Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám, kedd

BERLIN — Összeült a parlament, folytatódik a kerekasztal Vita az újraegyesítés mikéntjéről (ČSTK) - Berlinben hétfőn megkezdődött a parlament ülése (a tanácskozást bombariadó miatt délelőtt rövid időre megszakították). Az NDK politikai erőinek képviselői a kerekasztal-tárgyalások 11. fordulójára ültek össze. A nemzetközi sajtó továbbra is bő terjedelemben foglalkozik a két német állam egyesítésének lehetőségeivel. Az NDK Népi Kamarájának hétfőn megkezdődött ülését a délelőtti órákban 15 percre megszakították, mivel egy név­telen telefonáló azzal fenyegetett, hogy az épületben bombát helyezett el. Miután a biztonsági erők átvizsgálták a parla­mentet, a tanácskozás folytatódott. A képviselők az egyik legfőbb napirendi pontként az eddigi ellenzéki pártok és mozgalmak soraiból nyolc új miniszterrel egészítették ki a kormányt. A miniszterta­nács új tagjai valamennyien tárca nélküli­ek. Az új Modrow-kormányban tehát 13 politikai párt és szervezet képviselteti magát. További napirendi pontként Hans Modrow miniszterelnök kormánynyilatko­zatot terjesztett elő, amelyben egyebek között ismét megerősítette a Németor­szág egyesítésével kapcsolatban múlt héten kifejtett álláspontját. Az egyesítés­nek Európába kell vezetnie és Európát kell szolgálnia - mondotta Modrow, hoz­záfűzve, hogy az új Németországnak nem szabad fenyegetnie senkit és tiszteletben kell tartania a háború utáni határokat. Ami Németország katonai semlegességét ille­ti, ezzel kapcsolatban nézeteltérések vannak, de miért ne lehetne vitázni erről? - tette fel a kérdést Modrow. A továbbiak­ban egyetértett Helmut Kohl nyugatné­met kancellár véleményével, miszerint a német egységhez vezető út semmiképp sem „gépies menet". A folyamat legyen „összenövés" és ne „bekebelezés" - szögezte le az NDK miniszterelnöke. A parlament tegnap döntött arról is, hogy mandátuma március 17-ével lejár, s ajánlotta az NDK Államtanácsának, hogy március 18-ra írjon ki új parlamenti választásokat. Az NDK-beli kerekasztal-tárgyalások újabb, 11. fordulójának központi témája a gazdasági reform, ezen belül az árpoliti­ka és az állami dotáció, valamint a kelet­német és a nyugatnémet márka közötti viszony. Az utóbbi időben többen felvetet­ték az NDK és az NSZK közötti pénzügyi unió lehetőségét. A kerekasztal-tárgyalá­sokon Christa Luft miniszterelnök-he­lyettes azt indítványozta, rendezzenek népszavazást a német nemzet egységé­ről és a pénzügyi unióról. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az unió gyors létreho­zása, vagyis a nyugatnémet márka beve­zetése az NDK-ban is több kárt okozna, mint hasznot. Ezen az úton elsőrendű követelmény, hogy az NDK-márka leg­alább részben konvertibilissé váljon. A kerekasztal résztvevői szavazat­többséggel megerősítették, hogy március 18-ára előrehozzák a választásokat. A szavazást váratlanul az tette szüksé­gessé, hogy az Új Fórum javasolta: az eredeti időpontban, május 6-án rendez­zék meg a választásokat. Ezt azzal indo­kolták, hogy kevés idő áll rendelkezésre a normális, békés átmenethez, s a „régi tehetetlenséget a kompetencia új hiánya váltja fel". A kerekasztalnál döntés szüle­tett arról, hogy a választási harcban nem vehetnek részt NSZK-beli és nyugat-ber­lini politikai személyiségek. Az NSZEP-DSZP elnevezés ezentúl Demokratikus Szocializmus Pártja. Erről döntött a párt vezetősége, hozzátéve, hogy a névváltoztatást a február 24-re összehívott kongresszusnak kell meg­erősítenie. Az egykori NSZEP-ből a leg­újabb információk szerint egymillióan lép­tek ki. A Neue Osnabrücker Zeitung című nyugatnémet lap ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a névváltoztatás in­kább árt a pártnak, hiszen „mindenki tudja, hogy az egykor mindenható párt választási manőveréről van szó". A keletnémet Szabaddemokrata Párt vasárnap tartotta meg alakuló kongresz­szusát Berlinben. A tanácskozáson az NSZK-beli testvérpárt két vezetője, Ottó Lambsdorff és Hans-Dietrich Gen­scher is részt veti. Az utóbbi felszólalásá­ban azt hangsúlyozta, a németek szabad­ságot, demokráciát és egységet akarnak. Németország egyesítését az európai sta­bilitás fontos tényezőjének nevezte. Ugyancsak a hét végén alakult meg Berlinben az NSZK-beli és az NDK-beli SPD közös bizottsága, amely a két párt együttműködését fogja koordinálni. Az NSZK-beli sajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik a két német állam egyesítésére vonatkozó elképzelésekkel. A Bild-Zeitung nem ért egyet Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter in­dítványával, miszerint összeurópai nép­szavazást kellene tartani. A lap megjegy­zi, hogy Németország jövőjéről olyan em­bereknek kellene dönteni, akik talán nem is sejtik, hol fekszik ez az ország. A Süd­deutsche Zeitung a múlt heti Modrow­javaslatra reagál, s azt a véleményét hangoztatja, ha Németországból kivonják a katonai egységeket, hatalmi űr keletke­zik, amelyet a németeknek kell majd kitöl­teniük. Egy hétvégi müncheni tanácskozáson, amelyen a NATO jövőjéről volt szó, a résztvevők általában Németország gyors egyesülésével számoltak, de a leg­több résztvevő Németország semleges­sége ellen szállt síkra. (Például Stoltem­berg nyugatnémet hadügyminiszter és Wörner, a NATO fótitkára.) XXX Mihail Mojszejev hadseregtábornok, szovjet vezérkari főnök, a honvédelmi miniszter első helyettese újságíróknak nyilatkozva hangoztatta: a Szovjetunió kész azonnal és teljes mértékben kivonni csapatait az NDK-ból, ha az NSZK-ból kivonják az amerikai, brit és francia egy­ségeket. Mojszejev egyben a szovjet ka­tonai doktrína céljaként jelölte meg vala­mennyi külföldi katonai támaszpont fel­számolását. Baker moszkvai tárgyalásai előtt Cheney a hadászati eszközök korszerűsítése mellett (ČSTK) - Richard Cheney amerikai védelmi miniszter, a CBS tévéállomás vasárnap esti műsorában kijelentette: a világban bekövetkezett mélyreható vál­tozások ellenére, az Egyesült Államok nem készült fel arra, hogy lemondjon hadászati nukleáris erői korszerűsítésé­ről. Azzal érvelt, hogy a katonai változá­sok a Szovjetunióban csak a hagyomá­nyos fegyverzetet érintik, a hadászati ra­kéták továbbra is az Egyesült Államok ellen irányulnak. A Pentagonnak a Szov­jetunió katonalerejét kell figyelembe ven­nie, s nem a célokat, amelyek egyik napról a másikra megváltozhatnak. Che­ney hangsúlyozta, az USA stratégiájának lényege már több mint negyven éve a nukleáris elrettentés, s továbbra is az marad. Ez azt jelenti, hogy megfelelő nukleáris erőkkel kell rendelkeznie, hogy a másik fél ne próbálkozzon saját erői bevetésével. Ha megszületik a megálla­podás a Szovjetunióval a hadászati táma­EGYIPTOM Merénylet egy izraeli turistabusz ellen Újabb vitatéma: Izrael miért a megszállt területeken telepíti le a szovjet zsidókat? 1JSZÚ 1990. I. 29. (ČSTK) - Az eddigi jelentések szerint kilenc izraeli személy vesz­tette életét és további tizenhét sebe­sült meg vasárnap az izraeli turistá­kat szállító autóbusz elleni terrortá­madás során. Izraeli források szerint két egyiptomi őr is életét vesztette, ők kísérték az autóbuszt a gázai övezetből a Sínai félszigeten ke­resztül Kairóba. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök telefonon fejezte ki részvétét Jich­chak Samir izraeli miniszterelnök­nek. A támadást határozottan elítél­te és megígérte, az egyiptomi szer­vek mindent megtesznek a tettesek kézrekerítéséért. Mubarak szerint ez a vérontás ismét bebizonyította, fel­tétlenül szükség van a közel-keleti konfliktus békés rendezésére. A merényletért egy eddig ismeret­len, magát az egyiptomi börtönök elnyomottjai védelmezőjének neve­ző csoport vállalta a felelősséget. Álarcos tagjai gépfegyverekkel és gránátokkal támadták meg az autó­buszt. A névtelen telefonáló egy kai­rói külföldi ügynökséggel közölte, szervezete azért akarja megbüntetni az egyiptomi kormányt, mert kegyet­lenül bánik az iszlám ellenzékkel. Ebből arra következtetnek, hogy a merényletet iszlám fundamentalis­ták követték el, akik elítélik az egyip­tomi-izraeli békekötést. Mubarak vasárnap üzenetet inté­zett George Bush amerikai elnök­höz és Mihail Gorbacsov szovjet államfőhöz - közölte a MENA hír­ügynökség. Az üzenetben arra mu­tat rá, negatív következményei van­nak annak, hogy az Izraelbe emig­rált szovjet zsidókat a megszállt te­rületeken telepítik le. A DPA hírügy­nökség ezzel összefüggésben meg­jegyezte, hogy az egyiptomi elnök fenntartásait osztják a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó tanácsának tagjai is, akik a szovjet zsidók letelepítését a megszállt terü­leteken „több gyakorlati intézkedés­sel" akarják megakadályozni. Izrael vezetői azzal számolnak, hogy az elkövetkező öt-hat évben kb. há­romnegyed millió zsidó fog érkezni a Szovjetunióból, s azt hangoztatják, a megszállt területekre éppen az ő letelepítésükhöz van szükségük. A szovjet zsidók letelepítéséről Gennagyij Taraszov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes Tuniszban tárgyalt Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével és Sedli Klibivel, az Arab Liga főtitkárával. A szovjet dip­lomata „kicsit eltúlzottaknak" ne­vezte a probléma miatti aggodal­makat. dófegyverekről, akkor is szükség lesz a hadászati erők további korszerűsíté­sére. Megjegyzendő, hogy Cheney ezt James Baker külügyminiszter moszkvai útja előtt mondta, márpedig Moszkvában Gorbacsovval és Sevardnadzeval az amerikai külügyminiszter éppen a HTF­szerződés előkészítéséről fog tárgyalni, xxx Bár az USA bizonyos mértékig korlá­tozza katonai kiadásait és Bush elnök kezdeményezte az Európában állomáso­zó amerikai katonák számának további csökkentését, az USA-ban több promi­nens személyiség további, még jelentő­sebb takarékossági intézkedéseket köve­tel a védelem terén. A vezérkari főnökök testületének három volt elnöke, David Jones, John Vessey és William Crowe közösen szólította fel a szenátus védelmi bizottságát, szorgalmazza a mozgatható stratégiai rakéták egyik programjának be­szüntetését. Szerintük nincs szükség az MX és a Midgetman programra is. xxx Február 21 -én teszik közzé az ameri­kai külügyminisztérium jelentését, de egyes amerikai hírközlő eszközök már vasárnap tájékoztattak tartalmáról. Ezek szerint ez a jelentés lesz az eddigi legéle­sebb hivatalos amerikai bírálat Kína cí­mére az emberi jogokkal kapcsolatban. Az idézett jelentés szerint 1989-ben Kíná­ban lényegesen rosszabbodott a helyzet az emberi szabadságjogok terén, gyakor­latilag az összes nemzetközileg elismert emberi jogot megsértették. Románia gazdasági helyzete jelenleg rendkívül súlyos, mert teljesen kimerültek az ország összes nyersanyag- és energiatartalékai. Emiatt gyakorlatilag egyetlen nagyobb és fontosabb üzem sem működik teljes kapacitással. Petre Roman kormányfő mondta ezt a Rompres hírügynök­ségnek tegnap adott interjújában. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt évek hibás, önkényes gazdaságpolitikája miatt erősen megbomlottak az ágazat­közi kapcsolatok is. Hasonlóan súlyos gondot jelente­nek a dolgozók munkakörülményei. Tudtuk, hogy nem rózsásak, de a felmérések eredménye sötétebb a vártnál" - nyilatkozta Roman. Ezen a téren a volt diktatórikus rend­szer minden joguktól megfosztotta a munkásokat, ami újabb bizonyíték arra, hogy az állam vezetéséből és irányításából Ceausescu minden emberi szempontot száműzött. A kormány tevékenységéről szólva elmondta: elsősorban működőképes állapotban kell tartani a gazdaságot. A kormány a lehetőségekhez képest széles körű önállóságot adott a mi­nisztériumoknak, vállalatoknak, hogy saját maguk erejükből és lehe­tőségeik szerint is megpróbáljanak segíteni a gondokon. Jelenleg egyetlen gazdasági ágazat sem éri el a nemzetközi csúcsszínvonalat, csupán egy-két termék, ez azonban országos viszonylatban igen kevés. Újra hangsúlyozta, hogy a nyers­anyag- és energiagondokat Romá­nia elsősorbán szomszédai segítsé­gével próbálja majd megoldani. Mo­dern technológiáért és műszaki be­rendezésekért pedig a Nyugathoz, elsősorban Nyugat-Európához for­dul segítségért, ahonnan már több ajánlatot is kapott. Tervezik a közös vállalatok létrehozását is. A közeljövőben rendeletet bocsá­tanak ki a kisiparosok és a szolgálta­tásokat nyújtó egyének szabad mű­ködéséről. A kormányfő azt is el­mondta, hogy az élelmiszer-ellátást külföldi segítséggel és behozatallal sikerült kissé javítani. Megoldást azonban csak a hazai élelmiszerter­melés növekedése hozhat. A román gazdasági élettel kap­csolatosan még egy érdekes hír: az „Alternatíve" című folyóirat adatai szerint Románia aktív lakosságának mintegy 8-10 százaléka munkanél­küli, többnyire a fiatalok. A román belpolitikai élet legújabb szenzációja, hogy Silviu Brucan le­mondott a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa végrehajtó irodájá­ban viselt fontos tisztségéről, ahol nemcsak az iroda tagja, de a külügyi bizottság elnöke is volt. Később Bru­can professzor megmásította elha­tározását, melyet - mint mondta - előzőleg nem konzultált a tanács tagjaival, és úgy döntött, hogy az irodában ugyan már nem vállal funk­ciót, de a tanácsnak továbbra is tagja marad. Tegnap kiadott újabb nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a jövőben is tevékenyen akar közre­működni a front politikájának meg­valósításában. KOKES JÁNOS Bukarest, 1990. február 5. Űrséta - ötödször (ČSTK) - Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Szerebrov szovjet űr­hajósok a tegnap reggeli órákban - a Mir űrállomáson eltöltött csaknem öt hónap során immár ötödik alkalom­mal - űrsétát tett. Folytatták a kísérle­teket az „űrbiciklivel", amely a koz­monautákmozgásátsegítianyíltvilág­űrben. Tőkés László: Erdélyben már nem elviselhetetlen az élet Magyarországi választási kampány - incidensekkel (ČSTK) - Tőkés László romániai re­formátus lelkész kéthetes magyarországi látogatáson tartózkodik, melynek kereté­ben találkozik Szűrös Mátyás ideiglenes államfővel, Németh Miklós miniszterel­nökkel és Pozsgay Imre államminiszter­rel. Tőkés László a hét végén Debrecen­ben átvette az ottani hittudományi akadé­mia díszdoktori címét. Ebből az alkalom­ból vasárnap sajtókonferenciát rendezett az észak-alföldi városban. A református lelkész egyebek között arra kérte fel a magyar hatóságokat, hogy ne támogassák a román állampolgárok emigrálását. Becslések szerint jelenleg mintegy 50 ezer romániai menekült tar­tózkodik Magyarországon. A budapesti kormány ezt mindig átmeneti állapotnak tekintette, s a menekültek hazatérését biztosító változásokat szorgalmaz Romá­niában. Tőkés László ezzel kapcsolatban' hangsúlyozta, hogy már nem lehet szó menekültekről, mivel ez a státus politikai üldöztetést feltételez. Erdélyben már nem elviselhetetlen az élet - mondotta, s hoz­záfűzte, Magyarország úgy tud segíteni, ha az áttelepülők előtt nem tárja ki a ha­tárt. A Magyarországon nagy iramban folyó választási előkészületek a hét végén több incidenst eredményeztek. Szolnokon a Magyar Szocialista Párt városi bizottsá­gának irodájába betölt a Szabad Demok­raták Szövetségének két tagja, s különbö­ző dokumentumokat tulajdonított el. Az SZDSZ helyi vezetősége elhatárolja ma­gát az ügytől, nyilvánosan bocsánatot kért az MSZP-től és kizárta tagjai sorából a két fiatalt. Veszprémben az SZDSZ­irodából ismeretlen tettesek jelentős pénzösszeget tulajdonítottak el, s az egyik budapesti kerületi MSZP- irodát - ugyancsak ismeretlen tettesek - megtá­madták, tönkretették a berendezést és bántalmazták a párt két aktivistáját. A Magyar Demokrata Fórum képvise­lőjelöltjei első értekezletükön a párt politi­kai ellenfeleiként jelölték meg a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Szo­cialista Párt jelöltjeit. Az MDF az egykor uralkodó kommunista párt utódainak tart­ja őket, s nem hajlandó velük semmiféle politikai együttműködésre sem a válasz­tások előtt, sem azután. Sislin jóslata: Gorbacsov pozíciója erősödni fog Pravda-cikk a szovjet vezető és a bányászok találkozójáról (ČSTK) - A moszkvai Prav­da tegnapi számában közölt részleteket Mihail Gorbacsov és a bányászok pénteki talál­kozójáról. Nemcsak a bányá­szok szociális és gazdasági problémáinak megoldását érintették - tavaly ezek a gon­dok vezettek a bányászsztráj­kokhoz hanem más idősze­rű témákat is, ezen belül az SZKP helyzetét és a mostani központi bizottsági ülést. Ha a párt nem változik meg, hát­térbe szorul az ország politikai életé­ben - állapította meg Mihail Gorba­csov. Demokratikus módon kell megújulnia, arra van szükség, hogy a kommunisták tömegei közvetlenül befolyásolják a legfelsőbb és közép­szintű pártszervek összetételét, a vezető tisztségviselők megválasz­tását. Elmondta a bányászoknak, hogy a párt megújulásával össze­függésben új irányelveket tesznek közzé. Bár ezt a még mindig érvény­ben lévő régi alapszabályzat nem engedélyezi, a központi bizottság mégis magára vállalja ezt a kezde­ményezést. A politikai pluralizmusról szólva Gorbacsov kijelentette, az SZKP nem tart igényt monopóliumra és kész politikai párbeszédet folytatni mindazokkal, akik a szocialista tár­sadalom megújulását akarják. Az SZKP KB Politikai Bizottságán belüli helyzetre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy ez a helyzet „nem kritikus", de szükség van mind a központi bizottság, mind a politikai bizottság megújítására. Megjegyez­te, hogy minden KB-ülés előtt valaki rendszeresen híreszteléseket ter­jeszt valamiféle puccsról. A KB­üléssel összefüggésben azt mondta, hogy kétségtelenül éles vé­leménycserék lesznek. „Remélem, hogy megszerezzük a támogatást, bár bizonyára lesznek valamilyen kifogások" - mondotta Gorbacsov. Nyikolaj Sislin, az SZKP KB egyik szóvivője az amerikai televízi­ónak adott nyilatkozatában vasár­nap azt mondta, hogy a Szovjetunió­ban inkább előbb, mint később vár­ható a többpártrendszer bevezeté­se. Úgy vélekedett, a mostani KB­ülésen tovább fog erősödni Mihail Gorbacsov helyzete. Úgy véleke­dett, a szovjet kommunisták hagy­ták, hogy az átalakítás lelassuljon, így most hozzá kell látni felélénkíté­séhez. A reformok a párt soraiban fognak kezdődni, mivel a párt lema­radt az átalakítás mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents