Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám, szerda

A háztáji árutermelök kérdeziki Miért vagyunk mostohagyerekek? A kedvezőbb adópolitika és a nyugdíjjogosultság növelné a termelőkedvet ÚJ SZÓ 1990. II. 7. Bizonyára sokan olvasták lapunkban a múlt hét derekán azt a nyílt levelet, melyet a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége hegyétei alapszervezetének tagjai a pénzügyminiszternek címeztek. Ez a levél az egyik tanújele annak, hogy a szervezett kertészkedők, de a háztáji állattartással vagy szerződéses hizlalással foglalkozók körében is komoly nemtetszést váltott az a nemrég nyilvánosságra hozott központi rendelkezés, melynek értelmében a szolgáltatási szférában érdekelt magánvállalkozókat ötven százalékos adókedvezményben részesítették. A kertészkedők, akik a termelési és értékesítési kockázatot vállalva, a szabadidejük nagy részét feláldozva téltől télig azon fáradoznak, hogy megpakolják zöldséggel és gyümölccsel azt a bizonyos közös asztalt, melynél tizenöt millióan szeretnénk lehetőleg választékosan táplálkozni, a korábbról jól ismert elfojtási politika folytatásának, durva diszkriminációnak minősítették az említett rendelkezést. Emlékezzünk csak. Nincs két hete, hogy Miroslav Belanský, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy a tárca elismeri a különböző tulajdonformákon alapuló vállalkozások egyenrangúságát. Ugyanitt hallottuk, hogy főleg a szerződéses kertészkedők kezdeményezésére számítanak, hisz az ellátás szinten tartása érdekében a zöldségnek legalább a 60 százalékát ezentúl is a háztájiban akarják megtermeltetni. Olybá tűnik, mintha a pénzügy nem helyeselné ezt az elképzelést. ' Ugyan ki vagyok? Olvasóink közül többen telefonon, mások személyesen vagy levélben hívták fel a figyelmünket az említett rendelkezés fonákságára. Egyik levélírónkkal, Zámbó Irma pati kiskertésszel nemrég személyesen is találkoztunk. - Én nem a szabad időmben kertészkedem, mert nekem olyan nincs. Gazdalánynak születtem s meg is maradtam egy életre a földnél. Mégpedig a sajátomnál, már amennyit meghagytak belőle. Szervezet még nem volt a faluban, de én már kertészkedtem. Egyszer a fogyasztási szövetkezet küldött autót az áruért, máskor mi vittük be a városba, de mindig elkelt a termés. Később megalakult a kertbarátszervezet, s helyben is átvették a zöldséget-gyümölcsöt, akárcsak most. - Gondolom, nem azért írta, hogy jöjjünk... - De nem ám. Sokalljuk az adót, hiányoljuk a nyugdíjat. Végiggürcöltem az életemet, s most itt állok 57 évesen, teljesen leszázalékolva és egy fillér nyugdíj nélkül. Amikor az évi bevételünk után 8-10 ezer korona adót fizettem és sokallottam, az volt a válasz, hogy a gyári munkás is fizet adót. Mondtam, azok nyugdíjat is kapnak, de erre már nem is válaszoltak. A férjem egy éve szintén rokkantnyugdíjas, így nekem továbbra is kertészkednem kell, hogy pótoljam, amit az állam megtagadott tőlem. Pedig, igaz háztartásbeliként, de én is érte dolgoztam egész életemben. Most meg azt sem tudom, ki vagyok: eltartott rokkant vagy nyugdíj nélküli kiskertész? A progresszív adó nem serkent A múltban leginkább fóliafaluként emlegetett - persze nem becézett, hanem gúnyolt! - Marcelházán bárkit megszólíthat az ember, szinte biztos, hogy kertészkedőre akad. Mi tíz járókelőt kérdeztünk meg, s mindegyikük az adó részleges vagy teljes elengedése mellett szólt. Többen kerek-perec kijelentették, ha nem jut jobb belátásra a központ, meggondolják mit és mennyit termeljenek, vállalják-e a nagyobb kockázatot és kiadást jelentő hajtatást, beültessék-e másodszor-harmadszor is a kertet. A megkérdezettek egyike, Gálffy Rozália így fogalmazott: - Mint kertészkedő, természetesen az adókulcs módosítására, a progresszív adóztatás eltörlésére szavazok. Még akkor is, ha a nemzeti bizottság mezőgazdasági és építésügyi osztályvezetőjeként látszólag a falu érdekeivel ellentétben beszélek. Az adókötelezettség egy részének elengedése pillanatnyilag mintegy 500 ezer koronával csökkentené a költségvetésünket, viszont az általunk javasolt lineáris adóztatás később valószínűleg megduplázná a helyileg megteremtett fejlesztési lehetőségeket. A Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének Marcelházi Kertészeti Szolgáltató Vállalatában Paulisz Tibor kereskedelmi igazgatóhelyettes megerősítette, hogy az egy éve hakényszeríti a vállalkozókat. Konkrétan évi 60 ezer korona bevételnél már olyan nagy az elvonás, hogy a befektetés sem térül meg. A lineáris adóztatás mindennek elejét venné. Javasoltuk, hogy már az áru átvételénél egységesen 5 százalékot vonjanak le mindenkitől adó címén. - Nem gondolja, hogy ez meglehetősen kevés? így a nemzeti bizottságok költségvetése is beszűkülne. - Éppen ellenkezőleg, növekedne. Számítások szerint a komáromi járásban tavaly mintegy 500 millió korona bevételre tettek szert a háztáji kertészkedők, amiből lineáris adóztatás esetén 25 millió korona folyna be a nemzeti bizottságokhoz. Vagyis kétszer annyi, mint a most érvényben lévő, progresszív adóztatásnál, amikor mindenki igyekszik úgy „szétírni" a bevételt a családtagokra és hozzátartozókra, hogy ne lépje túl az elfogadható adóalapszintet. Ami pedig az 5 százalékot illeti, tisztességes szintnek tartjuk, hisz lényegében a valós nyereség 25 százalékának felel meg. A helyi szövetkezetben 20 százalék körüli nyereséget érnek el a kertészetben, s ennek a negyede megfelel az összbevétel 5 százalékának, amit mi a kiskertészek esetében levonásra javasoltunk. A pati Zámbó házaspár már javában készül az új idényre. Melegágyaikban szépen fejlődik a tápkockás karfiolpalánta. (A szerző felvétele) ába bízik a háztáji termelők segítségében, ha a pénzügyi tárca törvényei és rendelkezései letörik a vállalkozókedvet. Erre az évre 17 kertbarát-szervezettel és néhány nagyüzemmel 16 ezer tonna zöldség és gyümölcs átvételére kötöttünk szerződést, de ilyen feltételek között aligha várhatunk ennyi árut a termelőktől. Javaslatok a Komáromi járásból A helyi nemzeti bizottságon Nagy András titkárral a lineáris adórendszer bevezetésére tett javaslatról beszélgettünk. -A nyilvános gyűléseken felvetett igényre reagálva, járási koordinációs bizottságot alakítottunk, melyben a legfejlettebb kertbarátmozgalommal rendelkező települések nemzeti bizottságainak, kertbarát-alapszervezeteinek képviselőin kívül a Kertészeti Szolgáltató Vállalat dolgozói is jelen voltak. Kidolgoztunk egy javaslatot a mezőgazdasági adóról szóló 172/88 Tt. számú törvény módosítására s felkértük dr. Viera Lehotská képviselőt, hogy javaslatunkat terjessze elő a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Ha komolyan gondolta az érdekképviseletet, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt is segíthetné a megoldást. - Hallhatnánk valamit a javaslat lényegéről? - Egyebek között kértük, hogy módosítsák a törvény 18. §-át és az adóalap megállapításánál ismerjék el költségtételként a vállalkozás anyagi-műszaki feltételeinek megteremtésére fordított, igazoltan valós kiadásokat. Egyelőre ugyanis a termelőnek kell viselnie például a melegágyak, fóliasátrak és üvegházak építési költségeit, s a nyereségből levonható 40 százalék a fűtési és szállítási költségek ellensúlyozására sem elég. - Miért ellenzik a progresszivitás elvét? - Mert az intenzíven termelők esetében fékezi a termelőkedvet, a teljesítmény visszafogására vagy adócsaláshoz vezető spekulációra - Mit szólnak ehhez a kertészkedők? -A többség már csak azért is helyesli, mert megszűnne az adóbevallási kötelezettség, nem kellene előleget fizetni olyan bevételre, ami vagy lesz vagy nem, ráadásul könynyebb „megválni" esetenként 150-200 koronától, mint egyszerre 8-10 ezret befizetni. Nekünk is így volna jobb, hisz elmaradna a rengeteg papírmunka, amire se időnk, se munkaerőnk nincsen. - Félő, hogy sokaknak ez a rendszer sem fog tetszeni. Ugyanis csak a nagyban,.gondolkodók" járnak jól, a kisebb földterületen évente legfeljebb 15-20 ezer korona bevételt elérők elvesztik az eddigi kedvezményüket. - Ez igaz, de abszolút igazságosság nincsen. Az öregeknek és a rokkantnyugdíjasoknak persze lehetne adni valamilyen kedvezményt. És talán egy lakossági adóhivatal létrehozásán is érdemes volna elgondolkodni. - Egyre többen kifogásolják, hogy a kistermelői adókötelezettséghez nem társul nyugdíjjogosultság, mert a nyugdíjbiztosítást nem az elért teljesítményhez, hanem a megművelt terület nagyságához kötik. -Javaslatunk kidolgozásánál erre is gondoltunk. Abból indultunk ki, hogy az alapkövetelménynek tartott 40 áron búzát termelő gazdálkodó csupán 5 ezer korona körüli teljesítményt ér el, de lehet nyugdíjbiztosítása, viszont a kertészkedőtől, aki 4 ánpn akár 50 ezer korona értékű árut is termelhet, megvonják ezt a lehetőséget. Pedig valószínűleg nagyobb hasznára van a társadalomnak, mint a nagyobb földdel rendelkező társa. Ezért javasoltuk, hogy a szociális biztosítás lehetőségét inkább az elért teljesítmény nagyságától tegyék függővé. Ez főleg a nök helyzetén javítana, akik a családnevelés mellett valószínűleg szívesen vállalnák a háztáji gazdálkodást, ha biztosak lehetnének abban, hogy öregségükre nem maradnak „fogódzó" nélkül. KÁDEK GÁBOR Sok ezer meséskönyv, tankönyv és játék gyűlt össze a pozsonyi Biblanában, a pozsonyi gyerekek ajándéka a romániai szlovák gyerekeknek. A szállítmányt a Vöröskereszt juttatja el Aradra és Nagylakra. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) -A hetvenes évek elején még másfél ezer lakosunk volt, ma több mint 300-zal kevesebb. Községünket ugyanis a nem fejlődő települések közé sorolták be, építkezési engedélyt csak az kaphatott, aki helyben dolgozott. Igaz, az utóbbi hat évben már húsz olyan polgárunk is megkapta az építkezési engedélyt, aki másutt keresi meg kenyerét. A fiatalok itthagyták a falut, ma a lakosok közel negyven százaléka nyugdíjas - ezekkel a szavakkal fogad Miklós Lajos, a Vezekényi (Galántai járás) Hnb elnöke. - Szerencsére a helyzet változik. A közelmúltban új utcát nyitottunk, ahol húsz építési telket alakítottunk ki, ennek több mint a fele már gazdára is talált. Több más olyan jelenség is van, amivel az itt élő emberek korábban sem értettek egyet, de hallgattak, beletörődtek a helyzetbe, csak egymás között szidták a rendszert, amely a kisembert megfosztja a tulajdonában lévő földterülettől. Pontosabban, arra kényszerítették az embereket, mondjanak le a föld használati jogáról. Nyolcvankilenc családot érintett, valamivel több mint 28 hektár földről volt szó. A tulajdonosokat már felszólították, hogy 1989-ben ne műveljék meg földjeiket. Szerencsére a tagosításra nem került sor, így könnyen helyre lehet hozni a hibát, a törvénysértést. . - A Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsága azt is szóvá tette, tegyék végre rendbe a községünkön áthaladó patak medrét. Ez a dolog már azóta foglalkoztatja az embereket, amióta az öntözőrendszer kiépült. Nyáron, amikor a Kis-Dunából vizet juttatnak ide a mezőgazdasági üzem részére, a sekély medréből szétfolyik a víz, tavasszal és ősszel pedig bűzt áraszt a visszamaradt víz és iszap, mivel ilyenkor holtág lesz belőle. Egy évtizedes küzdelem után elértük, hogy ebben az évben egy kilométernyi szakaszt rendbe tesznek, a többit a további években. Igaz, a helyzet kialakulásáért a lakosainkat is bírálat illeti, mivel jónéhányan ide hordják ki a szemetet-vélekedik az elnök. A szemét tárolása az egész településnek gondot okoz. Eddig egy gödörbe hordták, de ezt ellenzi a járási higiénikus és a koordinációs bizottság is. - Télen még elviselhető, de nyáron bűzt áraszt - érvel Svitek Róbertné, a koordinációs bizottság tagja. -Az illetékesekkel bejártuk az egész határt, de szeméttárolásra alkalmas helyet nem találtunk, pedig ezt a kérdést sürgősen rendezni kell - igazít el az elnök. A községi vízvezeték mielőbbi kiépítését nemcsak a hnb, a koordinációs bizottság sürgeti, hanem a falu lakosainak nagy része is. Az a helyzet, hogy a kutak 99 százalékában a víznek magas a nitráttartalma. A 300 méter mély artézi kút elkészült már, másodpercenként kilenc liter vizet ad, csaknem a dupláját annak, amennyire a községnek szüksége van. A Szlovák Műszaki Főiskolát bízták meg azzal, hogy a vízvezeték tervét kidolgozza, mégpedig úgy, hogy azt később össze lehessen kapcsolni a tallósi, illetve a jókai vízvezetékkel. - Készül a művelődési ház terve is, amelyben helyet kap majd a posta, a nemzeti bizottság, a különböző klubhelyiségek. Így a jövőben sem leszünk munka nélkül - állítja a titkár. - Igaz, hallani olyan véleményeket, hogy inkább a gázvezeték építését szorgalmazzuk, de megítélésem szerint annak megkezdése körülményes, csak évek múlva teremtődik meg a föltétele. -Ez a vélemény csakis azért alakulhatott ki, mert a község lakosai nem sokat tudnak a művelődési házról, arról, milyen céllal épül - száll vitába Vicsápi László, a koordinációs bizottság tagja. - Mi helytelennek tartjuk, hogy a falugyűléseket szakaszosan tartják meg, így nem mindenki szerez tudomást arról, mi hangzott el a gyűléseken, kinek mi a véleménye. Ezért azt valljuk, hogy olyan falugyűléseket kell tartani, amelyekre a falu összes lakosát egyszerre meghívják, hogy nyíltan, őszintén mondhassák el véleményüket. A követeléseik közé tartozik még - és nem ok nélkül -, hogy az óvoda kertjét, amelyet jelenleg megművelésre bérbe adtak, parkosítsák és bocsássák az óvoda, a gyerekek rendelkezésére. Sürgetik a kistermelők földadójának igazságos rendezését, noha tudják, hogy ez nemcsak a helyi szerveken múlik. Hogy a lakótársaik véleményét jobban megismerhessék, átfestettek és kihelyeztek egy régi postaládát, amelybe mindenki bedobhatja a papírra vetett észrevételeit, javaslatát, véleményét. A községben egymás között „bizalom ládának" hívják, éppen ezért csak az aláírt panaszokat, észrevételeket veszik figyelembe. A koordinációs bizottság két tagja egyöntetűen állítja, az emberek náluk csak nehezen tudatosítják, hogy ma már ők a község gazdái, hogy nemcsak a közigazgatásból vehetik ki a részüket, de még pártot is alapíthatnak. - Helybeliek vagyunk, jól ismerjük a hnb képviselőit, akiknek a fele nem párttag. Az a véleményünk, hogy a szabad választásokig nem "szükséges ezen az összetételen változtatni, csupán azt akarjuk, hogy a tanács ülésein képviselőink is ott lehessenek. Azt valljuk, hogy minden állampolgár, tisztségviselő a mindennapos lelkiismeretes munkájával kell hogy bizonyítsa képességeit, tudatosítsa, hogy a demokrácia nemcsak jogokat ad, hanem kötelességgel is jár. Ezekben a napokban Vezekényben is sok minden a felszínre került. Vannak, akik azt állítják, hogy korábban a község nem fejlődött úgy, ahogy arra megvoltak a feltételek. Az igazsághoz tartozik, hogy ebben a megbízatási időszakban sok minden megváltozott. A múlt évben az évi költségvetésüket több mint kétmillió toronával túlszárnyalták.Többek között átépítették a villanyvezeték-hálózat egy részét, korszerűsítették a közvilágítást. Az említett munkálatoknak húsz fa esett áldozatul, de ezek helyett 340 tujafát ültettek ki. A közelmúltban egy családi házat vásároltak meg nyugdíjasklub céljaira. - Az új lehetőségekkel élni kell. Ezt kívánja tőlünk az a cél, amelyet a kormány maga elé tűzött, s amelynek megvalósításából mi is ki akarjuk venni a részünket- vallja Miklós Lajos. Ehhez akar segítséget nyújtani a Nyilvánosság az Erőszak Ellen koordinációs bizottsága is. S ha a közös feladatokat együtt oldják meg a jövőben, a meddő vitát a párbeszéd váltja fel, akkor ennek elsősorban az ott élő emberek látják majd hasznát. NÉMETH JÁNOS tályba lépett, progresszív adórendszer negatívan hat a kistermelői* vállalkozókedvére. - Két éve még a szőlősorok között is zöldséget termeltek az emberek, most meg csak a vállukat rángatják, ha a talaj többszöri kihasználásáról beszélünk. Egyre kevesebben vállalkoznak korai hajtatásra, korlátozzák vagy teljesen elhagyják a másodnövényekkel való bíbelődést, nehogy túllépjék a még elfogadható adóalapnak számító nyereségszintet. És tizenöt-húsz év után ismét megjelent a kertekben a kukorica. A mezőgazdasági miniszter hiKülönböző szempontok, közös érdekek