Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-08 / 33. szám, csütörtök

James Baker beszéde ÚJ szú 1990. II. 8. (Folytatás az 1. oldalról) elegendőek. Ha az 1989 a régi megdöntésének éve volt, akkor 1990nek az új felépítésének esztendejévé kell válnia. Tiszteletben tartani a kisebbség jogait Az újonnan létrejövő demokráciák előtt e tekintetben négy feladat áll. Először: a forradalom szellemének át kell hatnia a kormányokat. Az ideiglenes rendszereknek utat kell nyitniuk az igazságos, szabad választások előtt, amelyeken létrejönnek az ellenzéknek is helyet biztosító parlamentek. A többség kormányának tiszteletben kell tartania a kisebbségek jogait. Másodszor: az új Európa szellemének tükröződnie kell azokban a biztonsági intézkedésekben, amelyek elhárítják a katonai agresszió vagy a megfélemlítés veszélyét, és támogatják a vitás kérdések békés rendezését. Harmadszor: a gazdasági reformok szellemének úgy kell fejlődnie, hogy a szabad nőknek és férfiaknak megengedje, hogy gazdasági szabadságnak örvendjenek, beleértve a magántulajdonhoz és ahhoz való jogot, hogy az emberek egyénileg éppúgy, mint kollektíván részt vegyenek a piaci életben, ahol az árakat az egyének kívánságai, nem pedig központi diktátum alapján állapítják meg. E három feladat kapcsán szerintem egy negyedik is van: az új demokráciák közül némelyik e téren úgy dönthet, hogy a közös erőfeszítések realizálása szempontjából jobb lesz, ha koordináltan, a regionális együttműködés bizonyos formáinak alkalmazásával járnak el. E törekvések tekintetében fontos szerepet fog játszani a NATO, az Európai Közösségek s az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő államok. Az Egyesült Államok ugyancsak fontos szerepet fog betölteni. Hasonlóan, mint mi, önök is a demokratikus eszmék felé tartanak - mert ez Amerika lényege. Ennek Wilson elnök és Masaryk egyaránt tudatában volt. Közülünk senkinek sem szabad alábecsülnie a ránk váró igényes munkát. Nem'szabad alábecsülnünk azt a nagy alkalmat sem, amelyet bátorságuk mindannyiunk előtt nyitott. Első feladat: a szabad választások. Két hónappal ezelőtt berlini utam során hangsúlyoztam, hogy a tartós európai békét illetően támasztott első követelmény, hogy a kormányok a kormányzottak egyetértésével jöjjenek létre. Mi, amerikaiak nagyra értékeljük az önrendelkezést, mivel nagyra becsüljük az egyén méltóságát és szabadságát. Azért is teszszük ezt, mivel az önrendelkezés elve az egyetlen olyan alap, amelyre a legitim kormányok támaszkodhatnak. A nép érdekeinek megfelelő kormányok úgy szavatolhatják az európai összetartozást és szabadságot, ahogyan az a hadseregeknek vagy a tankoknak sohasem sikerülhetett. Jóval valószínűbb, hogy a demokratikus kormányok az állampolgárok jólétét fogják támogatni, nem pedig terjeszkedési célokat követni. Nyilvánvaló, hogy ezt az alkalmat Gorbacsov is felismerte. Szerintem az új szovjet vezetés egyetért azzal, hogy a legitimitás, nem pedig az erő jelenti az európai stabilitás szavatolása felé vezető egyetlen utat. Ezzel kapcsolatban Sevardnadze külügyminiszter a múlt hónapban ezt mondta:,,Nehéz múltat hagyunk magunk mögött. Magunk mögött hagyjuk, és levontuk belőle a tanulságot: csak a fejlett demokrácia nyújthat garanciákat a hatalommal való visszaélés ellen, és védheti meg a nemzetet az elnyomással s az erőszakkal szemben. Tükrözzék a nép akaratát Javaslom: az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vevő országok csatlakozzanak az Egyesült Államokhoz és küldjenek megfigyelőket, hogy biztosítsák: az 1990. évi választások valóban a nép akaratát tükrözzék. 1989-ben az emberek kimentek az utcára. 1990-nek olyan évnek kell lennie, amikor az emberek bejutnak a parlamentekbe. Szeretném valamire felhívni a figyelmet. Nyugtalanítanak bennünket némely kormányok praktikái, amelyek akadályt gördíthetnek a valóban szabad, igazságos választások elé. Hogy érthetően fejezzem ki magam: a demokráciába való békés átmenet - amely most zajlik Közép- és Kelet-Európában - nem fér össze egyetlen párt kulisszák mögötti manővereivel sem. Amint azt az NDK-ban és Romániában láthattuk, az ilyen akciók csak aláássák e létfontosságú folyamat legitimitását. És bárminemű oiyan lépések, amelyek aláássák a legitim kormányok létrehozását, növelik, nem pedig csökkentik az instabilitást. Ez senkinek sem érdeke. Az új demokratikus differenciálás alapján fogunk eljárni: a legitim kormányok megteremtése felé vezető útról való bárminemű eltérés az illető népet megfosztja az általunk nyújtható támogatástól. A második feladat: az európai biztonság terén végbemenő változások megszilárdítása. A demokratikus imperatívusz az első és legfontosabb feladat. De a második feladat sem kevésbé lényeges. A lehető legvilágosabban szeretném meghatározni célunkat: nemcsak hidegháborút, hanem az azt megelőző konfliktusokat is magunk mögött kell hagynunk. A tanulság kézenfekvő: a katonai változásoknak lépést kell tartaniuk a politikaiakkal. Az európai hagyományos fegyveres erőkről folyó tanácskozás kritikusan fontos lépés egy közösen kialakított, kodifikált biztonsági rendszer felé. A múlt héten Bush elnök új javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében mielőbb célszerű megállapodásnak kell létrejönnie az európai hagyományos fegyveres erőkről. Az Egyesült Államok bízik abban, hogy ilyen szerződés elő fogja segíteni a stabil európai stratégiai viszonyokat. A gazdasági életképesség létkérdés Harmadik feladat: az új demokráciák gazdasági követelményei. A szabad választások, a hagyományos erőkről való megállapodás és a bizalomerősítő intézkedések segítik az önök népi forradalmát, és hozzájárulnak előrehaladásához. Azonban ha nem tesznek lépéseket a gazdasági életképesség támogatására, az európai stabilitás ismét veszélybe kerülhet. Ez az egyik fájó tanulsága a két háború közötti éveknek. A térségben élő népekre - amelyek új módon szabadultak fel - a négy évtizedes totalitárius uralom által elpusztított társadalom megújítása során hosszú, fárasztó munka vár. Tekintettel arra, hogy az egyes népek életkörülményei jelentősen különböznek, a segítségnyújtás terén hiba lenne a mechanikus eljárás. Azonban úgy vélem, meghatározhatók a gazdasági reform azon időszakai, amikor az Egyesült Államok, az Európai Közösségek tagállamai és a 24-ek tagországai úgymond mértékce szabott támogatást nyújthatnak. Nekünk kell segítenünk a külföldi beruházók szerzésében, javaslatokat tennünk, ahol erre szükség van, s időnként dotációt nyújtani a magánvállalkózások beindulásához. Nekünk kell segíteni - főleg sokoldalú pénzügyi támogatás formájában - azokat a demokratikus gazdasági rendszereket, amelyek arra törekednek, hogy leküzdjék az olyan nehéz átmeneti problémákat, mint az adósságtörlesztés, az árfolyamstabilizálás s az illető ország fizetőeszközének konvertibilissé tétele. Engedjék meg, hogy szóljak a Csehszlovákia számára nyújtandó segítségre vonatkozó kétoldalú programról. Ha a csehszlovák parlament új liberális törvényerejű rendeletet hagy jóvá a szabad kitelepülésről, az Egyesült Államok közzéteszi, hogy Csehszlovákia teljes mértékben eleget tesz a Jackson-Vanikov záradékban foglalt feltételeknek, s ezután Csehszlovákia megkaphatja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, anélkül, hogy ezt utána minden évben kérnie kellene. Az amerikai elnök felkérte az illetékeseket, hogy a Külföldi Magánberuházási Társaság nyisson irodát Csehszlovákiában, és támogassa az egyesült államokbeli magánberuházókat. Ugyancsak támogatni fogjuk a Nemzetközi Valutaalapba való felvételre vonatkozó kérelmüket. Az Egyesült Államok ezenkívül gazdaságilag olyan módon fogja támogatni Csehszlovákiát, hogy az Export- és Importbanknak, valamint a Kereskedelmi Hitelnyújtási Hivatalnak felajánlja biztosítson az országnak kiviteli hitelgaranciákat, továbbá oly módon, hogy tanácskozást kezdeményez a kétoldalú beruházási szerződés megkötéséről. Az Egyesült Államok a környezetvédelem terén is támogatni fogja Csehszlovákiát. A kulturális kapcsolatok terén tervezzük, hogy kulturális központot létesítünk Pozsonyban és Prágában, valamint Pozsonyban ismét megnyitjuk konzulátusunkat. Az Egyesült Államok indítványozza, hogy létesítsenek alapítványt a független televízió és rádió létrehozására és a szabad sajtó megteremtésére. Ha együttműködnek velünk, tiszteletben tartjuk döntéseiket, s úgy fogunk segíteni, hogy kialakuljon a Kelet-KözépEurópa országainak szövetsége. Az SZKP Központi Bizottsága ülésének keddi vitája (ČSTK) - Az SZKP Központi Bizottságának kibővített plénuma zárt ajtók mögött tanácskozott. A vitáról a hivatalos tájékoztatást csak jelentős késéssel tették közzé, ez is indokot adott a különféle spekulációkra. Ez a késedelem az oka annak is, hogy csak most tudunk összefoglalót adni a keddi tanácskozásról. Egyébként a TASZSZ szerint kedden 24-en szólaltak fel, az ismertebb vezető politikusok közül például Jegor Ligacsov, Jevgenyij Velihov, Vitalij Vorotnyikov, Eduard Sevardnadze, Vagyim Medvegyev, Alekszandr Jakovlev és Vlagyimir Krjucskov. Jegor Ligacsov, az SZKP KB tagja, a KB titkára, akit - mint ismeretes - a konzervatív szárny vezéralakjának tartanak, az átalakítást olyan objektív folyamatnak nevezte,' amelynek nincs alternatívája. Szerinte azonban a Politikai Bizottság és a kormány komoly hibákat követett el a peresztrojka megvalósítása során, túlságosan sok időt szentelnek a sürgető problémák elemzésére, s kevés idő marad a határozott cselekvésre. Tegnap már röviden utaltunk arra, hogy Jegor Ligacsov - az AFP szerint - szintén a párt vezető szerepét rögzítő 6. alkotmánycikkely eltörlését támogatta, ugyanakkor azt mondotta, hogy e javaslatot alaposabban ki kell dolgozni. A bővebb tájékoztatás szerint Ligacsov támogatta azt, hogy a kongresszus elé kerülő platformba kerüljön be a párt egységéről szóló kitétel. Kardinális kérdésnek tartotta a párt eszmei és szervezeti szilárdítását. Határozottan elutasította, hogy a pártból valamilyen „amorf szervezet és politikai klub" váljon. Ellenezte a magánszektor érvényesülését a szocialista társadalomban. Szerinte ez olyan kérdés, amelyről népszavazást kellene tartani. A német újraegyesítésről is elmondta véleményét: szerinte a kérdés hangsúlyozása, amely gyakorlatilag „az NDK elnyelését" jelenti, fokozódó veszélyeket hordoz. Eduard Sevardnadze külügyminiszter kijelentette, most olyan döntéseket kell elfogadni, amelyek a peresztrojkának biztosítják a túlélés lehetőségét. Ha nem sikerül konszolidálni az egészséges erőket, akkor káoszra és anarchiára lehet számítani. Ilyen körülmények között pedig nem lenne nehéz elképzelni a nagy és a kis diktátorok felbukkanását, akik semmit sem sajnálnának, csakhogy visszafordíthassák a fejlődést. Sevardnadze is azt mondta, hogy egy életképes pártnak nincs szüksége hatalmi monopóliumra, lehetővé kell tennie a politikai pluralizmust és az együttműködést minden más egészséges társadalmi-politikai szervezettel. A nemzetiségi kérdés kapcsán megjegyezte, a Szovjetunió nemzetei együttműködésének megőrzése érdekében erre úgy kell tekinteni, mint a valóban szuverén államok szerződéses szövetségének Vélemények az NSZK-NDK pénzügyi unióról Keletnémet katonák a Bundeswehrben? (ČSTK) - Az NSZK-ban és az NDKban egyaránt vitát váltott ki a két német állam pénzügyi uniójára tett javaslat, amelyet a minap Helmut Kohl kancellár tárgyalások útján hamarosan elérhetőnek tartott. Karl-Otto Pöhl, a Bundesbank elnöke szerint a gazdasági és a pénzügyi unió elképzelhetetlen, ha az NDK megőrzi „állami identitását". Pöhl ugyanakkor az unió létrehozásáról szóló tárgyalások megkezdését helyeselte. A bankelnök határozottan elutasította azt a lehetőséget, hogy az NDK-ban párhuzamos fizetőeszközként bevezessék a nyugatnémet márLengyelország a legfontosabb Brzezinski a kelet-európai helyzetről (ČSTK) - Az Egyesült Államok szempontjából Kelet-Európa átmeneti időszakban van. A politikai helyzet csak Lengyelországban stabilizálódott, s ez az ország, amely az élen jár a politikai és a gazdasági változásokban - többek között ezt nyilatkozta a lengyel televízió kedd esti műsorában Zbigniew Brzezinski, az ismert amerikai politikus. Véleménye szerint az egykori demokratikus ellenzék stabil, s egy olyan kormány bázisát alkotja, amely józanul irányíthatja a társadalmat. Ez Kelet-Európában kivételes. A lengyel gazdasági helyzet talán bonyolultabb, mint a térség más országaiban. Magyarország a külföldi tőke számára attraktívabb, az NDK az NSZK különleges gondoskodásának örvend, Csehszlovákia „sekély válságban" van (a társadalmi tulajdon itt jóval nagyobb arányú, mint Lengyelországban, s ezért a szabadpiac rendszerére való áttérés Csehszlovákiában jóval nehezebb lehet). Az USA számára Lengyelország a legfontosabb kelet-európai állam, s geopolitikai szempontból is lényeges, hogy a lengyel politikai és gazdasági kísérlet sikeres legyen - mondta Brzezinski. kát. Mint mondotta, ez csak elmélyítené a problémákat. Helmut Geiger, a nyugatnémet takarékpénztár elnöke ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az unió létrehozása több milliárdos kiadásokat igényelne az NSZK-tól, ami szükségszerűen visszafogná a gazdasági növekedést. A berlini kerekasztal-tárgyalások döntése ellenére a nyugatnémet pártok vezetői számos szereplésre készülnek az NDK-beli választási kampány keretében. Helmut Kohl kancellár például hat alkalommal kíván beszédet mondani különböző városokban! Nem rest az SPD és az FDP sem, mindkét párt aktívan szeretné támogatni keletnémet partnerét. Az NDK nemzetvédelmi minisztériuma megerősítette, hogy az ország hadseregének katonái egyre nagyobb mértékben érdeklődnek a nyugatnémet Bundeswehrben való szolgálat iránt. Az NDK-ban kialakult bonyolult helyzet érinti a katonákat is, a naponta távozó 2 ezer ember között megtalálhatók a hadsereg tagjai is. keretében megvalósuló együttműködésre, a köztársaságok nemzeti szuverenitásának elvét reális tartalommal kell megtölteni. Sevardnadze azt javasolta, fogadják megértéssel az orosz kommunistáknak azt a szándékát, hogy saját állami és pártstruktúrát akarnak kialakítani, tekintettel az országban bekövetkezett új változásokra. Nyikolaj Rizskov kormányfő beszédére a Mihail Gorbacsov által hétfőn ismertetett javaslatok támogatása volt a jellemző. Kifejtette, az utóbbi években számos fogyatékosság oka az volt, hogy csak lassan és ellentmondásosan valósult meg a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek, illetve vezetés funkcióinak szétválasztása. A pluralista rendszerrel kapcsolatban ő is megállapította, hogy a gyakorlatban már létezik ilyen rendszer, s a pártnak most pontosan meg kell fogalmaznia, miként viszonyul ehhez a rendkívül fontos kérdéshez, amely megváltoztathatja az egész szovjet társadalom fejlődését. Nehéz idők várnak a kommunistákra, meg kell tanulniuk együtt élni és dolgozni más társadalmi-politikai szervezetekkel. Vitalij Vorotnyikov, az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke egyetértett azzal, hogy létre kell hozni az elnöki hivatalt, mivel ez, szerinte, szilárdítaná az államhatalmat és erősítené a demokráciát. A keddi nap eseményeit értékelve megfigyelők arra mutatták rá, Gorbacsov hétfői javaslatai, mindenekelőtt azok, amelyek a pluralista rendszer kialakítására vonatkoznak, a konzervatívok támadásainak célpontjává váltak, s ide sorolták Ligacsovot is a 6. cikkellyel kapcsolatos álláspontja ellenére. A Reuter véleménye: a konzervatívok egyebek között azzal is megvádolták Gorbacsovot, hogy az anarchia felé vezeti az országot. Viszont ha minden mozzanatot mérlegre teszünk, akkor az a következtetés vonható le, hogy a konzervatív vagy az ún. kemény irányvonal képviselőivel vívott ütközetből mégis Gorbacsov került ki győztesen. George Bush amerikai elnök is méltatta és támogatta Gorbacsovnak azt a javaslatát, amely a kommunista párt szerepének megváltozását és a többpártrendszer megalakítását célozza. Egy katonai támaszponton mondott beszédében - épp egy hadgyakorlat megtekintése után - kijelentette, hogy „az amerikaiak mindig üdvözölték a demokratizálást támogató intézkedéseket". Elhalasztják a kairói külügyminiszteri találkozót Husszein aggódik a zsidó bevándorlók áradata miatt (ČSTK) - A jövő hétre tervezett háromoldalú, egyiptomi, izraeli és amerikai külügyminiszteri találkozót az izraeli-palesztin párbeszéd lehetőségeiről el fog kelleni halasztani. Ezt Ahmed Eszmat Abdel Megid egyiptomi külügyminiszter közölte kedden Rijadban, a szaúd-arábiai rádiónak adott nyilatkozatában. A miniszter hangsúlyozta: a halasztás nincs összefüggésben a vasárnapi támadással. Mint ismeretes, palesztin terroristák egyiptomi területen megtámadtak egy izraeli turistabuszt. A terrorista akcióval kapcsolatban egyébként eddig több mint 60 személyt vettek őrizetbe. A letartóztatottak között van az autóbusz vezetője is, akit azzal gyanúsítanak, hogy együttműködött a tettesekkel. A szovjet csapatok kivonásáról (Folytatás az 1. oldalról) keltezésű TASZSZ-jelentés a megmozdulást szovjet-ellenesnek nevezte. Szerinte ez helytelen értékelés, s annak a véleményének adott hangot, hogy a szovjet csapatok távozását követelő megmozdulásokért elsősorban a szovjet felet terheli a felelősség. A viszonyunk rendkívül fontos kérdésében megnyilvánuló bizonytalanság fokozza az idegességet a csehszlovák közvélemény körében, ezen nincs mit csodálkozni. Sok időt veszítettünk, a szovjet csapatok már úton lehetnének - nyilatkozta a csehszlovák külügyi szóvivő. Dobrovský elutasította a TASZSZ megfogalmazását, rámutatva, hogy a prágai tüntetésről szóló jelentés elfercyti a valóságot és félreértésre ad okot a két ország között. Nem szolgálja a baráti kapcsolatok helyreállítását sem. A szovjet csapatok kivonásával ismét lehetőség nyílik a csehszlovák-szovjet viszony normalizálására. Nyilatkozott a Csehszlovák Sajtóirodának Ivan Aboimov is. Azt mondta, őszintén csodálkozik azon, hogy tüntetéseket szerveztek Csehszlovákiában, amikor lényegében már megkezdődtek ezek a nagyon fontos tárgyalások. A szervezők nem is titkolták, hogy a megmozdulásokat a második fordulóra időzítették. Aboimov úgy vélekedett, a nyomásnak ez a formája nem a legjobb módja annak, hogy a tárgyalásokhoz kialakuljon a megfelelő légkör. Rámutatott arra is, próbálkozások történtek a prágai szovjet nagykövetség „normális munkájának megzavarására", ami már egyáltalán semmilyen normáknak sem felel meg. Husszein jordán király az Al-Vatan című kuvaiti napilapnak adott keddi interjújában elmondta, az Izraelbe érkező zsidó bevándorlók áradata - véleménye szerint - az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az arab nép számára. Felszólította az arab államokat, tartsanak csúcsértekezletet, amelyen erről a problémáról tárgyalnának. Husszein továbbá felszólította az arab országokat, kezdjenek párbeszédet a Szovjetunióval és a kelet-európai kormányokkal azzal összefüggésben, hogy Izrael a saját javára próbálja kihasználni a kommunista rendszerek összeomlását. Fock Jenő 1968-ról (ČSTK) - A Varsói Szerződés csapatainak 1968 augusztusi csehszlovákiai bevonulásáról szóló döntést már néhány hónappal korábban meghozták - jelentette ki Fock Jenő volt magyar kormányfő a parlament honvédelmi bizottsága előtt. Kádár János és Fock csak az utolsó pillanatban, 1968 augusztusának elején - Moszkva közvetett fenyegetésének nyomása alatt - rendelte alá magát ennek a döntésnek - idézi az MTI ma-' gyar hírügynökség az exminiszterelnök szavait. \