Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-23 / 46. szám, péntek

Az emberi jogok ügye nemcsak államhatalmi kérdés Beszélgetés a Csehszlovák Sajtóiroda központi igazgatójával Február 14-én a Csehszlovák Sajtóiroda központi igazgatójává Petr Uhl mérnököt nevezték ki. Ó a Charta '77 és az igazságtalanul üldözöttek védelmére alakult bizottság egyik alapítója. Először röpiratkészítés és az augusztusi események első évfordulóján kifejtett tevékenysége miatt ítélték négyévi börtönre. Az 1979-es nevezetes perben, melynek vádlottjai az Igazságtalanul Üldözöttek Védő Bizottság tagjai, Václav Havel, Jirí Dienst­bier és mások voltak, 5 évi börtönre ítélték. Súlyos személyes hibájának tekinti Martin šmíd diák halálhírének a novemberi események idején való elterjesztését. November tizenhetedike után tevékenyen bekapcsolódott a Polgári Fórum munkájába, tagja lett a PF koordinációs központjának és a tájékoztató központot irányította, önmagát független újságírónak tekinti. • Nem azért Kérdeztük Petr Uhl mérnököt, hogy a múltra emlékez­zünk. Az érdekel bennünket első­sorban, hogy napjainkban merre tart az az ember, aki nézeteit, tekin­tet nélkül a következményekre, mindig kinyilvánította. Chartásnak lenni ma már nem hősiesség. Nosztalgiából tartja magát e kezde­ményezés tagjának, vagy még nem teljesült minden elképzelése az em­beri jogokról és olyan társadalmi rendszerről, amelyért a Charta ala­kult? - Meggyőződésem, hogy a demokrati­kus rendszerben is - és Csehszlovákiá­ban most fokozatosan ezt építjük - nélkü­lözhetetlenek azok az intézmények, ame­lyek az emberi és a polgári jogok kérdé­sével foglalkoznak. Hiszen a gazdag de­mokratikus hagyományú államokban is megsértik az emberi jogokat. Az emberi jogok védelmét nem szabad csupán az állami szervekre bízni, szem előtt kell, hogy tartsa a széles állampolgári közvéle­mény is. Úgy gondolom, hogy nálunk a Charta '77 sokéves tapasztalataival egyike lehetne az ilyen intézményeknek. Ami a nosztalgiát illeti, kissé az is van benne. Hiszen a Charta '77 életem tizen­két évét jelenti, melyből hetet töltöttem szabadlábon. • Miként kíván párbeszédet folytatni az államhatalommal az emberi jogok ügyében, amelynek védelmére a Charta '77 létrejött, ha az önök köréből kerülnek ki a je­lenlegi politikai és közélet legaktí­vabb résztvevői? -Ebben a kérdésben a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség elveit vallom, me­lyek szerint azok az emberek, akik ebben a mozgalomban dolgoztak és most állami tisztséget töltenek be, csupán a szervezet egyszerű tagjai lehetnek, minden na­gyobb felelősség nélkül. Szerencsére a Charta '77-nek sok aláírója van, nem mindnyájan köztársasági elnökök és kül­ügyminiszterek. Ezért az államhatalom­mal folytatott párbeszédnek nincs semmi­lyen aktfdálya. • Személyes ambíciói nincse­nek? - Visszautasítottam már néhány állami tisztséget, mivel az újságírói szakmában kívánok maradni. • A Charta '77-nek van kapcso­lata Charta-alapítvánnyal? - A Charta '77 alapítvány Svédország­ban alakult, és a csehszlovák emigráció ügye. Ettől az intézménytől kaptunk esz­közöket, többek között sokszorosító tech­nikát vagy bizonyos tervek megvalósítá­sához támogatást, mint például a Len­gyel-Csehszlovák Szolidaritás tevékeny­sége. Tuzex-utalványban szociális támo­gatást kaptak egyes üldözöttek vagy munkanélküli művészek. Én személy sze­rint nem voltam ezen a fizetési listán. Mint fűtő megkerestem a kenyerem, és publi­kációimért honoráriumot kaptam. • Az ön és barátainak figyelmét bizonyára nem kerülte el, hogy a különböző szinteken végrehajtott káderváltoztatások nincsenek min­dig összhangban az annyiszor kö­vetelt szakmai hozzáértéssel, ha­nem a politikai hovatartozás dönt, tagadhatatlan, hogy tekintettel vannak a CSKP-hez tartozásra. Pe­dig arra törekedtek, hogy politikai meggyőződéséért senki se szen­vedjen üldöztetést. - Foglalkoztunk ezzel a kérdéssel a Charta '77 szóvivőinek decemberi ülé­sén, és kifejeztük bizonyos aggodalmun­kat. Megállapítottuk: szükséges lesz, hogy a Charta '77 figyelmet szenteljen a megkülönböztetés és a politikai hova­tartozás miatti mellőzés kérdésének, pél­dául a CSKP-tagok esetében. Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk a Polgári Fó­rum koordinációs központjában is, és olyan álláspontot foglalunk el, mint a kor­mány. Például az Igazságtalanul Üldözöt­teket Védő Bizottság számára azok az esetek volnának időszerűek, amikor a bűnvádi eljárásnak inkább politikai, mint tárgyi indítékai vannak. • Gondolja, hogy Csehszlováki­ában ismét politikai perek le­hetnek? -A szabad meggyőződés alapvető emberi jog, s nélküle nem lehet valódi demokrácia. Egyelőre nem látom annak veszélyét, hogy valaki ellen politikai állás­foglalása miatt bűnvádi eljárást indítsa­nak. Ha ez mégis megtörténik, foglalkozni fog vele az Igazságtalanul Üldözötteket Védő Bizottság. • Dn szerint milyen fogoly Mi­roslav Štépán? - Ezzel az esettel alaposan foglalkoz­tunk! Ha a bűnvádi eljárás Miroslav šté­pán esetében tisztán politikai indítékú vol­na, kötelességünk volna Stépánt védel­münkbe venni, annak ellenére, hogy nem nagyon kedveljük. • Azt mondja önmagáról, hogy forradalmi marxista. Milyen elkép­zelései vannak a feltételeink között megvalósítható szocializmusról? -Nem vagyunk egyedül azok közt, akik nálunk a szocializmus híve. Úgy számítom, hogy a lakosság fele - az utóbbi felmérés szerint harmada - az. Nem vagyunk egységesek abban, hogy milyen modell legyen. Sok ember számá­ra múltbeli tapasztalatai miatt már maga a szocializmus fogalma sem elfogadható. • Az elmúlt év végén a Baloldali Alternatíva születésénél bábásko­dott. - Polgári fórumbeli kötelességeim mi­att nem sok időm maradt részt venni kezdődő életében. De teljes mértékben azonosulok a programjával és álláspont­jával. A Baloldali Alternatíva nem politikai párt, hanem mozgalom a demokratikus, az önigazgatás elvén alapuló szocializ­musért. Ez válasz a politikai elképzelése­imről fogalmazott kérdésre is. A demokra­tikus melléknevet azért választottam, mi­vel a szocializmus és a demokrácia elvá­laszthatatlan egymástól. A gazdasági és a társadalmi önigazgatás fő programja mozgalmunknak. Ami egyáltalán a baloldalt illeti mint politikai orientációt, meggyőződésem, hogy van helye és esélye társadal­munkban. • Mit gondol, a tömegtájékozta­tó eszközök mit kell, hogy megő­rizzenek, és mitől kell megszaba­dulniuk? - Mindenekelőtt a bulvársajtó hangne­métől, a szenzációhajhászástól kéne megszabadulniuk. Meg kellene őrizniük' komolyságukat és objektivitásukat. El kel­lene kerülnünk a kommercializálódást és a fenyegető ízléstelenséget, amelyet a nyugat-európai gyakorlatból ismerünk. A pártok sajtójából hiányolom a bővebb információt az illető pártok politikai állás­foglalásáról. Azt gondolom, támogatni kellene a hírügynökségi monopólium le­küzdését és a rádió, valamint a televízió közvetítésben érvényesülő kizárólagos­ságot. • Köszönjük a beszélgetést. ROSTISLAV VALÁŠEK Az Egészséges Család nevű moszkvai klub tagjai utódaik szervezetét már csecsemőkoruk­tól fogva erősítik. A felvételt nézve azonban megfor­dul az ember fejé­ben: A szülők mi­ért nem követik gyermekeiket a jeges vízbe? (Foto: ČSTK-Pana) „Előítéletek nélkül utazom Moszkvába" Az új szovjet nagykövet nyilatkozata Mint már arról hírt adtunk, Václav Havel köztársasági elnök Rudolf Slánskyt nevezte ki hazánk moszk­vai nagykövetévé. Az újonnan kinevezett diplomatát elutazása előtt rövid sajtótájékozta­tón faggatták az újságírók. A Rudé právo munkatársa arról érdeklődött, hogy a szovjet csapatok hazánkból való távozását követően a két or­szág viszonyát továbbra is terheli-e valamilyen politikai ballaszt. Rudolf Slánsky elmondta: kap­csolatainkban ez a kérdés jelentette a legnagyobb tehertételt. Megoldá­sával - akárcsak bármely más or­szág esetében - kedvező feltételek alakulhatnak ki a normális viszony megteremtéséhez. Sok területen átértékelésre szorulnak kapcsolata­ink. Előbb-utóbb felül kell vizsgál­nunk szerződéseink többségét, s el kell távolítanunk belőlük mindazt, ami megkötésük időszakának bélye­gét viseli. Nem téveszthetjük szem elől a gyakorlati gazdasági feladatokat sem. Kereskedelmi kapcsolatainkat ugyancsak új alapokra kell helyez­nünk. Akárcsak a Szovjetunió, mi is a piacgazdaság kialakítását szorgal­mazzuk. Ebben az esetben azonban gazdasági kapcsolatainkban is a vi­lágban érvényes árakra és a konver­tibilis valuta bevezetésére kell töre­kednünk. A kérdésre, milyen elképzelések­kel utazik a Szovjetunióba, az új nagykövet hangsúlyozta: tudatában van ahnak, hogy hazánk Németor­szág és a Szovjetunió között fekszik, s közülünk senkinek sem áll módjá­ban megváltoztatni ezt a geográfiai tényt. A csehszlovák politika a múlt századtól kezdve - s különösen Ma­saryk óta - a nagyhatalmak erő­egyensúlyát igyekezett elősegíteni. A Szovjetunióban és Németország­ban egyaránt nagyon dinamikus a fejlődés, és senki sem tudja ponto­san, milyen helyzet alakul ki térsé­günkben a közeljövőben. Orszá­gunk érdeke, akárcsak a múltban, a jövőben is a lehető legjobb kap­csolatok megteremtése lesz. - Nincs semmilyen előítéletem a Szovjetunióval szemben. Sőt el­lenkezőleg: gyermekkorom óta - amikor hosszabb időt töltöttem ebben az országban - nagyon jók a kapcsolataim a szovjet emberek­kel, mondotta Rudolf Slánsky. ORVOSI TANÁCSADÓ Az orrmelléküreg gyulladása ÚJ SZÚ 1990. II. 20. A rákkutatásról, az érelmeszese­désről és a szívsebészetről sokkal többet olvashatunk, mint a nátháról, influenzáról vagy a torokgyulladás­ról. Igaz, a felső légutak megbetege­dései nem olyan drámai lefolyásúak, mint a daganatok vagy a szívinfark­tus, de sokkal gyakoriabbak és emi­att nagyobb a gazdasági hatásuk (elsősorban a több millió kihagyott munkanap miatt). A könnyebb fertő­zéseket magunk is hajlandóak va­gyunk alábecsülni, de ez könnyen megbosszulhatja magát és szövőd­mények léphetnek fel: Ezek egyik legkellemetlenebb és leggyakoribb formája az orrmelléküreg (homlok­üreg, arcmelléküreg) gyulladása. A kórokozó bármely olyan bakté­rium vagy vírus lehet, amely képes megtelepedni a felső légutak nyál­kahártyáján. Ilyen fertőzésnek nap mint nap ki vagyunk téve, de immun­rendszerünk rendszerint legyőzi a bajt, anélkül, hogy tudnánk róla. Kivételt a magas fertőzőképességű (virulens) influenzavírusok képez­nek, amelyek 2-3 évenként orszá­gos, 10-40 évenként pedig az egész világra kiterjedő járványt okoznak. A kevésbé „virgonc" kórokozók rendszerint csak akkor képesek be­tegség előidézésére, ha szerveze­tünk leromlott és ellenállóképessé­günk csökkent. Valószínű, hogy a szövődmények keletkezésében gyakran szerepet játszik az immun­rendszer hibás működése, a túlérzé­kenység (allergia) is. Az orrmelléküregek gyulladásá­nak tünetei nagyon kellemetlenek. A náthás orrfolyáshoz és rossz köz­érzethez erős fejfájás társul, amely lehajláskor, köhögéskor, tüsszen­téskor az elviselhetetlenségig foko­zódik. A fájdalom gyakran sugároz ki a halánték irányába vagy a fogakba. Arcmelléküreg-gyulladásnál gyak­ran előfordul, hogy a beteg először fogorvosát keresi fel, mert azt hiszi, lyukas fog a fájdalom okozója. Az is igaz, hogy arcmelléküreggyulladás keletkezhet úgy is, hogy a fertőzés az elhanyagolt, beteg felső fogakról terjed tovább. Fájdalomcsillapítók hatására a fejfájás csökken, de a homloküreg fala és a belső szemzug nyomásra érzékeny marad. A fájdalomhoz rendszerint orrduguiás, szaglásza­var és nyákos, később gennyes vá­ladék társul. Hőemelkedés vagy láz jelentkezik akkor is, ha az alapbe­tegség nem járt lázzal. Heveny orrmellékgyulladással or­voshoz kell fordulnunk, aki rendsze­rint röntgenfelvétel segítségével bi­zonyosodik meg a diagnózisról. Az üregekben levő váladékot laikus szemmel is jól láthatjuk a felvételen. Ugyancsak az orvos feladata a ke­zelés megállapítása, főleg abból a szempontból, milyen antibiotikum­ra van szükség. Soha ne kezdjünk el saját tapasztalataink alapján penicil­lint vagy tetraciklint szedni! A rosszul kezelt heveny gyulladás könnyen válhat idültté és ennek gyógyítása nehéz feladat. Gyakran van szükség az arcmelléküreg szúrására és öblí­tésére és ez bizony nem kellemes procedúra! Néhány dolgot azonban magunk is megtehetünk, amelyek csökkentik szenvedésünket. Arra, hogy orrmel­léküreg-gyulladással a legjobb jó meleg szobában tartózkodni, min­den szenvedő alany maga is rájön. Meg lehet próbálni az infravörös su­gárzót is, de csak óvatosan, mert előfordulhat, hogy az erős meleg hirtelen a fájdalom növekedéséhez vezet. Ugyanez érvényes az inhalá­lásra is. Sok folyadék (tea, limonádé, esetleg gyenge forralt bor, de nem tömény alkohol!), citrom vagy C-vi­tamin minden légúti fertőzés fontos kisegítő gyógyszere. A lázat és a fáj­dalmakat acilpyrinnel lehet csökken­teni. A fájdalomcsillapító tabletták túlzásba vitt szedése nem segít. He­lyette az akupunktúra egyszerűbb válfajával, az akupresszúrával pró­bálkozhatunk. Az alsó szemzug és a járomcsont 1-2 perces masszíro­zása gyakran enyhíti a fájdalmakat. Eldugult orrunkon nyálkahártya­összehúzó szerekkel segíthetünk! Ezek közül a legismertebbek a Sa­norin cseppek (kisgyereknek adni nem szabad!), amelyek 2-3 órára szabaddá teszik a légzést és utat engednek a váladéknak. Hazai gyógyszertárainkban ritkán lehet hozzájutni Rhinoprotnhoz vagy Di­sophrolhoz, amelyeknek az a fő elő­nyük, hogy hatásuk 6-8 óráig is érezhető. E kellemetlen megbetegedést sokkal jobb lenne megelőzni, mint gyógyítani. A megelőzés módja elv­ben egyszerű, de gyakorlati alkal­mazása több nehézségbe ütközhet. A leggyakoribb nehézség, amit le kell küzdenünk, saját lustaságunk. A rendszeres, szabad levegőn vég­zett testedzés minden fertőzés leg­jobb ellenszere, mert növeli a szer­vezet ellenállóképességét. (Télen ne feledkezzünk meg a sapkáról!) Nagyon jót tesz a rendszeres szau­názás is, de előtte feltétlenül kérjük ki kezelőorvosunk tanácsát. Saját tapasztalatom szerint a tengeri leve­gő és a sós vízben való úszás na­gyon jó hatással van a légutak nyál­kahártyájára. Sajnos, a tengeri nya­ralást nem ingyen receptre adják és úszásra alkalmas tengert is egyre nehezebb találni. Ez azonban már nem orvosi probléma. Dr. RÁCZ OLIVÉR MISZ-alapszabály - február végéig 1990. február 11-én tartotta első megbeszélését az újjászerveződő Magyar Ifjúsági Szövetség ideiglenes vezetősége. A Magyar Fiatalok Füg­getlen Szövetségének NAP-ban megjelent felhívása után egyre több ifjúsági szervezet klub és egyén je­lentkezett, bizonyítva ezzel az ifjúsági mozgalom megújulásának szük­ségét. A megbeszélésen résztvevők megegyeztek abban, hogy össze kell fogni a csehszlovákiai magyar fiatal­ságot és ápolni, erősíteni az össze­tartozás tudatát. Teret kell adni az , egyén és a csoportok kibontakozásá­nak, legyen az a kultúra vagy az élet bármely területén. Csak így tudunk egyenrangú félként bekapcsolódni a társadalomba, és teljes értékű éle­tet élni. A kibontakozáshoz szükséges önállóságot a MISZ keretén belül elindított gazdasági tevékenységgel kívánjuk elérni, ezért a MISZ nem­csak kulturális, hanem érdekvédelmi szervezet is. Az ideiglenes vezetőség elfogad­ta, hogy a Magyar Fiatalok Független Szövetsége MISZ néven fogja tevé­kenységét folytatni, és fel kell újítani illetne ki kell dolgozni a MISZ alap­szabályát 1990. február 28-ig, ame­lyet végleges formában az első köz­gyűlés fog elfogadni. Addig is kérünk minden érdeklő­dőt, aki úgy érzi, változtatni kell az eddigi gyakorlaton vagy aktívan részt kíván venni a munkában, jelentkez­zen az alábbi címeken. MLINKOVICS RÓBERT 945 01 Ko­márno, Komenského 9/23 GEÖNCZEOL ZSUZSA 821 07 Bra­tislava, Bučinová 6 VI/54 - A szövetkezetben munkával el-

Next

/
Thumbnails
Contents