Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám, szerda

Duray Miklós nyilatkozata 1990. január elején munkabizottság alakítását kezdeményeztük azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk: hogyan lehet megvalósítani a politikailag pluralista körülmények között a nemzeti kisebbségek hatékony politikai képviseletét és érdekvédelmét. Egy hónap leforgása alatt széles körű eszmecserét folytattunk a Független Magyar Kezdeményezés, a Csemadok, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, a Nyílt Fórum, a Szabad Fórum stb. számos képviselőjével, továbbá közgazdászokkal, jogászokkal és szociológusokkal, valamint vitafórumokon vettünk részt Losoncon, Füleken, Rimaszombatban, Kassán, Párkányban, Vágseílyén, Léván, Komáromban, Pozsonyban. Az elhangzott vélemények túlnyomó többsége, közöttük a szakvélemények is az önálló politikai szervezet megalakítását sürgették. Legtöbbször az a vélemény fogalmazódott meg, hogy a magyarság kiszorul a politikai élet peremére és a létező politikai erők nem tudják integrálni, sőt inkább szétmorzsolják az amúgy is megtépázott társadalmi szerkezetét. Ha nem alakul rövidesen egy olyan politikai szervezet, melyet az ország túlnyomó többsége elfogad, a magyar társadalom egyrészt áldozatává válhat a szélsőséges (főleg a nacionalista) erőknek, másrészt a sztálinizmus maradványait átmenteni igyekvő csoportosulásoknak. Véleményünk szerint szükséges egy olyan ideológiamentes párt vagy politikai mozgalom megszervezése, amely felvállalná a magyar kisebbség politikai képviseletéért folytatandó harcot. Ez azonban nem választható el a többi nemzeti kisebbség hasonló igényétől. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot együtt kell vállalni a többi nemzeti kisebbséggel, egyetemben a nemzeti kisebbségek által lakott területek egész lakosságának érdekvédelmével, beleértve a szlovák lakosságot is. Meggyőződésünkben az is megerősített, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációjának prágai konferenciája 1990. január 20-án a nemzeti kisebbségek érdek#és politikai képviselet kialakításának szükségességéről fogadott el nyilatkozatot (lásd Új Szó 1990. január 31., 4. old.). Erről és hasonló kérdésekről folytattunk február 3-án tárgyalást SCHWARZENBERG herceggel, a Helsinki Föderáció elnökével. Közösen jutottunk arra az álláspontra, hogy a nemzeti kisebbségek politikai szervezkedése nemcsak alapvető jog, de szükségszerűség is. A herceg erkölcsi támogatásáról biztosított bennünket abban az esetben, ha egy olyan szervezetet vagy pártot alapítunk, amelynek alapvető céljai megegyeznek a nemzetközi emberijogi és polgárjogi dokumentumok szellemével. Mindezekután a losonci, kassai és komáromi pártkezdeményezésre alapozva megalakítottunk egy bizottságot, hogy összegezzük az eddig felhalmozott ismereteinket, közös nevezőre hozva a szándékokat és a lehetőségeket. A bizottság azóta kidolgozta egy érdekvédelmi politikai mozgalom alapelveit, ezáltal átalakult a mozgalmat előkészítő bizottsággá. Az előkészítő bizottság kezdeményezi az EGYÜTTÉLÉS politikai mozgalmat a demokráciáért és a nemzeti kisebbségek jogaiért A mozgalom a nemzeti kisebbségek jogait a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet záróokmánya, valamint ennek teljesítését ellenőrző bécsi utótalálkozó Zárónyilatkozata és az Emberi Jogok Nemzetközi Föderációja (FIDH) 1990 januárjában Prágában megtartott ülésén elfogadott nyilatkozata szellemében kívánja érvényesíteni. Munkálkodni fog a demokráciáért, a jogállamért és a közös európai értékek meghonosításáért. Küzdeni fog a nemzeti kisebbségek kollektív jogaiért, kollektív politikai képviseletükért, saját ügyeikben való döntési jogukért, állampolgári egyenlőségükért és egyenjogúságukért, az egyenlő esélyek lehetőségéért, valamint a hátrányos megkülönböztetés ellen. Harcolni fog a fokozódó antiszemitizmus és idegengyűlölet, valamint minden faji, vallási és meggyőződés miatti hátrányos megkülönböztetés ellen. Védelmezni óhajtja a nemzeti kisebbségek kulturális, természeti és szellemi kincseit, gazdasági, területfejlesztési, szociális és ökológiai érdekeit, hogy megteremthessék nemzeti önazonosságuk megtartásához szükséges lelki, szellemi, anyagi és erkölcsi feltételeket, hogy a nemzeti kisebbségek a sokévtizedes romboló hatások alól felszabadulva ismét felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat. A célkitűzések elérésének alapfeltétele a különböző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar, német, rutén-ukrán, lengyel, zsidó és a szlovák nemzet egyezményes együttélése. Külön feladatának tartja a romák egyenjogúsági törekvéseinek támogatását. A demokrácia elvei mindaddig fogyatékosan fognak érvényesülni a csehszlovákiai politikai gyakorlatban, míg kísérteni fog a nemzetállam szelleme, míg nem válik az állam fogalma másodrendűvé a néppel szemben, míg a kisebbség ki lesz szolgáltatva a többség akaratának. A mozgalom a tevékenységét a felsorolt elvek alapján néhány fő pillérre kívánja fölépíteni: 1.) Politikai képviselet csak egy demokratikus pluralista rendszerben képzelhető el oly módon, hogy a nemzeti kisebbségek képviselete a törvényhozó testületekben specifikusan reprezentációt alkosson, legyen joga dönteni a kisebbségeket érintő ügyekben. A demokrácia alapját képző többségi elvet minden téren korlátozza a nemzeti kisebbségek védelme a leszavazhatóság ellen. 2.) Gazdasági élet. A jó társadalmi közérzet alapja az általános vagyoni biztonság és az anyagi jólét, mely csak piacgazdasági viszonyok között lehetséges. Alapfeltétele a privatizálás és a magánvállalkozások elterjedése. Viszonyaink között ennek egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági termelőszövetkezetek átalakítása szövetkezésekké, részvénytársaságokká stb., valamint a föld magántulajdonának visszaállítása. 3.) Szociálpolitika. Alapvető célja a családvédelem, mely a munkavállalók védelméből, az esélyegyenlőség biztosításából, a település-szerkezet megóvásából, helyi munkaalkalmak megteremtéséből stb. épül fel. A szociálpolitika egyik célkitűzése azon aránytalan elvonások visszatéríttetése, amelyekkel évtizedeken keresztül szegényítették a nemzeti kisebbségek által lakott területeket. 4.) Oktatásügy legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek iskolarendszerét újra kell építeni a kisiskolák visszaállításával ott, ahol az lehetséges. A közös igazgatású iskolákat pedig szét kell választani. A nemzeti kisebbségeknek alapvető joga anyanyelvén tanulni az elemitől az egyetemig. 5.) A kultúra szervezése az iskolaügyhöz hasonlóan legyen önigazgató. A nemzeti kisebbségek önmaguk döntsék el, milyen intézményekre van szükségük. A kormány kulturális költségvetéséből a kisebbségek számarányuknak megfelelően részesüljenek. A nemzeti kisebbségeket semmilyen törvény, vagy pénzügyi rendelet ne akadályozza abban, hogy kapcsolatot tartsanak az államhatáron túl élő nemzetükkel, illetve anyaországukkal és azonos kultúrájú csoportokkal - a nemzet kulturálisan egyetemes. 6.) A nyelvhasználat. Törvény biztosítsa, hogy a nemzeti kisebbségek a hivatalokkal kapcsolatban használhassák anyanyelvüket az általuk lakott közigazgatási területeken (községek, városok, járások). A kétilletve többnyelvűség érvényesüljön mind a közterületeken lévő feliratokon, mind a hivatalos nyomtatványokon. 7.) Hitélet. Az ember legalapvetőbb joga, hogy vallását saját anyanyelvén, szabadon gyakorolhassa. Mozgalmunk szervezetten fogja támogatni a hívők ilyen irányú igényét. A vallásos és erkölcsös nevelés érdekében támogatjuk a cserkészet újraszervezését, az Isten-haza-embertárs hármas egysége alapján. 8.) A különböző nemzetiségűek együttélésének alapja a türelem, a megbocsátás, kölcsönös tisztelet, egymás kultúrájának és nyelvének ismerete. Egyenjogúság, egyenrangúság és törvények nélkül nem képzelhető el normális együttélés. Az együttélés politikai és társadalmi normáit a közös lakóhelyhez fűződő közös érdekek alakítsák ki. Az együttélés gyakorlásának alapsejtje legyen a községi autonómia. Az előkészítő bizottság a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatának, valamint programtervezetének ismeretében reméli, hogy velük azonos politikai platformon állva kezdheti működését. Ugyanakkor abból a meggyőződésből indul ki, hogy a mozgalom a demokrácia elveit megtartva folytasson gyakorlatias politikát, legyen nyitott mindenki irányában, aki ellenzi atotalitárizmust és elnyomást, valamint síkraszáll a demokráciáért és a jogállamiságért. Az előkészítő bizottság felhívja a mozgalom célkitűzéseivel rokonszenvezőket, hogy vitassák meg az elvi nyilatkozatot és ha egyetértenek vele, csatlakozzanak hozzá. Ezt úgy fejezzék ki, hogy írásban kinyilvánítják egyetértésüket az elvi nyilatkozattal és csatlakoznak a mozgalomhoz. Nyilatkozatuknak tartalmazniuk kell a teljes nevet, születési adatokat, személyi számot, lakcímet, foglalkozást, aláírást. A csatlakozásokat kérjük elküldeni az előkészítő bizottság címére: Dr. Duray Miklós, Jaskový rad 161., 831 01 Bratislava, telefon: 07/408-714 Dr. Gyurcsík Ivan, Tupolevova 5., 851 01 Bratislava, tel.: 07/823-537 Ing. Harna István CSc., Svätoplukova 3., 903 01 Senec, tel.: 07/923-509 Dr. Rózsa Ernő, Priečna 522, 924 00 Galanta, tel.: 0707/3115 Kmeczkó Mihály, Pionierska 38/11, 945 01 Komárno, tel.: 0819/42-76 Kura Sándor, Komenského 12/4 945 01 Komárno Dr. Puntigán József, ul. SNP 37, 984 01 Lučenec Juhász Ilona, Šafárik u. 41., 048 01 Rožňava Ambrus Ferenc, Belák u. 41., 048 01 Rožňava Gál Sándor, Tatranská 2/12, 040 01 Košice, tel.: 095/591-92 Dr. Gyimesi György, Národného povstania 10, 077 01 Kráľovský Chlmec, tel.: 0949 /30-36. Tovább él a reformszárny Mégsem szűnik meg a CSKP reformszárnya, a Kommunisták Demokratikus Fóruma, olvashattuk a tegnapi Rudé právóban. A reformszárny tagjainak egy csoportja általi pártalakítását (a Csehszlovák Demokrata Fórum megalakítását) a CSKP reformszárnyának képviselői nem tekintik a Kommunisták Demokrata Fóruma (KDF) megszűnésének, sem felbomlásának, csupán a demokratikus fejlődés következményének. A KDF továbbra is önálló irányzatként kíván működni a kommunista párton belül, méghozzá függetlenül az új baloldáli párttól, a CSDF-től. Vezető képviselői a KDF valamennyi tagjának és támogatójának azt ajánlják, folytassák a programnyilatkozatukon alapuló tevékenységüket. A Kommunisták Demokratikus Fóruma továbbra is a CSKP keretein belül kíván működni, részt akar venni a járási konferenciák előkészítésében, valamint a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának alakuló kongresszusán. Jelölteket fog állítani, és kiveszi részét a konferenciák, illetve a kongresszus irányításából is. A Kommunisták Demokratikus Fóruma tagjainak törekvése arra irányul, hogy hozzájáruljanak a CSKP politikájának feltétlenül szükséges módosításához. Nem kívánják elhatárolni magukat egyetlen baloldali mozgalomtól sem. Ugy vélik, hogy a baloldali pártok és mozgalmak programjai között nem feltétlenül szükségesek az eltérések, hiszen céljaik azonosak. Ugyanakkor viszont a KDF tagjai azt követelik, távozzanak a CSKP apparátusából mindazok, akik nem képesek felhagyni a bürokratikus módszerekkel. (m-n.) Tisztelt Ékeli Helyi Nemzeti Bizottság! Naponként Digoxint szedek a nehéz lélegzés miatt. De úgy érzem, hogy a szellemi világunkban okoz manapság gondot sokunknak egy jelenség, amit jogi vákuumnak nevezek. Nem „ex lex" állapotban vagyunk, vannak ásatag paragrafusaink és várjuk, hogy új törvényekkel friss tavaszi levegő árámoljék be közéletünkbe. De addig?... Nem lehetne rendeletileg utasítani a „kiskirályokat", most már valóban „percemberkéket", hogy csínján bánjanak a paragrafusokkal és ne hagyjanak maguk után rossz emléket?! Nagy érdeklődéssel olvastam ,,Vihar Ekelen" című cikkedet és teljes mértékben egyetértek slftaegírottakkal, mert ez idő szerint Ekeinek is ref. papja vagyok. Ide mellékelek egy levélmásolatot, hogy lásd, milyen harcot folytatok egy felbecsülhetetlen értékért, a templomért. A téma az utcán hever. Kihasználom az alkalmat és megírom, hogy most az itteni Duna menti népet mi bántja. A jó, öreg Dunánk évmilliókon át végezte munkáját a Tündérkertért, és most a Vízgazdálkodási Igazgatóság békanyálas kanálisokkal akarja e munka alól felszabadítani, ezért termőterületeket „vásárol fel" kisemberektől - írd és mondd a 40 fillérért négyzetméterenként. Ez is most lett igen-igen sürgőssé! Tóth Mihály lelkipásztor Alulírott lelkipásztor, mint az ekeli Református Keresztény Egyház adminisztrátora tiltakozásomat jelentem be azon intézkedésük ellen, hogy a műemlék templomunk közvetlen szomszédságában asztalosüzemet és gyúlékony, sőt robbanékony anyagok tárolására épületeket emelnek. Tiltakozom, mert tudott dolog, hogy a templom, a paplak és az iskola egy telken épült, a két utóbbi épület jó messze a templomtól, éppen a templom tűzvédelme miatt. Az iskola államosításakor a templomtelekből lehasították az iskolaudvart. Az iskolaudvart 40 éven át udvarnak használták és ez így rendjén is volt, mert az udvar mint zöldövezet a templom védelmét is szolgálta. Ezt az udvart önök az utóbbi napokban egy üzem odahelyezésével, különféle építkezésekkel veszélyes tűzfészekké alakítják át. Tiltakozom, mert lehetetlennek tartom, hogy erre az építkezésre a szomszéd beleegyezése nélkül építési engedélyt kaptak. A betonalapokra csavarokkal ráerősített vaskonstrukciós raktár nem lehet kibúvó, mert nem a raktár minősége a veszélyes, hanem a benne tárolni kívánt anyagok azok a műemlék templomra és a hívekre egyaránt. Tiltakozom, mert a raktárakkal telezsúfolt udvar a templom főbejárata mellett unesztétikus látvány, a templom megcsúfolása. A hívek érzelmeit mélységesen sérti. Tiltakozom, mert a templom egész napos használatra épült, nem csak vasárnapra, és ezt nem lehet összeegyeztetni az asztalosműhely munkaidejével, a visító, ordító körfűrészek munkájával, amely zavarja az istentiszteleteket. Ebben a vitában nem kétséges, hogy a döntő szó a templomé! E pillanattól kezdve, minden erkölcsi és anyagi kárért, amely templomunkban keletkezhet a hnb-t teszem felelőssé. - Kérem, hogy a zöldövezetet a templom körül állítsák helyre, vagy tegyék a műhelyt máshová. Ha enI nek látható jelét 10 napon belül nem látjuk, további lépéseket teszünk felfelé, ezért ez a levél több példányban készült. „Együttesen a békéért!" köszöntéssel: Tóth Mihály ÚJ SZÚ 4 1990. I. 29. EGYÜTTÉLÉS POLITIKAI MOZGALOM A DEMOKRÁCIÁÉRT ÉS A NEMZETI KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT Kedves Dusza István!