Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám, csütörtök

Elfogadják a bírálatot, de... Beszélgetés a takarmányipar eredményeiről és gondjairól A Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Tröszt vállalati lapjának idei első számába a december derekán mezőgazdasági miniszterré kinevezett igazgató helyettesítésével megbízott Lukáš Palenčár mérnök írt vezércikket. A szerző egyebek között hangsúlyozta, az állami vállalat 12 ezer fős dolgozókollektívája ugyan büszkén adhat számot munkájának eddigi eredményeiről, mégis újra kell értékelnie eddigi tevékenységét és partnerkapcsolatait, hogy a jövőben maradéktalanul teljesíthesse a partnereivel és a társadalommal szembeni kötelezettségeit. Vajon mit jelent ez például a takarmánykeverékekkel való ellátásra vonatkoztatva? Remélhető-e, hogy a tápok minőségét és az ellátás rugalmatlanságát bíráló mezőgazdasági vállalatoknak ezentúl kevesebb okuk lesz a panaszra? A kérdésekre Pavol Žiak mérnökkel, az állami vállalat termelési igazgatóhelyettesével kerestük a választ. • A takarmánykeverékek gyártása és forgalmazása szempontjából miként értékeli a múlt évet? -Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez volt vállalatunk történetének legsikeresebb esztendeje, összesen 2,6 millió tonna takarmánykeveréket készítettünk, ami 120 ezer tonnával volt több az eredetileg tervezett mennyiségtől. A magunk részéről a termelés növelésével igyekeztünk felkarolni a szövetkezetek és állami gazdaságok vállalkozásait, melyek hozzájárultak az értékesítési feladatok teljesítéséhez, a piaci élelmiszerválasztók bővítéséhez. Partnereink igényeihez igazodva, a korábbinál több szemcsézett tápot forgalmaztunk, viszont a keverékek zsírokkal történő dúsításánál nem használtuk ki a lehetőségeket. Ez a Jparomfihizlaláson kívül a legjobb tejtermelő gazdaságokat is hátrányosan érintette, hisz bizonyított tény r hogy az évente ötezer liter tejet adó tehenek termelőképességére elsősorban a tápok zsírtartalma hat, nem pedig a fehérje. • Tavaly megint sokan bírálták a keverékek ingadozó minőségét és a szállítási időtervek teljesítésénél tapasztalt fogyatékosságokat. ön szerint mennyire voltak jogosak az elmarasztaló szavak? '- Kénytelen vagyok elismerni, hogy az esetek zömében megalapozott volt a bírálat. Saját vizsgálataink szerint a tápoknak 96 százaléka megfelelt a követelményeknek, ám a pártatlan Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet csupán 92,7 százalékot ismert el kifogástalan minőségűnek. A javulás alapfeltételét abban látom, hogy nem szabad engedni a nélkülözhetetlen összetevők behozatalának csökkentésére irányuló törekvéseknek. Másfél évtizede még 16,5 százalékot használhattunk a fehérjetartalmú összetevőkből, tavaly pedig már csak 12,1 százalékot. Az optimális szint eléréséhez a múlt évben 115 ezer tonna szójadara hiányzott, s előreláthatóan az idén sem lesz kedvezőbb a helyzet. • Bizonyos jelek arra utalnak, a takarmányipar nem becsüli eléggé a hazai forrásokat. -Vannak tartalékaink, de hogy nem becsüljük a forrásokat, az azért túlzás. A fehérjeprogram és az olajosok termesztésének fellendítése révén a tárca az utóbbi évtizedben kétszeresére növelte a takarmányiparnak szállított, korábban zömmel behozatallal előteremtett összetevők mennyiségét. Például a szójatermesztés fellendítését vállalatunk is támogatja az integrációs alapból. • Én azoknak a kezdeményezőknek a felkarolására gondoltam, akik az utóbbi években speciális vitamin- és fehérjekoncentrátumok gyártásával igyekeztek enyhíteni a takarmányipar alapanyag-gondjain. Miért nem találtak megértésre? - Sajnos, olyan árat követeltek, amit a tápok árának emelése nélkül nem tudtunk megadni az egyébként szükséges alapanyagokért. A megváltozott feltételek között újra kell értékelnünk korábbi álláspontunkat. Megkeressük az egykori kezdeményezőket, újra megvizsgáljuk a termékeiket s megpróbálunk kölcsönösen előnyös árszintet meghatározni. Tudjuk, hogy nagy szükség van a vitamin- és fehérjekivonatokra, de kérdés, hogy a termelők az önfinanMinden rendben? ÚJ szú 5 1990. II. 8. Változnak az idők, változnak az emberek: nyíltabbak, bátrabbak, követelődzőbbek lettek - többek között ez is kiderült a Dunaszerdahelyi Jnb Népi Ellenőrzési Bizottsága alelnökével, Vida Imre mérnökkel és Gajdošík Olga osztályvezetővel folytatott beszélgetésből. Először arról érdeklődtem, milyen jellegű panaszok érkeztek hozzájuk az utóbbi hónapokban. -A bejelentések száma megnövekedett. Elsősorban a helyi nemzeti bizottságok elnökeire érkeznek panaszok, ez most a sláger - persze a mindenkor „listavezető" lakásügyek mellett. „Azok is írnak ismét? akiknek sérelmeit pár évvel ezelőtt nem az elvárásuknak megfelelően orvosoltuk. A panaszlevelek egyértelműen bátrabb hangneműek. A panaszosok szinte egyetlen levél végére se felejtik el odaírni, hogy ha ügyüket nem kezeljük sürgősen és kielégítően, akkor a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsághoz fordulnak - tájékoztat Gajdosík Olga. -És azelőtt általában mire panaszkodtak a levélírók? -A nemzeti bizottságok munkájára, házhelyek jogtalannak vélt kiutalására, a szolgáltatások minőségére vagy hiányára, visszaélésekre, illegális anyagbeszerzésekre. Jogtalan gazdagodásról, korrupcióról adtak számot. Azokat a panaszleveleket, amelyek például szociális, egészségügyi, vagy közlekedési problémákkal foglalkoznak, mi továbbítjuk a megfelelő szakosztályokra és mindig elkérjük a vizsgálat eredményét is. A hozzánk tartozó ügyekkel mi foglalkozunk: helyszínelünk, ellenőrzünk, felülvizsgálunk. -Előfordult már, hogy felsőbb utasításra egy-egy levelet ,,félretettek"? - Nem. Ha a panasz jellege megkívánta, akkor a megfelelő fölöttes szervnek továbbítottuk. Előfordult, hogy a járási pártszervezet is utalt ide leveleket, a vizsgálat eredményéről természetesen tájékoztattuk őket — válaszolt Vida Imre. - Évente hány panaszlevél érkezik önökhöz? -Tavaly a jnb-re összesen 212 jött, ebből 67 (azaz 31,6 százalék) megalapozott volt. A mi bizottságunk 175 panaszt kapott, ebből 34et, tehát 23 százalékot ítéltünk jogosnak - mondta Gajdošík Olga. , - Változott-e munkájuk az utóbbi időben? . -Csupán a levelek tartalma és hangvétele lett más. Mi ugyanúgy végezzük dolgunkat és sajnos, továbbra is küszködünk a munkaerőhiánnyal. Túlnyomórészt nők dolgoznak itt, akik gyakran kiesnek a gyerekek betegsége vagy egyéb családi okok miatt. Nagy szükségünk lenne legalább még egy jogászra, aki kizárólag csak a panaszokkal foglalkozna, hiszen az ellenőrzésekre, az adminisztráció vezetésére, utánjárásokra kevesen vagyunk és ez csak a munka minőségének rovására megy. Pedig a panaszok kezelése is nagyon fontos feladatunk, hiszen nemcsak a nemzeti bizottságok munkájáról kapunk áttekintést, hanem arról is, hogy a járás lakosait mi bántja, milyen gondokkal küszködnek, hol kell változtatni - kaptam a választ Vida Imrétől. - Azért a panaszok nagyobb része indokolt, hiszen egyébként nem fogna tollat és nem fordulna hozzánk a polgár - hallottam tőle már indulóban az utolsó megjegyzést. És ez szöget is ütött a fejemben, mert előzőleg más arányról értesültem. -A ,,nagyobb részt" vegyem csak magánvéleménynek? - Sajnos, voltak és vannak olyan megkötések, amelyekről nem mi tehettünk, tehetünk - hangzott a magyarázat. Talán még most sem annyira felhőtlen a népi ellenőrök munkája, élete. Vajon a „minden rendben" bizonygató állítás mögött még ma is a régi tapasztalatok, félelmek munkálnak?! PÓDA ERZSÉBET szírozás szorításában igénylik-e a jobb, de egyúttal drágább keverékeket? • Megválaszolatlan még a kérdés, várható-e javulás a szállítási időtervek megtartásában? - Beszélgetésünk elején jeleztem, hogy a vállalkozókedv fellendülése nyomán nőtt a takarmánykeverékek iránti igény. Ez pedig nem csupán a gyártó kapacitásra, de a szállítórészlegre is szokatlanul nagy feladatot rótt. A tapasztalatokból okulva, megbíztuk a takarmányipari kutatóintézet munkatársait, dolgozzanak ki konkrét programot a takarmánykeverékek szállításának optimalizálására. Elsősorban partnereinket szeretnénk rugalmasabban kiszolgálni, de ugyanakkor a szolgáltatás gazdaságosságának megtartásáról sem feledkezhetünk meg. • Tavaly több szövetkezetnél és állami gazdaságnál mondogatták, legszívesebben maguk és helyben gyártanák a szükséges tápokat, de a takarmányipar ragaszkodik monopol helyzetéhez. Ha jól tudom, ez az alapállás néhány hónapja megváltozott. " - Igen, a tárca vezetésével egyetértésben úgy határoztunk, hogy valamennyi érdeklődő mezőgazdasági vállalat részére lehetővé tesszük a „házi" keverékgyártásra való áttérést. Kidolgoztuk az alkalmazható recepteket, összeállítottuk az igényelhető összetevők jegyzékét, és várjuk az érdeklődőket. Úgy tűnik, hiába, mert még egyetlen gazdaság sem jelezte, hogy kész keverék helyett csupán alapanyagokra tart igényt. Minden eshetőségre számítva, arra is felkészültünk, hogy év közben módosítsuk a szállítási szerződéseket. • Tehát a termelők, bármilyen elégedetlenek voltak is a múltban, továbbra is a keverőüzemektől várják ezt a szolgáltatást. - Az érdeklődés minden várakozást felülmúl. Partnereink több mint 2,7 millió tonna takarmánykeverék leszállítását igénylik. Ekkora megrendelés teljesítésére sem gyártókapacitás, sem alapanyag tekintetében nem készült fel a vállalat. Keverőüzemeink felkészültségének megfelelően 2 millió 325 ezer tonna táp gyártását vettük tervbe, amit legjobb esetben mintegy 50 ezer tonnával tudunk túlteljesíteni. S még ez is kétséges, mert például tejporból a Milex aligha tud annyit szállítani, amennyire szükségünk van. • S végezetül: mit tud ígérni a takarmányellátás javulásában reménykedő, szervezett háztáji állattenyésztőknek? - Az idén az ő gondjaikon is enyhíteni akarunk. Bővítjük a speciális keverékek készletezésére szakosodott raktáraink hálózatát, s megpróbáljuk elérni, hogy a nyitrai Branko a felvásárló körutak alkalmával a tápot is eljuttassa a háztáji nyúltenyésztőkhöz. KÁDEK GÁBOR Ha máshol is dolgozik, kiutasítják az országból Amerikai ösztöndíjról, előadásokról, a korona beválthatóságának esélyeiről A Csehszlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének dolgozója, Vladislav Bachár mérnök kandidátus, a Kelet és Nyugat közötti gazdasági, ezen belül elsősorban a pénzügyi és hitelkapcsolatokkal foglalkozik már régóta. Jelenleg az USA-ban tartózkodik tanulmányúton. Szabadsága alatt nemrégiben a Pravda szerkesztőjének nyilatkozott. 0 Kormányközi egyezmények alapján külföldi tanulmányútra csak nagyon kevés embernek sikerült eljutnia. A világ felé való nyitás következtében ezentúl jóval többnek lesz erre lehetősége. Bizonyára sokan kihasználják majd azokat az ösztöndíjakat, amelyeket különféle intézmények, főleg egyetemek írnak ki. Az Egyesült Államokba ön is pályázat alapján került. Hogyan lehet megfelelő időben tudomást szerezni az ösztöndíjakról? - Figyelni kell a világsajtót, a szakirodalmat. A közgazdaságtanban elsősorban az Economist és a Financial Times jelenteti meg a pályázatokról szóló felhívásokat. 0 Milyen feltételekkel kaphat valaki ösztöndíjat? - Az érdeklődőnek fel kell mutatnia eddigi munkájának eredményeit, és egyértelműen meg kell határozni azt a célt, amelyet el szeretne érni. Ezt a kidolgozott tervet részletesen ellenőrzik.-Ha a pályázatot kiíró intézmény megállapítja, hogy a pályázó nem teljesíti a követelményeket, vagy más irányban tevékenykedik, megállítja az ösztöndíj folyósítását, és a pályázónak haza kell térnie. Szabadságom alatt itthon találkoztam olyan nézetekkel, hogy a kisebb ösztöndíjat is el kell fogadni, s ehhez hozzá lehet keresni. Ez azonban téves elképzelés. Az emigrációs intézetek ugyanis pontosan nyilvántartják a foglalkoztatottságot. A belépő vízum, amelyet az ösztöndíjas kap, nem ad lehetőséget más munkavállalásra, erről a pályázó külön nyilatkozatot is tesz. Ha ennek ellenére kiderül, hogy máshol is dolgozott, azonnal kiutasítják az országból. • Állomáshelyén, az USA központi bankja mellett működő New York-i Szövetség Tartalékbankban a külföldi kapcsolatokkal foglalkozik. Ezenkívül az ottani Kolumbiai Egyetemen is tart előadásokat. Miben különböznek az USA-beli előadások a hazaiaktól? -Az USA-ban érvényes az az alapelv, s amelyet alkalmaznak is, hogy mindenkinek joga van közbe-, illetve beleszólni az előadásba, és részletesebb felvilágosítást kérni. Vagy egyszerűen felállni és azt mondani, nem értek egyet, úgy gondolom, ezt a problémát másképp kell megoldani. Az előadó nem veszi sértésnek, ha valaki megállítja. További alapelv, hogy minden előadás után teret és időt kell biztosítani a kérdéseknek, válaszoknak és a vitának. • Tehát az előadó nem utasíthatja a hallgatókat a gyakorlatokra, ahogy ez nálunk szokás... - Ezt nem engedheti meg magáAhhoz, hogy a Martini nehézgépgyár a haditechnika gyártásának harmadára való csökkentését kompenzálni tudja, nem elég a mező- és erdőgazdasági gépek gyártásának bővítése. Új programokat is keresniük kellett, amelyeknek egyik példája a Henomag céggel való együttműködés a dózerek és rakodógépek gyártásában. Ezekben a napokban készítik elő a 15 darabos nullszéria legyártását, és a jövő évben azzal számolnak, hogy a D-600-as földgyaluk összeszerelésénél 80 százalékban már a nehézgépipari müvekben előállított alkatrészeket használják fel. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) nak, ha azt akarja, hogy a hallgatók " látogassák az ő előadásait. • Miért? - Ha nem lesznek diákjai, nincs szükség arra, hogy előadjon. • Miből tudják, hány diák érdeklődik egy-egy előadás iránt? - A diákok minden vizsgaidőszakban névtelen tesztlapokon értékelik az előadókat. Érvényes az a hallgatólagos megállapodás, hogyha az előadó háromszor egymás után csődöt mond, megválik az egyetemtől. • Nem akarnak a diákok mindenáron az előadók kegyeibe férkőzni? - Ha az USA-t jellemezzük, úgy gondolom, sok dolgot másképp látunk, mert a mi szemszögünkből nézzük. A náluk elfogadott kategória, vagy afapelv mögött náluk más tartalom húzódik meg. Ennek megítélésénél figyelembe kell venni az amerikaiak miénktől teljesen eltérő mentalitását. Az ő egész nevelési rendszerüket áthatja a fokozott individualizmus - kiskoruktól kezdve egészen a nyugdíjas korig. Például az iskolában a diákok is az egyik legnagyobb vétségnek tartják a másolást. Az amerikai diák az egyetemen folytatott tanulmányaiért fizet, tehát az ő érdeke is, hogy pénzéért a lehető legtöbbet kapja. 0 Milyen kérdésekkel szakítják meg az ön előadásait? - Legtöbben a csehszlovák korona szabad átválthatóságának problémái iránt érdeklődnek. 0 Ezzel kapcsolatban, vagyis hogy ez mikor érhető el, gyakran találkozunk egymással ellentmondó nézetekkel. A Bank of Amerika elnökhelyettese, Gabriel Eichler 18 hónapos határidőről beszélt... - Ebben a kérdésben én a saját álláspontomat képviselem - ami Amerikában a viták során általános -, és Eichler úr bizonyára nem sértődik meg. Úgy gondolom, hogy az ő állításai túlzottan optimisták. A Világbank képviselői ezt a kérdést négy-öt év alatt látják megoldhatónak, ráadásul ezidáig még csak részleges konvertibilitásról beszélnek. Tudatosítani kell, hogy a háború után a dollár kivételével NyugatEurópában is az ötvenes évek végéig tartott, míg áttértek a szabad átválthatóságra. Ne ringassuk magunkat illúziókban, hogy éppen nekünk sikerül ezt az időszakot egy-két évre lerövidíteni. A Világbank képviselői úgy tartják, hogy nincsenek felkészülve arra a helyzetre, mely lehetővé tenné, hogy Csehszlovákia rögtön kihasználja a Nemzetközi Pénzügyi Alapba és a Világbankba történő belépés előnyeit, bár a tárgyalások már tavaly nyáron megkezdődtek. A Világbank ilyen esetekben saját szakembergárdát hoz létre, amely értékeli a gazdasági-politikai helyzetet, és csak javaslatuk megtétele után lehet szó hitelek felvételéről. Ez a munkacsoport viszont ezidáig még nem jött létre, talán azért is, mert Csehszlovákiával foglalkozó szakemberük alapjában véve nincs. 0 Hogyan látják az USA-ban az amerikai tőke csehszlovákiai beruházási esélyeit? - Tavaly szeptember 10-e óta vagyok Amerikában. Megérkezésem után több olyan értekezleten vettem részt, amelyen arról tárgyaltak, hogy az amerikai tőke hogyan tartsa meg befolyását az Európai Közösség országainak piacán, illetve mit tegyen, hogy ez a befolyás ne csökkenjen.^ Amikor Európa keleti országaiban ez az új helyzet kialakult, bár óvatosan, de először a tudományos körök mérték fel a lehetőségeket. Később a vállalkozók is feleszméltek. A kérdés egyelőre nyitott, bár a vállalkozók többsége kivár, mert ezek a piacok számukra még mindig bizonytalanok. Az is igaz viszont, egyrészük felrótta az amerikaiaknak, hogy addig tétováznak, míg a japánok ezt a piacot is bekebelezik, vagy pedig a nyugatnémet és francia tőke befolyása alá kerül.