Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám, csütörtök

Gorbacsov bejelentette ; nem áll szándékában lemondani Az amerikai külügyminiszter egy nappal elhalasztotta moszkvai látogatását (ČSTK) - Műholdfelvételek kiér­tékelésére hivatkozó két amerikai újságíró jelentése alapján számolt be tegnap a Reuter hírügynökség arról, hogy a Szovjetunió hat korsze­rű, MIG-29-es vadászgépet küldött Kubának. Az amerikai újságírók szerint a MIG-29-eseket szállító ha­jó még február elején hagyta el a Fe­kete-tengeri Nyikolajev kikötőt. Az amerikai titkosszolgálatok jelentése szerint a Szovjetunió eredetileg 36 katonai repülőgépet szánt Kubának. A Reuter ebből a tényből azt a kö­vetkeztetést vonja le, hogy a szovjet repülőgép-szállítmány kompromisz­szumnak tekinthető a Gorbacsov­féle vezetés és a hadsereg között. A szovjet tábornoki kar erős Kubát akar, ezzel szemben Gorbacsov nem akarja kenyértörésre vinni a dolgot a főtisztekkel. A hírügynökségi jelentésekhez szerkesztőségünk nevében csupán annyit kívánunk hozzáfűzni, minden ilyen tegnap érkezett hírt jelentős mértékben befolyásolt a CNN ameri­kai tévétársaságnak az az állítása, hogy Gorbacsov a jövő heti köz­ponti bizottsági ülésen le akar mon­dani a pártban betöltött vezető sze­repéről. S most lássuk a további jelentéseket: A legfelsőbb szovjet vezető teg­nap a Kremlben tárgyalt Fernando Collor de Mellóval, az új brazil államfővel. Moszkvai források sze­rint a legnagyobb figyelmet a regio­nális konfliktusok megoldásának szentelték. Napirenden szerepeltek még a kétoldalú politikai és gazda­sági kapcsolatok is. Rengeteg újságíró jelent meg tegnap a Kremlben azon a sajtóérte­kezleten, amelyet a szovjet-brazil csúcstalálkozó alkalmából rendez­tek meg. Ezen Mihail Gorbacsov bejelentette, nem áll szándékában lemondani az SZKP KB főtitkári tisztségéről, s megalapozatlannak nevezte az amerikai tévétársaság szenzációként tálalt hírét. „Nem áll szándékomban ilyet tenni. Senki nem tett ilyen értelmű kijelentést, s bizonyosan mondhatom, hogy én sem tettem közzé hasonló nyilatko­zatot. A híresztelések megalapozat­lanok" - mondotta. Az említett CNN-kommentár sze­rint Gorbacsovot állítólag az ag­Izraeli vélemények Csehszlovákiáról (ČSTK) - Az izraeli hírközlő eszközök ezekben a napokban, Mose Arensz kül­ügyminiszter küszöbönálló prágai látoga­tása előtt nagy figyelmet fordítanak a csehszlovákiai helyzetre. Az izraeli televízió kedden este 45 perces angol nyelvű műsorban tájékozta­tott a novemberi és decemberi prágai eseményekről. A programhoz bevezetőt mondott Amosz Elion író, aki a múlt év végén a Haarec című napilap tudósítója­ként tartózkodott Prágában. Mint mondot­ta, a csehszlovák forradalomban „a kultú­ra győzedelmeskedett a politika felett" Véleménye szerint Csehszlovákia „Euró­pa legkulturáltabb országa", s ezért a szabadságnak itt nagy jelentősége van. Elion hangsúlyozta, ami a gazdasági helyzetet illeti, optimista. Két éven belül Csehszlovákia eléri Ausztria szintjét. Az izraeli rádió tegnap reggel meg­erősítette, hogy Mose Arensz a jövő hé­ten érkezik Prágába, ahol jegyzőkönyvet ír alá a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről. gasztotta, hogy a Kaukázusban a nemzetiségi zavargások elfojtása során 125 személy vesztette életét. Gorbacsov állítólag ellenezte, hogy csapatokat küldjenek a Kaukázuson túli területre, s egészen az utolsó pillanatig dácsájának a menedékét élvezte. Gorbacsov az újságírókkal folytatott beszélgetés során közölte, azért tartózkodott a hétvégi házban, mert a jövő heti központi bizottsági ülésen mondandó beszédén dolgo­zott. „Nagyon fontos kérdésekben kell döntenünk a jövő héten, s eze­ket a döntéseket nyilvánosságra hozzuk" - fűzte hozzá. A CNN tévéadás értesüléseire - talán nem szándékosan - rátett egy lapáttal James Baker külügymi­niszter. A múlt héten már közöltük, hogy az SZKP KB ülése miatt febru­ár 6-a helyett 7-én kezdi meg moszkvai tárgyalásait Eduard Se­vardnadzeval. Most lényegében a tévé említett szenzációs bejelenté­sével egyídőben közölte: további egy nappal elhalasztotta moszkvai látogatásának megkezdését, hogy a szovjet vezetésnek elegendő ideje legyen a központi bizottsági tanács­kozáshoz. Egyébként Baker véle­ménye Gorbacsov lemondásáról az volt, „csupán szóbeszéd az egész", s Mariin Fitzwater fehérházi szóvi­vő is azt állította, hogy nincs ilyesmi­ről tudomása. Richard Cheney hadügyminiszter sem volt hajlandó kommentálni a vitatott információt, pedig ő korábban több ízben is két­kedéssel szólt Gorbacsov jövőjéről. Az AFP hírügynökség szerint a CNN „szenzációja" lavinaként nyilvánult meg a tőzsdén. A hír beje­lentése után nagy zűrzavar keletke­zett az üzletek bonyolítását egy idő­re felfüggesztették. Felvételünkön: Leszek Miller, Mieczislaw Rakowski és Aleksander Kwas­niewski (Telefoto: ČSTK) A baloldali erök közelítsék álláspontjukat A lengyel államfő fogadta az LKSZP vezetőit (ČSTK) - Wojciech Jaruzelski államfő tegnap fogadta a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártjának elnökét, Aleksander Kwasniewskit és Leszek Millert, a párt központi végrehajtó bizottsá­gának főtitkárát. Mindketten tájékoz­tatták az államfőt az LKSZP alakuló kongresszusának eredményeiről. Kiemelték, arra törekednek, hogy az új párt a demokratikus baloldali erők széles körű mozgalma legyen, olyan mozgalom, amelynek célja a plura­lizmus, a szociális igazságosság megteremtése. A lengyel szociáldemokrácia szö­vetségeseket fog keresni a lengyel baloldal és a társadalmi haladás erői között. Jaruzelski annak a kívánsá­gának adott hangot, hogy jó lenne, ha a baloldali erők közelítenék állás­pontjukat és közösen tevékenyked­nének a lengyel dolgozók érde­kében. Az LKSZP ezen a héten alakult meg a LEMP legnagyobb utódpárt­jaként. Német újraegyesítés Áldás lesz Európa számára? Reagálások a szovjet vezető kijelentéseire TÁRGYALÁSOK KEZDŐDNEK A SZOVJET CSAPATOK MAGYARORSZÁGI KIVONÁSÁRÓL Fontos hozzájárulás lehet a leszerelési folyamathoz ÚJ szú 3 1990. II. 5. A kórus meghívást kapott a spa- -ddg­(ČSTK) - Budapesten kedden nagy felháborodással fogadták azt a cikket, amely a Krasznaja Zvezdában, a szovjet hadsereg napilapjában jelent meg. Az írás szerzője csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy Magyarország szerint már megszűntek azok a katonai okok, ame­lyek szükségessé tették a szovjet csapa­tok magyarországi jelenlétét. Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, a cikkre úgy tekintenek, mint a szerző magánvéleményére, mivel a hivatalos szovjet álláspont a csapatkivonásról csak a ma kezdődő szovjet-magyar tárgyalá­sokon válik ismertté. Az államtitkár hoz­zátette: az írás szerzője megfeledkezett arról, hogy a megoldás kulcsa nemcsak az egyik fél birtokában van. S az is elkerülte figyelmét, hogy idegen csapatok jelenléte ma már csak a kiküldő és a foga­dó ország közötti megállapodás alapján lehetséges. Somogyi Ferenc szerint nem egészen érthető, hogy több mint három évtizedes „ideiglenes" magyarországi ál­lomásoztatás után Magyarországnak a csapatkivonással kapcsolatos óhaját miért tekintik egyesek „elhamarko­dottnak". Somogyi Ferenc a Népszabadság teg­napi számában is nyilatkozott az ügyről, hangsúlyozva, ma már sem katonai, sem politikai okok nem indokolják, hogy az Törökországban is Felszámolnak két amerikai bázist (ČSTK) - Tegnap rövid hírt közöl­tünk arról, hogy az USA még az idén megkezdi görög területen levő két támaszpontja felszámolását. A leg­újabb jelentések szerint az USA két törökországi bázisát is bezárják. A török hadügyminiszter nyilatkoza­ta szerint olyan légitámaszpontokról van szó, amelyeket mindkét ország hadserege igénybe vett. Az amerikai csapatok kivonását fokozatosan hajtják végre, összhangban a kétol­dalú szerződésekkel, oly módon, hogy Törökország védelmi képessé­ge ne szenvedjen károsodást. Csupán emlékeztetőül: Richard Cheney amerikai hadügyminiszter hétfőn javasolta 55 amerikai támaszpont felszámolását vagy mű­ködésének korlátozását, köztük 14 olyan bázisét, amelyek nem ameri­kai területen vannak. Ez az intézke­dés összhangban van az 1991-es pénzügyi év költségvetési tervezeté­vel, amelyet George Bush elnök terjesztett a törvényhozás elé. ország területén továbbra is szovjet csa­patok tartózkodjanak. Megerősítette azt a követelményt, hogy a szovjet katonákat még az idén vonják ki Magyarországról, de legkésőbb a jövő esztendő folyamán. A témáról kezdődő magyar-szovjet tár­gyalások és a bécsi fórum megbeszélései természetesen összefüggnek, s a Ma­gyarországról történő csapatkivonás - Somogyi Ferenc szerint-fontos hozzá­járulás lehet az általános leszerelési fo­lyamathoz. Hozzátette, e lépésnek semmi köze Magyarország Varsói Szerződés­beli tagságához, nem gyengíti Budapest kapcsolatait a többi tagországgal. James Schlesinger volt amerikai kül­ügyminiszter szerint jelentős mértékben csökkenteni kell a Nyugat-Európában ál­lomásozó amerikai csapatok számát. A neves politikus szerint így kellene Wa­shingtonnak válaszolnia azokra a lénye­ges változásokra, amelyek az utóbbi hó­napokban a kelet- és közép-európai or­szágokban bekövetkeztek. A szenátus honvédelmi bizottsága előtt Schlesinger azt állította, mielőbb olyan tervet kell ki­dolgozni, amely maximálisan 100 ezer főben szabja meg a nyugat-európai ame­rikai csapatok létszámát.. A stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint a világ fegyverke­reskedelméből a Szovjetunió jelenleg több mint 30 százalékkal részesedik, s ez több mint 30 milliárd dollárt tesz klévente. Ugyanakkor a Varsói Szerződés tagor­szágaiba, valamint ja baráti fejlődő orszá­gokba irányuló szállítmányok elhanyagol­hatóak, mivel a fegyverek döntő többsége a múltban a Közei-Keletre és Afrikába irányult. Még egy-két érdekes számadat: például Szíria 12 milliárd dollárral tartozik Moszkvának, Egyiptom pedig - bár maga is felzárkózott a jelentős fegyverexportő­rök sorába - 4,5 milliárddal. Angola, Mo­zambik és Etiópia tartozásait már nem is kell említeni. (ČSTK) - Mihail Gorbacsov keddi állásfoglalása Németország egyesítésé­vel kapcsolatban az NSZK-ban is nagy érdeklődést keltett. A Die Welt című napi­lap arra mutatott rá, hogy a Szovjetunió­nak már nincs kifogása a két német állam egyesítése ellen. Gorbacsov már nem tagadja, hogy ez a kérdés az európai napirenden szerepel. A Bild napilap sze­rint Gorbacsov tudja, hogy Németország újraegyesítése 1990-ben nem jelent ve­szélyt. Mi több, ez a Németország áldás lesz a cseheknek, lengyeleknek, magya­roknak, franciáknak, olaszoknak és ango­loknak - az egyesítés előnyös lesz min­denki, s elsősorban a Szovjetunió számá­ra. Okunk van arra, hogy hálásak legyünk Gorbacsovnak és segítsünk neki és or­szágának is - hangsúlyozza a Bild. A keletnémet napilapok vezető helyen számoltak be Hans Modrow kormányfő szovjetunióbeli látogatásáról. A Berliner Zeitung rámutatott, a Modrow-Gorbacsov találkozót a szovjet fél kérte. Moszkva aggódik az NDK-ban terjedő nacionalista irányzatok és a német egység felé vezető úton tett elsietett lépések miatt. A Bauern­Echo azt hangsúlyozza, hogy a szovjet Közös téma - 1968 A Rudé právo moszkvai tudósítója három szovjet történészt kérdezett meg 1968-ról. Külön-külön válaszoltak, hiszen az ilyen elfoglalt embereket szinte lehetetlen egy asztalhoz meghívni. A megkérdezettek: Roj Medvegyev, a pedagógiai tudományok kandidátusa, író, történész, publicista, Jurij Novopasin, a filozófiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szlavisztikai és balkanisztikai intézetének igazgatóhelyettese és Szergej Vasziljev, a Tyumenyi Állami Egyetem aspiránsa. ROJ MEDVEGYEV: Nem mon­dok semmi mást, csak azt, amit már 1968-ban, majd a későbbi hetekben és hónapokban megírtam. A Varsói Szerződés öt tagországának fegy­veres behatolását Csehszlovákiába ugyanúgy elutasítom, ahogy az ak­kori brezsnyevi politikát. Abban az időben vagy száz oldalt írtam erről Amszterdamban kiadott politikai naplómban, most pedig kb. 40 oldalt Brezsnyevről szóló könyvemben. Mi a véleményem erről az idő­szakról? Hogy a csehszlovák pártve­zetés 1968 tavaszán és nyarán bá­torságot tanúsított, az őszt viszont már bizonyos határozatlanság jelle­mezte. Úgy vélem, ha keményen és határozottan járt volna el, képes lett volna megőrizni a nép egységét és megakadályozta volna a visszaté­rést a régi útra. A csehszlovákiai események a „tavasz" leverése után már nagyon gyorsan peregtek. Egyébként mindazt, amit Alexander Dubček szorgalmazott - a társada­lom demokratizálását, a feltételek megteremtését új csoportok és egyesületek létrehozásához, a cen­zúra eltörlését, a vélemények és a gazdaság pluralizmusát - mindeb­ben előjelét látom annak, amire ma törekszünk nálunk és más kelet­európai országokban. JURIJ NOVOPASIN: A szövetsé­ges csapatok augusztusi bevonulá­sát Csehszlovákiába a szocialista világrendszer történelme legsöté­tebb részének tekintem, mivel az ilyesmi egyszerűen megengedhetet­len. Ezen semmit sem változtat az a tény, hogy az úgynevezett Brezs­nyev-Szuszlov-féle, a korlátozott szuverenitásról szóló doktrínából in­dult ki, amely azt hirdette, hogy a szocialista közösség közös érde­kei korlátozzák a tagországokat sa­ját érdekeik érvényesítésében; Ez nemcsak az ENSZ Chartájának a szuverenitásról rendelkező egyik alapelvével ellentétes, hanem a jó­zan emberi ésszel is. Ez nem önma­gától alakult így ki, hanem belpoliti­kánkból fakadt, amelyben az admi­nisztratív-utasításos irányítási rend­szer, a diktátum és az önkény volt a meghatározó. Szerintem ezért, nem is használ­ták ki azokat a politikai lehetősége­ket, amelyekkel meg lehetett volna oldani a kialakult konfliktust. A nem­zetközi kapcsolatok akkor egyszerű­en diktatórikusak voltak. S ebben a helyzetben állt elő a CSKP a de­mokratikus szocializmussal vagy - mint nevezték - az emberarcú szocializmussal. Ezeket az elképze­léseket az átalakítás első csíráinak tekintem. SZERGEJ VASZILJEV: Talán nem is nekem kellene válaszolnom, erre a kérdésre, hiszen a főiskolán többet foglalkoztam Németország, Anglia és Franciaország történelmé­vel, mint saját hazáméval. Az átala­kítással kapcsolatban most a tények lavinája öntött el minket, és nincs idő ezek értékelésére. Ezért - szerintem - korai még a végső következteté­sek levonása. Ezért nyugtalanít en­gem az a sietség, amellyel a Varsói Szerződés hadseregei bevonultak Csehszlovákiába, s az is, ahogy most ugyanezek az országok elha­tárolják magukat döntésüktől. Az ilyen sorsdöntő pillanatoknak nem lenne szabad konjunkturálisaknak lenniük. Három vélemény. Talán nem mindenkinek tetszenek. De feltétle­nül értékes hozzájárulást jelentenek ahhoz a vitához, amely 1968-ról a Szovjetunióban és hazánkban fo­lyik. peresztrojka nélkül lehetetlen lett volna az NDK megújulása. Hans Modrow, miután hazatért Moszk­vából, a ZDF nyugatnémet televízióállo­másnakadott nyilatkozatot. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy az NDK-ban végbe­menő folyamatoknak nem a nacionaliz­mus az alapja, hanem az európai orszá­gokkal, elsősorban a szomszédos álla­mokkal szembeni felelősség. A berlini városi bíróság döntése alapján kedden délután szabadlábra helyezték Erich Honeckert. A bíróság az egykori főtitkár és államfő egészségi állapotára hivatkozva helybenhagyta a kerületi bíró döntését, amely elutasította a letartózta­tást célzó ügyészségi indítványt. A 77 éves Honeckert márciusban állítják bíró­ság elé hazaárulás vádjával. Lipcsében hétfőn megalakult a nyugat­német Republikánus Párt első NDK-beli területi szervezete. A jobboldali radikális párt bajorországi tartományi elnöke hang­súlyozta, a nyugatnémet republikánusok anyagi támogatást nyújtanak lipcsei szer­vezetüknek. BEJRÚT Harcok a keresztény táborban (ČSTK) - Bejrútban, s főleg a vá­ros keresztények lakta keleti negye­dében feszült a helyzet. Tegnap reg­gel ugyanis összecsapásokra került sor Michel Aun tábornok keresz­tény csapatai és eddigi szövetsége­sei, a jobboldali Libanoni Erők tagjai között. A tűzszünetről tegnap kiadott közös közlemény ellenére újabb fegyveres összetűzések várhatók. Libanoni források szerint a harcok akkor robbantak ki, amikora keresz­tény egységek járőrei megpróbálták átlépni a kelet-bejrúti ellenőrző állá­sokat és tüzet nyitottak. Bonn és Jeruzsálem ellentétei (ČSTK) - A Süddeutsche Zeitung cí­mű nyugatnémet napilap tájékoztatása szerint Németország esetleges egyesíté­se adott okot a Helmut Kohl kancellár és Jicchak Samir izraeli kormányfő közötti levélváltásra. A lap szerdai számában azt írja, Kohl energikusan tiltakozott jeruzsá­lemi partnerének kijelentése ellen, hogy az egyesített Németország „halálos ve­szélyt is jelenthetne a zsidók számára". Samir azonban válaszában nem engedett álláspontjából, nem vonta vissza szavait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents