Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-05 / 30. szám, hétfő

Levél Václav Havelnek Mi, a Duna mentén ma kialakított élőlánc résztvevői európai szellemiségét, humánus, bátor, következetes magatartását mélységesen megbecsülve fordulunk önhöz. Mélyen az emléke­zetünkbe véstük, hogy tavaly a cseh és a szlovákiai környezetvé­dők, valamint más szakemberek véleményére támaszkodva el­ítélte a neosztálinista gigantománia egyik torszüleményét, az épülő Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszert. Hisszük, hogy e kérdésben köztársasági elnökként lelkiisme­retére, tárgyilagos tudományos véleményekre hallgatva tesz megfelelő lépéseket szülőföldünk, a Csallóköz s az itteni lakos­ság további sorsával kapcsolatos félelmeink eloszlatásáért. Valamennyien tiltakozunk az utóbbi időben megszaporodott olyasféle vélemények ellen, amelyek azt bizonygatják, hogy a bősi vízi erőművet már fel kell építeni, mert így gazdaságos. Mi azt a korszerű szemléletet valljuk, hogy csak az gazdaságos, ami ökologikus. A vízi erőmű semmiképpen sem lehet az, mert nagy károkat okozna a Csallóköz vízkészletében, mezőgazdaságában, flórájában és faunájában. Súlyos veszély fenyegeti szülőföldünk termőföldjét, életet adó vizét. Súlyos veszély fenyegeti közös hazánk egyik éléskamráját, ivóvíz-utánpótlását. Súlyos veszély fenyegeti Európa egyik ritka természeti értékű tájegységét. Súlyos veszély fenyegeti európaiságunkat, formálódó demokra­tikus értékrendünket. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Valamennyien tiltakozunk a bősi vízi erőmű megépítése, üzembe helyezése ellen. Meggyőződésünk, hogy az ön személyes hozzájárulása révén olyan döntés szüle­tik, amely teljes összhangban lesz a tárgyilagos tudományos véleményekkel, a Csallóköz és hazánk lakosságának igazi érde­keivel. A rossz csak rosszabbat szülhet (Folytatás az 1. oldalról) gos alelnökének, Deraj Mihálynak szavai keltettek leginkább elismerést. Többek kö­zött kijelentette: a Duna mellékének az a gazdasági szerepe, hogy gabonát ter­meljen, tiszta vizet adjon az országnak. Nem lehet egy tájegységet teljesen kizsi­gerelni! A lehetőségek korlátozottak. Ha a villamos energiát is innen várják, akkor annak termelése csak a kenyér és az ivóvíz rovására történhet. Az itt előállítan­dó elektromos energiát nélkülözhetjük, de a gabonát és az ivóvizet nem. Figyelmez­tetett rá, hogy ezt tudatosítania kellene a kormánynak is. - A Szlovák Liberális Párt Szóvivői - pártjuk és a liberális koalí­ció nevében - szintén támogatásukról biztosították a bősi vízlépcső leállítását követelő törekvéseket. Az osztrák zöldek képviselője felszóla­lásával rámutatott, hogy tudomásuk sze­rint Csehszlovákiában az egy főre jutó energiafogyasztás 42 százalékkal maga­sabb, mint Ausztriában. Az energiagon­dok megoldása érdekében ezt kell tehát elsősorban csökkenteni! A tömeggyűlés után a szervezők rövid sajtóértekezlet tartottak, melyen szóvi­vőjük elmondotta, hogy már január 12-én levelet írtak Marián Čalfának, kérve állít­sák le az építkezést. Választ azonban mindeddig nem kaptak, ezért most Vác­lav Havel köztársasági elnökhöz fordul­nak. Követeléseik között szerepel Vladi­mír Lokvencnek, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kormánybiztosának visszahívása is. Az megtörtént, erről a sajtóból értesültek. Közölte továbbá, hogy előzetes becslések szerint Gútortól Medvéig emberek tízezreit sikerült „moz­gósítaniuk". A lapzártáig szerzett értesüléseink szerint Komáromból, a Május 1 téren tartott tiltakozó gyűlés után - melyen Ouray Miklós is felszólalt - százával vonultak át az emberek a túlsó partra, ahol mintegy 3 ezren gyűltek össze, s a vámház épületétől Gönyű irányába több kilométer hosszú élőláncot alakítot­tak ki. (pr) Megújul a Szociáldemokrata Párt (Munkatársunktól) - Több mint négy évtizedes tiltás után szombaton jöttek össze először a szlovákiai szociáldemok­raták, hogy felújítsák pártjuk tevékenysé­gét. Országos munkaértekezletükön részt vett az osztrák és a cseh szociáldemokra­ták küldöttsége. Ivan Paulička mérnök, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt (SZSZP) előkészítő bizottságának elnöke beszámolójában a párt felújításával kap­csolatos nehézségekről tájékoztatta a résztvevőket. Utalt arra, hogy a Nemzeti Frontba való belépésre főként az a „pró­zai indok" ösztönözte az előkészítő bi­zottságot, hogy anyagi támogatást kapja­nak ettől a szervezettől. Nagy reményeket keltő eredménynek tekintette, hogy gya­korlatilag egy hétvége alatt sikerült össze­gyűjteniük a párt hivatalos bejegyezteté­séhez szükséges ezer aláírást. A munkaértekezleten sok szó esett a szociáldemokrácia évszázados törté­nelméről. Elmondták, illetve a párt alap­szabályában is rögzítették, semmisnek tekintik a szociáldemokrácia és az SZLKP egyesüléséről Besztercebányán 1944. október 17-én hozott határozatot, mert az egyesülés mellett szavazó szociáldemok­raták fenyegetés hatására cselekedtek, és a párt tagságának felhatalmazása nél­kül. Ugyancsak az alapszabály rögzíti azt a tényt, hogy a világháború után újra megalakult a szociáldemokrata párt (Munkapártként). 1948 márciusában azonban ezt a pártot is felszámolták, számos tagját kényszerítették a kommu­nista pártba való belépésre, és a vagyo­nát átadták a CSKP-nak. A programtézisek szerint az SZSZP törekvései "olyan társadalmi rend megva­lósítására irányulnak, melyben a szemé­lyiség szabad fejlődése válik a szabad társadalom fejlődésének alapjává, és amelyben a közös munka eredményeik igazságosan lesznek elosztva azok kö­zött, akik elérésükben tevékenyen részt vettek. Törekvéseik közt szerepel még az erőszak s a diktatúra minden formájának felszámolása, a politikai, szociális, nem­zetiségi és vallási igazságtalanságok elle­ni harc, a munkához való jog szavatolása, a világbékéért, az államok, nemzetek és nemzetiségek békés együttéléséért foly­tatott küzdelem, az egyenjogúság, az ön­rendelkezés a kölcsönös tolerancia és az együttműködés elve alapján, az ember és a természet közötti természetes egyen­súly elvének érvényesítése, az egészsé­ges környezethez való jog alkalmazása, a humanizmus, és a szociális demokrácia támogatása az egész világon. Az államjog területén arra törekednek, hogy a födera­tív Csehszlovákia az egyenjogú nemze­tek és nemzetiségek államává válljon. (mn) Peter Weiss a Csehszlovák Televízióban Olyan emberek pártja vagyunk, akik saját munkájukból élnek Peter Weiss, az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának elnöke a Csehszlovák Te­levízióban leszögezte, hogy a párt az utób­bi napokban mindenekelőtt saját hibáival, koncepcióival és azokkal a politikusaival foglalkozott, akik miatt vereséget szenve­dett, és elvesztette a közvélemény és tagjai egy részének bizalmát. Csehszlo­vákia politikai környezete sokkal elfogad­hatóbb lenne, ha egy baloldali párt is tartozna hozzá, egy olyan párt, amely ellensúlyozni tudná a politikai életünkben egyre erősödő jobboldali irányzatokat is, valamint azt a törekvést, hogy az egyik hatalmi és ideológiai monopóliumot egy másikkal váltsák fel - hangsúlyozta. Ilyen párt akarunk lenni, nyílt, becsületes politi­kát akarunk folytatni. Nem törekszünk olcsó, azonnali sikerekre. Végérvényesen szakítunk múltunk rosszabbik részével, de magunkkal visz­szük a jövőbe a csehszlovák munkás­mozgalom szép és tiszta hagyományait. És mindazt, amit ez a mozgalom a népért tett. Politikánk tartalmát a demokrácia, a humanizmus, a társadalmi igazság, a boldogság képezi majd. Olyan társadal­mat akarunk, amelyben a dolgos, becsü­letes emberek jobban élnek majd, mint a spekulánsok és üzérkedők. Olyan em­berek pártja vagyunk, akik kizárólag saját munkájukból élnek. Az esélyegyenlőség hívei vagyunk, te­kintet nélkül a vagyoni és társadalmi vi­szonyokra, a politikai hovatartozásra és világnézetre. Nagy értéknek tartjuk a szö­vetségi csehszlovák államszervezetet, és minden területen az országunkban élő nemzetek és nemzetiségek közti igaz­ságos viszonyokat - mondotta. Vasil Mohorita napjaink kérdéseiről A Rudé právo mai számában köz­li Vasil Mohoritának, a CSKP KB első titkárának terjedelmes cikkét, amelyben állást foglal azokhoz a kérdésekhez, amelyek a közvéle­ményt a leginkább foglalkoztatják Csehszlovákia Kommunista Pártjá­val kapcsolatban. így többek között elemzi a korszerű baloldali párt alapelveit, céljait, a pártfelépítés op­timális modelljét, a kommunista párt és a többi politikai párt és mozgalom kapcsolatát. Boncolgatja, milyen egységre van szükség és milyen legyen a párt viszonya a fiatal, illetve az idősebb kommunistákhoz. Az egység megteremtése és tolerancia A Csemadok galántai járási konferenciája (Munkatársunktól) - A Hogyan tovább? kérdésre kereste a választ a Ga­lántai járás 34 alapszervezetének 12 ezer Csemadok-tagját képviselő 168 küldött, akik nemzetiségi létünk további sorsát vitatták meg az immár 27. járási Cse­madok-konferencián. Az előző időszakban, amint azt a be­számoló is megállapította, a járásban mű­ködő Csemadok-alapszervezetek a lehe­tőségek szerint végezték tevékenységü­ket. Azt tették, amit a magyar nemzetisé­gű lakosok kulturális igényeinek kielégíté­se, anyanyelvünk és hagyományaink ápolása, valamint az itt élő népekkel való békés együttélése érdekében az adott feltételek között tehettek. A konferencián határozottan megfogalmazódott: a Cse­madok ne váljon politikai párttá, ám ez nem jelenti azt, hogy ne politizáljon. Az érdekképviselet kötelessége a szervezet vezetésének - mondta Neszméri Sán­dor, a Csemadok KB vezető titkára hoz­zászólásában. Hangsúlyozta, hogy a jog­államiság felé vezető úton a demokrácia alapgondolatának, a toleranciának kell el­sősorban érvényre jutnia. A megválasztott 45 tagú járási választ­mány programnyilatkozata az érdekkép­viseleten kívül fontosnak tartja minél előbb felvenni a kapcsolatot és megte­remteni az egységet az állampolgári kez­deményezések járási csoportjaival. A vá­lasztmány elnökévé Sípos Bélát, társel­nökeivé Vincze Gábort, Rózsa Ernőt és Krecskó Károlyt, alelnökévé Mézes Ru­dolfot választották. (tszl) A szlovén kommunisták kiváltak a JKSZ-ből (ČSTK) - Ljubljanában tegnap meg­kezdődött a Szlovén Kommunisták Szö­vetségének első konferenciája, amely a JKSZ XIV., rendkívüli kongresszusa munkájáról szóló jelentést vitatja meg, valamint a párt választási programját és saját jelöltlistáját a közelgő parlamenti választásokra. A Tanjug hírügynökség szerint a kon­ferencia résztvevői egyhangúlag jóvá­hagyták a köztársasági pártszevezet de­legációjának eljárását, nevezetesen, hogy kivonultak a JKSZ-kongresszusról. A szlovén kommunisták tegnap úgy döntöttek, elszakadnak a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségétől, s napirenden van a párt nevének megváltoztatása is. Megválasztották a bolgár minisztertanács elnökét Lukanov koalíciós kormányt szeretne (ČSTK) - A bolgár parlament - a várakozásoknak megfelelően - Andrej Lukanovot választotta meg szombaton a kormány elnöké­vé, miután lemondott a Georgi Ata­naszov vezette minisztertanács. Az Atanaszov-kormány február 8-áig még hivatalban marad, ekkor ter­jeszti Lukanov a parlament elé ja­vaslatát az új kabinet összetételére. Megválasztása után Lukanov új­ságíróknak azt mondta, minél széle­sebb alapokra akarja építeni kormá­nyát, nem akarja kizárni a társada­lom egyetlen politikai erejét sem. Petar Beron, a Demokratikus Erők Szövetségének titkára közvet­lenül a parlament ülése után úgy nyilatkozott, a szövetségnek bizo­nyára felajánlják a részvételt az új kormányban, de az ajánlatot nem fogja elfogadni. A szövetségnek az az álláspontja, amíg nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy az ellenzék valamennyi módon befolyásolhassa a társadalmi fejlődést Bulgáriában, addig tárgytalan a szövetség rész­vétele a koalíciós kormányban. Andrej Lukanov 1938. szeptem­ber 26-án született Moszkvában, a jeles bolgár politikus és forradal­már, Kari Lukanov családjában. A Nemzetközi Kapcsolatok Főisko­láján, Moszkvában végezte tanul­mányait, hét nyelven beszél. A 60­as években a külügyminisztérium­ban, később a külkereskedelmi mi­nisztériumban dolgozott. 1960-ban lett a BKP tagja. 1968-1972-ben a genfi ENSZ-misszión tevékenyke­dett, majd külkereskedelmi minisz­térhelyettes lett. 1976-1986-ban a minisztertanács alelnöke volt és Bulgária állandó képviselője a KGST-ben. Több tudományos­műszaki vegyesbizottság társelnö­ke. Az utóbbi három évben a külgaz­dasági kapcsolatok minisztériumát vezette. 1989 novemberében lett a BKP BK Politikai Bizottságának tagja és a KB titkára. Százezrek tüntettek az átalakítás és Gorbacsov mellett (Folytatás az 1. oldalról) A további szónokok is azt hangsúlyoz­ták, feltétlenül keményen és kompromisz­szumok nélkül kell felvenni a harcot min­den konzervatív erővel. Viharos ovációk közepette követelték Jegor Ligacsov le­mondását, őt tekintik a legfelsőbb pártap­parátusban a konzervatív erők fő képvise­lőjének. A legnagyobb érdeklődés kétségkívül Borisz Jetcin felszólalását kísérte. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a mostani KB ülés eredményei nem lesznek össz­hangban a nép akaratával, akkor nem októberre, hanem május végére - június elejére kell összehívni az SZKP XXVIII. kongresszusát. Eduard Sevardnadze külügyminiszter a The Toronto Star kanadai napilapnak szombaton adott nyilatkozatában ismét és nagyon nyomatékosan cáfolta azt az információt, hogy Mihail Gorbacsov le akar mondani. Kijelentette, ez a kérdés még nem vetődött fel, s garantálja, hogy a közeljövőben nem is kerül napirendre. A lap szerint Sevardnadze szokatlanul , ingerülten reagált a híresztelésekre Gor­| bacsov távozásáról. Úgy vélekedett, a je­lenlegi döntő időszakban az országnak olyan vezérre van szüksége, aki bátor, s egyben megfontolt reformer, meghall­gatja mind a radikális fordulatot, mind a jelenlegi struktúrák megőrzését szorgal­mazókat. Pénteki ülésén a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága a párt vezető szerepéről szóló alkotmánycikkely hatá­lyon kívül helyezése mellett foglalt állást. Ezzel a köztársasági pártszervezet a mai KB ülés előtt egyértelműen csatlakozott a reformszárnyhoz. A Reuter hírügynökségnek is olyan információi vannak, hogy a most kezdődő KB ülésen a Szovjetunió Kommunista Pártja le akar mondani vezető szerepéről, ami megnyitná az utat a többpártrendszer előtt. A moszkvai rádióra hivatkozva a hír­ügynökség azt is tudni véli, hogy módosul a pártirányítás struktúrája. A pártnak egy vezetője lesz, a pártvezetőnek két helyet­tese, s létrejön egy szerv, amely az eddigi politikai bizottságot fogja helyettesíteni. Algirdas Brazauskas, a Litván KP KB első titkára, a Litván Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és a Litván KP KB titkárai még szombaton Moszkvába utaz­tak, hogy a mai KB ülést megelőzően tárgyaljanak Mihail Gorbacsovval. Nem kétséges, hogy a Litván Kommunista Párt deklarált elszakadása az SZKP-tól az egyik fontos vitatéma lesz a KB-ülésen. Szombatesti választási konferenciáján a litván Sajudis vezetésének elnöke, Landsbergis professzor, aki maga is a Szovjetunió népi képviselője, bejelen­tette: a litván képviselők az észt képvise­lőkkel közösen a szovjet parlamentben előterjesztik követelésüket, tekintsék a balti köztársaságokat megszállt álla­moknak és kezdődjenek tárgyalások füg­getlenségük helyreállításáról. A Litván Legfelsőbb Tanács ezt a kérdést szerdán fogja megvitatni, az észt parlament már pénteken elfogadta ilyen tartalmú nyilat­kozatait. Vilniusban szerdán ült össze a Szov­jetunió Demokratikus Szervezeteinek Ré­gióközi Szövetsége (MADO), amely 13 köztárság, köztük Oroszország népfront­jait és önszerveződő mozgalmait, a régió­közi képviselőcsoportot és más szerveze­teket tömörít. Céljuk egy saját program kidolgozása, s a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a Szovjetunióban is ke­rekasztal-tárgyalások kezdődjenek a kor­mánnyal a szovjet föderáció megújításá­ról, a központ és a köztársaságok közti új államszerződés megkötéséről. Szintén a Baltikumban, a lett főváros­ban, Rigában került sor az első közvetlen tárgyalásokra az Azerbajdzsán Népfront és az örmény össznemzeti Mozgalom képviselői között. Pénteken még a Balti Tanács közvetítésével tárgyaltak a felek, ezen a találkozón született a megállapo­dás a közvetlen tárgyalásokról, s egy háromoldalú közlemény, amely konkrét megállapodásokat is tartalmaz. Eszerint a két fél február 15-ig kölcsönösen tájé­koztatja egymást a túszokról, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy az örmény-azerbajdzsán konfliktus idején fogságba esett személyek március else­jéig visszanyerjék szabadságukat. Bukaresti munkatársunk telexjelentése Magyar állásfoglalás az iskolaügyről A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség ideiglenes intéző bizottsága a hét­végén nyilatkozatban foglalt állást a nem­zetiségi oktatás helyzetének rendezésére irányuló törekvések körül kialakult feszült­ségekkel kapcsolatban. A magyar kisebbségi szervezet veze­tősége sajnálatát fejezte ki afelett, hogy a román nyelvű sajtóban félrevezető és rágalmazó kampány beindulását kényte­len tapasztalni. A megjelent írások szer­zői védelmére kelnek egy, a diktatúra évei alatt tervszerűen kiépített, a nemzetiségi, kisebbségi oktatást felszámoló, ám ugyanakkor a román nemzetre nézve is kártékony struktúrának és mechanizmu­soknak, mégpedig a forradalom elsöpörte diktátor fegyvertárából kölcsönzött érvek hangoztatásával. Az RMDSZ vezetősége fenntartja ma­gának a jogot arra, hogy az alaptalan rágalmakra a nyilvánosság előtt válaszol­jon. Abból indul ki, hogy az egyéni és kollektív kisebbségi jogok gyakorlása nem képezheti alkudozás tárgyát, ha va­lóban demokratikus rendszert akarnak ki­építeni Romániában. A szervezet tovább­ra is igényt tart arra, hogy tudta és bele­egyezése nélkül ne szülessen döntés a kisebbséget érintő kérdésekben, mivel az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy különösen a pontatlan, olykor félre­vezető információk alapján foganatosított intézkedések feszültségeket keltenek és beláthatatlan következményekkel járhat­na a nemzeti-nemzetiségi viszonyok ala­kulásában. Ezzel kapcsolatban a szövetség elis­meréssel nyugtázta, hogy a román okta­tásügyi minisztérium legújabb helyzetje­lentése beszámol a kisebbségi iskolahá­lózatnak az utóbbi hetekben végbement megújhodásáról és arról, hogy ez a folya­mat visszafordíthatatlan. Elégtétellel nyugtázta azt is, hogy Pálfalvy Attila a kormánytól új, felelősségteljes megbí­zatást kapott, ami gyakorlatilag elismeré­se annak, hogy az ellene felhozott vádak alaptalanok voltak és indokolatlanul moz­dították el az oktatásügyi miniszter helyet­tesének posztjáról. Nyilatkozatában az RMDSZ újra nyíl­tan és egyértelműen leszögezte, hogy ragaszkodik az önálló Bolyai Tudomány­egyetem és más kisebbségi felsőoktatási és kutatóintézetek, intézmények visszaál­lításához, mert ezekben látja a kisebbsé­gek nemzeti önazonossága megőrzésé­nek és megszilárdításának egyik legfon­tosabb zálogát. A nyilatkozat ugyanakkor köszönetet mond azoknak a románoknak, akik megértik a kisebbség erőfeszítéseit és támogatják azokat. Jólesik megjegyez­ni, hogy szerencsére ezekből is van elég. Több lap is - például az Adevarul című befolyásos bukaresti napilap - rendszere­sen és objektívan tájékoztat a nemzeti kisebbségek dolgairól, s támogatja jogaik visszaállítását. Bukarestben szombaton folytatódtak a romániai politikai pártok és szervezetek kerekasztal-tárgyalásai a választási tör­vénytervezetről. A vita nyílt és konstruktív volt, újabb fordulójára a héten kerül sor. A román fővárosban ugyanakkor meg­tartotta utolsó ülését a Nemzeti Megmen­tési Front Tanácsa. A romániai politikai erők egyezsége szerint megalakult a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa, mely a május 20-ra kitűzött választásokig a parlament szerepét fogja betölteni. Az értekezlet résztvevői megtárgyalták a Ta­nács és a Front kettéválasztásának konk­rét problémáit, a Front statútumát és poli­tikai programját. Cazimir lonescu, a Front taqácsának alelnöke ismertette az újságírókkal a poli­tikai pártok döntését, hogy egyelőre nem szervezik át koalíciós alapon a kormányt. A mai helyzetben mindez több problémát, gondot okozna, mint hasznot - tolmácsol­ta lonescu a pártok közösen elfogadott véleményét. Kokes János, Bukarest, 1990. II. 4. ÚJ SZÚ 1990. II. 5.

Next

/
Thumbnails
Contents