Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-25 / 21. szám, csütörtök

A Szövetségi Gyűlés keddi ülésén fontos törvényeket hagyott jóvá és meghallgatta a november 17-1 események körülményeit vizsgáló parlamenti bizottság jelentését is. A törvényeket teljes terjedelmükben, a parlamenti bizottság jelentését pedig rövidítve az alábbiakban közöljük. Törvény a politikai pártokról A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1990. január 23. elfogadta a következő törvényt: 1§ A törvény célja: /1/Az állampolgároknak joguk van-a demokrácia szellemében politikai pártokba tömörülni. Ez a jog azt szolgálja, hogy a polgárok részt vegyenek a társadalom politikai életében és az állam képviseleti szerveinek kialakításában. 121 E törvény célja az, hogy szabályozza a politikai pártok megalakulását és megszűnését. 2. § Politikai párt megalakulásának feltételei /1/ A politikai párt megalakulásának feltétele a politikai pártok nyilvántartásába (a továbbiakban csak „nyilvántartás") való bejegyzés, amelyet a Cseh Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma és a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériuma (a továbbiakban csak „minisztérium") vezet. A politikai pártot az egyik vagy mindkét köztársaságban nyilvántarthatják. 121A bejelentést a nyilvántartásba vételre a politikai párt előkészítő bizottsága (a továbbiakbart csak „előkészítő bizottság") nyújtja be, amelynek tagjai csak 18 évnél idősebb, csehszlovák állampolgárok lehetnek. A bejelentést az előkészítő bizottság minden tagja aláírja, és feltünteti vezeték- ós keresztnevét, személyi számát és lakóhelyét. A továbbiakban azt is megjelölik, ki a meghatalmazott, aki nevükben tárgyalni jogosult. A bejelentéshez az előkészítő bizottság még csatolja: a/ legalább ezer azon polgár által aláírt petíciót, aki kéri, hogy a politikai párt megalakuljon. A petíció aláírása során az állampolgárnak fel kell tüntetnie vezeték- és keresztnevét, személyi számát és lakhelyét. b/a politikai párt alapszabályát (szervezeti szabályzatát), amelyben fel kell tüntetni: 1 / a politikai párt nevét, amelynek különböznie kell a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tevékenykedő más jogi személyek elnevezésétől; 2/ a politikai párt székhelyét; 3/a politikai párt programjának célkitűzéseit, amelyek nem lehetnek ellentétben az alkotmánnyal és a törvényekkel; 4/ a politikai párt szerveit, demokratikus megalakításuknak módját és azon szerveket és tisztségviselőket, akik a politikai párt nevében tárgyalásra jogosultak; 5/ határozatot a szervezési egységekről, hogy ha ilyeneket létrehoznak és ha ezek saját nevükben tárgyalni akarnak. 3-§ /1/Ha a bejelentés eleget tesz a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak, a minisztérium a bejelentés kézhez vételétől számítva legkésőbb három napon belül nyilvántartásba veszi a politikai pártot, és egyidejűleg erről bizonylatot ad ki az előkészítő bizottságnak. 121 Ha a bejelentés nem tesz ele-* get a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak, vagy ha a benne szereplő adatok hiányosak, pontatlanok, a minisztérium a bejelentés kézhez vételétől számított három napon belül figyelmezteti erre az előkészítő bizottságot azzal, hogy a nyilvántartásba vétel nem valósítható meg amíg ezeket a hibátóit ki nem küszöbölik. 4.§ A nyilvántartásba vétel napján létrejön a politikai párt mint jogi személy. Politikai tevékenységét annak a köztársaságnak a területén fejtheti ki, amelynek minisztériuma nyilvántartásba vette. 5.§ Alapszabályának (szervezeti szabályzatának) megváltoztatását a politikai párt 15 napon belül jelenti a minisztériumnak. 6.§ A politikai párt megszűnése Ha a politikai párt úgy dönt, hogy önkéntesen feloszlatja önmagát, szétválik, vagy valamilyen más szervezettel egyesül, ezt bejelenti a minisztériumnak, amely őt törli a politikai pártok nyilvántartásából. Az erről szóló bejelentés kézhez vételétől számított 3 napon belül. A nyilvántartásból való törlés napjával a politikai párt megszűnik. 7.§ A politikai pártok gazdálkodása A politikai pártok gazdálkodását a társadalmi szervezetek gazdálkodásáról szóló előírások szabályozzák. 8.§ Politikai mozgalmak Választási vagy más politikai célból jogi személyként létrejöhetnek politikai mozgalmak (csoportosulások). Ezekbe politikai pártok, társadalmi szervezetek vagy egyes állampolgárok egyaránt tömörülhetnek. Érvényesek rájuk e törvény ide vágó előírásai. Záradék 9.§ /1/Már létrejött politikai pártoknak tekintendők a Csehszlovák Néppárt, a Csehszlovák Szocialista Párt, a Demokrata Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Szabadságpárt. A Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen e törvény szerint politikai mozgalom. (2) Az 1. bekezdésben említett politikai pártok és politikai mozgalmak jogi személyek. 10. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Törvény a képviselők visszahívásáról és új képviselők választásáról A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése a következő alkotmányos törvényt hozta: I. cikkely /1/ A Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács s a Szlovák Nemzeti Tanács és minden szinten a nemzeti bizottságok azon képviselői, akik a politikai erők elosztásának kiegyenlítése érdekében, vagy pedig azért, mert tekintettel eddigi tevékenységükre nem nyújtanak biztosítékot a politikai demokrácia fejlődésére, visszahívhatják őket a politikai pártok, amelyeknek tagjai. A pártonkívüli képviselőket a Nemzeti Front érintett szerve hívhatja vissza megegyezve a Polgári Fórummal a Cseh Szocialista Köztársaságban és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal a Szlovák Szocialista Köztársaságban. 121A Szövetségi Gyűlés Elnöksége, a. Nemzeti Tanácsok Elnöksége és a nemzeti bizottság tanácsa a képviselők visszahívását tudomásul veszi. /3/ A választási törvénynek a képviselők választói által történő visszahívásával kapcsolatos határozatai változatlanok maradnak. II. cikkely A nemzeti bizottság választásokkal kiegészítheti tagságának létszámát a Cseh Szocialista Köztársaságban a Polgári Fórum, a Szlovák Szocialista Köztársaságban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom által előterjesztett javaslatok alapján, s megegyezésben a politikai pártokkal és a Nemzeti Front érintett szerveivel. III. cikkely Ez az alkotmányos törvény kihirdetésének napján lép életbe. Az I. és a II. cikkely 1990. március 31-én érvényét veszti. A képviselőről volt munkatársai ÚJ szú 1990. I. 20. Közvetlenül azután, hogy Ján Riško képviselő felszólalása elhangzott a Népi. Kamarának és a Nemzetek Kamarájának kedden tartott együttes ülésén, a Csehszlovák Rádió Polgári Fórum-szervezete a következőképpen foglalt állást a beszéddel kapcsolatban: Tisztelt parlamenti képviselők, a Polgári Fórum rádióban működő szervezete azzal a kéréssel fordul önökhöz, hogy hozzák nyilvánosságra a Riško képviselő felszólalása kapcsán tett nyilatkozatunkat. A Csehszlovák Rádió munkatársai előtt teljesen érthetetlen, hogy Riško milyen jogon képviseli bármelyik társadalmi csoport érdekeit, mikor a rádió munkatársainak emlékezetében még élénken él, hogy központi igazgatóként - a politikai és gazdasági szereppel visszaélő totalitárius hatalom megtestesített szimbólumaként - 19 éven át milyen áldatlan tevékenységet fejtett ki. Közismert, hogy az utolsó pillanatig a rádióadás demokratizálásnak bárminemű megnyilvánulása ellen lépett fel, hogy a műsorokban hallatlan demagógiával érvényesítette a kommunista párt vezető szerepét. Ismeretes, hogy a szocializmus megvédésének jelszavától vezérelve összetűzésbe került az ifjúsági műsorok készítőivel, és eközben a feudális önkénynek, a pártnómenklatúra diktatúrájának légkörét teremtette meg a rádióban, beleértve a Charta '77 nyilatkozat és a Néhány mondat aláíróinak üldöztetését. A Csehszlovák Rádió Polgári Fórum-szervezetének tagjai és a munkatársak túlnyomó többsége egyaránt felteszi a kérdést, hogy Riško képviselőnek vajon van-e erkölcsi joga beavatkozni a közügyekbe, amikor jól ismerjük,. milyen részt vállalt a rádió műsorainak deformálásában, s a demokratikus elveket valló munkatársak zaklatásában. Ezért felszólítjuk Riško képviselőt - a szenvedélyes vadászt, aki trófeákkal díszítette a Výšincén levő rádióstúdiót, a szenvedélyes képimádót, aki a festményeket elfogadhatatlan munkakörülmények javításának rovására vásárolta - hogy mondjon le képviselői mandátumáról. Természetesen, amikor a diszkreditálódott személyek erkölcsi megtisztulását szorgalmazzuk, találkozunk azzal is, hogy bizonyos egyének maguk módján képzelik el ezt a megtisztulást. Miképp magyarázható, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja - amely akcióprogramjában erre a megtisztulásra vehemensen törekedik -, hagyja Riško képviselőt saját nevében felszólalni. (ČSTK) A szünetben Alexander Dubček, a Szövetségi Gyűlés elnöke, elbeszélgetett a képviselőkkel, közöttük Sidó Zoltánnal, a Csemadok KB elnökével (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČSTK) Az 1989 november 17-ei események vizsgálatát felügyelő parlamenti bizottság jelentése A vizsgálat első szakaszának eredménye A Szövetségi Gyűlés befejezettnek tekinti kamarái közös bizottsága tevékenységének első szakaszát és a Cseh Nemzeti Tanács felügyeletét a múlt év november 17-i események vizsgálata fölött. A vizsgálat ebben az értékelt időszakban a bizottság folytonos üléséből állt, melyet összekapcsoltak előállításokkal és az egyes személyek vallomásainak értékelésével. A november 17-i eseményekről folyó adatgyűjtést természetesen folytatni kell, a bizottság ezzel két tagját bízta meg. Összhangban a bizottság ismereteivel, a főügyészség is arra a megállapításra jutott, hogy Miroslav štépán volt az, aki közvetlenül befolyásolta a nemzetbiztonsági testület több tisztjének tevékenységét a Nemzeti sugárúton. December 23-a óta ezért vizsgálati fogságban van, és az ellene emelt vád kiterjed a korábbi beavatkozásokra is, amelyekre pozíciójából adódóan hatással volt. Január 4-én az eseményekkel kapcsolatban közéleti személyiségként a hatalmával való visszaélés bűntettével helyezték vád alá. A vádlott panaszt emelt letartóztatása ellen amelyet a kiegészítő anyagok, áttanulmányozása után a CSSZK Legfelsőbb Bírósága elutasított. A vizsgálat során edcjig 22 tanút hallgattak ki, Miroslav Štépánt kétszer. Másodszor a vádponttal kapcsolatban, amely ellen panaszt emelt, és amelyről a Főügyészség dönt. A vizsgálat gyorsaságát kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy Miroslav őtépán védője jogot formál arra, hogy az eljárással kapcsolatos minden eseményen jelen legyen. Azok az összesített eredmények, amelyekre a Főügyészség á vizsgálat során jutott meggyőzték a bizottságot, hogy nincs ok bűntettel gyanúsítani további polgári személyeket. A beavatkozás emberei szempontjai és hatásai Január 8-ig a CSSZK Egészségügyi és Szociális Minisztériuma összesen 356 sebesülésre vonatkozó bejelentést jegyzett föl, az 1989. november 17-én a prágai Nemzeti sugárúton történt tüntetéssel kapcsolatban. 47 bejelentést még meg kell vizsgálni. Egyebek közt a következő sérülésekről van szó: 28 személy sokkot kapott, 43 eszméletét vesztette, hat agyrázkódást, hat zúzódásokat szenvedett 22-en pedig csonttörést. A bizottság tagjai megértik egyes állampolgárok nyugtalanságát a folyton növekvő létszámú sebesült miatt. Ezt az okozta, hogy a tüntetés sok résztvevője a kezdeti időszakban félt a megtorlástól, és sebesülését csak később jelentette be. A kijelölt tagok személyesen győződtek meg arról, hogy valótlanok azok a hiedelmek, amelyek szerint személyeket és anyagokat rejtegetnek a Prága melletti Jílovo polgári védelmi raktáraiban, és a pankráci katonai kórházban. Mennyire vétkes a nemzetbiztonsági és az állambiztonsági testület A Főügyészség katonai részlege eddig a Nemzetbiztonsági Testület 500 tagját hallgatta ki, jelenleg kilenc személy ellen folyik vizsgálat, közülük hárman fogságban vannak. Ezekben a napokban valószínűleg további hat személy ellen indult bűnvádi eljárás, akik a Nemzeti sugárúton végrehajtott beavatkozásban közvetlenül részt vettek. Hogy a beavatkozást irányító parancsnokok bűnvádi eljárása befejeződhessen, végezni kell azoknak az adatoknak a feldolgozásával, amelyek a tüntetés résztvevőinek sebesüléseire vonatkoznak. Elsősorban azokat a személyeket kell kihallgatni, akikkel a vizsgálat alatt bővült a sebesültek száma. A belügyminisztérium és a nemzetbiztonsági testület alakulatainak együttműködésére vonatkozó fontos bizonyítékok megszerzése végett be kell fejezni egyes beteg tisztségviselők kihallgatását. Mivel a közvélemény a Nemzeti sugárúton végrehajtott megtorló beavatkozás következtében az állambiztonsági testület tagjait csaknem a „gonosz" megtestesítőinek tekinti, ezeknek az alakulatoknak a bizottság rendkívüli figyelmet szentelt. A bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy az objektivitás érdekében hangsúlyozni kell a tényeket arról, hogy épp ezek voltak azok az alakulatai a Szövetségi Belügyminisztériumnak, amelyet a CSKP és az állam egykori vezetői hosszú idő óta hiába figyelmeztettek a hatalmi eszközök ismételt alkalmazásának helytelenségére és tűrhetetlenségére. És az állambiztonsági testület alakulatainak részvétele a beavatkozásban? A Szövetségi Belügyminisztérium II. és IV. osztályának parancsnokai által adott tájékoztatás és az általuk előterjesztett anyag, valamint a nemzetbiztonsági testület prágai és Közép-csehországi kerületi igazgatóságai által nyújtott információk alapján megállapította, hogy a Szövetségi Belügyminisztérium II. osztályának tíz állambiztonsági embere operatív felderítésen vett részt a főpályaudvar, a Václav tér körzetében. Ez a csoport föl volt szerelve videokamerákkal. Bebizonyosodott szintén, hogy további 21 személy hét személykocsival a Szövetségi Belügyminisztérium IV. osztályáról Albertova térségében, a bekötő utaknál és a tüntetés résztvevőinek útvonalán biztosított dokumentációs és jelentéstevő szolgálatot. A Szövetségi Belügyminisztérium II. és IV. osztálya tagjainak 30 százaléka volt elérhető. Azt jelenti ez, hogy közülük egyesek a tüntetők között vagy közvetlen közelükben mozogtak. A CSSZSZK Főügyészségének katonai részlege már intenzíven foglalkozik Prága főváros és Középcsehországi Kerület Nemzetbiztonsági Testülete állambiztonsági részlege tíz egyenruhás tagjának tevékenységével. A bizottságnak nagyon sürgősnek tűnik, hogy tisztázzák az állambiztonsági testület további tagjainak kilétét, és részvételét a beavatkozásban, azokét akik polgári ruhában és nemcsak elérhető távolságban, hanem közvetlenül jelen voltak az eseményeknél. Ezekre a kérdésekre a kerületi parancsnokságok vezetőinek kell választ adniuk. Milyen lesz a vizsgálat további felügyelete? Az elért eredmények alapján ítélve nyilvánvaló, hogy a bizottság a Szövetségi Gyűlés által kitűzött döntő célokat ebben a szakaszban elérte. Teljesítette a rábízott feladatot, aktívan hatott a vizsgálat meggyorsítására, és javaslataival biztosította objektivitását. Javaslatára lényeges káderváltoztatásokat hajtottak végre a büntető eljárással foglalkozó szervekben és ez biztosítéka a vétkesek földerítésének és megbüntetésének. Jelenleg a parlamenti vizsgálóbizottság teljes bizalmát élvezik. További információk szerzésével, főleg az állambiztonsági alakulatok beavatkozásáról, a bizottság két tagját: Roman Krízt és Václav Bartuskát megbízta. Ezzel a bizottság permanens ülése befejeződött, de tevékenysége mint bizottságé, nem. Időnként ülésezni fog, hogy értékelje a vizsgálat menetét és eredményeit. Tájékoztatást rendszeresen ad majd a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarájának együttes ülésein.