Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-26 / 22. szám, péntek

Közlemény a szövetsegi kormány üléséről A kelet-európai országok koordinálják visszatérésüket Európába (Folytatás az 1. oldalról) lönbségek ellenére a két gazdaság kölcsönösen kiegészíti egymást, ami jó feltételeket teremt a további együttműködéshez. Felmerült, hogy a jövőben Csehszlovákia és Lengyelország vámuniót hozhat létre. Václav Havel a déli órákban színházlátogatáson vett részt: szívélyes beszélgetést folytatott a Teatr Powszechny színészeivel és a színház vezetőségével. Ez a varsói színház 1981-ben Feliks Falk rendezésében bemutatta Havel három egyfelvonásosát, de 11 hónap múlva, a rendkívüli állapot bevezetése után a műsort betiltották. A múlt év februárjában felújították a darabok ősbemutatóit. Jelenleg még Szczeczinben, Koszaiinban és Olsztynben játszanak Havel-darabokat. Köztársasági elnökünk délután a lengyel főváros történelmi negyedét kereste fel, s koszorút helyezett el az 1984-ben meggyilkolt Jerzy Popieluszko katolikus pap sírján. Václav Havel és Wojciech Jaruzelski is részt vett tegnap Varsóban a szejm és a szenátus együttes, rendkívüli ülésén, s mindketten beszédet is mondtak. Mikolaj Kozakiewicz, a szejm elnöke, amikor a csehszlovák vendéget üdvözölte, hangsúlyozta: Mihail Gorbacsov és George Bush után Václav Havel a harmadik külföldi államfő, akinek lehetősége nyílt arra, hogy beszédet tartson a lengyel parlamentben. Másodszor Léngyelországban A csehszlovák államfő bevezetőben megemlítette, most először kapott szót egy külföldi parlamentben, s nem véletlen, hogy ez éppen a lengyel szejm. Ez valamit jelent, s feltételezem, hogy önök tudják, mit - mondotta. - Másodszor járok Lengyelországban. Először 1957-ben, még diákként érkeztem ide. Október volt akkor, az önök országa tele volt örömteli reményekkel, amelyeket később annyiszor meghiúsítottak. Ezt követően arról beszélt, milyen élményt jelentett számára a lengyel szerzők olvasása, s hogy egyes lengyel filmrendezők alkotásait többször is megtekintette. Kitért arra, hogy azokban az időkben kezdett el ó úgynevezett abszurd darabokat írni, amelyek tele voltak szkepszissel, mulatságos viszolygással, de a lengyel etosz iránti csodálatát az ő akkori irodalmi világszemlélete nem zárta ki. önkéntelenül is fel kell tenni a kérdést, mi változott az azóta eltelt 30 év alatt nálunk, a világnak ezen a részén. A legfontosabb változás az, hogy véget ért a periodikusan feléledő remények és a periodikus csalódások időszaka, az örökös illúzióknak és az illúziók eltemetésének, a szabadság és halál ördögi táncának az időszaka. Most először tűnik bizonyosnak: a demokrácia és a szabadság, az igazság és a nemzeti öntudat győzedelmeskedik, s hogy ez a folyamat, amely bennünket hozzájuk elvezet, immár viszszafordíthatatlan. Ez a bizonyosság abból fakad, hogy önfelszabadító igyekezeteink már nem magányos kísérletek a bennünket körülvevő meg nem értés tengerében. A változás, amelyet az ideiglenes vereségek ellenére a lengyel nemzet kivívott, a Szovjetunióban bekövetkezett fordulat, a demokratikus viszonyok megteremtését célzó igyekezet Magyarországon, az NDK-ban, majd a gyöngéd forradalmú Csehszlovákiában, továbbá a románok hősies, súlyos áron kivívott győzelme a drakularezsim felett, s végül az a társadalmi mozgás, amelynek Bulgáriában vagyunk tanúi - mindez egyetlen hatalmas folyamban összpontosul, amelynek útját már semmilyen gáttal nem lehet elzárni. Győzött az a reális remény, hogy szabad, független és demokratikus államokként, nemzetekként közösen visszatérjünk Európába. Ez jó dolog. Ugyan ki mert volna erre mégcsak gondolni is tizenkét évvel ezelőtt. Önök, Adam Michnik, Jacek Kuron és Jan Litynski emlékeznek-e a mi első titkos találkozónkra a csehszlovák -lengyel határon? Akkoriban úgynevezett disszidensek voltunk, olyan emberek, akiket üldözött a rendőrség, akiket becsuktak, akiket kinevettek. Igaz, mi is kinevettük porkolábjainkat, örültünk annak, hogy kijátszottuk őket, de ha valaki azt mondta volna, hogy 12 év múlva képviselők, miniszterek, államfők leszünk, akkor azt igazán szívből kinevettük volna. Beszédének további részében megismételte azt, amit az újévi államfői beszédben is hangsúlyozott: a magyarok és a lengyelek értünk is véreztek, mi ezt jól tudjuk és nem feledkeztünk meg róla; bizonyos értelemben a románok is fizettek helyettünk. Annak ellenére, hogy az ő forradalmuk a miénk után következett. Annak ellenére, hogy senki sem segített nekünk közvetlenül forradalmunkban - s ez országunkban valódi történelmi újdonságnak számít - jól tudjuk, hogy a lengyelek sokéves küzdelme a Szovjetunió nemzeteinek önfelszabadító törekvései és azon mementó nélkül, amelyet a németek 1953-as és a magyarok 1956os felkelése jelent, ma aligha örülhetnénk frissen kivívott szabadságunknak és annak, hogy viszonylag minden simán ment. Azt is tudjuk, hogy a Lech Walesa vezette lengyel Szolidaritás volt az, amely elsőként találta meg a totalitárius rendszerrel való békés, hatékony, tartós szembenállás módját. Ki kell használni, hogy nemzeteinknek hosszú évek, évtizedek után lehetősége nyílott az igazi barátságra. Az úgynevezett „druzsba" - ez a formális, a barátságnak a felülről megrendezett színjátéka a varsói paktumon és a KGST-n belül a totalitárius rendszerekkel együtt tűnik el. S velük együtt eltűnik a nacionalistán egoista hangulatok csendes, észrevétlen és kártékony ösztönzése. Egyforma sorsunknak, a hasonló ideálokért vívott harcunknak most valódi barátságot és kölcsönös tiszteletet kellene eredményeznie. Ebből kellene kinőnie politikánk koordinálásának azon folyamat során, amelyet önök is, mi is úgy hívunk, hogy visszatérés Európába. E téren arra kellene összpontosítani erőfeszítéseinket, hogy a lehető legjobb módon egyeztessük eljárásunkat Magyarországgal is, ahová holnap - s megint csak nem véletlenül - megyek munkatársaimmal együtt, s koordinálni kellene azt Kelet-Európa más nemzeteivel is. Emellett nem kellene egymással versengnünk abban, ki kit előz meg, s ki verekszi be magát elsőként valamely európai szervezetbe. Ellenkezőleg, kölcsönösen segíteni kellene egymásnak ebbeli igyekezetünkben. Nehéz megjósolni, hogy milyen intézményes formákat fog ölteni a mi keletvagy közép-európai koordinációnk. Nyugat-Európa az integrációs folyamatokat illetően lényegesen előbbre tart, s ha mindegyikünknek egyedül kellene megoldania a visszatérést Európába, az sokkal tovább tartana, feltehetően lényegesen bonyolultabb lenne, mint akkor, ha kölcsönös egyetértésben cselekszünk. S ez nemcsak a gazdaságra vonatkozik, hanem lényegében minden területre, beleértve a leszerelési tárgyalásokat is. Meghívó a pozsonyi várba Beszédének további részében Václav Havel a közös eljárás kialakítása érdekében meghívta a lengyel, a magyar állam, a nyilvánosság képviselőit, s esetleg más közép-európai országok megfigyelőit, hogy a pozsonyi várban együttesen és nyugodt körülmények között elbeszélgessenek erről a témáról. Egy dolog bizonyos, először van reális történelmi esélyünk arra, hogy valami értelmes dologgal töltsük meg azt a nagy politikai űrt, amely Közép-Európában a Habsburg-birodalom szétesése után keletkezett. Lehetőségünk van arra, hogy Közép-Európát az eddig túlnyomórészt történelmi és szellemi kategóriát politikaivá változtassuk. Lehetőség van arra, hogy az európai államokat, amelyek eddig a szovjetek gyarmatai voltak, s amelyek ma olyan barátságra törekednek a Szovjetunió nemzeteivel, amely az egyenjogúságon alapul, s ezáltal ezek a közép-európai országok bizonyos különleges objektumot alkotnának, amely a gazdagabb Nyugat-Európához nem szegény kéregetőként közeledne. Hanem úgy, mint aki hoz is magával valamit: szellemi és erkölcsi ösztönzéseket, merész békekezdeményezéseket, kiaknázatlan alkotóerőt. Felébredtünk, s fel kell ébresztenünk azokat is, akik a Nyugaton átaludták a mi ébredésünket. Természetesen világosan kell látnunk, hogy mi is vár ennek az útnak a végén, hogy tulajdonképpen milyen Európába tartunk. Az általános eszményképek egyértelműek számunkra, a független nemzetek és demokratikus országok baráti közösségébe, a stabil blokkok és paktumok nélküli Európába, amelynek nincs szüksége a nagyhatalmak védelmére, mivel képes megvédeni önmagát, kiépíteni saját biztonsági rendszerét. Van remény arra, hogy a Szovjetunió - az egykori vazallusaival való jó kapcsolatai érdekében - fokozatosan kivonja innen csapatait. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások már folynak, s előbb-utóbb sikerrel járnak. Véleményem szerint a helsinki folyamat egészen jó kiindulási alap. Ha felgyorsulna és intenzívebbé válna, - párhuzamosan a különböző leszerelési fórumokkal és egyoldalú leszerelési kezdeményezésekkel - idővel valamiféle békekonferenciába vagy békeszerződésbe nőhetne át, ami végérvényesen pontot tenne a második világháború, a hidegháború, Európa mesterséges kettéosztottsága után. Akkor mindkét katonai tömörülést fel lehetne oszlatni, s megnyílna az összeurópai integráció folyamata. De most még Európa megosztott. Németország is ketté van szakítva. Az érem két oldala: nehéz elképzelni az egységes Európát a megosztott Németországgal, s ugyanakkor nehéz elképzelni az egységes Németországot a megosztott Európában. Tehát a két egyesülési folyamatnak nyilvánvalóan párhuzamosan, s amennyiben lehetséges, gyorsan kellene haladnia. A békés Európa kulcsa tehát Németországban van. Annak tudatában, hogy a német kérdés mennyire időszerű mindnyájunk számára, hogy Németország békéje nélkül közülünk senki sem fog békében élni, államfővé történt megválasztásom után felkerestem a két német államot, hogy felmérjem, miként tekintenek maguk a németek a saját helyzetükre és az európai helyzetre. Jó benyomásokat szereztem. Az értelmes emberek mindkét német államban ugyanazt akarják, amit mi mindannyian: a demokratikus és békés Európát. Hiszem, hogy az én kellemes benyomásaim az önök számára is jó hírt jelentenek. önöknek, akik a második világháborúban sokkal több emberáldozatot hoztak, mint mi, önöknek, akik a németek iránt - bár többnyire már csak leszármazottai az önöket gyilkoló nemzedéknek - sokkal inkább bizalmatlanok, mint én. Nem hallgathatom el, hogy nálamnál sokkal bizalmatlanabb a németekkel szemben sok csehszlovák állampolgár is. Emiatt is vezetett első utam Németországba, úgy gondoltam, hogy szerény lehetőségeimhez mérten megpróbálom terjeszteni a Dizalmat mai bizalmatlan világunkban. S ha már ezen a helyen Németországról beszélek, kedves kötelességem biztosítani önöket arról, hogy a demokratikus Csehszlovákia is véglegesnek és sérthetetlennek tartja az Odera-Neisse határvonalat. Egyébként úgy vélem, a jövő Európájában a határoknak egyre kisebb lesz a jelentőségük, az embereknek szabadon kellene átjárniuk az egyik országból a másikba, s ennek elsősorban a mi határainkra kellene vonatkoznia. Walesa megsértődött A Reuter brit és az UPI amerikai hírügynökség a Szolidaritástól kapott információkra hivatkozva tegnap azt írta, hogy Lech Walesa ignorálta Václav Havel lengyelországi látogatását, hiszen csütörtökön ahelyett, hogy a Szolidaritás más képviselőivel együtt részt vett volna a csehszlovák államfővel megrendezett ebéden, inkább egy gdanski hajógyári gyűlésen jelent meg. A hírügynökségek megjegyezték, Walesa amiatt haragudott meg, hogy Václav Havel közvetlenül elnökké történt megválasztása után az N D K-t és az NSZK-t kereste fel. Walesa szerint Havelnak először Lengyelországba kellett volna mennie, hogy köszönetet mondjon a demokratizálási folyamat elindításáért. (Folytatás az 1. oldalról) körvonalazta - részletesen fog tanácskozni az a különbizottság, amelynek ülésére a tervek szerint februárban kerül sor. A kabinet tegnapi tanácskozásán a december 19-én jóváhagyott programnyilatkozat megvalósításával is foglalkozott. Úgy döntött, hogy ehhez hamarosan ismét visszatér. Ugyancsak újra áttekinti azokat a kérdéseket, amelyek az egészséges élelmiszerláncot veszélyeztetik. A kabinet eddig a poliklór-difenol kiiktatásához szükséges eszközök keresésére fordította figyelmét. Hangsúlyozta, hogy komplex módon kell az idegen és toxikus anyagok felszámolásának problémájára is tekinteni, és ezért az ide vonatkozó javaslatokat mielőbb kidolgozzák. A továbbiakban a téstület egyetértett azzal, hogy az AIDS megelőzése terén hazánk az előterjesztett program - amely az Egészségügyi Világszervezet javaslataiból indul ki - értelmében járjon el. Feladatul adta tagjainak s a központi szervek vezetőinek, hogy járuljanak hozzá megvalósításához. Az 1989. október 31-i adatok szerint Csehszlovákiában 18 AIDS-beteget tartottak nyilván, továbbá 39-en kerültek már a betegség első, illetve második stádiumába és 90-en fertőződtek meg. Végezetül a szövetségi kormány eleget tett Miroslav Kusý profeszszor - akit a pozsonyi Komenský Egyetem rektorává neveztek ki - kérelmének, s felmentette őt a Szövetségi Sajtóügyi és Tájékoztatási Hivatal elnöki tisztségéből. Sajtótájékoztató a szövetségi kormány elnökségén (Munkatársunktól) - A szövetségi kormány ülését követően Josef Hromádka miniszterelnök-helyettes és Emil Čakajda mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatót tartott. Josef Hromádka bevezetőjében II. János Pál pápa csehszlovákiai látogatásával foglalkozott. Elmondta, hogy a meghívásról nem Václav Havel köztársasági elnök újévi beszédében volt szó először, a látogatás szóba került már december 20án, amikor Josef Hromádkát magánkihallgatáson fogadta a szentatya. A miniszterelnök-helyettes megállapította: ritka eset, hogy a római pápa zsúfolt, közel két évre előre tervezett programjában változás áll be. A döntésre kihatott az is, hogy a pápának ez lesz az első csehszlovákiai látogatása. A fogadás a szentatyánál a tervezett 45 perc helyett másfél óráig tartott. A pápa április utolsó harmadában esedékes látogatása részletes programjának kidolgozása folyamatbán van. Emil Čakajda az egyes élelmiszerekbe került mérgező anyaggal, nevezetesen a poliklór-difenollal kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: Nálunk ezt az anyagot 1983-tól gyártották, de a termelést leállították. Mintegy 20 ezer tonnát gyártottak belőle, ennek felét külföldre szállították, másik felét pedig itthon használták fel főként festékanyagok, hidraulikus olaj stb. előállítására. Ezzel az anyaggal festették be az istállók fémszerkezeteit, a múltban a silótornyokat is, így a takarmánnyal együtt bejutott a szarvasmarhák és sertések szervezetébe, a tejbe, a húsba, az élelmiszerláncba. Ez a mérgező anyag elsősorban az említett termékek zsiradékához kötődik. A múlt hét elején Csehszlovákiában összesen 325 tonna vaj került, veszélybe! Ennek nagyobb részét Hollandia megvásárolta, s ma csupán 32 tonnát raktároznak belőle idehaza. A szövetségi RÖVIDEN - Marián Čalfa szövetségi miniszterelnök tegnap fogadta a Republikánus Párt előkészítő bizottságának képviselőit. A vendégek elmondták, hogy alakuló pártjuk erősíteni szeretné az állampolgárok és a köztársaság együvé tartozásának érzését, s támogatni fogja a „progresszív, pozitív társadalmi irányzatokat". -Josef Hora, a CSKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának kérdésére válaszolva elmondta, hogy 1968 és 1971 között megközelítőleg 465 ezerrel csökkent a párttagok száma. 395 ezer személynek megszüntették a tagságát, 70 ezret pedig kizártak a kommunista pártból. 1989. október elsejétől 217 volt párttagot vettek fel. - A közbiztonsági és igazságszolgáltatási szervek depolitizálásával összefüggő kérdésekkel foglalkoztak tegnapi tanácskozásukon a Szlovák Nemzeti Frontban tömörülő politikai pártok és társadalmi szervezet képviselői. Vladimír Mečiar, az SZSZK belügy- és környezetvédelmi minisztere beszédében emlékeztetett arra, hogy a belügyi fegyveres testületek esetében a múltban mindenekelőtt az osztály- és politikai hovatartozást vették figyelembe. Feltette a kérdést, hogy ezután szükséges-e valamelyik politikai párt tagjának lenni. Javasolta, hogy ha valaki a tagság mellett dönt, ebben az esetben a pártatlanság érdekében a szolgálati idő alatt nem gyakorolhatja a politikai hovatartozásból eredő jogokat és kötelességeket. -Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke fogadta a nyugatnémet Zöldek képviselőcsoportjának küldöttsékormány megtárgyalta a felhasználhatatlan élelmiszer megsemmisítésének módját. Erre a célra külföldről hoznak be megfelelő berendezéseket. A sajtóértekezleten arról is értesültünk, hogy beható munka folyik az új egyházi törvény tervezetén. Az új tankönyvekkel kapcsolatban a legnagyobb akadályt a nyomdaipar alacsony teljesítőképessége jelenti. Ugyancsak intenzív munka folyik a választási törvény tervezetének előkészítésén. Az új pártok igénylik, hogy hozzászólhassanak a tervezethez, s a szövetségi kormány tekintetbe kívánja venni az észrevételeket is. A törvénytervezetet a kormány rövidesen a Szövetségi Gyűlés szervei elé terjeszti. S. M. Dienstbier: Beszüntetjük a fegyverexportot (ČSTK) - Az új csehszlovák kormány úgy döntött, hogy beszünteti a fegyverexportot, annak ellenére, hogy ez jelentős anyagi veszteségeket jelent majd hazánknak - közölte Jirí Dienstbier külügyminiszter a The New York Times című amerikai napilapnak adott nyilatkozatában. Hangsúlyozta, Csehszlovákia figyelmen kívül hagyja a pragmatikusok érvelését, hogy „ha nem mi, akkor valaki más szállít majd fegyvereket az érdeklődőknek". Nyugati források szerint Csehszlovákia az 1984-1988-as években világviszonylatban a hetedik helyet foglalta el a fegyverexportban. Sokszor bírálták amiatt, hogy a csehszlovák robbanószerkezeteket - például a Semtexet - terroristák is használják. gét, amely a Polgári Fórum meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A csehszlovák parlament elnöke tegnap Werner Kindsmüllerrel, az SPD schleswig-holsteini tartományi szervezetének titkárával is találkozott. - František Tomášek bíboros tegnap délelőtt fogadta František Trnkát, a Csehszlovák Mezőgazdasági Párt elnökét. A vendég biztosította a kardinálist, hogy pártja mindig támogatni fogja a vallásszabadságot és becsülettel megvédi a vidék érdekeit. - A csehszlovák külpolitika elveiről hazai és külföldi újságíróknak nyilatkozva Ľubomír Dobrovský, a külügyminisztérium szóvivője tegnapi pozsonyi sajtóértekezletén egyebek között hangsúlyozta, hazánk mindenekelőtt arra törekszik, hogy politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt visszatérjen Európába. - Ülést tartott tegnap Prágában a Csehszlovák Közvélemény Emberi Jogi és Humanitárius Együttműködési Bizottságának Elnöksége. A testület Zbynék Vokrouhlickýt bízta meg a bizottság irányításával. Lemondott elnökségi tagságáról Zdenék Dienstbier, Vladimír Ftegl, Ľubomír Ledl és Pavla Koláravá. - Richard Sacher belügyminiszter február másodikával megszüntette az azon fegyverviselési engedélyek érvényességét, amelyeket rövid golyósfegyverek esetében adtak ki. Az ilyen engedély tulajdonosai az említett időpontig kötelesek beszolgáltatni fegyverüket a Nemzetbiztonsági Testület járási, városi, illetve városkerületi parancsnokságának a belügyi szervek ugyanerre szólítják fel azokat az állampolgárokat, akik illegálisan tartanak fegyvert. A fegyverviselésről új jogszabályt adnak ki. ÚJ SZÚ 2 1990. I. 20.