Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám, csütörtök

A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés KÖZÖS NYILATKOZATA a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában A Független Magyar Kezdeményezés (FMK) indítványozására találkozott 1990. január 6-án a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testülete. Ezen az összejövetelen megtárgyalták a két kezdeményezés jövőbeni együttműködésének és koordinációs tevékenységének formáit. Az együttműködés keretében a VPN és az FMK kidolgozta a Szlovákiában élő nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok együttéléséről szóló közös állásfoglalását, amely kiindulópontja lehet a Csehszlovákiában és Közép-Európában létező problémák megoldásának. Az elmúlt évben tanúi lehettünk a közép- és kelet-európai társadalmi válság megoldására irányuló újszerű és demokratikus módozatok létrejöttének. Tudatosítanunk kell azonban, hogy az új demokratikus struktúrák kialakulása, élettartama és perspektívái jelentős mértékben attól függnek, miképp leszünk képesek leküzdeni az e térségben meglévő, történelmi gyökerű nemzeti, nacionalista előítéleteket. Térségünk új helyzete nem csupán az egyes államok és nemzetek egyenjogúságon alapuló kapcsolatai terén kíván új megközelítéseket, hanem a nemzeti kisebbségek és etnikumok problematikájában is, mégpedig nemzetközi viszonylatban. El kell utasítani a sztálinizmus örökségét, le kell küzdeni a régi félreértéseket, ellentéteket, amelyek az antidemokratikus államalakulatok tartósan hibás politikája következtében keletkeztek, figyelmen kívül hagyva valamennyi nemzet, kisebbség és etnikum egyenjogúságát. A VPN polgári mozgalom készülőben lévő programja, az FMK programjához hasonlóan, a politikai rendszer, az ökológia, a gazdaság, a szociális biztonság, az egészségügy, az iskolaügy, valamint a kultúra és a társadalmi lét egyéb területei mellett részletes javaslatot tartalmaz nemzeteink, nemzeti kisebbségeink és etnikumaink együttélése problémáinak és módjának megoldására is. A megoldásnak a következő alapelvekből kellene kiindulnia: A társadalmi lét valamennyi szférájában megnyilvánuló törekvések célja és kiindulópontja az állampolgár, az egyén. Az állam minden állampolgára államalkotó szubjektum. A VPN és az FMK síkraszállnak az európai államok szuverenitásának tiszteletben tartásáért és az államhatárok sérthetetlenségéért, különös tekintettel a jelenlegi helyzetre, amikor is a határok fokozatosan A Csehszlovák Uránipar felhívása A csehszlovák uránipari vállalat sztrájkbizottságainak független vizsgáló bizottsága felszólít valamennyi urán- és ércbányászt és azokat az elítélteket, aki büntetésük alatt ezekben a bányákban dolgoztak, vagy azok hozzátartozóit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a következő személyekkel: \ Jan Vácha, Ve vilkách 1759, PSČ 347 01 Tachov, RNDr. Jifi Hlávka, Stadtrodská 1482, PSČ 347 01 Tachov Részletesen meg kell állapítani až egészségkárosodás mértékét, és a szociális biztosítást a csehszlovák uránipar volt dolgozóinál, és így gyűjteni adatokat a független parlamenti bizottság számára, amely megállapítja a törvénytelenségek fokát és a csehszlovák uránipar működtetésével összefüggő egészségkárosodásokat. „ nyitottá válnak. Egyúttal elvetik a reciprocitás elvét a nemzeti kisebbségek kérdésének rendezésében, tudatosítva, hogy ennek az elvnek az érvényesítése kölcsönösen túszhelyzetbe juttatná a kisebbségeket. Az állampolgári, következésképpen a kisebbségi jogokat nem tehetjük függővé más államok politikájától s annak gyakorlati megvalósításától. A nacionalista előítéleteket csak demokratikusan, kulturált módon, a kölcsönös tisztelet és egymásra figyelés alapján lehet kiküszöbölni. Csehszlovákia nemzetei és nemzeti kisebbségei valamennyi tagjában ki kell alakítani a tolerancia és egymás kölcsönös elismerésének tudatát. A nemzethez való tartozás alapvető, emberi jog. A nemzeteket, nemzeti kisebbségeket és etnikumokat kollektív jogok illetik meg. Ezekből a kollektív jogokból következnek az individuális jogok valamennyi egyén számára. Az emberi, állampolgári és szabadságjogok - beleértve a nemzeti, kisebbségi és etnikai kollektív jogokat - együvé tartozásából és kölcsönös függőségéből kiindulva elutasítjuk azt a múltbeli és jelenlegi gyakorlatot, próbálkozásokat, amelyek a kollektív bűnösség vádjával illetik a nemzeti kisebbségeket és etnikumokat. A sztálinizmus és a nácizmus elrettentő példái bizonyítják, mit jelent a lakosság egy adott csoportjának „kollektív felelősségre vonása". A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogaiból kiindulva önigazgatás illeti meg azokat minden olyan kérdésben, amely kizárólag őket érinti, továbbá egyenjogú, közös döntésre jogosultak minden olyan kérdésben, amely őket is érinti. A nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok kollektív jogainak gyakorlati megvalósítása, ellenőrzése során a Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, valamint az azt követő utótalálkozók záródokumentumaiból és a nemzetközi jogok belső állami jogokkal szembeni prioritásából kell kiindulni - ez az alapelv került be a bécsi utótalálkozó záródokumentumába: A bécsi dokumentum lehetővé teszi az egyes államok számára a kölcsönös ellenőrzést, az emberi jogok, ezen belül a nemzeti, nemzeti kisebbségi és etnikumokra vonatkozó jogokat illetően is. Ekként Európában kialakulóban van egy, az emberi jogok betartását ellenőrző államok fölötti rendszer. Ennek a rendszernek kellene nemzetközileg szavatolnia a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok jogainak védelmét. A nemzeti és etnikai kisebbségek problémáinak komolysága nem függ azok létszámától. Ezek az alapelvek közvetlenül kötődnek a VPN 1989. november 25én közzétett tizenkét pontos nyilatkozatához, amely állást foglal a nemzetek, a nemzeti kisebbségek és etnikumok teljes és tényleges egyenjogúságát illetően. A VPN és az FMK alapcsoportjai - hasonlóan a VPN Koordinációs Bizottsága és az FMK szóvivői testülete együttműködéséhez - továbbra is a demokratikus alapelvek, a pluralizmus, az emberi, állampolgári jogok és szabadság szellemében és érdekében szándékoznak együttműködni. A VPN és az FMK egyúttal tárgyalásokat kezd a magyar állam illetékes képviselőivel a Magyarországon élő szlovákoknak mint egyenjogú állampolgároknak a helyzetéről. Csehszlovákia számára a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikumok helyzetének rendezése az egyenjogúság elve alapján egyike azon kulcsfontosságú feladatoknak, amely a demokratikus Európába vezető utat nyitja meg. POZSONY, 1990. január 21. (Megjelent a Nap és a Verejnosť 1990 január 23-i számában) A Közös Nyilatkozat margójára Bocsánatot kérek a pátoszt is jelző nagybetűkért, de számomra ez az első olyan dokumentuma a csehszlovákiai magyar kisebbség hét évtizedes történetének, amely a csehekkel, a szlovákokkal és a többi nemzeti kisebbséggel együtt vállalja a demokráciát, az emberi jogokat, a kisebbségi jogokat. Ha máskor nem is, de most helyénvaló a pátosz. Nem elérzékenyülés ez, hanem a történelem eseményeiben való kortársi részesség öröme. Megnyugvás és öröm keveredik lelkemben. Az a két polgári mozgalom szólalt meg, amelyeknek ehhez a nép jogot adott. Ez olyan jog, amely kötelességekkel is jár, s ez a két mozgalom - a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés ezt most teljesítette. Támadhatják a Közös Nyilatkozatot bárhonnan is, olyan dokumentum, amely magát a támadót is minősíti. Pontosan kibontott gondolatokkal közlik: a demokrácia, az emberi jogok fölötte állnak minden nemzeti gyűlölködésnek, ugyanakkor éppen azok sérülhetnek a nemzeti kisebbségek esetleges jogfosztásával. A szerzők kimondták azt is, hogy a reciprocitás elvének hangoztatása a politikai terror túszszedése lehet. És szólnak a kollektív jogokról, amelyek alapján mindannyiunknak kijár a bennünket, sorsunkat, kultúránkat, szellemi életünket érintő kérdésekben az önigazgatás. Nem utolsósorban fontos, hogy az új polgári mozgalmak nem tekintik belügynek, hanem igenis európai ügynek tartják az emberi jogokat. Ezután már csak az érdekel, hogy miként reagálnak a napokban szinte valamennyi régi neosztalinista struktúrában megszólalt uszítók és áltudósok. DUSZA ISTVÁN Tisztelt Szerkesztőség! Mint a CSKP volt tagja, munkás, szeretném fölemelni a hangom olyan kérdés ellen, mely január 15-én a Csehszlovák TV egyenes adásában a brnói főiskolások és köztársasági elnökünk találkozása alkalmából hangzott el, miszerint (nem szó szerint idézve): lehetséges-e hogy a CSKP-t, mint szervezetet, illetve politikai pártot törvényen kívül helyezve bíróság elé állítanák? Az illető tapasztalatlan, az események hatására indulatos fiatal lehet, mégis szerintem ez a kérdés a legmélyebben sérti azoknak a becsületes munkásoknak több százezres táborát, akik párttagokként szintén részt vettek az ország újjáépítésében. Talán a fiatalember szülei még emlékeznek a második világháború borzalmaira, a fasizmus kegyetlenségeire. Az egykori cselédek, nincstelenek egész nemzedékei reménykedtek abban, hogy valóban munkáshatalom uralkodik majd ebben az országban, s mindenki egyformán részesül a közös erőfeszítéssel megteremtett javakból. Hogy ez nem így lett, nem az egyszerű párttagokon, munkásokon múlott. Diktátorok, jellemtelen harácsolók herdáltak el milliókat, tették tönkre a párt tekintélyét. Az elmúlt negyven év legnagyobb terheit viszont éppen mi, munkások, parasztok és alkotó értelmiségiek viseltük. De a súlyos hibák ellenére is becsüljük meg az elért eredményeket, bár tudjuk, hogy ettől sokkal, de sokkal többet is el lehetett volna érni, de ez nem rajtunk, egyszerű munkásokon múlott. A műsorban elhangzott kérdésre adott választ mély megelégedéssel hallgattam köztársasági elnökünktől. Az ô személye garancia arra, hogy újjáéledt társadalmunkat, közös hazánk, népeink gondjait és jövőjét olyan emberek vették kézbe, akik igazságosan képesek értékelni a múltat. Remélem, túlzások és indulatok nélkül szólhatunk azokról, a hibákról és ellentmondásokról, melyek az elmúlt évtizedekben megkeserítették életünket. Sok mindent kell tisztáznunk, de tárgyilagosan. Úgy, hogy az érvek legyenek a meghatározók, s ne a harsogás, a sértő hangnem, vagy a rosszindulatból fakadó vélemények. CSÁKÁNYHÁZI T. ERNŐ, Rimaszombat Pontosítás és felhívás Az Új Szó január 18-i számában megjelent Változások jegyében című írásnak a losonci utcák, terek elnevezéséről szóló része pontosítást igényel. A losonci FMK által szervezett fórum mintegy kétszáz résztvevője elfogadott egy, a Csemadok-alapszervezet és az FMK közös álláspontját tükröző tervezetet a város utcáinak, tereinek elnevezésével kapcsolatban. Az Új Szóban megjelent három példa közül kettőt nem ott javasoltak. Azt se szerencsés állítani, hogy a losonciak szeretnék így, vagy úgy. átkeresztelni az utcákat, tereket. Széles körű közvéleménykutatás nem történt, sőt az említett VPN-javaslatok azóta heves vitát váltottak ki. Igaz például, hogy 1910-19 között a jelenlegi Gottwald téren Kossuth Lajos szobra állt, ám a teret egykor Kubinyi térnek hívták, sőt a régi losonciak ma is így hívják a szomszéfos Vidafalván a múlt században született kiváló természettudós testvérpár, Kubinyi Ferenc és Ágoston tiszteletére. Álláspontunk szerint a legrégibb, de ma is ismert megnevezéseket keli legalizálni: Kiskarsa, Temető, Bég utca stb. A Május elseje teret is úgy kellene nevezni, ahogy még sokan emlegetik: Búza tér, lóvén az egykori országos hírű gabonavásárok színhelye. Az Engels tér régi-új nevét illetőn megegyeznek a vélemények, csak annyit kell helyreigazítani, hogy, magyarul helyesen Tugár és nem Tuhár. Végül még néhány gondolat az utcanevekkel kapcsolatban, nem csak losonci viszonylatban. A vnb elé terjesztett javaslataink abból indulnak ki, hogy városaink, falvaink utcanevei uniformizáltak, az 50-es évek ideológiáját tükrözik, esetlegességről, véletlenszerűségről is tanúskodnak. Nem elég, hogy az új épületek egyformák Aštól Agcsernyőig, még az utcanevek zöme is ugyanaz, bárhová utazunk széles e hazában. Pedig az utcaneveknek nemcsak a tájékozódást kell szolgálniuk, hanem tükrözniük kellene az adott helység és környéke múltját, emlékeztetniük kellene azokra, akik ott éltek, alkottak, vagy legalább megfordultak. A Csemadok losonci helyi szervezete eddig is tett javaslatokat a város utcái, terei elnevezésére, persze nem sok sikerrel. Remélhetőleg közös nevezőre jutunk mindazon kezdeményezésekkel, melyek ezt szívügyüknek tekintik, s ismét lesz Kármán, Ráday és Madách utca.

( Javaslatokat tettünk új utcanevekre is, gondolva főleg a sivár lakótelepek háztömbök szerinti beosztásári, vagy a bejáratok puszta sorszámozására. írásom a pontosításon túl egyfajta felhívás is: tegyük rendbe házunk táját, kezdeményezzük mindenütt az utcáknak, tereknek a helyi hagyományok, igények és lehetőségek szerinti elnevezését. Böszörményi István A szociáldemokraták programcéljairól Vegyes gazdaság, szociális biztonság, kisebbségi jogok Megszüntetik a Szocialista Ifjúsági Szövetséget? „Nem föltételezem, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség a következő kongreszszusán megszűnik" - mondotta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának Jan Daňhel, a SZISZ Akcióbizottságának tagja. Elmondta továbbá: ezt a megállapításomat alátámasztja az a tény, hogy a SZISZ cseh és szlovák kongresszusán ezt a gondolatot a küldötteknek csak egy kis része támogatta." -Abban az esetben, ha az ifjúsági szervezet megmarad, valószínűleg megváltozik a neve. Nem ez lesz az egyetlen jelentós változás? - Csupán az átkeresztelés nagyon kevés volna. Azt gondolom, szervezetünk teljes újjászületésére van szükség. A vezetőség megváltoztatásával, az alapszaudiy módosításával, és névváltoztatással képzelném ezt el. -A SZISZ célul tűzi-e ki, hogy az újonnan szerveződő Ifjúsági egyesületek megfélemlítő szervezete legyen? - Határozottan nem. Szervezetünkben csak azok lesznek, akik akarnak. Az Ifjúsági Utazási Iroda, a Mladá Fronta Nyomda- és Kiadóvállalat és egyes más létesítmények kifejezték vágyukat az önállósulásra. Hogyan oldják meg ezeket a kérdéseket? -Ez nagyon bonyolult. A szombati országos kongresszus adhat rá választ. Mindezidáig csupán filozófiánk világos, nem pedig a konkrét esetek konkrét megoldása. A SZISZ vagyonának kihasználására lehetőséget kellene kapnia az egész csehszlovák ifjúságnak. A szociáldemokrata párt előkészítő bizottsága az elmúlt napokban Szlovákiában is megkezdte tevékenységét. Az alábbiakban rövidesen tájékoztatjuk önöket programcéljairól. A szociáldemokrata mozgalomnak Európában már több mint 100 éves hagyománya van. Napjainkban is számos európai országban az alapvető politikai irányzatok közé tartozik, amelyek az élet valós feltételei közt gyakorlati politikájukkal számos országban figyelemre méltó eredményeket értek el, és az eddig leginkább bevált társadalmi rendszert alakították ki. Szlovákia Szociáldemokrata Pártja magáénak vallja az európai szociáldemokrácia eszményeit. Csehszlovákia nemzeteinek ^és nemzetiségeinek kulturális és történelmi örökségét. Teljes mértékben támogatja a Nyilvánosság az Erőszak Ellen állampolgári kezdeményezés és a szlovák főiskolások koordinációs bizottságának mind a 12 pontját, mivel ezek megegyeznek programjával. Tiszta múltja feljogosít valamennyi dolgozó valódi érdekeinek védelmére. Elsősorban az emberi társadalom alapvető értékeinek kiteljesítésére törekszik, amelyeknek elsősorban: a szabadságot, a szociális igazságosságot, az egyenjogúságot és a demokráciát tekinti. A szociáldemokrata párt következetesen védelmezi az állam föderatív elrendezését, a csehek és a szlovákok egyenjogúsága alapján és a Csehszlovákiában élő nemzetiségek jogainak garantálását. A független politikai pártok pluralizmusán alapuló parlamenti demokrácia híve. Azt szorgalmazza, hogy a végrehajtó hatalmat a nemzeti kormányok gyakorolják, kivéve három központilag irányított területet: az államvédelmet, a pénzügyeket és a külpolitikát. Kivételesen azonban - és csak a két nemzeti köztársaság törvényhozó területe közötti megállapodás alapján - ebbe a központilag irányított szférában más területek is bevonhatókká válhatnának. A szociáldemokrata párt követeli, hogy a bírói hatalom független, és irányuljon a jogállam megteremtésére. A szociáldemokrata párt helyesnek tartja a vegyes gazdaság bevezetését különböző formáival. A szociáldemokrata párt arra törekszik, hogy megakadályozza a dolgozók elszegényedését és fenntartsa számukra az alapvető szociális biztonságot. A vállalkozások minden formáját és az egyéb tevékenységet a társadalomban a törvény által szabályozott munka- és környezetvédelemnek javasolja alárendelni. Az ember szellemi képességét, ügyességét a modern világban modern iskolarendszerben kell kibontakoztatni, melyet joga legyen minden állampolgárnak saját választása szerint igénybe venni. .A szociáldemokrata párt az ember teljes szabadságának elérése, a parlamenti demokráciára, a dolgozók jólétére, szociális biztonságára és az Emberi jogok nyilatkozata által garantált jogainak érvényesítésére törekszik. A nemzetközi politikában támogatja azokat az egyezményeket, amelyeket az államok az európai biztonsági és együttműködési konferencián kötöttek. A szociáldemokrata párt rendkívül toleráns párt. Tiszteletben tartja a lelkiismereti szabadságot. Küzd a vallási, faji, etnikai, a nemzetiségi és a nemi különbözőség miatti üldöztetés ellen. Tevékenységében szabad és nyílt viták alapján dönt, amelyben a többség nézetéhez igazodik és tiszteletben tartja a kisebbség jogait. A szociáldemokrata párt soraiba hív mindenkit, aki politikai, erkölcsi és általános emberi meggyőződésből egyetért programjával. Az SzDP előkészítő bizottságának címe: SDS - prípravný výbor, Ing. Paulička, nám. Hrnčiarov 2/a, 851 0Í Bratislava; SDS - prípravný výbor, J. Jančík, 976 55 Ľubietová 491; SDS - prípravný výbor, PhDr. Pavol Musztafov, 040 01 Košice, Moldavská cesta 27. Ú J SZÚ 4 1990. I. 25.