Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-30 / 25. szám, kedd
„Az élet megy tovább, dolgozni kell! Beszélgetés Fejes Lajossal, a Rimaszombati Járási Ipari Vállalat igazgatójával • A november 17-e utáni gyöngéd forradalom szele az ipari vállalatot sem kerülte el. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen itteni képviselői a járási újság hasábjain igyekeztek tisztázni, hogy az ön leváltásáról elterjedt hírek nem fedik a valóságot: Mi is történt valójában a vállalat berkeiben? -Azt hiszem, nálunk a járásban az elsők között alakult meg afüggetlen polgári kezdeményezés vállalati csoportja. Mikor erről tudomást szereztem, a vezetőség többi tagjával azon voltunk, hogy szorosan együttmüködjünk és kompromisszumokat kötve, közös erővel lássunk hozzá az észrevételek, javaslatok gyakorlati megvalósításához. Az eufórikus mozgalmi hangulatban egyesek nem ismerve a belső helyzetet és hallva arról, hogy tárgyalnak velem, azt szivárogtatták ki, i hogy visszahívásomat szorgalmazzák. Ezért jött aztán részükről az a bizonyos helyreigazítás. • Tehát voltak bizonyos észrevételeik, javaslataik, amelyek konkrét kérésekben kristályosodtak ki. Hogyan kerültek ezek terítékre és ha lehetek indiszkrét, melyek voltak ezek? -A Nyilvánosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezést sok helyen elhamarkodott személycserék kieszközlésével, inkorrekt módszerek alkalmazásával és túlkapásokkal vádolják a történtek után. Nekem nincsenek ilyen rossz tapasztalataim. Ök is rögtön az elején kinyilatkoztatták, nem akarják a termelést bojkottálni és mi is megmondtuk, a demokráciában addig mehetünk el, míg ez a vállalat érdekeit nem veszélyezteti. Többször összejöttünk és tárgyaltunk. A követeléseik egyébként nem titkosak - elárulhatom őket. Sok^setben jogosak voltak és egy részüket nyomban teljesítettük, de vannak dolgok, melyeket csak fokozatosan Judunk megvalósítani. Ilyenek voltak például a politikai jelszavak, feliratok leszedése, a pártalapszervezet és a Népi Milícia vállalati csoportjának megszüntetése az adminisztrációban és a nagy rezsiköltséggel dolgozók létszámának csökkentése, öltözők létrehozása a milí-' cia volt fegyverraktáraiban. Ők ezeket írásban is benyújtották a vállalat vezetőségének, mi pedig erre reagálva utasításokat adtunk kí - szintén írásban -, és a feladatok teljesítését dátumokhoz kötöttük. Az elmúlt hetek tapasztalatait össze' gezve elmondhatom, hogy nálunk nem állóvíz a gyöngéd forradalom, de nem is háborgó tenger. % ön a vállalatnál népszerű ember. Tavaly az állami vállalat létrehozásakor szinte utcahosszal nyerte meg a választásokat és most is kiállta a próbát, elnyerte a dolgozók túlnyomó többségének bizalmát. Közben hallottuk más helyekre, magas vezető posztokra is csalogatták. Miért döntött végül is az ipari vállalat mellett? - Elért eredményeink jók. Nem dicsekvésképpen mondom, de tavaly négymillió koronával szárnyaltuk túl termelési tervünket, nyereséggel zártunk, országos kiállításokon arattunk babérokat bútoripari termékeinkkel Rimatherm típusú kazánjainkkal beindult a gyümölcsözőnek ígérkező kapitalista export, nagyléptékű üzemfejlesztésbe kezdtünk és így folytathatnám tovább. Tehát nagy tervek előtt állunk és számomra presztízskérdés, hogy a dolgokat végigvigyem, úgy érzem, nem lenne erkölcsös most félúton hátat fordítani a kollektívának. Az élet megy tovább, dolgozni kell mindenütt, s én itt szeretném folytatni azt, amit elkezdtem. • Az elmúlt év tehát sikeresen zárult, de éppen ön mondta, hogy az élet megy tovább és dolgozni kell. Az első hónap elteltével milyenek az ez évi kilátások? -Annak köszönhetően, hogy ,.vettük a lapot", személy szerint is szót értettem és egyetértettem a jobbító szándékú kérésekkel, nálunk nem volt semmiféle sztrájk, gyakorlatilag termeléskiesés sem. Ennek ellenére nem mondhatom, hogy minden zökkenőmentesen indult ebben az évben. Aggasztják a vállalat dolgozóit a szállítói-megrendelői kapcsolatokban mutatkozó fennakadások. Késik a szürkeöntvények szállítása, a vastaglemezek évi megrendelése csak hetven százalékra lett visszaigazolva, a kárpitosok munkáját a habszivacs, az asztalosokét a faanyag hiánya nehezíti, a televízió és rádiójavító központunk az elektronikai alkatrészek hiányára panaszkodik és így tovább. Egyes termékeket nem tudunk komplettizálni, éppen ezért rugalmasan kell reagálnunk a helyzetre, jobban oda kell figyelnünk a munkaszervezésre. Nem vagyunk kétségbeesve! - és ezt most nem a múltban megalapozott optimizmusunk mondatja velem, hanem ezt a januári eredmények is alátámasztani látszanak. Polgári László Javaslatok a kizárásra Ülésezett az SZLKP KB Végrehajtó Bizottsága A végrehajtó bizottság tegnapelőtti ülésén megvitatta annak a bizottságnak a jelentését, amely a funkcionáriusok egyéni felelősségét vizsgálja a pártban kialakult válságért. Javasolta a központi bizottságnak, hogy a társadalmi és a pártélet deformációiban való részességükért és mert kitartanak további álláspontjuk mellett, amelyek ellentétben állnak a párt jelenlegi programjával, célkitűzéseivel, valamint mert elvesztették a párt tagságának bizalmát, zárják ki a CSKP soraiból Ignác Janákot, Gejza Šlapkát, Elena Litvajovát, Eugen Turzót, Štefan Bachárt, Miloslav Hruškovičot, Ladislav A létbiztonság érdekében (ČSTK) - A SZLKP Pozsonyi Városi Bizottsága az alábbi nyilatkozat közlésére kérte fel a Csehszlovák Sajtóirodát: A nemzeti egyetértés kormánya mind ez ideig nem volt képes elejét venni az állampolgárok egy része azon tevékenységének, amelyet a kommunista párt tisztséget betöltő tagjainak és a párt eszméivel szimpatizáló vezetőknek a leváltása, diszkriminálása céljából fejt ki. Személyes érdekeik érvényesítéséért önjelölt mindenható bírák szerepében tetszelegnek, s visszaélnek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vonzó eszméivel. Tevékenységük nyomán végbemenő változások nem irányulnak a vezetők szakképzettségének növelésére vagy erkölcsileg feddhetetlen, rátermett emberek kiemelésére, hanem csak a hatalomvágy kielégítésére. Az ő munkájuk és a kompromittálódott kommunista káderek - akiktől a városi pártszervezet elhatárolja magát - tevékenysége között nincs semmilyen különbség. Jelenleg az a feladatunk, hogy minden erőnket a szociális biztonságot és teljes foglalkoztatottságot szavatoló szocialista, demokratikus, pluralista társadalom építésére fordítsuk. Tanultunk saját hibáinkból és abból is, hogy hova vezetett a hatalmi monopólium, ezért mindenkit le fogunk leplezni, aki hasonló monopóliumra vágyik, hiszen a kommunisták és Pedagógusfórum Dunaszerdahelyen A Csemadok dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin alapszervezete 1990. február elsején, csütörtökön 18.30 órakor a dunaszerdahelyi VMK színháztermében pedagógusfórumot rendez. Vendégek: Fibi Sándor, az Iskolaügyi Minisztérium dolgozója, Sidó Zoltán, a Csemadok KB elnöke, Pukkai László, a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének szóvivője, Domsitz Jenő, a jnb iskolaügyi osztályának vezetője és a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tanszékének képviselői. Az érdeklődőket szeretettel várja az alapszervezet vezetősége. a pártonkívüliek túlnyomó többsége bebizonyította, hogy meg tudja őrizni erkölcsi tisztaságát, és lehetőségeihez mérten végzett jó minőségű, magas szakmai színvonalú munkával járul hozzá a haza fejlesztéséhez. Felhívjuk mindazokat, akiket felmentettek tisztségükből vagy csak azért nem találnak állást, mivel párttagok, vagy szimpatizálnak a kommunista párt eszméivel, hogy lépjenek be az igazságtalanul vádoltak klubjaiba. Ezek a pozsonyi városkerületi pártbizottságok hatáskörében jöttek létre. Bővebb felvilágosítás közvetlenül a klubokban vagy az SZLKP városi bizottságának konzultációs központjában (Vajanský rakpart 5) kapható hétköznap 10 és 20 óra, szombaton pedig 8 és 12 óra között. Ábrahámot, Ján Janíkot, Viliam Šalgovičot, Miloslav Boďát, Vasil Bejdát, Rudolf Juríkot, Ivan Litvajt, Ján Pirčet, Ladislav Sádovskýt és Jozef Ševcet. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban kéri azokat a pártalapszervezeteket, amelyeknek a nevezettek tagjai, hogy a központi bizottság februári üléséig taggyűlésük mondjon véleményt a kizárási javaslatról. A vb a továbbiakban javasolta, hogy hagyják meg Ivan Goňko tagságát. Jóváhagyta azt a javaslatot is, hogy a CSKP KB illetékes bizottsága foglalkozzon Gustáv Husák, Peter Colotka és Jozef Lenárt párttagságának ügyével is. A CSKP további tagjait, az SZLKP KB volt tisztségviselőit, az állami és képviseleti szervek kommunistáit a CSKP KB bizottságának februári ülésére hívják meg, amelyen megoldják az eddig lezáratlan eseteket is. A végrehajtó bizottság jóváhagyta azt a javaslatot, hogy szüntessék meg az SZLKP csúcsbizottságának hatáskörébe tartozó szerveket és szervezeteket az SZSZK Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériumában, az SZLKP alakulati bizottságát a Nemzetbiztonsági Testület Főiskoláján és a Szövetségi Belügyminisztérium bratislavai alakulatainál. A végrehajtó bizottság más személyi, gazdasági és szervezési ügyeket is megtárgyalt, egyebek között a pártszervek szervezeti felépítését Bratislavában. A végrehajtó bizottság február 24re összehívta az SZLKP KB ülését, melynek programján az SZLKP jelenlegi helyzete és társadalmi aktivizálásának kérdései szerepelnek. Nyílt levél Ladislav Kováé oktatási ifjúsági és testnevelési miniszternek Tisztelt Miniszter Úr! A Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének nyitrai járási koordinációs bizottsága kéréssel fordul önhöz. Járásunk területén 25 olyan település létezik, melyben nagy számban élnek magyar ajkú állampolgárok. Sajnos, az utóbbi évtizedek totalitárius rendszere a nyitrai járás magyar óvoda- és iskolahálózat nagyobbik hányadát felszámolta. A megszűnés ,,oka" mindig ugyanaz volt - létszámhiány - pedig olyan községekről van szó, ahol a szlovák osztályokban is igen alacsony a létszám. Mivelhogy a járás magyar nemzetiségű települései körülzártan, elszigetelten és elhagyatottan, a régi rendszerben hozott előírások alapján élnek tovább, fennáll az a veszély, hogy nem nyílnak magyar osztályok az óvodákban és iskolákban, sőt ellenkezőleg: nem bízva a demokratikus átalakulásban az emberek bizalma teljesen elveszik. Ezért a különleges helyzetre való tekintettel, kérjük a Miniszter Urat, a nyitrai járásra vonatkozóan azonnali hatállyal rendelje el: 1. a svédországi nemzetiségi politika mintájaként, legyen lehetőség az alacsony létszám esetén is a gyermekeknek anyanyelvükön tanulni; 2. az 1990/91-es tanévben olyan településeken, ahol már megszűnt a magyar iskola, illetve osztály, legyen lehetőség az újranyitásra, még akkor is, ha a jelentkezők száma nem haladja meg az előírt létszámot. Példa erre, hogy sok helyen a szlovák osztályban sincs feltöltve a létszám, ők mégis tanulhatnak kívánságuk szerint. Legyen lehetőség ugyancsak bármikor a felsőbb osztályokból átlépni magyar osztályokba, mivelhogy számukra korábban nem volt mód az iskolában magyarul tanulni. 3. Nyíljanak magyar nyelven oktató óvodák, bármilyen számú is lenne a jelentkezés; 4. Ahol nem létezik magyar igazgatóság, ott a magyar osztályok sorsát vonják ki a helyi igazgatóság hatásköréből úgy, hogy azok saját maguk dönthessenek a szülőkkel együtt a magyar nyelvű oktatás létéről; 5. a járás területén lévő magyar iskolai intézmények csakis magyar járási tanfelügyelőnek legyenek alárendelve, akit a Csehszlovákiai Magyar Pedagógusok Szervezetének járási fóruma választana meg; 6. legyen szabad felvilágosítani nyilvánosan, de a szülőkkel személyesen is beszélni, hogy lehetőségük van gyermekük magyar nyelvű óvodába, iskolába való beíratására is; 7. legyen lehetőség a többosztályos összevont magyar osztályok szétválasztására akkor is, ha esetleg az előírt létszámok nem felelnek meg a korábban előírt követelményeknek. A nyitrai járásban tapasztalható súlyos iskolaügyi problémák megoldásának előfeltétele, hogy a felsorolt pontokat azonnali hatálylyal elrendelje a Tisztelt Miniszter Úr. Szíves megértését köszönjük. A CSMPSZ nyitrai járás koordinációs bizottsága nevében PATAY PÉTER, a CSMPSZ nyitrai járás koordinációs bizottság tagja Nyitra 1990. január 17. Elvárások és lehetőségek Rövidebb a tényleges katonai szolgálat Ezekben a napokban országszerte sok szó esik arról, hogy is alakul a tényleges katonai szolgálat ideje, mikor szerelnek azok, akik jelenleg tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. Amint Rudolf Ducháček vezérőrnagy, a nemzetvédelmi miniszter helyettese kijelentette, a tárca új honvédelmi törvényt terjesztett a Szövetségi Gyűlés elé, amely többek között azt indítványozza a tényleges katonai szolgálat ideje 18 hónap legyen, illetve 9 hónap azok esetében, akik főiskolásként a katonai tanszékeken szereztek kiképzést. Szó van alternatív katonai szolgálatról is. A beterjesztett javaslat szerint a katonai alapszolgálatot teljesítő nős személyek háromhavonként szabadságra jogosultak, s a szabadságuk időtartama 30 napra növekedne. Hat hónappal rövidebb ideig kell szolgálniuk azoknak, akik nősek, illetve egészségkárosodás miatt a C kategóriába tartoznak. Azoknál a tisztjelölteknél, illetve főiskolásoknál, akik az említett kategóriába tartoznak, három hónappal rövidül le szolgálati idejük. Korábban szerelnek le azok is, akiknek családi vagy szociális problémáik vannak. 22 hónapban határozták meg szolgálati idejét azon tényleges katonáknak, akik 1988-ban vonultak be. A katonai tanszéken végzetteknek, tisztjelölteknek pedig 11 hónapban, és ugyanakkor 8 héttel csökkentik a kötelező gyakorlatok idejét. Azok, akik a múlt évben öltötték magukra a néphadsereg egyenruháját, 20 hónapig szolgálnak, míg a főiskola katonai tanszékén végzett diplomások 11 hónapot. (németh) A Csemadokról és helyzetünkről - más szemszögből Tisztelt Puntigán József! Érdeklődéssel olvastam figyelemre méltó gondolatait az Új Szó 1990. január 29-i számában „A Csemadokról és helyzetünkről" címmel. Az írásból egyértelműen kitűnik nagy felelősségérzete magyarságunk iránt, ezért tartom fontosnak, hogy azonnal válaszoljak rá. Tehetném ezt külön önnek címzett levélben is, de mert van néhány olyan kitétele, amely pontosításra szorul, hogy tagságunk világos képet kapjon az eseményekről, ezért a nyilvános válaszolás módját használom inkább. Kezdjük talán azzal, hogy ön szerint a Csemadoknak mindenképpen párttá kellett volna már alakulnia, mert csak így lehet érdekképviselője a csehszlovákiai magyarságnak, s „sült galamb"-politikával vádolja az elnökséget. Először talán azt mondanám el, hogy a 21 tagú elnökség január 4-5-én miért nem „kiáltotta ki" a Csemadokot párttá. 1) A Csemadok KB december 6-i Programnyilatkozata társadalmi szervezetté nyilvánította a szövetséget. Nem sorolom fel, mit tűzött ki célként - bizonyára ön is tudja, hiszen idéz a nyilatkozatból - csak azt emelném ki, hogy alulról építkező szervezet lett, az elsők között mondta ki a demokratikus centralizmus megszűnését, s azt is, hogy a járási és központi választmányok az alapszervezetek igényeit és a tagok érdekeit járási és központi szinten képviselő szervek. A január 5-6-át megelőző „mini közvélemény-kutatásunk" eredményeként kénytelenek voltunk konstatálni, hogy tagságunk érdekvédelmi szervezetként, de nem pártként képzeli el a Csemadok jövőjét. 2) Az elnökség több tagja - a közvélemény ismeretében is - több politológussal, történésszel és jogásszal konzultálva s a hozzáférhető irodalmat áttanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy egy kisebbségnek mindenképpen szüksége van egy olyan érdekvédelmi, társadalmi szervezetre, mely nem száll a pártharcok kiszámíthatatlan ringjébe, hanem a kisebbséget ért sérelmeket tolmácsolja, s egy nagy tömegre támaszkodva indítványozza azok orvoslását. A polgári demokráciában az ilyen szövetségeket etno-regionális korporációknak nevezik. Ráadásul konkrétan Csehszlovákiában is van ilyen szervezet, méghozzá a Matica slovenská, amely célja szerint „vallások, pártok és rezortok feletti" szervezet, s mindenütt „fellép, ahol a szlovákságot sérelem éri". 3) Talán a legfontosabb érv mégis az, hogy január 5-6-án még nem volt párttörvény, az akkor még előkészületben lévő dokumentumok szerint, amelyeket a Csemadok vezetői is véleményeztek, kizárták a nemzetiségi alapon működő pártok megalapításának a lehetőségét. Azóta a párttörvény megszületett ugyan, de - s itt szorul legfőképpen pontosításra írása - a választási törvény még mindig nem született meg, s a társadalmi szervezetekről szóló sem. Amire hivatkozik, az a Szövetségi Gyűlésbe és a Cseh, illetve a Szlovák Nemzeti Tanácsba való kooptálásra vonatkozó rendelet. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata értelmében viszont a járási és a helyi nemzeti bizottság képviselőire a tömegszervezetek is tesznek javaslatot. S erre külön fel szeretném hívni a Csemadok-szervezetek.figyelmét. Azaz, ha járási vagy helyi szinten a magyarokat olyanok képviselik, akik elvesztették választóik bizalmát, az alapszervezetek kezdeményezzék visszahívásukat, s javasoljanak helyettük kooptálásra olyan egyéniségeket, akik megfelelően tudják képviselni a kisközösségek érdekeit. 4) Mint említettem, választási törvény még nincs. Aki viszont figyelmesen elolvasta a párttörvényt, bizonyára felfigyelt arra, hogy egyik pontja szerint konkrét célok elérésére „politikai párttá vagy mozgalommá" alakulhatnak társadalmi szervezetek, egyének. Nézetem szerint ilyen konkrét cél a választás is. Végül már csak egy megjegyzés: a Nemzeti Front szerepe még tisztázatlan a választásokkal kapcsolatban, sőt a léte is. De vannak olyan elképzelések, hogy a politikai pártok kivonulnak a Nemzeti Frontból, s a magyarországihoz hasonlóan az válik a tömegszervezetekből olyan párttá a választásokra, amely lehetővé teszi annak tagszervezeteként jelölteket indítani a parlamenti választásokra. Ez esetben - nézetem szerint - nagy politikai hiba lenne kilépni belőle. Mert ahogy a Független Magyar Kezdeményezés a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalomban, úgy a Csemadok a Nemzeti Frontban tudja képviselni a magyarság érdekeit. S csak úgy mellesleg: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen a Nemzeti Fronttal és a pártokkal kerekasztalnál ül. Tény, megváltozott körülményeinket viszonylag nehéz úgy megérteni, hogy abból rögtön cselekvés legyen. Többszörösen hangsúlyoztuk már: alapszervezeteinknek a demokráciáért, a jogállamiságért, egyéni és kollektív kisebbségi jogainkért helyi szinten önállóan, szabadon és bátran, kezdeményezően kell cselekedniük. Központi szinten ugyanezt teszi a Csemadok KB Elnöksége a Szlovák Nemzeti Tanácsban, az SZSZK kormányában és a Nemzeti Frontban. Mindezekről talán csak az információáramlás hiánya miatt nem tud minden tagunk. Tisztelettel és őszinte megbecsüléssel: Neszméri Sándor ÚJ SZÚ 4 1990. I. 30. i