Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám, szerda

A CSEHSZLOVÁK ÁLLAMFŐ HÉTFŐ ESTI MOSZKVAI PROGRAMJA Új alapokon építjük kapcsolatainkat Nem kell meghosszabbítani a barátsági és együttműködési szerződést (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök és kísérete hétfő esti programjáról a hírügynökségek csak későn, már lapzártánk után tájékoztattak, így csak most tudunk az eseményekről bővebben beszámolni. Az elnök és a delegáció tagjai a csehszlovák nagykövetség épületében találkoztak a szovjet nem formális és demokratikus csoportok, mozgalmak képviselőivel, többek között a területközi képviselőcsoport tagjaival: Borisz Jelcinnel, Anatolij Szobcsattal és Szergej Sztankeviccsel. Részt vett a találkozón Nyikolaj Smeljov reformközgazdász, Oleg Bogomolov akadémikus, de nem hiányoztak a baltikumi demokratikus szervezetek képviselői sem, így például Vitautas Landsbergis, a litván Szajudisz tanácsának elnöke. Miroslav Vacek védelmi miniszter szovjet partnerével, Dmitrij Jazovval tárgyalt. A szovjet csapatok kivonásával összefüggésben elsősorban az időszerű részletkérdéseket vitatták meg, s véleményt cseréltek Németország egyesítéséről, valamint a védelmi ipar konverziójával összefüggő egyes problémákról. Vladimír Dlouhý miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettessel, az állami tervbizottság elnökével tárgyalt a két országban zajló gazdasági reformokról, de mindenekelőtt a kölcsönös kereskedelem problémáiról. Vladimír Dlouhý a tárgyalások után elmondta, partnere ígéretét tett arra, hogy a Szovjetunió az év végéig leszállítja a tervezett 16,6 millió tonna kőolajat, bár az első két negyedévben a tervezettnél 2 millió tonnával kevesebb olajat kapunk. Hasonló problémák vannak a színes fémek, elsősorban a mangán, a nikkel és a réz szállítása terén is. A szovjet fél ezeket a problémákat szeretné azonban már az első negyedévben megoldani

1. A felek egyetértettek abban, hogy le kell mondani az eddigi szokásos tervegyeztetésről, nagyobb mozgásteret kell biztosítani a vállalatoknak. Vladimír Dlouhý azt is elmondta, a Szovjetunió szorgalmazza a mielőbbi áttérést a világpiaci árakra és a konvertibilis elszámolás bevezetésére a kölcsönös kereskedelemben. Erről a kérdésről azonban kész tárgyalni és kidolgozni egy kölcsönösen elfogadható megállapodást. Ebből a célból mielőbb közös munkacsoportokat hoznak létre. A két külügyminiszter, Jirí Dienstbier és Eduard Sevardnadze is tárgyalt kedden, a hivatalos jelentés szerint a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi problémák széles köréről. ÚJ SZÚ 1990. II. 28. Tegnapi számunkban már röviden tájékoztattunk Václav Havel nemzetközi sajtóértekezletéről is. Mivel nagyon fontos témák vetődtek fel, nagyon érdekes kérdések hangzottak el, erre az eseményre is bővebben visszatérünk. • A szokásos közlemény helyett Moszkvában ma politikai nyilatkozatot írtak alá. Hogyan jellemezné ezt a dokumentumot? - Tárgyalásaink során Gorbacsov úrral úgy döntöttünk, egy nyilatkozatot írunk alá, amely kiindulópontja lesz a két ország közti új viszonynak. Ez a nyilatkozat nagyon rövid és tömör, ám véleményem szerint fontos. Tartalma lényegében az, hogy mostantól kezdve országaink és népeink együttműködése és barátsága az egyenlőség és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásának elvére fog épülni. Ez a nyilatkozat teret nyit a legkülönbözőbb szerződések - gazdasági, kulturális, politikai vagy egyéb megállapodások - megkötéséhez. Úgy vélekedtünk, a legkülönbözőbb területeken folytatott együttműködéshez jobb kiindulási alapot nyújt egy ilyen általános és elvi nyilatkozat, mint egy részletes szerződés, amely bizonyos módon limitálja az együttműködést. A nyilatkozat elvszerűsége és általánossága reményt nyújt ahhoz, hogy sokáig érvényben maradhat. • Megbeszéléseiken kitértek a német kérdésre is. Miben állapodtak meg Gorbacsov úrral? - Természetesen érintettük a német kérdést, kifejtettük álláspontjainkat és megállapítottuk, hogy azok nagyon közeliek. Úgy hiszem, nem vagyok illetékes arra, hogy megismételjem itt Gorbacsov úr álláspontját, ám ismertetem a sajátomat. Úgy vélem, Németország egyesítésének folyamatára úgy kell tekinteni, hogy az ne bonyolítsa az összeurópai egyesítés folyamatát. Ellenkezőleg, mintegy motorként kellene értelmezni, amely meggyorsítja az összeurópai folyamatot. • Elmondaná, mijyen üzenetet kellett átadnia Mihaíl Gorbacsovnak Bush elnöktől? - Bush elnöktől semmilyen konkrét üzenetet nem hoztam. Egy ilyen üzenet átadásához nincs szükség az én közvetítésemre. Bush úr csak arra hatalmazott fel, hogy Gorbacsov urat tájékoztassam megbeszéléseinkről. • Megállapodtak a szovjet csapatok végleges kivonásáról Csehszlovákiából? - A külügyminiszterek megállapodást írtak alá a teljes csapatkivonásról, ez tartalmazza a konkrét harmonogramot is. A csapatkivonást legkésőbb jövő év június 30-ig, illetve július 1 -ig be kell fejezni. Gorbacsov urat azonban a mai tárgyaláson megkértem, hogy a harci alakulatokat, vagyis lényegében öt hadosztályt és a hozzájuk tartozó egységeket és a haditechnikát jó lenne pontosan egy éven belül, vagyis február 26-ig kivonni. Gorbacsov úr azt mondta, a felek jó együttműködése mellett nem kizárt, hogy ez megvalósítható. Megállapodtunk azonban abban, hogy a szerződésben a június 30-i időpontot hagyjuk meg arra az esetre, ha a kivonás egy éven belül nem sikerülne, nehogy úgy nézzen ki, hogy valaki megszegte a megállapodást. Kifejtettem Gorbacsov úrnak a csapatkivonás nagy politikái jelentőségét országunk és egész KözépEurópa számára. Tájékoztattam őt mindazokról az ajánlatokról, melyeket a kivonás megkönnyítésére tettek Csehszlovákiában. A vasutasok felajánlották, hogy különműszakokat szerveznek a katonák és a technika elszállítására. Lehetőség van a vasútnál olcsóbb folyami szállításra is. Építőipari vállalatok százezer ember számára összeszerelhető házakat ajánlottak fel, amelyeket a Szovjetunióban állítanának fel. Megértéssel hallgattam a másik fél érveit, miért vesz igénybe a csapatkivonás huzamosabb időt. Nem pusztán belpolitikai okokról van szó, hanem arról is, hogy Csehszlovákiában nemcsak a katonák és családtagjaik tartózkodnak, hanem húsz év alatt az országban lőszerraktárakat és más katonai objektumokat is felépítettek, ezek leszerelése és elszállítása nem megy egyik napról a másikra. • Az elmúlt napokban találkozott George Bushsal, ma pedig Mihail Gorbacsovval. A két államférfi álláspontja mennyiben különbözik vagy egyezik az ön elképzeléseivel Csehszlovákia további szerepéről Európában? * - Nekem úgy tűnik, ezek az álláspontok nagyon közeliek, sőt néha megegyeznek egymással. Mindkét államfő elismeri Csehszlovákia rendkívüli jelentőségét, amely földrajzi helyzetéből ered. Éppen ezért fokozottan érdeklődnek véleményünk, helyzetünk és elképzeléseink iránt. Egyik államfővel sem beszéltem azonban csak Csehszlovákia helyzetéről, hanem inkább Európa jövőjéről. • Az idén májusban lejár a csehszlovák-szovjet barátsági és együttműködési szerződés hatálya. Aláírnak-e még az idén új szerződést? - Gorbacsov úrral erről nem beszéltünk, ez a külügyminisztériumok közti előzetes tárgyalások témája. Az én személyes véleményem az, hogy ezt a szerződést nem kell meghosszabbítani, s újat sem kell kötni, mivel most már kapcsolatainknak egészen más minősége van, az ilyenfajta szerződések már nem megfelelőek. Az új kapcsolatok jellegét a közös nyilatkozat határozza meg, s a nyilatkozatból eredő jövőbeni szerződések. Ebben az új szellemben - a csapatkivonásról szóló kormányközi megállapodáson kívül - már aláírtuk a biztonsági erők együttműködéséről szóló szerződést a terrorizmus, a nemzetközi bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni harcra vonatkozóan. • Lesznek-e valamilyen változások a csehszlovák állami ünnepek jegyzékében? - Ez az ügy a Szövetségi Gyűlés hatáskörébe tartozik. Személyesen úgy vélem, lesznek változások. • Az ön találkozója Gorbacsovval figyelemreméltó volt, bár még fél évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna. Tudatosította ezt, amikor a két országban zajló eseményeket vitatták meg? - Gorbacsov úrral ugyanúgy jártam, mint néhány nappal korábban Bush úrral. Úgy jöttem hozzá, kicsit zavarban, mint egy kis ország friss elnöke egy nagyhatalom tapasztalt elnökéhez. De ez az érzésem mindkét esetben két perc alatt elmúlt, s úgy beszélgettünk, mint ember az emberrel. • Dn szerint a múltban mi volt a legfájóbb pont Csehszlovákia és a Szovjetunió viszonyában? - Úgy vélem, társadalmunk tudatában a legfrissebb fájó seb az 1968-as megszállás. Én személyesen ezt az ügyet lezártnak tekintem, főleg ma este, amikor aláírtuk a nyilatkozatot kapcsolataink új minőségéről és a csapatkivonásról. • Elnök úr, nyíltan kimondom: az az érzésem, hogy Csehszlovákiában ma felszámolják a csehszlovák-szovjet barátságot... - Erre hogyan jött rá? - reagált Václav Havel. • Megváltoztatják az utcák neveit, lerombolják az emlékműveket. Dn ezt hogyan látja? - Az az érzésem, hogy ön nem a helyes újságokat olvassa. Az orosz kultúrának nálunk régóta jó neve van. Talán meglepődne, ha megtudná, háhyan ismerték nálunk az ötvenes években Paszternakot, hányan olvasták Szolzsenyicint, hányszor és milyen jól játszották színházainkban Csehov darabjait. De egyvalamin nem lenne szabad csodálkoznia: államunkat T. G. Masaryk alapította: szobrai azelőtt számos téren álltak. Helyükön már negyven éve Lenin szobrai állnak. Nem lenne szabad csodálkoznia, ha ezek közül néhányat eltávolítunk és helyükbe Masaryk szobrát állítjuk. • Azt beszélik, ön el akart látogatni Litvániába, de ezt nem ajánlották. Igaz ez? - Nem igaz. A valóság az, hogy meghívtak Litvániába, de ezt köszönettel elutasítottam, mert kevés az időm. Meghívtam viszont a Szajudisz képviselőit a csehszlovák nagykövetségen rendezett fogadásra. • Nem nagyon ismert tény, hogy a múltban már találkozott Mihail Gorbacsovval. Erről ön egy glosszát is írt. Megemlítette ma ezt a találkozást? - Igen, szóltam erről, de már csak a vacsora, az államfői tárgyalások befejezése után. Elmondtam neki: egyszer este Prágában észrevettem, hogy a Nemzeti Színház előtt valamilyen mozgolódás van. Odamentem, és láttam öt kijönni a színházból, ahol nyilván az Eladott menyasszonyt vagy valami ilyet mutattak be neki. A közelében álltam és azon kaptam magam, hogy integetek neki. Annak ellenére, hogy disszidens voltam. Gorbacsov úr nevetett ezen a történeten. Azt mondta nekem, akkor Prágában nem érezte jól magát, mivel tudatosította: nyomasztó a légkör, s az a megkülönböztetett figyelem, amelyben része volt, a feléje irányuló remények jelezték a társadalom mély elégedetlenségét az akkori rezsimmel. Én elmondtam neki, nekem nem tetszett az a lelkesedés, mivel abban a hagyományos cseh várakozás erős jelét láttam, hogy eljön a megváltó és megment minket. Hangsúlyoztam, nekünk kell megmentenünk önmagunkat. Gorbacsov, úr ezzel egyetértett. • Az utolsó kérdést egy csehszlovák diák tette fel: Slánský nagykövet úr hivatalba lépése előtt azt mondta, változtatni kell az oktatásügyi kapcsolatokon. Beszélt erről Mihail Gorbacsovval? - Az iskolaügyről konkrétan nem beszéltünk, de az elfogadott általános elvek erre a területre is vonatkoznak. Az oktatásügyi minisztériumok feladata lesz a helyzet elemzése és a megfelelő szerződések megkötése. NICARAGUA Kinek milyen meglepetést szereztek a vasárnapi nicaraguai általános választások eredményei? Daniel Ortega jelenlegi államfőnek és a Sandinista Nemzeti Felszabad ítási Frontnak (FSLN) minden esetre kellemetlent. Vereséget szenvedtek, s ez tízéves hatalmuknak a végét jelenti. Sok nicaraguai szemében az elmúlt tíz év a kudarcok időszaka volt, a sandinisták későn kaptak észbe, túl későn láttak hozzá a politikai hibák helyrehozásához, a felerősen Washington-párti legyen. De akadnak majd egészen más jellegű problémák is, mint amilyen például a jelenlegi államapparátus, a sandinistákból álló nicaraguai hadsereg és rendőrség vagy akár a kontrák sorsa. A választások eredményeinek természetesen nemcsak belpolitikai, hanem óriási nemzetközi jelentőségük is van. Teljesen megváltozott a közép-amerikai politikai ábra. George Bush amerikai elnök Cristiani salvadori elnök után újabb szövetségesre talált Violeta Chamorro személyében. Leszámítva Kubát - amelynek a Nicaraguához fűződő mostani hűvösebb kapcsolatai ellenére is erkölcsi támasz volt a sandinisták léte - a térségben nincs több „fekete bárány". Havannának csupán egyetlen szövetségese marad a régióban, a salvadori baloldali partizánok, akik viszont tudatosítják, hogy a sandinista támogatás nélkül (amelyet egyébként már a jövőben Ortega sem lett volna hajlandó megadni) nem sok vizet zavarhatnak, s előbb vagy utóbb kénytelenek lesznek megegyezni Cristianival. Úgy tűnik, most már, valóban semmi és senki sem akadályozhatja meg a közép-amerikai békekötést. Ezt kívánja a térség valamennyi országa és a „nagy északi szomszéd", az USA is. A washingtoni óhajt mi sem bizonyítja jobban, hogy az amerikai külügyminisztérium már hetek óta tárgyalásokat folytatott a jelenlegi managuai kormánnyal a viszony normalizálásáról. Most azonban már mással, egy számára szimpatikusabb Managuával rendezi majd kapcsolatait. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy Bush elnök nemcsak Violeta Chamorrónak gratulált, hanem Daniel Ortegának (akit egyébként ki nem állhatott) is elismerését fejezte ki, amiért az elnök hozzájárult a demokratikus választások megtartásához. URBÁN GABRIELLA A bolgár vezetés teljesítette az ellenzék összes követelését A pártszervezetek kivonulnak a munkahelyekről • Elhalasztották a parlament ülését ' (ČSTK) - Petar Mladenov, a bolgár államtanács elnöke hétfőn este a társadalom demokratizálásának lehetőségeiről folytatott megbeszélést a politikai és társadalmi erők képviselőivel. A BTA hírügynökség szerint a résztvevők a kerekasztal-tárgyalásokon felmerült problémákra összpontosították figyelmüket. Megegyeztek abban, hogy a pártalapszervezetek kivonulnak a munkahelyekről. Abban is megállapodtak, hogy több fontos törvénytervezet - ezekkel a parlamentnek már március 6-án kellett volna foglalkoznia - megtárgyalását elhalasztják, hogy a kerekasztal résztvevői jobban felkészülhessenek a vitára. Elsősorban az alkotmány módosításának tervezetéről, a választási és a politikai pártokról szóló törvényjavaslatról van szó. A megbeszélések eredményei lényegében azt jelentik, hogy teljesítették az ellenzék összes követelését. Bulgária Demokratikus Ifjúsága néven hétfőn új szervezetet alapítottak, s ezzel befejeződött a Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség utolsó kongresszusa. Hétfőn este több ezer ember gyűlt össze Szófia központi terén, hogy kulcsaik „utolsó csengetésével" sürgessék a demokratikus változásokat az országban. Több mint húszezren tüntettek a BKP székháza előtt, a tömeg támogatásáról biztosította a Demokratikus Erők Szövetségébe tömörült ellenzék követeléseit - a demokratikus kerekasztaltárgyalások felújítását és a szabad választásokat. A tüntetők túlnyomó többsége ugyan nem tudta, mit is jelképez pontosan az utolsó csengetés, akadtak azonban olyanok is, akik a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának elmondták: „a demokráciáért folytatott csehszlovák harc gyengéd eszközéről" van szó. Petar Mladenovhoz intézett nyílt levélben hívta fel a Nemzeti Megbékélési Bizottság a figyelmet arra, hogy az országban fennáll a nemzetiségi konfliktus veszélye, mert nem tartják tiszteletben a török kisebbség jogait. PSZP-program az egyesítésről Modrow is támogatja a lengyel részvételt (ČSTK) - Berlinben közzétették a Demokratikus Szocializmus Pártjának (az egykori NSZEP) választási programnyilatkozatát. A DSZP ebben a dokumentumban kifejti, hogy az NDK és az NSZK közeledésének fokozatos folyamatnak kell lennie. A német egyesítés felé vezető úton konkrét lépéseket követel: 1. A szerződéses szövetség, a pénzügyi, gazdasági és szociális unió létrehozását összhangban a két ország dolgozóinak érdekeivel; 2. á konföderációs struktúrák kiépítését az NDK és az NSZK állami szuverenitásának megőrzése mellett; 3. fokozatos átmenetet a semleges államszövetséghez Európa egyesítésének keretében. A DSZP a programnyilatkozatban követeli továbbá, hogy az NDK jelenlegi területét 2000-ig demilitarizálják. Hans Modrow keletnémet kormányfő az ABC amerikai tévétársaságnak adott nyilatkozatában támogatta, hogy Lengyelország részt vegyen a német egyesítésről szóló négy plusz kettő konferencián. Mint ismeretes, Berlinben hétfőn tartották meg a kerekasztal-megbeszélések újabb fordulóját, amelyen a 16 politikai párt és szervezet képviselői az NDK jövőbeni kultúrpolitikájával és a katonai reformokkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. A tervezett katonai reformokról Theodor Hoffmann nemzetvédelmi miniszter számolt be. Közölte, 1993 végéig „deffenzív orientációjú fegyveres erővé" kell átalakítani a keletnémet hadsereget. A katonák számát pedig a jelenlegi 173 ezerről 70 ezerre kell csökkenteni. Vasárnapi meglepetés gyülemlett problémák megoldásához. Elveszett a bizalom és elvesztek a várt szavazatok is. Ortega hívei körében - a tévé által is sugárzott - megható búcsúbeszédet mondott, s ország-világ előtt elismerte vereségét. Megtörve és csalódottan emlékeztetett rá, hogy nem egészen 11 évvel ezelőtt a sandinisták döntötték meg Somoza diktatúráját, s ők vezették el az országot a szabad választásokhoz. Most tiszteletben tartják a nicaraguaiak óhaját, átadják a hatalmat. Violeta Chamorro, az Országos Ellenzéki Szövetség (UNO) elnökjelöltje majd 12 százalékos, meglepetésszerű fölénnyel nyert, s ez elsöprő győzelemnek tekinthető. Megbékélést, nem megtorlást ígér Chamorro, akiről sokan azt tartják: Pedro Jouquino Chamorrónak, a Somoza ellen harcoló nicaraguai burzsoázia 1978-ban meggyilkolt képviselőjének az özvegyeként inkább eszményképnek számít, semmint politikusnak. Ez majd elválik. A 14 pártot tömörítő koalíciójában másoknak - az egykori diktátor gárdistáinak, baloldali és jobboldali szélsőségeseknek - is szavuk van. Éppen ezért Nicaragua áprilisban hivatalba lépő elnökasszonyának nehéz dolga lesz, hogy összetartsa a laza koalíciót, jövőbeni kabinetjét, amelytől minden bizonnyal megkívánja, hogy