Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-28 / 50. szám, szerda

Vita a választási törvényről Václav Havel befejezte szovjetunióbeli látogatását (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a parlament néhány képviselőt felmentett bizottsági tagsága alól, s a bizottságokat új tagokkal egészítette ki. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjává választották meg Vénék Šilhánt, Dana Némcovát és Miloš Zemant. A parlament alelnöke Igor Mičieta lett. A továbbiakban a képviselők áttekintették a brünni Jan Evangélista Purkyné Egyetem nevének Masaryk Egyetemre történő megváltoztatására vonatkozó alkotmánytörvény javaslatát. A tervezetet Václav Havel köztársasági elnök terjesztette a Szövetségi Gyűlés elé. Az államfő nevében az alkotmánytörvény-javaslatot Josef Hromádka szövetségi miniszterelnök-helyettes indokolta meg. A vitában a képviselők egybehangzóan támogatták az egyetem nevének megváltoztatását. A parlament ezután jóváhagyta a névváltoztatást rögzítő alkotmánytörvényt. A déli szünet után Marián Čalfa szövetségi kormányfő lépett a Szövetségi Gyűlés képviselői elé, és előterjesztette a csehszlovák államszövetség helyzetéről és fejlődéséről szóló beszámolót. Expozéjában a miniszterelnök részletesen áttekintette az utóbbi 40 évben felmerült hiányosságokat, valamint foglalkozott az időszerű gazdasági, társadalmi és szociális kérdésekkel s a gazdasági reform véghezvitelével összefüggő feladatokkal. (A beszámolót lapunk holnapi számában bővebben ismertetjük.) Alexander Dubček javasolta a képviselőknek, hogy a dokumentummal - melynek szövegét egyébként a képviselők megkapták - kapcsolatos vita csak ma kezdődjék. A vitában elsőként Sidó Zoltán mondta el véleményét az előterjesztett törvényjavaslatokról. Kifejtette kétségeit a választási törvényről, és antidemokratikusnak minősítette a korlátozó 5 százalékos klauzulát, amely döntő többségben azokat a pártokat sújtja, amelyeknek nincs saját sajtószervük, és csak részben kiépített belső struktúrával rendelkeznek. Véleménye szerint nincs elméleti lehetőségük sem, hogy megismertessék a közvéleményt politikai céljaikkal. Figyelmeztette a Szövetségi Gyűlés Elnökségét a Dél-Szlovákiában megnyilvánuló egyre növekvő nemzetiségi feszültségekre. Javasolta, hogy mielőbb tegyen lépéseket megoldásukra, egy megfelelő bizottság létrehozásával. Jaroslav Jenerál támogatta a törvényjavaslatokat, elsősorban azért, mert kiegészítik a politikai erők megállapodásának alapvető téziseit, és megteremtik a feltételeket a szabad és demokratikus választásokhoz. A nemzeti kisebbségek jogait védelmezte a harmadik felszólaló, Vitéz Erika a Kassa vidéki választási körzetből, ahol számos magyar, német nemzetiségű és cigány állampolgár szavazott rá. Neki is az volt a véleménye, hogy az 5 százalékos klauzula ne vonatkozzon a nemzeti kisebbségek politikai pártjaira. Véleménye szerint Csehszlovákiában a nemzetiségi viszonyokat úgy kellene rendezni, hogy a nemzetiségek a hivatalokban is használhassák anyanyelvüket, legyenek iskoláik, beleértve a főiskolát is, kulturális autonómiával rendelkezzenek, legyenek demokratikus jogaik a nemzetközi kapcsolatokban és ennek megfelelő képviseletük a föderáció csúcsszerveiben. Miroslav Jansta a választási törvénnyel kapcsolatban rámutatott, hogy az előterjesztett törvény csak az egyik feltétele a tényleges demokráciának. Jan Svoboda szerint a választási törvényjavaslat nemcsak a pártokat és a nemzeti kisebbségeket, hanem a hivatásos politikai apparátusoktól független jelölteket is sújtja. Michael Dymáček nem nevezte a törvényjavaslatot a legszerencsésebbnek, de el kell fogadni, mivel az idő sürget. A tanácskozás további részét Josef Bartončík, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezette. A képviselők megvitatták a választási időszak lezárására tett alkotmánytörvény javaslatát, s azt az alkotmánytörvény-javaslatot, amely megváltoztatja a 143/1968-as alkotmánytörvényt a csehszlovák föderációról, és módosítja a CSSZSZK 1 Alkotmányát. Mind a három javaslatot, amelyet képviselőcsoportok dolgoztak ki, a csehszlovák parlament előtt Zdenék Jičinský a Szövetségi Gyűlés alelnöke indokolta meg. Utalt arra, hogy a választási törvényről folyó vita ellentmondásos volt a bizottságokban. A javaslatot demokratikusnak minősítette. Szólt arról is, hogy a nyilvánosság bírálta a mesterségesen kialakított választási körzeteket. Ezért a javaslók ajánlották, hogy térjenek vissza a jelenlegi adminisztratív felosztáshoz. A Népi Kamara szóvivője, Zdenék Masopust kiemelte a törvény jelentőségét. A javaslatokat nagyon felelősségteljesen vitatta meg a Népi Kamara minden bizottsága és más szervek. Ján Poslúch a Nemzetek Kamarájának szóvivője méltatta azt a tényt, hogy a Szövetségi Gyűlés az alkotmánymódosításokat a két nemzeti tanács hatáskörébe utalta. Javasolta mindhárom törvény jóváhagyását. Konkrét megjegyzést tett Ivan Fiáéra, aki kérte a felszólalókat, hogy szigorúan tartsák magukat a megvitatott témához. Popély Gyula kiemelte azoknak a törvényeknek a jelentőségét, amelyeket a Szövetségi Gyűlés tegnap megvitatott. Ezzel kapcsolatban figyelmeztetett néhány fontos hiányosságra. Elsősorban az 5 százalékos korlátozásra mutatott rá, amely véleménye szerint elsősorban a nemzeti kisebbségeket fosztja meg attól a lehetőségtől, hogy képviselői mandátumot szerezzenek. Javasolta, hogy iktassák törvénybe az arányos képviselet elvét, esetleg azt a kitételt, hogy az 5 százalékos záradék ne vonatkozzon a nemzeti kisebbségekre. Hasonló javaslatot tett Duray Miklós is. Bírálta, hogy a képviselőknek nem volt elegendő idejük az előterjesztett törvények alapos megismerésére. Véleménye szerint a javaslatok nem tükrözik társadalmunk bonyolult helyzetét és Csehszlovákia sajátosságait. Néhány olyan elemet tartalmaznak, amelyek egy antidemokratikus rendszer új fajtájának megteremtését teszik lehetővé. Az előterjesztett javaslat szerint a megválasztott képviselők nem a választók, hanem a politikai pártok érdekeit tartanák szem előtt. Feltette a kérdést: hová vezet az a kitétel, hogy egy-egy párt a választásokon nem vehet részt, ha nincs 10 ezer tagja vagy támogatója. Véleménye szerint ez tagtoborzáshoz és aláírásgyűjtéshez vezet, s ennek következtében egyrészt formálisan alakul ki a tagság, másrészt pedig az állampolgároknak nem lesz kedvük részt venni a választásokon. A Független Magyar Kezdeményezés nézeteit tolmácsolta Sándor Eleonóra. Elmondta: az FMK a törvényhozó testületek bizottságai, a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen elé javaslatokat terjesztett a kisebbségek képviseletére vonatkozóan. Tudomásul veszi, hogy időhiány miatt ezeket elutasították. A parlamentnek azonban a jövőben meg kell találni a módját annak, hogy ezt a kérdést megoldja. Nemzetiségi programot kell kidolgozni s a jelölőlistákon helyet biztosítani a kisebbségeknek, amely lehetővé teszi számukra, hogy képviselői mandátumhoz jussanak. Marie Hadačová, a Népi Kamara képviselője megmagyarázta, hogy a délcsehországiak miért nem elégedettek a választókerületek kijelölésével. Miroslav Macek, a Népi Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy a választási törvény alapköve társadalmunk újonnan épülő házának. Amellett, hogy a választásoknál az ország kerületi felosztását vegyék tekintetbe, tehát ne alakítsanak ki külön választási kerületeket, foglalt állást Václav Benda, a Népi Kamara képviselője. A tanácskozás ma folytatódik. Távirat Nicaraguába (ČSTK) - Václav Havel köztársasági elnök tegnap levélben üdvözölte Violette Chamorro asszonyt, a nicaraguai elnökválasztás győztesét. A levél egyebek között kifejti: Kedves Violette Asszony, örülök annak, hogy az ön pártja megnyerte a választásokat Nicaraguában. Én önt mindenkor demokratának tartottam, aki képes az önök országában olyan rendszert kialakítani, amely a szívemhez közel áll. Václav Havel (Folytatás az 1. oldalról) megkezdődtek a tárgyalások a parlamenti kapcsolatok fejlesztéséről. A TASZSZ hírügynökség tájékoztatása szerint Alekszandr Dzaszohov rámutatott: a hétfői legfelsőbb szintű tárgyalások tartalma, a kölcsönös megértés és nyíltság légköre remélni engedi, hogy intenzívebbé válnak a parlamentek közti kapcsolatok. Annál is inkább, mert ez elősegíti a demokratizálási folyamatokat mindkét országban. Václav Havel támogatta ezt a gondolatot. Hangsúlyozta, konkrét lépés lenne ezen az úton, ha mielőbb sor kerülne a magas szintű parlamenti delegációk kölcsönös látogatására. Szó volt a találkozón az elnöki rendszer bevezetéséről a Szovjetunióban, erről most intenzív tárgyalás folyik a Legfelsőbb Tanácsban. Václav Havel kifejtette véleményét, miszerint az elnöki rendszer lényegében megszünteti az államirányítás névtelenségét, az elnöki hivatal nem károsítja a demokrácia elveit, ellenkezőleg: lényegesen megkönynyíti az államfő tevékenységének ellenőrzését. A parlamenti képviselőkkel megtartott találkozó után Václav Havel kérte, hogy rövid időre álljanak meg a Vörös téren. Megtekintette a teret, azt a helyet, ahol 1968. augusztus 25-én hét bátor szovjetdemokrata tüntetett a Varsói Szerződés öt tagországa csapatainak csehszlovákiai inváziója ellen. Négy percig állt azon a helyen - pontosan annyi ideig, ameddig a tiltakozó akció tartott, s amelyet a rendőrség felszámolt. A Vörös térről a csehszlovák államfő nagykövetségünkre hajtatott, ahol már várták őt a Szovjetunióban ideiglenesen vagy tartósan élő csehszlovák állampolgárok. Az elnök köszöntötte őket, majd elnézést kért tőlük a késésért. Elmondta, mindenképpen meg akarta tekinteni a Vörös teret a Szovjetunió valamiféle szimbolikus középpontját. A nagykövetségen legkevesebb ezren gyűltek össze a találkozóra az államfővel. A tudósítók beszámolói szerint ez volt a látogatás egyik legörömteljesebb pillanata. Az államfő Vladislav Janikkal, aki a rjazanyi kerületben, az ott épülő gázvezeték kompresszorállomásán dolgozik, a szállítói kapcsolatokban jelentkező problémákról beszélgetett. Ivana Hodíková diáklánnyal és iskolatársaival arról folytatott párbeszédet, hogy az új csehszlovák vezetés miként képzeli el a demokráciát, a szólás- és sajtószabadságot. Ukrajnában, Kijevtől mintegy 120 kilométernyire, a zsitomíri kerületben található Malá Zubovscsina község. A faluban hozzávetőleg 600 cseh nemzetiségű lakoséi. Egyikükkel, Viktor Javűrkával sokáig beszélgetett, főleg a község lakosainak életkörülményei érdekelték és az, hogy milyen kapcsolataik vannak Csehszlovákiával. Ezek a cseh emberek segítséget kértek Václav Haveltől, elmondták, a községet két hónappal ezelőtt a csernobili katasztrófa által sújtott zónába sorolták. S bár az ott dolgozók bérét emelték, meghosszabbították szabadságukat, a lakosság kezd elszállingózni Malá Zubovscsinából, már 18 fiatal család kért engedélyt az elköltözésre. Államfőnk felkérte hazánk moszkvai nagykövetét, Rudolf Slánskýt, foglalkozzon ezzel a kérdéssel, s a szovjet szervekkel folytatott megbeszélések során vesse fel az említett problémákat. A találkozó végén Václav Havel elnézést kért, hogy nem maradhat hosszabb ideig a jelenlevők körében. Hangsúlyozta, a csehszlovák vezetés nem feledkezik meg a külföldön élő hazánkfiairól. A csehszlovák államfő tegnap Moszkvában, a kulturális minisztérium épületében a szovjet kulturális élet kiemelkedő személyiségeivel is beszélgetést folytatott. Elmondta, valószínű, hogy köztársaságunk nevéből valószínűleg törölni fogjuk a szocialista jelzőt, főleg azért, mert egyetlen államnak, egyetlen kormánynak, egyetlen parlamentnek sincs joga arra, hogy értékelje saját létének jellegét. Kijelentette: „Köztársaságunk jövőjével kapcsolatban a legszívesebben az emberi jelzőt használom." Ez azt jelenti, olyan lesz a köztársaság, amelyben az emberek jók lesznek egymáshoz, nem feledkeznek meg sem az öregekről, sem a gyerekekről, nincs megkülönböztetés például az emberek bőrének színe miatt, mert mindez tapasztalható volt korábban, abban a köztársaságban, amely szocialistának nevezte magát. Ezt követően a zsúfolásig megtelt teremben az elnök humorral fűszerezett tárgyilagos válaszokat adott a neki feltett kérdésekre, amelyek többnyire a kulturális szférára vonatkoztak, de ugyanakkor Václav Havel személyes alkotói terveire is. A kérdezők között volt Elem Klimov filmrendező, Jevgenyij Jevtusenko költő, Jurij Ljubimov színházi rendező, Csingiz Ajtmatov író, Nyikolaj Gubenko kulturális miniszter és így tovább. Václav Havel tegnap délután befejezte kétnapos munkalátogatását a Szovjetunióban, s Moszkvából Prágába utazott. A Vnukovói repülőtéren búcsúztatására megjelent Anatolij Lukjanov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának első alelnöke és több más hivatalos személyiség. Ott voltak a két ország nagykövetei is: Rudolf Slánský, illetve Viktor Lomakin. Az államfőt és kíséretét Prágában, a Ruzynéi repülőtéren Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, Marián Čalfa, a szövetségi kormány elnöke és több más vezető üdvözölte. A szovjet parlament igent mondott az elnöki rendszer létrehozására Márciusra összehívták a népi képviselők rendkívüli kongresszusát (ČSTK) -'A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két kamarájának képviselői tegnap kezdték meg az elnöki rendszer létrehozásával kapcsolatos kérdések megvitatását. A parlament tanácskozását Mihail Gorbacsov vezette. A TASZSZ hírügynökség rámutatott arra, hogy véleménykülönbségek vannak a képviselők között. Nem is annyira az elnöki rendszer megteremtésére tett javaslat okoz problémát, hanem inkább az elképzelés megvalósításának formái és gyorsasága. A Legfelsőbb Tanács Elnöksége, amely jelenleg a kollektív államfői tisztséget tölti be, javasolta, hogy mielőbb hívják össze a népi képviselők kongresszusának rendkívüli ülését, amelyen módosítanák az alkotmányt és megválasztanák az államfőt. Az ülésen Vlagyimir Kudrjavcev,. a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke ismertette a törvénytervezetet. Eszerint az elnök, akit ötéves időszakra titkos szavazással választanának meg, széles hatáskörrel rendelkezne. Joga lenne törvényerejű rendeletek kiadására, nemzetközi szerződések aláírására, javaslatokat tehetne a kormány tagjaira, joga lenne a rendkívüli állapot kihirdetésére, s a Szovjetunió elleni támadás esetén hadat is üzenhetne. Kurdjavcev a továbbiakban megállapította, nagy figyelmet fordítanak az elnöki tevékenység ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslatra. Az alkotmány megsértése esetén a Legfelsőbb Tanácsnak jogában állna visszahívni az elnököt. Tegnap este kaptuk a gyorshírt, hogy a szovjet parlament szótöbbséggel jóváhagyta az elnöki hivatal létrehozására vonatkozó javaslatot. A testület ugyanakkor március 12-13-ra összehívta a Szovjetunió népi képviselőinek rendkívüli kongresszusát, amely megválasztja az elnököt, s végrehajtja a szükséges alkotmánymódosításokat. CSEHSZLOVÁK-SZOVJET SZERZŐDÉS A SZOVJET CSAPATOK KIVONÁSÁRÓL (ČSTK) - A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya figyelembe véve a csehszlovák kormány 1989. december 3-án és a szovjet kormány 1989. december 4-én tett nyilatkozatát, s e nyilatkozatok jogi vonatkozásait, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közti hagyományos barátság és együttműködés fejlesztésére törekedve, következetesen tiszteletben tartva az ENSZ Alapokmányában rögzített nemzetközi jogi elveket, beleértve a szuverenitás tiszteletben tartásának és a belügyekbe való be nem avatkozásnak az elveit, megerősítve szilárd elhatározásukat a béke, a stabilitás és a biztonság megszilárdításának sokoldalú elősegítésére Európában és az egész világon, kifejezésre juttatva akaratukat, hogy tiszteletben tartják az 1955. május 14-én kötött, a barátságról, együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Varsói Szerződésből rájuk háruló kötelezettségeket, a következőkben állapodtak meg: 1. cikkely 1. A szovjet csapatok teljes kivonulása a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről szakaszosan fog megvalósulni, az első szakasz 1990. május 31-én, a második 1990. december 31-én és a harmadik 1991. június 30-án zárul. 2. Az első szakaszban valósul meg a szovjet csapatok lényeges részének kivonulása, összhangban a közösen kidolgozott időrenddel. 2. cikkely A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a megfelelő módon együttműködik a szovjet féllel a szovjet csapatok távozása során a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről. 3. cikkely A szovjet csapatoknak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területéről való teljes kivonulása időszakában ezekre a csapatokra az a rezsim fog vonatkozni, amely ténylegesen létezett ennek a megállapodásnak a megkötése idején, beleértve a tulajdonjogi, pénzügyi és egyéb kérdéseket, figyelembe véve az esetleges változásokat a kölcsönös elszámolás és a fizetési rendszer feltételeiben. 4. cikkely A felek a szovjet csapatok kivonulása ügyével foglalkozó teljhatalmú megbízottakat neveznek ki, akik e szerződés vonatkozó kitételei megvalósításából eredő gyakorlati kérdéseket fogják megoldani. 5. cikkely A szovjet csapatok kivonulása ügyével foglalkozó megbízottak fogják megítélni a szovjet csapatok távozásával összefüggésben felmerülő vagyonjogi és pénzügyi kérdéseket, s e kérdéseket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége illetékes minisztériumai közti megállapodások fogják megoldani. 6. cikkely Azokat a vagyonjogi és pénzügyi kérdéseket, amelyek összefüggésben állnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban állomásozó szovjet csapatokkal, s amelyek nem rendeződnek azok teljes kivonulásáig, a felek különleges megállapodása fogja megoldani. Ezt a megállapodást e szerződés hatályba lépésétől számítva legkésőbb két éven belül kell megkötni. 7. cikkely Ez a szerződés az aláírás napján lép hatályba. ÚJ SZÚ 2 1990. II. 28.