Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám, kedd

Korlátozott felelosseggel • • • Az SZSZK Nemzeti Frontjába tömörülő pártok színes palettája Az SZSZK Nemzeti Frontja 1989. november 17. előtt aránylag egyszerű és nyitottsága ellenére viszonylag állandósult volt. Három politikai párt és nem egészen harminc társadalmi szervezet alkotta. Az utóbbi hetek viharos változásai számos politikai párt keletkezését Idézték elő. Szlovákiában többségük jelentkezett a Nemzeti Frontba. Az ismertebbek, amelyek kívül maradtak: a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Zöldek Pártja. A Nemzeti Frontba való jelentkezés egyik követelménye, hogy az illető párt bejegyeztesse magát az SZSZK Belügy- és Környezetvédelmi Minisztériumában. A politikai pártokról hozott törvény ezen valószínűleg változtat. Az alábbiakban áttekintést adunk az SZSZK Nemzeti Frontjának politikai pártjairól. Természetesen csupán korlátozott mértékben kezeskedhetünk a teljességért, mivel megtörténhetik, hogy az utóbbi órákban a Nemzeti Front Štúr utcai épületének kapuján újabb pártok képviselői kopogtattak felvételi kérelmükkel. Több mint 40 éve Szlovákia Kommunista Pártján kívül további két párt tagja az NF-nek: A Demokrata Párt - 1944-ben alakult a szlovákiai ellenállás „polgári szárnyából . Tömeges szervezetté csupán a fölszabadulás után vált. Érdekes történelme a Čas című napilap hasábjain követhető nyomon. Az 1946-os parlamenti választásokon Szlovákiában az állampolgárok 62 százaléka szavazott rá. Számos affér, a háborús bűnös Tiso elítélésével kapcsolatos machináció, a földreform, a közellátással kapcsolatos ügyek és az államellenes összeesküvés vádja kényszerítette, hogy még 1948 előtt föladja hatalmi monopóliumát az SZNT-ben és a Megbízottak Testületében. A februári események után romjain jött létre a Szlovák Újjászületés Pártja. Ezen a néven szerepelt az 1989. december 10-i kongresszusáig, amikor visszatért eredeti nevéhez. Tagságát a hatvanas évek közepén megtizedelték, ekkori vezetői szerint taglétszáma 84-re csökkent. Fokozatosan növekedett, és tavaly már 1200 tagja volt. A párt új programja az „európai keresztény kulturális és erkölcsi hagyományokból" indul ki, a magántulajdont -elsődlegesnek tartja. A Demokrata Párt élén kollektív vezetőség áll. Sajtószerve a Ľud című napilap. A Szabadság Párt -1946. április 1 -jén keletkezett az egykori Keresztény Köztársasági Párt egy töredékének képviselőiből, akik az áprilisi egyezmény aláírása után nem csatlakoztak a DP-hez. A májusi választásokon mindössze 4,2 százalék szavazatot szereztek, és a reformista Munkapárttal, mely késóbb beolvadt a Szociáldemokrata Pártba a politikai események perifériájára szorult. 1948 februárja után hasonló volt a sorsa, mint a Demokrata Párté. 1989. november 17. előtt nem egészen 1300 tagot számlált. A Szlovák Újjászületés Pártjával a politikai pluralizmus egyfajta látszatát volt hivatva kelteni. Mindhárom párt legfelső vezetői a „felső tízezerhez" tartozás minden előnyét kihasználták. Január 13-án tartott rendkívüli kongresszusán a Szabadság Párt ismét visszatért a „keresztény demokratikus és nemzeti alapelvekhez". Új elnöke Jozef Ôirotňák (az SZNT alelnöke) lett. A párt a Sloboda című hetilapot jelenteti meg. Az újabban keletkezett pártok, melyek az NF-be léptek: A Kereszténydemokrata Mozgalom - tevékenysége az ember keresztényi értelmezésén és Isten előtti felelősségén alapszik, hirdeti azonban az együttműködést a nem keresztényekkel is. Szervezeti alapegysége a kereszténydemokrata klub, a koordinációs központ több tanács segítségével biztosítja a tevékenységet. Vezető képviselője a pártnak Ivan Čarnogurský, a CSSZSZK első miniszterelnök-helyettesének testvér bátyja. A Kereszténydemokrata Párt - olyan állampolgárok társadalmipolitikai tömörülése, akik minden pozitív keresztény erő ökuménikus együttműködésében látják a társadalmi haladás biztosítékát. Támogatja a csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakítását, minden szektorának egyenrangúságát, és valamennyi szabad működésében látja a gazdasági felemelkedés zálogát. Elnöke: František Šatura. A Köztársasági Párt - 1989 decemberének végén alakult Prágában, országos méretben szerveződő párt. Ideológiája az állandó kulturális és erkölcsi értékekből indul ki, mint a mértéktartás, tolerancia stb. Gazdasági téren a „több piac - kevesebb állam" elvét vallja, igyekszik Európával - Európáért Még nem késő! Szerkesztőségünk véleménye szerint a vízmű sorsáról kizárólag tudományos szempontok alapján lehet dönteni. E döntésnél mindenképpen figyelembe kell venni a helyi lakosság véleményét is. Az alábbi felhívást ilyen meggondolásból közöljük. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer csehszlovákiai részének befejezése és üzembe helyezése Doborgaz, Vajka, Bodak és az egész Csallóköz életét megrontja. Veszélyezteti az európai jelentőségű flórát, faunát és a jövőnk szempontjából szinte felbecsülhetetlen fontosságú vízkészletet. Mindezeket a súlyos veszélyeket tudatosítva február 3-án, szombaton 14 órakor élőláncot alakítunk ki a Hainburg-Pozsony-Csölösztő -Bős-Komárom-Nagymaros vonalon. A Duna folyását követve, a mai és az utánunk következő nemzedékek számára egyaránt riasztó gáton összefogva követeljük a munkálatok azonnali leállítását! Ésszerű, komplex, emberszabású, az itt élő emberek alapvető érdekeit is figyelembe vevő megoldást követelünk, hogy: - az egész ország területén, s a Csallóközben is leállítsuk a környezetünket, létünket veszélyeztető, a műszaki forradalmat hamisan értelmező torzszüleményeket; - évek, évtizedek múltán tiszta lelkiismerettel nézhessünk gyermekeink, unokáink szemébe; - a GAT ne legyen GÁT közöttünk, s rólunk, szülőföldünkről végre ne nélkülünk döntsenek; - ne csak a Mariahilfestrassén elköltött néhány schillingünkkel próbáljunk visszakerülni Európába. Aki mindezzel egyetért, legyen önmaga is láncszem, erősítse, nagyobbítsa az élőláncot! Felvilágosítás: Somorja, telefon: 0708/22-41; naponta 9.30 órától 21.30 óráig. Koordinációs bizottság megtisztítani az államigazgatást a bürokráciától és radikális decentralizálást végrehajtani. Szlovákiai vezető képviselője Ivan Ďurišin. A Csehszlovák Mezőgazdasági Párt - összesen 12 000 tagja van. A szövetkezeti földműveseknek, az állami gazdaságok dolgozóinak, az egyénileg gazdálkodóknak, az élelmiszeripar, az erdőgazdaság dolgozóinak és a vidéken lakóknak a képviseletét kívánja fölvállalni. Zádvericén, Zlín mellett tartott kongresszusán T. G. Masaryk és az agrárpárti nagybirtokos A. Švehla erkölcsi hagyatéka örökösének vallotta magát. A Polgári Fórum programnyilatkozatából indul ki. Elnöke František Trnka. A Szlovákiai Romák Integrálásának Pártja - Brekovban, a Humennéi járásban alapították. Programja szerint törekedni fog a romák kulturális és életszínvonalának emelésére. Elő kívánja segíteni a romák elmaradott rétegeinek civilizálódását és humanizálódását. (Ezen kívül a N F platformján Romák Demokratikus Szövetsége néven társadalmi szervezet is alakult.) A párt székhelye Kassán van, koordinációs bizottságának elnöke Koloman Gunár. A Független Demokraták Pártja - reakcióként keletkezett arra a helyzetre, amikor az egy párt hatalmi monopóliumát más hatalmi monopólium váltja föl. A nézetek következetes pluralizmusának híve, a politikai közép képviselője. Ideológiája kizárólag a legújabb tudományos ismereteken alapszik. Képviselője Milan Kajan. A Harmadik Évezred trendjének Pártja - programjaként a tudományos ökológiai eredményeknek a politikában és az irányítási rendszerben való alkalmazását mint szakadatlan legiszlatív folyamatot tűzte ki céljaként. Központja Selmecbányán (Banská Štiavnica) van, vezetője Peter Múdry. A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt - az európai szociáldemokrácia eszményeiből indul ki és Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei történelmi és kulturális értékei örökösének tekinti magát. Célja, hogy megvédje a dolgozókat az elszegényedéstől, és őrködjön alapvető szociális biztonságuk fölött. A Demokratikus Szocializmus Pártja - a szlovák nemzet szocialista és minden haladó történelmi értékét magáénak tekinti, és fölvállal minden pozitívumot Csehszlovákia történelméből. Alapvető motívuma politikájának az „emberarcú szocializmus" terve. A pártot Igor Cibula vezeti. f Tisztelt SzerkesztőségI Az Új Szó baloldali napilap lett, ezért fordulok önökhöz bizalommal, remélve, hogy lapjuk hasábjain nyíltan föltehetem a kérdést: Tényleg megújulóban van-e Csehszlovákia Kommunista Pártja? Kételkedésemet, kérdésemet néhány, számomra alapvetően fontos információra alapozom. Tudomásomra jutott, hogy olyan kompromittálódott pártvezetők, mint Dudás Kálmán és mások továbbra is párttagok. Sem én, sem más nem olvasta egyetlen lapban sem, hogy felfüggesztették a tagságát, vagy kizárták őt a pártból. Mi a helyzet valójában? Állítólag egyesek zseniális „peresztrojka-műveletet" hajtottak végre, s Dunaszerdahelyről Pozsonyba helyezték, a kerületi pártbizottságra. Azok után, hogy a Dunaszerdahelyi járás lakossága visszaélései, diktatórikus magatartása miatt lemondatta ót funkciójából! Én a bősi vízlépcső építkezésén dolgozom, és ott is volt ilyen személy, aki kihelyezett pártelnökként tevékenykedett. Értesüléseim szerint ó is a pártnál mesterkedik tovább, csak Dunaszerdahelyen. Kétkezi munkások vagyunk, keményen megdolgozunk a fizetésért, s higyjék el, tisztán látjuk a helyzetet. Az ilyen vezetők nem képesek a megújulásra, tovább rontják a kommunista párt tekintélyét, ha még egyáltalán maradt ebből valami. November 17-e előtt a pártnak sok olyan vezető tisztségviselője volt, akik - más lehetőség nem lévén - a peresztrojkátelvben látszólag elfogadták. A gyűléseken beszéltek róla, de arra nagyon ügyeltek, hogy a szép szavakból az életben semmi se valósuljon meg, mert ez véget vetett volna kiváltságaiknak. Milyen erkölcsi joguk van ezeknek az embereknek ahhoz, hogy párttagok maradjanak? Véleményem szerint a CSKP csak akkor lesz képes megújulni, ha az ilyen emberektől örökre megszabadul. Ezért kellene talán új jelentkezési ívet kiadni, újjászervezni a CSKP-t, mellőzve a kompromittálódott párttagokat. Amíg ez nem történik meg, a dolgozó nép még a becsületes kommunistáknak sem fog hinni. Az elvesztett bizalmat csak lelkiismeretes munkával lehet visszaszerezni. Én különben független, pártonkívüli vagyok, bizalmam jeléül küldöm önöknek levelemet. Tisztelettel: CSÓKA GÉZA, Bős EGY HÍRESZTELÉS NYOMÁBAN A Csallóközbe kerül-e « a fővárosi hulladék? Január 5-én reggel a fővárosban a Szlovák nemzeti felkelés terén egy „különös" demonstrációnak lehettek szemtanúi a járókelők. A Közúti Műszaki Vállalat 40 szeméttel megrakott szállítókocsija órákon át a tér két oldalán parkolt. A vállalat dolgozói így hívták fel az illetékesek és a lakosság figyelmét Pozsony hulladékgondjaira, a tárolás és az égetés évek óta tartó megoldatlan problémáira. A tiltakozást követően a hulladékot néhány napig a stupavai szeméttelepre hordták. Ez a lehetőség azonban január 15-ével megszűnt. A múlt hét elején pedig olyan hírek kaptak szárnyra, hogy míg a Slovnaft közelében lévő égető nem kezd újból működni, a szemét a Dunaszerdahelyi járás egyetlen, a műszaki előírásoknak megfelelő csukárpakai szeméttelepére kerül. Ez a hír a környék lakosai között nem kis aggodalmat váltott ki, hiszen a több mint 400 ezer lélekszámú nagyváros háztartási hulladéka néhány hónap alatt akár fel is töltheti a telepet. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja - tartja a régi közmondás, így a sokakat nyugtalanító kérdésre választ keresve megkerestem Csölle Edit mérnököt, a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság Helyi Gazdálkodási Szakosztályának vezetőjét, hogy megkérdezzem, meddig képes a csukárpakai telep a helyi igényeket kielégíteni? Arra is választ kerestem, vajon megalapozottak-e a környék lakóinak aggodalmai? A

köszönöm szót naponta gyakran használjuk. Hogy mikor, miért és hogyan mondjuk ki, az mindig belülről fakad. Van amikor csak könnyedén, félvállról kiáltjuk köszönöm, köszi. Máskor viszont meghatódva, mély tisztelettel mondjuk ki. S amikor a köszönöm szó érik, érlelődik egy gyermek lelkében s csak egy lezáró életszakasz végén hangzik el, akkor ez a kimonKöszönöm, apám! dott szó tartalma, lényege mást is kifejez. A tisztelet mellett az egyéniséget, az erkölcsi felfogást, a világnézetet. Az ilyen köszönöm szó történetét szeretném leírni. Úgy, mint most a szülőket aggasztja a gondolat, hogy hová, milyen iskolába írassa a gyermekét, a mi időnkben is probléma volt. Annak ellenére természetesnek kellene lennie, hogy a magyar anyanyelvű szülők gyermekei a magyar iskolát látogassák, a szlovák anyanyelvűeké pedig a szlovák iskolát. De akkor hová menjenek a vegyes házasságban nevelkedő gyermekek? Hát erre aztán sem recept, sem tanács, semmilyen fájdalomcsillapító nincs. Viszont a megoldást meg kell találni. A gyakorlat azt mutatja, hogy , Szlovákiában, Csehországban alkalmazkodnak a többség nyelvéhez. A vegyes lakosságú területeken pedig van választék, kínálat, lehetőség. Sőt konkurencia is, mert ma már egyes iskoláknak igazán jó a hírneve. Nő, de akkor a válságos időkben (1966-tól 1970-es években) nagyon sok szülő nem bízott az anyanyelvi oktatás erejében. Kevés magyar szülő vállalta a kockázatot. Szemükre hányták (magyar szülök), innen úgysem viszik sokra. Akkor sem keseredtek el, amikor a beíratott elsősök száma (1972-ben) 6 gyermek volt, egyetlen egy kislány (királylány) volt közöttük. Természetesen csak összevont évfolyamban tanulhattak. A szülők örömére hamar olvasókká váltak a gyerekek. Érdeklődési körük határozott körvonalat rajzolt köréjük, hamarabb váltak egyéniséggé. Szóbeli, írásbeli nyelvhasználatuk színesebb, pontosabb lett és ez a kevés bizonyított, jobban, mint akik másnyelvű iskolába jártak. A sors, az élet, mást hozott, mert többségük érettségivel végződő iskolába járt. S itt hangzott el az a „köszönöm szó, ami a szülőnek egy életre szóló. K

öszönöm édesapám, hogy anyanyelvemen tanulhattam. Megtehette volna, hogy a másik iskolába küldjön. Köszönöm, hogy nem kényszerített rá! HAJTMAN KORNÉLIA, Párkány - A telep kiépítése eléggé nehezen, nem kis nehézségekkel történt. A munkálatok elhúzódtak, s az átadásra csak tavaly márciusban került sor. Területe a védőövezettel együtt mintegy 2,5 hektár. Hasznosítható felülete ennél persze kisebb. Hosszú távon 160 ezer köbméter hulladék befogadására képes. Somorja és alig több mint egy tucat környező település szükségleteit hivatott kielégíteni - azokat is csak körülbelül egy évtizedig - mondotta. S hogy mi lehetett az alapja a h írnek, arról némi nyomozás után sikerült értesülnöm. A fővárosi nemzeti bizottság illetékesei hulladékgondjaik enyhítése érdekében január 12én megkeresték dr. Lengyel Ferencet, a Somorjai Városi Nemzeti Bizottság elnökét. Előnyös egyességet ajánlva arra kérték, engedélyezze a hulladék cšukárpakai telepen történő elhelyezését. Ö azonban, nem érezve magát illetékesnek az ügyben, a kérelmezőket a járási nemzeti bizottságra küldte. Arról, milyen határozatot hoztak Dunaszerdahelyen szintén Csölle mérnöknö nyilatkozott. Közölte, hogy a járási nemzeti bizottság tanácsa, valamint a környezetvédelmi kérdésekben illetékes szakosztályok vezetői a kérést egyértelműen elutasították. - Nem mintha hiányzott volna nálunk a segítőkészség, a megértés. Dunaszerdahelyen is tisztában vagyunk a helyzet komolyságával, annál is inkább, mivel nálunk is komoly gondot okoz a szemét. Az SZSZK kormánya 46/1978 Tt. számú rendelete értelmében járásunk nagy része azonban vízvédelmi terület. Innen biztosítják a főváros, sőt a távolabbi járások egy részének ivóvízszükségletét is - jelentette ki az osztályvezető -, így fokozottan ügyelnünk kell a környezetvédelemre. A híresztelést dr. Lengyel Ferenc is cáfolta. Január 18-án személyesen győződött meg arról, hogy a Somorjai Városi Nemzeti Bizottság felügyelete alatt álló telephelyen egyszer sem fordultak meg a fővárosi Közúti Műszaki Vállalat kukásautói. Végül hadd jegyezzük meg: a kérelem elutasításával a jnb nem önző, hanem közös érdekeket helyezett előtérbe. A környezet-, elsősorban vízvédelmi előírások figyelembevételével döntött. Hiszen az a szemét, amelyet a főváros háztartási hulladéka a csukárpakai telepről „kiszorított" volna, szabálytalan körülmények között, arra alkalmatlan helyen elhelyezve, komolyan veszélyeztethetné a csallóközi ivóvízkészleteket POMICHAL RICHÁRD ÚJ SZÚ 148 1990. I. 20.