Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám, péntek

A STERN című hamburgi képes hetilap Václav Havel köztársasági elnökkel készített interjút. Havel annak a véleményének adott hangot, hogy a két német állam egyesülni fog. Hangsúlyozta azonban, az újraegyesítés csak akkor lehetséges, „ha a németek bebizonyítják, hogy már senkinek sem kell tartania tőlük." Nem az a lényeg, hány lakosa lesz Németországnak, sokkal inkább az, hogy az egységes Németország demokratikus lesz-e - mondotta a köztársasági elnök. Nyilatkozatában foglalkozott a szudétanémet kérdéssel is. Az erőszakos kitelepítést ismét elítélte, s erkölcstelennek nevezte az ún. kollektív bűn elvét. Szavai szerint mindazokat, akik árulást vagy más bűncselekményt követtek el, független bíróság elé kellett volna állítani, ellenben a kollektív bűn elve szerint nem szabadott volna megfosztani őket hazájuktól. A PÁRIZSI LIBERATION varsói tudósítója számolt be arról, hogy a lengyel fővárosban a falakon szerdára virradó éjszaka több ezer Havel-kép jelent meg ezzel a felirattal: „Havel a mi elnökünk". Egy kevésbé ismert mozgalom, a magát „lengyel politikai pártnak" nevező szervezet kezdeményezéséről van szó. A mozgalom egyébként tavaly nyáron, a kerekasztal-megbeszélések után jött létre. Hívei támogatják ZBYGNIEW BRZEZINSKI gondolatát, azaz hogy a jövőben létre lehetne hozni egy csehszlovák-lengyel szövetséget. A Szolidaritás köreiben sok híve van ennek a lehetőségnek. A plakátok abban az időben jelentek meg, amikor Dienstbier külügyminisztert Varsóba várták. Pawel Szczesny, a mozgalom vezetője szerint nincs szó viccről, a szervezet a dolgot nagyon komolyan gondolja. A Liberation szerint hangoztatta: „Havel jobb elnöke lenne a Lengyel Köztársaságnak, mint a mostani államfő". Tanácskozik az NDK parlamentje Személycserék a Modrow-kormányban (ČSTK) - Berlinben tegnap megkezdődött az NDK parlamentjének - megfigyelők szerint rendkívül fontos - kétnapos ülése. Günther Maleuda házelnök meghívására a tanácskozáson jelen vannak a kerekasztal-tárgyalásokon részt vevő ellenzéki pártok és csoportok képviselői is. Az ülés bevezetőjében terjesztette elő nyilatkozatát Hans Modrow kormányfő, s a belpolitikai helyzetet elemezte. Rámutatott, minden bonyodalom és ellentmondás ellenére az NDK-nak megvan az ereje ahhoz, hogy a társadalom jelenlegi problémáit megoldja. Nem tagadta, hogy a demokratizálási folyamatot számos hiányosság kíséri, de véleménye szerint túl rövid volt eddig az idő ahhoz, hogy minden hibát fel lehetett volna számolni. Modrow aggodalommal szólt a keletnémet újnácik aktivitásáról. Nyomatékosan leszögezte, legfőbb ideje hatékony harcot kezdeni az ilyen tendenciák ellen, s összefogásra szólította fel az NDK demokratikus erőit. Ugyanakkor rámutatott, polgári vezetés alatt különleges biztonsági szerveket kell létrehozni az újfasizmus veszélyének feltartóztatására. Modrow határozottan elítélte azokat a törekvéseket, melyek a koalíciós kormány létjogosultságának megkérdőjelezésére irányulnak. Az ellenzék kétségeire válaszolva kijelentette, kormányának nincsenek olyan érdekei, amelyek a tavaly ősszel megkezdett demokratizálási folyamatot veszélyeztetnék. Ezzel összefüggésben felkínálta az ellenzéknek, hogy közvetlenül vegyen részt a kormány tevékenységében. Az NDK parlamentje személyi változásokat hajtott végre a kormányban. A nemzetbiztonsági hivatal megszüntetése miatt leváltotta Wolfgang Schwanitz elnököt, aki az NSZEP-DSZP tagja. A képviselők leváltották a liberális párti Hans-Joachim Heusinger igazságügy-minisztert, Hans TÖRÖK - AZERBAJDZSÁNI MEGÁLLAPODÁS Rendszeresebb lesz a szovjet - izraeli párbeszéd ÚJ szú 1990. I. 19. FEKETE MARIAN (ČSTK) - Törökország és Azerbajdzsán kereskedelmi és kulturális együttműködési megállapodást írt alá, amely közös beruházásokról, a közlekedés javításáról rendelkezik, valamint kooperációs tevékenységet feltételez az építőipar, a bányászat és az olajkutatás terén. A megállapodás keretében fejleszteni szeretnék a főiskolák és a művészek közti együttműködést, döntés született, egy török-azerbajdzsán szótár kiadásáról, bár a két nyelv viszonylag közel áll egymáshoz. A megállapodást az azerbajdzsán miniszterelnök ankarai látogatása idején írták alá. Ugyancsak Azerbajdzsánt érintő hír: a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége határozatot fogadott el azzal összefüggésben, hogy a Nahicseváni ASZSZK területén durván megsértették a Szovjetunió államhatárairól szóló törvényt. A TASZSZ hírügynökség a határozatról nem közölt részleteket. A szovjet parlament elnöksége még további két határozatot hozott, amelyekkel hatályon kívül helyezi az örmény és az azerbajdzsán parlament egyes döntéseit Hegyi Karabahról. Az örmény parlament semmissé nyilvánított határozatai abból az elvből indultak ki, hogy Karabah Örményország része. A szovjet vezetés elutasítja ezt az állítást. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter szerdán tárgyalt Ezer Weizman Csehszlovákia - Ausztria A vízumkényszer eltörlése (ČSTK) - Az APA osztrák hírügynökség a bécsi külügyminisztérium közlésére hivatkozva jelentette, immár véglegesen eldöntötték, hogy Jirí Dienstbier és Alois Mock január 18-án az osztrák fővárosban megállapodást ír alá a vízumkényszer eltörléséről. A minisztérium szóvivője szerint a két külügyminiszter tárgyalni fog a devizabeváltási kényszer teljes eltörléséről is. Jelenleg ezen a téren az a helyzet, hogy a valutabeváltás a hozzánk érkező osztrák állampolgárok számára nem kötelező, de a vásárlóknak bizonyítaniuk kell, hogy hivatalosan jutottak csehszlovák fizetőeszközhöz. Dienstbier ,és Mock Bécsből együtt utazik Velencébe, ahol január 19-20-án részt vesznek az Európa Tanács egyik bizottságának ülésén. Ezen jelen lesz Gianni De Michelis olasz külügyminiszter is. izraeli tudományos és oktatási miniszterrel. Megbeszéléseik a közel-keleti helyzet rendezését érintették. Weizman kifejtette véleményét, miszerint ha Izrael elismerné a PFSZ-t, az a két fél közti egyenjogú párbeszéd kezdetét jelentené, s ez hozzájárulna a tényleges haladáshoz a rendezés érdekében. Reicheltet, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium demokrata párti vezetőjét és Gerhard Schürert, az állami tervbizottság elnökét (NSZEP-DSZP). A helyükre megválasztott politikusok pártállása az elődeikével megegyezik, tehát nincs szó - egyelőre - koalíciós válságról. Ennek lehetőségét egyébként maga Gregor Gysi, az NSZEP-DSZP elnöke sem zárta ki szerdai nyilatkozatában. Jelezte, hogy a koalíción belül feszültség tapasztalható, s ugyancsak válsághelyzet alakult ki a kerekasztal-tárgyalásokon. Ezért - mint mondotta - a Modrow-kormány még a májusi választások előtt széteshet. Még azt is hozzáfűzte, hogy az NDK-ban a helyzet ilyen gyors alakulása miatt nem lehet kizárni semmit. Erich Honeckert, az NDK volt legfelsőbb párt- és állami vezetőjét megoperálták. A műtét, amely során egy rosszindulatú daganatot távolítottak el veséjéből, sikerült - közölte a berlini egészségügyi minisztérium. PEKING A rendkívüli állapot feloldásáról (ČSTK) - Kedvező visszhang fogadta azt a kínai döntést, hogy Pekingben megszüntették a rendkívüli állapotot. Dan Quayle amerikai alelnök az emberi jogok érvényesítése érdekében hozott intézkedésként értékelte a lépést. A megfigyelők többsége szerint ez az első amerikai hivatalos reagálás megerősíti: Washington szeretné továbbra is fenntartani magas szintű kapcsolatait Pekinggel. Emlékezetes: az amerikai kormány a júniusi Tienanmen téri eseményeket határozottan bírálta, és gazdasági szankciókat is bevezetett Kína ellen. Nakajama Taro japán külügyminiszter, aki Kaifu Tosiki kormányfőt kíséri európai körútja során, szintén üdvözölte a pekingi rendkívüli állapot megszüntetését, ugyanakkor kizárta, hogy felújítanák a Kínának nyújtott japán támogatást. Tokio 5 milliárd dollár kölcsönt folyósított volna Pekingnek, de ezt a diákmozgalom véres elnyomása után felfüggesztették. I (ČSTK) - A Moszkovszkije Novosztyi hetilap tegnap közölte egy közvéleménykutatás eredményeit. Eszerint a megkérdezett moszkvaiak több mint 71 százaléka szerint az átalakítás politikája helyes, csak gyorsabban kellene megvalósítani. A megkérdezettek 82 százaléka úgy látja, hogy az utóbbi 3-4 évben a Szovjetunióban rosszabb lett a helyzet. Egészében véve azonosan ítélik rpeg az olyan fogalmakat, mint a kapitalizmus és a kommunizmus. A megkérdezettek 3? százaléka viszonyul pozitívan a kommunizmushoz, 30 százalékuk pedig elutasítóan. A kapitalizmus esetében ez az arány 34:38 százalék. Arra a kérdésre, közbe kellene-e lépnie a Szovjetuniónak, ha valamelyik ország ki akarna lépni a KGST-böl vagy a Varsói Szerződésből, vagy ha valamely állam a nyugati modell szerint szeretne fejlődni, a megkérdezettek ezt elutasították. Ami Gorbacsov politikáját illeti az elkövetkező öt évben, 31 százalék úgy nyilatkozott, hogy ennek van esélye. Csak a megkérdezettek 10 százaléka látja egészen sötéten Gorbacsov jövőjét. A moszkvaiak 54 százaléka szerint 10 év múlva a Szovjetunió valahol a szocialista és a kapitalista gazdaság között fog mozogni, 21 százalék hisz a tiszta szocialista tervgazdaságban, s csak 4 százalék vélekedik úgy, hogy a Szovjetunióban kapitalista irányú lesz a fejlődés. Alulról építkező együttműködéssel A KGST 45., szófiai ülésszakára érkezett küldöttségek sokféle javaslatot, elgondolást terjesztettek elő az együttműködési rendszer halaszthatatlanná vált átalakítására. Az elmúlt esztendő utolsó heteiben és hónapjaiban ugyanis olyan alapvető változások következtek be az európai tagországok belpolitikai struktúráiban, amelyek a kialakult helyzet és az új követelmények szempontjából a nemzetközi gazdasági együttműködés előirányzott átalakítását is új, sokszínű megvilágításba helyezik. A tagországokban a belső gazdasági reformok tekintetében a mérsékelt és a radikális irányzatok fokozódó differenciálódása tapasztalható, s ezekre a folyamatokra a középkelet-európai tagországokban egyre inkább a radikalizálódás a jellemző. Mindez a KGST átalakításával kapcsolatban az európai tagországok részéről a változtatások sürgetésében nyilvánul meg, s halaszthatatlan feladattá teszi a javasolt intézkedések mielőbbi kidolgozását és bevezetését. Amint arra küldöttségünk vezetője, Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök utalt, a szófiai tanácskozáson résztvevők közül egyesek napokban, legfeljebb hetekben gondolkoztak, mások viszont csak hónapokra, félévekre terjedő szakaszokban látták megvalósíthatónak az eddigi együttműködési rendszer lebontását, s a reális árués pénzviszonyokra épülő mechanizmus kialakítását. Ezekben a napokban a világsajtó behatóan elemzi a szófiai tanácskozás eredményeit, s a KGST jelenlegi helyzetéből különböző következtetéseket von le. A tagállamok további társadalmi és gazdasági fejlődésében mutatkozó reális irányzatokból kiindulva néhány gondolatot mi is megemlíthetünk. Elsősorban talán azt kellene kiemelni, hogy az együttműködés új rendszerének a kialakítása során maximális mértékben kell érvényesíteni az alulról jövő kezdeményezés elvét, ami azt is jelenti, hogy szabadabb utat kell adni a spontaneitásnak, a partneri kapcsolatok gazdasági érdekek által kiváltott és sürgetett keresésének. Az ebben érdekelt tagországokban ezt megfelelő belső intézkedésekkel lehet elősegíteni. A jelenleg fennálló gazdasági nehézségek felszámolásában, főleg az egyensúlyi zavarok mérséklésében komoly szerepe lehet a tagországok gazdálkodó és kereskedelmi szervezetei között kibontakozó közvetlen árucserének, valamint a vállalatok pénzügyi gazdálkodására kedvezően ható termelési kooperációnak. Tulajdonképpen ezek az indítékai azoknak a szűkebb körű regionális együttműködési elgondolásoknak is, amelyek főleg Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország részéről nyilvánulnak meg. A nemzetközi munkamegosztás elmélyítésében, az árucsere-forgalom növelésében, továbbá a célszerű termelési kooperáció fejlesztésében ugyanis - a szállítási lehetőségek korlátozott terjedelme, s a szállítás jelentős energiaigényessége következtében - a földrajzi közelség számottevő komparatív előnynek számít. Függetlenül attól, hogy a belső reformok megvalósítása során a nemzeti sajátosságok is jobban kidomborodnak, az egyes tagállamok kialakulóban levő gazdasági programjai iránt tapasztalható kölcsönös megértés és tolerancia arra utal, hogy az együttműködésben érdekelt gazdálkodó szervezetek egy új pénzügyi elszámolási rendszerben gyorsan egymásra találhatnak. Ugyanakkor az említett országokban fokozatosan kialakuló versenyszférák rugalmas gazdasági összefonódása kedvező hatást fog gyakorolni a Szovjetunió gazdálkodó szervezeteivel folytatott együttműködésre is. Az együttműködő vállalatok ugyanis nagyobb tételekben és magasabb műszaki színvonalon tudnak majd eleget tenni a szovjet gazdaság átalakításával összefüggő megrendeléseknek. Arról nem is beszélve, hogy a szorosabb regionális együttműködés szélesebb lehetőségeket nyújt az egyes tagállamok nyugati kapcsolataiból eredő műszaki-technológiai fejlesztések kibontakoztatásához, ami az egész közösség hasznára válik. Ami a szabad devizákban való elszámolás gondolatát illeti, ez bizonyára különböző módon fogja érinteni az egyes országok gazdaságát, egyeseket előnyösebb, másokat hátrányosabb helyzetbe hoz, dehát előbb utóbb úgyis meg kell birkózni az ezzel összefüggő nehézségekkel. Van azonban ennek a rendszernek két alapvetően fontos jelentősége, amelyek ellensúlyozhatják az esetleges átmeneti hátrányokat. Az egyik az, hogy az elszámolásnak ez a módja, amely lényegében a világpiaci árak elfogadását és érvényesítését jelenti, erős katalizátorként fog hatni a nemzeti valuták belső és külső konvertibilitásának gyorsabb ütemű kialakítására, ami a világpiaci méretű nemzetközi gazdasági együttműködés elmélyítésének alapvető feltétele. A másik lényeges előny abban rejlik, hogy a barter ügyletekből álló kétoldalú gazdasági kapcsolatokat sokoldalú klíringelszámolás válthatja fel. Ez azt jelenti, hogy az együttműködő tagországok kölcsönös kereskedelmi mérlegei folyamatosan kiegyenlítődhetnek, s megszűnhetnek az olyan aránytalanságok, amelyek az utóbbi időben már kényszerűvé vált hitelnyújtás formájában jelentkeztek, s a hitelező országok jelentős erőforrásait kötötték le. A szabad devizás elszámolás keretében természetesen az árviszonyokat is rendezni kell, mégpedig a világpiacon érvényesülő árakhoz igazodva, ami a feldolgozóipari termékeket szállító tagországok számára komoly nehézségeket jelenthet. Ám ezt a körülményt is olyan tényezőnek kell tekinteni, amely a termelés minőségi és műszaki színvonalának minél gyorsabb emelése, a világpiaci versenyképesség megteremtése és megőrzése irányában hat. MAKRAI MIKLÓS Vélemények a KGST-ülésszak után Hazánk gyorsítani szeretné a folyamatokat (ČSTK) - A KGST 45. ülésszakának befejeztével Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök nyilatkozott a csehszlovák újságíróknak. Elmondta, a csehszlovák delegáció nagyon határozottan igyekezett érvényre juttatni azokat a javaslatokat, melyekkel Szófiába érkezett. A vita, és a jóváhagyott dokumentumok tartalma azt mutatja, hogy sikerült elfogadtatni azt a véleményt, miszerint alapvetően meg kell változtatni a KGST tevékenységét, funkcióit, a tagállamok közti kölcsönös kapcsolatokat és a tanács apparátusának tevékenységét. Mivel eltérő a tagállamok gazdasági fejlettsége, földrajzi fekvésük, s különbözőek az eddigi kölcsönös kapcsolatok is, eltérnek egymástól a KGST tevékenységének értékelései. Míg az európai tagországok tudatában vannak annak, hogy feltétlenül változtatni kell a formákon és módszereken, a többi tagország álláspontja nem ennyire elutasító. Ebben az is megmutatkozik, hogy eddigi formájában a KGST sokat segített nekik. Hazánk azonban úgy véli. hogy ez a segítség a jövőben már nem lesz olyan nagy mértékű. Čalfa kormányfő rámutatott, eltér a tagországok véleménye a változtatások gyorsaságát és szakaszait tekintve is. Ez az adott országok belpolitikai helyzetének függvénye, s ebben a vonatkozásban nyilván a csehszlovák küldöttség volt a legradikálisabb. Küldöttségünk azt javasolta, hogy ezeket a kérdéseket még az idei év első felében oldják meg, ami ugyan nem került be a záródokumentumba, de hazánk ettől függetlenül továbbra is erre fog törekedni. Miniszterelnökünk helyesnek tartotta a szovjet javaslatot, hogy a KGST térjen át a világpiaci árakra, s a kölcsönös elszámolásban a konvertibilis valutákra, mivel ez bizonyos módon normalizálná a szervezet tevékenységét. Fokozatosan pedig olyan nyitott szervezetté kell válnia a KGST-nek, amelyben a világszerte általánosan elfogadott finanszírozási módszereket alkalmazná. Az optimális az lenne, ha ez az átállás 3-4 éven belül valósulna meg. Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök a moszkvai Pravdának adott nyilatkozatában azt mondta, elégedett az ülésszak eredményeivel, sikerült jó alapot létrehozni a jövőbeni változásokhoz, érvényesülni látszik az együttműködési mechanizmus radikális reformja. Úgy vélekedett, az ülésszak valóban fordulatot jelent a szervezet tevékenységében. ,,Az élet sarokba szorított minket. Vagy megtesszük a szükséges hatékony intézkedéseket és új elvekből kiindulva jó gazdasági szervezetet hozunk létre, vagy elveszítjük a KGST-t. Szilárd meggyőződésem, hogy minden tagország tudatosítja ennek a szervezetnek a létfontosságát. Ezt az ülésen egyetlen felszólalásban sem cáfolták" - mondotta Rizskov. Hozzáfűzte: „Sosem érjük utol a fejlett országokat, ha nem dolgozzuk ki a kölcsönös együttműködés olyan szilárd, hatékony mechanizmusát, amely mindenkit rákényszerít, hogy úgy dolgozzon, ahogy kell." Kubát nyugtalanítják azok a javaslatok, hogy a KGST keretében ezenkívül évente határozzák meg az árakat, nem pedig hároméves időszakra, mint eddig, s előnytelen számára a konvertibilis valuták bevezetése is, mivel ezekben kritikus hiányt szenved. Carlos Rafael Rodriguez miniszterelnök-helyettes szerint a zárójegyzőkönyv azonban rögzíti, hogy figyelembe fogják venni a nem európai tagországok sajátos feltételeit, s a devizában történő elszámolást csak fokozatosan fogják bevezetni, kétoldalú megállapodások alapján. A New York Times napilap azt írta, a tagországok nem fogadták osztatlan lelkesedéssel a szovjet indítványt, mivel tudatosítják, hogy a kemény valutákra való azonnali áttérés gazdaságukat rendkívüli mértékben megterhelné. Ebből a változásból a közeljövőben csak a Szovjetunió húzna hasznot, mivel döntő mértékben nyersanyagokat ad el, s ezek iránt a szabadpiacon is van kereslet, míg a többi tagország ipari termékei a szovjet piac kivételével más piacok<pn gyakorlatilag eladhatatlanok. Érdekes, hogy a Szovjetunió nem javasolja a rubel vagy más kelet-európai fizetőeszköz konvertibilissá tételét, hanem inkább a termékek új árainak konvertibilis valutákban történő bevezetését - hívja fel a figyelmet a New York Times.