Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám, szerda

Brazauskas tárgyalni akar Moszkvával a litván államiság helyreállításáról Bakuban és Dusanbeban normalizálódik a helyzet (ČSTK) - A Reuter hírügynökség vilniusi forrásokra hivatkozva jelen­tette: a Litván ŔP hétfői plenáris ülésén elhangzott beszédből az kö­vetkezik, hogy Algirdas Brazaus­kas, a párt vezetője Moszkvában tárgyalni akar a köztársaság függet­lenségéről. Szerinte a tárgyalások­nak a kétoldalú kereskedelmet, va­lamint a határ- és vámkérdéseket kellene érinteniük. Meg kellene vitat­ni Litvánia diplomáciai kapcsolatait más országokkal. Brazauskas hang­súlyozta, Litvánia függetlenségének vágyát nem szabad szeparatizmus­Izrael Díszdoktori cím Václav Havelnak (ČSTK) - A jeruzsálemi héber egyetem díszdoktorátust akar adományozni Václav Havel köz­társasági elnöknek áprilisi izraeli látogatása idején. Az egyetem döntését tartalmazó levelet Mo­se Arens külügyminiszter adta át prágai látogatásakor. A díszdoktorátussal až egye­tem kifejezésre juttatja elismeré­sét Václav Havel kitartó harcáért a szabadságért, s egyben elis­meri a két ország népei közti hagyományos barátságot, amely T. G. Masaryk elnök idején kez­dődött. Masaryknak 1927-ben adományozott díszdoktorátust a héber egyetem. Orosz Komszomol alakul (ČSTK) - Az OSZSZSZK ifjúsági szervezeteinek vasárnap Moszkvá­ban befejeződött kongresszusa dön­tött a köztársaság Komszomol szer­vezetének megalakulásáról. Ezzel folytatódott az Oroszországi Föde­ráció „egyenjogúsítása" a többi tag­köztársasággal, s amely valószínű­leg elvezet az Oroszországi Kom­munista Párt megalakulásához is. A tegnap közzétett kongresszusi dokumentumok szerint egyelőre nem hozzák létre az oroszországi Komszomol struktúráit, része marad az össz-szövetségi szervezetnek. Tagjai ismét találkoznak júniusban, a Komszomol XXI. kongresszusa után s akkor fogadják el az oroszor­szági szervezet végleges prog­ramját. Nem lesz csalás Managuában (ČSTK) - A február 25-re terve­zett nicaraguai választásokra felü­gyelő ENSZ-megfigyelők kizárták annak a lehetőségét, hogy ä szava­zás során komolyabb csalások tör­ténhetnek. Ezt Iqubal Riza, az ENSZ-csoport vezetője közölte ma­naguai sajtóértekezletén. A válasz­tásokon 200 ENSZ- és 400 AÁSZ­megfigyelő áll majd rendelkezésre, az egyes csoportok a szavazóhelyi­ségek 70-80 százalékában tehet­nek látogatást. ként vagy az államhatárok felülvizs­gálatára való törekvésként értelmez­ni. A litván államiság jogi helyreállí­tásáról van szó. A köztársaság füg­getlenségéről, a február 24-i demok­ratikus választásokból kikerülő új lit­ván parlament fog dönteni. A Litván KP KB üléséről a TASZSZ hírügynökség is tájékoz­tatott. Emlékeztetett a köztársasági pártszervezet két hónappal ezelőtti kongresszusi döntésére, amely dek­larálta a pártszervezet önállóságát, amit az SZKP Központi Bizottsága „az SZKP-tól való szervezeti és po­litikai elszakadásnak" minősített és elítélt. A TASZSZ kommentárja Bra­zauskas felszólalásához: a KB ülés résztvevői továbbra is a választott úton haladnak. A Kaukázuson túl tovább tart a nemzetiségi feszültség. A TASZSZ szerint az örmény lakos­ság eddig alig több mint egyharma­dát szolgáltatta be azoknak a fegy­Kerekasztal Párizsban Kelet-Európáról (ČSTK) - A párizsi Sorbonne Egyetemen tegnap nyitotta meg Mi­chel Rocard francia kormányfő a Merre tart Kelet? elnevezésű ko­lokviumot, amelyet neves francia és európai napilapok, rádió- és televízi­ós állomások rendeztek. Az értekez­leten részt vesz Petr Pithart cseh miniszterelnök, valamint a Lidové noviny képviselői. Az egynapos ke­rekasztal-megbeszéléseken első­sorban a közép- és kelet-európai országok helyzetének alakulásával foglalkoztak. A párizsi diákszövetség kezde­ményezésére egyébként Európai hetet tartanak a francia fővárosban. Ennek keretében számos találkozó­ra kerül sor, koncerteket, előadáso­kat rendeznek. A diákok keddi vita­délutánjukon fogadták Bronislaw Geremeket, a Szolidaritás képvise­lői csoportjának elnökét, Edward Heath egykori brit kormányfőt, Ver­non Walterst, az Egyesült Államok bonni nagykövetét és más neves személyiséget. Hazánkat Petr Uhl, a Csehszlovák Sajtóiroda központi igazgatója képviselte. vereknek, amelyeket a januári összetűzések idején szereztek. Az örmény belügyminisztérium szóvi­vője szerint a fegyverek beszolgálta­tását meg lehetne gyorsítani, ha sta­bilizálódna a helyzet az azerbajdzsá­ni határvidéken, s ha a lakosság ismét biztonságban érezné magát. Azerbajdzsán továbbra is gazda­sági blokád alatt tartja Örményor­szágot, ami súlyos károkat okoz. A légi összeköttetésen kívül csak a Grúzián keresztül vezető vasútvo­nalon lehet szállítani Örményor­szágba. Az azerbajdzsán fővárosban vi­szont a legutóbbi hírek szerint „fo­kozatosan normalizálódik" a hely­zet. Továbbra is történnek azonban erőszakos cselekmények: a Hegyi Karabahban vasárnap egy autó­buszban elhelyezett időzített bomba felrobbanása 15 személyt sebesített meg. Az autonóm terület parancsno­ka további két órával hosszabbította meg a már korábban elrendelt kijá­rási tilalmat. Nacionalista indíttatású bűncse­lekmények alapos gyanúja miatt Ba­kuban további személyeket tartóz­tattak le. Ezzel 189-re emelkedett a januári erőszakos cselekmények miatt őrizetbe vettek száma. A tádzsik fővárosban is csak lát­szólagos a nyugalom: kinyitottak az üzletek (kivéve azokat, melyeket ki­raboltak), működik a tömegközleke­dés, nincsenek sztrájkok. A rendkí­vüli állapotra csak a katonai járőrök emlékeztetnek. Ennek ellenére nem vonják vissza a rendkívüli állapotot, mivel változatlanul érezhető a fe­szültség. A Moszkvába érkezett informáci­ók szerint egyelőre zsákutcába jutott a helyi problémák megoldása. Ugyanis a hivatalos szervek és a nem formális szervezetek állás­pontja szögesen ellentétes, s így nem alakul ki a konstruktív és egyenjogú párbeszéd. A tádzsik belügyminisztérium adatai szerint a zavargások során 22 személy vesztette életét, 505 pedig megsebesült. Közülük 188-at kellett kórházban ápolni. Csak 40 személyt tartóztattak le, ezek felével szemben rablás, gyújtogatás és erő­szak a vád. Peking ismét a harmadik világhoz közeledik (ČSTK) - Kína ismét a harmadik világbeli hagyományos szövetsége­seire összpontosítja figyelmét, hogy javítson megromlott nemzetközi hír­nevén. Ezt a politikát alkalmazza azokkal a kormányokkal szemben is, amelyeket még hivatalosan nem ismert el, beleértve Dél-Koreát, Izra­elt és Szaúd-Arábiát. 3> A Far Eastern Economic Review című hongkongi lap rámutatott arra, Pekingnek szembe kell szállnia a Kelet-Európában és a Szovjetuni­óban történt változásokkal. Ameny­nyiben odahaza tovább folytatja megtorló politikáját, nem valószínű, hogy normalizálni tudja kapcsolatait Vorotnyikov 75-ször állt fel tapsolni Honeckerről, Jakešról és Ceausescuról nyilatkozott a szovjet külügyminiszter ÚJ szú 1990. II. 17. (ČSTK) - Eduard Sevardnadze külügyminiszter, az Izvesztyija napi­lapnak nyilatkozott a Kanadában megtartott „nyitott égbolt" konferen­cia eredményeiről, s egyben más időszerű kérdésekről is. Elmondta, meggyőződése, ha annak idején Erich Honecker a reformok mellett döntött volna, ma más lenne az országban a helyzet. Az NDK akkori vezetése azonban változatlanul azt hajtogatta, hogy felépítették a szoci­alizmust, nincs szükség módosítá­sokra, helyes úton haladnak... Ho­necker nem érzékelte a nép hangu­latát, s ezzel elszalasztotta a refor­mok pillanatát. A Szovjetunió nem tehetett semmit, hiszen az új gon­dolkodásmód egyik alapelve a bel­ügyekbe való be nem avatkozás. Moszkva nem lépett, bár érzékelte, hogy az NDK, de Csehszlovákia vezetői is előbb-utóbb súlyos nehézségekkel találják magukat szemben. Sevardnadze szerint ha Jakeš a hatalomrajutása után hozzálátott volna a gazdasági és politikai refor­mokhoz, ma számos kérdés nem vetődne fel olyan élesen. Ceauses­cu t esetében természetesen bonyo­lultabb a helyzet, meg volt róla győ­ződve, hogy a románoknak éppen olyan társadalomra van szükségük, amilyet ő épített fel. Sevardnadze elmondta, amikor Vitalij Vorotnyi­kov visszatért az utolsó román párt­kongresszusról, arra panaszkodott, hogy nagyon fáradt. Ceausescu be­széde alatt ugyanis hetvenötször kellett felállnia, hiszen nem marad­hatott egyedül ülve az ovációk alatt. Az előző kongresszuson Scserbic­kij ugyancsak számolt, hatvanötször ke'lett állva tapsolni a nagy vezér­nek. S mindez két nap alatt össze­omlott - fűzte hozzá Sevardnadze. A német kérdés megoldásáról szólva jelezte: a Szovjetunió nem lesz tétlen megfigyelő. A külügymi­niszter szerint az újraegyesítés nem lesz olyan gyors, ahogyan azt Bonn­ban jósolják. A jelek szerint ehhez több évre lesz szükség. Szerinte a Modrow-terv nagyon ésszerű és kiegyensúlyozott, egyetértett azzal, hogy az egyesítés fokozatos lesz. a nyugati országokkal, állapítja meg a lap. Ezért összpontosítja figyelmét hagyományos szövetségeseire. A harmadik világ országai és a Kína közötti kapcsolatok elmélyí­tését célozza Csien Csi-csen kül­ügyminiszter márciusra tervezett lá­togatása öt közel-keleti államban. A miniszter Irakba, a Jemeni Arab Köztársaságba, a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaságba, Katarba és Bahreinbe utazik. Kuba bajban van, de optimista (ČSTK) - Kuba kész szembenéz­ni a kelet-európai változások követ­kezményeivel, jelentette ki hétfőn Havannában Severo Aguirre, a parlament megbízott elnöke. A változásokból eredő kubai problé­mák súlyosak, de megoldhatók, mondotta a Havannában tartózkodó brit képviselőkkel folytatott megbe­szélésein. Kuba jelenleg külkereskedelmé­nek 85 százalékát bonyolítja le a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal. Általános az a véle­mény, hogy az említett országok korlátozni fogják gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolataikat Kubával, amely egyértelműen elutasítja a re­formokat. Tanulékony mongolok Egyre gyorsabb fordulatszámot vesz az eddig a szovjet átalakítás árnyékában lopakodó mongol pe­resztrojka. Ulánbátorban tavaly de­cember 10-én, az emberi jogok nap­ján rendezték az első 300-400 fős tüntetést, a hónap végén pedičj már megalakult a Mongol Demokratikus Szövetség (MDSZ j nevű ellenzéki mozgalom. Újabb fordulópontnak számított ebben a hatalmas kiterje­désű, de csak kétmilliós lélekszámú országban január 14-e: tízezres tö­megtüntetést szerveztek a főváros­ban, s ez szinte példátlan méretűnek számít. A párt- és az állami vezetés riadót fújt, a nyugati ideológia be­gyűrűzésének a vádja is elhangzott. A nem engedélyezett tüntetéseket betiltották. Aminek persze nem volt sok foganatja, néhány nappal ké­sőbb újabb tüntetés volt, de a karha­talom nem lépett közbe. Az elkövet­kező napokban az ellenzék számára gyeimet, normákat is alaposan libe­ralizálják. Tegyük hozzá, mindez csak tervezet, s az események sod­rását látva számítani lehet arra, hogy az országos vita után még radikálisabb dokumentum kerül majd a pártkongresszus elé. Melyek a demokrata párt legfőbb követelései? Az MNFP hatalmi mo­nopóliumának megszüntetése, s el­ső lépésként a központi bizottság testületileg történő lemondása. Az elfogadott nyilatkozat követeli azok­nak a kommunista vezetőknek a bí­róság elé állítását, akik felelősek az ország jelenlegi gazdasági, politikai lés szociális válságáért. S bár •a résztvevők levélben méltatták Mi­hail Gorbacsov szerepét, politikáját, a nyilatkozatban olyan kitétel is sze­repel, hogy „meg kell szüntetni az idegen országok érdekeit szolgáló vállalatokat". Ezt egyértelműen a Szovjetuniónak címezték. Az új ellenzéki párt vezetőjét, Szandzsaszüren Dzorigot a hívei a kong­resszus után vállra emelve ünnepelték (Telefoto: ČSTK-TASZSZ) nyilvánvalóvá vált: számítani lehet a vezetés hallgatólagos beleegye­zésére - ha egyelőre taktikai meg­fontolásokból is. Ezt néhány apró­ságnak tűnő dolog érzékeltette. Kö­zölték például, hogy el fogják távolí­tani Ulánbátorból Sztálin szobrát. A Mongol Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség pedig kizárta tagjainak sorá­ból Jumdzsagijn Cedenbal volt leg­felsőbb vezetőt (1952-1984), a most 73 éves politikus 1. sorszámú iga­zolványát törölték. Mint ismeretes, Cedenbalt 1984-ben váltották le, azóta a Szovjetunióban él. De az igazi politikai bomba január végén robbant, amikor a vezetés közölte: Mongóliában nem fogják követni a kínai példát, nem vetnek be tanko­kat a tüntetők ellen. Most vasárnap pedig az MDSZ első országos tanácskozása egy új párt, a Mongol Demokrata Párt (MDP) alakuló kongresszusává vál­tozott. A jelenlegi alkotmány rögzíti ugyan az MNFP vezető szerepét, de az MDP életrehívásával lényegével megdőlt az egypártrendszer, meg­kezdődött a pártállam lebontása. Kétségkívül a kommunista vezetés beleegyezésével, erre utal egyrészt az, hogy a kongresszuson ott volt az MNFP küldöttsége is, másrészt pe­dig az, hogy Dzsambin Batmönh két nappal korábban jelezte: kidolgoz­zák a többpártrendszerre való átté­rés feltételrendszerét. Két dolgot kell párhuzamba állíta­ni az események kapcsán. Az új párt nyilatkozatában megfogalmazott ra­dikális követeléseket, valamint az ez év novemberére tervezett MNFP­kongresszus elé kerülő új alapsza­bályzat-tervezet egyes tételeit. Ez utóbbi például a párt- és állami szer­vek, gazdasági szervezetek viszo­nyát taglalva elhagyta a vezető sze­rep kifejezést, s helyette bevezette az együttműködés fogalmát; A párt belső életét szabályozó merev fe­Keresztény erők megállapodása Bejrútban (ČSTK) - Az ENSZ libanoni béke­fenntartó erőinek (UNIFIL) két nepáli tagja vesztette életét és további hat megsebesült, a palesztin partizánok és a dél-libanoni izraelbarát milíciák közti tűzpárbajban - közölték izraeli biztonsági források. Az összecsa­pásra hétfőn este került sor az UNI­FIL egyik állása közelében. A hely­színen Izrael, az UNIFIL és a Dél­libanoni Hadsereg képviselői folytat­ják az ügy kivizsgálását. Még nem tudni, hogy a két nepáli katona életét lőfegyver oltotta ki, vagy egy olajtar­tály felrobbanása. Hétfőn egy hatpontos megállapo­dás aláírásával, formálisan lezárul­tak a három hete tartó heves harcok Bejrút keresztény negyedének bir­toklásáért. A megállapodás kiváltsá­gos pozíciókat biztosít Michel Aun tábornok egységeinek, ugyanakkor garantálja Szamir Zsazsa Libanoni Erőinek további létét. A jövő szempontjából nagyon lé­nyeges dologhoz érkeztünk, Mongó­lia és a két hatalmas szomszéd viszonyához. Batmönh két héttel ezelőtt ismerte be nyilvánosan, hogy az ország alaposan eladósodott, fő­leg a Szovjetuniónak tartozik. Ami nem csoda, hiszen Ulánbátor új be­ruházások létesítésére, szociális cé­lokra, az energiaválság következ­ményeinek enyhítésére, a korláto­zott export és a jóval nagyobb import közötti különbség fedezésére is hite­leket vett fel Moszkvától. Batmönh bejelentette, tárgyalásokat kezdtek a szovjet kormánnyal e problémák igazságos rendezéséről. Lazítani akarnak tehát a köldök­zsinóron, ezt támasztják alá azok a cikkek, amelyek szerint a Mongóli­ában tartózkodó 40-50 ezernyi szovjet gazdasági tanácsadót, szak­embergárdát a családjaikkal együtt haza kellene küldeni, mert „tevé­kenységük hatékonysága a vártnál alacsonyabb". A mongol-kínai kap­csolatok normalizálásának eredmé­nye, hogy az eredetileg 60 ezernyi szovjet katonából jövőre már csak 13 ezer marad Mongóliában. Pekingben ha nem is okozott a vasárnapi pártalapítás akkora ria­dalmat, mint korábban a Ceauses­cu-rezsim bukása, de mindenesetre aggodalmakat keltett. Hosszan le­hetne sorolni az ideológiai-politikai okokat, de elég egy mozzanatot ki­ragadni. Kínában 3 milliós mongol nemzeti kisebbség él (tehát több mint Mongólia lakossága), s az anyaországban fújdogáló új szelek - amint Európa példája tanúsítja - esetleg nem tartják tiszteletben az országhatárokat. A gazdasági és politikai változások Mongóliában is magukkal hozták-hozzák a nemzeti öntudat felerősödését, a történelem átértékelését. A „mongol Sztálin", vagyis Csojbalszan bűneiről és hi­báiról már tavaly cikkezett a sajtó. Most pedig Brezsnyev puszipajtásá­nak, Cedenbalnak a személye sem tabu többé. A harmadik személyi­ség, akiről nagyon sok cikk jelent meg: Dzsingisz kán. A tankönyvek leszedték róla a keresztvizet, „impe­rialista" politikát róttak fel a kánnak. De lehet, hogy az új helyzetben szobrot fognak nQki emelni, az övé kerülhet a 15 méteres Sztálin-em­lékmű helyére. Tömören jellemezve a mai hely­zet lényegét: az MNFP talán okult a kelet-európai kommunista pártok sorsából. S tudatosítja: szél ellen, kiváltképp az új szelek ellen, nem lehet... MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents