisztogatás. A jelszó: Elvesz­tették a bizalmat! Aláírásokat gyűj­töttek, az elején csak a vezetőség két tagjára, késóbb a listán már négy név szerepelt. Az aláírások nagy része olvashatatlan volt, ez azt jelenti, hogy az aláírók a hát­térben akartak maradni. Szerintem úgy lett volna becsü­letes, ha az aláíráson kívül az aláíró neve és munkahelyi beosz­tása is rákerül a listára. Vállala­tunknak közel hatszáz alkalma­zottja van, ebből kétszáz techni­kus, a többi postai alkalmazott, illetve újságterjesztő. A listán sze­replő négy vezető közül kettőre, az igazgatóra és a közgazdászra van joga véleményt nyilvánítania min­den egyes alkalmazottnak, a má­sik kettőre, éspedig a műszaki igazgatóhelyettesre és a postások főnökére csak a beosztottjainak. A NYEE aktív tagjai, ilyen mód­szerrel háromszáz aláírást gyűjtöt­tek össze, aminek értelmében a vezetőség elvesztette z dolgo­zók bizalmát. Az igazgató és a he­lyettese, aki a postások főnöke, lemondott. Ez így szerintem igaz­ságtalanság, s emiatt írom ezt a levelét. Munkája ellen senkinek sem volt kifogása, még a NYEE tagjainak sem. Legfőbb ,,bűne", hogy szigorú, állítólag féltek tőle, de csak azok, akiknek volt miért. Mindenkitől pontos, következetes munkát követelt. Ez az én, s rajtam kívül még a posta 26 alkalmazott­jának a véleménye. Mindent meg­teszünk annak érdekében, hogy visszakapjuk ót, hiszen tiszteljük, becsüljük, bízunk benne. Már alá­írásokat gyűjtöttünk, fordultunk fű­höz fához, de eredménytelenül. A mi gondunk úgy igazából senkit sem érdekel, a NYEE gyűlésein csak azokat hallgatták meg, akik ellene voltak. Természetesen akadnak ellenségei is, főleg olya­nok, akiket a múltban valamilyen mulasztásért megrótt. Mivel az összegyűjtött aláírások a műszaki igazgatóhelyettes ellen is szóltak, neki is le kellett volna mondania. Ő viszont kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek semmiben, erre jelölték őt igazga­tónak arra az időre, míg jobbat nem találnak helyette. Hát hol itt az igazság? A jó vezetőt félreállítják, a rosszból igazgatót csinálnak. Már 17 éve dolgozom a postánál, szeretem a munkámat, de az utóbbi napok­ban egyre gyakrabban gondolok arra, hogy manipulálnak ben­nünket. Vavrek Irén, Vágfarkasd Átalakuló szakszervezetek Napról napra változik a helyzet a szlovákiai szakszervezetekben. Milyen változások mennek végbe a dolgozók érdekéit védő szervezet­ben, milyenek az elképzelések a jövőt illetően? Ezekre a kérdésekre válaszol František Hamšík, a Szlovákiai Dolgozók Koordinációs Bizott­ságai Fórumának tagja. • Mit értsünk a független szlovák szakszervezetek alatt? - Szlovákiában a Forradalmi szakszervezeti Mozgalom eddigi struktúrája nem felelt meg, ezért a Szlovákiai Szakszervezetek Akció­bizottsága 1990. január 9-én meg­állapodott a Dolgozók Koordinációs Bizottságának Fórumával, hogy Szlovákiában a szakszervezetek egyedüli képviselője és az FSZM jogutódja a Független Szlovákiai Szakszervezetek és ideiglenes szakszervezeti központja, a Szlová­kiai Dolgozók Koordinációs Bizott­ságainak Fóruma lesz. Annak érde­kében, hogy a nemzetközi egyez­mények és a Csehszlovákia által ratifikált megállapodások szellemé­ben eleget tegyünk az új szakszer­vezeti szövetség megalapítása fel­tételeinek, január 22-én nyilvános­ságra hoztuk a Független Szlovákiai Szakszervezetek ideiglenes alap­szabályát. 0A mai helyzethez viszonyítva ez milyen változást tartalmaz? - A köztársasági modellben jogi szubjektumot képeznek a szakszer­vezetek üzemi tagszervezetei és a velük egyszinten álló szakszerve­zeti szervek, valamint az önálló szakszervezeti szövetség köztársa­sági bizottsága. Amennyiben a cseh szakszervezeti szövetségnek őszin­te elképzelései vannak a szlovák szakszervezeti szövetséggel kap­csolatban, nem lehet a köztársasági szuverenitás az egység akadálya. Igazságos-e a csaknem 8 ezer koronás nyugdíj? Az utóbbbi tizenöt évben mintegy fél milliárd koronát fizettek ki személyi nyugdíjak formájában. Ezek száma elérte tavaly a 37 ezret. A CSSZSZK kormányának múlt év végén született döntése alapján folyósításukat leállították, és a legnagyobb összegét e szociális juttatá­soknak 3800 koronára csökkentette. A személyi nyugdíjak folyósításá­nak átértékelésére a CSSZSZK Munka- és Szociálisügyi Minisztéri­umában először ülésezett az a bi­zottság, amelynek élén Ján Čarno­gurský a szövetségi kormány alelnö­ke áll. Megtárgyalta azok nyugdíjá­nak módosítását, akik 3800 koronát meghaladó személyi nyugdíjat kap­hatnak. A köztársasági elnökön kívül közéjük tartoznak a szövetségi kor­mány és a Szövetségi Gyűlés min­denkori elnökei, a kormányok tagjai, a nemzeti tanácsok elnökei, a legfel­sőbb bíróságok elnökei és a legfel­sőbb ügyészek. A bizottság megtár­gyalta mindazoknak a nyugdíját, akiknek a CSKP szerveiben és szervezeteiben végrehajtott szociá­lis intézkedések összessége elne­vezésű határozat alapján módosítot­tak. Ezzel kapcsolatban Petr Miller munka- és szociálisügyi miniszter levelet adott át a CSKP képviselőjé­nek, amely Ladislav Adamecet érte­síti arról, hogy a prágai és pozsonyi Nyugdíjbiztosítási Hivatal februártól 1876 nyugdíjat csökkentett azzal az összeggel, amelyet a CSKP appará­tusa dolgozóinak az említett szociá­lis intézkedések együttese elneve­zésű titkos határozat alapján folyósí­tottak. Ülésén a bizottság a mege­melt személyi nyugdíjak kifizetését 2200 korona összegig jóváhagyta, ez körülbelül 11 ezer nyugdíjast Nagy szellemek - ha írnak Brezsnyev, Bil'ak, Husák „összes művei"... Az elmúlt évek könyvtermésének jelentős részét képezték a CSKP egykori tisztségviselőinek elméleti munkái, emlékiratai, a beszédeikből összeállított válogatások. Kiadásuk­ra a Svoboda Kiadóvállalat formál­hatott „előjogokat". Az idézőjel ez esetben helyénvaló, tekintve, hogy e jogokat a CSKP KB Elnökségének erre vonatkozó határozata rögzítet­te. A többi kiadó eközben ugyancsak arra törekedett, hogy valamely nagy politikus műve szerepeljen kiadói tervében. A beszéd- és cikkgyűjtemények példányszámát az iskolák és intéz­mények megrendelései alapján ha­tározták meg. Ennek köszönhető, hogy a kötetekből sosem maradt a raktárakon. Nagy példányszám­ban csupán az emlékiratok és elmé­leti munkák jelentek meg. A szerve­zetek „kötelező megrendelései" után ezért halmozódtak fel belőlük nagy tartalékok. Az utóbbi esztendők legfuttatot­tabb szerzője Gustáv Husák volt. A Svoboda két kiadásban jelentette meg Az Sznf tanúságtétele, valamint a Harcok a máért című könyveit, Beíratás A Lévai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában a beíratás az 1. évfo­lyamba az új iskolai évre 1990. feb­ruár 9-én, pénteken 15 és 18 óra között, illetve 10-én, szombaton, 8­tól 14 óráig lesz az iskola épületé­ben. Ugyanott jelentkezhetnek azok a szülők is, akik felsőbb osztályba járó gyerekeiket szeretnék magyar tanítási nyelvű alapiskolába átíratni. beszédei és cikkgyűjteményei pedig rendszeres időközökben, két-három évenként láttak napvilágot. A Práce, a Mladá fronta, a Smena és a Naše vojsko kiadók terveiben ugyancsak rendszeresen szerepeltek Husák­művek. Vasil Bil'ak Reális szocializmus című kötetét a Svoboda 83 ezres példányszámban nyomtatta ki. A szlovákiai Pravda Kiadó Az igaz­ság igaz marad címmel az 1967 és 1970 decembere közti időszakban elhangzott felszólalásokból és cik­kekből adott ki válogatást. Érdekes, hogy a párt ideológusá­nak, Jan Fojtíknak egyetlen munkája se látott napvilágot. BohuslavChňou­pek ezzel szemben sikeres szerző­nek minősült. Az Oroszlános tábor­nok című kötete két kiadónál is két kiadást ért meg, a Mladá fronta és a Smena ifjúsági kiadók tervében pedig szintén ott szerepeltek művei. A kiadott kötetek és a példány­szám alapján az utóbbi évek nagy szerzőjeként tartották számon Leo­nyid Brezsnyevet. Emlékiratai 1979­ben 120 ezres példányszámban, to­vábbi két kötete pedig ugyancsak százezres példányszámban látott napvilágot. Erich Honecker, Todor Zsivkov, Fidel Castro, Kim Ir Szen és a többiek műveiről nem is be­szélve. Az igazi olvasói igényeket az utóbbi időben csupán Mihail Gorba­csov Átalakítás és új gondolkodás­mód című kötete elégítette ki - nem­csak hazánkban, hanem világszerte. A Svoboda kiadónál e könyv 195 ezer példányszámot ért el. érint. A legkülönbözőbb foglalkozá­sú állampolgárok tartoznak közéjük. A bizottság tanácskozása után Ján Čarnogurskýnak föltették a kérdést, mi a véleménye arról, hogy a tör­vénymódosítás alapján például Ľu­bomír Štrougal 7600 korona nyugdí­jat fog kapni. „A bizottság jóváhagyta, hogy a múltban, a jelenben és a jövőben hivatalt viselő alkotmányos tényezők nyugdíját azonos elvek szerint hatá­rozzák meg. Álláspontunk alapjáig törvényjavaslat készült, amely a kor­mányban történt megvitatás után a Szövetségi Gyűlés elé kerül. Ha a parlament nem fogadja el, semmi­lyen személyi nyugdíjak nem lesznek." Petr Miller szerint a nehéz testi munkát végzők érdemelnének ki­emelt nyugdíjat. Arra a kérdésre, igazságos-e, hogy a javasolt alapel­vek szerint Alois Indra 7600, Vasil Bil'ak nyilván 3800 korona nyugdíjat kap, azt válaszolta: „Úgy gondolom, -hogy ez nincs rendben. Jelenleg azonban nem találunk más megol­dást. Máshol a világon is megemelt nyugdíjat kapnak az uralkodó pártok vezetői, tekintet nélkül arra, sikere­sek voltak-e vagy sem. Nem aka­runk úgy viselkedni, mint elődeink, hanem emberségesen, hogy ez megfeleljen forradalmunk szellemé­nek és nemzetünk kultúrájának. Ez a megoldás azonban nem feltétlenül végleges. Valószínű, hogy például a nyilvánosság nyomására kényte­len lesz a kormány e kérdésre visz­szatérni." A köztársasági modell mind a két szövetségnek jogi önállóságot és függetlenséget szavatol. Ezzel szemben a szövetségi modell, amelyben a központi bizottság jogi szubjektum és meghatározza a köz­társasági szakszervezeti központok jogkörét, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom mai szövetségi struk­túráját másolja, és háromlépcsős irányítás bevezetését jelentené. • A dolgozók körében olyan né­zettel is találkozhatunk, hogy az egyik utasítással tulajdonképpen egy másikat helyettesítenek. - Szlovákiában több mint 8000 szakszervezeti tagszervezet van. Technikailag, de szervezésileg sem elképzelhető, hogy az összes tag és szervezet beleegyezését kikérjük az új szakszervezet megalakításához. A fórumot olyan intézménynek te­kintjük, amelynek jogában áll, hogy véleményt mondjon a szakszerve­zetek tevékenységéről és általában az egész problémakörről. A Függet­len Szlovákiai Szakszervezetek ide­iglenes alapszabálya egészen más elveken alapszik, mint amit a IX. szakszervezeti kongresszus jóváha­gyott. Meghatározza, milyen le­gyen az eljárás a Független Szlová­kiai Szakszervezetek kongresszu­sának összehívásáig. • A szakszervezeti szövetségek­nek az ideiglenes alapszabály sze­rint kell dolgozniuk? - Ez a Független Szlovákiai Szakszervezetek legkésőbb márci­us végéig összehívandó kongresz­szusáig meghatározza a szakszer­vezeti szövetségek tevékenységét. A 9. fejezet meghatározza, hogy az egyes szövetségek hogyan dolgoz­hatják ki saját szabályzatukat. • Táviratilag azt ajánlották az üzemi szakszervezeti szervezetek küldötteinek, hogy ne vegyenek részt a szakszervezeti szövetségek országos kongresszusain. Ez mit je­lent? -Az ideiglenes alapszabály 23. fejezete rögzíti a köztársaságokban a szakszervezetek nemzeti, köztár­sasági szuverenitásának elvét, az­zal a céllal, hogy a szövetség a szakszervezetekben is érvénye­süljön. Nézetünk »szerint először meg kelL rendezni Szlovákiában a szakszervezeti szövetségek kong­resszusait, és azt javasoljuk, hogy így járjanak el Csehországban és Morvaországban is. A kongresszu­sok után a paritás elve alapján egy koordinációs szerv létesíthető, amely tárgyalni fog a szövetségi, központi államigazgatási szervek­kel. Nézetünk szerint az országos kongresszust áprilisban kell össze­hívni. Nem lenne ugyanis logikus, hogy az országos szakszervezeti kongresszus olyan döntéseket hoz­zon, amelyeket a Független Szlová­kiai Szakszervezetek kongresszusa ne venne figyelembe. • Milyen a Szlovákiai Dolgozók Koordinációs Bizottságai Fórumá­nak viszonya a cseh- és morvaor­szági szakszervezetekhez? - A nemzeti köztársasági szuve­renitás elvéből kiindulva azt feltéte­lezzük, hogy Csehországban és Morvaországban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom utódja­ként erős, autoritatív szervezet ala­kul meg. Ezután semmi sem akadá­lyozza majd, hogy a két szakszerve­zeti struktúra képviselői megálla­podjanak, milyen szerv álljon' a két szakszervezeti szervezet fölött. • Mi történik, ha a szlovákiai dol­gozók nem fogják támogatni a fó­rumot? - Egyelőre nem találkoztunk ne­gatív állásfoglalásokkal. Mivel telje­sen új struktúráról van szó, azt felté­telezzük, hogy a dolgozók megértik: minőségi változás megy végbe, mely lehetővé teszi, hogy jobban védjük a szociális, kulturális és szakszervezeti jogokat. • Milyen tapasztalataik vannak a szakszervezeti munkával kapcso­latban? - Ez nem fontos. Többnyire bírál­tuk az eddigi szakszervezetek mun­káját. Egyesek közülünk nem is sze­repeltek a további megbízatási idő­szakra vonatkozó jelölőlistákon. R. H. Még egyszer Julius Fučíkról JULIUS FUČÍK MŰVELŐDÉSI ÉS PIHENÖPARK. Éveken keresz­tül ez a neonfelirat világított a bejárat felett. A tavalyi év végén azonban valaki Fučík nevét letakarta és az ÖNÖK FÓRUMA elnevezést írta rá. Csakhogy a bejárat előtt ott van Fučík szobra is, amelyre valaki pi­rossal ráírta VIA BOLIVIA. Ezzel is hozzájárulva annak a hírnek, plety­kának a terjesztéséhez, mely szerint Julius Fučík áruló lett és ezzel meg­vásárolta életét egy Dél-Amerikába szóló hajójeggyel együtt. Mit mondanak erről a tények? Vegyük először Rudolf Bedrich Uherský Brod-i lakos tanúvallomá­sát. Ez az antifasiszta 1943. szep­tember 8-án egy cellában volt a ber­lini Plötzensee-i börtönben Fučíkkal. Innen vitték el aznap Fučíkot a ki­végzőkamrába. Hogy az oda vezető úton még megszökhetett volna? En­nek ellenkezőjéről Harald Poelchau ad tanúbizonyságot Die Letzen Stunden címmel megjelent írásában 1949-ben. Julius Fučík haláláról azonban VÁLASZTÁSOK ELŐTT A helyi képviseleti testületek rendszerének jellegéről Prágában a Vallenstein-palotában tanácskozást tartottak a fő politikai erők: a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt, a Demokrata Párt, a CSKP, a Sza­badságpárt és a Polgári Fórum kép­viselői, és szakcsoport bevonásával megvizsgálták a leendő helyi képvi­seleti testületek rendszere jellegé­nek és az ezekben a testületekben lebonyolítandó következő választá­sok kérdését. Az alábbi következte­tésekre jutottak: • Feltétlenül szük­séges jelentősen megerősíteni a vá­rosok és a községek önigazgatását mint a demokrácia fejlesztésének alapvető feltételét. • A helyi képvi­seleti szervekbe a választásokat 1990. november 23-ra és 24-re ja­vasolják. Javasolják a kerületi nem­zeti bizottságok megszüntetését, és hatáskörüknek a járási nemzeti bi­zottságokra ruházását, vagy érvény­telenítését, kivételes esetben a köz­ponti államigazgatási szervekre ru­házását. A járási nemzeti bizottsá­gok több eddigi jogkörét a helyi nemzeti bizottságra való átruházá­sát. • Javasolják a helyi és a járási nemzeti bizottságok taglétszámának csökkentését. • Mérlegelték a kü­lönböző? képviseleti szervekbe való választások módjának több változa­tát. Ebben a kérdésben nem sikerült megegyezniük a résztvevő pártok­nak. A Polgári Fórum a helyi és a járási bizottságokat illetően a több­ségi képviseleti rendszer mellett fog­lalt állást. A Szabadságpárt többségi rendszert javasolt a helyi, és ará­nyosat a járási nemzeti bizottságok­ban. A Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt és a CSKP is mindkét fokozatú nemzeti bizottságba arányos képviseletet ja­vasolt. Ezt a kérdést Szlovákiában a Demokrata Párt a meghatározó politikai erők kerekasztal-tárgyalá­sán javasolja megoldani. a legkézzelfoghatóbb bizonyítékot maga a náci masinéria adja, amely pontosan evidált minden meggyil­koltat. Fučík kivégzése után család­jának halotti bizonyítványt állítottak ki, amelyben többek között az áll, hogy Julius Fučík író 1943. szep­tember 8-án 4 óra 55 perckor halt meg Berlinben a Königsdan 7-es szám alatt. Ebben a dokumentum­ban a halál tényét Fritz Orkanow fegyőr is megerősíti. Ugyanakkor a kivégzés végrehajtásával kapcso­latban Prágában Frank államminisz­ter is titkos híradást kapott 1943. szeptember 17-én arról, hogy Fučí­kot és Klecant szeptember 8-án fel­akasztották. (R. P.) Utánnyomás lehetséges Olvasóinktól több visszajelzés ér­kezett szerkesztőségünkbe, hogy hiába keresik dr. Gyönyör József: Államalkotó nemzetiségek című könyvét. Bár a szerződésben ötezer példány szerepelt, lényegesen ke­vesebbet adtak ki, pedig a Csema­dok KB is jelezte igényét ezer darab­ra. A pozsonyi Magyar Könyvesbolt eladóinak tájékoztatása szerint -a könyv tíz nap alatt elfogyott. Dobos Lászlót, a Madách Könyv­és Lapkiadó igazgatóját hívtuk fel az üggyel kapcsolatban, $ pontos infor­mációt kértünk. Megtudtuk, hogy a könyv megjelenését 1989 utolsó negyedére tervezték. A nyomdának előtte kilenc héttel, tehát július köze­pére kellett jelezni a példányszámi­gényt, ami 1500 volt (ebből 750-et terveztek exportra). A Csemadok rendelése terminus után érkezett, tehát már a példányszám lezárását követően, így nem vehették figye­lembe.' Amennyiben a könyv iránt igény jelentkezik, a hazai, illetve a külföldi egyéni és közületi megren­deléseket a könyvesboltoknak, vagy akár a Madách kiadónak is lehet jelezni, amit majd a Szlovák Könyv­terjesztő Vállalatnak továbbítanak utánnyomás végett. Bár az idei könyvkiadás terve már elkészült, de ha idejében befut és összegezik az igényelt példányszámokat, sor ke­rülhet a könyv II. félévben való meg­jelenésére, esetleg be lehet sorolni az 1991 -es év elejére. Tóth Ágnes ÚJ SZÚ 4 1990. II. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents