Új Szó, 1990. február (43. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám, hétfő

Szobrozás a félszigeten Továbbra is a változatlanságot és halhatatlanságot jelképezi az ország Nagy Vezérének, Kim Ir Szennek a Manszu dombon felállított 28 méter magas szobra. Úgy illik, hogy ennek tövében az egyszerű halandó azon törje á fejét, miként járulhat hozzá a harmadik hétéves terv feladatainak teljesítéséhez - a Vezér útmutatásainak szellemében. Ha viszont a letűnt korokat szeretné idézni, akkor inkább Kvangetho király V. századi emlékművéhez ballagjon el, az nem annyira nyomasztó, csupán hat és fél méter magas. Talán ezek az arányok is a megálmodott jövőképet hivatottak kifejezni... Bőség csak ideológiából van Ha valakiben netán felébredne* a kételkedés ördöge, elég beleolvasni a Vezér műveinek egyikébe. Az okításra Phenjanban igazán nem sajnálják a pénzt. Például az elmúlt évtizedekben a KNDK nagykövetsége sok más intézménnyel együtt szerkesztőségünket is megtisztelte azzal, hogy kéretlenül is megküldte angol nyelvű kiadásban, bőrkötésben (a címlapon a szerző neve arany színű betűkkel, az első lapon egész oldalas, csodálatosan megifjított portréjával) Kim Ir Szen több tucatnyi kötetét. Bár könyvszerető emberek vagyunk, sosem szégyelltük bevallani: a külcsínnél tovább nem jutottunk. Talán azokat a kollégákat kivéve, akiket azzal tréfáltunk meg, hogy a táskájukba csempésztünk egy-egy példányt, hadd cipelje hazáig a súlyos irodalmat. Persze a KNDK honpolgárai számára sokkal bővebb a választék, útmutatást a Vezér fiától, a kiszemelt utódtól, Kim Dzsong lltól, a Kedves Vezetőtől is kaphatnak. Ö apja tanításainak legfőbb propagátora, s ebbeli minőségében maga -is publikált több száz kötetet. Az alapiskolás tankönyvek fejezeteken keresztül taglalják a Nagy Vezér életútját, aki már 14 esztendős korában megalakította Korea első kommunista szervezetét, az Imperializmus Megdöntésének Unióját. Majd letartóztatták, s akkor futotta idejéből a forradalom elméleti alapjainak kidolgozására. Ő állt a Japán elleni harc, s később is mindennemű imperialistaellenes harc élén. Az alma sem esett messze a fájától, mert Kim Dzsong llről, a Kedves Vezetőről, a dél-koreai nebulók példaképéről azt kell tudni, hogy már nyolcévesen a marxizmus-leninizmus tanulmányozásának szentelte magát. De tavaly nyár óta nagyon megváltozott a hangulat Phenjanban. Akkor a nagy győzelem volt a cél: mindent megtenni azért, hogy viszszavágjanak a déli testvérnek a szöuli olimpiáért - kerül, amibe kerül. Hogy valójában mibe került a VIT, arról hiába kérdezték az újságírók az illetékeseket. Nyugati becslések szerint az ifjúsági fesztivál 5-8 milliárd dollárral gyarapította . az államadósságot, a gazdasági szaklapok ugyanakkor a KNDK fizetésképtelenségéről cikkeztek. Minden újságolvasó ember tudja, a hangulat megváltozásának oka Kelet-;Európa. Nem változott viszont az irányvonal. Bár az észak-koreai vezetés kezdetben meghökkent, de ezt azonnal felváltotta az ideológiai offenzíva. Emlékezhetünk, milyen heves kampányt indított tavaly Budapest ellen, amikor a magyar kormány a diplomáciai kapcsolatok rendezéséről b kezdett tárgyalásokat Szöullal. Ősszel, amikor a forradalom szele elérte az NDK-t és hazánkat is, az észak-koreai sajtó a keleteurópai változások mögött „imperialista összeesküvést" fedezett fel. December 22-e, a Ceausescu-rezsim megdöntése után a meghökkenés riadalommá fokozódott. Hozzávetőleg 30 országból sürgős konzultációkra hazarendelték a nagyköveteket. Teng tengelye Egy, két héttel később a Koreai Munkapárt központi lapjában, a Rodong Szinmumban megjelent elvi útmutatásnak számító cikk érzékélteti, hogy milyen következtetésre jutottak. Az írás szerint az imperialisták örömkiáltásokat hallatnak afelett, hogy bizonyos problémák és átmeneti nehézségek mutatkoznak a szocialista országokban. Az igazság azonban az, hogy nem is örömkiáltásról, inkább az imperializmus halálsikolyáról van szó. Minden jel arra mutat, - így a cikk - a kapitalizmus az összeomlás felé tart, gazdasági, kulturális és politikai értelemben egyaránt. A cikk egyedüli szépséghibája, hogy az általános frázisok felsorolása mellett konkrétan nem említi, milyen jelekből következtették ki a kapitalizmus agóniáját, például gazdasági téren. E tények helyett inkább Kim Dzsong lit idézi, aki szerint Észak-Korea és a többi szocialista ország dinamikusan menetel előre a szocializmus és a kommunizmus útján. Éppen ezért vették nagy megelégedéssel tudomásul Phenjanban január végén, hogy a kínai reformok atyja, a veterán Teng Hsziao-ping, amikor először bírálta nyíltan és keményen Gorbacsovot (őt téve felelőssé a Szovjetunió belső válságáért), még egy figyelemre méltó kijelentést tett. Azt szorgalmazta, hogy a három ázsiai szocialista ország, Kína, Észak-Korea és Vietnam fogjon össze a szocializmus védelmében. A kelet-európai irányvonallal szemben ható, valamiféle ázsiai szocialista tengely születésének volnánk tanúi? Moszkvai vezénylettel a szocialista tömb országai évtizedeken keÚJSZÚ 3 Optimista kép 1988 szeptemberéből: a Kedves Vezető és a Nagy 1990.11.19. Vezér (Archívumi felvétel) resztül hangsúlyozták, hogy támogatják a KNDK-nak a két Korea újraegyesítését célzó erőfeszítéseit. Ez a kérdés teljesen irreális volt a dél-koreai Cson Tu Hvan-diktatúra idején, de reálisabbá vált, amikor Délen Ro Te Vuŕválasztották (1987. december 16.) köztársasági elnökké. Ro szembetalálta magát az újraegyesítést is szorgalmazó, radikalizálódó szöuli diáksággal, felerősödtek a szakszervezeti megmozdulások, sztrájkok is. Igaz viszont, hogy még mindig fennállnak azok a tényezők, amelyeket Phenjan sérelmez, az egyesítés fő akadályainak tekint. így például a kemény kommunistaellenes kitételeket tartalma•zó nemzetbiztonsági törvény, amelynek eltörléséről már többször volt vita a szöuli parlamentben. Talán az egyik legnagyobb ütközőpont az amerikai csapatok jelenléte DélKóreában. Phenjan erre vonatkozóan több szakaszból álló tervet terjesztett elő: 1991-ig három lépcsőben vonják ki az amerikai haderőt, két szakaszban távolítsák el az amerikai atomfegyvereket; 1992-ig mindkét Korea csökkentse -100 ezer fővel katonáinak számát; kezdjenek háromoldalú tárgyalásokat - az USA részvételével - az úgynevezett békezóna létrehozásáról. Ezek eredményessége esetén rá lehetne térni egy megnemtámadási nyilatkozat és egy föderatív köztársaság alapelveinek a kidolgozására. Megmozdulnak az állóvizek? Egyébként az utóbbi két évben rengeteg kezdeményezés született, de mindig közbejött valami, ami lehűtötte a légkört. A román fejlemények előtt érkezett például a biztató hír: a két Korea között ígéretes előrelépés történt a miniszterelnökök történelmi találkozója felé. De a Ceausescu-diktatúra bukása utáni phenjani reagálás ismét visszavetette a dolgot, a két ország között heves propagandaháború robbant ki Kim Ir Szen újévi beszéde után. A Vezér azt mondta, a berlini példa szerint a félszigeten is le kellene bontani a két országrészt elválasztó falat. Szöul határozottan cáfolta, hogy Dél-Korea ilyen falat emelt volna. ,,Ez a hazug állítás csupán azt tükrözi, hogy az északi kommunista vezetést sokkolta a berlini fal eltávolítása. Ha DélKorea egy drótkerítést állított fel a maga térfelén, az északiak válaszként öt- és hétsoros drótakadályokat emeltek" - nyilatkozta a déli hadügyminiszter. A kölcsönös vádaskodások és úgynevezett bizonyítékok szövevényében nem lehet eligazodni, csupán egy dolog biztos: a két országrészt elválasztó demilitarizált övezet továbbra is a világ legszigorúbban őrzött területe. ílyen légkörben tett jól időzített és nagy meglepetést keltő bejelentést Ro Te Vu január közepén: elfogadja Kim Ir Szennek £zt a javaslatát, hogy nyissák meg a határokat, s biztosítsák a szabad utazást. Hajlandó találkozni Kim Ir Szénnél, mert szerinte a koreai csúcs nagyban előmozdítaná a közeledést. Azt is ajánlotta, hogy még a határok teljes megnyitása előtt újítsák fel a két országrész között a telefon- és postai összeköttetést. Ro Te Vu részéről fontos gesztus volt az is, hogy a Team Spirit fedőnevű, évente megrendezett dél-koreai-amerikai hadgyakorlatot az idén csak nagyon korlátozott terjedelemben tartják meg. A kérdés az, Phenjan képes lesz-e nagyobb rugalmasságra, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Végezetül a tanulság: A jelenlegi helyzetben nem lehet párhuzamot vonni Európa és Ázsia, német és koreai újraegyesítés között. A hasonlóság csak annyi, hogy a két Korea között gazdasági téren legalább akkora a különbség, mint a két német állam között. Minden másban eltérő a helyzet. Például az is tény, hogy Dél-Korea nem az NSZK. S igaz az is, amíg Észak-Koreában a túlcentralizált és agyonbürokratizált pártállam diktatúrája érvényesül, nagyon nehéz lesz haladást elérni - az ideológiai, politikai és gazdasági szakadékok áthidalásáról nem is beszélve. Ami egyelőre reálisnak látszik: a feszültség enyhülhet, s fokozatosan elkezdődhet különböző területeken az együttműködés is. A hangsúly a fokozatosságon van. MALINÁK ISTVÁN Nyitott kérdések Nemzetiségi szemmel az alkotmányjogról és a választásokról /////////////////.y///////^^^ Számos új törvény, többek között új alkotmányok vannak előkészületben, melyek döntő módon befolyásolják nemzetiségi létünket. Az új szövetségi alkotmány nyilvánvalóan hatályon kívül helyezi a nemzetiségekről szóló 1968. évi 144. sz. alkotmánytörvényt, amelyre eddig hivatkozhattunk - annak ellenére is, hogy ezt az alkotmánytörvényt (ellentétben annak kifejezett rendelkezésével) a Szövetségi Gyűlés és a nemzeti tanácsok sohasem hajtották végre törvényeikkel. Karol Plank professzornál, az SZSZK Alkotmányát előkészítő bizottság elnökénél ezért főleg a nemzeti kisebbségi jogok jövőbeli szabályozásáról érdeklődtünk. - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak rögzítésével számolunk úgy a Szlovák Köztársaság Alkotmányának, mint a Csehszlovák Köztársaság Alkotmányának előkészítésénél is - mondta el bevezetőként Karol Plank. - Az alkotmányok megfogalmaznak majd bizonyos jogokat a nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint tagjaik számára. • Kollektív jogokról lesz tehát szó? - Egyelőre még vita folyik erről. Az egyik elképzelés szerint az egyes nemzetiségek számára kollektív jogokat kell megfogalmazni, s ebből levezetni a nemzetiségi állampolgárok egyéni jogait. A másik elképzelés szerint a magyar, ruszin, ukrán, lengyel és német nemzetiségű állampolgároknak egyéni jogokat kellene biztosítani, s ezekből általánosítani kollektív jogaikat. Még semmi sincs eldöntve. Annyit viszont már ma elmondhatok, hogy az alkotmányelőkészítő bizottságban létrehoztunk egy albizottságot, amelynek az a feladata, hogy átfogó megoldásokra tegyen javaslatokat. Az albizottságban helyet kaptak a magyar, a ruszin, illetve az ukrán nemzeti kisebbségek és természetesen a szlovák nemzet képviselői, és helyet kapnak majd a cigány etnikum képviselői is. Ennek az albizottságnak kell majd mérlegelnie, milyen módon rögzítsük a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait az alkotmányban, sor kerül-e majd például valamilyen jogok megfogalmazására a törvényhozó testület vagy a legfelsőbb államigazgatási szervek felé. Egyes elképzelések szerint például a kormányelnök helyettese foglalkozna a nemzeti kisebbségek ügyeivel, esetleg egy külön kormánybizottság. Más elképzelésekkel jönnek a magyar nemzetiség képviselői, s megint másokkal a ruszinok, illetve az ukránok képviselői. Egyelőre nem tudjuk, mit követelnek a cigányok képviselői, márpedig minden elképzelést egyeztetni kell. Mindenesetre méltó módon akarjuk megfogalmazni és szavatolni a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait. • Elképzelhetőnek tartja, hogy az új alkotmány egy év alatt elkészül? - Igen, hiszen vannak bizonyos hagyományok, melyekre építhetünk. Az első Csehszlovák Köztársaságban például egészen jól, demokratikus alapokon oldották meg a kisebbségek helyzetét. Vagy itt vannak az 1968-ban elfogadott alkotmánytörvények a csehszlovák államszövetségről, illetve a nemzetiségek jogairól. Mindezt persze az eddigi tapasztalatok alapján kell átértékelnünk, de mégsem kell a nulláról kezdenünk. Abból indulunk ki, hogy a szuverenitás hordozói főként a nemzeti köztársaságok. A köztársaságok alkotmányainak tehát elsősorban azt kellene meghatározniuk, mi tartozik a köztársaság hatáskörébe, és mi a szövetség hatáskörébe. • A csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény eddig is feltételezte, hogy az államszövetség tagállamai saját alkotmánnyal rendelkeznek. Ezek az alkotmányok az elmúlt 21 évben nem jöttek létre. Nem volt ez a helyzet alkotmányellenes? - Nemcsak a tagköztársaságok alkotmányai nem jöttek létre a stagnáció évtizedeiben. Az államszövetségről szóló alkotmánytörvény rendelkezéseket tartalmazott a CSSZSZK Alkotmánybíróságáról is. Ez sem jött létre, mert az uralkodó osztály félt ettől a bíróságtól, amely csorbíthatta volna a központi hatalom hegemóniáját. Pedig az alkotmánybíróság rendkívül fontos-intézmény, mert ügyel a törvények, végrehajtó rendeletek, alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságára. Nehéz tehát arról beszélni mi volt, és mi nem volt alkotmányos. Tény az, hogy a CSKP még tavaly is azt vallotta, elég egyetlen egy alkotmány, s egyetlen alkotmány előkészítésén dolgoztak a szakemberek. Most három alkotmányt készítünk elő, ami az egyik oldalon nehezebbé teszi a munkánkat, a másik oldalon viszont lehetővé teszi megfelelőbb alkotmányok készítését. Elképzelhető például, hogy a cseh alkotmányban külön rendelkezések vonatkoznak majd Morvaország helyzetére, hiszen Csehország lakosságának 40 százaléka él ott. Lehetőség nyílik arra, hogy más államiterületi beosztást rögzítünk majd saját alkotmányunkban. Eldönthetjük, mely nemzeti bizottságokra van szükségünk, s melyekre nincs. Lehetőség nyílik az olyan nagy létszámú nemzetiségi kisebbség, mint a magyar, jogainak valamilyen másféle rögzítésére is ezzel kapcsolatban. • Professzor úr, ön ismeri a képviselők választásáról szóló törvények tervezeteit is. Miben különböznek ezek a tervezetek az 1971. évi választójogi törvényektől? -A korábbi törvények szerint a jelöltek egységes listáját a Nemzeti Front állította össze. Ily módon gyakorlatilag többségbe kerültek a kommunista jelöltek. Ezen kívül pontosan meg volt határozva, hány pártonkívüli jelölt legyen, hány jelöltet állíthat a Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadságpárt, de az is, hány férfi és hány nő, illetve a nemzetiségek hány képviselője kerülhet a listára. Ezek a keretszámok most megszűnnek. A jelölteket az egyes politikai pártok, politikai mozgalmak állítják, s a Szlovák Nemzeti Tanácsban történő választásoknál számolunk azzal is, hogy az állampolgárok csoportjai is állíthatnak képviselőt. Egyelőre még nem dőlt el, hogy az utóbbi esetben hány választópolgár aláírása szüséges a jelöléshez. • Mekkorák lesznek a választókerületek? - A Szövetségi Gyűlésbe történő választásokon Szlovákia négy választókerületre lesz osztva. Ez áthúzta számításunkat, mert mi a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásoknál 30 választókerületet akartunk létrehozni, melyek mindegyikében öt képviselőt választottak volna. Igaz, akkor még abból indultunk hi, hogy az SZNTnek 150 képviselője lesz. Most már ez sem biztos. Egy újabb változat csak 100 képviselővel számol. Ugyanakkor nem alakíthatunk ki eltérő nagyságú, illetve számú választókerületet, ha ugyanaznap lesznek a választások a Szövetségi Gyűlésbe és az SZNT-be is. • A nagy választókerületek a nemzetiségi kisebbségek szempontjából nem éppen kedvezőek. - Nem feltétlenül. A politikai pártok és a politikai mozgalmak ugyanis feltehetőleg igyekeznek majd megnyerni a nemzeti kisebbségek választópolgárait, s ezért nemzeti kisebbségiekhez tartozó jelölteket iš indítanak. Ami pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokat illeti, jelölteket indíthat a Csemadok is, ha kellő számú aláírást gyűjt össze. Ezen kívül szabályozva lesz a választási kampány is, az, hogy melyik szervezet mennyi műsoridőt kap, mikor kell befejezni a szavazást megelőzően a választási kampányt stb. • Ki fog ügyelni a választások tisztaságára? - Elsősorban a választási bizottságok, amelyekbe két tagot nevezhet minden jelöltet indító párt és mozgalom. A bizottság tagjai fogják egymást ellenőrizni, és ezzel egyúttal biztosítják a bizottság pártatlanságát, a választások tisztaságát is. FEKETE MARIAN i