Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám, csütörtök

Tisztelt Főszerkesztő Úr! 1989. december 29-én este egy utánfutós teherautó érkezett a gyárunkba. A rakomány élelmiszert és ruhaneműt tartalmazott, amit a Csemadok kezdeményezésére a Dunaszerdahelyi járás lakosai gyűjtöttek össze a romániai lakosok megsegítésére. A kapott segítséget már január 3-4-én szétosztottuk a gyár alkalmazottai között, ami nagy megelégedést és örömet okozott mindnyájunknak, látva ezt az együttérzést, amit irányunkban kinyilvánítottak. Mivel csak kevés névvel és lakcímmel ellátott cédula volt a csomagokban, nem tudjuk személyesen megköszönni minden­kinek a velünk való együttérzést és segítőkészséget. Megemlí­tünk néhány nevet: Bodnár Erzsébet, Novoky Béla, Kozma Balázs és Viktor, Benyác Rudolf, Felsővámos; Kovács László, Rigó István, Sörös Ottó, Dunaszerdahelyi járás: Kósa László, Palócz Károly, Varga Imre, Muhra József, Lengyel Béla, Nagyabony; Drovonka Ilona, Alistál; Szeretnénk megkérni önt és önön keresztül az Új Szó szer­kesztőségét, hogy az újság hasábjain közöljék mindnyájunk köszönetét mindazoknak, akik a küldemény összeállításában és megszervezésében közreműködtek. Őszinte köszönettel a "Romania Munuitoare" szövőüzem keretén belül létrehozott Nemzeti I.Iegraentési Front Kolozsvár január 1990 SZIVATTYÚSZAURUSZ? A BŐSI VÍZERŐMŰ SZAKSZERVEZETÉNEK NYÍLT LEVELE A VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓINTÉZETHEZ 1990. január 26-án az Új Szóban megjelent a Bősi Hnb és a Függet­len Magyar Kezdeményezés helyi szervezetének állásfoglalása, mely­ben szó esik arról, hogy az erőmű építése következtében a faluban máris 4-5 méterrel csökkent a ku­takban a víz szintje. Tisztában va­gyunk vele, hogy tekintettel a jelen közhangulatra, minden bizonnyal nagy merészség részünkről meg­kérdőjelezni az állásfoglalás erre vo­natkozó tisztázatlan tételét, de az igazság úgy kívánja, hogy megke­ressük a miértekre a megfelelő vála­szokat. Mivel saját tapasztalatunk szerint sincs valami rendben Bős és környékének talajvizeivel, ami ab­ban is megnyilvánul, hogy korábban kifejezetten nedves pincék érthetet­len módon kiszáradnak, e nyilatko­zat hatására elhatároztuk, hangot adunk aggodalmunknak a nyilvá­nosság előtt, s felkérjük az arra I illetékes szerveket, járjanak utána az okoknak! Ez ideáig senki sem tudott pontos magyarázattal szolgálni arra a kér­désre, hogy mi módon okozhatott az építkezés ilyen nagyarányú vízszint­süllyedést a környék kútjaiban, hí­Tömegigény vagy csoportszándék? A gömöralmágyi alapiskola 1979. szeptember elsején nyitotta meg ka­puit. A korszerű, tizennyolc tanter­mes, több mint ötszáz tanulóra ter­vezett létesítmény nemcsak a Rima­szombati járás, hanem az ország egyik legimpozánsabb magyar taní­tási nyelvű iskolája is. Létrejöttét a körzetesítésnek köszönheti, újab­ban viszont gyakran hallani, hogy részleges leépítésének a körzetesí­téssel megszüntetett iskolák vissza­állítása, lesz az oka. Annak idején ugyanis két alapiskola (Ajnácskő és Újbást) bábáskodott bölcsőjénél. Ám nem egészen önzetlenül. Hiszen az ottani lakosság is fölismerte, hogy az iskola - más előnyei mellett - sajátos integráló intézmény is, és tartós elvesztése közvetlenül veszé­lyeztetheti az érintett községek fejlő­dését. Az első adandó alkalommal visszaköveteli tehát magának azt, amit elvettek tőle, és a kölcsönös függőségi viszony megszüntetésére törekszik. A megválaszolandó kérdés tehát az, hogy föltétlenül szükséges-e föl­bomlasztani, részlegesen leépíteni, vagy más cél szolgálatába állítani a tíz éve jól működő központi iskolát. E tárgyban - illetékességi jogun­kat fenntartva (bár mellőzötten) - a pedagógiai logika szerint halad­va, elsősorban szakmai szempont­ból óhajtjuk megtenni néhány észre­vételünket. A gömöralmágyi mint körzeti köz­ponti iskola optimális működési föl­tételekkel indult mind személyi, mind tárgyi értelemben s tantermek, szak­termek, szertárak, tornatermek, öltö­zők, mosdók, zuhanyozók, műhe­lyek, igazgatói és tantestületi szoba, klubhelyiségek, napközis osztályok, étterem, konyha és előkészítő, élel­miszerraktár, orvosi és fogorvosi rendelők, zárt folyosók, tágas zsi­bongók, sportudvar, iskolakert, pe­dagóguslakások stb. Sok a nem pe­dagógusok által lakott szolgálati la­kás, mivel a saját otthon kedvéért többen is vállalták az építkezéssel járó gondokat. Tanulóinak létszáma az elmúlt tíz évben 280 és 350 között mozgott. Kapacitása tehát nem volt teljesen kihasználva. Vonzáskörzete kb. ti­zenhárom kilométer, tizenegy tele­pülésre terjed ki részben vagy egé­szen. A korszerű oktatás föltételeit biztosítani tudja. Pedagóguskörökben közismert az az álláspont, hogy csak 2000 lakosúnál népesebb településen le­het alsó és felső tagozattal működő iskolát létesíteni. Van tehát egy ta­nulói létszámhatár (kb. 200-250), Vizsgálják a garami halpusztulás körülményeit Valószínűleg gyógyszergyári hulladék került a folyóba Az elmúlt hét vége óta megint nagyon szomorú látványt nyújt a Garam Šalková és Banská Bystrica közötti, több mint 4 km-es szakasza. A folyó kanyarulatai­nál szombaton kora délután - nyilvánvaló mérgezés következtében - elpusztult ki­sebb méretű pénzespérekft, pisztrángo­kat és csukákat vetett partra a víz, később már egyre nagyobb, hátukra fordult, fe­hérlő haltetemek tucatjait úsztatta lefelé az ár. - A folyamfelügyelőség igazgatójának szombat délutáni bejelentése alapján a Šalková térségében megkezdett hely­színeléskor azonnal a Slovenská Lupča-i Biotika gyógyszergyár dolgozóinak újabb komoly felelőtlenségére tippeltünk - is­mertette tegnap a vizsgálat eddigi ered­ményeit Vladimír Krakovský mérnök, a Banská Bystrica-i Járási Nemzeti Bi­zottság mezőgazdasági, erdészeti és víz­gazdálkodási szakosztályának vezetője. - Ugyanis a két legutóbbi alkalommal ugyanonnan kerültek mérgező anyagok a Garamba. Feltevésünk bebizonyítására a folyószakasz 18 pontján, valamint a gyárudvart átszelő Istebník patakból vízmintákat gyűjtöttünk. Ezek elemzését ma fejezik be a szakemberek. A parton összeszedett és a folyóból kifogott halte­temek boncolását Zólyomban az Állami Állategészségügyi Intézet dolgozói vég­zik, akik péntekre ígérik zárójelentésüket. Ebből és a vízelemzésekből kétséget ki­záróan megállapíthatjuk a halpusztulás okait. • Milyen következményre számít­hatnak a vétkesek? - Mivel a tavaly őszi vízszennyezése­kért 150 ezer korona pénzbírságot róttunk ki a Biotika vállalatra, az ismételt felelőt­lenség bebizonyítása esetén most legke­vesebb félmillió koronát kell majd fizetni­ük, de ha beigazolódik a szándékosság gyanúja, egymillió koronát fogunk köve­telni, és bűnvádi eljárást kezdeménye­zünk a vállalat ellen. A Szlovák Horgászszövetség Banská Bystrica-i városi szervezetének tagjai csak hétfő esti ülésükön szereztek tudo­mást az újabb nagyméretű halpusztulás­ról. Többségük ugyanis már évek óta sétálni sem jár szívesen a Garam partjá­ra, mert a dubovái Petrochema vállalat és a Slovenská Lupča-i Biotika gyógyszer­gyár hulladékaitól kellemetlen szaga van a víznek. -ly­amely lehetővé teszi az ilyen iskola működését. Mivelhogy ezt a lét­számhatárt körzetünk falvai közül önmagában egyik sem éri el, az adott esetben az alsó és felső tago­zaton folyó oktatás csak a tanulók összevonásával a központi iskolá­ban valósítható meg. A tartalmi, pedagógiai tevékeny­ség mellett óhatatlanul szóba kerül az anyagi, tárgyi feltételek megte­remtése. Az Újbásti Hnb nagy erőfe­szítéseket tehet ennek érdekében. Az azonban nyilvánvaló, hogy az iskola megfelelő színvonalra emelé­se több éves erőfeszítést követel. A más célra tervezett iskolaépület gyorsan Válik a korszerű pedagógia megvalósításának gátjává. Az isko­lának sajátos funkciója van, s az épületnek ehhez igazodnia kell! (Ha az efsz-nek tehénistállóra van szük­sége, nem az épülőfélben, vagy ép­pen megépült csirkekeltetőt fogja átépíteni erre a célra. Különösen nem akkor, ha néhány kilométerrel odébb kész istállót kínálnak föl szá­mára.) Ha most ezen aprófalvas terü­letegységen leépítjük a központi is­kolát, ki fog felelősséget vállalni azért, hogy véglegesen nem veszíti el rendeltetésszerű működését. Egy bentlakásos nevelőintézménnyé va­ló részleges átalakítás skizofrén helyzetet szülne. Az utazó felső tagozatos tanulók felszállnak a buszra és nem Újbást­ban szállnak le róla, hanem öt perc­cel többet utaznak egy szép, mo­dern, városi szintű iskolába. Csak egy iskolabusz kell hozzá, amely hozza, viszi őket! Az önálló iskolák szaporodása a demokrácia szép példája lehet, de a rosszul értelmezett lokálpatriotiz­mus, amely előtérbe helyezi a ki­sebb jelentőségű helyi érdekeket és nem becsüli egy nagyobb közösség (körzet) meg|évő értékeit, a nemze­tiségi demokratikus kibontakozás kerékkötője. A Rimaszombati járás Magyar Pedagógusok Fórumának gömöralmágyi csoportja FELHÍVÁS a Magyar Fiatalok Szövetségének alapítására Nem értünk egyet a SZISZ eddigi tevé­kenységével, bizalmunk elveszett, nem vagyunk megelégedve a SZISZ január 26-án megtartott rendkívüli kongresszu­sán történtekkel sem. A névváltoztatás még nem garancia a megújhodásra és arra sem, hogy képes lenne bennünket, fiatalokat képviselni, hiszen ezt a szere­pét sosem töltötte be. Szükség van egy nyitott magyar ifjúsági szervezetre, mert ellenkező esetben a magyar nemzetiségű fiatalok is kénytelenek lesznek valamelyik szlovák ifjúsági szervezetben megtalálni érdekképviseletüket. Ezért szükségét érezzük egy új, de­mokratikus alapokon működő, ifjúsági szövetség létrehozásának, amelynek tag­ja lehet minden fiatal csehszlovák állam­polgár. A szövetség olyan társadalmi­érdekvédelmi szervezet kíván lenni, mely foglalkozna a fiatalok kulturális életével, népszerűsítené az ifjúság körében az egészséges életmódot, a sportot, buzdí­tana a környezetvédelemre és fő feladat­ként elvállalná a fiatalok szociális gondjai­nak képviseletét. Az érdeklődők jelentkezhetnek egyéni­leg vagy csoportosan, illetve alapszerve­zetbe tömörülve (5 tag már egy alapszer­vezetet alapíthat). A szövetségbe várunk minden fiatalt, nem SZISZ-tagot, volt SZISZ-tagot, kilépő SZISZ-tagot... A helyi csoportoknak, alapszerveze­teknek ajánljuk: kísérjék figyelemmel, mi történik városukban, falujukban, munka­helyükön és az őket érintő kérdésekben kollektíven foglaljanak állást, nyilatkozza­nak, fejtsék ki véleményüket. A szövetség végleges nevét, alapsza­bályait, programját az első országos köz­gyűlés lesz hivatott kidolgozni, meghatá­rozni, illetve jóváhagyni. A jelentkezők a következő címre írhat­nak: Varga Béla, Nám. 1. mája 10-12, 815 57 Bratislava, telefon 528 07, 535 17. Tisztelettel várunk minden fiatalt Az előkészítő bizottság szen a jó öreg Duna még mit sem sejtve sorsáról érintetlenül hömpö­lyög eredeti medrében. A befogadá­sára váró üzemvízcsatorna továbbra is szárazon ásítozik a csallóközi éj­szakába, s puszta megléte aligha befolyásolhatta ilyen rendkívüli mér­tékben a talaj vízháztartását. Szerin­tünk a nyilatkozat aláírói sincsenek pontosan tisztában a tényként meg­nevezett vízgondok okával, s bár egy percig sem kételkedünk tisztes­séges szándékukban, úgy véljük, a két dolog közti összefüggés - azaz az erőmű építése és a vízszintcsök­kenés - feltételezése egyelőre nem eléggé megalapozott. Amennyiben tévednénk, és léteznek a birtokuk­ban hathatós bizonyítékok, kérjük ne várakozzanak, s önmaguk érdeké­ben is hozzák érveiket mihamarabb nyilvánosságra. Van itt azonban egy dolog, mely merőben más összefüggéseket sej­tet, s kifejezetten kívánatos lenne, ha a kérdésben jártas vízügyi szer­vek kifejeznék véleményüket ez ügyben. Mint köztudott, a Csallóköz­ben nagyszámú kút és szivattyúte­lep tartja állandó mozgásban a kavi­csos rétegekben fellelhető ivóvíz­készletet, s a felszínre hozott ivóvíz csővezetékeken távolabbi helyekre is eljut. Távlatilag egész Kelet-Szlo­vákiát is a Csallóköznek kellene el­látnia ivóvízzel, s így ez a vidék, hazánk éléskamrája, a víz legna­gyobb exportőre is lenne! Mindenki számára világos azon­ban, hogy bármekkora is legyen egy ilyen természetes ivóvízkészlet, semmiképpen sem kimeríthetetlen és megvannak a maga természet szabta korlátai. Javasoljuk tehát, hogy mielőtt mindent az erőmű rová­sára írnánk, engedjük szóhoz jutni a vízügyi szakembereket, akik nagy­ban hozzájárulhatnának a téma tisz­tázásához. A megválaszolásra váró kérdéseket az alábbi pontokban sű­rítettük: 1. Milyen számadatokkal jelle­mezhető a Csallóköz alatt húzódó vízkészlet, nemzetközi összeha­sonlításban is? 2. Elméletileg (és gyakorlatilag) milyen mennyiséget lehet a talaj­vízszint tartós megbontása nélkül a felszínre hozni, és egy-egy szi­vattyúállomás okozta talajvíz­szint-csökkenés mekkora körzet­ben érzékelhető? 3. Jelenleg hány kút működik, mekkora kapacitással és hova szállítják a vizet, különös tekintet­tel Bősre és környékére? 4. Milyen szervek és hogyan ellenőrzik a talajvízszint változá­sait? 5. Mik a tervek? Hány kutat szándékoznak még fúrni a Csalló­közben, és mekkora vízhozamra? Azt gyanítjuk ugyanis, hogy itt ismét egy gigantomániás tervvel ál­lunk szemben, mely ugyan nem olyan látványos, mint a szibériai fo­lyók elterelése, de végül is ismétel­ten a természetbe való művi beavat­kozásról van szó, melytől könnyen felborulhat a Csallóköz egyébként is vészesen terhelt ökológiai egyensú­lya. Ki garantálja például, hogy a ter­vek szerint üzembe helyezett kutak és szivattyúállomások hatására nem keletkezik-e olyan földmozgás a Csallóköz alatt húzódó több száz méteres kavicsrétegben, mely miatt megroppan az erőműhöz vezető fel­vízcsatorna gátja? Vajon kiszámol­ta-e valaki, milyen hatással lesz a bösi kutakra az ország szárazabb vidékeinek tervezett vízimportja a Csallóközből, és hogy hány ház­nak fognak ennek következtében megsüllyedni az alapjai? Teljes mértékben szimpatizálunk azokkal a polgári mozgalmakkal, melyek végre beleszólást követel­nek közvetlen környezetünk formá­lásába. A legfőbb kérdés persze az, hogy a koordinált, jogos követelések a megfelelő helyen sújtsanak le, s ne folytassunk szélmalomharcot a nem létező ellenséggel, s nehogy úgy járjunk, mint az egyszeri ember, aki a betörők ellen rácsot rakatott az ablakára, de az ajtóról megfeledke­zett... RÉPÁS ISTVÁN mérnök és 28 aláíró Bemutatkozik a Független Baloldal Napjainkban a CSKP számos tagja elhagyta a párt sorait, mert csalódott eddigi politikájában, s úgy véli, hogy a rendkívüli kongresszus sem hozott megnyugtató eredmé­nyeket. Mivel azonban nem szeret­nének teljesen kívül rekedni az ese­mények alakulásában, új lehetősé­geket keresnek. A Pravda nemrég az újonnan alakult csoportosulások egyikének vezetőjével készített in­terjút. A lap hasábjain Jaroslav Trávníček, a Független Baloldal (FB) előkészítő bizottságának tagja fejtette ki véleményét. E párt a közelmúltban tűnt fel a csehszlovák politika színterén. A kérdésre, mi vezetett megalakulá­sához, Jaroslav Trávníček elmond­ta: Az elhatározás a CSKP rendkí­vüli kongresszusát követően szüle­tett. Mint megtudhattuk, az újonnan alakult párt tagjai a kongresszuson vendégként vettek részt a Kommu­nisták Demokratikus Fóruma (KDF) küldöttségének oldalán. Sokan kö­zülük nemcsak a tanácskozás me­netével, hanem mindenekelőtt ered­ményeivel voltak elégedetlenek. A vendégek soraiból már az ülés folyamán kivált egy radikális cso­port, amely követelte a KDF kilépé­sét a CSKP platformjából, s javasol­ta, hogy képviseljenek önálló eszmei áramlatot nézeteikkel. Sajnos, a KDF-en belüli egység hiánya és a célokat illető határozatlanság ah­hoz vezetett, hogy útjaik e mozga­lommal is szétváltak. A Független Baloldal aktivistái a KDF legutóbbi nagygyűlésén már jelentkezőlapokat osztogattak. Hogy mégis milyen közös szálak fűzték az alakuló pártot a KDF-hez és a CSKP-hez? - Eredetileg mindnyájan a CSKP tagjai voltunk. Aztán a KDF alapgon­dolata ragadott meg bennünket. Vagyis az az elképzelés, hogy a CSKP kereteiben hozzunk létre egy eszmei áramlatot, melynek se­gítségével belülről nyílt volna lehető­ség a megtisztulásra - fejtette ki álláspontját az FB előkészítő bizott­ságának tagja. Mint elmondta, idővel sajnos rá kellett döbbenniük, hogy a KDF programja sem felel meg elképzeléseiknek. A jövőt illetően ugyanis itt is hiányzott az egység. Arra a kérdésre, vajon semmilyen baloldali erő - párt, klub vagy moz­galom nem elégíti ki elképzelései­ket, kifejtette: az FB más úton kíván elindulni, mint a többi politikai pártok. -Azon túl, hogy csatlakozunk a független és baloldali irányvonal­hoz, vezérgondolatunk elsősorban a mindennapok politikája. Jaroslav Trávníček a Polgári Fó­rum baloldali partnereként jellemez­te pártja pozícióját. Mint szavaiból kitűnt, a mindennapi gondok megol­dására kívánnak összpontosítani. Véleménye szerint épp ebben kü­lönböznek a többi párttól. Elmondta viszont, hogy egyetlen párt prog­ramja sem különbözhet számottevő­en. Elvégre egyik sem a rosszul működő gazdaság, a munkanélküli­ség, és a szociális bizonytalanság híve. Az FB tagságának szociális összetételével kapcsolatban Trávní­ček rámutatott: egyetlen csoport sincs túlsúlyban, a tagság 90 száza­lékát a műszaki és humán értelmi­ség alkotja. S hogy a névben sze­replő „független" kifejezés kitől és mitől való független viszonyt jelent? - Pártként egyetlen eszmei diktá­tum és doktrína befolyása alá sem kívánunk tartozni, s teljes mértékben a humanista gondolatokból szeret­nénk meríteni. Az elsődleges szem­pont mindenképp a haladó eszme kell hogy legyen. A független politi­kailag nem jelenti azt, hogy nem lépünk koalícióra az egyesült balol­dallal. Természetesen ez csak egyenlő partneri viszony esetén le­hetséges. Ezzel összefüggésben érdekes a párt álláspontja: szóvivőjük véle­ménye szerint a koalíció nélkül a baloldal nem lehet sikeres a vá­lasztásokban. Az FB azonban elvet minden alá- és fölérendelt szerepet. A szocializmus fogalmát sem a svéd vagy a svájci példa alapján értelme­zik, hanem a mi feltételeinkhez pró­bálják igazítani. ÚJ SZÚ 4 1990. II. 5. A kórus meghívást kapott a spa- -ddg-

Next

/
Thumbnails
Contents