Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-26 / 48. szám, hétfő

Felvonulások, nagygyűlések a Szovjetunióban nemzeteink régóta beteg lelke nehezen fog kigyógyulni. Ugyanakkor azokat sem nevethetjük ki, akik hittek az alattomos hivatalos hazugságnak, akik tudatosan semmiféle könyörtelenséget nem követtek el, csupán becsületesen dolgoztak, miközben nem vették észre, hogy az általuk épített mű korhadt alapokon áll. Az egyik legszebb emberi tulajdonság a megbocsátás képessége. Ha meg tudunk bocsátani rabtartóinknak, annál inkább meg kell bocsátanunk azoknak a rabtársainknak is, akik nem kerültek ugyan a munkatáborok fémrácsai mögé, csak a dialektikus ideológia ördögien megtévesztő rácsai mögé szorultak. Hiszen ki ne vágyódna egy olyan világ után, ahol nem lesznek urak és rabszolgák, kizsákmányolók és kizsákmányoltak? Ki ne álmodna egy olyan világról, ahol a gyáros elkényeztetett fia nem sértegetheti a cselédet? Vagy ahol a munkások saját maguk határozhatják meg gyáruk gazdálkodását. Az ilyen szép eszmék annyira meggyőzően hatnak, hogy azon sem csodálkozhatunk, ha ezt egyesek az említett körülmények ellenére elfogadják. A köztársasági elnök beszédének további részében a tudományos történelmi kutatás jelentőségével, elavult gazdasági szerkezetünk problémáival, környezetvédelmi gondjainkkal, a közművelődés feladataival, s társadalmi életünk egyéb időszerű kérdéseivel foglalkozott. Beszédét követően a tömeggyűlésen mások is felszólaltak, majd pedig a résztvevők Marta Kubišovával együtt elénekelték a csehszlovák állami himnuszt. xxx Pozsonyban, a Szlovák nemzeti felkelés terén tegnap több tízezer ember vett részt azon a nagygyűlésen, amelyet A totalitarizmustól a demokráciáig jelszóval, az 1948-as februári események kapcsán tartottak. Elsőként Milan Kňažko, köztársasági elnökünk tanácsadója tartott beszédet. Bevezetőjében arról szólt, hogy 1948 februárjában Csehszlovákiában győzött az erőszak, s az azóta eltelt 42 év alatt több ezer élet veszett kárba, az emberek tízezrei szenvedtek börtönökben és százezreknek kellett elhagyniuk az országot. Demokráciánk még az út kezdetén áll - mondta -, és meggyőződését fejezte ki, hogy jó útra lépett. Milan Kňažko után Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, majd Ján Budaj a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szlovák tanácsának elnöke lépett az emelvényre és figyelmeztette az összegyűlt polgárokat, hogy a demokráciáért vívott harcot még nem nyertük meg. Célunk az legyen, hogy igazi polgári társadalmat építsünk ki. A mai Szlovákiának nincs szüksége több tucat politikai pártra, hanem egyetlen programra: a „gyógyulás" programjára. A nagygyűlésen Ján Čarnogurský, a szövetségi kormányfő első helyettese is felszólalt. - A kommunisták átvették a hatalmat, és addig tartották a kezükben, amíg vissza nem vettük tőlük - mondta. - Ne feledkezzünk meg arról, hogyan szerezték meg és hogyan veszítették el ezt a hatalmat. A kommunista pártnak veszítenie kell a választások során. Már a választások jegyében (Folytatás az 1. oldalról) tásügyi miniszter szerint az FMK túlbecsülte a kérdés jelentőségét, miszerint a magyar oktatásügy helyzetének megoldását magyar nemzetiségű miniszterhelyettes személyében látnák garantálva - akadtak el, ám a tárgyalások folynak, s az FMK továbbra is elvi kérdésnek tekinti ezen követelését. A sajtótájékoztatón szó esett még a komáromi magyar egyetem sorsáról, amellyel kapcsolatban az FMK szóvivői aggodalmukat fejezték ki az egyetem megalapítására benyújtott törvénytervezet kidolgozatlansága miatt, s javasolták, hogy a törvénytervezetet közölje a sajtó. xxx A szombaton délután kezdődött közgyűlésen a jelen levő 140 küldött elfogadta a tanácskozás napirendi pontját, melynek sarkalatos kérdése a mozgalom kereteinek kialakítása volt, különös tekintettel a parlamenti választások közeledtére. A gyűlésen megjelent Váradi Lajos, a MK pozsonyi főkonzulja, László Béla, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola dékánhelyettese, Martin Bútora és Roman Zelenaj, a NyEE képviseletében, valamint Zászlós Gábor, az SZNT alelnöke. A hattagú munkaelnökség megválasztása után Grendel Lajos megnyitó beszéde hangzott el, majd a vendégek kértek szót. Ezt követően Tóth Károly ismertette az alapszabályzat tervezetét, amelynek megvitatása a késő esti órákig tartott. A vita során sok kérdés felmerült, többek között: jogi személynek tekinthetők-e az FMK helyi csoportjai; legyen-e tagdíj, s milyen összegű; hogyan kapcsolódhatnak a csehországi magyarok az FMKhoz; lehet-e más pártállású személy tagja az FMK-nak, s egyáltalán pártról van-e szó, vagy politikai mozgalomból, esetleg pártszerűen működő mozgalomról? Vasárnap délelőtt az alapszabály és a mezőgazdasági program vitájával folytatódott az ülés, amelyen vendégként megjelent Varga Sándor miniszterelnök-helyettes, Sidó Zoltán, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés mozgalom vezetője, valamint a szociáldemokrata párt, a Ruszin Megújhodás Párt és a liberális párt képviselői. A mezőgazdasági program vitáját követően az országos gyűlés küldöttei zárt ajtók mögött megválasztották a mozgalom új vezetőségét, melynek elnöke Tóth Károly, alelnökei A. Nagy László, Szigeti László, Géresi Károly, Kónya Zoltán és Szőlős Ilona lettek. Ugyancsak döntöttek a harminctagú ügyvivői testület összetételéről, majd a választási stratégia volt napirenden, szintén zárt ajtók mögött. A Szlovákiában elsőként bejegyzett politikai párt tehát már a közeli napokban, lépéselőnyben, megkezdi felkészülését a választásokra. Az ülésen meg is fogalmazták azt a petíciót, amelynek kitöltésével és aláírásával bármely csehszlovák állampolgár támogathatja az FMK-t az aláírásgyűjtési akcióban. (K-y) XXX Az FMK tanácskozását táviratban üdvözölte Václav Havel köztársasági elnök. „Az Dnök etnikai és politikai állásfoglalása lehetővé teszi a közép-európai népek közeledését és humánus együttélését, a nemzeti és etnikai kisebbségek nemcsak jogi, hanem való* di egyenlőségét is az állampolgári egyenlőség elvei alapján. Közös célunkat, Európát nem érjük el az előítéletek, az antagonizmusok, hanem a kölcsönös tisztelet, az erkölcs és az aktív munka alapján" - állt a táviratban. Az eszmei megújhodás meggyorsításáért (Folytatás az 1. oldalról) s a szellemi aktivizálódásához szükséges feltételek kialakításának. Külön is rámutatott az értelmiség stratégiai küldetésére. Javasolta, hogy a párt új ideológiai identitására vonatkozó fő elméleti kérdések megtárgyalása céljából április elejére hívják öszze a párt programkonferenciáját. Ezt a javaslatot, valamint a Peter Weiss felszólalásában elhangzott egyéb gondolatokat a vita keretében többen is támogatták. Egyesek azonban eltérő nézeteket vallottak a választott szervek és az apparátus munkamódszereiről, a nemzetiségi politika kérdéseiről, a párt társadalmi tekintélyének az építéséről, s belső ellentmondásainak leküzdéséről. A vitából arra lehetett következtetni, hogy a párt nehéz helyzetben van, A szovjet katonák megértik, hogy el kell távozniuk (Folytatás az 1. oldalról) a Csehszlovák Néphadseregnek. A második és a harmadik szakasz pontos ütemtervét a szerződés aláírása után véglegesítik és hozzák nyilvánosságra. A szovjet egységek és fegyverek elszállítása részben vasúton, részben pedig közúti konvojokban valósul meg, de légi híd létesítése is szóba került. Eduard Vorobjov megemlítette, hogy február 16 óta a szovjet hadsereg alakulataiban közös csehszlovák-szovjet bizottságok dolgoznak, amelyek közvetlenül a helyszínen ellenőrzik az épületek állapotát, az okozott károkat, s felmérik az objektumok további hasznosításának lehetőségeit. Feladatuk közé tartozik az is, hogy pontosítsák a Középső Hadseregcsoport számára létesített építmények beruházási költségeit. Egyelőre annyi ismeretes, Rogy a szovjet fél 1968 óta 237,9 millió rubelt, a csehszlovák fél pedig 255 millió rubelt fordított ezekre a létesítményekre. A közzétett adatok szerint a Szovjetunió évente 25 millió koronát fizet a katonai épületek bérléséért, 18 millió 750 ezer koronát különböző szolgáltatásokért, 1,5 millió koronát lakások bérléséért, két és fél millió koronát pedig az okozott károkért. A Szovjetunióból hozzák be a kenyér 45, a sütőipari termékek 27, a hús25, a halételek 95, a zsír, az étolaj és a cukor 100, valamint a zöldségfélék 10 százalékát. A többit szerződéses alapon a Koospol szállítja. A hazainduiás előtt a katonák és hozzátartozóik részéről tömeges árufelváráslás veszélye állítólag nem fenyeget, mert ennek a hazatérők jövedelmi helyzete korlátokat szab. Amint azt Vorobjov vezérezredes kijelentette, a katonacsaládoknak a lakbér, a szolgáltatások és az élelmiszerek kifizetése után legfeljebb 1100 koronás havi jövedelmük marad. A Középső Hadseregcsoport alakulataiban a legfőbb parancsnok szavai szerint nyugodt a helyzet, a katonák megértik, hogy el kell távozniyfc'^llemetlenül érinti őket azonban egyes csehszlovák állampolgárok viselkedése. Meggyalázzák a szabadságért elesett szovjet katonák emlékét, valamint a hozzánk oly közel álló Vlagyimir Iljics Lenin emlékműveit - mondotta Eduard Vorobjov. Arra a kérdésre, hogy a Szovjet Hadseregnek'miért volt elegendő 1968-ban néhány óra vagy néhány nap a bevonulásra, s most miért van szükség több mint egy évre a hazatéréshez, Vorobjov vezérezredes azt válaszolta, hogy ma sokkal több műszaki felszerelés van Csehszlovákiában, ami megnehezíti a szállítást. Emellett a használt térségeket ökológiai szempontból tisztán akarják átadni. Nehézségeket jelent továbbá a mintegy 17 ezer család távozása, amelyekhez több mint tízezer iskolaköteles gyermek tartozik. Ezek azonban a mi gondjaink, s tudatában vagyunk annak, hogy ezeket nekünk kell megoldanunk - állapította meg Eduard Vorobjov. a bomlasztást okozó tényezők szerepét még korántsem sikerült kiküszöbölnie. Arról, hogy a pártot védekezésbe szorították, s hogy nem szűnnek a támadások a kommunisták és tisztségükben kifejtett tevékenységük ellen Vasil Mohorita is beszélt. Ebben a helyzetben a kommunista párt léte a baloldal teljes szétverésének a megakadályozását jelenti, a politikai erők bizonyos egyensúlyának megőrzését, ha erről egyáltalán beszélhetünk. A párton belüli konstruktív ellenzékként kíván hozzájárulni a párt demokratizálásához és a pluralitáson alakuló civiltársadalom megteremtéséhez a Kommunisták Demokratikus Fóruma is. Képviselőjük hangsúlyozta, hogy céljuk a párt eszmei platformjának átalakítása, s nemcsak a hatalmi totalitás és ideológiai fennhatóság elvetése. Felszólalásában Kiss József ismertette az Új Szó helyzetét, s a párt szlovákiai vezetőségének a lappal kapcsolatban elfoglalt álláspontját. A szlovákiai politikai erők képviselőivel - a papírmennyiség újraelosztásáról - folytatott tárgyalások során az Új Szóról az SZLKP lemondott, hogy az független, az egés^csehszlovákiai magyarságot szolgálč/'napilapként jelenhessen meg. Hangsúlyozta, hogy a pártnak cselekvően kell hozzájárulnia a nemzetiségek helyzetének rendezéséhez, s meg kell szabadulnia múltbeli nemzetiségi politikájának terheitől. Rámutatott annak az áldatlan helyzetnek a mai következményeire, amikor a nemzetiségi közegben a párttagok háttérbe szorultak, mert a felülről jövő utasítások nem engedték a jogos nemzetiségi követelések hatékony szorgalmazását. A továbbiakban elégedetlenségének adott hangot, a párt eszmei megújhodásának és modern politikai erővé válásának vontatottsága miatt. A nemzetiségi követeléseket is magában foglaló választási program fontosságát hangsúlyozta Štefan Guzanin is, aki az ukránok helyzetéről szólt. Az SZLKP Központi Bizottsága többek között törölte azt a határozatát, melynek értelmében az SZLKP rendes kongreszszusát 1990. április 6-7-re kellett volna összehívni, azzal, hogy az SZLKP rendes kongresszusára csak a törvényhozói testületekbe vaió választások után kerül sor. Azok miatt a politikai hibák miatt, amelyeket a Szlovákiában végzett pártmunka irányításában követtek el, s amelyek a párt mély válságához vezettek. A CSKPiból kizárták Gejza Šlapkát, Elena Litvajovát, Ľudovít Pezlárt, Ladislav Ábrahámot, Ján Janíkot, Eugen Turzót, Štefan Bachárt, Miloslav Boďát, Vasil Bejdát, Rudolf Juríkot, Ivan Litvajt, Ladislav Sádovskýt, Jozef Ševcet és Bohumil Chudýt. Szigorú biztonsági intézkedések Moszkvában • Elítélték az előzetes félelemkeltést • Pártszakadás Lettországban • A Szajudisz elsöprő győzelme a litvániai választásokon (ČSTK) - Tegnap Szovjetunió szerte felvonulásokat, nagygyűléseket tartottak, a legnépesebb akciók természetesen Moszkvában voltak. A fővárosban már reggel óta szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben. A városközpontban, a Szadovij körút mentén rendőrök és a belügyminisztérium katonái járőröztek. A Zubovszkij téren és környékén is jelentős erőket vontak össze, itt tartották a nagygyűlést. Délelőtt ezrek vettek részt az egyes társadalmi és nem formális szervezetek és szövetségek önálló nagygyűlésein. A Felkelés terén a Memórián hívei, a Gorkij park előtti térségen a Moszkvai Választók Szövetsége, az Orosz Népfront, a Demokratikus Szövetség, valamint a Telman Gdljan és Nyikolaj Ivanov támogatására alakult szervezet tartott nagygyűlést. A különböző helyszínekről tizenegy óra után indultak el a menetek a Zubovszkij térre. A mellékutcákat teherautók zárták le, rendőrök és katonák ezrei - sisakokban, gumibotokkal és pajzsokkal felszerelve - az egész útvonalon végig ügyeltek a rendre. A felvonulók jelszavai nagyon különbözőek voltak, egyetértettek viszont abban, hogy a március 4-re kiírt oroszországi választásokra a demokratikus szervezetek soraiból kell jelölteket állítani. A nagygyűlés szervezői szerint a Zubovszkij téren félmillió ember gyűlt össze. Más források szerint ennél azért kevesebb. Gavriil Popov reformközgazdász, népi képviselő volt a nagygyűlés első szónoka. Nyomatékosan elítélte a tegnapi akciókat megelőző megfélemlítési kampányt. Véleménye szerint a közelgő választások előtti félelemkeltésről volt szó. Arra szólított fel, hogy már a mai legfelsőbb tanácsi ülésen hozzanak létre egy különbizottságot, amely kivizsgálná a tegnapi nagygyűlésekkel kapcsolatos parlamenti határozat és az SZKP KB felhívása előkészítésének körülményeit. Több szónok a demokratikus erők felzárkózására és egységes eljárására szólított fel. Határozottan elítélték a pártapparátust, s egyáltalán az SZKP-t, amiért képtelen megoldani az időszerű problémákat. Többen követelték, hogy a demokratikus erők részvételével tartsanak kerekasztal-tárgyalásokat. Olyan vélemények is elhangzottak, hogy ez célszerűtlen lenne, ma már ennél többre van szükség. Ezen a nagygyűlésen jelentették be, hogy a főügyészség február 21-én megtartott pártgyűlésén kizárták az SZKP-ból Gdljant és Ivanovót. A nagygyűlés résztvevői ezzel kapcsolatban nyilatkozatot fogadtak el, melyben nyomatékosan elutasították ezt a lépést és követelték a főügyészség lemondását, élén Szuharev főügyésszel. Azok lemondását is követelték, akik a két nyomozó ügyével foglalkoztak. Telman Gdljan felszólalásában javasolta, hogy március 25-én Moszkvában a demokratikus erők tartsanak újabb nagygyűlést. Javaslatát lelkes tapssal hagyták jóvá. A nagygyűlés egyébként nyugodtan zajlott, minden provokáció és rendbontás nélkül. Nemcsak nagygyűlések, párttanácskozások is voltak a hét végén a Szovjetunióban. Rigában a jelek szerint szintén bekövetkezett a pártszakadás: április 14re összehívták a független köztársasági pártszervezet alakuló kongresszusát. Leningrádban tegnap kezdték meg kétnapos tanácskozásukat a párton belüli demokratikus mozgalmat támogató kommunisták képviselői. Tbilisziben megtartotta alakuló kongresszusát a Grúz Szociáldemokrata Párt. A szombati litvániai választásokon elsöprő győzelmet aratott a köztársaság függetlenségéért küzdő Szajudisz, a mozgalom az átalakításért. Már az előzetes eredmények szerint is a 141 tagú parlamentben 72 képviselője lesz. A decemberben függetlenné vált kommunista párt 11 mandátumot szerzett, az SZKPhoz hű szárny csak 7 mandátumot. 45 választási körzetben egyik képviselő sem szerezte meg az abszolút többséget, itt a második választási fordulót március 10én tartják, s valószínű, hogy az eredmények ezekben a körzetekben is megerősítik a Szajudisz pozícióit. Legyen inkább európai család (Folytatás az 1. oldalról) lomban vannak olyan követelések, hogy a szovjet csapatok ugyanolyan gyorsan távozzanak az országból, mint amilyen gyorsan bevonultak. Ennek ellenére az emberek készek megérteni a megalapozott érveket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a csapatkivonás körül vannak valóban komoly problémák, s ezek megoldásához bizonyos időre van szükség. Megértésüket erősíti, hogy az ügy helyes irányban halad. Dienstbier úgy vélekedett, Németország egyesítése lényegébén megoldott, csak idő kérdése, hogy megvalósuljon. A TASZSZ kiemelte szavait, miszerint Németország újraegyesítését a helsinki folyamat meggyorsítására kell kihasználni. Ugyanakkor a csehszlovák külügyminiszter megjegyezte, az európai ház fogalma helyett jobb lenne európai családról beszélni, hiszen a háznak van pincéje és emelete, van udvara, s felvetődik a kérdés: ki hol fog lakni. Biztosítani kell a kisebbségek egyéni és kollektív jogait (Folytatás az 1. oldalról) vezetéssel és politikával szemben, mint a bukaresti magyarság szószólói, de nem elvi eltérésekről van szó. Az említett értekezlet előtt néhány nappal Bukarestben megtartotta ülését a nemzeti egység ideiglenes tanácsának kisebbségügyi bizottsága, melynek élén Király Károly, a tanács alelnöke áll. A résztvevők megtárgyalták a romániai kisebbségek legfőbb problémáit, mindenekelőtt az iskolák szétKét robbanás (ČSTK) - Stanislav Pohoral ezredes, a Nemzetvédelmi Minisztérium sajtószóvivője tegnap közölte a Csehszlovák Sajtóirodával, hogy a péntekről szombatra virradó éjszakán a Tábori járásban levő drhovicei katonai alakulatnál két robbanás következett be az utászok műszaki raktárában. A második robbanásnál három, a helyszínre hívott szakember életét vesztette, közülük az egyik a Nemzetbiztonsági Testület tisztje volt. Két további katona sebesülést szenvedett, őket kórházban ápolják. A baleset okát a Csehszlovák Néphadsereg és a Szövetségi Belügyminisztérium közös bizottsága vizsgálja. választásának az ügyét, a kisebbségi szervezetek kiépítése körüli bonyodalmakat, a székházgondokat, a kétnyelvűség elméleti és gyakorlati kérdéseit stb. Bírálták a román közéletben és a sajtóban az utóbbi hetekben feléledt kisebbségellenes hangokat, irányzatokat. Mivel erre a harmadik találkozóra sem jött el a kormány meghívott, felhatalmazott képviselője, Király Károly többek javaslatára kilátásba helyezte, hogy az elhangzott kérdésekben a kisebbségek képviselői, ez az egyfajta parlamenti kisebbségi frakció interpellációt fog benyújtani a nemzeti egység ideiglenes tanácsának soron következő ülésén. A tervek szerint erre pénteken kerül sor. Ebben az interpellációban az iskolaügy körüli bonyodalmakon kívül szó lesz még a Sovén, nacionalista román körök támadásai elleni tilatkozásról is. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg röviden, hogy az utóbbi hetekben elkezdtek mozgolódni és szervezkedni a moldvai csángók is. Első országos találkozójukra február közepén került sor. Előzetesen megegyeztek egy csángó szervezet, illetve egy csángó lap kiadásának szükségességében. A részleteket a következő találkozókon fogják majd kidolgozni, hiszen a probléma nagyon bonyolult. KOKES JÁNOS, Bukarest, 1990. 2. 25. ÚJ SZÚ 2 1990. II. 28. Nem fényes győzelem volt...