Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-22 / 18. szám, hétfő

Cselekvő részvételt a társadalmi-politikai folyamatokban Gorbacsov: Nagy árat kell fizetni a nacionalista gyűlölködésért (Folytatás az 1. oldalról) E megújhodási folyamatban a köz­ponti bizottságnak példát kell mutat­nia. A pártalapszervezetek megse­gítése érdekében a kb és a járási pártbizottságok szervei tevékenysé­gét fel kell lendíteni. A járási pártbi­zottságoknak az eddiginél gyorsab­ban. és halaszthatatlanul hozzá kell látniuk a pártkollektívák új struktúrái­nak kiépítéséhez az egyes járások­ban. Ehhez ki kell használni a kom­munisták szervezésének különböző formáit, például az emberek szak­mai megoszlása, lakhelye szerint. A tartalmas vitában elhangzott felszó­lalások a pártmunka szinte minden terüle­tét felölelték és nélkülözték a korábbi években oly gyakori sablonokat. Egy-egy felszólaló pontosan percekben megszab­va kapott lehetőséget mondanivalójának kifejtésére. Hadd említsünk meg néhány gondolatot az elhangzottakból. Pavol Ferjanc arra hívta fel a figyel­met, hogy a párt által elkövetett hibákért és deformációkért nemcsak egyének kár­hoztathatok, hanem az ideológiában és az elméletben előfordult, torzulások is. A párt eszmei plattformjának kialakításá­ban ki kell használni a tudományos mun­kahelyeken dolgozó értelmiségiek segít­ségét. A múltban a kommunista párt az állam pártja volt. Egyeseknek csak azért kellett belépniük a pártba, hogy munkakö­rüket elláthassák. Most tehát módot kell találni arra, hogy az ilyen emberek lelkiis­meretükkel összhangban távozhassanak a pártból. Az alapszervezetek ugyan el­hagyják a munkahelyeket, ám tagjaik ott­maradnak, befolyásuk nem szűnik meg. Kiss József annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a párt eszmei megújulása megköveteli számos válság­ba jutott kommunista eszme reformszelle­mű felülvizsgálatát. A párt eszmei arcula­tának határozott kirajzolódásától függ ugyanis a baloldali erők bizalmatlanságá­nak eloszlatása. Véleménye szerint a párt e téren nem tanúsít kellő kezdeményező­készséget. A nemzetiségi kérdésről szól­va felhívta a figyelmet arra, hogy a párt­nak egyértelműen fel kell lépnie az alap­vető demokratikus nemzetiségi jogokat megkérdőjelező megnyilvánulásokkal szemben. Hangsúlyozta a párton belüli plattformszabadság fontosságát; jelezve, hogy a magyar nemzetiségű párttagok körében jelentezik az igény ennek érvé­nyesítésére. Štefan Lednár egy gazdasági-szociá­lis-környezetvédelmi bizottság létrehozá­sát javasolta a kb-nek. A bizottság (mely­nek létrehozását a tanácskozáson jóvá is hagyták) az egész társadalom érdekeit figyelembe véve végzi majd tevékenysé­gét. Javasolta továbbá, hogy a párt ak­cióprogramja a nemzetiségek helyzetével kapcsolatos teendőkkel is foglalkozzon, mert ez nem elhanyagolható társadalmi és politikai probléma. Dušan šesták szerint a választási kampányban támaszkodni kell azoknak az idős párttagoknak a tapasztalataira, akik már akkor is végeztek ilyen munkát, amikor még több párt indult a választá­sokon. Peter Weiss rámutatott, hogy megala­kulása óta nem először áll útkeresztező­dés előtt a kommunista párt. Most az a kérdés, hogy modern párttá válunk-e, melynek vonzó a programja, vagy szektá­vá, amely elveszíti erejét a társadalom­ban. A nosztalgia, a régi dicsőségre hivat­kozás megengedhetetlen. Válságunk egyik oka, hogy erőszakkal akartuk a va­lóságot ideológiai dogmáinkhoz módosí­tani. Az erkölcsi megtisztulás mellett az eszmei kérdések tisztázása is feladatunk. Rendkívül fontos a fiatalok és a közép­nemzedék megnyerése, méghozzá nemcsak a választásokon. A jóváhagyott határozat értelmében az egyes munkabizottságok január végéig pontos ütemtervet dolgoznak ki. Ugyan­ilyen időponthoz kötve kell tisztáznia a végrehajtó bizottságnak a Szlovák Nemzeti Tanács átalakításával kapcsolat­ban azoknak a képviselőknek a lemondá­sát, akik elvesztették a választók és a kommunista párt bizalmát. Ugyancsak a végrehajtó bizottság feladata a Pravda sajtókombinát és más intézmények szö­vetkezeti, valamint részvénytársasági alapon történő átszervezése. Az ülés résztvevői határozatban javasolják a CSKP KB végrehajtó bizottságának, hogy legközelebbi ülésén tárgyalja meg a hadsereg, a rendőrség, az igazságszol­gáltatás, az ügyészségek és az ellenőrző szervek politikamentességének kérdé­sét. F. I. Tisztelt szövetségi miniszterelnök úr, meglepődve szereztünk róla tudomást, hogy kivált a CSKP tagjainak soraiból. Lépésének indokolását - miszerint a kor­mányban végzett tevékenységében bizo­nyos pártok feletti, szakmai alapállásra kíván helyezkedni, s hogy ebbeni dönté­sében szerepet játszik sajátos viszonya ahhoz a párthoz, melynek éveken át a tagja volt, s hogy az emberek mindezt tekintsék az ön személyes ügyének - nem akceptálhatjuk. A nemzeti meg­egyezés kormányába ugyanis nem pártok feletti szakemberként került be, hanem szlovák nemzetiségű állampolgárként, a CSKP tagjaként, a politikai erők ke­rekasztal-megbeszélésén született meg­egyezés alapján. Kinevezése e magas állami tisztségbe a politikai erőviszonyok és a közös erőfe­szítésből való résztvállalás kifejezése volt, miután sikerült megteremteni a tár­sadalmi stabilitás és a demokratikus vá­lasztásokhoz vezető békés átmenet ga­ranciáit. Ez a levél azért íródott, mert mindez nemcsak az ön lelkiismereti ügye. Napjaink politikájában tágabb értel­mezésben veti fel az erkölcsi vonatkozá­sokat és a megkötött politikai egyezmé­nyek megtartásának kérdéseit. Tettével további okot szolgáltat arra, hogy állampolgáraink kétségbe vonhatják a nemzeti megegyezés kormányának hi­telét. Üdvözlettel az SZLKP Központi Bizottsága Sacher a titkosrendőrségről (ČSTK) - Richard Sacher, a CSSZSZK belügyminisztere szombaton a Csehszlovák Sajtóiroda, a rádjó és a televízió munkatársai jelenlétében a kö­vetkező nyilatkozatot tette: Tisztelt polgártársak, egy rendkívül érzékeny kérdésről, a biztonsági apparátus mindeddig titokza­tossággal övezett testületéről, a titkos­rendőrségről szeretnék nyilatkozni. Amint azt a hírközlő eszközökből tudják, a biz­tonsági szervek munkája javítása érdeké­ben már sokat tettünk. További intézke­déseket tervezünk, s ezekről a közvéle­ményt tájékoztatni fogjuk. Mint minden hírszerzőszolgálat, így az állambiztonsági szervek is működésükhöz a polgárság soraiból toborzottak munkatársakat. Sok esetben viszont az embereket különféle eszközökkel kényszerítették az együtt­működésre. Gyakran visszaéltek nehéz életkörülményeikkel, munkahelyük el­vesztésével, vagy tettlegességgel fenye­gették meg őket és családtagjaikat, s eh­hez kompromittáló anyagokat is felhasz­náltak. Minden ilyen egyességet, fenye­getéssel kikényszerített bejelentést ér­vénytelennek, további kikényszerítésüket pedig törvénytelennek nyilvánítom. Tuda­tosítom, hogy azok a személyek, akiket ez a kérdés közvetlenül érint, mindmáig félnek. Úgy döntöttem ezért, hogy az érintett személyekkel kapcsolatos anya­gokat össze kell gyűjteni, pecséttel kell lezárni, és úgy kell elhelyezni, hogy azok­kal ne lehessen visszaélni. A tőke rendelkezésre áll Beruházási alap Csehszlovákia és az USA gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére (ČSTK) - Prágába érkezett szombaton Karel Peši, az Ameri­guide Inc. társaság elnöke, amely Csehszlovákia és az Egyesült Álla­mok gazdasági kapcsolatainak fej­lesztése céljából beruházási alapot hozott létre. Feltételezhető, hogy magas rangú kormánytisztviselők­kel, például Valtr Komárekkel, a szö­vetségi kormány első elnökhelyette­sével és Václav Klausszal, a CSSZSZK pénzügyminiszterével is tárgyal. A délutáni órákban Karel Peši Vlasta Štépovával, a CSSZK kereskedelmi és idegenforgalmi mi­niszterével találkozott. Újságíróknak Peši úr - aki mind­máig csehszlovák állampolgár - el­mondotta, hogy ki kell használni azokat a pozitív benyomásokat, amelyek az elmúlt két-három hó­napban a világban rólunk kialakul­tak. Ahhoz, hogy az ország gazda­ságilag talpra álljon nem kell milliár­dos kölcsönöket felvenni, el­adósodni. A beruházásokkal kapcsolatban közölte, hogy a tőke rendelkezésre áll, s csak meg kell keresni, mibe fektessék. Nem akarnak arra töre­kedni - mondotta -, hogy a részvé­nyek többségével rendelkezzenek. Ellenkezőleg! Mindent meg fognak tenni, hogy ez ne úgy legyen. Nem indokolt, hogy bármelyik nyugati cég a részvények több mint 51 százalé­kát birtokolja. Mivel Csehszlovákiá­nak minél több nyugati valutára van szüksége, ezért úgy vélekedett, hogy elsősorban az idegenforgalmat kell fejleszteni. (Folytatás az 1. oldalról) zetükön újabb erősítéssel, s az újon­nan érkező katonai egységek a múlt héten mozgósított tartalékosokat váltják fel. A mozgósítás az elmúlt napokban több helyütt tiltakozásokat váltott ki, Sztavropolban voltak tün­tetések emiatt és Moszkva központ­jában is volt egy tiltakozó megmoz­dulás. Alekszej Lizicsov hadsereg­tábornok még pénteken közölte, hogy a mozgósított tartalékosok ja­nuár 24-ig hazatérnek. A már idézett Omelicsev tábornok szerint az azerbajdzsáni népfront fegyvereseinek ellenállását lénye­gében sikerült letörni, de a szélsősé­gesek továbbra sem riadnak vissza különböző terrorakcióktól, a túszej­tés! kísérletektől, s végeredmény­ben nem mondtak le arról a céljuk­ról, hogy megdöntsék a törvényes állami szerveket és megkaparintsák a hatalmat. Omelicsev azt mondta, hogy a szombati bakui bevonulás során 40 polgári személy és nyolc katona vesztette életét. Ezzel szem­ben a népfront 120 halottról számolt be, s ezzel összefüggésben három­napos állami gyászt, s ugyancsak háromnapos sztrájkot hirdetett. Az ún. azerbajdzsán szociáldemokrata csoport képviselője szerint szomba­ton Bakuban 300-an meghaltak és 700-an megsebesültek. A z örmény-azerbajdzsán fegyve­res konfliktus áldozatairól egyperces néma felállással emlékezett meg az SZKP Demokratikus Platformja, amely a pártklubok és -szervezetek mintegy ezer képviselője részvételé­vel a hét végén Moszkvában tartotta meg országos értekezletét. A szerve­zők szerint a párttagság egy része komolyan aggódik az SZKP-n belül kialakult válság miatt, s éppen ezért radikális reformokra törekszik, s azt szeretné, ha az SZKP korszerű, par­lamenti típusú párttá válna és a politi­kai pluralizmus feltételei között tevé­kenykedne. A platform a párton belüli mozgalom kíván lenni, amely nyitott minden tag előtt, fő célja pedig az, hogy a küszöbönálló XXVIII. kong­resszuson elnyerje a kommunisták többségének támogatását. Feszült helyzet alakult ki a szov­jet-iráni határon, ahol a rend helyre­állítását a népfront vezetői és az alájuk rendelt terrorista csoportok akadályozzák. Lenkorani közelében mintegy 100 iráni határőrt láttak szovjet területen. Az ellenkező irányba is észlelhető a mozgás: né­hány ezer szovjet állampolgár lépte át a határt, de egy részük visszatért a Szovjetunióba. Törökország egyébként megerősítette határainak védelmét, hogy megakadályozza a Szovjetunióból menekülők ára­datát. Arányos képviseletet A CSUDKSZ rendkívüli kongresszusa (ČSTK) - A meghívott 450 küldöttből 377-en vettek részt szombaton Eperjesen a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kultu­rális Szövetsége renkívüli kongresszu­sán. A jelenlevők 286 alapszervezetet képviseltek, s főleg olyan falukat, ame­lyekben ruszin-ukrán lakosok élnek. Je­len volt a kongresszuson Jozef Širotňák, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke is. A küldöttek bejelentették a Ruszinok és Ukránok Országos Kongresszusának megalakulását, és meghallgatták a kultu­rális szövetség tevékenységét értékelő jelentést, amelyben főleg a kulturális élet fejlesztése terén elért pozitívumokat hangsúlyozták, de rámutattak arra is, hogy mind a mai napig nem sikerült megoldást találniuk a nemzetiségi kérdé­sekben. Hangsúlyozták, hogy a szövet­ség, s főleg annak vezetősége, az elmúlt időszakban izolálódott a tizenegy ezer fős tagállománytól és fokozott asszimiláló­dást tapasztaltak a ruszin-ukrán és a szlovák lakosság körében. Már az első felszólaló, Michal Smajda író megjegyez­te, hogy „minket nem a szlovákok szlova­kizáltak, hanem mi magunk szlovakizá­lódtunk". A vitában továbbá bírálták az ukrán tanítási nyelvű iskolák oktatási módszerét és a lankadó nemzeti öntu­datot. Memorandumában a kongresszus ru­szinok-ukránok arányos képviseletét kéri a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban, továbbá azt, hogy az SZSZK kormányában alakítsanak ki egy testületet, amely összességében ol­daná meg a nemzetiségi kérdéseket, s azokon a területeken, ahol ruszinok-uk­ránok élnek, rekonstruálják a nemzeti bi­zottságokat. Hangsúlyozza a memoran­dum azt is, hogy el kell mélyíteni a kap­csolatokat a szovjetunióbeli és más kül­földi ruszin-ukrán területi testvéri szerve­zetekkel. Úgyszintén feszült a helyzet Ka­rabahban, amellyel megszakadt a telefonösszeköttetés. Örményor­szágban sincs nyugalom, a jereváni repülőtéren Azerbajdzsánból mene­kült több mint 4 ezer örmény nemze­tiségű gyűlt össze. Ebben a köztár­saságban nem működik a vasúti és Az iráni és a török határ közelében fekvő Nahicsevan muzulmán lakói ki­hirdették a város „teljes függetlensé­gét". Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a helyi tévé csak katonai iridulókat sugároz. A nahicse­vani muzulmánok négypontos hatá­rozata egyebek között a szovjet csa­patok azonnali távozását, követelik, s már meg is alakították az új városi tanácsot. Vasárnap rendkívüli ülésre hívták össze az azerbajdzsán parlamentet, s hozzáférhető hírek szerint a köz­társaságban kialakult helyzetet vitat­ta meg. A tegnap esti órákban még nem volt világos, hogy a tanácsko­záson jelen van-e Elmira Kafarova, a törvényhozás elnöke, aki koráb­ban élesen elítélte a szovjet hadse­reg akcióit és a központi vezetést tette felelőssé a bakui vérontásért. A Fehér Ház nyilatkozatot adott ki a kaukázusi helyzettel kapcsolat­ban, s a szembenálló feleket tartóz­kodásra, az emberi jogok betartásá­ra szólította fel. Az Egyesült Államok aggodalommal fiqyeli az eseménye­a közúti közlekedés, így az ellátás nem biztosított. A jereváni tévé szombaton nem volt hajlandó köz­vetíteni az országos híradóműsort, a Vremját, mivel az „nem ad objek­tív tájékoztatást a térségben zajló eseményekről". A bakui televízió egyáltalán nem működik, adását szombat este egy robbanást követő­en szakította meg. Bakuban szombaton ült össze az Azerbajdzsán KP KB irodája, s Ab­durahman Vezirov helyett Ajaz Mutalibovot, a köztársasági kor­mány elnökét és Viktor Poljanics­kot, a KB másodtitkárát bízta meg a köztársasági pártszervezet veze­tésével. A két politikussal Moszkvá­ban találkozott Mihail Gorbacsov is. Garri Kaszparov kalandos körül­mények között menekült el Bakuból, Egy barátja Moszkvából különrepülő­gépet küldött érte és 60 rokonáért. Egy dán lapnak adott telefoninterjújá­ban elmondta, csak a csodával hatá­ros módon sikerült távoznia, mivel repülőgépét Bakuban ugyancsak me­nekülni szándékozó örmények tá­madták meg. ket, elismerve, minden kormány sa­ját felelőssége a rend fenntartása s a lakosság védelme. Iráni részről úgyszintén nyugalomra szólítottak fel, sürgetve a konfliktus békés ren­dezését. Ali Akbar Velajati külügy­miniszter azt nyilatkozta: mélyen sajnálja a szovjet kormány „Azerbajdzsán-ellenes intézke­dését". JKSZ: konfliktusok kongresszusa (ČSTK) - Belgrádban szombaton meg­kezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XIV., egyben rendkívüli kongresszusa. A tanácskozáson a mint­egy 1,9 milliós tagságot 1456 küldött képviseli. A kongresszuson nincsenek je­len külföldi vendégek. A jugoszláv kommunisták legfelsőbb fórumán mindjárt az elején kiütköztek a pártban és a társadalomban tapasztal­ható éles konfliktusok. A fő erővonalak az egyik oldalon a szerbiai, a másik oldalon a szlovéniai és a horvátországi pártszer­vezet között húzódnak meg. Már az ügy­rend megvitatásakor úgy tűnt, hogy a le­küzdhetetlen ellentétek miatt a kongresz­szust be kell rekeszteni. Végül sikerült megállapodni, de a JKSZ vezető szerepét lefektető alkotmánycikkely törlésére vo­natkozó javaslat nem ment keresztül, mi­vel - mint azt sokan hangoztatták - ugyanezt másképp megfogalmazza a kongresszus elé terjesztett és valószí­nűleg jóváhagyásra kerülő nyilatkozat. Az ügyrendi viták tisztázása után mondta el a főbeszámolót Milan Pancsevszki, a pártelnökség elnöke. Hangsúlyozta, az eddigi jugoszláviai rendszer túlhaladott, kimerítette fejlődésének lehetőségeit. Síkraszállt a demokratikus szocializmus megteremtéséért, hozzáfűzve, hogy a JKSZ a jövőben a pluralista társadalom feltételei között a többi politikai párttal egyenrangú erőként kíván fellépni. i A kongresszus vasárnap három mun­kacsoportban folytatta a tanácskozást (ezekben a gazdasági reformról, a JKSZ átalakításáról és a politikai rendszer re­formjáról tárgyaltak a küldöttek). AZ NSZEP-DSZP miniszteri tisztségeket ajánlott fel az ellenzék­nek a koalíciós kormányban. Gregor Gysi pártelnök drámainak nevezte az országban kialakult helyzetet, de nem értett egyet azzal, hogy oszlas­sák fel a pártot, ahogyan azt a tag­ság egy része követeli. A pártelnök­ség ülésén egyébként kizárták a ta­gok sorából Egon Krenzet. OSKAR FISCHER, az NDK kül­ügyminisztere befejezte moszkvai tárgyalásait. Mint azt hazaérkezése után nyilatkozta, Eduard Sevarna­dzéval folytatott megbeszélésein nem érintették az NDK-ban állomá­sozó szovjet csapatok kivonásának kérdését. AZ EURÓPA TANÁCS velencei konferenciáján a hét végén 15 tagú bizottságot hoztak létre „törvény ál­tal a demokrácia fejlesztéséért" el­nevezéssel. A tanácskozáson cseh­szlovák küldöttség is részt vett Jirí Dienstbier vezetésével. ULÁNBÁTORBAN a tilalom elle­nére mintegy 7 ezer ember tüntetett politikai változásokat, demokratizá­lást, az emberi jogok betartását kö­vetelve. Az országban az elmúlt na­pokban megalakult a Mongol De­mokratikus Szövetség, amellyel a kormány kész a tárgyalásokra (az első fordulóra ma kerül sor), közben a Mongol Népi Forradalmi Párt Poli­tikai Bizottsága döntött a november­ben sorra kerülő XX. kongresszus előkészítéséről, illetve számos egészségügyi és más pártintézmény átadásáról. AZ OSZTRÁK KP vasárnap vé­get ért XXVII. kongresszusán Su­sanne Sohn és Walter Silbermayr személyében két elnököt választott a párt élére (Franz Muhri, aki 25 évig töltötte be ezt a tisztséget, a KB tagja maradt). BEFEJEZTÉK A SZTRÁJKOT a két felső-sziléziai bánya dolgozói. A bányászok garanciát kaptak a len­gyel kormánytól, hogy felülvizsgálják a bérezési rendszert. A DUNAGATE botránnyal össze­függésben szombaton lemondott tisztségéről Pallagi Ferenc, a ma­gyar állambiztonsági szervek pa­rancsnoka, aki egyben belügymi­niszter-helyettes is volt, s a lehallga­tási ügyért magára vállalta a politikai felelősséget. A közvélemény azon­ban Horváth István belügyminiszter lemondását is követeli. ROMÁNIÁBAN új vám- és ví­zumrendelet lépett érvénybe, amely jelentősen megkönnyíti a pénzbe­váltást a külföldiek számára, akik bárhol szállást kereshetnek, s bár­melyik benzinkútnál vásárolhatnak üzemanyagot. Bukarestben mintegy 5 ezer diák felvonuláson szorgal­mazta a demokratikus változások elmélyítését abból az alkalomból, hogy egy hónnapal ezelőtt győzött a forradalom. A DEMOKRATIKUS SZOCIA­LISTÁK PÁRTJÁNAK aktívájára szombaton került sor Pozsonyban. Ezen a szlovákiai találkozón a Szo­cialista Internacionálé programjá­hoz, céljaihoz csatlakozó DSZP fel­adataival foglalkoztak. PRÁGÁBAN szombaton ért vé­get az emberi jogokért küzdő kelet­európai mozgalmat tömörítő Nem­zetközi Emberi Jogi Szövetség kon­ferenciája. A konferencián elsősor­ban a kelet-európai államok politikai viszonyainak elemzésével, az alap­vető emberi jogok betartásával fog­lalkoztak. A legfontosabb követel­ménynek a halálbüntetés eltörlését és az összes nemzetközi emberi jogi egyezmény, szerződés ratifikálását tartják. MUNKAÉRTEKEZLETET tartott Brünnben a Romák Demokratikus Szövetségének előkészítő bizottsá­ga. A szövetségnek körülbelül 400 000 tagja lesz, közülük körülbe­lül 300 000-ren vesznek majd részt a közelgő szabad választásokban. ÚJ SZÚ 138 1990. I. 20.

Next

/
Thumbnails
Contents