Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám, szerda

Előtérben az általános választások előkészületei Ladislav Adamecnek, a CSKP elnökének írása A Rudé právo és a Pravda mai száma közli Ladislav Adamecnek, Csehszlovákia Kommunista Pártja elnökének írását, amelyben a szerző a kommunistákra háruló időszerű feladatokkal foglalkozik. Bevezetőben a CSKP elnöke kiemeli, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk a közelgő általános választások előkészületeire. Heves viták a szovjet pártplénumon ,,A legfontosabbal, a választási prog­rammal kell kezdenünk. De nem úgy, ahogy ezelőtt történt, amikor a központ­ban egy szűk csoport kidolgozta, s a töb­biek csak proklamatív módon csatlakoz­tak hozzá. Most alulról kell kiindulnunk, hogy a program a párt kollektív munkájá­nak gyümölcse legyen" - folytatja Ladis­lav Adamec. A továbbiakban egyebek között a választási program vitájának megkezdésére szólít fel. E téren a De­mokratikus szocialista társadalomért cím­mel a rendkívüli pártkongresszuson jóvá­hagyott akcióprogramnak kell alapul szol­gálnia. Azonban ez sém dogma. A másik kiindulási alap az emberek tapasztalatai és nézetei. ,,Bízunk abban, hogy a vita során olyan javaslatok is elhangzanak, amelyek lehetővé teszik a választási program sok­oldalú kiegészítését. E tekintetben fontos szerepük van a helyi jelentőségű kérdé­sekre vonatkozó javaslatoknak is, ame­lyekkel kiegészülhetnek a regionális vá­lasztási programok. Ezért azokhoz szeretnék fordulni, akik szivükön viselik társadalmunk további sorsát, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a kommunista pártnak. Azokhoz is, akik­nek a múltban akaratuk ellenére távozni­uk kellett a pártból, vagy különféle okok miatt önként hagyták el, de a szocializ­mus eszméi közeliek maradtak hozzájuk. Már a közeli napokban várjuk a kommu­nisták, a pártszervezetek és klubok javas­latait. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a választási programról folytatunk vitát. Ugyanígy haladéktalanul hozzá kell látnunk a választások szervezési és politi­kai előkészületeihez, erősítenünk kell ön­bizalmunkat és eltökéltségünket, fel kell újítanunk a néppel fenntartott kapcsolata­inkat, meg kell nyernünk őket politi­kánknak. Fontos gazdaságpolitikai törvénytervezetek (Folytatás az 1. oldalról) Ezek szerint a gazdasági reformot a lehető leggyorsabban kellene vég­rehajtani. Valtr Komárek véleménye szerint az egész lakosságnak meg kell hoznia a kibontakozáshoz szük­séges áldozatot. Ez pedig nem más mint a kényelemszeretet, a lassú munkatempó feladása a nagy telje­sítmények, a minőség, a céltudatos és kitartó munka javára. Kérdésekre válaszolva egyebek közt elmondta, hogy a megváltozott körülmények ellenére is fontos és értékes számunkra a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés. Szükségünk van a szovjet piacra, ám a gazdasági kapcsolatokat kölcsö­nösen előnyössé kell tennünk, a pia­ci kapcsolatokon kell alapulniuk. Ugyancsak hasznosnak, és pers­pektivikusnak jellemezte a csehszlo­vák-kínai gazdasági együttműkö­dést, amelyet véleménye szerint nem árnyékolhatja be a dalai láma csehszlovákiai magánlátogatása. (sm) Új törvényeket vitattak meg (Folytatás az 1. oldalról) a Szövetségi Gyűlés elé terjeszten­dő új törvényjavaslatok előkészüle­teivel kapcsolatban is. Megállapítot­ta, hogy olyan országos törvények kidolgozása is folyamatban van, amelyek a tagköztársaságok tör­vényhozó testületének jogkörét is érintik. Ezenkívül hangsúlyozta: a törvénytervezetek túlnyomó több­ségét oly módon készítik elő, hogy a tagköztársaságok törvényhozó és végrehajtó szervei nem kapcsolód­hatnak be érdemlegesen ebbe a fo­lyamatba. Utalt arra, hogy néhány törvényjavaslatot - a szövetségi kor­mány általi jóváhagyásuk előtt - vé­leményezés céljából nem terjesztet­tek a tagköztársasági szervek elé, jóllehet olyan jogszabályokról van szó, amelyek jelentősen érintik a szövetségi és nemzeti szervek közötti alkotmányos viszonyt, és amelyek túlnyomó többségét a tag­köztársaságokban hajtják végre. Lenni, de hogyan? Népművelők országos tanácskozása (Munkatársunktól) - Országos fóru­mot tartottak tegnap a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkjának színháztermében a népművelők. A Népművelési Intézet központi, járási, helyi szervezeteinek többszáz küldöttje azokra az égető kérdé­sekre kereste a választ, amelyek az új társadalmi feltételek közepette leginkább izgatják az ,, Osveta" dolgozóit, nevezete­sen, hogyan alakul az intézmény további sorsa, a megszigorodó gazdasági élet milyen teret enged a helyi kultúrának? A többtucat felszólalásban egyértelmű­en megfogalmazódott, hogy bár a népmű­velést a sztálinista kultúrpolitika egyfajta szócsőnek igyekezett használni, mégis, gyakran népművelési intézetek voltak azok, amelyek hazánk kultúráját képvisel­ték külföldön és idehaza egyaránt, s a mostoha körülmények ellenére is tartós értékeket tudtak teremteni. Ezekről az értékekről nem szabad lemondani. Követelés van bőven: el kell törölni az ún. limiteket, ne gátolják a népművelők mun­káját a még mindig érvényben levő előírá­sok, rendezze a minisztérium a műszaki ellátottságot, emeljék végre a nevetsége­sen alacsony béreket, szűnjön meg a so­kat hangoztatott rentabilitás-nézet... Sajnos, a legtöbb kérdés továbbra is megválaszolatlanul maradt, beleértve a legfontosabbat is: lesz-e anyagi fedezet a további munkához? S bár a fórumon megalapítottak egy koordinációs bizottsá­got, amelyben valamennyi kerület három taggal képviselteti magát, a megjelent többszáz népművelő mégis bizonytalan érzéssel ment haza délután hisz a lenni vagy nem lenni kérdésre senki sem adott megnyugtató választ. (k-y) Nyugtalan lelkiismerettel A Demokratikus Fórum tevékenységéről Eljárok a Kommunisták Demokratikus Fóruma pozsonyi szervezetének ülé­seire. Biztatást, erőt, derűlátást jelentettek számomra ezek az összejövetelek, megerősítették bennem a cselekvés értelmébe vetett hitet, szükségességét, segítettek feledni vagy inkább legyűrni tudati válságomat. Kiszabadulni a tétlenség, a politikai sokk állapotából, lerázni magunkról a lépten-nyomon ránk dobált kollektív bűnösség súlyát, tevékeny részeseivé válni a társadalmat megújító folyamatoknak! Ezt az óhajt, akaratot éreztem a Kommu­nisták Demokratikus Fóruma pozsonyi szervezete három összejövetele legna­gyobb erényének. A Demokratikus Fórum, a CSKP keretein belül maradva, a párt tettekre ösztönző magjává szeretne válni. Sürgetni, segíteni kívánja a párton belüli megújhodási folyamatot. A Kommunisták Demokratikus Fóruma szorgalmazza pártunk történetének mihamarabbi tudományos átértékelését, bátran szembenézve a hibákkal, hiá­nyosságokkal, a sztálinista és neosztálinista beidegződések, gyakorlat hordalé­kaival. Minél hamarabb és kíméletlenebbül rázzuk le magunkról az elmúlt évtizedekben folytatott pártmunka deformációinak béklyóit, annál hamarabb hozhatunk létre egy modern, cselekvőképes, baloldali pártot, nyerhetjük vissza a kommunista párt alaposan megnyirbált társadalmi tekintélyét. Hallgatva a régi gyakorlattól alapjában eltérő lendületes, tartalmilag is sokszínű vitát a Demokratikus Fórum létrejöttét kiváltó okok is felderengtek bennem. A novemberi népmozgalom kavarta szédületesen gyors társadalmi mozgásokban a kommunista párt csak lassan talált magára. A régi vezetés teljesen csődöt mondott, a politikai kényelmesség, primitív középszerűség és a politikai előrelá­tás hiánya szakadékba sodorta a pártot. Az eszmélés későn kezdődött. Nagyon sok kommunista elviselhetetlennek érezte a tétlenséget! Tűrhetetlennek a bénult­ságot, a védekezésre képtelenséget! Ezért jött létre a Demokratikus Fórum. Azért, hogy késlekedés nélkül elinduljunk a megtisztulás és az újjászületés útján. A Demokratikus Fórumok tagsága nagyfokú, következetes, önzetlen cselekvő­készséget feltételez. A lelkes tenniakarás, a kezdeményező munkavállalás - a fórum íratlan erkölcsi törvénye és - alapfeltétele annak, hogy a Demokratikus Fórum sikerrel eleget tehessen feladatának, és a CSKP kritikus vitapartnere, mindig nyugtalan belső hajtóereje, lelkiismerete legyen. Mázsár László (Folytatás az 1. oldalról) kult nehézségekkel, a reális problémákkal és a dolgozók elégedetlenségével. A nemzetiségi kapcsolatok, Azer­bajdzsán: Tudjuk, milyen nenezen bontakozik ki az átalakítás Örményországban és Azer­bajdzsánban - mondta Gorbacsov. Ez az egyik oka annak, hogy a nacionalista erőknek sikerült magukhoz vonzaniuk az embereket. Lényegében erőszakos puccskísérletről volt szó - nem többről és nem kevesebbről. A szovjet hadsereg és a belügyi csapatok katonái és tisztjei magas fokú felelősségtudatról, bátorság­ról és kitartásról tettek tanúbizonyságot. Politikai rendszer: Felmerül a kérdés: létre kell hozni az elnöki hivatalt a szükséges jogkörökkel, az átalakítás politikája megvalósítása ér­dekében. Ezt a kérdést is meg kell vitatnia a központi bizottságnak. Politikai pluralizmus: A társadalomban zajló széles körű demokratizálást a politikai pluralizmus ki­bontakozása is kíséri. Különböző társa­dalmi és politikai szervezetek, mozgal­mak alakulnak. Ez a folyamat egy bizo­nyos szakaszban pártok kialakulásához is vezethet. Figyelembe véve ezeket az új körülményeket, az SZKP kész a tárgyalá­sokra, kész együttműködni és párbeszé­det folytatni mindazokkal a szervezetek­kel, amelyek a Szovjetunió alkotmánya és az alkotmányban rögzített társadalmi rendszer talaján állnak. A hétfői vita során Mihail Gorbacsovot többen közvetlenül bírálták, az egyik fel­szólaló egyenesen lemondásra szólította fel. Vlagyimir Brovikov, a Szovjetunió Hazánkba érkezett James Baker (Folytatás az 1. oldalról) gatása során találkozik számos ha­zai közéleti személyiséggel. Röviddel megérkezése után az Egyesült Államok külügyminisztere találkozott František Tomášek bí­boros-prímással, prágai érsekkel. Václav Havel köztársasági elnök teg­nap a prágai várban találkozott az ameri­kai külügyminiszterrel. A több mint 90 perces megbeszélésen a kontinensünk jövőjével kapcsolatos kérdésekről, vala­mint arról a szerepről volt szó, amelyet az Amerikai Egyesült Államok és Csehszlo­vákia játszhat az európai együttműködési folyamatban és a kontinens biztonságá­nak megteremtésében. James Baker az Egyesült Államok prá­gai külképviseleti hivatalában kora este találkozott a Polgári Fórum képviselőivel. Ezt követően Shirley Temple-Black asszony, az USA csehszlovákiai nagykö­vete fogadást adott a vendég tiszteletére. Ezen jelen volt Václav Havel, Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök és több más személyiség. Csehszlovák - NDK megbeszélések ­(Folytatás az 1. oldalról) palotában megkezdődtek a két or­szág küldöttségének megbeszé­lései. A tanácskozás után Hans Modrow és Marián Čalfa nyilatkozott a sajtó képvise­lőinek. Mindketten hangsúlyozták, hogy megbeszéléseik jó légkörben, a meg­szokott udvariassági protokolltól mente­sen folytak le. Egyetértettek abban, hogy az európai béke megőrzése és megszilár­dítása továbbra is közös munkájuk leg­fontosabb eleme marad. Václav Havel köztársasági elnök tegT nap a prágai várban fogadta a Német Demokratikus Köztársaság Miniszterta­nácsának elnökét. A találkozón Hans Modrow tájékoztatta államfőnket a gyor­san zajló NDK-beli társadalmi változások­ról, illetve a március 18-ára kiirt választá­sok előtti politikai helyzetről. Viliam Šalgovič meghalt (ČSTK) - Viliam Šalgovičot, az SZLKP KB Elnökségének volt tagját, az SZNT és a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának egykori elnökét hétfőn este fél tíz körül felesége felakasztva találta a pozsonyi Mudroň utcai családi házuk mosókonyhájában. A tragikus esemény körülményeinek eddigi vizsgálata során idegen személy felelősségét nem állapí­tották meg. Az eset lezárása után a köz­véleményt tájékoztatni fogjuk. lengyelországi nagykövete például tá­madta az előterjesztett platformot és az­zal vádolta a jelenlegi vezetést, hogy káoszba vezette az országot. A demokrá­cia elképzelhetetlen fegyelem nélkül - mondotta Brovikov, aki korábban a be­lorusz kormány elnöke volt. Úgy véleke­dett, az ország jelenlegi helyzete nem a pangás következménye, hanem ezt az átalakítás idézte elő. ,,Az a mi tragédiánk, hogy nem vagyunk képesek megosztani egyetlen ember hatalmát a pártban és az államban" - mondotta teljesen egyértel­műen Gorbacsov címére, aki a pártban és az állam élén is a legfelsőbb tisztséget tölti be. Egyébként a várakozásoknak megfe­lelően élénk vitában 27-en szólaltak fel, és többen elutasították a Gorbacsov által előterjesztett reformokat. Az erősödő poli­tikai pluralizmus létezésének egyértelmű elismerése és a párt vezető szerepéről rendelkező alkotmánycikkely hatályon kí­vül helyezése körül volt a legtöbb vita. Valenytin Meszjac, a moszkvai területi pártbizottság első titkára ezzel összefüg­gésben óvott a destabilizálástól, az anar­chiától és a szociális elégedetlenségtől. Hangsúlyozta, a moszkvai területi párt­szervezet a marxizmus-leninizmus tala­ján áll, és szorgalmazza a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban. Úgy vélekedett, jelenleg nincs olyan erő vagy társadalmi mozgalom, amely képes volna egyesíteni a népet, és vezetni az átmeneti időszak nehézségeinek leküz­dése során, csak az SZKP. A vitafelszólalások első részének érté­kelésekor el kell mondani, meghökkentő, hogy a Gorbacsov által felvetett legége­tőbb kérdésekre sokan nem reagáltak. Voltak, akik egyáltalán nem szóltak arról, mi a véleményük a kongresszus időpont­jának előrehozásáról. Világossá vált az is, hogy Gorbacsov radikális javaslatai nem kaptak egyértelmű támogatást. A Gorba­csov által előterjesztett platformtervezet­tel szemben egyedül Borisz Jelcin, a radi­kális ellenzék vezéralakja terjesztett elő saját alternatív javaslatot. Kijelentette, hogy a párt számára a mostani KB-ülés és a soron következő kongresszus lesz az utolsó lehetőség arra, hogy demokrati­kus alapokon újulhasson meg. A főtitkár platformtervezetéről az volt a véleménye, hogy tartalmaz ugyan új elemeket, de olyan benyomás alakul ki, mintha egy­szerre írta volna a jobb és a bal kéz. Vagyis ismét kísérletet tesz a kompro­misszumra. Jelcin ismertette saját tízpontos prog­ramját, s többek között javasolta a de­mokratikus centralizmus elvének a fela­dását, a hatalmi eszközként szolgáló pártapparátus eltávolítását és választott szervekkel való helyettesítését, a több­pártrendszerre való áttérést, az SZKP-n belül különböző platformok és frakciók tevékenységének a lehetővé tételét. Fel­szólította a pártot, saját maga mondjon le az alkotmány 6. cikkelyéről, a kongresz­szusok és konferenciák küldötteit közvet­lenül és titkosan, többes jelölés alapján válasszák meg. Szerinte a pártnak le kellene mondani mindazokról a funkciók­ról, amelyek a tanácsok hatáskörébe tar­toznak. A pártnak az eddigi privilégiumo­kat is fel kellene adnia. Jelcin szerint a szovjet föderációnak a nemzetek önkéntes szövetségévé kell válnia, s ennek felelne meg a kommunista pártok önkéntes szövetsége is, beleértve az Oroszországi KP-t is. „Megítélésem szerint a központi bizottság mostani összetételében valószínűleg nem képes a párt valóban demokratikus és radikális megújítására" - jelentette ki Jelcin, majd pedig támogatta a Gorbacsov által java­solt kongresszusi időpontot. Javasolta, hogy ezt a fórumot egy olyan szervezőbi­zottság készítse elő, amelyben helyet kapnak az alapszervezetek képviselői, valamint a párton belüli különböző áram­latok. A tegnapi vitáról is csak közvetett híreket kaptunk. Anatolij Kornyijenko, a kijevi városi pártbizottság első titkára a szovjet televíziónak adott nyilatkozatá­ban azt mondta, minden jel szerint egyet­értés van a központi bizottságban a 6. alkotmánycikkely hatályon kívül helyezé­sét illetően. A délelőtti vitában egyetlen felszólaló sem védelmezte a 6. cikkelyt. Gennagyij Jagogyin, az oktatásügyi ál­lami bizottság elnöke szintén a televízió­ban foglalkozott azzal az elképzeléssel, hogy ki kell alakítani a széles jogkörű államelnöki tisztséget. Mint mondotta, ő maga javasolta, hogy az elnököt sza­bad, titkos választásokon az egész nép válassza meg. Az AFP francia hírügynökség Venja­min Midcevre, az ülés egyik résztvevőjé­re hivatkozva azt jelentette, Jegor Liga­csov, akit a politikai bizottságban a kon­zervatív erők vezérének tartanak, tegnapi felszólalásában szintén az alkotmány 6. cikkelyének törlése mellett foglalt állást. Azt is elmondta, Ligacsov felszólalása volt a leghosszabb és nagyon harcias volt a hangneme. Midcev szerint a konzerva­tív vezér nagy tapsöt aratott. Borisz Gidaszpov, a leningrádi kerü­leti és városi pártbizottság első titkára szerint a jelenlegi súlyos helyzet oka a végrehajtó hatalom gyakorlati megosz­tottsága. A leningrádi kommunisták nevé­ben azt javasolta, ne a Gorbacsov által közölt időpontban, hanem már március­ban vagy áprilisban tartsák meg a XXVIII. kongresszust, ezt követően kezdődne a választási kampány. Azt mondta, Le­ningrádban a választásokat áprilisnál tovább már nem lehet halogatni: vagy a kerületi pártbizottság készíti elő a kam­pányt, vagy pedig más struktúrák fogják ezt megtenni. Este kaptuk a hírt, hogy a központi bizottság ülését meghosszabbították, te­hát ma is folytatja munkáját. A tegnap estére tervezett sajtóértekezlet elmaradt. Megfigyelők szerint a hosszabbítás is bi­zonyítja, a napirenden szereplő problé­mák súlyosak, ugyanakkor azt is, hogy a vita rendkívül éles. Robert Forrest kaliforniai üzlet­ember hétfőn kampányt indított Miha­il Gorbacsov támogatására. Matricá­kat osztogat az embereknek, amelye­ken felszólítja őket, hogy küldjenek egy dollárt a Kreml urának. A matri­cán egy galamb is látható, karmai közt dollárokkal. Ha a kampány során elég pénz gyűlik össze, akkor - For­rest szerint - pozitívan lehet befolyá­solni a szovjet reformpolitikát. Ez az 53 éves üzletember Mihail Gorba­csovhoz intézett levelében felszólítot­ta a szovjet vezetőt, a dollárokért vásároljon kenyeret,- húst, tejet és szappant, s ezzel előmozdítja az át­alakítást. "ROMANIA' Politikai szervezetté alakult az NMF A bukaresti ügyészségen tegnap dél­előtt hivatalosan bejegyezték a Nemzeti Megmentési Frontot, mint az ország 26. politikai szervezetét. A front ezzel önálló jogi státust kapott és politikai szervezet­ként minden korlátozás nélkül indulhat a május 20-ra kiírt szabad választásokon. Néhány órával később közzétették a front politikai programját és alapsza­bályzatát. A dokumentumok szerint az NMF széles társadalmi alapokon nyugvó demokratikus politikai szervezet, a román társadalom megváltoztatását, átalakítását tűzte ki célul. A front teljes egészében elutasítja azt a totalitárius politikai, gazda­sági és társadalmi rendszert, mely Romá­niában az utóbbi évtizedekben a diktatú­rához vezetett. A front arra törekszik, hogy minden társadalmi csoportnak lehe­tősége legyen beleszólni az országos és helyi döntésekbe, biztosítsa a kisebbsé­gek egyéni és kollektív jogait, képvisele­tüket az állami szervekben, valamint felté­teleket az anyanyelvi oktatásukhoz. A hí­vőknek is szavatolja a vallásszabadságot. Híve annak, hogy a román gazdaságot fokozatosan piacgazdasággá alakítsák át és elismeri a tulajdon összes formáit. A nap folyamán Bukarestben törvény­rendeletet adtak ki, mely engedélyezi a magánvállalatok létrehozását, maximá­lisan húsz alkalmazottal. Ugyanakkor a szolgáltatást nyújtó magánvállalatok legtöbb tíz embert foglalkoztathatnak. KOKES JÁNOS Bukarest (ČSTK) - Nicolae Ceausescu egykori román államfő megbuktatása előtt, azaz december 21-én magához rendelte a Szovjetunió bukaresti nagykövetét és hivatalosan azzal vádolta Moszkvát, vala­mint a Varsói Szerződés többi tagját, hogy államellenes összeesküvést szer­veznek Romániában. Ezt Jevgenyij Tya­zselnyikov nagykövet közölte hétfőn este a román rádió kérdésére válaszolva. Mint mondotta, Ceausescu ezen a ta­lálkozón azzal is vádolta a Szovjetuniót, hogy Máltán olyan megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek alap­ján Moszkva szabad kezet kapott a romá­niai kérdésben. A kivégzett román diktátor akkor aggodalmát fejezte ki Eduard Se­vardnadze szovjet külügyminiszternek a temesvári eseményekkel kapcsolatos kijelentései miatt is. A szovjet nagykövet hangsúlyozta, Moszkva ezt a Vádasko­dást elutasította és ma is megalapozat­lannak és abszurdnak tartja. ÚJ SZÚ 2 1990. I. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents