Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám, csütörtök

A hallgatás falának áttörése Egy bennfentes a megszűnt Állambiztonsági Testületről Valóban feloszlatták az Állambiztonsági Testületet? Hogyan tevékenykedett a múltban? Kinek volt érdeke 1989. november tizenhetedike? Olyan kérdések ezek, amelyek felmerülnek nemcsak azoknak a tudatában, akik a köztársaság különböző városaiban tüntetve kiáltozták: „A teljes igazságot akarjuk tudni az Államvédelmi Testületről!" Nemcsak ók akarják tudni, hanem az emberek többsége is, akiket nem győzött meg Richard Sacher, szövetségi belügyminiszter parancsa sem az Állambiztonsági Testület feloszlatásáról. Legalább részleges választ próbálnak adni ezekre a kérdésekre a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítói. Az Állambiztonsági Testület problémáival foglalkozó cikksorozatuk első részében JUDr. Peter Žákkal, a testület egykori őrnagyával beszélgetnek, aki a Nemzetbiztonsági Testület II. osztályán a Thákur utcában dolgozott, ahol mint tudjuk, a kémelhárítás, a gazdaságvédelem és mindenekelőtt a belső hírszerzés összpontosult, vagyis az Állambiztonsági Testület olyan részlege, amely az állampolgárokat leginkább érdekli. -A II. osztály 12 operatív részlege egyikének voltam a parancsnoka. Az ellenzéki csoportok tevékenységéről gyűjtöttünk adatokat és azok feldolgozásával foglalkoztunk. Nyomoztunk terrorcselekmények elkövetői vagy fenyegető levelek írói után is. - Mint említette, az ellenzéki csoportokra összpontosult munkájuk. Miként értékeli tevékenységüket? - November tizenhetedike előtt volt belőlük kb. nyolcvan. Nehéz volna értékelni valamennyit. Többségük azonban a társadalmi demokratizálásra törekedett, nem lehetett őket ellenségnek tekinteni. Az ellenük alkalmazott megtorlások semmit sem oldhattak meg. - Meglepő hallani ezt a kijelentést az ön szájából. Hasonlóan tájékoztatta a párt- és az állami szerveket is? - Igen, pontosan így. A társadalmi élet valóságával naponta kapcsolatban voltunk. Világos volt számunkra, hogy valaminek történnie kell, csupán az volt a kérdés, mikor. Az első jeleket már 1989 januárjában, augusztusában és októberében észleltük. - Ezután következett a november tizenhetedikei beavatkozás. Tudtak róla előre? - Bizonyos részleges információink voltak. Figyelemre méltó volt az, hogy eltérően a korábbi hasonló akcióktól, tőlünk senki sem követelte, , hogy bizonyos intézkedéseket te- ' gyünk. - Ez azonban azt a föltevést támasztja alá, amely november tizenhetedikével kapcsolatban azt hangoztatja, hogy a CSKP vezetősége nem volt egységes, néhány frakcióra oszlott. Közülük az egyik kompromittálni akarta Miloš Jakešt, Más szemszögből nézve Az Uj Szó 1990. február 2-i számában közölt Vihar Ekelen című riportban a szerző elmarasztalóan írt rólam és az általam irányított jnb pénzügyi osztályának ellenőreiről. Kifogásolta: 1. szemet szúrt a Tátika és annak önálló gazdálkodása, 2. együtt dolgozom a hnb elnökével, de nem tudni milyen alapon; 3. megzsaroltam a szerzőt az együttes vezetőjének helyzetét hozva fel ellenén/ként; 4. a hnb oldalán álltam az akcióbizottság és a hnb tanácsának együttes ülésén. A riportban leírtakkal kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy az Új Szó olvasói megismerkedjenek az alábbi tényekkel: A Tátika, mint az Ékeli Művelődési Központ mellett működő gyermek folklóregyüttes a jnb kulturális szakosztályától jelentős anyagi támogatást kapott, amely az utóbbi négy évben összességében meghaladta a háromszázezer koronát. Ezen az összegen kívül a Tátika anyagi támogatást kapott a helyi művelődési központtól is, amely a tevékenységére átutalt pénzösszeg egy részét szintén az együttes támogatására fordította. A kulturális-nevelőintézmények az SZSZK 58/84. számú kormányrendelete alapján integrálva voltak. Pénzügyi tevékenységüket az SZNT 32/1971. számú, az állami költségvetésről és a költségvetési eszközökkel történő gazdálkodásról szóló törvény, valamint az időközben kiadott módosított törvények szabályozzák. Ennek értelmében a szervezet pénzeszközeit az Állami Bankban, vagy annak beleegyezésével az Állami Takarékpénztárban helyezi el. A pénzeszközök kezelése kötve van a szervezettel munkaviszonyban levő és anyagi felelősséget vállaló két személy aláírásához. A pénzügyi előírások nem zárják ki, hogy a kulturális intézet mellett működő csoportok kiadásaik fedezésére előleget vegyenek fel, de az elszámolás ebben az esetben is kötePONTOSÍTÁS Lapunk tegnapi számában új szlovákiai lapok indulásáról is hírt adtunk az Újságpapírunk - lesz című közleményben. Az illetékesek kérésére azzal pontosítjuk egyik mondatunkat, hogy rövidesen megjelenik a magyar katolikus hívők hetilapja, a Remény. x x x Lapunk tegnapi számának 4. oldalán az Állásfoglalások című közlemény egyik alcímében a nyomda hibájából sajnálatos elírás történt. Az alcím helyesen így hangzik: Az Együttélés politikai mozgalom véleménye. Az érintettek és az olvasók szíves elnézését kérjük. lező a művelődési központtal szemben. Amikor tudomásunkra jutott, hogy az Ékeli Művelődési Központ a Tátika tevékenységére kiutalt pénzeszközöket egy összegben átutalja annak folyószámlájára, javasoltuk a helytelen gyakorlat mielőbbi megszüntetését. Az ekeli feszültségek okait közelebbről nem ismerem. A nemzeti bizottságok területén eltöltött közel három év alatt 1989. decembere előtt egyetlen alkalommal sem voltam ott tanács- vagy plenáris ülésen, s a hnb elnökével történő együttműködésem munkakörömből adódik. Az akcióbizottság és a hnb tanácsának együttes ülésén nem a hnb, hanem a törvény oldalán álltam, ugyanúgy, mint a cikkben említett jogásznő, aki a Polgári Fórum jogi bizottságának képviseletében volt jelen és kapcsolódott be a vitába. A jelenlevők előtt ismeretes az is, hogy az említett ülésen a Polgári Fórum helyi bizottságának is volt jelen jogásza. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a Szövetségi Gyűlés alkotmányos törvénye a képviselők visszahívásáról és az új képviselők választásáról akkor még nem volt érvényben. Ami az 1990-ben esedékes pénzügyi ellenőrzést illeti, meg vagyok győződve róla - és ezt kijelentettem az említett együttes ülésén is -, hogy Hodek Mária ugyanolyan pontosan el tud számolni a rábízott anyagi javakról, mint amilyen pontosan és hozzáértőén vezette az együttest, szerzett örömet a szülőknek, a közönségnek és országos hírnevet az együttesnek - Ekei községnek. Nincs tehát olyan helyzetben, amelyet bárki is felhasználhatna ellene. Végezetül kívánom műkedvelő együtteseinknek, hogy eredményességük függvényében részesüljenek hasonló anyagi támogatásban, mint a Tátika gyermek folklóregyüttes. Dr. ÉDES ÁRPÁD XXX Nincs szándékunkban az ekeli Tátika körüli vitát folytatni. Édes Árpád higgadt, megfontolt hozzászólását kötelességünknek tartottuk közölni. Formalilag minden szempontból példát szolgáltat arra, hogy a kifogásolt riport szerzőjével egyet nem értő véleményt is lehet kulturáltan, szenvedélyek nélkül közreadni. Köszönjük. A SZERKESZTŐSÉG hogy eltávolíthassa, és mással helyettesíthesse, ezért szigorú fellépést tervezett a Národní tŕídán tüntetők ellen. A helyzet azonban radikalizálódott és felgyorsultak az események, amelyekkel nem számoltak. Miként vélekedik minderről? -Az én értesüléseim szerint is hitelt érdemlő ez. A CSKP vezetésében ellentétek voltak. Négy csoport versengett a hatalomért. - Visszatérve az ön osztályához; hány hírszerző dolgozott benne? - Mintegy harminc. - Úgy is szereztek értesüléseket, hogy valaki önök közül az említett csoportok valamelyikében hosszabb ideig tevékenykedett? - Nem. Ezt az informátorok biztosították. - Jól fizetettek? - Csodálkozni fog, egyáltalán nem. A kapcsolatok nem a pénzre épültek, hanem a személyes ismerettségre. Gyakran mondják, hogy kompromittáló anyagok alapján szerveztünk be informátorokat. Biztosíthatom önöket, hogy csak rendkívüli esetekben történt ilyesmi. -Ha nem fizették őket, nem is ismerheti számukat. - Ismerem, de ez ma még szolgálati titok. -Ki szabta meg, mivel, illetve kivel kell dolgozniuk? - Két lehetőség volt: mindenekelőtt olyan hosszú távú megrendelésekre dolgoztunk, amelyeket politikai pártok és állami szervek adhattak. Igaz, hogy ezt a lehetőséget leginkább a CSKP KB használta ki, szolgáltunk azonban információval a Csehszlovák Néppártnak és a Csehszlovák Szocialista Pártnak is. Ha kezünkbe került valamilyen jelentős értesülés, saját kezdeményezésünkből továbbítottuk az érintett szervnek, vagy intézménynek. - Mi az, amiért jogosan bírálták az Állambiztonsági testületet? - Elsősorban azért, mert megelőző tevékenységre használták fel. Gondolok itt személyek őrizetbe vételére, mozgásuk korlátozására, hogy ne vehessenek részt tüntetéseken, vagy különböző összejöveteleken. - Ki adta ezt önöknek feladatul? -Az akkori belügyminiszter-helyettes, de ő ezt nem a saját feje szerint tette... y XXX Az Állambiztonsági Testületet körülvevő hallgatás falának ez az áttörése nem szabad, hogy azt a látszatot keltse, mintha védelmeznék az egykori (vagy talán még most is létező?) biztonsági és politikai apparátust. Nem volt mód az elhangzottak hitelességét megítélni, a cél csupán az, hogy a nyilvánosságot megismertessük az Állambiztonsági Testület egyik kulcsfontosságú beosztásában tevékenykedő tisztjének nézeteivel. Tisztelt Szerkesztőség! Felháborító esetben volt részem február 13-án este Szepsiben a benzinkútnál. Szlovák állampolgár, kassai lakos vagyok, 3 gyermeket nevelek. Férjem magyar állampolgár és mivel legkisebb gyermekem is csak 15 hónapos, nélküle, aki még nem tudott ideköltözni, alig tudok kimozdulni. Általában kéthetente tud hazajönni a családjához és ilyenkor alig győzzük az elintéznivalókat. A ominózus esetben is • édesanyámhoz igyekeztünk volna Görgőre, aki beteg, de útközben észre vette a férjem, hogy tankolni kellene. Általában kiszámított üzemanyaggal jár, hogy elkerülje az itteni tankolást. Most is, hogy ne legyen problémánk, a kúttól messzebb állt le és velem együtt mentünk a kannával tankolni. A kutas azonban rögtön, szinte útszéli hangon kioktatott, pontosabban elküldött, hiába mutattam a személyi igazolványomat, hogy én vásárolok. Ó állampolgári jogaimat felülbírálva kijelentette, hogy nem ad! .Hozzak talont!" Ottmaradtam kisgyermekemmel az út szélén, idegeneknek könyörögtem egy kis benzinért. Legközelebb a családnak már csak fél kiló sajtot stb. fogok tudni venni, mert a férjem magyar rendszámú kocsival jár. A rendeletet ismerem, azonban én mint csehszlovák állampolgár joggal elvárom, hogy a saját megdolgozott pénzemért nyilvános árusítóhelyen azt veszek korlátozás nélkül, amit akarok és egy benzinkutas ne akadályozzon alkotmányos jogaimban. Ezen túlmenően tisztában vagyok a rendelkezés lényegével, de azt is kijelenthetem: nem várhatják el tőlem - mivel a férjem magyar hogy dupla költséggel fuvarozza a családját - csehszlovák állampolgárokat. ŠARLOTA PÁLOVÁ, Kassa Ismét önállóan Különvált a mezőgazdasági és élelmezésügyi dolgozók szakszervezete A szakszervezetekben végbemenő változások a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetét sem kerülték el. Az üzemi tagszervezetek kérésére Prágába összehívott, rendkívüli ágazati kongresszuson január 31-én megszűnt az országos szervezet, az élelmiszeriparban dolgozók pedig saját szakszervezetet alapítottak. A különválást követően a mezőgazdaságban és a mezőgazdasági szolgáltatási ágazatokban dolgozó szlovákiai küldöttek elhatározták, hogy a Független Szlovákiai Szakszervezetek ideiglenes alapszabályával összhangban - a köztársasági modell keretében létrehozzák saját ágazati szakszervezetüket és kongresszust hívnak össze. Ezen többek között megvitatják az alapszabály-tervezetet, amely kimondja, hogy a szervezet, akárcsak az üzemi tagszervezetek, önálló és független jogi személyt képez. A szlovákiai központ nem irányító, hanem koordináló és tanácsadó szerv. Minderről, és a hét végére Pozsonyba összehívott első kongreszszusról, amelyen a szlovákiai üzemi tagszervezetek közel hétszáz küldötte vesz részt, dr. Ľubomír Ondriašsal, az előkészítő bizottság tagjával beszélgettünk. Elmondta, hogy a kongresszus az alapszabályzaton túl megvitatja a programnyilatkozatot, a gazdálkodási alapelveket, a választási rendet és a szervezeti struktúrát. Ha a küldöttek egyetértenek, az ágazati szakszervezet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Dolgozók Szlovákiai Szakszervezete nevet veszi fel. Kimondják az emberi értékek és a humánum védelmét, magukévá teszik a demokrácia alapelveit, és egyenlő jogok alapján tömörítik Szlovákia lakosait, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozásukra. A kongresszuson megvitatásra kerülő újszerűségek közül valószínűleg a kétlépcsős irányítás és a nyitottság áll majd a figyelem középpontjában. A kétlépcsős irányítás alapját a központi szerv és az üzemi tagszervezetek mellett formálódó szakszervezeti szakosztályok jelentik. Ezek a mezőgazdaság és élelmezésügy szakágazati tagozódása szerint alakulnak, a tagszervezetek igényei szerint. Tevékenységük körét, feladataikat és célkitűzéseiket elsősorban az egyes szakágazatok, például állami gazdaságok, mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalatok stb. tagszervezeteinek sajátos problémái határozzák meg. A szakosztályok élén álló elnök tagja lesz az ágazati szakszervezet központi bizottságának, hogy a kölcsönös kapcsolat biztosított legyen. A nyitottság lényege, hogy más rokonágazatok, például az élelmiszeripari üzemek dolgozói is kérhetik, hogy üzemi szervezetük a Mezőgazdasági és az Élelmezésügyi Dolgozók Szlovákiai Szakszervezetéhez tartozzon. így elejét veszik mondjuk annak, hogy a mezőgazdasági kombinátok egyes üzemeinek alapszervezetei más-más ágazati szakszervezet keretében tevékenykedjenek. A prágai rendkívüli kongresszuson elfogadott megállapodás értelmében a szövetkezeti földművesek számára is adott a lehetőség, hogy a szövetkezetben szakszervezeti alapszervezetet alapítsanak s csatlakozzanak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Dolgozók Szlovákiai Szakszervezetéhez. EGRI FERENC Választásokra készülve... A CSKP Központi Bizottsága múlt szombati ülésén jóváhagyta a párt választási programjának téziseit. Ezeket olyan munkadokumentumként terjeszti a nyilvánosság elé megvitatásra, amely a párttagság és a nyilvánosság észrevételeinek figyelembe vételével kiegészülve válik a párt választási programjává. A programvázlat bevezetőjében leszögezi, hogy a kommunista párt a szabad állampolgárok közösségében tevékenyen be kíván kapcsolódni a közös haza fölvirágoztatásának munkájába. Célja a demokratikus, humánus, anyagilag és szellemileg produktív szocializmus, amelyért a csehszlovák kommunisták és az állampolgárok nagy többsége harcot indított már 1968-ban. A párt az élet minden területén alapvető reformok végrehajtását szorgalmazza. Ellenzi azonban a kapitalizmushoz való visszatérést, helyteleníti a politikai klerikalizmust, a nacionalizmust, sovinizmust, a szeparatizmust és a totalitarizmus új formáit. A CSKP olyan állam megteremtésében kíván közreműködni, amely szuverén, demokratikus és szocialista, amelynek jövőjéről senki más nem fog dönteni, mint saját népe. Ebben az államban maradéktalanul érvényesüljön a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek és az etnikai kisebbségek egyenjogúsága. Támogatja a föderáción belül Morvaország és Szilézia kérdésének igazságos megoldását. Olyan jogállam megteremtését akarja, amelyben mindenek fölött áll az alkotmány és a törvény és az államhatalom az általuk szabott keretek közt érvényesül. Minden állampolgár szabadon teheti mindazt, amit a törvény nem tilt. Ellenzi azt, hogy az állami tömegtájékoztató eszközök akármelyik politikai pártot vagy tömegmozgalmat előnybe részesítsék a többiek rovására. Ugyancsak ellenez minden fajta megkülönböztetést a közép- és a főiskolai fölvételiknél. A teljes esélyegyenlőség mellett foglal állást. A gazdaság terén a reformok és a piacgazdaság által ösztönzött gyors fejlődés szorgalmazója. Ellenzi azonban azt, hogy a reformok súlyos szociális megrázkódtatások kíséretében valósuljanak meg, és minden becsületesen dolgozó ember szociális biztonságának megóvását tartja szükségesnek. Követeli, hogy minden dolgozó, aki a szerkezetváltás következtében munka nélkül marad megfelelő támogatást kapjon átképzéséhez. Ellenzi a szövetkezeti mezőgazdaság fölszámolását és a kistermeléshez való tömeges visszatérést. Kis vagy közepes mezőgazdasági vállalkozásokat csupán ott tart elfogadhatónak, ahol ez a társadalom számára előnyös. Olyan adórendszer bevezetését szorgalmazza, amely ösztönzi a vállalatok hatékonyságát, az egyéni vállalkozást és tekintetbe veszi a szociális igazságosság szempontjait: főleg a gyermekes családok, rokkantak- és a nyugdíjasok érdekeit. Az árpolitika terén azt tartja szem előtt, hogy az árképzés megakadályozza az anyaggal, energiával való pazarlást és a környezet károsítását. Elutasítja a nemzeti jövedelemnek a környezet rovására való növelését. A művelődéspolitikában első helyen említi az eszmék szabad versenyét, az akadémiai szabadságot. A külpolitika terén a tömegpusztító fegyverek fölszámolását tartja elsőrendű feladatnak és az atomfegyverek nélküli világ megteremtéséi. Híve annak, hogy az ország az egész világ felé nyitott legyen. Támogatja a szovjet csapatok kivonását. A. CSKP választási programja egy megújuló baloídali párt programja, amely keresi a helyét az új, a formálódó pluralista politikai rendszerben. Szerzői meg vannak győződve arról, hogy a demokratikus baloldalra, amelyhez tartozónak tekinti magát, társadalmunkban szükség lesz. ÚJ SZÚ 4 1990. II. 22.